Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

8 Szombat, 1982. március 20. Kaposvár napsütése Kalapált életmű Nyolcvanéves Tápai Antal, Szeged szobrásza N

incs még egy olyan művész, akinek neve, személyisége, munkássága annyira öszszeforrott volna Szeged városával és annak történetével, mint Tápai Antalé. 1902. április 6-án született Kisteleken. de az eszmélés már Szegeden éri. A fiatal és tehetséges kazánkovácsinasra Móra Ferenc figyel föl. Az 6 bábáskodásóval indult művészi útjára a ..kis Tápai", s maradt máig hűséges az alsóvárosi házakhoz, a téglagyári kubikgödrök agyagához, a rókusi vasúti gépműhely kazánjaihoz. egykori Csongrádi sugárúti házának különleges fáihoz, a város elmúlt ötven évének jeles •lakjaihoz. Három forrás kijré csoportosíthatjuk Tápai Antal életmüvét. Egyik a kétkezi emberek világa. másik az ősi magyar fémszobrászat megújítása, harmadik pedig Szegedhez való kötődése. Tápai már az eszmélés éveiben egy életre eljegyezte magát azokkal az emberekkel, akik közül érkezett. akiknek életfelfogása, mindennapi öröme és bánata, naponta vívott kemény küzdelme és a fizikai munka a napok természetes velejárója volt. A kazánkovácsok tízkilós, Samunak becézett kalapácsa éppúgy meghatározó tartalommal bír Tápai Antal életében. mint a kérges tenyér, a villámháfitós svájcisapka, vaav a testvérré fogadás koccintásszertartása. A mindennapi fizikai munka, az anyaggal való birkózás. a szerszámok bajtársi szövetsége éppúgy természetes velejárói életének, mint a családi öszszetartozás, a barátság, a szeretet kifejezési igénve. Gyakran formálta meg a kétkezi embereket, bonyolult. emberi mozdulatok erővonalait, a munka természetes szépségét és lendületét érte tetten olyan munkáiban, mint a köztéri megvalósításért kiáltó Hálódobó vagy a Zsákolók sorozata és sorolhatnánk. Életének jelentős szakaszában dolgozott a rézszobrászat elfogadtatásáért. Nemcsak újjáélesztette, de olyan tökélyre fejlesztette nemzeti művészetünk egvik legősibb ágának, a fémszobrászatnak technikáját, hogv kétmilliméteres lemezből teljes körplasztikát formált anélkül, hogy az anyag ezt a beavatkozást akár egyetlen pontján is megpinvlette volna. Olvan szobrok hitelesítik törekvéseinek életképességét, mint Móra Ferenc, Juhász Gvuia. Kodály Zoltán. Dante. Michelangelo portréja, vagv az Apám és a Don Quijote című szobra. A •éz rideg-hideg anyagát úgy szelídítette meg, hogv az képes volt követni a szobrász gondolatát, fizikai tevékenységét és érzelmi motívumait is. Így emelkedhetett a munka esztétikai értékké legkiválóbb szobrain. Több mint ötven éve — hogv elvégezve a Képzőművészeti Főiskolát és megjárva a római Collegium Hungaricumot — visszatért Szegedre és itt él családja körében, megszakítás nélkül, mindennapi munkák közepette. Szeged hű fia. Legendák övezik Móra-emlékművét, ő készítette a Tömörkény-szobrot. Erkel és Katona alakja a Nemzeti Színház homlokzatát díszíti, a Tavasz című szép aktja a Füvészkert vízporti parkjában áll, nemrégiben került új helyre Evezős című alumínium szobra. Többször megmintázta már az atyai barát. Móra Ferenc, valamint Juhász Gyula, József Attila. Vedres István, Dankó Pista arcmását. Rengeteg érem, plakett jelzi az intim műfajok iránti vonzódását. Ebben a hűtlenségre csábító században hűséges tudott maradni eszményeihez, emberi és művészi örökségéhez, fölnevelő és fölröppentő városához. Joggal írhatta: Bennem és körülöltem fejlődött. zajlott és zajlik Szeged ... Erzésskálámon vajúdik az élete: a formák világában hangja és visszhangja vagyok." Hatalmas és gazdag életmű Tápai Antalé és még nem is szóltunk pedagógiai tevékenységéről. Nevéhez fűződik a Tömörkény gimnázium művészeti tagozatának megindítása. föllendítése. Sok művész vallja ma is mesterének Tápai Antalt. Olyan vidéken élő művészt köszöntünk benne, akinek munkásságában szép egvségbe ötvöződött az emberközpontúság, anyagelvűség és nemes lokálpatriotizmus, Olyan szobrász. aki több mint fél évszázados oálváián nemcsak eredményesen birkózott sárral, kövei és fémmel, nemcsak hűséggel ragaszkodott Szegedhez és annak népéhez, de aki a felelősen gondolkodó városlakó. a század szavát megértő művész és az önmagát megsokszozó pedagógus személviségiegveit is képes volt eggvékovácsolni. A kalapált életmű beteljesülésével megírta sorsának, művészi munkásságának legfontosabb tanulsár gait. E kiadásra váró kötet bizonnyal nemcsak színezi, de gazdagítja hely- és művészettörténeti ismereteinket. Tápai Antal április 6-án lesz 80 éves. Élete a munka, kívánunk hát neki minél többet. T. L. York napsütése rosszkedvünk telét tündöklő nyárrá változtatta át Kaposvár színházában. Mielőtt e tolvajlásért bocsánatát kérném Shakespaerc Vilmosnak, sietve kimagyarázkodom: őt látni vezérelt a kíváncsiság színházi életünk vidéki fellegvárába, persze nem merő véletlenségből pont oda. S ha már arrafelé kalauzolja az embert szerencsecsillaga, alkalom szüli a tolvajt, próbáltam hát titkát ellesni, kifürkészni a kaposvári példának. Mivégre hát. hogy színházi életünk háborgó tengeröblének jó ideje stabil szirtfoka, amit elérnek ugyan a méteres hullámok, de átcsapni képtelenek fölötte, erőt tud venni mindiglen Neptün szigorán. A ma Richárdja Erőltetett menetben. négv és fél hét alatt készült el a premierre a 111. Richárd. Színházgyümölcse csak a későbbi előadásokra érett be, melyek egyikére, szerencsére, mi is befutottunk. Kemény. szúrós, modern ihletettségü, értelmezett. A hatalom természetrajzát boncolgatja mai viszonyok között, semmint történelmi köntösben. A darab historikus napernyője alól kibújva a rendező Babarczy László izgalmas esélyt kínált partnereinek. A díszlet például böjti. Pár vasrúddal. deszkával, ráccsal összetákolt, zöldbe mártott börtön-hullakamra-trónterem stilizáció, amelyben a bürokrácia-adminisztráció figyelő, jegyzetelő irodistái tűnnek föl, s amelyben a koporsókat kivető mechanizmus napjaink szemeteskocsiját idézi, amint csörömpölve fölrántja, leejti a kukatartályokat. Rajhona Ádám címszerepe szorongatóan nagy élmény. A test satnyaságára csak néhányszor figyelmezteti a nézőt, ebben az értelmezésben nincs is szükség Quasimodóra erőltetni a figurát. Előbb a képmutatás lélektani analízisét játssza el. mint akinek a cél érdekében kelletlenül vállalt szükségszerűség a gyilkolás, s csak aztán, királyként. hogy a peerek előtt kell magabiztosságot, erőt produkálnia. lovalja bele magát, szédíti a vér szaga, váltja aprópénzre ígéretét: „úgy döntöttem, gazember leszek". Szolgálni a színpadot Későre jár. mire elhordja bő három óra szellemi igénybevételének legnagyobb terhét, s asztalra könyöklünk a klubban, hangulatos napernyő alá. előadás után. Hamar közös ismerőst is találunk, pályaképének emlékeiből. Szülőföldiéről. Erdélyországból, ahonnét hét éve települt át: a temesvári színháznál felejthetetlen együttműködésük révén fűzték baráti szálak a rendező Taub János hoz. ki később elkerült a fővárosba, s kinek vendégszeretetét magam is élvezhettem pár esztendeje bukaresti lakásán. — Marosvásárhelyen születtem. Kolozsvárott érettségiztem, próbálkoztam kémiával, az egyetemen — fejtegeti Rajhona. — Mindig vonzott ugyan a természettudományok egzaktsága, visszatértem mégis Vásárhelyre, színinövendéknek, Kovács György osztályába. Temesvárott Fábián Ferenctől tanultam a legtöbbet, s már ott játszottam az Ivanovban. akkor még Lvov doktort. Taub rendezésében. 1971-ben hívott meg Magvarországra filmezni Bacsó Péter, s miután áttelepedtem, Ascher Tamás ajánlatával jutottam vendégjátékhoz Kaposvárott ennek sikere hozta meg szerződésemet. Kitűnő szakmai és emberi közösségben élek.. dolgoztam Ruszt József fel, Zsámbékyval, Babarczwal, több mozifilmen. tévéjátékban, monodrámában kaptam lehetőséget, szabadtéri Moüére-előadásokon. s utóbb rendezőként is bemutatkozhattam a kaposvári stúdióban. Babarczy László elve ugyanis, hogy legalább a vezető színészek ízleljék meg a színházcsinálás fortélyait, innen a rivaldán. Rengeteg feladatom van, csak ez a Richárd nyolcban oldal tiszta szöveg, s előfordul, hogy naponta kétszer is játszom. Egv ilyen közösségben azonban, ahol mindenki minden idegszálával a színpadot szolgálja, az előadás érdekében mozdul, sohasem érzek fáradságot. Az a mag. amit Komor István áldozatos munkája vetett el valamikor, termékeny talajból, hozza terméseit. Minden megnézhető Közelébe értünk a titoknak. Előadásszünetben nézőkkel beszélgettem. Volt. aki harmadszor látja a Richárdot, mely máskülönben nem sorol az igazán nagy közönségsikerekhez, nehéz dió. Hanem a vele párhuzamosan futó Marat Sade például szintén nem üde operett, rekordokat döntöget mégis: előadásaira buszok érkeznek az ország különböző tájairól. A szomszédos vasútállomásra Pestről utaznak ide. főleg fiatalok, de a Csiky Gergely Színháznak bérlői vannak a távoli Debrecenből, sőt külföldről is. Valamelyik színész hozta szóba: arra büszke, hogv egyetlen laza előadást vagy színészi teljesítményt sem néznek el. jóllehet a fegyelmi büntetést formálisan megszüntették. Aki vét a belső morálnak, nyilvánosan vonja kérdőre az igazgató, rendszerint azzal a záradékkal, legközelebbi hasonlónál elválnak útjaik. Mondhatja, jelentkező akad elég. Kaposvár rangjára vall, előadásaik tarifája a vezető fővárosi színházakéval azonos. Persze, ennek ára, hogy tényleg csak jó előadásokat tarthatnak. A legutóbbi operettbemutatóra, a Víg özvegy címszerepére, Pitti Katalint szerződtették az OperahazbóL — Csak oda utazunk, ahol garanciát látunk arra. hogy telt házak fogadnak — telepszik mellénk a klubban Babarczy László igazgató. Ha látásból nem ismerném, lezser emberközelségéből, kopottas munkaruhájáról kellékesnek nézhetném akár. Természetes, hogy éjfélig bent van. az ő darabja megy, s mint kiderült, Kaposvárott maguk a rendezők ügyelik az előadásaikat, minden este találnak rajta igazítanivalót. — Évadonként körülbelül háromszáz előadást tartunk. 80—90et vidéken. Szűkítettük a tájprogramot, már „csak" Nagykanizsára, Szekszárdra. Paksra, Siófokra, Dunaújvárosba. Székesfehérvárra. Tatabányára. Szombathelyre, Sopronba. Gödöllőre. Szentendrére és Budapestre visszük előadásainkat. Illetve. pardon. Kecskemétre is megyünk — teszi hozzá mosolyogva. — Színházunk a megyei tanácshoz tartozik, évente 10 millió forintot kanunk, ötmilliót a bevételből teljesítünk. Ügy 18—19 előadást bérletezünk be, á sikeresebbek azonban 40-es. 50-es szériákat érnek meg. Raffinált műsorpolitikánk célja, hogy nálunk mindent meg lehessen 'nézni. — Miként történhetett, hogy a pár év előtti „robbanás", mint utólag bebizonyosodott, nem okozott földcsuszamlást Kaposvárott? — Nincs titok, sikeresen fiatal lítottunk. A Nemzetibe szerződöttek helyébe hozzánk jött rendezőnek Gothár Péter, ,4cs János, s a fiatal színészek. Básti Juli, Spindler Béla. Lázár Kati, Jordán Tamás meg a többiek, összesen tizenöten, egyénileg is kitűnőek, a társulati munka szempontjából is feltétlenül számíthatok rájuk. Harmonikus kapcsolatunk van a megye vezetőivel, kiállnak mellettünk, okosan és tapintatossal támogatnak. A kaposvári példa magyarázatául talán ennyi sem kevés. NIKOLÉNYI ISTVÁN Csanádi Imre TH cr\ T iyi Olí\ r n rt n 1 f (AyAp lo n -y fo1ófO j_/gy megi ongdii Itt állt a front, hónapokig itt zengtek a mezők, ágyúk néztek farkasszemet, halált ökrendezők. pre^naz laiara Lőrés volt a présház falán e tátongó üreg, Puszta-Laját figyelte — ma kihűlt helyén mereng. Erőd volt akkor ez a hegy. ukránok fészke volt, lenn meg, a lágy halmok mögül, német fegyver csaholt Mit látsz, fal odva? mit kutat kihunyt tekinteted? a vért még mindig? füstöt és sűrűn holttesteket? Hej. Puszta-Laja. — nagyapám még ott cselédkedett; aklaiból a szolga-múlt verette a hegyet. Mi néked a kék-fátylú táj ott távol? temetők? — Foltokban a hó elvonul, sóhajt, munkál a föld. Hová ősz fejjel nagyapám küszködve feljutott, hajlékot rakni, cserepest: a hegy sem hallgatott .annyi küzdelmes év után sóhajt, munkál a nép, traktor dadog, szaggatja föl hörgő csaták helyét. Felelt múlt-rontó ütegek szavával szerteszét, mélyút, havas dombhát, orom bongta ítéletét. Kis földek, csip-csup pántlikák eggyé simulnak ott. Simulnátok bár el velük, barázdás homlokok. k^