Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

76 Szombat, 1982. március 20. Keserű Balázs Ének Még a burokban, lágy fejem gondolattalan üregében két aprócska külön szaladt. A fényben anyagot öltött a testetlen, felpattant szemünk; ki vagy Te. és ki vagyok Én: Megértettük Egymást. Én lopva, félve, nem értve. Te mint goromba, izzó kölyköt egyre hűtve. Még kiböktem, mi megvillant bennem. Te már az érzést is pózban vártad, legyintettél, s nesztelen mellém ereszkedtél. Meleg párát lihegtél fülembe: Te vagy Én. Te vagy Én. zsibbadt testem magában beszélt: Te. vagy Én. Meglassüdott már a fény. amikor szemed prizmáját tetted elém. mely szürkévé törte a színes fényt, Mosolyomat már tükörben láttam, érintésünk egyneműek oldódása volt. . Még láttam, hogy négv a kezünk, s aztán lassan, lassan eggyé váltunk. Nem fájt. A vállalkozás V

itathatatlan, a szocialista társadalom dinamikus, fejlődő társadalom. Ebből az is következik, hogy a gazdasági szervezés módszereinek is Időről időre változniuk kell. A társadalmi-ideológiai dinamizmus jobban érthető mindenki számára. Kevesen vonják kétségbe a kommunisták politikai alkalmazkodóképességét. a helyzethez illő politika kidolgozását, mivel a történelmi tapasztalatok ezeket világosan mutatják. Miért elképzelhetetlen, hogy a gazdasági építés munkája is igényel ugyanilyen alkalmazkodóképpeséget? Más kérdés, hogy ez az igény egybeesik egyfelől a legtöbb szocialista ország gazdasági fejlődésének kisebb-nagyobb eltéréssel mostanában lezáródó szakaszával, másfelől a világgazdaság átrendeződésével és az ehhez kapcsolódó válság jelenségetvei. Arról van szó. hogy a szocialista gazdaságok maguk mögött hagyták — legalábbis Európában — a gazdasági fejlődés extenzív szakaszát. A hogyan tovább kérdése válságtól függetlenül is asztalra került volna. Ha a kommunisták minden történelmi helyzetben vállalkoztak a politikai helyzet kívánta elvi állásfoglalás megfogalmazására. miként gondolhatja bárki, hogy éppen a gazdasági kihívás elöl hátrálnának meg? Ez már azért sem lehetséges, mert gazdasági alapok nélkül nincs szocialista politika sem. Arra a kérdésre tehát, hogv a vállalkozás idegen-e a szocializmustól. határozottan nemmel kell válaszolni. Sőt. úgy tűnik, kötelességünk. mivel Lenin szerint: „Csak most. a szocialista társadalomban válik lehetővé, hogy a vállalkozó szellem, a verseny, a merész kezdeményezés széles, valóban tömegméretekben nyilatkozzék meg." Éppen az újtól való elzárkózás sodorhatná veszélybe eddigi vívmányainkat. Arra természetesen magyarázatot kell adnunk, hogy a vállalkozás miért nem szerepelt eszköztárunkban olyan erővel, mint most kívánatos. Hangsúlyozni kell. hogy elsősorban a mértékről van szó és nem a vállalkozás teljes hiányáról. A mai vállalkozások. minden nehézségük rrtellett is eltörpülni látszanak mondjuk az államosításhoz képest. Egyetlen napon több ezer kommunista. többségükben tudás és tapasztalat nélkül vállalkozott az ország gazdaságának átvételére, vállalatok és intézmények vezetésére. Ügy tanulták meg a vezetés tudományát, hogy közben alapokat kellett rakni, s megteremteni egy Jószerével feudatista maradványoktól gyenge. mezőgazdasági országban az Ipar túlsúlyát. Vagy nem volt-e vállalkozás magónak a szocialista mezőgazdaságnak a megteremtése? Es a sikeres vállalkozások sorában elfér még a gazdasági reform ls, mely számos vonatkozásban korszerűsítette a gazdaság mechanizmusát, a történelmi próbát is kiállt gazdasági gyakorlatot. Országunk síkeres építőmunkája azt igazolja, hogv tőlünk nem volt távol a vállalkozás, az új iránti fogékonyság. Negved század óta először esik meg. hogv nem ígérhetünk általában javuló életszínvonalat, gazdaságunk állapota és a külső helvzet miatt. Ez bizonyítja leginkább. hogy változtatnunk, azaz vállalkoznunk kell. Ilyenformán a vállalkozás nem divat, hanem gazdasági kényszer., s ebből adódóan politikai feladat. A mozdulatlansággal ugyanis kockára tennénk egész eddigi munkánk eredményét. Arról ls szólni kell. hogv a vállalkozást nálunk gyakran meglehetősen szűken értelmezik. Ha ma valaki vállalkozást mond. a másik rendszerint a kisvállalkozási lehetőséget érti. Ettől a szűk értelmezéstől meg kell szabadulnunk. Nagyon fontos dolog, hogy a társadalmi Igények jobb kielégítése érdekében szaDorodjanak az életképes és szükséges kisvállalkozások. Ez azonban a kérdésnek csak az egvik oldala. Mondiuk kl: nem is a fontosabbik oldála. Nem kevesebbről van szó. mint szemléleti változásról, melyet a" folyamatos irányítási és szervezeti változások segítenek elő. A véllnlati főtevékenységre eddig — számos, jelentős változás ellenére U — az volt a jeltermészetrajza lemző. hogy a vezető utasításokat hajtott végre. Tegyük mindjárt hozzá, hogy gazdasági, eredményeink mutatják, nem is roszszul. Éppen reformtörekvéseink bizonyítják, hogy az irányítás ja.vitásának megvannak a maga határai. Ezért a döntési mechanizmusunkat tovább kell iavítanunk és lehetőleg arra a szintre kell a döntési pontot tenni, ahol az a legoptimálisabb. Ez pedig nem kevesebb, mint a nagyobb hatékonyság lehetősége. A vezető tehát a vállalkozási szemléletű gazdaságban nem utasítást" végrehajtó. hanem felelősséggel döntő személy. A döntési feltételek között természetesen ott találjuk a munkahelyi demokráciát éppúgv. mint a gazdasági szabályozó rendszert. Cgy is lehet fogalmazni, hogy a vállalkozási típusú vezető mindent megtesz, ami nem tilos, és nem azt keresi, hogy mit szabad. Ebből a meglehetősen durva közelítésből az a lényeg, hogy fel kell szabadítani a fantáziát. a munkakedvet és a' felelősségérzetet. A mai helyzetben nem várhatunk arra. hogv majd mindenki megérti: tulajdonos is és felelős is egy személyben. Ügy tűnik, ez túl kockázatos lenne és sokáig tartana. Ezért kell a vállalkozási szellem, a Jó és rossz döntések következményeinek felvállalása. Azt persze senki ne gondolja, hogy a társadalom jótékony gondoskodását elveszti. De az átlagon felüli életszínvonalhoz átlagon felüli teljesítményt kell nyújtani. És ami a legfontosabb: ezt a szabályozók mérni is fogják. Vajon a kisválalkozások nem okoznak-e torzulást a társadalom szerkezetében? A kérdés megítélésében helyesebb, ha a tényekből és nem az érzelmeinkből Indulunk ki. Nálunk ugyanis a magánvállalkozás kapcsolódik egy irreális képhez: a gyors meggazdagodáshoz. Tagadhatatlan, hogy az átlagon felüli munka átlagon felüli jövedelmet, helyenként meggazdagodást is eredményezett. A méretek azonban mélyen alatta vannak az érzelmi hatásnak, mely azon alapszik. hogy nálunk a munka szerinti elosztás elve a társadalmi igazság fontos elemévé vált. Néha már a lehetőség is heves érzelmi emóciókat vált ki. Ettől azonban a dolgot még el lehet túlozni, amint az az esetek többségében történni szokott. Jellemző, hogv a múlt év eleiétől meghirdetett. bérelhető kereskedelmi egységeknek csak a felére volt jelentkező. Ez azt jelenti, hogy négyezer körül van azon egységek száma, melyekre nem akadt igénylő. Valójában tehát a vállalkozói szellem még a szükségesnek ítélt mértéket sem éri el. A közhangulat tehát elsősorban a törvényes munkaidő és a kockázat nélküli munkavégzés oldaláról közelít a teljesítményarányos jövedelemhez. De vállalkozni csak kevésbé hajlandó. Ha figyelembe vesszük, hogy a vállalkozás a jövőben nem biztos aranybánya, hanem a rendkívüli teljesítmény átlagon felüli honorálása, azt arra is alapozhatjuk. hogy e területen igen megnő a verseny. Már nem lesz elég csak kiváltani az engedélyt, de teljesíteni kell. A régi kép tehát már nem lehet mérvadó. Sokkal inkább a rátermettség, a szakértelem és kezdeményezőkészség fogja meghatározni a lehetőségeket. Az a piac. ahol a vállalkozóknak meg kell és lehet teremteniük egzisztenciájukat, élesebb versenyt, s nem egyszer a tönkremenés kockázatát is jelenti. A kisválalkozások nem kérdőjelezik meg szocialista vívmányainkat. Csupán arra adnak lehetőséget a jogszabályok, hogv az arra vállalkozók megtakarított pénzüket és személyes rátermettségüket kipróbálhassák az átlagon felüli jövedelem reményében. A társadalmi ellenőrzés az az adórendszer alkalmas eszköz arra, hogy a vállalkozások kizárólag az össztársadalmi érdekeket szolgálják. A kisvállalkozások soha nem lehetnek ellenpontjai a szocialista iparnak. • kereskedelemnek stb. De az is biztos, hogy a szervezeti keretek sok olyan kérdésben nyújthatnak segítséget, melyet a más irányba koncentráló állami szervezetek nem vállalhatnak. A vállalkozáshoz sok minden kell. de leginkább bizalom. Bizalmat pedig csak politikai eszközökkel lehet teremteni. A kisvállalkozások. de általában a vállalkozási szellemi terebélyesedése egyúttal viszont bizalmat jelent azzal a politikával szemben, még inkább mellett, amely eddig is alapja volt jólétünknek és nem utolsósorban nemzet tekintélyünk növekedésének. Az a vállalkozásunk sem utolsó, hogy Ismét gazdagítsuk a gazdasági építés szocialista eszköztárát. Talán nem túlzás az sem. ha arra gondolunk: nemcsak saját javunkra szolgálhat, de mások hasznára is lehet. Volt már erre példa, nem is egy: legutóbb a háztáii' gazdálkodás a mezőgazdaságban. És az is vállalkozás volt! MAROSI JÁNOS Potyautazás „Tavaszi Fesztivál '82 — Budapest március 19—28." — hirdették a plakátok, az újságok címei, hogy a téltemető tíz napra különösen gazdag kulturális programot állítottak össze a hazai és külföldi érdeklődők budapesti házigazdái. Az eseménysorozat bevallottan az idegenforgalmi kínálat bővítését is szolgálta, egyebek között azzal, hogy a fesztivál idején Utazás '82 címmel turisztikai kiállítás volt — pontosabban holnap, vasárnap még nyitva tart — a Néprajzi Múzeum épületében. A fesztivál egyik műsorfüzete így fogalmazta meg a sorrendben már ötödik ilyen nendezvénv célját: az Utazás '82 nem titkolt szándéka, hogy kimozdítsa a családokat otthonról, megismertesse velük hazánk legszebb városait, tájait, turisztikai szempontból kevéssé ismert területeit... a részt vevő magyar utazási irodák. idegenforgalmi hivatalok a lehetőségek széles skáláját vonultatják fel... Mindezt persze olvasóink megtudhatták a lapok tudósításaiból. S aki kedvet kapott, nyilván felutazott Pestre, végigjárta a múzeum ez alkalomra átrendezett termeit és folyosóit, nézelődött, kérdezősködött és persze mindenütt kaphatott prospektust.'..hétnyelven beszélő" turisztikai kiadványt is. Jómagam lapom hivatalos kiküldöttjeként a kiállítás megnyitóján, s az első félnapon nézelődtem. Komolyan mondom, térdig lejártam a lábom, hogy maid híven tudósíthassam önöket, mit szalasztanak el. ha nem nézik meg az Utazás '82-t. S hogy nem mentem potyára, íme, ezt látták volna: a Kossuth téri múzeumépület paravánokkal, hihetetlen mennyiségű színes plakáttal és poszterrel, fényképpel letakart falai között szinte valamennyi utazási. idegenforgalmi iroda egy-egy mini standját, amelyet megrohamoztak a prospektusgyűjtő gyerekek és felnőttek. Az igazi érdeklődő alig fért oda a parányi Információs pultokhoz — igaz, a kiállítás megnyitásának napján az effajta vendégből volt a legkevesebb... Ajinál több a ...mindegy, hogy mi, csak színes legyen" elv alapján gyűjtögető! Tele is volt mar délben a lépcsőház eldobott katalógussal, nem elég fényes papírra nyomott térképpel, kilónyi prospektustól elszakadt nylonszatyorral — persze, mert a gyűjtőszenvedély nem párosult válogatási érzékkel! Azok társaságában lévén, akik maguk dolgoztak a kiállításon a Csongrád megyei standnál. elborzadva néztük ezt a rohamot: mennyi értelmetlenül kidobott pénz veszett csak néhány óra alatt is kárba! Mennyi szellemi és fizikai munka termékét kapta fel, s görgette tovább a Dunaparti szél! Nem tudom, komolyan vehette-e bárki is. hogy ez a kiállítás az ország teljes idegenforgalmi kínálatát tárta a nagyközönség elé. amelyből választani lehetett. volna, és nem így lebecsülni. Nem tudom, megéri-e az ilyen monstre rendezvény az árát — volt-e. aki ott kapott kedvet az őrségi kirándulásra. vagy — hogy végre „hazabeszéljck" — az ásotthalmi falusi üdüléshez... Más kérdés persze, s ezen sem ártana vitatkozni. hogy ez a kiállításíorma a legalkalmasabb-e a vendégcsalogatásra. Hiszen például aki szabadtéri jegyet akart venni, nem kaphatott, s a szállásfoglalási igényeket is legfeljebb feljegyezték a tájékoztató szolgálat munkatársai. (Telex és telefon nélkül mást mit tehettek volna!?) Ajánló programfüzeteik vajon eljutottak-e a lehetséges, az igazán érdeklődő, a majdani vendéghéz? Tudom én azt persze, hogv az Idegenforgalmi propaganda haszna közvetlenül sohasem mérhető, nem tudni, a leendő turista baráti tanácsnak vagy a vonzó prospektusnak hisz-e inkább. Azt azonban nem vitatja senki, hogv információra, pontos és hiteles tájékoztatásra az utazáshoz mindenkinek szüksége van. Tehát indokolt a hazai idegenforgalom ..árukínálatának" minél teljesebb bemutatása is. Csak éppen nem a pazarlás Jegyében. Márpedig az Utazás '82 kiállítás — ebben a felállásban — aligha érte el a célját: a családok kimozdításál. az ország szép tájainak megismertetését, Ezt a maguk odahaza be vált módszereivel a helybeli utazási irodák. idegenforgalmi hivatalok szakemberei közvetlenebbül is elérhetik. Nem vaktában dolgoznak ugyanis: És főleg: nem potyán. JFALFY KATALIN I

smét divat moziba jérni — állítják a szakemberek, és a statisztika valóban arra enged következtetni, hogv ez már nálunk is így van. Hogy a helyzet ne változzék a jövőben sem — arra a következő hónapok, hetek programja az ígéret, azok a komédiák, drámák, ifjúsági és gyermekfilmek. amelyek mostanában kerülnek műsorra. A magyar film — hosszú pangás után — ismét kezd érdekes lenni, talán nem utolsósorban azért, mert egyre sokszínűbb, műfajilag is változatosabb a termés. Az új bemutatók ugyancsak ezt bizonyítják, hiszen az ötvenes évekről szóló alkotás ugyanúgy megtalálható köztük. mint aktuális komédiák. Bacsó Péter forgatta Igó Évával a főszerepben a Tegnaoelőtt című társadalmi drámáját. amely egv egykori apácajelölt sorsát kíséri végig 1947től az ötvenes évek eleiéig. Mészáros Márta francia, koprodukcióban készítette el Hernádi Gyulával közösen írt forgatókon Wf nvomán Anna című ÚJ alkotását. Ebben a napjainkban játszódó históriában, amelynek szálai visszanyúlnak 1956-ba. a szülő-gvermek kapcsolatot vizsgálja a híres sztár. Marie-José Nat közreműködésével. Partnerei: Jan Nowicki, Dunai Tamás. Tordal Teri és a marosvásárhelyi Lohinszki Loránd. Böszörményi Géza a mai vidéki életről mondja el vélem ny t Szívzűr című új művében. A friss diplomás orvos és felesége nagy tervekkel telepedik meg a faluban — s Filmek bármilyen jól is megv nekik, házasságuk mégis válságba kerül, az asszony képtelen elfogadni az új életformát. A filmben többek között Máté Gáborral. Básti Julival. Udvaros Dorottyával, Újlaki Dénessel találkozhat a magvar néző. Bemutatják még Kézdi Kovács Zsolt filmdrámáját. A remény jogát is. finn színésznővel. Maia Líisa Turkkával a főszerepben. Most. hogv a. magyar labdarúgás ismét beszédtéma lett — különösen a madridi világbajnokság előtt — külön aktualitást kap Surányi Sándor üj dokumentumfilmje. Az aranycsapat. A film néhány, eddig nálunk még nem látott dokumentum felidézésével, világnagvságok. — köztük Puskás. Pele. Frltz Walter. Billv Wright. Helmuth Rahn, Sebes Gusztáv. Beckenbauer, Grosics. Czibor és mások — megszólaltatásával szembesíti uz egykor) mítoszt a valósággal. A film operatőre Máthé Tibor és ifj. Jancsó Miklós. Ami a külföldi filmeket illeti. kétségkívül a legnagyobb siker a magyarul is megjelent Mario Puzo regényadaDtációJa. a Keresztapa lesz. Ugyancsak világsztárokat vonultat fel Hall Bartlett mexikóiamerikai drámája, a Sanchez gyermekei is. amelyben a hajdani szépséggel. Dolores del Rióval és nem utolsósorban Anthony Quinnel találkozhatunk. Federico Felllnl a nőmozgalmakról, a nő mai helyzetéről elmélkedik legújabb, kétrészes filmjében. A nők városában, amelynek főszereplője természetesen férfi — Marcello Mastroianni. Alain Resnals-től. a filmművészet nagy megújitójától, legközelebb az Amerikai nagybácsim című alkotást vetítik nálunk — egy tudományos kísérlet filmes bizonyítását három eltérő korú, társadalmi helyzetű ember sorsának kikerülhetetlenségéről. „Jobb ma egy nő. mint holnap három" — tartja a francia Francois Leterrier. és ezt igazolja most műsorra kerülő komédiája is egy házasság bonyodalmainak felsorakoztatásával. A nevetést tartja főcéljának — bevallottan is — Claude Zidi is. aki Éretlenek címmel kalauzol bennünket egy előkelő gimnáziumba, ahol nem éppen a fegyelem a nevelés fő erőssége ... Kojak felügyelő ezúttal a moziba várja híveit: Joseph Sargent krimije, a Kojak és Marcus Nelson-gyilkosságok csöppet sem szokványos bűnügyi história, de ennél többet illetlenség lenne elárulni... A zenés filmek kedvelőinek lesz bizonyára csemege az Alma című amerikai alkotás, amely kivételesen nem a jelenben, hanem a Jövőben játszódik. egy képzeletbeli beatkoncerten, valamikor a század vége felé. de amit a műfaj manipulálhatóságáról elmesél — az már korántsem olyan fantasztikus . .. NEMLAHA GYÖRGY