Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-04 / 53. szám

Csütörtök, 1982. márcíns £ olvasó• szolgálat Új könyvek, lemezek Bruno Apltz: A szivár- — Négy lépés; Szutyejev: váriy; Athén (Panoráma úti- Vidám mesék; Szenczei könyvek); Durrel: Vadálla- László: A halál tanítványa; tok bolondja; Emily Dickin- Takáts Gyula: Helyettünk son válogatott Írásai; Csu- szóljál; Tordon Akos: Hímes kás István—Szántó Piroská: tojás, hímes rét; Tóth LászVldám állatkert; Csiki Lász- ló: Vita és vallomás; P. G. ló: Kirakat; Goethe: Római Wodehouse: Rengeteg pénz. elégiák; Goethe: Antik és A csizmás kandúr (mese); modem; Hawthorne világa; Azok a húszas évek (világKarinthy Ferenc: Mélyvízi siágerek angol nyelven); hal; Károlyi Amy fordltasal GM 49-egvüttes (kislemez); és tanulmányai; Kovács Já- Horgas Béla: Naplopó és nos: Kétség és "bizonyosság; Lókötő (mese); A játék az Móra Ferenc: Csicseri törte- gyönyörű (versek gyerekeknet; Munkácsi Miklós: Kihí- nek); Fiatal magyar zenevás; Sevők Éva: Denevér- gzerzök (többek között Hukönyv; Szabó Magda: Kata- . , T . . _ „„ „„„„„ lin utca - Okút; Szimonov: szár LaJ°8' Dukay Barna' ísmert táplálék. Már Arisztotelész, majd Claudius Többé nem látjuk egymást bas- Vajda János és SzuTáplálkozásunk kémiája n.uiij' v , űáauo ma^ua . ivaLCITI A gombát szeretjük, de félünk tőle, pedig ősidők óta nn utca — Okút; Szimonov: • ismert táülálék Már Arisztotelész maid ClaiiHins tauka -„„. „„„_a„í — Húsz nap háború nélkül nyogh Balázs műveiből). Valutaárfolyamok (Bankjegy és csekk) Érvényben: 1982. március 2-től Pénznem Angol font Ausztrál douár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma Holland forint Japán yen (10001 Jugoszláv dtnár Kanadai dollár Kuvaiti dtnár Norvég korona NSZK márka Olasz Ura (13001 Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Török Ura USA dollár Vásárolható legmagasabb bankjegyclmletek Vételi M 50 >000 1 ooo 100 500 500 1 000 10 000 100 100 10 1 000 1 000 soovo 1 000 5 000 5 000 1 000 100 1 000 100 8 178,17 3 627,74 77,55 424.06 746,18 560.07 54,48 1 292,72 141,88 67,86 2 758,43 11 771,87 562,06 1 416.81 26,57 201.90 • 48.71 32.98 1 774.57 584.91 23,20 3 357,84 árt. 100 egy*. Ft-ban császár is említést tesz róla. A gombatermesztés első le írását a franciáktól ismerjük. 1583-ból. A régi magyarok is kedvelték a gombát, a 18. századbeli szakácskönyvekben már szerepel. Különösen azóta található sűrűbben étrendünkben, amióta nagyüzemben termesztik. Az érdem a csepeli Duna Tsz-é. Itt termelik az országos kínálat 90 százalékát, évente 20 kilogrammot négyzetméterenként. A gombák több hasonlóságot mutatnak az állatvilággal, mint a növényvilággal. A gombák és az állatok sejtjeinek kémiai összetevői Igencsak hasonlítanak. Fehérjetartalmuk lényegesen nagyobb, mint a növényeké, de emészthetőségük legfeljebb 80 százalékos. A növényekkel ellentétben, a gombák csak kevés keményítőt tartalmaznak, de az is glikogén, azaz állati keményítő. Egyes gombák lecitlnt ls tartalmaznak. A leclttn kitűnő forrása a tyúktolás sárgája. A gombák sejtfala nem cellulózból áll, hanem kitinből, amely a rovarok kemény páncélanyaga, és nitrogéntartalmú poliszacharid. Szaporodásuk Ivartalan, és ez mind a növényvilágban, mind az állatvilágban igen ritka. Szénhidráttartalmuk 3—4 százalék közötti, de olyan ritkaságokkal, mint a mannlt és a trehalóz. Zsírtartalmuk minimális, víztartalmuk 90 százalék körüli. B,-. B2-, C- és D-vitamin-, valamint nikotlnsav-tartalmuk jelentős. Ásványi anyagaik között a kalciumot, a vasat és a foszfort, valamint a káliumot, a nátriumot és a magnéziumot érdemes megemlíteni. Aminosavjai között 18-félét tartunk számon. Legjelentősebb mennyiségben az aszpnragin- és a glutaminsav. Enzimek közül a gombák egyebek között diasztázt, lipázt. trehalázt. fehérjebontó enzimeket, oxidázt ls tartalmaznak. Tíz kiló friss gombában annyi emészthető fehérje van, mint 2 és fél kiló sovány marhahúsban. Nálunk 250—300-fajtát tartunk számon, és évente tízezer tonna gomba terem. Nagy veszélyt jelentenek a mérgező gombák — gyilkosgalóca, légyölő galóca, párducgalóca, szőrgomba, sátángomba, éltufla, tölcsérgomba, vörhenyes őzlábgomba, nagy döggomba, pereszkegomba —, nálunk 24-féle található belőlük. Bonyolult szerkezetű szerves mérgeket tartalmaznak. Legveszedelmesebb a gyilkos állami tulajdonban le- az Építésügyi Tájékoztatási galóca toxinszerű fallinja és a falloidin. A mérgező gombák vq beépítetlen lakó- és Központ. ez ehető gombáktól semmiféle módszerrel, a tévhiedelem- üdülőtelkeket, építési telke- . . .... .. , . ként ismert ezüstkanál-próbával sem különböztethetők ket az épltkezni kívánó la- * ^awna] meg. Az utóbbi tíz évben több mint 200 mérgezést jegyez- kósszővetkezetek, üdülőépíti J!®1 k^l határozni^ hasz6 569,53 3 852,14 82.35 450,32 792.34 595,67 57,86 1 372,68 150,44 72,06 2 929,05 12 500,03 596,84 1 504.43 26.21 214,38 nl,73 35,02 1 884,33 621,09 24,64 3 565.54 Az Államközi megállapodáson alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1962. február 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Építési tanácsadó tek fel. Nemcsak a mérgező gombák, hanem a megbom- szövetkezetek, lott gombái ételek — fehérjéikből származó mérgező anyagok miatt — is okozhatnak mérgezést! Az élelemként használt magasabb rendű gombák termőtestének 100 grammja 160 Joule (40 kai.) energiaértéket ad. Bátyai Jenő épitőközössémeg kell határozni a használóként kiválasztott szögek és állampolgárok részé- t mélyeket; re tartós használatba ad- a telkek beépítésére vonatTudnivalók a darált húsról hatják az illetékes tanácsi kozó hatósági előírásokat. szervek. A tartós használat- valamint a használatbavételi ba adás lebonyolításával díj megállapításánál íigye' lembe vehető kedvezményemegbízhatják az építésügyi ketj köztük az űt-, járda- és feladatot ellátó szakigazga- közműellátottságot. Az épitási szervet, az Országos Ta- tési kötelezettség teljesítésé A magyar konyha számos étel készítéséhez használ darált húst. Ezt a szokást a Jelenlegi árutasítások nem veszik figyelembe, a darált re három évnél, üdülőteleknél két évnél rövidebb határidőt nem állapíthat meg a használatba adó szerv. Használóként csak az választható ki, aki az államkarékpénztárt és az ingatnak zsiradékot Egyes részei lankezelő vállalatokat. A háromszor annyi zsírt is használatba adható építési tartalmaznak, mint más ré- telkeket a fővárosi kerületi, sze, a zsírréteg egyenetlen- megyei városi, városi, illehúTnak%oíti,"fogyasztói ára sége miatt Saját érdekében tőleg községi tanács végre- polgárok telek-, lakás- és nincs. Ennek a "magyaráza- előre ledarált húst senki ne hajtó bizottsága jelöli ki— üdülőtulajdonáról szóló jog.... , , „ ,, . . , , , , szabalvok ertelmében nem fogadjon el. ezt egyébként a közli az épftkezesekkel kap- es)k tulajdonszerzési korlájogszabály is tiltja. csolatos jogi tanácsai között tozás alá, illetve a korláto4 zás alól felmentést kapott, akinek beépítetlen lakó-, üdülőtelek nincsen tartós használatában, továbbá, aki A SZOT üdülésszanatóri- Előfordulhat, hogy a nyűg- vállalja a beépítésre vonatumi beutalások új rendje díjas, aki a/, engedélyezett kozó előírások teljesítését és . . ,. ,. . órakeret terhére munkát a díj megfizetesét. A szer1982. január I-töí lepett elet- váUalti szanatóriumi beuta- ződést írásba kell foglalni, be. Egészségileg rászorult. ja esetén kéri a táppénzes és csak akkor köthető egy éves szakszervezeti tag- állomanyba vételt. Ez megta egyszerű: mindenki olyan húsrészt daráltathat, ami igény ének a legjobban megfelel. A kereskedelem a kiválasztott húsrészt köteles a vevő kérésére díjmentesen ledarálni. A vásárló saját érdekeben cselekszik tehát, ha a vásárláskor nem darált húst kér. hanem igényének megfelelő húst daráitat, s azt az árjegyzék! árnak megfelelően fizeti meg. A szabály azt veszi figyeBeutalók szanatóriumba lembe, hogy a darált hússal sággal rendelkező személy- e^öen^pénzes ál- b^-toj^j JJ^ készült' ételek akkor a leg- nyugdíjas is - az év bár- évi rendes óra • , h „ a ízletesebbek, ha - például mely idÖKakában beutalha- keretbe. ***** szennt teljeeítette. A sertéshús esetében — a va- u • • - a i iü ed és ' használati jognak az ingatlamennyi zsiradékot is tar- r r ., A szanatóriumokban gyógy- lannyilvántartásba, telektalmazó húsrészt, például a Parádfürdő szanatóriumaiba. Kezeltek távozáskor igazol- kxnvvhp tiírtín= h.,„v.7t. 70 foHAlA. f—4nl A S7HT IWNI1 AH.m, vá„yt kapnak Rét példóny- téséVöI 72 forintos fogyasztói árú dagadót darálják meg. Ha ilyen húsrészt a bolt az adott időben kiszolgálni nem tudna, s helyette mondjuk combot ajánlana, n kívánt minőséget egyharmadkétharmad. Illetve egynegyed-háromnegyed arányban comb és szalonna keveréséA SZOT üdülőszanatórium igénybe vehető rendes (fizetett) szabadság, vagy járóbeteg táppénzes állomány terhére. A fentlek alapján lehetőség nyílik arra, hogy a három SZOT szanatóriumban elhelyezést és gyógyellátást kapjon az is. aki a ban. ezeket 24 órán belül kötelesek leadni a munkahely szerint illetékes táppénzkifizető-helyeken, illetve a táppénzes állományba kiíró orvosnak. A szanatóriumi beutalókat továbbra is az intézmények és vállaa használatbaadó köteles gondoskodni. Külföldre utazóknak reflektor Postánkkal érkezett — a téma: a „súrlódás" vei (összedarálásával) érhet- beutalást megelőzően kezelő latok szakszervezeti bizottjük el. Figyelembe véve a hasi-, toka- és zsírszalonna 24, és a comb 90 forintos árát, a kiadás nagysága szempontjából sem közömbös, hogy miként vásárolunk. Combot tehát csak akkor daráltnssunk, ha kifejezetten sovány, zsírmentes húst kívánunk felhasználni. Ez esetben is jó tudni: a ságai biztosítják. Az üzemvagy annak hiányáAkinek teljes körű Cascobiztosítása van és nyugati országba utazik, az az Alcomb egyes részei sem egy- csökkenthet, vagy meghoszforma arányban tartalmaz- szabbitbat. orvosánál táppénzes állományban van. A szanatóriumi tartózkodás idejére a ban a lakóhely szerinti ille- lami Biztosítónál külföldre táppénzes állományban tar- tékes körzeti orvos javasig- szóló kiegészítő Casco-blztotó Illetékes orvos eltávozó- tára, amennyiben az illeté- sítást köthet. Díja 15 napra si engedélyt ad. A szanató- kes rendelőintézeti szakren- 20°. 30 napra 400 forint. Ha riumi tartózkodás időtarta- delések főorvosai a beuta- külföldön karambol miatt ma 21 nap, amelyet a szS- jöshoz szükséges vizsgálato- az autő üzemképtelenné natórlum főorvosa a beutalt kat elvégezték és az egész- vált, a biztosító a gépkocsi egészségi állapotának figye- s(igj rászorultságot elbírál- tulajdonosának és hozzátarlembe vételével egy héttel ták. tozóinak megtéríti a hazaf»r Bóka Ferenc utazás költségeit, a Cascofőorvoe feltételek szerintTársszerzőink, munkatársaink az olvasók — hetente rendszeresen megjelenő rovatunk címében is hirdeti, hogy számítunk a levélíróktól kapott információkra. Jelzésekre. Statisztikát nem is kell készítenünk annak megállapítására, melyik témakör a legfelkapottabb: a közlekedés. Ez érthető is: aki a kisiskolás korosztályba, a nagydiákok seregébe, s a felnőttek táborába tartozik, jár az utcán, utazik buszon, autón, vonaton, kerékpározik és motort „nyergel". Közlekedik. Nem véletlen hát, hogy szerkesztőségi postánkban gyakorta találunk olyan levelet, melynek frója egy-egy veszélyes helyre, szabálytalanságra, nem helyeselhető magatartásra, a közlekedéssel összefüggő gondokra hívja fel lapunk közreműködésével olvasótársai és az illetékesek figyelmét Ezúttal néhánv a levelekben gyakran előfoiduló jelenség hátterét kívánjuk közlekedési rovatunk .,reflektorfényével" megvilágítani. A tömegközlekedési jármüvek vezetői a szó szoros értelmében kirakatban végzik munkájulmt. Akik a távolsági vagy helységek között ingázó, menetrend szerinti autóbuszok kormányánál ülnek, állandó utasaik személyes ismerőselvé válnak. Talán ebből eredeztethető az a tapasztalatunk, hogy a hosszabb útvonalú járatokon kevesebb a panaszkodó utas. Ritkábban fordul elő, hogy a busz felé futó utast nem várja be a kocsi vezetője, vagy rácsukja a kosarára az ajtót.. A mindennapos kapcsolat (az a tény, hogy a ma esetleg cserbenhagyott utas holnap is ugyanazzal a járattal utazik majd!) bizony nem alakulhat ki a városok helyi tömegközlekedési hálózatában. vagy legalábbis nehezebben észlelhető. Gondoljuk csak el: a reggeli va'gy délutáni csúcsforgalomban a jármű vezetője örül ha a legszükségesebb információk birtokába jut, ha a táblák, lámpák jelzéseire, az előtte, mellette, mögötte haladó járművek mozgására, sáját kocsija utasaira figyelni képes. Dehogy jut ideje arra, hogy Ismeretségeket kössön!... Igaz, ami igaz: a levélírók többsége olyan esetek miatt veszi kezébe a tollat, amelyek elkerülhetők lennének. (Nem állt meg a kocsi a megállóban, mert későn jelzett a leszállni kívánó utas; megállt, de új felszállót nem engedett fel a vezető; az átmenti pocsolyába kellett belegázolniuk az utasoknak; a hirtelen fékezés miatt egymásra estek, akik nem kapaszkodtak; hiába van mikrofon, nem mondja be előre a vezető, melyik megálló következik, stb.) De érkezik számos olyan levél is. amelynek mondandójával nem érthetünk egyet. A minap arról panaszkodott egyik olvasónk, hogy az ellenőr megbüntette a villamoson, mert menetjegyét még nem lyukasztotta ki. „Éppen az érvényesítő gép felé Igyekeztem" — igy érvelt a panaszos. Am levelében elszólta magát: az az „igyekézet" a felszállás után két megállóval kissé lassú ám! A büntetést Ilyén esetben bizony Jogosnak kell tartanunk! Egy másik olvasónk azt tette szóvá, hogy környékükről csak átszállással tudnak eljutni a piacra, azt kérte tehát a Volántól hogy Indítson a vállalat közvetlen járatot. Nos. közlekedésszervezésben különösebben jártasnak sem kell ahhoz lenni, hogy az ember belássa: minden utcasarkon nem lehet buszmegálló. De még az ls elképzelhetetlen, hogy valamennyi szilárd burkolatú utcában autóbuszok közlekedjenek. A tömegközlekedési hálózat kialakításakor azt a törekvést érvényesítik, hogy az egyes városrészek között minél közvetlenebb legyen az összeköttetés, a lehetőleg ne maradjon „fehér folt" a hálózat térképén. Am ez —• egyebek között — függ az utak minőségétől, attól, hogy mennyire sűrűn lakott a terület. A levélíró esetében: lakásától kétszáz méterre autóbusz jár, amelyről egyszeri átszállással, gyors csatlakozási lehetőséggel közvetlenül elérhető a piactér. Köztünk szólva: de sokan boldogok lennének, ha csak ennyi fáradsággal jutnának túl a bevásárláson !... Levelezőink írásaiban tallózva örömmel fedeztünk fel olyan észrevételeket is, melyek önkritikusan szólnak az utasok nem helyeselhető magatartásáról. Hadd idézzünk az egyik levélből: ..A buszközlekedésről szólnék. De most nem a vezetőkkel van baj. Azt mondhatom, hogy a közlekedés igen csak rendben van. Am az utasok körében az utóbbi időben egy nagyon rossz szokás lett általánossá. Ugyanis a felszálláskor az idősebbek és a fiatalok ls megállnak az ajtónál, sót legtöbbször a lépcsőn, még akkor is, hn bent üres á kocsi, leülni is lehetne. összepréselve ott szoronganak. Ha valaki le akar szállni, könyörögnie kell. a felszállni akaró ijedten nézi a zsúfoltságot ami felesleges. Láttam idős embert a lépcsőn állni akkor, amikor bent bőven volt hely. úgy szorongott ott, hogy még az ajtót sem lehetett rendesen kinyitni, úgy kellett mellette lekúszni, de nem ment onnan ... Ez nagyon zavarja a közlekedést késlelteti a leés felszállást; sok torzsalkodás keletkezik." Nos. ehhez nem kell kommentár. Ahhoz az esethez sem, ami február 24-én történt a szegedi 17-es járaton. Már befejeződött a felszállás, amikor egy férfi lábát a lépcsőre téve megakadályozta a buszvezetőnek az ajtó becsukását. Aztán odaért futva a férfi felesége is, felszállt, s Indult a kocsi. Hogy mi miatt elégedetlenkedtek, azt egyetlen utas sem értette, de tény, hogy a házaspár minősíthetetlen stílusban kezdte szidni a segítőkész és türelmes gépkocsivezetőt. Elképzelhető, hogy miiyen lelkiállapotban fejezte be aznapi műszakját — emberek százaiért felelősen, idegnyugtató nélküL Amikor közútjaink veszélyeiről szólunk, ezekről az érthetetlen, igazán elkerülhető „súrlódásokról" sem feledkezhetünk meg. Leoalább olyan veszélyesek ugyanis, mint a fizikai szakkifejezésekkel leírható. nemkívánatos súrlódási jelenségek. I'áify Katalin t V