Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

66 Péntek, 1982. március 19. Ércdúsító a sarkvidéken A Kola-fél sziget Olenye­gors/.kj Ércdúsító Kombinát­jában új létesítményt aduk át. amely a tervek szerint cvente 1 mlUió 275 ezer tonna kiváló minőségű vas­érc-koncenLrátumot állít elő. Az érc szállitáaóhoz több szállítószalag-rendszer hatal­mas Kjlvattyúrendszer és tiszti tóberend ezé* ls készült. Az alapanyag-adagoló sza­lagrendszer létesítéséhez kö­zei egy kilométer hosszú alagutat kellett építeni a gránit sziklatömbben. E já­rat üzembe helyezésével le­rövidült az érc útja az érc­f ej tőtől s dúsító üzemig, biztonságosabb az utóbbi nyersanyagellátása. A sark­vidék zord időjárási viszo­nyai között ugyanis az érc­fejtőből történő szállítása komoly problémát jelentett. A jövőben nem lesz szükség vonatszerelvényekre és a nagyszámú önbillenőre. ame-> lyeket most a külszíni fejté­sekről való szállításokra használhatnak. Oleny állomásáról mind gyakrabban indulnak dúsí­tott vasérccel megrakott vas­úti szerelvények Cserepovec és Lipeck hatalmas kohásza­ti üzemeibe, valamint a len­gyelországi Nowa-Hutaba. A tizenegyedik ötéves terv­ben igen nagy figyelmet for­dítanak a kohászat nyers­anyagbázisainak fejlesztésé­re. Jelenleg a Szovjetunió­ban 19. az olenyegorszkihoz hasonló, hatalmas dúsító kombinát üzemel 1980-ban több mint 500 millió tonna nyersvasércet bányásztak. A mind nagyobb kapaci­tású és termelékenyebb tech­nika alkalmazása, a munka­szervezés és a technológia tökéletesítése lehetővé teszi, hogy a vasérctermelés 1985­ben megközelítse a 800 mil­lió tonnát. A vas-, mangán-, króm-és más. s vaskohászathoz szük­séges érc, valamint a vas-, az acél- és egyes hengerelt áruk termelésében a Szov­jetunió az első helyen áll a világon. (APN) Minőség és ellenőrzés — Magyarországon min­den embert ellenőriz egy másik. — Ez a baj kérem; egy­más helyett inkább a mun­kát ellenőriznék. Így hangzott a rövidke párbeszéd egy sajtótájékoz­tató előtt, amelyen a hazai minőségügy helyzetéről tá­jékoztatták az újságírókat. Tegyük gyorsan hozzá: ken­dőzetlenül, Adatok, történe­tek sorával Igazolták, hogy helyenként kifejezetten gyenge termékeink minősé­ge s nem feltétlenül a rossz alapanyag, vagy a tech­nológia okán. A min&ég ügyét is felkaroló Szabvány­ügyi Hivatal elnökhelyettese szerint — egy felmérést vé­geztek termékeink körében — a tervezettnél gyengébb minőség oka nyolcvan szá­zalékban a hanyag, a tech­nológiai előírásokat megsér­tő munka. E hibák javarészt helyben, az illető műhely­ben kijavíthatóak volnának, ha valaki figyelne a hibák­ra. Csakhát az ellenőrzés. a minőség állandó vizsgála­ta.. Fölösleges hangsúlyozni, hogy a külpiacon — és te­gyük hozzá; hazai tájainkon ls — egyre szükségszerűbb a minőségi követelmények be­tartása. Egy árucikk eladá­sakor szerződést kötnek, amely tartalmazza a minő­séget. az áru műszaki para­métereit. esztétikai külsejét, vagy súlyát. csomagolásá­nak módját. Ha az áruszál­lítmány között egy olyan termék is akad. amelyik nem felel meg a feltételeknek, már rosszabb minőségűnek számít Előfordul hogy az egész szállítmányt nem ve­szik át egy-két termék hi­bája miatt, a szállító hitele mindenesetre megcsappan. Gondoljunk csak arra. mit tennénk, ha az üzletben vá­sárolt konzervben romlott árut. vagy apró szöget ta­lálnánk: soha nem vennénk többé abból a konzervfajtá­ból. Hiba. selejt minden gvár. tási folyamatba bekerülhet, épp ezért szigorú ellenőrzés nélkül sehol sem szerveződ­het gyártási folyamat. Annál is inkább, mert a termékek előállítása során egyre in­kább nő a munkamegosztás, egy meglehetősen egyszerű­nek látszó műszaki terméket ls gyakran két-három válla­lat állít elő. Ha az egyik munkafolyamatban nem ve­szik észre a hibát, a követ­kezőben már valószínű, hogy csak nagyobb költségek érán lehet kijavítani, ha le­het javítani egyáltalán ... Ahogy a minőség szerepe nő, úgy válik egyre nélkü­lözhetetlenebb elemmé a szakszerű ellenőrzés. A munkamegosztás úgy hozta, hogy a minőségellen­őrzést általában a termelés­A Kárpátok ősgleccserei Időszámításunk előtt jég­páncél borította a Keleti Kárpátok legmagasabb he­gyének. a Goverlának a haj­latait. s a Jég megolvadt, sokáig csúszott lefelé a me­redek hegyoldalon. Ennek a ^gigantikus mozgásnak az eredményei ma ls láthatók, például, a Prut mellékfo­lyóinak völgyeiben. Aglecs­cser hatalmas kötőmbe ka­, vics- és puha kőzethalmazr*­kat hagyott maga mögött. A lvovi tudósok az üledékek fölött gyűjtött tufamintákat rádióaktív szén segítségével vizsgálták. Arra a megálla­pításra jutottak, hogy a gleccserek a Kárpátokban időszámításunk előtt az első évezredben tűntek pl. Segítség az önismerethez Gondolatok olvasás közben A lélektani Ismeretek hiá­nya életünk minden terüle­tén érezteti hatását. Pszicho­lógiai kultúrálatlanságunk az oka többek között, hogy ma­rokszámra szedjük. a nyug­tatókat és alkoholizálunk, s hogy megromlanak emberi kapcsolataink. Nem ismer­jük önmagunkat, ennek okán nem ismerjük embertársain­kat sem. Ahhoz, hogy a helyzete­ket kultúráltan és helyesen éljük meg. képesek legyünk a megfelelő rezonanciára, mindenekelőtt önmagunk belső világát kell Ismernünk. Az alapvető lelki egészség­védelmi ismeretek megszer­zése legalább annyira érde­künk. mint testi épségünk védelme. Az ember lelki világának megismerését és pszichés ba­jaink felismerését segitik az egyre nagyobb számban megjelenő szakkönyvek. Mindezen kiadványok közül az „egyszerű halandó" szá­mára azok a leghasznosab­bak, melyek a vulgarizálás veszélyet elkerülve, mégis egyszerűen, érthetően nyúj­tanak hasznos ismereteket. Dr. Hárdi István Lelki élet. lelki bajok című mun­kája sem vállalkozik többre, minthi-íy pszichés halainkat emberközelben, közvetlenül mutassa be A terjedelmes könyvben külön fejezet szól a személyiségzavarokról, az életünk minden mozzanatát kisérő érzelmekről és indu­latainkról. Olvashatunk ro­hanó, „stresszes" világunk betegségéről, a szorongásról és az általunk megfejthetet­len álmainkról, az ideges­ségről, a szexuális élet za­varairól, lelki bajaink miatt jelentkező testi fájdalmaink­ról. Sajnos, még nem termé­szetes pszichés problémáink­kel orvoshoz fordulni. Ta­lán azért, mert keveset tu­dunk a lélek gyógyításának lehetőségeiről és legfonto­sabb területeiről. Mindezek­ről tájékozódhatunk Hárdi doktor könyvéből, mely se­git önmagunk jobb megis­merésében is. • Bengt Börjeson Terápia cimű könyve nem „csak" szakkönyv. Műfaji meghatá­rozása nem egyszerű, mert tekinthetjük szociografikus (orvos) regénynek éppúgy, mint pszichológiai dokumen­tumnak. A svéd pszichológus munkanaplónak nevezi mű­vét, mely egy család tíz hó­napon keresztül folytatóit terápiás kezelését rögzíti tényszerűen. A „cselekmény" színhelye Barby Ska — a Svédország­ban Is egyedülálló — stock­holmi társadalomgondozó szervezethez tartozó falukö­zösség. Olyan családok terá­piás kezelését látják el itt, melyek a túlzott alkohol vagy kábítószer fogyasztás miatt fellépő válsághelyze­tek következtében nem ké­pesek a gyermekek nevelé­sére. Mindazok költöznek Barby-be, akik félve attól, hogy elveszik tőlük gyerme­keiket, megpróbálják a pszichoterápiás kezelés e formáját. Egy alkoholista, személyi­ségét vesztett családanya — Mona — megtörtént gyógy­kezelésének pontos, szaksze­rű leírásán, túl a pszicholó­gusiró két lényeges szakmai kérdésről is szól: a gyógyító és a páciens kapcsolatóban alapvetően fontos kölcsönös felelősség érzéséről és e kap­csolatkialakítást nehezítő 20. századi betegségről a nyelv, a kommunikáció válságáról. Szakmai értékein kívül erénye a könyvnek, hogy ki­válóan ragadja meg a terá­pia lefolyásának dramatur­giáját Monával és társával, a pszichológussal együtt jár­hatja végig az olvasó azt a küzdelmes utat mely az al­koholista asszony önmaga feletti győzelmével végző­dik. » Pszichológiai tudatlansá­gukból eredő önismerethiány számos konfliktushoz, sok­szor tragédiához vezet. Köz­ismert tény az öngyilkossá­gok magas száma, a válá­sok növekedése, az alkoho­lizmus egyre nagyobb mére­tű terjedése, az emberi kap­csolatok pusztulása. Az ezeket előidéző okok egyike lelki egészségvédel­münk elhanyagolása, sem­mibevétele. önmagunk bel­ső világának megismerésé­hez. az ember lelki életének feltérképezéséhez nyújtanak segítséget a pszichológini szakkönyvek, melyek, mind­annyiunk közös érdekében íródtak. Kalocsai Katalin tői elkülönült szervezetben, a meo-ban végzik. Munka, juk annyioan xuicsf ontosaé­gu. amennyiben meg gyártás közben meg tudják aliapita­ni a minosegrontö tenyezó­ket. Ez persze már feltéte­lezi, hogy a meusoKnaa igen kepzett szaaembereKnek kel­lene lenniük, akiknek kis­ujjukban van az anyag- és aru. valamint a teennológiai ismeret. A szaama. Márpe­dig ami a szakképzettségét illeti, altalaban nem dicse­kedhetünk a meóeokkal; nem a szakemberek Krémje alkotja taoorukat. összefügg ez mindenekelőtt azzal, hogy gazdaságpolitikánk évtizede­ken át valójaban termelés­centrikus volt. Azaz: a ter­melés, a gyártás, s e terü­letek vezetése nagyobb te­kintélynek örvendett, mint az ellenőrzés. Ezt tükrözi , természetesen a meósok anyagi, erkölcsi megbecsülé­se is. A SZOT egy felmérése szerint a legtöbb termelő egységünknél aránytalanul kicsi a meósok fizetése, s egyáltalán az érdekeltsege a hibák feltárásában. Persze nem mindenütt van ez így s igen örvendetes, hogy vállalatok sora ébred rá arra, hogy a minőségel­lenőrzés elhanyagolása kido­bott pénz. Érdekes például a gépipar helyzete: egy fel­mérés szerint a meósok negyven százaléka szakkép­zetlen, viszont egyre több vállalatnál teszik a minő­ségben érdekeltté a dolgozó­kat. s ami lényeges, a ter­melés vezetőit. Akad, ahol a vezetői jövedelemnek már a nyolcvan százaléka függ a minőség alakulásától. Van ahol a dolgozók hibás minő­ségű termékeiket nem szá­molhatják el. sót a hiba ki­javítására fordított munkát sem honorálják. * Általánosítani nem lehet, hiszen a minőség mindig konkrét. Ha ezer termékről beszélünk, akkor ezer minő­ségről kell beszélnünk, kö­vetkezésképp a minőségi ér­dekeltség is ezerféle lehet. Mindenesetre az látható, hogy az érdekeltséget a munkapadnál és a vezetők körében kell mindenekelőtt megteremteni. Hiszen senki nem gondolja komolyan, hogy a minőségügyét a meó­szervezetek váltják majd meg. De a minőségi ellenőr­zés is szakmává válik, még­pedig a műszaki fejlődés nyomán kialakult gyártási bonyolultság miatt Tehát a meóra mindig szükség lesz, persze a szakszerű meóra. Végül is az garantálja majd a Jó minőséget, hogy ha lét­kérdés lesz a termelés min­den szintjén a szerződésben előírtak betartása, olyan ter­mékek gyártása, amely se jobb, se rosszabb annál, mint amit elvár a vevő. Az egyre igényesebb vevő. M. G. Kertbarátoknak Helyrevetett paprika Gumifa­ültetvények Vietnamban, Szong Ba. Dong Nai és Tay Ninh tar­tományok állami gazdaságai az elmúlt évben több mint 5700 hektár szűzfölddel gya­rapították termésterületüket. Ebből a legtöbb Szong Ba tartományra jutott, itt 4000 hektárral nagyobb területen gazdálkodnak már az idén. A termőterület javarészét gumifacsemetékkel ültetik tele. A facsemeték szépen fejlődnek a faiskolában, amelyek területét a követ­kező évre több mint 400 hek­tárral gyarapítják. A paprika nélkülözhetet­len zöldségeink közé tarto­zik. A zöldpaprika vitami­nokban rendkívül gazdag, míg a fűszerpaprika az éle­lek ízesítésében é* festésé­ben tölt be nagy szerepet. Termesztése történhet pa­lántázással vagy helvreneve­léssel. A kiskertekben a oa­lántanevel.és bonyolult fel­adat, ezért vagy vásárolt pa­lántával kell az ültetéshez szükséges szaporítóanyagot biztosítani, vagy helyrevetést kel) alkalmazni. A palánta­ültetés széles körben ismert, I ezért inkább a helyrevetés módszeréről tájékoztatom az olvasókat. A helyrevetés előtt jó magágyat kell készíteni, Négyzetméterenként 3.5 kiló szervestrágyát, 2 deka amon­r.itrátot, 8 deka szuperfosz­fátot, 4 deka kálisót kell alaptrágyaként kiszórni, majd 20—22 centiméterre beásni a földbe. Ezt kővető­en vetés előtt 2 deka amon­nitrétot a felszínre szórva belegereblyézünk a talajba. A magvetést április 15—20. között kell elvégezni kézi­vonta tású vetőgéppel úgy, hogy egyméterre fűszerpap­rikából 18—20 szem, zöld­paprikából 12—14 szem, pa­radicsompaprikából 8—12 szem kerüljön. A vetés mélysége 2—3 centiméter. A paprikamag csírázásához magas hőmérséklet szüksé­ges, ezért az öntözést mel­lőzni kell, mert a talaj fel­melegedését hátráltatja. A helyrevetéses technoló­gia egyik legnagyobb veszé­lye a talaj kelést megelőző elgyomosodása, ami lehetet­lenné teszi a biztonságos sorkőz- és sorművelést. Kis területen az alapgyomirtás végrehajtása nem oldható meg. az állománykezelés «­nehézkes, ezért csupán a kelést közvetlen megelőző Gramoxonos kezelésre kell szorítkozni, (100 liter vízhez egy liter Gramoxont haszná­lunk fel), a hatóanyagot a teljes területre lehetőleg szélcsendes időben, egyenle­tesen szórjuk kl, viszonylag alacsony nyomáson és gyen­ge porlasztással. A permete­zést akkor hajtjuk végre, amikor 5—8 méterenként egy-egy éppen kibúvó pap­rikát találunk, ekkor már a teljes kelés egy-két nap múlva várható. Amikor a paprika sorol, sorközkapá­lást kell végezni. A helyrevetéses termesz­téshez fűszerpaprikánál — ahol a szedés a biológiai érettség időszakára esik — rövid tenyészidejű fajtát vá­lasszunk (Szegedi 20-as), zöldpaprikánál a Fehérözön és a Soroksári fajták is fel­használhatók. A paprika vízigénye nagy, ezért a fű­szerpaprikát legkésőbb augusztus elejéig egy-két al­kalommal 40 milliméter, a zöldpaprikát gyakrabban, de legalább 20 milliméter vízzel öntözzük meg. Szedése faj­tánként eltérő. A fűszerpap­rikát teljes érésekor, a zöld­paprikát a piaci, illetve a fogyasztási Igény szerint gyákori szedéssel takarítjuk be_ Védjük meg a cseresznyefát A házikertekben és az ut­cákon az egyik legszebb ta­vaszi látvány a fehéren pompázó cseresznye- és meggyfák virágzása. A szi­romhullást követően azon­ban sokszor szomorúan ta­pasztaljuk, hogy a gazdag virágzás ellenére kevés ter­més marad a fákon. A ter­mékenyülés elmaradása gyakran a porzófajta hiá­nyával magyarázható, de legalább ilyen termésgyérítő hatása van a moniliának is. Rügypattanáskor 5 száza­lékos Neopollal, vagy Bá­riumpollszulfiddal lemosó­permelezést kell végezni, ezt zöldbimbós állapotban 0,4 százalékos Miltox-Spe­clállal. vagy 0,3 százalékos Rézoxikloriddal folytatjuk. Monilia ellen a virágzás kezdetén és második felében 0,2 százalékos Orthocid, vagy 0,2 százalékos Dithán—M 45 felhasználásával kell perme­tezni. A termékenyülés fo­kozása érdekében mindkét permetezéshez célszerű a 0.3 százalékos töménységben, (100 liter permetléhez 30 deka) borsavas-keserflsót hozzáadni, ez nagymérték­ben növeli a termésmennyi­séget. A további növényvé­delem — amely főleg a ese­resznyelégv, levéltetú és szö­vőlepke ellen szükséges — a forgalomban levő rovar- és gombaölő szerekkel bizto6Ít-i ható. A virágzás ideje alatt rovarölő szert használni szi­gorúan tilos! Mikor permetezzük a szőlőt? A szőlőtermesztés hagyo­mányai szerint a permete­zést a rügyfakadást követő­en és akkor kell kezdeni, amikor az átlagos hőmérsék­let a 10 Celsius fokot már meghaladja és a peronoszpó­ra fertőzése megkezdődik. A Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás előrejelzése szerint 1982-ben ettől a ha­gyománytól el kell térni, mi­vel a rügyvtzsgáiatok ered­ménye azt mutatja. hogy nagymértékű takácsatka­fertőzés várható a szőlőül­tetvényekben. A sárgásvörös szinű, csak nagyítóval lét­ható, parányi atka a fiatal levelek fonák részén levő finom selymes szövedékben Szívogat, ettől a klorofil el­pusztul, a levéllemez elszá­rad. Különösen a csupaszle­velű fajtákat kedveli a ta­kácsatka. A védekezést lemosó per­metezéssel már rügyfakadás előtt meg kell kezdeni, 5 százalékos töménységű Neo­pol vagy Báriumpoliszulfit oldata használható fel. A tenyészidőszakban a forga­lomban levő atkaölő szerek alkalmazását javasolom. Jó tudni, hogy a tenyészidő­szakban sokkal nehezebb a kártevő ellen védekezni, • lemosó permetezést ezért sí* mulasszuk el. Az alföldi termőtájon az ismertebb kártevők közé tar­tozik a szőlő-levélatka ls. A fiatal szőlő hajtásalt, leve­leit szívogatja; a hajtások rövid szártagúak lesznek, fejlődésükben lemaradnak a levelek ls. A hajtásokon fol­tok keletkeznek. Az élőskö­dő tojással szaporodik, a tő­kén a kéregszövet és a rügy­pikkeivek aiatt telel. A be­teg tőkék az egészségesek mellett könnyen felismerhe­tők. Az atka rendszerint a szaporítóanyaggal terjed to­vább. A fertőzött állomány kezelése többéves védeke­zést tesz szükségessé. A fia­tal szőlőben fellépő atkafer­tőzés olyan mértékben visz­szaveti az állomány fejlődé­sét, hogy a termőrefordulás egy-két évet késik, és a ké­sőbbiekben is csak csökkent termőképességű lesz az ültet­vényünk. Itt is a megelőző védeke­zés a legeredményesebb; alapja a fertőzésmentes sza­porítóanyag. A további vé­dekezés — amely főleg vegy­szeres védekezésből áll — megegyezik a takácsatka-fer­tőzésnél leírtakkal. Dr. Tóth Mihály | megyei főkertész

Next

/
Oldalképek
Tartalom