Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

4 Szerda, 1982. márcins 17. r Értelemmel dolgozni Az elmúlt esztendőkben öt ben fölismerte, hogy az őszi­alkalommal kapott kiváló barackban vagy a fóliában címet a mórahalmi Homok­kultúra Szakszövetkezet. Do­bó Szilveszter 12 éve elnöke a gazdaságnak, személyes sorsa összefonódott a ho­mokvidék gazdálkodásával, embereinek fölemelkedésé­vel. — öten voltunk testvérek. Apám kilenc holdon gazdál­kodott. A nagy családból egyedül tanultam. Előbb két­éves szakiskolát, majd leve­lezőn a középiskolát, aztán a főiskolát végeztem el. 1951-ben kerültem a móra­halmi gépállomásra agronó­musnak. Három év múlva főagronómus lettem. Az ak­kori közhely szerint a gép­állomások a szocialista me­zőgazdaság előretolt bástyái voltak. Emberformáló, neve­lő hatásuk ma is példa le­hetne. Sok kis téesz alakult az ötvenes évek elején, de van a pénz, az messzire jut­hatott, akármilyen szegény­ségből indult is. — Mikor kezdődtek a vál­tozások? — A hatvanas évek vé­gén, a hetvenesek elején. Az egyik döntő tényező a ta­nyák villamosítása, amely lehetővé tette, hogy egy sor kisgépet állítsanak munká­ba. A másik, hogy a hetve­nes évek elejétől egyre több család tudott gépkocsit vá­sárolni. Az autó borzasztóan tontos Munkaeszköz lett. Le­hetővé tette, hogy a kister­melők távoli városok piacai­ra eljussanak, maguknak szerezzék meg a kereskedel­mi hasznot A harmadik lé­nyeges dolog, hogy a het­venes években az egész tár­sadalomban dinamikusan nőtt az életszínvonal: a mó­rahalmi ember azért tudta nem volt olyan szakembe- jó áron eladni a portékáját rünk, aki a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz értett volna. Messze földön az ásotthalmi Szabadságharcos Tsz volt az egyetlen, ahol képzett mező­gazdász dolgozott A gépállo­mások adták a munkához a gépeket a szakértelmet. Na­gyon nagy volt a hajtás ak­koriban: korán reggeltől ké­ső estig dolgoztunk, nem néztük, mennyit fizetnek, csak azt. mit lehetne még megcsinálni. Az igazsághoz tartozik, hogy mi viszonylag jól kerestünk, kiemelt fize­tést kaptunk. A gépállomá­sok történetén is nyomon le­het követni az akkori politi­ka cikcakkjait Előbb sok apró állomást szerveztek, ké­sőbb összébb vonták őket, szerepük hol erősödött, hol gyengült. 1956-ban megtört a fejlődésük, később újjászer­vezték őket, a hatvanas évek elején pedig összeolvadtak a téeszekkel. — Hogyan alakult kt a szakszövetkezeti forma? — Elsősorban a tanyavi­lág sajátosságai indokolták létrejöttét: szétszórtabb, ne­hezen szervezhető világ ez. A tanyán egybeesik az em­berek lakó- és munkahelye, a családi elkülönültség jel­legzetes mentalitást ková­csolt. összetartó ereje a szorgalom, a hagyományok tisztelete, ám éppen ezért nehezebben is fogadták az itteniek a változásokat Elő­ször az irányító szervek ís ideiglenesnek tekintették a szakszövetkezetet. Ügy volt, öt év múlva magasabbrendú tulajdonformává, termelő­szövetkezetté szervezik át. Aztán újabb öt évet emle­gettek, később az átszerve­zést bizonytalan határidőre halasztották, ma pedig úgy tűnik, végképp le is került a napirendről. A szakszö­vetkezet bizonyította létjo­gosultságát: a hagyományos és a korszerű elemek élet­képes összhangja ma már nem akármilyen megélhetést biztosít a homoki emberek­nek, s akárcsak a húsz év előtti viszonyokhoz képest is hatalmas árutömeget a nép­gazdaságnak. — Mi változott? — A termelési technoló­gia és a társadalmi körül­mények egyaránt A kisgaz­daság is alkalmazni kezdte a műtrágyákat növényvédő szereket nagy hozamú faj­lákat. Megtartották viszont azt a régi szemléletet, hogy minél kevesebb ráfordítással termeljenek. Ezt mutatják hz olcsó, de használható gé­pek, amelyeket a nagyüze­mekből már kiselejtezett darabokból állítottak össze nagy szakértelemmel. Még egy óriási változást kell megemlíteni: ma már nem azon mérik a parasztembert, hány holdon gazdálkodik, hanem azon, hogy tud-e ér­telemmel dolgozni. Aki nyi­tott volt az újra, aki idó­a piacon, mert volt rá fize­tőképes keresleti — Mi a titka a szakszö­vetkezet sikereinek? — Az emberek felelősség­tudata, hozzáértése az egyik. kell újra meg újra kicsikar­ni. Ebben nőttem föl én is. Szót értettünk hát. Mindig is azt szerettem legjobban ebben a munkában: kimen­ni a földekre és beszélgetni az emberekkel. Iszonyom van már az értekezletektől, saj­nálom azt a rengeteg időt, amit az életemből a külön­böző tárgyalótermekben fö­löslegesen eltöltöttem. — Milyen vezetőkkel dol­gozik együtt? — A választott vezetőség, a tagok képviselői többsé­gükben igen értelmes embe­rek, beleszólnak a dolgokba és meglátják a lényeget. Jó velük dolgozni, valóságos kis parlamentet alkotnak. Van tíz felsőfokú és 40 középfo­kú végzettségű szakmai ve­zetőnk : önállóan, hozzáér­tőén végzik a munkájukat. Elnökként mindig tisztában voltam vele: senki sem pó­tolhatatlan. Azon igyekszem, mindenki örömöt találjon a maga munkájában. Dobó Szilveszter végig a szakszövetkezetről, a ho­mokvidékrol, a munkatár­sairól beszélt, holott szemé­A másik, hogy régi alapelv lyesen róla szerettem volna nálunk: több lóra is teszünk egyszerre. Ha nem jön be a növénytermesztés, több füst­csövet gyártunk. Iparkodunk okosan eladni az árukat. Nemcsak a kisgazdaságok­nak lehet jól sáfárkodni a terméssel: a közösnek ugyan­úgy adottak a lehetőségek. — Jó néhány egyesülést megért, s a mind nagyobb gazdaságot újra és újra si­került egységessé forraszta­ni. Hogyan? — Ha más-más téeszek voltak is, egyformák az er­írni. Beszédét hallgatva, azt hihetné az ember, egy szak­szövetkezet magától eljár a kerekén, sikeres irányításá­hoz nem kellenek kiváló ké­pességek, rátermettség és politikai érettség. Ha nem ismernék más gazdaságokat, ahol az ugyancsak szorgal­mas emberek munkáját a vezetők hibájából nem koro­názza a siker,, talán be is sé­tálnék a látszat csapdájába. Így azonban bizonyos va­gyok benne, az ötszörös ki­váló címben, a gazdaság sta­bilitásában igen nagy része Lesz-e? Lehet... Legyen! Lesz... Magántaxizás Szegeden Lesz-e magántaxi Szege­den? Sokan feltették ezt a kérdést az utóbbi időben — érdekeltek, akik vállalkozó kedvet éreztek magukban, legfontosabbak közül való, gyünk és megkeressük az mégis lakossági érdek, hogy akinek sürgős a dolga és más módon nem juthat el úticéljához, az taxin mehes­érintettek, akiknek sietős sen. Már tudniillik, ha kap volt az útjuk, s csak vártak, kocsit. vártak a standon ... Olva sók érdeklődtek, akik pél­dául a szomszédos Békés megye városaiban láttak már magántaxi-feliratú sze­mélygépkocsit, és persze hi­vatalos helyeken ugyancsak elhangzott a kérdés. Sőt, az ellendrukkerek szájából is. Friss még a jogszabály, amely lehetővé teszi a ma­gántaxik forgalomba állítá­sát, a tinta mégis megszá­radhatott volna már az en­gedélyeken. Januárban ad­ták be kérelmüket a tanács­hoz azok a B kategóriás jo­gosítvánnyal rendelkező sze­gedi gépjárművezetők, akik a többi feltételnek is megfe­leltek. Néhányan közülük eddig is taxisként keresték meg a kenyerüket — leg­jobban tehát ők tudják, szükség van Szegeden a „kí­nálat" bővítésére. Nem a Kinek-kinek nyilván ta­pasztalatai befolyásolják a véleményét — lesz, és bizto­san van, aki megfelelőnek találja a Volán szolgáltatá­sát. Volt, van, s biztosan lesz is olyan szegedi, aki elégedetlenkedik. Lehetne jobb is Szeged taxiszolgála­ta — nyilván ebben egyet­értve járult hozzá a Volán, hogy gazdasági munkaközös­ségbe tömörült dolgozói má­sodállásban volán mögé ül­jenek. S ugyanezt szeretné az a 10—15 gépjárművezető is. aki — vállalva a biztos kereset helyett, a kockázatot — magántaxi-engedélyt kért. Osztottak-szoroztak, s úgy gondolták, megéri. Félreértés ne essék: a hivatásos taxi­díjszabásnál többet ők sem kérhetnek majd — csak ép­pen több időt szándékoznak az utcán tölteni. „Mi elme­utast — ha kell, a gyorsvo­natnál. Ha kell, éjszaka és esőben." A lustaság ugyanis a saját zsebükre megy. Igaz, a kocsi elhasználódásának, karbantartásának, a felhasz­nált üzemanyagnak az ára is, de — s ezt a jelentke­zőktől tudjuk — nem zárja ki a tisztességes hasznot. Amiből egyébként hivatásos taxisként ls részesedtek per­sze, csak éppen nem volt mindegy, hogy havi 240—260 órányi munkaidejükből mennyit voltak túrán, okta­táson, műszaki ellenőrzésen, szervizben. És a standon, a taxiállomáson. A kérdésre, hogy lesz-® magántaxi Szegeden, most már tudjuk a választ. A vá­rosi tanács illetékes osztály­vezetőjétől kapott tájékozta­tás szerint az engedélyeket hamarosan kiadják, a jó­részt Lada-tulajdonosokból álló kis csapat útnak indul­hat Talán nem csak nekik lesz ebből hasznuk. P. K. revaló emberek. Valameny- van az első számú vezető­nyien belenőttek abba, hogy nek. a megélhetést a természettől Tanács István Rákstatisztika Franciaországban felmérést végeztek a rák okozta — 1954 és 1978 közötti — elha­lálozásokról. Ebből kiderült, hogy a rák okozta halál a nők körében 12 százalékkal lok körében mindkét nem­ben több lett a fehérvérűség okozta halál. Vigasztaló, hogy a gyomorrák száma mindkét esetben a felére esett vissza, s állandóan kevesebb, a férfiak körében csökken a méhrák okozta ha­ellenben 30 százalékkal több lálesetek száma is. lett. 1978-ban minden rák­ban elhalt 100 francia közül 59 férfi volt. A férfiak kö­rében a tüdőrák, a felső lég­úti szerveknek és a nyelő­csőnek a rákja volt a leg­gyakoribb, a nők körében az emlőrák, majd a vastag­bélnek és a végbélnek a rákja. A 35 év alatti fiata­A félmérés az irányzat puszta rögzítésére alkalmas. Nem felel arra a kérdésre, hogy ha csökken a valame­lyik rákfajtában elhunytak aránya, ez azt jelenti-e, hogy a betegség ritkábban fordul elő vagy azt, hogy hatásosabban gyógyítják. Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lepek? A SZOVJETVNlC márci­usi számában olvastuk: „1960-ban a Szovjetunió gáz­mezői 45 milliárd köbméter földgázt adtak, 1985-re a gáztermelést 630 milliárd köbméterre kívánják növel­ni. Miként fejlődött ez az iparág — ott, ahol a többi e téren élen járó államban ké­sőbb kezdtek a gázipar fej­lesztéséhez — olyan színvo­nalra, hogy ma Nyugat-Eu­rópa innen fedezi szükség­lete jelentős részét? Milyen új technikai megoldásokkal javítják a csővezetékes szál­lítás hatékonyságát hogyan szaporodnak a légnemű nyersanyagot továbbító cső­országutak?" — E kérdések­re Kirill Privalov válaszol A gáz, amelyért csövet ka­punk című cikkében. Képes riport ismerteti hét szocia­lista ország 9—17 éves korú gyerekeinek versenyét, ame­lyen űrkutatási eszközök és eljárások tervezésében mér­A dolgozó nyugdíjasok keresetéről Sz. I.-né szegedi olva- tetni kellett, illetőleg ahány dasági szövetkezetben tag­sónk arról érdeklődik, hogy teljes naptári hónap a nyűg- ként fizikai munkakörben milyen összegű nyugdíj díjazás naptári évében a foglalkoztatott öregségi nyug­mcllctt dolgozhatnak kor- nyugdíj megállapításáig el- díjas, ha a nyugdíját 1976. látozás nélkül a nyugdíja- telt. Abban az esetben, ha a január 1-ét megelőző idő­sok, illetve melyek azok a nyugdíjast bedolgozóként, ponttól állapították meg: az munkakörök, amelyekben vagy olyan munkakörben Országos Anyag- és Árhiva­nyugdíjuk mellett Is egész foglalkoztatják, amelyekre a tal felügyelete alá tartozó éven át foglalkoztathatók, munkajogi szabályok a kö- vállalatoknál a jutalékos telező munkaidőt nem hatá- hulladékgyűjtő. Elöljáróban közöljük, hogy rozzák meg, a kereset min- Érvényben van az a ren­változatlanul érvényben van den 25 forintját egy órai delkezés is, hogy a foglal­az a rendelkezés, amely sze- foglalkoztatásként kell 6zá- kozás idejére is keresetére mításba venni. tekintet nélkül jár az öreg­Továbbra is érvényben ségi, a rokkantsági, a hal­van az a rendelkezés, hogy eseti rokkantsági nyugdíj, a fizikai munkakörben a foglalkozás idejére és kere­sági nyugdíjas nyugdíját setére tekintet nélkül fo­mindaddig folyósítani kell, lyósítják az öregségi, a rók­ámig a foglalkoztatási ideje kantsági, a baleseti rokkant­naptári években a 840 órát, sági nyugdíjat, annak, aki: egyes munkakörökben pe- egészségügyi, oktatási, gyer­dig az 1260 órát nem halad- mek- és szociális intézmény­ja meg. A 840 órában meg- nél, valamint a közforgal­határozott foglalkozási ke- mű gyógyszertárnál takarító; ret annyiszor 70, az 1260 a népgazdaság minden te­órában meghatározott foglal- rületén a portás, az éjjeli­kozási keret annyiszor 105 órá- ör, a telepőr, az öltözőőr, a val csökken, ahány teljes nap- parkőr, a csatornaőr, a me- akár egyéb fizikai munka­tári hónapra a nyugdíj fo- zőőr, a hegyőr, a vadőr, a körben (szakmunkás, segéd­rint a munkaviszonyban, szö­vetkezeti tagsági viszony­ban vagy bedolgozóként, fi­zikai munkakörben foglal­koztatott öregségi, rokkant­az öregségi és a munkakép­telenségi járadék annak, aki vak; akit fizikai munkakör­ben foglalkoztatnak, és nyugdíja ez évben az 1920 forintot nem éri el. Például vegyünk egy nyugdíjast, akinek a havi nyugdíja 1900 forint, ez a nyugdíjas fizi­kai munkakörben egész éven át dolgozhat keresetére való tekintet nélkül, akár a fent felsorolt munkakörökben. megérdemelt sikert színhá­zainkban. Ignatyij Dvorec­kij műfajtörténetileg is fi­gyelemre méltó darabját, Az idegent pedig a Szovjet Iro­dalom előző drámaszáma kö­zölte először. Arbuzov Vá­ratlan vendége a jellemáb­rázolás árnyalatnyi finomsá­gaival emelkedik ki. Dvo­reckij Veranda az erdőben lyósitását a naptári év fo- halőr és a rendész (fizikaij, munkás, hivatalsegéd, taka-1 című színművében pedig a ték össze erejüket. Az Orosz­országi Horgász- és Vadász­társaságok Szövetsége 224 ezer tagot számlál. A szer­vezet legutóbbi kongresszu­sáról is tudósít a folyóirat. A LÁNYOK, ASSZONYOK új száma részleteket közöl Leonyid Brezsnyev Vissza­emlékezések című írásából. A lap folytatja a nők prágai világkonferenciájáról szóló riportsorozatát, Az Országjá­rás cfmű rovatban ezúttal Nyikolaj Gogol moszkvai emlékmúzeumáról olvasha­tunk. T. Jarmolovics Min­denki tanulhat című írása azokat a lehetőségeket mu­tatja be. amelyeket az Észt SZSZK-ban élveznek a tu­dásukat fejleszteni kívánó dolgozó nők. Egy másik cikk magyar internacionalista, Hollánder Sándor életútját és családját mutatja be. Négyéves a március 8-án született budapesti Katika és a moszkvai Nataska. Mint minden évben, most is be­számol a lap a két kislány fejlődéséről. A FÁKLYA az utóbbi idő­ben külpolitikai jegyzet ol­dalt alakított ki, s ebben időszerű nemzetközi esemé­nyek rövid kommentálását közli. Most a gúnyirat mű­fajába tartozó leleplező cik­kek foglalkoznak az ameri­kai politika hazug módsze­reivel. Újítás a lapban, hogy a kedvelt hírrovat fénykép­anyagát színes diákból állí­tották össze. Színes képekkel kiegészített írás szól arról, hogy a népviselet időt álló, mindig divatos a ruházko­dásban, illetve a népi meg­oldások mindig újjávarázsol­hatják a ruhákat. A folyó­irat Maja T a baka festőmű­vésznő vásznait közli. A töb­bi között Nelli Kimről, a montreali olimpia aranyér­mes szovjet sportolónőjéről is olvashatunk. A SZOVJET IRODALOM márciusi száma a mai szov­jet drámairodalomból ad vá­csolatának a mai szovjet prózában előtérbe került té­mája fogalmazódik meg. Alekszandr Borscsagovszki) színműve a nagy érzelmi töltésű. jellegzetes orosz színmúformában a második világháború nehéz éveinek állít emléket: a zsidóság sorsa, szenvedései idéződnek fel benne. A SZPUTNYIK „Akar­nak-e az oroszok háborút? — Jevtusenko szovjet költő szavait idézi A szerkesztő noteszából című nyitóanyag­ban. A kérdés napjainkban sajnos, egyre aktuálisabbá válik. A tőkés világ legag­resszívebb körei a fegyver­kezésre és a fenyegetésekre építik politikájukat. A Szov­jetunió nem akar és nem akarhat háborút. Hiszen a legutolsó világ vérontásban húszmillió ember életével fi­zetett azért, hogy magát sza­badnak tudhassa, és azért, hogy Európát és a világot megszabadítsa a fasiszta szörnyetegtől. Nyina Pavlo­va cikkének tárgya az együttműködés, amely a Nagy Honvédő Háború kez­detén jött létre a Szovjet­unió, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok között. A tudomány és a technika ro­vata ezúttal is sok érdekes­séget kínál. Ezúttal olyan olajlelőhelyről tudósít, ahol a „fekete arany" az agyag­rétegből tör fel. Valentyin Taratorkin riportjának címe Rendhagyó szülés. A szerző arról számol be, milyen új módszereket alkalmaznak a szovjet orvosok azokban az esetekben, amikor súlyos be­tegségben szenvedő anyák hozzák világra gyermekei­ket A SZOVJET SPORTMA­GAZIN írja: A Moszkvában lezajlott Madridi Napok kul­turális programja során mérkőzést játszottak a két főváros labdarúgó-veteránjai. A Meghátrál a múlt című cikkben nemcsak az öregfiúk mérkőzésről olvashatunk. A logatást. Alekszej Arbuzov- moszkvai olimpia döntőin a nak több színmüve aratott kijevi Szergej Feszenko két­lyamán korábban szünetel- valamint a fűtő, a mezőgaz- rító stb.j. Dr. V. M. | természet és az ember kap­szer is meglepetést okozott: megnyerte a 200 méteres pil­langóúszást, majd leplezet­len rosszkedvvel fogadta a sikert. Feszenko elégedetlen önmagával... Alekszandr Balgyin, az elméleti fizika tudósa életének több mint húsz évét az alpinizmusnak szentelte. Emlékeiről beszél az Ismét a hegyek közt ér­zem magam..„ című cikk­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom