Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-17 / 64. szám
4 Szerda, 1982. márcins 17. r Értelemmel dolgozni Az elmúlt esztendőkben öt ben fölismerte, hogy az őszialkalommal kapott kiváló barackban vagy a fóliában címet a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet. Dobó Szilveszter 12 éve elnöke a gazdaságnak, személyes sorsa összefonódott a homokvidék gazdálkodásával, embereinek fölemelkedésével. — öten voltunk testvérek. Apám kilenc holdon gazdálkodott. A nagy családból egyedül tanultam. Előbb kétéves szakiskolát, majd levelezőn a középiskolát, aztán a főiskolát végeztem el. 1951-ben kerültem a mórahalmi gépállomásra agronómusnak. Három év múlva főagronómus lettem. Az akkori közhely szerint a gépállomások a szocialista mezőgazdaság előretolt bástyái voltak. Emberformáló, nevelő hatásuk ma is példa lehetne. Sok kis téesz alakult az ötvenes évek elején, de van a pénz, az messzire juthatott, akármilyen szegénységből indult is. — Mikor kezdődtek a változások? — A hatvanas évek végén, a hetvenesek elején. Az egyik döntő tényező a tanyák villamosítása, amely lehetővé tette, hogy egy sor kisgépet állítsanak munkába. A másik, hogy a hetvenes évek elejétől egyre több család tudott gépkocsit vásárolni. Az autó borzasztóan tontos Munkaeszköz lett. Lehetővé tette, hogy a kistermelők távoli városok piacaira eljussanak, maguknak szerezzék meg a kereskedelmi hasznot A harmadik lényeges dolog, hogy a hetvenes években az egész társadalomban dinamikusan nőtt az életszínvonal: a mórahalmi ember azért tudta nem volt olyan szakembe- jó áron eladni a portékáját rünk, aki a nagyüzemi gazdálkodáshoz értett volna. Messze földön az ásotthalmi Szabadságharcos Tsz volt az egyetlen, ahol képzett mezőgazdász dolgozott A gépállomások adták a munkához a gépeket a szakértelmet. Nagyon nagy volt a hajtás akkoriban: korán reggeltől késő estig dolgoztunk, nem néztük, mennyit fizetnek, csak azt. mit lehetne még megcsinálni. Az igazsághoz tartozik, hogy mi viszonylag jól kerestünk, kiemelt fizetést kaptunk. A gépállomások történetén is nyomon lehet követni az akkori politika cikcakkjait Előbb sok apró állomást szerveztek, később összébb vonták őket, szerepük hol erősödött, hol gyengült. 1956-ban megtört a fejlődésük, később újjászervezték őket, a hatvanas évek elején pedig összeolvadtak a téeszekkel. — Hogyan alakult kt a szakszövetkezeti forma? — Elsősorban a tanyavilág sajátosságai indokolták létrejöttét: szétszórtabb, nehezen szervezhető világ ez. A tanyán egybeesik az emberek lakó- és munkahelye, a családi elkülönültség jellegzetes mentalitást kovácsolt. összetartó ereje a szorgalom, a hagyományok tisztelete, ám éppen ezért nehezebben is fogadták az itteniek a változásokat Először az irányító szervek ís ideiglenesnek tekintették a szakszövetkezetet. Ügy volt, öt év múlva magasabbrendú tulajdonformává, termelőszövetkezetté szervezik át. Aztán újabb öt évet emlegettek, később az átszervezést bizonytalan határidőre halasztották, ma pedig úgy tűnik, végképp le is került a napirendről. A szakszövetkezet bizonyította létjogosultságát: a hagyományos és a korszerű elemek életképes összhangja ma már nem akármilyen megélhetést biztosít a homoki embereknek, s akárcsak a húsz év előtti viszonyokhoz képest is hatalmas árutömeget a népgazdaságnak. — Mi változott? — A termelési technológia és a társadalmi körülmények egyaránt A kisgazdaság is alkalmazni kezdte a műtrágyákat növényvédő szereket nagy hozamú fajlákat. Megtartották viszont azt a régi szemléletet, hogy minél kevesebb ráfordítással termeljenek. Ezt mutatják hz olcsó, de használható gépek, amelyeket a nagyüzemekből már kiselejtezett darabokból állítottak össze nagy szakértelemmel. Még egy óriási változást kell megemlíteni: ma már nem azon mérik a parasztembert, hány holdon gazdálkodik, hanem azon, hogy tud-e értelemmel dolgozni. Aki nyitott volt az újra, aki idóa piacon, mert volt rá fizetőképes keresleti — Mi a titka a szakszövetkezet sikereinek? — Az emberek felelősségtudata, hozzáértése az egyik. kell újra meg újra kicsikarni. Ebben nőttem föl én is. Szót értettünk hát. Mindig is azt szerettem legjobban ebben a munkában: kimenni a földekre és beszélgetni az emberekkel. Iszonyom van már az értekezletektől, sajnálom azt a rengeteg időt, amit az életemből a különböző tárgyalótermekben fölöslegesen eltöltöttem. — Milyen vezetőkkel dolgozik együtt? — A választott vezetőség, a tagok képviselői többségükben igen értelmes emberek, beleszólnak a dolgokba és meglátják a lényeget. Jó velük dolgozni, valóságos kis parlamentet alkotnak. Van tíz felsőfokú és 40 középfokú végzettségű szakmai vezetőnk : önállóan, hozzáértőén végzik a munkájukat. Elnökként mindig tisztában voltam vele: senki sem pótolhatatlan. Azon igyekszem, mindenki örömöt találjon a maga munkájában. Dobó Szilveszter végig a szakszövetkezetről, a homokvidékrol, a munkatársairól beszélt, holott szeméA másik, hogy régi alapelv lyesen róla szerettem volna nálunk: több lóra is teszünk egyszerre. Ha nem jön be a növénytermesztés, több füstcsövet gyártunk. Iparkodunk okosan eladni az árukat. Nemcsak a kisgazdaságoknak lehet jól sáfárkodni a terméssel: a közösnek ugyanúgy adottak a lehetőségek. — Jó néhány egyesülést megért, s a mind nagyobb gazdaságot újra és újra sikerült egységessé forrasztani. Hogyan? — Ha más-más téeszek voltak is, egyformák az erírni. Beszédét hallgatva, azt hihetné az ember, egy szakszövetkezet magától eljár a kerekén, sikeres irányításához nem kellenek kiváló képességek, rátermettség és politikai érettség. Ha nem ismernék más gazdaságokat, ahol az ugyancsak szorgalmas emberek munkáját a vezetők hibájából nem koronázza a siker,, talán be is sétálnék a látszat csapdájába. Így azonban bizonyos vagyok benne, az ötszörös kiváló címben, a gazdaság stabilitásában igen nagy része Lesz-e? Lehet... Legyen! Lesz... Magántaxizás Szegeden Lesz-e magántaxi Szegeden? Sokan feltették ezt a kérdést az utóbbi időben — érdekeltek, akik vállalkozó kedvet éreztek magukban, legfontosabbak közül való, gyünk és megkeressük az mégis lakossági érdek, hogy akinek sürgős a dolga és más módon nem juthat el úticéljához, az taxin mehesérintettek, akiknek sietős sen. Már tudniillik, ha kap volt az útjuk, s csak vártak, kocsit. vártak a standon ... Olva sók érdeklődtek, akik például a szomszédos Békés megye városaiban láttak már magántaxi-feliratú személygépkocsit, és persze hivatalos helyeken ugyancsak elhangzott a kérdés. Sőt, az ellendrukkerek szájából is. Friss még a jogszabály, amely lehetővé teszi a magántaxik forgalomba állítását, a tinta mégis megszáradhatott volna már az engedélyeken. Januárban adták be kérelmüket a tanácshoz azok a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező szegedi gépjárművezetők, akik a többi feltételnek is megfeleltek. Néhányan közülük eddig is taxisként keresték meg a kenyerüket — legjobban tehát ők tudják, szükség van Szegeden a „kínálat" bővítésére. Nem a Kinek-kinek nyilván tapasztalatai befolyásolják a véleményét — lesz, és biztosan van, aki megfelelőnek találja a Volán szolgáltatását. Volt, van, s biztosan lesz is olyan szegedi, aki elégedetlenkedik. Lehetne jobb is Szeged taxiszolgálata — nyilván ebben egyetértve járult hozzá a Volán, hogy gazdasági munkaközösségbe tömörült dolgozói másodállásban volán mögé üljenek. S ugyanezt szeretné az a 10—15 gépjárművezető is. aki — vállalva a biztos kereset helyett, a kockázatot — magántaxi-engedélyt kért. Osztottak-szoroztak, s úgy gondolták, megéri. Félreértés ne essék: a hivatásos taxidíjszabásnál többet ők sem kérhetnek majd — csak éppen több időt szándékoznak az utcán tölteni. „Mi elmeutast — ha kell, a gyorsvonatnál. Ha kell, éjszaka és esőben." A lustaság ugyanis a saját zsebükre megy. Igaz, a kocsi elhasználódásának, karbantartásának, a felhasznált üzemanyagnak az ára is, de — s ezt a jelentkezőktől tudjuk — nem zárja ki a tisztességes hasznot. Amiből egyébként hivatásos taxisként ls részesedtek persze, csak éppen nem volt mindegy, hogy havi 240—260 órányi munkaidejükből mennyit voltak túrán, oktatáson, műszaki ellenőrzésen, szervizben. És a standon, a taxiállomáson. A kérdésre, hogy lesz-® magántaxi Szegeden, most már tudjuk a választ. A városi tanács illetékes osztályvezetőjétől kapott tájékoztatás szerint az engedélyeket hamarosan kiadják, a jórészt Lada-tulajdonosokból álló kis csapat útnak indulhat Talán nem csak nekik lesz ebből hasznuk. P. K. revaló emberek. Valameny- van az első számú vezetőnyien belenőttek abba, hogy nek. a megélhetést a természettől Tanács István Rákstatisztika Franciaországban felmérést végeztek a rák okozta — 1954 és 1978 közötti — elhalálozásokról. Ebből kiderült, hogy a rák okozta halál a nők körében 12 százalékkal lok körében mindkét nemben több lett a fehérvérűség okozta halál. Vigasztaló, hogy a gyomorrák száma mindkét esetben a felére esett vissza, s állandóan kevesebb, a férfiak körében csökken a méhrák okozta haellenben 30 százalékkal több lálesetek száma is. lett. 1978-ban minden rákban elhalt 100 francia közül 59 férfi volt. A férfiak körében a tüdőrák, a felső légúti szerveknek és a nyelőcsőnek a rákja volt a leggyakoribb, a nők körében az emlőrák, majd a vastagbélnek és a végbélnek a rákja. A 35 év alatti fiataA félmérés az irányzat puszta rögzítésére alkalmas. Nem felel arra a kérdésre, hogy ha csökken a valamelyik rákfajtában elhunytak aránya, ez azt jelenti-e, hogy a betegség ritkábban fordul elő vagy azt, hogy hatásosabban gyógyítják. Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lepek? A SZOVJETVNlC márciusi számában olvastuk: „1960-ban a Szovjetunió gázmezői 45 milliárd köbméter földgázt adtak, 1985-re a gáztermelést 630 milliárd köbméterre kívánják növelni. Miként fejlődött ez az iparág — ott, ahol a többi e téren élen járó államban később kezdtek a gázipar fejlesztéséhez — olyan színvonalra, hogy ma Nyugat-Európa innen fedezi szükséglete jelentős részét? Milyen új technikai megoldásokkal javítják a csővezetékes szállítás hatékonyságát hogyan szaporodnak a légnemű nyersanyagot továbbító csőországutak?" — E kérdésekre Kirill Privalov válaszol A gáz, amelyért csövet kapunk című cikkében. Képes riport ismerteti hét szocialista ország 9—17 éves korú gyerekeinek versenyét, amelyen űrkutatási eszközök és eljárások tervezésében mérA dolgozó nyugdíjasok keresetéről Sz. I.-né szegedi olva- tetni kellett, illetőleg ahány dasági szövetkezetben tagsónk arról érdeklődik, hogy teljes naptári hónap a nyűg- ként fizikai munkakörben milyen összegű nyugdíj díjazás naptári évében a foglalkoztatott öregségi nyugmcllctt dolgozhatnak kor- nyugdíj megállapításáig el- díjas, ha a nyugdíját 1976. látozás nélkül a nyugdíja- telt. Abban az esetben, ha a január 1-ét megelőző idősok, illetve melyek azok a nyugdíjast bedolgozóként, ponttól állapították meg: az munkakörök, amelyekben vagy olyan munkakörben Országos Anyag- és Árhivanyugdíjuk mellett Is egész foglalkoztatják, amelyekre a tal felügyelete alá tartozó éven át foglalkoztathatók, munkajogi szabályok a kö- vállalatoknál a jutalékos telező munkaidőt nem hatá- hulladékgyűjtő. Elöljáróban közöljük, hogy rozzák meg, a kereset min- Érvényben van az a renváltozatlanul érvényben van den 25 forintját egy órai delkezés is, hogy a foglalaz a rendelkezés, amely sze- foglalkoztatásként kell 6zá- kozás idejére is keresetére mításba venni. tekintet nélkül jár az öregTovábbra is érvényben ségi, a rokkantsági, a halvan az a rendelkezés, hogy eseti rokkantsági nyugdíj, a fizikai munkakörben a foglalkozás idejére és keresági nyugdíjas nyugdíját setére tekintet nélkül fomindaddig folyósítani kell, lyósítják az öregségi, a rókámig a foglalkoztatási ideje kantsági, a baleseti rokkantnaptári években a 840 órát, sági nyugdíjat, annak, aki: egyes munkakörökben pe- egészségügyi, oktatási, gyerdig az 1260 órát nem halad- mek- és szociális intézményja meg. A 840 órában meg- nél, valamint a közforgalhatározott foglalkozási ke- mű gyógyszertárnál takarító; ret annyiszor 70, az 1260 a népgazdaság minden teórában meghatározott foglal- rületén a portás, az éjjelikozási keret annyiszor 105 órá- ör, a telepőr, az öltözőőr, a val csökken, ahány teljes nap- parkőr, a csatornaőr, a me- akár egyéb fizikai munkatári hónapra a nyugdíj fo- zőőr, a hegyőr, a vadőr, a körben (szakmunkás, segédrint a munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban vagy bedolgozóként, fizikai munkakörben foglalkoztatott öregségi, rokkantaz öregségi és a munkaképtelenségi járadék annak, aki vak; akit fizikai munkakörben foglalkoztatnak, és nyugdíja ez évben az 1920 forintot nem éri el. Például vegyünk egy nyugdíjast, akinek a havi nyugdíja 1900 forint, ez a nyugdíjas fizikai munkakörben egész éven át dolgozhat keresetére való tekintet nélkül, akár a fent felsorolt munkakörökben. megérdemelt sikert színházainkban. Ignatyij Dvoreckij műfajtörténetileg is figyelemre méltó darabját, Az idegent pedig a Szovjet Irodalom előző drámaszáma közölte először. Arbuzov Váratlan vendége a jellemábrázolás árnyalatnyi finomságaival emelkedik ki. Dvoreckij Veranda az erdőben lyósitását a naptári év fo- halőr és a rendész (fizikaij, munkás, hivatalsegéd, taka-1 című színművében pedig a ték össze erejüket. Az Oroszországi Horgász- és Vadásztársaságok Szövetsége 224 ezer tagot számlál. A szervezet legutóbbi kongresszusáról is tudósít a folyóirat. A LÁNYOK, ASSZONYOK új száma részleteket közöl Leonyid Brezsnyev Visszaemlékezések című írásából. A lap folytatja a nők prágai világkonferenciájáról szóló riportsorozatát, Az Országjárás cfmű rovatban ezúttal Nyikolaj Gogol moszkvai emlékmúzeumáról olvashatunk. T. Jarmolovics Mindenki tanulhat című írása azokat a lehetőségeket mutatja be. amelyeket az Észt SZSZK-ban élveznek a tudásukat fejleszteni kívánó dolgozó nők. Egy másik cikk magyar internacionalista, Hollánder Sándor életútját és családját mutatja be. Négyéves a március 8-án született budapesti Katika és a moszkvai Nataska. Mint minden évben, most is beszámol a lap a két kislány fejlődéséről. A FÁKLYA az utóbbi időben külpolitikai jegyzet oldalt alakított ki, s ebben időszerű nemzetközi események rövid kommentálását közli. Most a gúnyirat műfajába tartozó leleplező cikkek foglalkoznak az amerikai politika hazug módszereivel. Újítás a lapban, hogy a kedvelt hírrovat fényképanyagát színes diákból állították össze. Színes képekkel kiegészített írás szól arról, hogy a népviselet időt álló, mindig divatos a ruházkodásban, illetve a népi megoldások mindig újjávarázsolhatják a ruhákat. A folyóirat Maja T a baka festőművésznő vásznait közli. A többi között Nelli Kimről, a montreali olimpia aranyérmes szovjet sportolónőjéről is olvashatunk. A SZOVJET IRODALOM márciusi száma a mai szovjet drámairodalomból ad vácsolatának a mai szovjet prózában előtérbe került témája fogalmazódik meg. Alekszandr Borscsagovszki) színműve a nagy érzelmi töltésű. jellegzetes orosz színmúformában a második világháború nehéz éveinek állít emléket: a zsidóság sorsa, szenvedései idéződnek fel benne. A SZPUTNYIK „Akarnak-e az oroszok háborút? — Jevtusenko szovjet költő szavait idézi A szerkesztő noteszából című nyitóanyagban. A kérdés napjainkban sajnos, egyre aktuálisabbá válik. A tőkés világ legagresszívebb körei a fegyverkezésre és a fenyegetésekre építik politikájukat. A Szovjetunió nem akar és nem akarhat háborút. Hiszen a legutolsó világ vérontásban húszmillió ember életével fizetett azért, hogy magát szabadnak tudhassa, és azért, hogy Európát és a világot megszabadítsa a fasiszta szörnyetegtől. Nyina Pavlova cikkének tárgya az együttműködés, amely a Nagy Honvédő Háború kezdetén jött létre a Szovjetunió, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok között. A tudomány és a technika rovata ezúttal is sok érdekességet kínál. Ezúttal olyan olajlelőhelyről tudósít, ahol a „fekete arany" az agyagrétegből tör fel. Valentyin Taratorkin riportjának címe Rendhagyó szülés. A szerző arról számol be, milyen új módszereket alkalmaznak a szovjet orvosok azokban az esetekben, amikor súlyos betegségben szenvedő anyák hozzák világra gyermekeiket A SZOVJET SPORTMAGAZIN írja: A Moszkvában lezajlott Madridi Napok kulturális programja során mérkőzést játszottak a két főváros labdarúgó-veteránjai. A Meghátrál a múlt című cikkben nemcsak az öregfiúk mérkőzésről olvashatunk. A logatást. Alekszej Arbuzov- moszkvai olimpia döntőin a nak több színmüve aratott kijevi Szergej Feszenko kétlyamán korábban szünetel- valamint a fűtő, a mezőgaz- rító stb.j. Dr. V. M. | természet és az ember kapszer is meglepetést okozott: megnyerte a 200 méteres pillangóúszást, majd leplezetlen rosszkedvvel fogadta a sikert. Feszenko elégedetlen önmagával... Alekszandr Balgyin, az elméleti fizika tudósa életének több mint húsz évét az alpinizmusnak szentelte. Emlékeiről beszél az Ismét a hegyek közt érzem magam..„ című cikkben.