Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

jh®60 ­VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 63. szám 1982. március 16. kedd Ára: 1,40 forint M S Z M P SZE G E D VÁR OS I BIZ OTT SÁG ÁNAK L APJ A Lehetőségek a műszaki fejlesztésben Tanácskoztak Csongrád megye és az OMFB vezetői A műszaki fejlesztés szel­lemi és anyagi feltételeinek biztosításában a különböző minisztériumok mellett igen fontos szerepet tölt be az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság. A megye gaz­dasága előtt álló feladatok megoldása szempontjából fontos tehát, hogy rendsze­res, aktív kapcsolat alakul­jon ki a helyi párt- és álla­mi vezetés, valamint az OMFB között. Ennek érde­kében az első lépés történt meg tegnap Szegeden: a megyei tanács székházában találkoztak Csongrád megye párt- és állami vezetői az OMFB vezetőivel. A megje­lenteket — közöttük dr. Sze­kér Gyulát, az OMFB elnö­két és dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát — Szabó Sándor, a megyei ta­nács elnöke köszöntötte. Ezt követően a tanácskozás résztvevői áttekintették a megyei párt- és tanácsi szer­vek által készített jelentést, amely átfogó képet ad a szűkebb pátriánkban folyó műszaki kutatás és -fejlesz­tés eredményeiről, valamint peron levő feladatairól. Az összefoglaló jelentés fölötti vitában dr. Komócsin Mihály kifejtette: az OMFB vezetésével kialakítandó rendszeres kapcsolattal a he­lyi irányítás hasonló célo­kat követ, mint amikor a különböző minisztériumok vezetőivel rendszeresítette a konzultációkat. Vagyis az OMFB figyelmébe kivánnak ajánlani a Csongrád megyei gazdálkodási egységekben, valamint egyetemi és más kutatóintézetekben napiren­den szereplő műszaki fej­lesztési eredményeket, kuta­tási irányokat. Ugyanakkor ezek közül a népgazdasági méretekben is fontosakhoz megfelelő segítséget is igé­nyel és remél a megyei ve­zetés. Példaként említette meg a geotermikus energia eddigieknél szélesebb körű felhasználása érdekében Csongrád megyében tett erőfeszítéseket, a gabonafaj­ta-kísérletekben és a külön­böző fehérjeforrások feltá­rásában elért részeredmé­nyeket. Dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetője az OMFB vezetőinek fi­gyelmébe ajánlotta a hús­ipari vállalatoknál nagy mennyiségben keletkező ál­lati vér feldolgozására al­kalmas fehérjeüzem létesí­tésének lehetőségét. Hozzá­tette: az érintett vállalatok­nál dolgozó szakértők ké­szek megfelelő tanulmány­terveket kimunkálni ilyen üzem létesítése érdekében. Megfontolásra ajánlotta az osztályvezető azt is, hogy az információ gyorsítása érde­kében az OMFB vezetői esetleg kijelölhetnének ál­landó konzultánst megyék­nek. A geotermikus energia kommunális hasznosításához kérte a segítséget dr. Pet­rik István, a megyei tanács elnökének általános helyet­tese. A folyó ötéves tervben mintegy háromezer lakás fű­tését kívánja megoldani Szeged város az Északi vá­rosrész közelében megfúrás­ra kerülő kútpárral. Az írásos előterjesztésben, valamint a vitában fölve­tett kérdésekre Lehel And­rás és Rácz László, az OMFB főosztályvezetői ad­tak választ, egyebek között nagy elismeréssel szólva a geotermikus energia mező­gazdasági hasznosításában Csongrád megyében eddig szerzett tapasztalatokról. Fölhívták azonban a figyel­met arra, hogy még igen sok a kihasználatlan lehető­ség is. Ezek közül nem az utolsó a racionálisabb gyep­gazdálkodás, valamint a nö­vénytermesztés kialakult struktúrájának a magasabb fehérjehozamok érdekében történő ésszerű átalakítása: de ebbe a sorba tartozik a megye állatállományának tu­dományos alapokon nyugvó takarmányozása is. A geotermikus energia szé­les körű hasznosítását szor­galmazó kérdésekre dr. Sze­kér Gyula adott választ. Többek között elképzelhető­nek mondta egy Csongrád megyében kialakítandó re­ferencia üzem megvalósítá­sát. Minthogy az ott szerez­hető tapasztalatok az egész népgazdaság számára igen hasznosak lehetnek, az OMFB kész támogatni anya­gilag is ennek megépítését. Végezetül pedig egyetértett azzal a javaslattal, hogy a tegnapihoz hasonló munka­megbeszélések kétévenként rendszeressé váljanak. A munkaértekezlet után az OMFB vezetői Szabó Sán­dor és Pápdi József, a me­gyei pártbizottság titkára kí­séretében látogatást tettek a Szegedi Szalámigyár és Hús­kombinátban, majd pedig a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi központ­jában. B. N. Kiváló bányász­brigádok, aknák Tizennyolc munkahelyi közösség nyerte el a Szén­bányászat Kiváló Brigádja, hat üzem a Kiváló Akna cí­met a szénbányák országos pályázatán, amelyet tavaly hetedik alkalommal írtak ki. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor most ér­tékelte? a versenyt. Még egyetlen esztendőben sem volt ugyanis olyan sok pá­lyázó. mint ezúttal. Kétszáz­hatvanöt brigád nevezett be — kétszer annyi, mint az előző évben —, a bányák pedig szinte kivétel nélkül részt vettek a kis és nagy aknaüzemek külön-külön értékelt pályázatán. A verseny nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szénbányászat kiváló ered­ménnyel zárta a múlt évet: félmillió tonnával teljesítet­te túl 25,5 millió tonnás ter­vét, A nyolc bányavállalat közül — évek óta először — egyetlen sem maradt adós. A bírálat során azt vizs­gálták. hogy a pályázók adottságaikhoz képest, mi­lyen eredményt mutattak fel, milyen volt munkájuk termelékenysége. Sokat nyo­mott a latba a baleseti hely­zet alakulása. nemegyszer felborította a termelés alap­ján felállított sorrendet. A győztesek között több mint 2,2 millió forint jutal­mat osztanak ki a bánya­vállalatok ünnepségein, s átadnak huszonnyolc dicsé­rő oklevelet is. A tavalyi eredmények értékelésével egyidejűleg meghirdették az idei pályázatot. Az egyik fő célja, hogy az igényeknek megfelelően, a terveket túl­teljesítve legalább 26,1 ton­na szenet adjanak a nép­gazdaságnak. Szabadalmak A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézetben — ahol minden forint kuta­tási ráfordítás 7 forint nép­gazdasági hasznot eredmé­nyez — az utóbbi 10 eszten­dőben 86 szabadalom szüle­tett. Az újdonságokból 58-at már megvalósítottak, s al­kalmazásukból származó ha­szon évente százmilliókban mérhető. Erről számoltak be az újítók és feltalálók orszá­gos tanácskozására készülve a kutatóintézetben tartott megbeszélésen. A jogalkotásról Országgyűlési bizottság megbeszélése Magyarországon a jogal­kotási feladatok hosszabb tá­vú tervezése, a jogszabályok megalkotásának több évre szóló programozása bevál­totta á hozzá fűzött remé­nyeket. A további jogsza­bályok előkészítésében és meghozatalában is alapjá­ban ezt a módszert célsze­rű követni. E tényekkel, ta­pasztalatokkal és törekvé­sekkel jellemezte jogalkotá­sunk helyzetét dr. Markója Imre igazságügy-miniszter hétfőn, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságának ülésén. Dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke arról szólt az ülésen, hogy a következő évekre programba vett jogszabály-előkészíté­sek. kodifikációs feladatok voltaképpen kerettervet je­lentenek, ez a kormányzati kodi-fikációs program azon­ban nem zárja ki, hogy az alkotmány adta lehetősé­gekkel élve, menet közben más témákban, társadalmi viszonyokban is kezdemé­nyezhetnek jogszabályalko­tást állami és társadalmi szervek, sőt maguk az ál­lampolgárok is. A miniszteri tájékoztatót és választ a képviselői in­dítványokra a bizottság el­fogadta. Az ülés az elnöklő dr. Gajdócsi István zárszavá­val ért véget. Március 15. tiszteletére Koszorúzások, nagygyűlések Képünkön: a szegcdi ifjúsági nagygyűlés résztvevői az ünnepi beszédet hallgatják Hétfőn az 1848-49-es pol­gári forradalom és szabad­ságharc évfordulóján ország­szerte koszorúzási ünnepsé­geken, ifjúsági nagygyűlése­ken emlékeztek ifjúmunká­sok és diákok, felnőtt dolgo­zók százezrei a 134 évvel ez­előtti történelmi események­re, a forradalmár elődökre. Napsütésre ébredt és zászló­díszbe öltözött Szeged is teg­nap az 1848-as forradalom évfordulóján. Az utókor ifjú nemzedéke itt is koszorúk­kal, virágokkal, ifjúsági nagygyűléssel emlékezett meg történelmünk dicső esemé­nyeiről, kiemelkedő egyéni-' ségeirőlt A forradalom emlékművei­nél megtartott koszorúzások befejeztével a Klauzál téren, a Kossuth-szobornál gyüle­keztek a fiatalok, gimnazis­ták, szakmunkástanulók, egyetemi hallgatók, szakkö­zépiskolások, az ifjúsági nagygyűlés résztvevői. A Kormorán együttes dalai megállásra késztették a já­rókelőket, nyugdíjasokat, sé­tálgató kismamákat — mint­egy 8 ezer ember gyűlt ösz­sze a fellobogózott téren. A Himnusz elhangzása után irodalmi összeállítás kö­vetkezett a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek közre­működésével. Rácz Tibor Petőfi Sándor 1848 című versét mondta el, Vass Gá­bor Kossuth Lajos 1848. ok­tóber 4-iki beszédét idézte, Fekete Gizi Váci Mihály Egyrangú nép című költe­ményét szavalta el. Az Ifjú Gárda fúvószenekar a pat­togó ritmusú 48-as indulót játszotta el. Ünnepi beszé­det Germánná Vastag Györ­gyi, a városi KISZ-bizottság titkára mondott. „Nem vé­letlen. hogy éppen ezzel a nappal kezdődően 1966 óta szervezzük meg a forradal­mi ifjúsági napokat; nem véletlen, hogy éppen márci­us 15-én ifjúsági nagygyű­léssel indítjuk ezt a rendez­vénysorozatot" i— mondta beszéde bevezetőjében. Tör­ténelmi múltunkat felidézve kitűnik, hogy a társadalmi küzdelmekben való részvétel sohasem volt életkorhoz kö­tött, s a forradalmi mozgal­mak egyszer sem nélkülöz­ték az ifjúságot. Az 1848-as polgári forradalom kirobban­tásában történelmi szerep jutott a fiataloknak. „így vált az ifjúság, az egész ma­gyar nép forradalmiságának, hazaszeretetének, a világ szabadságáért vívott harcok­nak szimbólumává március 15-ike, de ilyen jelképpé vált március 2l-e, s április 4-e is." A nagygyűlés szónoka ki­emelte az idei forradalmi if­júsági napok különleges je­lentőségét: az ünnepi ren­dezvénysorozat adózik a KISZ zászlóbontása 25. év­fordulójának is. „Azoknak az éveknek az ifjúsága talán a legirigyeltebb. Soha nem állt egy ifjú nemzedék előtt any­nyi lehetőség és természetes felelősség." Természetes az, hogy' a párt, a társadalom aktív' politikaalakitó szere.­pet ad a fiataloknak is ... Végezetül szólt, az ifjúság feladatairól. Ezekben a na­pokban, hetekben számvetés készül: mire futja a lelke­sedésből, a tenniakarásból. Minden fiatalnak tudnia kell: „nem egyszerűen stafé­tabotot veszünk át, amit vál­toztatás nélkül továbbítunk, hanem, amit történelmi ha­gyatékként kaptuk, azt cse­lekvési térnek, továbbmoz­dításra váró valóságnak te­kintjük". Hitet, lelkesedést az adhat, hogy igaz, társa­dalomformáló erő a generá­ciók összefogásában rejlik, s a fiataloknak van mire és kikre támaszkodniuk. A középiskolák egyesített énekkarának dalai után el­helyezték koszorúikat a párt­ás a tömegszervezetek kép­viselői a Kossuth-szobor tal­pazatán. A pártbizottságok koszorúját dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának titkára és dr. Székely Sándor, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára helyezte el. A Hazafias Népfront me­gyei és városi bizottsága ne­vében Molnár Sándor, a me­gyei bizottság titkára és dr. Berencsi György, a városi bizottság elnöke koszorúzott. Elhelyezték az emlékezés virágait a KISZ megyei, vá­rosi, járási bizottságainak képviselői is: Turcsikné Süli Mária, a megyei KISZ-bi­zottság titkára, Novákné Ha­lász Anna, a városi KISZ­bizottság első titkára és Pásztiné Mészáros Éva, a já­rási KISZ-bizottság első tit­kára. A fegyveres testületek, a felsőfokú és középfokú tanintézetek,. s a munkás­fiatalok képviselői is tiszte­legtek koszorúikkal Kossuth szobránál. Az ifjúsági nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. Délútán 3 órakor az ün­neplő fiatalok a Komócsin Zoltán téri Ifjúsági Házban találkoztak, ahol táncház várta őket. Bemutatót tar­tott a JATE, a SZOTE és Üllés néptáncegyüttese. M. E. Az ünnep reggelén fővá­rosi fiatalok százai gyűltek össze u nemzeti színű és vö­rös zászlókkal díszítettAfár­cius 15. téren. Petőfi Sándor szobrdnúlka­szarúzási ünnepségen tisz­telettel adóztak a költő és forradalmár emlékének. Budapesten, a Múzeum­kertben mintegy hatezer fia­tal sorakozott fel a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa és a KISZ Központi Bizottsága rendezte nagy­gyűlésen. A Himnusz hang­jai után az elnöklő Varga Sabján László, a KISZ K&s­ponti Bizottságának titkán üdvözölte az egybegyűlteket majd 1 Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkara mondott ünnepi' beszédet. Az ünnepi megemlékezést követően koszorúkat helyez­tek el az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtábla ulá. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Korom Mihály, az MSZMP PB tagja, a KB tit­kára. és Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja, művelő­dési miniszter; a KISZ Köz­ponti Bizottsága képviseleté­ben Fejti György: a KISZ KB első titkára és Varga Sabján László koszorúzott. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának koszorúját Szentistványi Gyuláné és. Horváth Győző, a HNF OT osztályvezetője: a fegyveres erők és testületek koszorú­ját Pacsek József altábor­nagy, honvédelmi miniszter­helyettes, Ladvánszky Ká­roly altábornagy, belügymi­niszter-helyettes és Barta Gyula, a munkásőrség orszá­gos parancsnokának helyet­tese helyezte el. A történel­mi emlékbizottság és a Ma­gyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége nevében Kál­lai Gyula, a HNF OT elnö­ke és Barcs Sándor, a Ma­gyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége országos bi­zottságának tagja koszorú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom