Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-19 / 42. szám

4 Péntek, 1982. febrnár 19. II szovjet hadsereg harca Szeged felszabadulásáért A 37. hadtest centin- ról október 10-én délután a mánál. Szegedtől délre németek aknavetőkkel lőtték a tiszai átkelőhelyet és a 12 km-re Röszkénél az or­szághatár vonalában. a lúdvári szivattyútelepnél is sikeres átkelést hajtottak csapatokat célozták. A végre a szovjet csapatok. Az metek gyors távozása Itt védekező kisebb magyar partvédőerőket sikerült le- három küzdeni és október 8-án dél- vonult után itt is hadihíd építésé­gyar tábori póthadosztály Csongrád, a 23. tábori pót­hadosztály Algyő felé vonult község központját, ahol az vissza, elmozdulásukat az 1 eppen elhelyezkedő szovjet magyar páncélos hadosztály né- fedezte volna, amely maga egy kisebb magyar harc nélkül elvonult. A be kezdtek. A kedvezőtlen Maty-ér védett arokvonuiu­terepviszonyok miatt a Ti- tában Kiskundorozsma irá­sza-töltését is ki kellett rob­bantani, de valószínű anyag­nyába követte a németeket. Mihálytelekre október hiány miatt a hadihíd mű- én este, a Tiszántúlról visz­szakilag gyengébb volt, mint szavonult magyar 5. tábori a martonosi, gépesített ala­kulatok nem tudtak rajta át­kelni csak aknavető és gép­puskás egységek, társzeke- szintén tűz alatt tartotta a rek stb. Egy héttel később a Tisza vonalát. Mindez nem szegedi hadihíd elkészülte akadályozta után le is kellett bontani. csapatokat abban, hogy a A két hadihldon átkelt Boszorkány-sziget és az Al­után is pánikszerű visszavonulás­egység ban volt a csongrádi híd páncéltörőégyúval irányába. Október 7-én 17.20 fel, de sötétedéskor órakor a német vezetési törzs leállította a visszavo­nulást es az Algyő—-Hódme­zővásárhely—Szentes— Csongrád nagy hídfőállás 9- kialakítását rendelte el. Október 8-én a 23. tábori póthadosztály erőinek nagy 20. gyalogez- része mér a Tisza nyugati szaka- partján volt, az algyői híd amely körül csak egy szűk hídfő védekezett, amellyel saját erőinek átvonulását fedezte, meg a szovjet Kisebb erői a Tisza bal part­ján Nagyfától délre harcban állottak. Október 9-én a póthadosztálv redének aknavetős szát irányították. erők október 8-án este a sóváros irányába felvonul- hadosztály végleg kiszorult kát hídfőállást egyesítették, janak és felkészüljenek a es éjjel 23.30-kor a magyar város elfoglalására, vedó erők azt jelentették. A 48. hadsereg 37. had­a Tiszántúlról, utolsó egysé­gei nagy pánik közepette, szovjet egységekkel együtt hogy másfél hadosztályból testének északi szárnya, az keltek át az algyői hídon, álló hídfőt hoztak létre a szovjet csapatok. A 37.° had­test törzse október 9-én 39. gárda lövészhadosztály amelyet ezt követően lassabban közelítette meg szába robbantottak. Szegedet, október 8-ig Fe­a Ti­délre, már Okeresztúron rencszállásíg Jutott előre. volt, innen Irányította a Szegedért folyó harcot. A hadtest fő erői — mindenek­Ebben szerepet játszott, hogy a Maros bal oldalán a Nagyszentmiklós—Kiszom­A hadosztály visszavonu­lása után Szegedtől — Al­győn át — Mindszentig a tiszai vonalat védte a most­efött a" 320lö'vészhadosztáíy bor közötti méVy fekvésű' ta- rTiar hozzó csatlakozó 51. ezredei (parancsnoka Burlk 'ajon a gépesített egységek gyalogezreddel kiegészítve, ezredes) a Tisza Jobb part- nehezen jutottak előre, mert az egyetlen fő útvonal az ún. „köves út" (magyar— A hosszú szakaszon gyors csapatok hiányában még a ján nyugati, majd észak nyugati irányba nyomultak, _— - ^^^^^ .. ,,,, és megkezdték a szegedi be- román út a határ mindkét £oIyam megfigyelésere sem kerítő hadműveletet Meg kell Jegyezni, hogy 320. lö- visszavonuló magyar veszhadosztály a második naság felrobbantotta, világháborús szovjet katonai szervezetszerű oldalán) csatornahídjait a kato­Kis­—zombor felszabadítása után , ,, _. , .,, . felépítéssel már gyorsan nyomult előre, vesztette, Tiszántúlon hagy­" " " ta a fejvesztett menekülés­volt alkalmas, mert moto­ros Járművel jó részét ne­héz fegyvereivel együtt el­szemben nem három, hanem október 9-én délután, már — kutatásaink szerint — elérte Újszegedet és éjsza­kai rohammal elfoglalta a kiürített négy lövészezredbóí állott, bizonyára az erős feltöltött- majdnem teljesen ség és az átkelési hadműve- városrészt let miatt. A magyar katonai A Szeged — északi hídfő felderítést is ez tévesztette kiépítését a Makó felől tá­meg. amikor másfél hadosz- madó erók hajtották végre, lályról tettek Jelentést A A 228 „VoznyeszenkiJ" lö­hadosztaly a 478. lövészez- vészhadosztály, amely októ­redból (parancsnoka P. N. ber 6-án még védekező har­Koroljev alezredes), az 592. cot folytatott Makón, októ­lövészezredböl (parancsnoka ber 7-én a városból kiindul­A. M. Kolesznylkov őrnagy), va, a Maros vonalától észak­a 906. lövészezredbóí (pa- ra haladva legyezőszerűen rancsnoka M. I. Tyisesenkó szétnyílva haladt a Tisza vonaláig. Hódmezővásárhely 53. 243. hadosztály ezredei támad­tak. amelyek az október 8-i | offenzíva nyomán délkelet­teherautó fői nyomultak előre. 40 páncé- A Makó—Hódmezővásár­ben. Ranyn Ferent i Folytatjuk) alezredesi és az 1055. lövéaz­ezredből állott (parancsnoka —Szentes irányába az L M. Szlegy őrnagy volt). hadsereg 57. hadtest A 37. hadtest október 0 én a támadásra készült fel A martonosi-hadihídon 10 páncélos és 40 keit át, további lost. kompon szállítottak át hely—Szentes vonalon kizá­a Tiszán. A szovjet csapatok rólag magyar egységék har­előnyomulásának megaka- coltak. A hadosztállyal szem­dályozására a Horgos—Rösz­ke—Mihálytelek vonalon az ES-ős nemzetközi úton vő­ben a 23. tábori póthadosz­tály két ezrede a Makó— Hódmezővásárhely vonalon nullák fel a német—magyar védett az LVII. német pán­csapatok. A röszkei hidfö- célos hadtest vezetési tőr­állás felszámolására a Hor- zsének alárendelve. Az ez­gos felől visszavonuló német redek az előző napon erői­támadásaitól klme­a szovjet támadást majd a magyar katonai egy- tetett ségeket vetették be. A nem- rülten zetkőzi út és a röszkei el- követően azonnal vlsszavo­ágazás közötti útcsomópont- nulásba kezdtek. A 8. ma­Pfanni — burgonyapohely A Szentlőrinci Állami -szaporítással is. A Gazdaságban felépült egy mint a kontinens evi 1200 tonna kapacitású gyobb ilyen jellegű burgonyapehely-gyártó üzem. amely rövidesen meg­kezdi termelését. Az új üzem kapacitása később kétezer tonnára bővíthető. Az állami gazdaság a bur. gonv«terme.wtési rendszer gazda ja. a régóta arra törek­szik. hogy burgonyát maga. sabb fokon feldolgozzon. A gazdaság most az ínter­Pfanni, legna­cége. uladta magyar partnerének • burgonyapehely-gyértás know-how.ját. és ahhoz is hozzájárult, hogy a burgo­nyapelyhet. illetve az abból készUlt termékeket az 6 márkanevével hozzák for­galomba. A burgonya pehely iryint hazánkban régóta nagy a föl az irodalom új rajaival. Másodjára, mert munkássá­gának egyik gazdag forrás­vidéke volt, s maradt ez Többre jutni — takarékosabban Az egyik kisváros tanács- egyformán jól alkalmazható kem eddig miért nem jutott elnöke így fogalmazott: volt módszereket ajánlani, hi- eszembe...?" idő, amikor az esztendő vé- szen minden településnek Tapasztalataink szerint n«­ge felé igencsak főtt a fe- megvan a maga sajátos ar- hezebb megfogni ott a pénzt, jünk. hogy mire költsük ed a culata, eltérőek a gondjai, abol sokról van szó. Furcsa­megmaradt pénzt, — külön- mások a körülményei, lehe- nak tűnhet ez a megaüapi­j ben elveszik... Lényegében tőségei. Néhány példát azért tas. pedig igaz. és elég egy­most is az a gondunk, hogy érdemes megemlíteni, már szerű a magyarázata. Példá­míre adjuk ki a forintjain- csak annak bizonyítására is. ul egy új lakótelep építését kat, de mostanában inkább hogy milyen sokféle módot egy ember aligha láthatja át, az okoz főfájást, hogy minél lehet találni a takarékosság- — legfeljebb az apróbb dol­okosabban, takarékosabban, ra akkor. ha ez nemcsak ér- gokat veszi észre, holott esei­gazdaságosabban forgassuk a tek ezl etek témája, hunem leg az egész ismeretében pénzt, a köz javára ... mindennapos gyakorlattá vá- milliókat lehetne „spórolni". * lik a tanácsi gazdálkodás- Egy jól együtt dolgozó, egy­Talán ez a néhány mon- ban. Szándékosun egy apró- mást értő kollektíva viszont dat is jól érzékelteti azt a sággal, látszólag „forintos már nagyobb horderejű „ta­szemléletváltozást, amely ma üggyel" kezdem. Az egyik karékossági ötlettel" is elő­már a tanácsok többségét város tanácsanál például el- állhat. A Szolnok megyeiek Jellemzi: nem az a cél, hogy határozták, hogy a postai például most úgy fogják a rendelkezésükre álló — költségek emelkedését ellen- meg a pénzt, hogy évekkel köztudott, hogy a korábbiak- súlyozandó — csak a leg- ezelőtt kiadtak. Akkoriban nál lényegesen soványabb — szükségesebb esetekben kül- jelentős összeggel támogat­pénzügyi kereteket kimerít- dik el a leveleket, jó drá- ták az ugyancsak gyengél­sék, hanem az. hogy keve- gán megszámított tértive- kedő építőipart. — ..cserébe" sebb pénzből is többre jus- vénnyeL Talán maguk is viszont most van néhány jól sanak. S ez nemcsak gazda- meglepődtek, amikor azt ta- felszerelt építőipari válla­sági kérdés, mert az embe. pasztalták, hogy a sima le- latuk. amelyekkel olcsóbban, rek megértik, hogy a nép- vélre is bejöttek a tanácsra hatékonyabban tudnak épít­gazdaság jelenlegi helyzeté- azok, akiket invitáltak, tetni. Ráadásul*úgy. hogy is­ben nem futja többre. vi- (Akik pedig notórius tanács- kólát, óvodát, bölcsődét egy szont Jobban odafigyelnek és törvénykerülők, azoknak tagolt épületben hoznak léL arra, hogy hogyan sáfárkod- valójában annyit sem szá» re. s így lényegesen keve­nak az állam — mindannyi- mit a tértivevény. mint egy sebbe kerül az ésszerűen unk — pénzével, szembetű- sajtcédula...) összekapcsolt oktatási tömb, nőbbek a meggondolatlan * mintha külön-külön húznák kiadások. érzékenyebben Ugye nem nagy ügy? Még fel az épületeket. érinti a közvéleményt egy- a tekntélyes mennyiségű ta- * egy elhibázott lépés... néesi levelezésben is csak Egyebek között a takaré­De hogyan lehet többre százezer forintra rúghat az kosságot is szolgálhatja az az jutni kevesebből? Semmi- az összeg, amelyet ily mó- intézkedés, amely szerint az képpen sem pénzügyi manő- don megtakarítottak. De jól úgynevezett kapcsolódó be­verekkel, hanem a korábbi- tükrözi azt a gondolkodás- ruházások — iskolák, egész­nél nagyobb figyelemmel, a módot, amely más esetben ségügyi intézmények, üzje­fejlesztési elképzelések na- talán milliókat eredményez- tek — már nem tartoznak a gyon céltudatos rangsoraié- het. Mert nem véletlen, hogy célcsoportos beruházások kő­sóval. a lakosság javaslatai- ugyanennél a tanácsnál egy rébe. Ez ugyanis annyit je­nak, ötleteinek megvalósító- másik töprengő szakember, lent, hogy a tanács maga sával. felajánlott segítésé- tisztviselő olyan ötlettel állt döntheti el, hogy a lakosság nek okos, célszerű felhawz- elő. amely több mint" tfzmil- jobb ellátására hol. mit és nálásával, — esetenként pe- lió forintot hozott a tanács mennyit épít fel ezekből a dig látszólag egészen . apró konyhájára ... létesítményekből. Egy példá­dolgokkal. Valakinek eszébe jutott, val megvilágítva: nvilyán­Nehéz lerme mindenhol hogy minek a középületeket való. hogy teljesen feíesíé­szombaton es va ámap is ges. mondjuk, üzletet építeni fűteni, amikor ott olyankor egy új lakótelep szélén, ami­az égvilágon senki sincs... kor onnan száz méternyiig. A műszaki .megoldás úgy- a régi városrészben egymást szólván forintokba került, és érik az üzletek ... a sokszorosát „hozta vissza". Bizonyára ebből a néhány Hosszan lehetne még sorol- példából is kiviláglik, hogy ni azokat az apró ötleteket, nagyon sokféle, változatos egyszerű megoldásokat, ame- módja lehet a takarékosság­lyek kímélik, legalábbis az nak. S ezeknek a módsze­eddiginél jobban kímélik a reknek a megkeresése, vagy tanácsok pénztárcáját. —hi- egy-egy másutt is jól hasz­szen ez esetek többségében nosítható ötlet „adaptálása' olyan dolgokról van szó, nemcsak lehetőség. — ba­rmelyek hallatán a fejére nem kötelesség is ... csap az ember: „hogy ez ne- KL J. Csalánruha Szegedi író új könyve Lehetséges, hogy kis ma- értetlenségeit A történészek gyarázat illik az élre: ho- jó okuk van bizonyos vitá­gyan hogy szegedi írónak ra — a történelmi tények nevezzük Takács Tibort? és személyek megítélésében Először azon a jogon, hogy el is térnek néhány fontos Itt született, s innen repült részletben a regény beállí­tásaitól —, de ez a könyv irodalmi munka, s ha tör­ténetileg és logikailag nem is Indokolható minden rész­város. Harmadszorra viszont léte, olvasmányossága, cse­az is fontos, hogy ő hővé lekményszövése izgalmas és sorolja magát. Üj könyvé­nek, a Csalánruha című tör­ténelmi regénynek baráti ajánlásában versben mond­ja: „... a szívem Itt van ám, örökre Szegeden; ez ne­kem mindegyre hazám ... Az is maradok mindig én, örökre szegedi.,." írói munkássága egyik magával vivő. Amúgy is sok a homályos pont a korona körüli nyomozásban, az áruló személyében és az árulás mikéntjében, s eze­ket nem is lehet a mai is­meretek szerint mással ki­tölteni, mint Írói fantáziá­val. Takács Tibor azonban nem nélkülözi a szükséges legszebb kötetét utte most tárgyi ismeretek hatalmas le Takács Tibor. A magyar t°megét s nem mellőzi ér­koronaékszerek körüli bo- deke? korabei dokumentu­nvodalmakat írta meg regé- ^s^ralok^^SaS; nyesen, azt a cselekmény­szálat, amely 1849-től, a korona elásásától a Habs­burg-nyomozás ágain ke­resztül az öt évvel későbbi megtalálásig vezet Szinte krimiizgalmű könyv tett — jórészt valóságelemekre | de részleteiben egyedi cse­lekménybonyolí tussal. cooperation Kereskedelem- kereslet, hiszen a sütőipar fejlesztési Rt. közreműkö­désével együttműködési megállapodást kötött a vi­lágszerte ismert müncheni Pfanni Werk céggel. Az NSZK-beli vállalat koráb­ban korszerű burgonyape­és a vendéglátóipar rend­szeres felhasználója ennek a cikknek. A bureonyape­helyből egész sor korszerű készétel is készül. Korábban ezt az alapanyagot a ma­gyar külkereskedelem im­portálta. A gazdaság tervei ^^^^^ P . a hazai igények kl­hely-készltó technológiát elég(tésén túl a burgonya­fejlesztett kl. és foglalkozik burgonyanemesi tésMl t* pehelyből konyhakész ter­mékeket is exportálni fog. Szemere Bertalan magyar miniszterelnök. 1849. augusz­tus 23-án, három társával együtt, Orsova mellett ásta el a kincseket, és eskü sú­lya alatt órizte a titkot tár­saival. A bukott szabadság­harc után a magyar emig­rációt árulók a titokért, öt év kellett ah­sem. A történészek legin­kább Komárom feladásának körülményeiben ítélkeznek másként, s figyelmeztetnek arra a veszélyre, amelyet szüle- Szemere Bertalan elfogult­történelmi sa8a jelent a történelmi ese­alapozva, mények és személyiségek megítélésében. melyekkel Takács Tibor gyakran azo­nosul. Mindez semmit sem von le a munka ismeretanyagá­nak és az irodalmi feldol­gozásnak az értékéből. A szerző beleélése olymérték­ben sikerült, hogy szinte a korabeli tudósítás friss él­tltkosrendörök és ményével ajándékozza meg tömege környékezte az olvasót. Takács Tibor új könyvét a Móra. Ferenc ri föl újítások Szigetváron megkezdődött bontások helyén VerfefteblJ a történelmi városközpont kétemeletes házakat éoítcj átfogó rekonstrukciója. Több nek. ütemben — három középtá- A rekonstrukció során vú tervidőszak alatt — va- száz—száztíz lakással gye • lósul meg teljes egészében, rapszik a Belváros. Az új Az erőket azonban úgv össz- középületeket és lakóháza­pontosították. hogy a lest- kat szervesen beillesztik az fontosabb feladatokat már a évszázadok alatt kialakított mostani ötéves terv során városképbe. Egyúttal fontos megoldhassák. A rekonstruk- funkciót is kapnak azáltal, ció csaknem negyedmillió hogy földszintjükön keres­négyzetméterre terjed ki. kedelmi és szolgáltató egy­Nagyjábói a középkori város, ségeket helyeznek el, így n kapuk által határolt terüle- városközpont bevásárló cent­tet érinti, amelyhez észak- ruI" ,,s „ „,-,_ - „ Helyreállítják és új fnnk­nyugaton a Zrínvi-var es a dóval ruházzák feI Szjgc.,„ védett Varpark csatlakozik. vár nevezetes műemlékeit,1 A tanács úgy határozott, A főtéren álló Ali pasa hogy az Óváros helyreállttá- dzsámit — ma belvárosi sa során megóvják a közép- plébániatemplom — még­kor i városszerkezetet. az nyitják az idegenforgalom utcák és a terek sajáton előtt, és hangversenyeket is rendszerét. A foghíiak és a rendeznek benne. hoz, hogy nyomra jussanak Könyvkiadó közvetítette az —, de ebbe az öt évbe a szerző belesűríti a magyar emigráció sorsát, hányatta­tásait, egész konfliktus-rend­olvasókhoz, Borús József történész utószavával. Az Utószó jelentősége e műnél nagyobb mint általában, Segítség a szeizmológusoknak A távol-keleti tudósok olyan földrengés-katalógust eredményeként született. A katalógus értékes támoga­szerét. Különösen élesen áb- hiszen hiteles történelmi el­rázoija Kossuth és Szemere igazítást ad az élvezetes, ol­nézeteltéréseit; a miniszter­elnök bizalmatlanságát és vasmányos műhöz. Sa. & I. állítottak össze, amely 33 lást nyújt azoknak a szak ezer földlökésről tartalmaz, embereknek, akik e félelme­informaciokal. A katalógus , , , . , a Kamcsatka-fé)szigeten tes természeti jelenség tor. husz éven keresztül végzett vényszerűségeivel foglalkoz­szeizmológiai megfigyelések nak. CAPN) f

Next

/
Oldalképek
Tartalom