Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

I Szombat, 1982. február 13. Ki lesz a Szerelik a körúti közvilágítást Rókuson Somogyi Károlyné felvétele Akik Szegeden, a Kossuth La.ios sugárúton közlekednek, az Ilona utca, illetve az épülő Északi körút mellett elhaladva Joggal bízhatnak abban, hogy hamarosan megnyílik majd e széles útvonal a járművek számára, hiszen már csak méterek vannak hátra a kereszteződésig. Az új lakóházak, a bezsaluzott víztorony már eddig is szép látványt nyújtott, a fényes lámpaoszlopok sora. esténként pedig az útvonal teljes hosszában világító lámpák már az új városrész, Rókus végleges arculatát mutatják. Képünk a DÉMASZ szerelőiről készült, akik a körúti közvilágítás utolsó, befejező munkálatain dolgoznak. Áz ötnapos konfekció Megtetszett másokon. El- is jár. Szegeden, tájékoztat- eladókat ez nem nvugtatia határoztuk, megvarrjuk mi tunk nemrég lapunkban, meg. sőt! Jogosan zúgolódis. Nem azért, hogv a kül- megfontolva a tényeket vál- nak. Idejüket értelmesebben földet majmoljuk. Ügy érez- toztattak az egészségügyi >s el tudnák tölteni. Ne fetük. már felnőttünk ho^á. ellátás korábban, kellő ta- ledjük, túlnyomó részük nó. nyugodtan viselhetjük. Elő- pasztalatok hiányában ki- családos anya. Rengeteg a szőr persze osztottunk., szo- alakított rendszerén. Mert vidékről bejáró, akiknek a roztunk. alaposan felkészül- — hasonlatunknál maradva tömegközlekedés ötnapos tünk. Körülnéztünk több or- — a szűk. vagy éppen bő- munkarendjéhez is alkalszágban. A szabásmintát vi- sége miatt meggyűrődő ru- mazkodniuk kell! Megfontam bocsátottuk, s mielőtt hát érdemes kicsit átalakí- tolandó szempontok. A túla végleges fazonban megál- tani. ságosan nagyvonalú nyitvalapodtunk. jó pár munkahe- Szegeden számos élelmi- tartás egyébként kimutathalyen ki is próbáltuk. Hasz- szerüzlet tart nyitva szom- tó gazdasági veszteséggel nálati utasítást készítettünk, balonként négy. illetve öt iár. A késő délutánig műmelyet ugyancsak megvitat- óráig. Az Éliker hálózaté- ködő élelmiszerboltokban a tunk, majd igvekeztünk ban tizenegy. Nyitva van kiadásokat sem fedezi a be. megjegyezni, mire is számít- továbbá — délután ötig — vétel. Lévén naayobb alaphatunk. ha végre belebú- a Nagyáruház ABC-ie. területű, tetemes rezsivel iunk. Az idei esztendőt már örömmel tapasztalták a ke- dolgozó boltokról szó. Hasonló gondokat tapaszmundér becsületén sem esne csorba Ívsz az új ruha. konfekció, délutáni Országnyi emberre készült, meggyő- De a helyi igénvekhez hoz ne Ladányi Zsuzsa az úi ruhában kezdtük. Az reskedők. hogv a vásárlók ötnaposban... egyre inkább megszívlelik a talhat'unk tavaly az ünHálás viselet, szó se róla! jó tanácsot: amit ma meg- nepi hetekre szabott vasárFelölthető mellette, s immá- vehetnek, nem halasztják napi nyitvatartásnál is. Érron minden szombaton. a szombatra. Főleg nem szom- demes volna hát — átgonszabadidő-ruha. Igaz. nem bat délutánra. A hétvégeken dolva a tényeket — ésszerűáltalánosan. Több ezren számolt átlagosan 130—140 en változtatni. A ilyenkor is munkaruhát ezer forintos bolti forgahordanak. Beletörődve in- lomból mindössze 10—15 ezkább. mint lelkesedéssel. ret tesznek ki a De hát — hallhattuk nem- vásárlások. Bárki rég a rádió műsorában — ződhet róla, két óra után adottságokhoz könnyűszerrel külhonban sincs ez más- minimális az élelmiszerüz- alakítható, nem? ként. Akárcsak nálunk, má- letekben az érdeklődés. Az s-utt is főleg a kereskedelemben. a szolgáltatásban i okozott feszültségeket az ötnapos munkahét. Hogyan, mikor kapják meg plusz szabadnapjukat a szombaton is dolgozók? Miként lehet enyhíteni például a pultok mögött tevékenykedő. családos asszonyok gondjain? Mi legyen a gyerekekkel, míg a szülő dolgozik? Idővel aztán elült a vihar, minden a helyére került. Mi még egyelőre csak szokjuk az új ruhát. meg kell tanulnunk viselni, sőt elviselni. Mellesleg — nem lényegtelen szempont —, ügyelnünk kellene, nehogy túl sokba kerüljön. Nehogy pazarláshoz, oktalan időpocsékoláshoz vezessen az újmódi öltözet. Hét szombatot tudhatunk magunk mögött, az idén. S noha ez nem nagy idő, ahhoz elég. hogy némi tapasztalatot szerezzünk. Bebizonyosodott többek között, hogy az egészségügyre szabo't „nyitvatartás". az orvosi ügyeleti rendszer, módosiasra szorul. Csodák csodája, kiderült — de voltaképp nem is meglepő, már korábban, a táppénzes napok vizsgálatánál hasonló megállapításra juthattunk — az emberek többsége nem szabad szombaton és vasárnap betegszik meg. Sok rendelőben — ió néhánvba a tévé is ellátogatott — tetlenül ültek az orvosok. Csak nagv ritkán nyitották rájuk az ajtót. A hét többi napián viszont. bár ugyancsak szükség lett volna segítségükre. kevesen voltak. Mert S

okan meglepődve olvasták az egyik hetilap hirdetései között, hogv pályázatot tettek közzé igazgatói állásra. Gyárigazgatót keresett egy Budapest környéki ismert vállalat. Amikor megkérdezték a vezérigazgatót, miért így próbálkoznak az állás betöltésével, miért nem saját berkeikből lépnek elő a soron levő szakemberek, azt válaszolta, hogy sok az önjelölt, nagy a tülekedés, s ha belső ember lépne előre a ranglistán, abból több kellemetlenség származna, mint megnyugvás, haszon. Mindenesetre elgondolkodtató a megoldás és az indoklás. Az talán nem is volna szentségtörés, hogy nyilvános pályázatot tesznek közzé gyárigazgatói poszt elnyerésére. Annál inkább furcsának tűnik a megokolás. Azt mondják, hogy Japánban, ha munkába áll egy fiatalember, s eleget tesz a soros elvárásoknak, pontosan tudja, hogy öt, tíz. húsz. vagy negyven év múlva milyen beosztásban dolgozik, s azt is, hogy mennyi lesz a fizetése. Természetesen azt is tudatják vele, hogy milyen tanfolyamokat, szakvizsgákat kell jó eredménnyel átlépnie. Nálunk nehezebben lehet eligazodni azon, hogy kiből lesz vezető, s mikor. Az úgynevezett hármas követelményt alighanem a gyerekek is fújják kívülről: politikai megbízhatóság, magas szakmai képzettség, vezetői rátermettség és gyakorlat. Sőt, az utóbbi esztendőkben már iskolai rendszerben is foglalkoznak a vezetőképzéssel. Pontosabban: vezetőutánpótlás-képző iskolák működnek. Kik kerülhetnek ilyen iskolába? Azok. akik szerepelnek a vezetői utánpót'ás tervében. Ézt kik mondják meg X-nek. vagy Y-nak? A még magasabb vezetők, akik minősítést készítenek az érdekeltekről. Általában — a vállalati szervezetekben — három csoportba sorolják a vezetőket: az első kategóriába tartoznak a csoportveze'ők. művezetők, főművezetők, a középsőbe az osztályvezetők, főosztályvezetők, a felsőbe az igazgatók, főmérnökök, igazgatóhelyettesek. Tehát a minősítés perdöntő. Beszélgettem a múltkor egy élelmiszeriparban dolgozó középvezetővel. Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet, a szakmában húszéves praxissal rendelkezik. Végigjárta szakmájának minden lépcsőfokát, a munkapadtól az üzemvezetői posztig. A minősítése igazán dicséretes volt: magasabb beosztásba ajánlották, javasolták. Sőt, el is küldték vezetőutánpótlásképző iskolára, ahol minden tekintetben kiválónak minősítettek. Tanult rendszerszervezést, annak elméleti és gyakorlati területeit, a vállalati gazdálkodás és irányítás elméleti és gyakorlati oldalaiból vizsgázóit. Feltételezett élelmiszer-gazdasági vállalat teljes tervezetét, vezetését, irányítását analizálta. Minden lehetséges verziót földolgozott és záróakkordként diplomamunkát készített. Minősítése: ..Nagyon kiváló". S még egyet ehhez az isko.Iához: a tanárok senkiről nem tudnak semmit, azt sem tudják, milyen beosztásban dolgozik az illető és milyen a minősítése. Csak a dolgozat végeredménye a döntő. Ezt a megoldást mindenképpen dicsérni lehet, mert kizárja a szubjektivitást. az előítéletet. Részletesen boncolgattuk a továbbképző iskola munkáját. Mindenki azt tartja róla. hogy magas színvonalon működik, sokat jelent és sokat ad a hallgatóinak. Nagyon nagy segítséget jelent abban, hogy bárki, aki jó eredménnyel elvégezte, előbbre lépjen a ranglétrán, magasabb beosztásban is helytálljon. De ad-e bármiféle garanciát afra, hogy aki ott sikeres vizsgát tett, abból később vezető legyen, illetve ténylegesen is előbbre lépjen? Erre természetesen semmi garancia nincs. Leg"eljebb annyit ígérnek, hogy figyelemmel kísérik a volt hallgató pályafutását, s ha a konkrét vállalatnál nincs szükség előléptetésére, esetleg ajánlani tudják a szakmában a minisztérium illetékeseinek. Kényesebb kérdéseket is bonckés alá vettünk. Egyáltalán komolyan veszik-® a vállalatok ezeket az embereket, s magát a vezetőutánpótlás-képző iskolát? Is-is — felelhetnénk rá. Némely cégnél csak arra való az egész, hogy kipipáljanak egy tennivalót a káderutánpótlás és továbbképzés listájáról. Legfeljebb annyira figyelnek oda a dologra, hogy akit elküldenek, mégis csak valamiféle vezető legyen és ne hozzon szégyent a vállalat nevére. Aki viszont elment az iskolára, jogosan táplál reményeket, hogy följebb lépet egy fokkal a beosztások grádicsán. A törekvő embereket soha ne tévesszük össze a törtetőkkel. A fölkészült, s éppen vezetői munkakörre fölkészített emberek joggal elvárják azt is, hogy ha megüresedik az előttük levő poszt, akkor ők kerülnek sorra. Nem biztos, hogy jól gazdálkodunk a szellemi tőkével, ha agilis, vezetésre termett, menedzser típusú embereket megrekesztünk az úgynevezett „örökös helyettes" beosztásban. Konkrét példát szeretnék fölvázolni. Könnyűipari vállalatnál éppen elérkeztek a generációváltáshoz. Az igazgató nyugdíjba készül. Van két helyettese is: a főmérnök, vagyis a műszaki igazgatóhelyettes és a főkönyvelő, másként gazdasági igazgatóhelyettes. Ezután következnek rangban a főosztályvezetők, öten-híftan is vannak. Közülük egyet — valószínűnek tartom, hogy a legrátermettebbet, s legképzettebbet — elküldték már egv ilyen vezetőutánpótlás-képző iskolába. Előző minősítése magasan dicséretes volt, sőt aláhúzták. hogy nagyon is alkalmasnak tartják előléptetésre. Politikai megbízhatóságához, képzettségéhez aligha férhet kétség, hiszen tagja a pártnak, politikai iskolákat is végzett, mérnöki oklevele kiváló, vezetési gyakorlata nagy és bizonyított. Ólyan tartaléknak minősül, hogy valóban aranyat ér. De hogyan tovább? — ahogyan kérdezni szokás. Már fölütötte a fejét a féltékenység, az intrika. Megjegyzéseket hallani azoktól is, akik előtte állnak a rangsorban, meg azoktól is, akik önjelöltté léptették elő magukat. Az illetőnek vaion előnyt vagy hátrányt jelent-e, hogy elvégzett egy ilyen vezetőképző iskolát? Sajnos, a gyakorlat olykor azt bizonyítja, hogy inkább hátrányt, mint előnyt Pedig a fordítottja volna természetes. Amíg nem érkezik el az „utódlás" pillanata, két oldalról is „betartanak" az esélyesnek, de az sem- ritka, hogy a belső gáncsoskodást még kívülről is szítják. A

példának fölhozott fiatal mérnöktől megkérdeztem, hogy csalódottnak érzi-e magát. Azt válaszolta, hogy nem. bár mellé tette, sokkal többre volna képes, mir.t amennyit most produkál. Más kérdés persze az is, hogy hol a határ, amikor nem lehet valaki csalódott? Embere válogatja. De az sem közömbös, hogy kik világotnak? Fgy labdarúgó-csapatot is össze kell állítani. Elképzelhető, hogy a tizenegy játékos mellett még legalább százan érzik úgy: ők különben megállnák helyüket a gyepen, mint a kiszemeltek. Egy azonban bizönyos: legértékesebb tartalékaink nem a gépek forgási sebességében rejlenek, hanem az emberekben. S aki valóban igyekszik, az első általános óta tanul még harmincöt éves korában is. akar valamit, törekszik valamire. Hiszen fáradtsága helyett elmehetne sétálgatni, kocsmázni. Tudom, nem könnyű kérdést feszegettem, s a teljesség igénye nélkül, legfeljebb vitát csiholhatok e rendezetlen sorokkal. De életünkben, munkahelyeinken gyakran fölteszik a kérdést, vaion hogyan is ki (bői) lesz vezető, akár gyárigazgató is. Milyen dolgok játszanak még szerepet az ismert hármas követelmény magas szintű meglé'e mellett? Magam — sajnos — nem tudok erre elfogadható és megnyugtató választ adni. Gazdagít István Nemzetiségi poisfilÉ Megbeszélés a népfrontban Hitelesen tükrözi nemzeti- kérdésekkel foglalkoztak a ségi politikánkat az a meg- nép frontbizottsági ülés állapítás, amelyik tegnap résztvevői. A vitát követően délelőtt Szegeden, a Hazafi- megtárgyalták a nemzetiségős Népfront Csongrád me- politikai bizottság 1982. évi gyei nemzetiségpolitikai bi- munkatervét. Ebben az emzottságának ülésén hangzott lített oktatási témán kívül a el: „... Kultúrájuk megőr- feladatok közt helyt kapott zése, fejlesztése, a hagyó- az 1983. évi nemzetiségi mányok ápolása terén a kongresszus előkészítése, a a nemzetiségiek előtt nin- nemzetiségi néphagyomácsenek akadályok. Történei- nyok feltárásának, gyűjtésémünk során soha nem vol- nek támogatása is. tak jogai a nemzetiségiek- Az ülésen Móricz Jenöné nek". Mindezt a bizottság einök beszámolt a nemzetiegyik tagja, Petrusan séspolitikai bizottságok orGyörgy. a tanárképző főis- g^g^ tapasztalatcseréiéről A szovjet és a magyar nép eredményeket hozott a Poli- moszkvai pártbizottság első kóla román tanszékének ve- majd az alés résztvevői el- testvéri, megbonthatatlan tikai életben csakúgy, mint titkára. A népes küldöttségzetője mondta hozzászólása- foaacjták a munkatervet, i bar'sága, ezen alapuló a gazdasági tevékenységben, ben neves közéleti személyiban. Rámutatott arra is. me]yet Sturcz Mártonná. a i együttműködése az elmúlt a kultúra, a tudomány terű- ségek. művészek. tudósok hogy megvannak a nemzeti- bizottság titkára ismertetett. I évtizedekben kimagasló letein. A két ország lakói mellett ott lesznek a nvwzkFebruérban Moszkvai napok ségi oktatás és kulturálódás lehetőségei — vagyis keretei — ám az ezt segítő tárgyi feltételek nem épp az igények szerint alakultak. Mintha csak ehhez a megállapításhoz igazították volna a nemzetiségpolitikai bizottság munkatervének egyik pontját. Erről a témáról így határozza meg a feladatokat: ..fokozott figyelmet fordítunk az anyanyelvi kultúra iránti igény felkeltésére. az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására. az anyanyelvi oktatás bővítésére szabadnap valamikor nekik l Egyebek közt ezekkel a Budapest felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából kegyelettel emlékeztek a budai önkéntes ezred katonáira, akik fegyvert ragadtak, hogy a szovjet hadsereg oldalán részt vegyenek hazán)* felszabadításában. A Hazafias Népfront 1. kerületi bizottságának és a budai önkéntes ezred bajtársainak emlékbizottsága pénteken koszorú/ási ünnepséget rendezett a Vérmezőn levő emlékműnél. Koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken a Déli pályaudvarnál levő emléktáblánál is. amely arra emlékeztet, hogy a budai önkéntes ezred harcosai 1945. február 5—9-e között a pályaudvarért vívott harcban estek át a tűzkeresztsegen. mind jobban megismerték vai gyárak, üzemek, intézegymás életét munkáját is. mények képviselői komszoAz együttműködés és az is- molisták. sportolók, merkedés újabb jelentős ál- A moszkvai napok meglomásához érkezik: Buda- nyitó ünnepségét február 23pesten ismét megrendezik a án a Fővárosi Operett Színmoszkvai napokat. Munkás- házban rendezik, ahol Magyűlés. politikai előadások, róthy László az MSZMP kiállítás, gazdag kulturális és Politikai Bizottságának tagsportprogram — egyebek ja a budapesti párt-bizottközött ezek a rendezvények ^g első titkára é, Viktor szerepelnek a február 22. es Grisin mond beszédet. 28. közötti eseménysoroza- Mr>szkva Szovjetunió f6_ tor,. A moszkvai napokra a városa címm február 24_ tervek szennt a magyarfo- műcsarnokban a testvarosba erkezik V,ktor Gn- vérj orezóg főváriénak, sin. az SZKP KB Politikai mindennapjait bemutató ká. Bizottságának tagja, a állítás nyílik. i