Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

k\\i\í)0 ' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 37. szám 1982. febrnár 13^ szombat Ara: 1,80 forint IWÍ AZ MSZMP SZEGED VÁ ROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Folytatta munkáját a szakszervezeti világkongresszus Gáspár Sándor fölszólalást* A béke megőrzésének szükségességét hangsúlyozták a havannai kongresszusi palotában ülésező X. szakszervezeti világkongresszus tanácskozásinak második napján. A plenáris ülésen felszólaló mintegy negyven küldött egyetértett abban, hogy a világbéke megszilárdítása nélkül elképzelhetetlen a társadalmi haladás, a dolgozók életkörülményeinek javítása. A havannai kongresszusi palotában folyó X. szakszervezeti világkongresszus harmadik napján, szólalt fel Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, A magyar küldöttség vezetője. Beszédében a többi között megállapította: az imperialista hatalmak rendszerük megmentése érdekében az enyhülés megszüntetésére, a fegyverkezési verseny fokozására törekednek. A tókés rendszert sújtó általános ' válságról szélsőséges szovjetellenességgel szeretnék elterelni a figyelmet. A Szovjetunió, a szocialista közösség léte azonban ma már nem teszi lehetővé, hogy a tőkés rendszer gondjainak-bajainak megszüntetésére a korábban hosszú ideig szabadon alkalmazott eszközöket regve igénybe. Szakszervezeti kérdésekre térve a SZOT főtitkára rámutatott, * hogy a fejlett tőkés országokban működő szakszervezetek már nem tudják teljes egészében betölteni a kor követelte feladatokat. A munkásokat ma már nem elégíti ki, ha a szakszervezetek a munkaerő árának kialkudására korlátozzák tevékenységüket. Éppen ezért helytelen rövid távú, vagy csupán gaz•dasági követelésekre korlátozni a szakszervezeti mozgalom figyelmét és tevékenységét. A szocializmusban megváltozott a szakszervezetek helye és szerepe. Feladataik és módszereik még nem alakultak ki teljes egészében, bár a munkának már vannak újszerű, markáns vonásai. A szakszervezetek története a szocializmusban útkeresési folyamat, miként sok tekintetben maga a szocialista társadalmi rend is útkeresés, a szó tágabb, igazi értelmében. A szónok ezt követően kijelentette, hogy a szakszervezet ellenzékisége a kapitalizmusban szükségszerű. Az ellenzékiség azonban nem öncél, nem általános érvényű és örökké tartó. Ha megváltozik a hatalom jellege, ha az szocialistává alakul, akkor a szakszervezet sem maradhat meg az öncélú ellenzékiség álláspontján, mert így szembefordulna saját osztályával, a hatalom birtokosával, a szocialista forradalommal. A SZOT főtitkára szerint a megalapozott önmérséklet, a realitásokat számbavevő érdekképviselet természetesen nem jelentheti azt, hogy a szakszervezetek a lehetségesnél kevesebbet igényeljenek. A/ önállóság, a kritikátlanság. az engedékenység aláássa a szocializmusban is a szakszervezetek tekintélyét és vonzerejét. A SZOT főtitkára azt a véleményét hangoztatta, hogv a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egysége nem szervezeti mozgalomként, hanem a munka tartalmában fog megvalósulni. A politikai kötődések ugyanis a legtöbbször szembeállítják, nem pedig közelítik a különböző tömörüléseket, s az elválasztó szervezeti hagyományok is mélyek. — Erőnk forrása céljaink igazságában és munkánk összehagoltságában rejlik. A jövőben is azt keressük, ami összeköt bennünket. Meggyőződésünk, hogy ha a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban az összefogás eszméje győzedelmeskedik, akkor képesek leszünk megoldani sokrétű, bonyolult feladatainkat; megvan az akaratunk ahhoz, hogy emelt fővel, a siker reményében szolgálhassuk a nemzetközi munkásosztály ügyét — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a X. világkongreszsZus munkájában résztvevő magyar küldöttség veretője. Zárszámadásokról Jelentjük Töretlen fejlődés Sikefes gazdálkodásról adtak számot tegnapi küldöttgyűlésükön a szegedi Felszabadulás Tsz gazdái. Az elmúlt évi zárszámadásról, s az idei év terveiről, feladatairól a 2. számú üzemegységben« tanácskoztak. Dr. Csonka István, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Masa István. a TESZÖV titkárhelyettese. Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese is megtisztelte jelenlétével a Felszabadulás Tsz küldöttgyűlését. A vezetőség beszámolóiát Kotogánv Mihály terjesztette a küldöttek elé. Kálló Szilárd főkönyvelő ismertette a gazdasági mérleget. maid Gubacsi Béla termelési elnökhelyettes az idei év feladatait. A gazdaközösség töretlen fejlődését misem bizonyítja jobban, hogv a tervezett 13 millió forintos nyereség helyett 18 millió 953 ezer forintot értek el. ugyanakkor tiszta vagyonuk 231 millió forintra növekedett. ImDonáló a szövetkezeti bruttó jövedelem növekedése is, ami 116 százalékos. A jó munkát, az ésszerű gazdálkodást bizonyítja az is. hogy tavaly gabonából 6349 tonnát, kukoricából 2118 tonnát és napraforgóból 1134 tonnát takarítottak be. A jó munka eredményeként a tagság megtalálta számítását, hiszen egv napra 215 forint 24 fillér kereset jutott. Éwégi részesedésre 2 millió 87 ezer forintot osztottak szét. A küldöttgyűlés hozzászólói a további tartalékokról beszéltek, a szegedi szövetkezetek között kibontakozott jó kooperációról. Hozzáértés, felelősség Iparirányítás korszerűbben Interjú Méhes Lajossal Gazdasági fejlődésünk intenzív szakasza, az egyre magasabb követelményeket állító világgazdasági változások, s az ezekhez való rugalmas alkalmazkodás a gazdaságirányításban is a feladatokhoz jobban igazodó, összehangoltan működő szervezetek kialakítását tette szükségessé. A gazdaságirányítás korszerűsítésének egyik jelentős lépése volt három minisztérium egységes szervezetbe való összevonása. az Ipari Minisztérium létrehozása. Méhes Lajos. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter az egységes iparirányítási szervezet működéséről. az eredményekről és a feladatokról adott interjút a Magyar Távirati Iroda munkatársának, Osváth Saroltának. — Hogyan érvényesültek a gyakorlatban az egységes iparirányítás elvei, e rövid idó alatt mik a tapasztalatok? Milyen hatással volt az. átszervezés a vállalatokra, mely területeken érződik a legerőteljesebben a korszerűsítés hatása, és bol van szükség még további intézkedésekre? — A gazdasági életben ritkát lehet olyan sarkalatos fordulatokat elérni, hogy adott pillanattól kezdve minden egészen másképp történjek, mint ahogy korábban volt. A minisztérium egyesztendős gyakorlati iparirányítási tevékenységében is megmutatkozott még a kettősség: az új elveken alapuló új munkastílust a régi gyakorlat továbbélése, folyamatos változtatása, egyes elemek elhagyása, mások erősítése mellett kellett bevezetni. Legjellemzőbb példa erre a vállalatok közötti együttműködési problémák rendezése. Ilyen ügyekkel az Ipari Minisztérium már nem foglalkozik, azonban amikor a közbeavatkozás indokoltnak látszott, akkor a mai munkafelfogásunk szerint és á vállalati, valamint az ágazatközi természetes kapcsolatok stabilizálása érdekében igyekeztünk megkeresni a megoldást. „Örökölt" feladatot, folyamatos munkát jelentett az előző évek során kialakult vállalati veszteségek és alaphiányok rendezése is. Ezeknél — a korábbi határozatok, intézkedések figyelembevételével — már jobban érvényre lehet juttatni az egységes szempontokat. Arra törekedtünk, hogy a vállalatok saját erejükből oldják meg — a költségvetés kímélésével — a pénzügyi rendezést, s ez ne eredményezzen indokolatlanul előnyös vagy hátrányos helyzetet egyetlen vállalat számára sem. Azonos elvek szerint értékeljük már » vállalatok 1981. évi gazdálkodását, a kollektívák és a vezetők munkáját, amit elősegített a felügyeleti ellenőrzési rendszer egységesítése is. Az Ipari Minisztérium létrehozásóval kialakított egységes elvek alapján lehetővé vált a több. gazdaságpolitikai céljainkat szolgáló akcfó megindítása például a nem rubelelszámolású export növelésére és az Import ésszerű csökkentésére, vagy a kihasználatlan kapacitások hasznosítására. Megítélésem szerint e területen minden eddiginél jobban sikerült a vállalatok aktivizálása. az érdekek egyeztetése. Azonos elvek szerint jártunk él emellett egyebek közt a vállalati bérpreferencia-kérelmek elbírálásakor. ami ugyancsak kifejezi törekvésünket a felügyeletünk alá tartozó ipar iránti követelmények egységesítésére. A minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények vezetői és munkatársai azt tapasztalták, hogy egészen más összetételű és irányultságú apparátus foglalkozik az ügyeikkel. Az elmúlt hónapokban sok vállalatnak kellett rádöbbennie, hogy az önállóság a vezetésben, a gazdálkodásban. a koncepcióalkotásban ma már nemcsak lehetőség, hanem kényszer is. Ez a mi számunkra is hozott tanulsá(Folytatás a 2. oldalon.) Harminchárom éve alakult röszkei Kossuth Termelőszövetkezetben tegnap, pénteken tartották a zárszámadó küldöttgyűlést. A közös gazdaság 3000 hektáron gazdálkodik. Tavalv — bár az időjárás nem kedvezett a növénytermesztésnek — újabb szép sikereket értek el. Erről adott számot a küldöttközgyűlésen a Tanács Imre téesz elnök vezetésével tartott fórum. Ténveket. adatokat a tavalvi gazdálkodásról Fehér Sándor főkönyvelő és Molnár Albert, a téesz elnökhelyettese ismertetett A röszkei szövetkezeti emberek tavalv is jó eredményeket értek el a hús- és a tejprogram megvalósításában, a zöldségtermelésben, valamint a növénytermesztésben. A közös gazdaság összes árbevétele 153 y millió 779 ezer forint volt. Becsülendő, hogv az egy tagra jutó átlagos jövedelem — a háztáji jövedelme nélkül — havonként 10 órás napi munkára számítva — 4 ezer 27 forint volt. Az egv hektár termőterületre jutó nyereség 5 ezer 900 forint volt; a 100 forint árbevételi bruttó jövedelem 22,90 forintot tett ki. amelvnek a nyeresége 9 forint 27 fillér. A küldöttgyűlés hozzáértéssel és felelősséggel tárgyalta a tavalyi gazdálkodást. Ezzel együtt meghatározta az idei. az 1982-es év teendőit. A lényege: további eredményeket kívánnak elérni a hús- és teiprogramban, fokozzák a zöldségtermelést. Ezzel együtt az idén is akárcsak tavaly, a termei lőszövetkezet minden segítséget megad a háztáji gazdálkodás segítéséhez. A szorgalom, a hozzáértés eredményeként jelentették be a küldöttgyűlésen, hogy a termelőszövetkezet tagjainak kiegészítő részesedésként még 7 százalékot fizet. Ez azt jelenti tula j dohképpen. hogy a tagság a végzett munka arányában további anyagi elismerést is kap. A röszikei szövetkezeti gazdák élet- és munkakörülményeikben tapasztaljak szorgalmuk. hozzáértésük hasznát. Idei terveik nagyobbak a korábbiaknál. Megvalósításuk garanciája ji vezetés és a tagság együttműködése. közös .ió munkája. Maradtak a gondok A jó tavasz sem hozott sikeres esztendőt a tápéi Tiszatáj Tsz-nek. — Mint ismeretes, a szövetkezet a korábbi évek válságaiból 42 millió forintos adóssággal kezdte a tavalyi gazdálkodást, egyedül nem képes talpra állni. Mivel a feltételek nem változtak —, megmaradtak a rossz elgondolás szerint épített istállók, ólak; az olajosok gépei, berendezései akadályozták a nagy táblák kialakítását, növekedtek a fuvarozás költségei — a lábadozás nem sikerült. A veszteség tavaly 29,2 millió forint lett. Ádám Sándor elnök, ismertette a zárszámadást és az idei terveket, s a küldöttek is véleményt mondtak a sikertelen gazdálkodásról. Hofecker József növényvédős javasolta, azért nem érdemes sárba-vízbe küldeni a gépeket, hogy tönkremenjenek. Hiszen minden megtakarított forint ér annyit, mint a megtermelt forint Papdi János nyugdíjas említette, hogy ez a nagy veszteség nem a mostani vezetőség hibája. Márki Zoltán karosszérialakatos azt az ellentmondást fejtegette, hogy előírták, hogy legyen lakatosüzem, aztán nem adtak hozzá pénzt. Elmondta véleményét a küldöttgyűlésen dr. Nagy Zoltán, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese is. Annak ellenére, hogy föllelhetők a fejlődés csírái, a közösség nem hozta azt az eredményt, amire az egyedi rendezés kapcsán gondoltak. Ez az utolsó év a termelőszövetkezetnek a dolgok jobbá tételére. Az elmúlt évek tapasztalatai viszont azt igazolják, ez kevés a továbblépéshez. Haltermelés, nagyban Az ország halászati termelőszövetkezetei között afféle nem hivatalos a versengés évek óta, melyikük éri el elsőként a bűvös ezer tonnás határt. Ez anynyit jelent, hogy egy évben ennyi hálát tesznek le az ország asztalára. Ez elsők között a szegedi Tisza Halászati Termelőszövetkezetnek sikerült, össztermelésük 1082 tonna hal volt. Ezekről az eredményekről szólt tegnap Pelle László, a szövetkezet elnöke, a Hódmezővásárhelyen tartott zárszámadási közgyűlésen. Az eredményekről elmondta, hogy az ezer tonnánál több hal nagyobb része fehér és pettyes busa, összesen 608 tonna, 30 tonna amur, 304 tonna ponty, 90 tonna vegyes fehér hal, és mintegy 50 tonna nemes ragadozó került a hálóba. A csanyteleki halastón egyébként 460 tonna halat termeltek, az úgynevezett polikulturás technológia segítségével. Figyelemre méltó eredményeket értek el a halhústermelés gazdaságosságában. Mint az elnök elmondta, egy kilogramm halhúst, 1,7 kilogramm keményítőértékből állítottak elő, egy más mutatóval jellemezve az eredményeket, megállapította. hogy minden kihelyezett egy kilogrammos hal átlagában 4,9 kilogrammosra növekedett. így a bruttó haltermelés egy hektáron 20,5 mázsa volt. Sikeres évet zártak a szövetkezet halászcsárdái is, amelyeknek forgalma a tavalyihoz képest mintegy 10 százalékkal nőtt, s ez is mutatja, hogy a halételek változatlanul igen keresettek. A szövetkezet vendéglátó egységei, 32 millió forintos forgalommal zárták az évet. Ugyancsak jól dolgozott a szövetkezet műanyagüzeme, amelynek termelése 35 százalékkal haladta meg az előző évit. Tegnap tartotta évzáró és tervtárgyaló küldöttgyűlését a balástyai Alkotmány, a baksi Magyar—Bolgár, a szatymazi Finn—Magyar, az ásotthalmi Felszabadulás és az öttömösi Magyar László Tsz. Részközgyűlésen ismertette a vezetőség az elmúlt évi munkát a bordányi Előre Szakszövetkezetben, közgyűlésen döntöttek a tagok a hátunk mögött hagyott esztendő gazdálkodásáról, az idei tennivalókról a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. . t