Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

k\\i\í)0 ' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 37. szám 1982. febrnár 13^ szombat Ara: 1,80 forint IWÍ AZ MSZMP SZEGED VÁ ROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Folytatta munkáját a szakszervezeti világkongresszus Gáspár Sándor fölszólalást* A béke megőrzésének szük­ségességét hangsúlyozták a havannai kongresszusi palo­tában ülésező X. szakszerve­zeti világkongresszus tanács­kozásinak második napján. A plenáris ülésen felszólaló mintegy negyven küldött egyetértett abban, hogy a vi­lágbéke megszilárdítása nél­kül elképzelhetetlen a társa­dalmi haladás, a dolgozók életkörülményeinek javítása. A havannai kongresszusi palotában folyó X. szakszer­vezeti világkongresszus har­madik napján, szólalt fel Gáspár Sándor, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak főtitkára, A magyar kül­döttség vezetője. Beszédében a többi között megállapította: az imperia­lista hatalmak rendszerük megmentése érdekében az enyhülés megszüntetésére, a fegyverkezési verseny foko­zására törekednek. A tókés rendszert sújtó általános ' válságról szélsőséges szovjet­ellenességgel szeretnék elte­relni a figyelmet. A Szovjet­unió, a szocialista közösség léte azonban ma már nem teszi lehetővé, hogy a tőkés rendszer gondjainak-bajai­nak megszüntetésére a ko­rábban hosszú ideig szaba­don alkalmazott eszközöket regve igénybe. Szakszervezeti kérdésekre térve a SZOT főtitkára rá­mutatott, * hogy a fejlett tő­kés országokban működő szakszervezetek már nem tudják teljes egészében be­tölteni a kor követelte fel­adatokat. A munkásokat ma már nem elégíti ki, ha a szakszervezetek a munkaerő árának kialkudására korlá­tozzák tevékenységüket. Éppen ezért helytelen rö­vid távú, vagy csupán gaz­•dasági követelésekre korlá­tozni a szakszervezeti moz­galom figyelmét és tevé­kenységét. A szocializmus­ban megváltozott a szakszer­vezetek helye és szerepe. Feladataik és módszereik még nem alakultak ki tel­jes egészében, bár a munká­nak már vannak újszerű, markáns vonásai. A szak­szervezetek története a szo­cializmusban útkeresési fo­lyamat, miként sok tekintet­ben maga a szocialista tár­sadalmi rend is útkeresés, a szó tágabb, igazi értelmében. A szónok ezt követően ki­jelentette, hogy a szakszer­vezet ellenzékisége a kapi­talizmusban szükségszerű. Az ellenzékiség azonban nem öncél, nem általános érvényű és örökké tartó. Ha megváltozik a hatalom jel­lege, ha az szocialistává ala­kul, akkor a szakszervezet sem maradhat meg az öncé­lú ellenzékiség álláspontján, mert így szembefordulna sa­ját osztályával, a hatalom birtokosával, a szocialista forradalommal. A SZOT főtitkára szerint a megalapozott önmérséklet, a realitásokat számbavevő ér­dekképviselet természetesen nem jelentheti azt, hogy a szakszervezetek a lehetsé­gesnél kevesebbet igényelje­nek. A/ önállóság, a kriti­kátlanság. az engedékenység aláássa a szocializmusban is a szakszervezetek tekintélyét és vonzerejét. A SZOT főtitkára azt a vé­leményét hangoztatta, hogv a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egysége nem szer­vezeti mozgalomként, hanem a munka tartalmában fog megvalósulni. A politikai kö­tődések ugyanis a legtöbb­ször szembeállítják, nem pedig közelítik a különböző tömörüléseket, s az elválasz­tó szervezeti hagyományok is mélyek. — Erőnk forrása céljaink igazságában és munkánk összehagoltságában rejlik. A jövőben is azt keressük, ami összeköt bennünket. Meg­győződésünk, hogy ha a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban az összefogás eszméje győzedelmeskedik, akkor képesek leszünk meg­oldani sokrétű, bonyolult feladatainkat; megvan az akaratunk ahhoz, hogy emelt fővel, a siker remé­nyében szolgálhassuk a nem­zetközi munkásosztály ügyét — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, a X. világkongresz­sZus munkájában résztvevő magyar küldöttség veretője. Zárszámadásokról Jelentjük Töretlen fejlődés Sikefes gazdálkodásról ad­tak számot tegnapi küldött­gyűlésükön a szegedi Fel­szabadulás Tsz gazdái. Az elmúlt évi zárszámadásról, s az idei év terveiről, fel­adatairól a 2. számú üzem­egységben« tanácskoztak. Dr. Csonka István, a városi párt­bizottság osztályvezetője, dr. Masa István. a TESZÖV titkárhelyettese. Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese is megtisztelte jelenlétével a Felszabadulás Tsz küldött­gyűlését. A vezetőség beszámolóiát Kotogánv Mihály terjesztette a küldöttek elé. Kálló Szi­lárd főkönyvelő ismertette a gazdasági mérleget. maid Gubacsi Béla termelési el­nökhelyettes az idei év fel­adatait. A gazdaközösség tö­retlen fejlődését misem bi­zonyítja jobban, hogv a ter­vezett 13 millió forintos nye­reség helyett 18 millió 953 ezer forintot értek el. ugyan­akkor tiszta vagyonuk 231 millió forintra növekedett. ImDonáló a szövetkezeti bruttó jövedelem növekedése is, ami 116 százalékos. A jó munkát, az ésszerű gazdálkodást bizonyítja az is. hogy tavaly gabonából 6349 tonnát, kukoricából 2118 tonnát és napraforgóból 1134 tonnát takarítottak be. A jó munka eredményeként a tagság megtalálta számí­tását, hiszen egv napra 215 forint 24 fillér kereset jutott. Éwégi részesedésre 2 millió 87 ezer forintot osztottak szét. A küldöttgyűlés hozzászó­lói a további tartalékokról beszéltek, a szegedi szövet­kezetek között kibontakozott jó kooperációról. Hozzáértés, felelősség Iparirányítás ­korszerűbben Interjú Méhes Lajossal Gazdasági fejlődésünk in­tenzív szakasza, az egyre magasabb követelményeket állító világgazdasági válto­zások, s az ezekhez való ru­galmas alkalmazkodás a gazdaságirányításban is a feladatokhoz jobban igazodó, összehangoltan működő szer­vezetek kialakítását tette szükségessé. A gazdaságirá­nyítás korszerűsítésének egyik jelentős lépése volt há­rom minisztérium egységes szervezetbe való összevoná­sa. az Ipari Minisztérium létrehozása. Méhes La­jos. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter az egységes ipar­irányítási szervezet működé­séről. az eredményekről és a feladatokról adott interjút a Magyar Távirati Iroda mun­katársának, Osváth Sa­roltának. — Hogyan érvényesül­tek a gyakorlatban az egy­séges iparirányítás elvei, e rövid idó alatt mik a ta­pasztalatok? Milyen hatás­sal volt az. átszervezés a vállalatokra, mely terüle­teken érződik a legerőtel­jesebben a korszerűsítés hatása, és bol van szükség még további intézkedések­re? — A gazdasági életben rit­kát lehet olyan sarkalatos fordulatokat elérni, hogy adott pillanattól kezdve min­den egészen másképp tör­ténjek, mint ahogy koráb­ban volt. A minisztérium egyesztendős gyakorlati iparirányítási tevékenységé­ben is megmutatkozott még a kettősség: az új elveken alapuló új munkastílust a régi gyakorlat továbbélése, folyamatos változtatása, egyes elemek elhagyása, má­sok erősítése mellett kellett bevezetni. Legjellemzőbb példa erre a vállalatok kö­zötti együttműködési problé­mák rendezése. Ilyen ügyek­kel az Ipari Minisztérium már nem foglalkozik, azon­ban amikor a közbeavatko­zás indokoltnak látszott, ak­kor a mai munkafelfogá­sunk szerint és á vállalati, valamint az ágazatközi ter­mészetes kapcsolatok stabi­lizálása érdekében igyekez­tünk megkeresni a megol­dást. „Örökölt" feladatot, folyamatos munkát jelentett az előző évek során kiala­kult vállalati veszteségek és alaphiányok rendezése is. Ezeknél — a korábbi hatá­rozatok, intézkedések figye­lembevételével — már job­ban érvényre lehet juttatni az egységes szempontokat. Arra törekedtünk, hogy a vállalatok saját erejükből oldják meg — a költségvetés kímélésével — a pénzügyi rendezést, s ez ne eredmé­nyezzen indokolatlanul elő­nyös vagy hátrányos hely­zetet egyetlen vállalat szá­mára sem. Azonos elvek szerint érté­keljük már » vállalatok 1981. évi gazdálkodását, a kollektívák és a vezetők munkáját, amit elősegített a felügyeleti ellenőrzési rend­szer egységesítése is. Az Ipari Minisztérium lét­rehozásóval kialakított egy­séges elvek alapján lehetővé vált a több. gazdaságpoliti­kai céljainkat szolgáló akcfó megindítása például a nem rubelelszámolású export nö­velésére és az Import éssze­rű csökkentésére, vagy a ki­használatlan kapacitások hasznosítására. Megítélésem szerint e területen minden eddiginél jobban sikerült a vállalatok aktivizálása. az érdekek egyeztetése. Azonos elvek szerint jártunk él emellett egyebek közt a vál­lalati bérpreferencia-kérel­mek elbírálásakor. ami ugyancsak kifejezi törekvé­sünket a felügyeletünk alá tartozó ipar iránti követel­mények egységesítésére. A minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok, intéz­mények vezetői és munka­társai azt tapasztalták, hogy egészen más összetételű és irányultságú apparátus fog­lalkozik az ügyeikkel. Az elmúlt hónapokban sok vállalatnak kellett rádöb­bennie, hogy az önállóság a vezetésben, a gazdálkodás­ban. a koncepcióalkotásban ma már nemcsak lehetőség, hanem kényszer is. Ez a mi számunkra is hozott tanulsá­(Folytatás a 2. oldalon.) Harminchárom éve ala­kult röszkei Kossuth Ter­melőszövetkezetben tegnap, pénteken tartották a zár­számadó küldöttgyűlést. A közös gazdaság 3000 hektá­ron gazdálkodik. Tavalv — bár az időjárás nem kedve­zett a növénytermesztésnek — újabb szép sikereket ér­tek el. Erről adott számot a küldöttközgyűlésen a Ta­nács Imre téesz elnök veze­tésével tartott fórum. Ténve­ket. adatokat a tavalvi gaz­dálkodásról Fehér Sándor főkönyvelő és Molnár Albert, a téesz elnökhelyettese is­mertetett A röszkei szövetkezeti em­berek tavalv is jó eredmé­nyeket értek el a hús- és a tejprogram megvalósításá­ban, a zöldségtermelésben, valamint a növénytermesz­tésben. A közös gazdaság összes árbevétele 153 y millió 779 ezer forint volt. Becsü­lendő, hogv az egy tagra ju­tó átlagos jövedelem — a háztáji jövedelme nélkül — havonként 10 órás napi munkára számítva — 4 ezer 27 forint volt. Az egv hek­tár termőterületre jutó nye­reség 5 ezer 900 forint volt; a 100 forint árbevételi brut­tó jövedelem 22,90 forintot tett ki. amelvnek a nyeresé­ge 9 forint 27 fillér. A küldöttgyűlés hozzáér­téssel és felelősséggel tár­gyalta a tavalyi gazdálko­dást. Ezzel együtt meghatá­rozta az idei. az 1982-es év teendőit. A lényege: további eredményeket kívánnak el­érni a hús- és teiprogram­ban, fokozzák a zöldségter­melést. Ezzel együtt az idén is akárcsak tavaly, a termei lőszövetkezet minden segít­séget megad a háztáji gaz­dálkodás segítéséhez. A szorgalom, a hozzáértés eredményeként jelentették be a küldöttgyűlésen, hogy a termelőszövetkezet tagjai­nak kiegészítő részesedés­ként még 7 százalékot fizet. Ez azt jelenti tula j dohkép­pen. hogy a tagság a végzett munka arányában további anyagi elismerést is kap. A röszikei szövetkezeti gaz­dák élet- és munkakörül­ményeikben tapasztaljak szorgalmuk. hozzáértésük hasznát. Idei terveik na­gyobbak a korábbiaknál. Megvalósításuk garanciája ji vezetés és a tagság együtt­működése. közös .ió munká­ja. Maradtak a gondok A jó tavasz sem hozott sikeres esztendőt a tápéi Tiszatáj Tsz-nek. — Mint ismeretes, a szövetkezet a korábbi évek válságaiból 42 millió forintos adóssággal kezdte a tavalyi gazdálko­dást, egyedül nem képes talpra állni. Mivel a felté­telek nem változtak —, megmaradtak a rossz el­gondolás szerint épített is­tállók, ólak; az olajosok gépei, berendezései akadá­lyozták a nagy táblák ki­alakítását, növekedtek a fuvarozás költségei — a lá­badozás nem sikerült. A veszteség tavaly 29,2 millió forint lett. Ádám Sándor elnök, is­mertette a zárszámadást és az idei terveket, s a kül­döttek is véleményt mond­tak a sikertelen gazdálko­dásról. Hofecker József nö­vényvédős javasolta, azért nem érdemes sárba-vízbe küldeni a gépeket, hogy tönkremenjenek. Hiszen minden megtakarított forint ér annyit, mint a megter­melt forint Papdi János nyugdíjas említette, hogy ez a nagy veszteség nem a mostani vezetőség hibája. Márki Zoltán karosszéria­lakatos azt az ellentmon­dást fejtegette, hogy előír­ták, hogy legyen lakatos­üzem, aztán nem adtak hoz­zá pénzt. Elmondta véleményét a küldöttgyűlésen dr. Nagy Zoltán, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese is. Annak ellenére, hogy föllel­hetők a fejlődés csírái, a közösség nem hozta azt az eredményt, amire az egyedi rendezés kapcsán gondoltak. Ez az utolsó év a termelő­szövetkezetnek a dolgok job­bá tételére. Az elmúlt évek tapasztalatai viszont azt igazolják, ez kevés a to­vábblépéshez. Haltermelés, nagyban Az ország halászati ter­melőszövetkezetei között af­féle nem hivatalos a ver­sengés évek óta, melyikük éri el elsőként a bűvös ezer tonnás határt. Ez any­nyit jelent, hogy egy évben ennyi hálát tesznek le az ország asztalára. Ez elsők között a szegedi Tisza Ha­lászati Termelőszövetkezet­nek sikerült, össztermelésük 1082 tonna hal volt. Ezekről az eredményekről szólt tegnap Pelle László, a szövetkezet elnöke, a Hód­mezővásárhelyen tartott zárszámadási közgyűlésen. Az eredményekről elmondta, hogy az ezer tonnánál több hal nagyobb része fehér és pettyes busa, összesen 608 tonna, 30 tonna amur, 304 tonna ponty, 90 tonna ve­gyes fehér hal, és mintegy 50 tonna nemes ragadozó került a hálóba. A csany­teleki halastón egyébként 460 tonna halat termeltek, az úgynevezett polikulturás technológia segítségével. Figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el a halhús­termelés gazdaságosságában. Mint az elnök elmondta, egy kilogramm halhúst, 1,7 kilogramm keményítőérték­ből állítottak elő, egy más mutatóval jellemezve az eredményeket, megállapí­totta. hogy minden kihelye­zett egy kilogrammos hal átlagában 4,9 kilogrammos­ra növekedett. így a bruttó haltermelés egy hektáron 20,5 mázsa volt. Sikeres évet zártak a szövetkezet halászcsárdái is, amelyeknek forgalma a ta­valyihoz képest mintegy 10 százalékkal nőtt, s ez is mutatja, hogy a halételek változatlanul igen kereset­tek. A szövetkezet vendég­látó egységei, 32 millió fo­rintos forgalommal zárták az évet. Ugyancsak jól dol­gozott a szövetkezet mű­anyagüzeme, amelynek ter­melése 35 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. Tegnap tartotta évzáró és tervtárgyaló küldöttgyűlését a balástyai Alkotmány, a baksi Magyar—Bolgár, a szatymazi Finn—Magyar, az ásotthalmi Felszabadulás és az öttömösi Magyar László Tsz. Részközgyűlésen ismer­tette a vezetőség az elmúlt évi munkát a bordányi Elő­re Szakszövetkezetben, köz­gyűlésen döntöttek a tagok a hátunk mögött hagyott esztendő gazdálkodásáról, az idei tennivalókról a kiste­leki Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz-ben. . t

Next

/
Oldalképek
Tartalom