Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

4 Szerda, 1982. február 10. 3 A foglalkozási rehabilitáció tartalékai » Mit tehetnek a vállalatok? A foglalkoztataw rehabilitáció racionális megoldasa különös figyelmet igényel a munkaképes korú dolgozók esetében Szamukat mintegy félmillióra lehet becsülni, akik tehát munkaképes korban vannak, viszont munka* képessegük egy részét elvesztették. A munkaviszonyban allo csökkent munkaképességű dolgozók létszámot országosan mintegy 200 ezerre becsüljük. A rokkantsági nyugdijasok közül a III csoportbeli (legenyhébb! rokkantak közül a fiatalabb korosztályokat számolva közel 100 ezer fő lenne foglalkoztatható. Az üzemek egy neszében igyekeznek megválni a fogyatékos emberektói, a dolgozók egy része is Inkább rokkantsági nyugdíjra törekszik. A rokkantsági nyugdíjban levők nem egy esetben olyan munkát vállalnak, amelyért kapott fizetésük nyugdíjukat ugyan kiegészíti, de egészségi állapotukra nézve káros. Sokan kapcsolatba hozzák a foglalkozási rehabilitációt a mindenkori munkaerőhelyzettel. Megítélésem szerint ez a kapcsolat nem tekinthető szorosan összefüggőnek. A 70-es években kialakult intenzív munkaerőhiány a foglalkozási rehabilitáció ügyét nem vitte előre. Sokan ügy gondolják, hogy a megváltozott munkaerőhelyzetben a 80-as évek gazdálkodása nem is igényli a foglalkozási rehabilitáció megoldásával nyerhető munkaerő-tartalékok felszínre hozását. Erkölcsi kötelesség isi A rehabilitáció azonban ben kellett megalakítani; zó már korábbi munkaköré, mindenhol megalakultak, de ben nem foglalkoztatható. E néhány év alatt tevékenysé- beszélgetésen részt kellene gük formálissá vált, a bizottságokban dolgozó személyek gyakori váltakozasa miatt a tevékenység nem volt folytonos, elsekélyesedett. Ma már az üzemorvosoktól igényelhető. hogy a betegállomány lezárása előtt ne általában könyebb munkakörü foglalkoztatásra tegyenek javaslatot a munkáltatónak. E helyett konkrétan megjelölhetik (a dolgozó megmaradt munkaképessége és rátermettsége alapján) az él tala hatékonyan munkakört, beosztásokat. Kialakult szokás, hogy meghatározott munkaköröket (pl. őrök, portások) csökkent munkaképességű dolgozókkal töltenek be. Ez önmagában helyes, azonban nagyon leszűkíti a foglalkoztatást, hiszen, ha az iskolai végzettség lehetővé teszi Akkor a csökkent munkaképességű kvalifikált, esetleg szellemi munkaterületen is foglalkoztatható. vennj a kezelőorvoson kívül a foglalkoztatónak, esetleg a pályaválasztási tanácsadáshoz értő pszichológusnak is. Évente mintegy Ö—7 ezer személynek jár le az Ideiglenes rokkantsági státusza. Ezek az emberek aktív korban vannak, egészségi állapotuk javult, ezért nem kapják tovább az ideiglenes rokkantsági nyugdíjat, tehát dolgozniuk kell. Ilyen esetekben talán nem HHH^kerülne túlságosan elláth-ifn radt*agba, ha a társadalombiztosítási szervek döntésükről Időben értesítenék a munkáltatót, esetleg a területileg illetékes munkaerő, közvetítő hivatalt, vagy tanácsi munkaügyi osztályt A rokkantságból visszatérők foglalkoztatásához mindenképpen segítséget kell nyújtani, hiszen a néhány évvel korábban e dolgozók munkakörét a vállalatok TOőközben betöltötték. Hitelpályázat 1982-re Halastó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében Nehany hét múlva ünnepli megalakulasának 25. évfordulóját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Az ellenforradalom leverését követően. 1957. tavaszán bontott zászlót a KISZ, s nem véletlenül választotta megalakulásának időpontjául március 21-ét. £ tényből is következik, hogy fölvállalta a tizenkilences örökséget, utódjának tudja szervezetét a haladó ifjúsági mozgalmaknak. Mindig is vallotta a KISZ. hogy szerteágazó. komplex tevékenysége, sokrétű munkája elképzelhetetlen az elődök, a haladó ifjúsági mozgalmak ismerete nélkül, Az utóbbi időben országszerte fellendült a haladó ifjúsági mozgalmak történetének kutatása. Büszkék lehetünk arra. hogy a Párttörténeti Intézet kezdeményezésére az országban elsőként Csongrád megyében indult meg ennek tudományos feldolgozása. A munkacsoport tevékenysége összecseng a Csongrád megyei pártbizottság egyik határozatával. mely szerint: „a KISZ Csongrád megyei bizottsága fordítson nagyobb gondot az ifjúsági mozgalom helyi hagyományainak feltárására, közkinccsé tételére és saját politikai nevelőmunkájában történő hatékonyabb felhasználására'. Hogy ezek a munkálatok lendületet vettek, bizonyítja több felolvasóülés. kiadvány, sikeres vándorkiállítás. Unnepelhetné-e szebben és értékesebben a KISZ zászlóbontásának negyedszázados évfordulóját ez a jórészt fiatal történészekből, levéltárosokból, muzeológusokból. Ifjúsági vezetőkből álló kollektívái mint azzal, hogy most induló hatrészes sorozatában közkinccsé teszi kutatásai töredékét. A szegedi szocialista ifjúmunkások és az antifasiszta népfront Átképzés az úi munkakörbe A hatékony foglalkoztatás fontos előfeltétele az új követelményeknek megfelelő átképzés. Mindenki tudja, hogy felnőtt korú embereket (akiknek többnyire iskolás korú gyermekeik vannak), nehéz iskolapadba illtetni. A vállalatok egy része azonban megtalálta azokat az átképzési formákat, (pl. holtszezonban vállalati üdülőben), ahol az érdekeltek adottságaihoz mérten továbbképzésen vagy átképzénemcsak gazdasági, hanem st'n vesznek részt Az étképtársadulmi-szociális kérdés is. Égyes vállalatoknál így gondolkodnak: amíg egészséges emberekből is van ele. gendő munkaerő, miért bajlódjunk a csökkent munkaképességűekkel? Ez a felzés akkor eredményes, ha ahhoz a dolgozónak is kedve van, ha új munkaterületen, biztonságra, legalább a rokkantsági nyugdíj össszegével felérő keresetre számithat Azonnal kihasználható tarfogás azonban csak részben talékot jelent az orvosi és helytálló. A vállalatnak er- munkaügyi szervezet közöt» kölcsi kötelessége, hogy a tl együttműködés javítása. • nála csökkent munkaképessé- Indokolt, hogy hosszabb idegüvé vált dolgozó számára tartó táppénzállomány próbáljon egészségi állapo- esetén, még a táppénzes álfának megfelelő munkát és lománv befejezése előtt sor életlehetőséget adni. Ez az kerüljön rehablitációs beigyekezet tulalkőzik az egész- szelgetésre. Ez akkor indoseges dolgozók helyeslésével is. Megtalálhatók azok a munkák és munkahelyek, ahol a csökkent munkaképességű dolgozók megmaradt képeségüket kamatoztatni tudják. így foglalkoztatásuk szigorúan gazdasági szemmel nézve is több haszonnal jár, mint a foglalkoztatás feltételeinek költsége. Mit tehetnek ma a vállalatok a foglalkozási rehabilitáció tartalékainak feltárásáért? Mindenekelőtt fel kell újítani a csökkent munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottágok tevékenysegét. E bizottságokat 1967 kolt, ha a betegség során világossá válik, hogy a dolgnAz Állami Fejlesztési Bank az 1982. évre is meghirdeti a foglalkoztatás bővítését szolgáló hitelek pályázatának lehetőségét. Érvényben vannak, esetenként növekedtek a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő, és a vállalatokat megillető pénzügyi kedvezmények. Több megyében bővítik, fejlesztik a szociális foglalkoztatókat. A csökkent munkaképességű emberek számára a biztonságos életvitel döntő feltétele a megfelelő munka és jövedelem. Ez szükséges ahhoz is. hogy senkiben se merülhessen fel a kiszolgáltatottság érzése. Úgy gondolom, hogy az üzemorvosok, 8 munkaügyi osztályok, a szakszervezeti tisztségviselők összefogásával érdemes minden munkahelyen újra áttekinteni a csökkent munkaképességűek helyzetét és segíteni racionális foglalkoztatásukat Ez vállalati é§ népgazdasági érdek is. Dr. Rózsa József, az Állami Béres Munkaügyi Hivatal f őosztály v ezetőj e (Folytatása következik.) Az 1930-as években új lendületet kapó szocialista ifjúmunkásmozgalom célja az volt, hogy a fiatalokkal megismertessék a szocializmus alapeszméit és bevonásukkal szélesítsék a párt tömegbázisát. A sokirányú munka ekkor Szegeden is az Országos Ifjúsági Bizottság helyi csoportjában folyt. A szervezkedést. amely hamarosan szélesebb rétegekre is kiterjedt, a rendőrség eredménytelenül igyekezett szétzúzná Az ifjúmunkások továbbra is élen jártak a tárgyalt időszak forradalmi megmozdulásaiban. Az OIB szegedi csoportjában jelentős volt a Kommunista Párt befolyása. A nyomozati jelentések kiemelték, hogy a KMP tagjai vezető és oktató szerepet biztosítottak maguknak a fiatalok között. Működésük egyebek között abban állt, hogy szokásos heti beszámolóikon a napilapokban, illetve az illegális sajtótermékekben a Szovjetunióról megjelent cikkeket felolvasták és a szovjet rendszert dicsérték, a kommunista eszméket terjesztették. Egyes előadók minden alkalmat magragadtak arra. hogy a fiataloknak az egységfront előnyeit kidomborítsák. Számosan részt vettek abban a tiltakozó kampányban, amellyel felemelték szavukat az altonai törvényszék által halálra ítélt német kommunisták Lütgens, Tesch, Wolf és Möller kivégzése ellen. A napi átlag kiszámítása és a táppénz Színes negatívés diahívást 3 nap alatt színes amatör munkát elkészítem 7 nap alatt. Vállalom má* ewküvA. lakodalom. rljrsyzés, syerrksorozat fényképezését tokáson la. srínrs és Irkrtr fehér kidolgozásban. NAt'SA .IANOSNP. fényképész, József A. sgt, 108,-A. (Tarján 713 A.) K. .1 -ne szegedi olvasónk a vállalatnál 1979. február 1-től megszakítás nélkül dolgozik. 1982. január 13-tól keresókeptelrn beteg. 5 napos munkarendben dolgozik. Ezzel kapcsolatosan érdeklődik, hogy az új munkarend bevezetésével hogyan alakul a táppénz kiszámítása, milyen összeget vesznek alapul, szabad szombatra jár.e táppénz? 1982. lanuár I-tól az 1/1081. (XI. 14.) SZOT sz. szabályzat 6. paragrafusa szerint a táppénz alaniát képező átlagkereset kiszámításának szabályai megváltoztak. A rendelkezést 1982. január 1. után történt megbetegedétávollet (keresökéotelenaég. december 31-ig 34 000 torint fizetés nélkülj szabadság volt, 1981 ben kifizetett nréstb.) napjaival csökkentett mium 4 ezer torint (kereset, szamával. Ezt követően eb- veszteséges), A táppénz bői az átlagból kell kiszámí- alapja 34 ezer -f 4 ezer — 38 tani a táppénz alapját ke- ezer forint, ez osztva 365 pező kereset napi átlagát nappal = 104,10 forint szooly módon, hogy az osztás rozva héttel = 728,70 forint, eredményeként kapott össze- ez osztva öttel, a napi átlag get meg kell szorozni a ke- 145,74 forint és ennek hetresőképtelensóg bekövetkező- venöt százaléka. vagyis sekor érvénves munkaidő ke- 109.30 forint a táppénz üszret (munkarend) naptári nap- szege. jainak számával (heti mun- A fentiek alapján tehát a kaidó keret esetén héttel) és szabadszambatra táppénz ezt az összeget el kell oszta- nem .jár. A rendelkezés széni a munkaidő keret, szerinti rlnt abban az esetben, ha a munkanapok számával (ötna- keresőképtelenség bekövetkepoa munkahét esetén öttel), zésekor a dolgozóra érvényes Az így kiszámított napi át- munkaidő keret nincs, vagv lagkereset alapián a dolso- nem állapítható meg. illetve zónák azokra a napokra iár a keresőképtelenség a biztoseknél kell alkalmazni. Az táppénz, amely napokon a sítás megszűnése után kezúj számítási mód szerint a munkarendje szerint, munkát dödött. a napi átlagát a fennapl átlagkereset kiszámftá- kellene végeznie. Vegvük tíekben ismertetett eljárás sa két ütemben történik, alapul olvasónk példáiét: két szerint heti hatnapos munkaElőször az irányadó (1081. évnél hosszabb megszakítás rend alapul vételével kell évi) időszakra figyelembe nélküli munkaviszonnyal kiszámítani. Ebben az esetvehető keresetet el kell osz- rendeike7ik tehát 75 ben a táppénz, vasárnap kiinni az ebben az időszakban rtKWetkeziK, lehat O szaza- véteWvel a hét mind^ naD. biztosításban töltött összes táppénzre ioamull. Wra jár. naptári napoknak az igazolt Munkabére 1981. január 1-tól Dr. V. M. Követelték nevezettek szabadlábra helyezését, elítélték a fasiszta tenort, amely a munkások és értelmiségiek ezreit küldi halálba vagy internáló táborokba. A hurcos tiltakozó fellépés szép példája volt a nemzetközi proletár osztályszolidaritisttafc. Az osztályelnyomással, kizsákmányolással szembeni harc tehát egybefonódott a nemzetközi mértékben folyó osztályküzdelemmel. Az internacionalista szolidaritásra meggyőzően utal az is, hogy Párizsban 1933. szeptember 21—23. között megtartott ifjúsági Komintern-kongreszszus dokumentumait és eskümintájdt széles körben terjesztették. Az eskü szövege az ellenforradalmi korszakban is mozgósította a fiatalokat a háborús készülődés és a fasizmus ellen, mondanivalója azonban — úgy véljük — napjaink ifjúsága számára ugyancsak időszerű, „Mi, ifjai « vilagkontinensnek. minden fajra és foglalkozásra való tekintet nélkül, munkások, leányok, parasztok. diákok, intellektuelek, a saját elhatározásunkból, minden külső kényszer nélkül, fogadjuk, hogy a háború ellen állást foglalunk, es a fasizmus ellen küzdeni fogunk a szocializmus zászlaja alatt. Tekintettel a háború milliónyi halottjára, a terrorra, az éhségre, rabszolgaságra. a kapitalizmus ezen következményeire, ünnepélyesen esküt teszünk, hogy az ifjúság világkongresszusának harci programjáért küzdeni fogunk és napról napra fáradhatatlanul folytatjuk agitdciónkat a háború ellen, a Szovjetunió megvédéséért." A Komintern VII. kongresszusa után, valamint a spanyol és franciaországi események hatására a feladat —- széles antifasiszta népfront megteremtése — mind világosabbá vált az ifjúmunkások leghaladottabb rétegei előtt. A szegedi ifjúmunkások a népfrontmozgalom nemzetközi fejleményeit úgy fogták fel, mint a szocializmus ée fasizmus döntő előcsatározásót. Megélénkült a politikai élet. A Népszava végre ismét nagy kelendőségnek örvendett. Csoportosan olvasták és megbeszélték a tudósításokat. Titokban gyűjtéseket rendeztek a spanyol köztársaságiak részére, s mintegy hatvan főnyi rendezői gárdát szerveztek a szélsőjobboldali támadások és sztrájktörők ellen. Az ifjúmunkások körében színjátszás örve alatt is tartottak politikai szemináriumokat. Ha közben nyomozók zavarták meg őket, rögtönzött szavalattal vágták ki magukat.. E szemináriumokon főleg a marxizmus egyes kérdéseivel Sehönstein-féle füzetek cikkei alapján foglalkoztak. Az ifjúmunkások tudásszomjára jellemző, hogy a kezdetben 8—10 főnyi csoport 120-ra növekedett. (Egyébként tagdíjat nem kellett fizetniök, hanem havonta 20 fillérért előfizethettek az ifjúmunkások lapjára, s ezáltal váltak a párt tagjává.) Az OIB szegedi csoportjának 1935— 1936-os mozgalmaiban fontos szerepet játszottak Silbermann Ferenc és Silbermann Gyula. Tevékenyen részt vettek a munkás eszperantlsták munkájában is. A rendőrség állandó megfigyelés alatt tartotta és zaklatta őket, majd 1942-ben a keleti frontra kerültek, ahonnan nem tértek vissza. Az OIB titkára a harnrirtt cas évek közepén Szabó István volt, aki 1935-ben lépett be az illegális KMP-bn,1 Részt vett a közismerten harcos, baloldali szegedi épitőmunkás szakszervezet tevékenységében Az ifjúmunkások a szovjet, rádió magyar adásait is hallgatták, sőt a moszkvai rádióval Vörös Bzeged jelige alatt leveleztek Arra kérték, hogy népdalok he? lyett, több marxista—lem. nista oktatást közvetítsen. A a OIB-ban megindult balol? dali szervezkedés hatása lát? szőtt 1935. május 1-ének * megünneplésében is. Az OITÍ tagjai harcos, tüntetésszeri) felvonulással akartak ünne-j pelni. 1937-ben a hatóságok Saa-t geden is megtalálták és elkobozták a KMP Központi Bizottságának nyílt levelét; amely az ifjúkommunistálfl politikai munkájának új fel? adatait jelölte meg: „A magyar kommunista ifjúm**-) kások feladata az egész IMgyar ifjúságot felsorakoztatni az ifjúság jelenét és jövőjét megsemmisíteni készülő fasizmus ellen, az ifjúság lehető legszélesebb tömegeit belevonni az ifjúság követeléseiért, az ifjúság jogaiért, a demokratikus Magyarországért folyó küzdelembe. (...) A magyar kommunista ifjúmunkások feladata ma az, hogy a dolgozó és jövőjéért aggódó egész magyar ifjúságot (. . .) csatasorba állítsa az ifjúság gazdasági, politikai és kulturális követeléseiért és a demokratikus Magyarország kivívásáért." Megállapíthatjuk, hogy a szegedi szocialista és kommunista ifjúmunkások legjobbjai megfeleltek a párt elvárásainak, áldozatos harcukkal sokat tettek az antifasiszta népl'runtmozgalom egyetemes céljainak valóraváltásáért. Hegyi András