Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 33. szám

Kedd, 19S2. február 9. 3 n Csirke­r n gyar épül Tavaly adtunk hírt róla, hogy a meleg vízre beszabályozott meddő olajkút mellé hatalmas csirketelepet tervez á for­raskuti—fillési Haladás Termelőszövetkezet, ötlettől a meg­valósulásig viszonylag hosszú idő szokott eltelni, tény azon­ban, hogy Ullés határában gyorsan épülnek a meleg vízzel fűthető csirkeólak. Könnyű nekik, mondhatná akárki, hi­szen ennek a szövetkezetnek minden év nagyobb és na­gyobb nyereséget hoz, van tehát miből költenie rá. Meg is fordíthatjuk a tételt: föltehetően azért van rá pénz, mert amit meg akarnak csinálni, mindig gyorsan csinálják. Eszterga és muzsika Botorkál csak a hajnali busz a sötétben. A sötétnek és a botorkálásnak sok kö­sse nincsen egymáshoz, azért megyünk tapogatózva, mert tükörsima utat teritett elénk a jég. A hajnal pedig azért gáltat, és Papp Ferenc ép­pen a „lövedékrészlegnél" volt, de csak a szerszámo­kat csinálta. így úszta meg a háborút. Aki eddig elju­tott, hamar oda csatlakozik, hogy jó lenne a harmadikat hajnal, hogy bóbiskoljon az is elkerülni, testületileg. Ami ember akkor is, ha buszon van. Kevesen vagyunk, hár­man-négyen. Balástya hatá­rában leszáll valaki, és han­gosan elköszön. Inkább csak bólintunk rá, korán van még a hangos beszédre. Megkér­poklot most tudnának a Földre hozni, arra nekünk fantáziánk sincsen. Feri bá­csi azt mondja, nem hiszi, hogy akárki is ki merje lőni az atomot. Az első háborúban dezem mégis a masinisztát: kilőtték a gázbombát a bel­— Ki volt? — A Feri bácsi. Szegedről jön mindennap. — Mit csinál? — Esztergál. Nem tudom megmondani, hány esztergapadja van Sze­gednek, ha ez a mániája, közelebb is találna magának. Lassan koppan a gondolat a hajnali fejben, messze já­runk már, amikor megint kérdezem: — Hány éves lehet? — Túl van a hetvenen. Mindenki azt mondja, mu­zsikálni nem lehet szebben, Mint ahogy ő dolgozik. Eszterga és muzsika? Bo­gukra, de megfordult a szél. Meg is egyeztek azonnal, hogy nem lesz gázháború többet. Szóról szóra így va­gyunk az atommal is: aki kilövi, az is pusztul. Csak az őrültekre kell vigyázni! — A vasútnál? — Huszonkilenc évig mű­szaki főfelügyelő voltam. — Az aranygyűrű? — Látja, nem esik le a kezemről, pedig főnök vol­tam. — Most? — Becsülnek. — Mennyire? — A végtelenségig. Az lend ez a hajnal, ha a kettő enyémnél magasabb órabért senki nem kap. Tavaly alig tudott fizetni a szövetkezet, de kaptam jutalmát. Ha be­egymás mellé kerül. * — Kevés a nyugdíj? — Annyi, mint a fizetés. — Nem élne meg belőle? — Nem tudom, mert még Bem próbáltam. Hetvennégy­ben mentem nyugdíjba a vasúttól, azóta ide járok a Móra Tsz-be. — Miért ide? — Azért, mert a fiam itt Bolt műhelyvezető. — Most hol van? — Benn dolgozik Szege­den. jön az elnök, mindig kérde­zi, hogy vagyok. Ide még nem jött veszekedni senki, hogy ez vagy az miért nin­csen készen. — Tapintatból? — Fenét! Időre megcsiná­lok mindent. — Napi kilenc és fél óra. ha csak állni kell, akkor is sok. — Dolgozva is elég, de nem jön hamarabb busz. Esztergát láttam már, nem — Nem szép tőle: kihozza js egyet, de ezt most is ki ez apját, és itt hagyja? — Kijönni is én akartam, és itt maradni is. Ha a busz nem késik, hat­kor kezd. Köszönni akkor még csak a kapusoknak tud, és a fűtőnek, a többiek hét­re járnak. Ügy látszik, ta­nyán hamarabb föltalálták a lépcsőzetes munkakezdést, mint a városban. — Hogy is van ez? Nyug­díj is meg fizetés is? — Akárki csinálhatja, aki téeszbe jön fizikai munkára. — Ha nem jönne ki reg­gel? — Akkor egy unatkozó emberrel több maradna Sze­geden. A muzsikától messzire ke­rülünk, mert kiderül, hogy nyolc évet ágyúgyárban dol­gozott. Bár lidérces muzsi­kát a süvítő golyó is szol­lehetne tenni a kirakatba, olyan tiszta, pedig dolgozik. A velem született rendet­lenség hirtelen elszégyenli magát. — Nekem ez a hangsze­rem. Innen fúj a szél? Ezért mondták a buszon is a mu­zsikát? — Elég termetes jószág. — Csak a jól fölstimmelt hegedűvel lehet szépen ját­szani, rendnek muszáj itt is lenni. Letakarítom, fölsöp­rök, csak azután ballagok haza. — Ha egyszer elhagyná? — Hogyan hagyhatnám? Másnapos edényből otthon se eszem! — És ha gyorsan kell menni a buszra? — Van úgy, hogy a mun­ka nem enged, akkör mara­dok. A becsület addig is elér, ha ezt a járatot nem érem el, kocsival vagy trak­torral bevitet a téesz a falu­ba. Olyan is volt már, hogy éjfélig dolgoztam, akkor Szegedig vitt a kocsi. — Két eszterga van itt. — Ha kell, két hangsze­ren játszom. A másik még nagyobb, még inkább nem hasonlít semmi zenei instrumentum­hoz. Muszáj megkérdeznem: — És az igazi muzsika? — Haj, nagyon szeretem! — Melyik az igazi? — Operalemezekből is van gyűjteményem otthon, nehogy azt mondja, hogy el­fuserált emberrel van dolga, de én az operettet jobban szeretem. Beülök a színház­ba. igén szépen fölvidulok, ha a régi betétdallamokat meghallom. Görög drámára nem tudna bevinni, de ez segit felejteni. — Mit felejteni? — A hetven évet, ' A munkáján is látszik, hogy teljesen elfelejtette. Horváth Dezső Törvényességi felügyelet, kriminológiai okkutatás A megyei főügyész nyilatkozata vizsgálataikról Valós, de sokszor csak vélt jogainak is mindenki igyekszik a maga módján ér­vényt szerezni. Az össztársadalmi érdekek érvényesülésének figyelemmel kisérése és szükség szerint érvényre juttatása azon­ban már olyan feladat, amit — külön e célra is hivatottan — az ügyészségek ki­épített szervezete lát el. Éppen e felada­tok sokrétűsége, valamint a társadalmunk életében időközönként felmerülő sajátos­ságok — kialakult új helyzetek, esetleg problémák — következménye, hogy a Csongrád megyei Főügyészség ls időről időre megvizsgálja a társadalmi, gazda­sági élet egy-egy területét, a szerzett ta­pasztalatok alapján pedig intézkedéseket tesz a törvényesség betartására. A me­gyénkben ez évben sorra kerülő ügyész­ségi vizsgálatokról dr. Kereszty Béla fő­ügyész adott tájékoztatást. — Legfontosabb feladatunk a szocialis­ta törvényesség erősítése, az alkotmány­ban, a törvényekben és egyéb jogszabá­lyokban előírtakra, valamint a jogalkal­mazás jogpolitikai irányelveire figyelem­mel — mondotta. — Ezek szem előtt tar­tásával készült el idei munkaprogramunk. A büntetőjogi szakterületen így kerül sor annak felülvizsgálatára, hogy miért maradnak olykor eredménytelenek a nyo­mozások. Már a XII. pártkongresszus előtt felvetődött ez a kérdés olyan formá­ban, hogy hazánkban nem csökken az ügynevezett felderítetlen ügyek — bűncse­lekmények — száma. Ezzel kapcsolatban tudjuk például, hogy a bűncselekménye­ket mindig sikerül felderíteni, ám az el­követők kiléte — például későn tett fel­jelentés, vagy más ok miatt — olykor is­meretlen marad. A lakosság érthetően ér­zékenyen reagál az ilyen ügyekre, ami in­dokolja e témakörben az összes lehetséges probiéma feltárását. Az élet és a testi ép­ség elleni bűncselekmények körében kri­minológiai vizsgálat keretében az elköve­tési okok ismeretére támaszkodva keres­sük a választ például arra, hogy milyen intézkedések tehetők az ilyen cselekmé­nyek megelőzésére. Ugyancsak a büntető­jogi szakterületen kerül sor a családi jog­állás, a kiskorú gyermekek elhelyezésének megváltoztatása és a kiskorúak veszélyez­telese miatt indult bűnügyek feljelentési, nyomozási és vádemelési gyakorlatának elemzésére. Az általános felügyeleti és ;polgári jogi szakterületen az év első negyedében a hatályos tanácsi rendeletek törvényességé­nek felülbírálására is sor kerül. A Mi­nisztertanács határozatot hozott ugyanis arra, hogy a 15—20 évvel ezelőtt keletke­zett jogszabályok számát csökkenteni kell. főkért azokét, amelyeket tudniuk kell az állampolgároknak. A tanácsok természetesen adhatnak ki saját rendeleteket, ám azok­nak változatlanul időszerűeknek kell len­niük. illetve összhangban levőknek" a ma­gasabb jogszabályokkal. Tavaly februárban a megyei tanács vb tájékoztatást kért és kapott a Társadalom­biztosítási Igazgatóságtól a csökkent mun­kaképességűek foglalkoztatásának megyei helyzetéről. Akkor az a vélemény alakult ki, hogy e területen nincs minden rend­ben. Az idevonatkozó jogszabályok régiek, idejét múltak voltak, azok tapasztalatait a Csongrád megyei Főügyészség még tavaly összesítette. E vizsgálatra az országos fő­hatóságok is felfigyeltek: így kért például anyagot róla a SZOT titkársága, a Leg­főbb Ügyészség pedig erre az évre or­szágos vizsgálatot rendelt el a Csongrád megyei példa alapján. A főügyészség már tavaly javaslatot tett jogszabály-módosítá­sokra. amelyek most — az országos felmé­rés alapján — bizonyára realizálódhat­nak is A már hagyományos megyei ügyészségi felmérések keretében az idén a városgaz­dálkodási vállalatoknál kerül sor a mun­kavédelmi jogszabályok végrehajtása tör­vényességének ellenőrzésére. A felmérés­ben részt vesznek a szentesi, a vásárhelyi és a makói ügyészségek is. A szabálysér­tések területén ezúttal az eljárások során kiszabott, valamint a pénzbírságot helyet­tesítő elzárásbüntetések végrehajtásának törvényességét ellenőrzi a főügyészség. Csongrád megyei kezdeményezés, hogy a főügyészség bevezette az úgynevezett ellenőrzések ellenőrzését. Már korábban feltűnt ugyanis, hogy egy-egy vállalatot, szövetkezetet, intézményt egymás után vizsgálnak — és többnyire azonos, vagy hasonló szempontok alapján — népi el­lenőrök, felsőbb hatóságok, minisztériu­mok. Olykor ezt teszik ugyanakkor saját belső ellenőreik és az ügyészségek is. Az első megállapítások után a következők már nem sok újat tudnak megállapítani, ellenben lekötik a munkahelyek, az egyes szakterületek irányítóit dolgozóit. Majd a „vizsgálati hullám" után esetleg évekig nem néz senki az illető vállalat felé. A főügyészség az elmúlt évben a KISZÖV. majd a MÉSZÖV ellenőrzéseit bírálta fe­lülj ilyen szempontból, most az első fél­évben pedig a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben lefolytatott vizsgálatokat tekinti át a főügyészség. Egyebek között azt is, hogy a már megtörtént vizsgálatok észrevételeit hasznosították-e. A polgári jogi tevékenység keretében, országos program részeként került sor a környezetvédelemmel kapcsolatos bírósági ítélkezési gyakorlat áttekintésére. Helyi kezdeményezésként nézi meg a főügyész­ség például azt. hogy a polgári bíróságok­nál az egyezséggel lezárult ügyek megfe­lelnek-e a peres felek érdekeinek és a jog­szabályi rendelkezéseknek. Az üzemi bal­esetekkel kapcsolatban a kártérítési pere­ket bírálják felül a megyei munkaügyi bíróság gyakorlata alapján. ' Csaknem általánosnak nevezhető tapasz­talat, hogy a büntető szakág tevékenysége többnyire kimerül bizonyos konkrét ügyek feldolgozásával, tárgyalásával, megfelleb­bezésével. vagy törvényességi óvásávaL Am túl kell látni a konkrét ügyeken. Ezért a megyei főügyészség kétévenként visszatérően okkutató vizsgálatot végez ar­ra, hogy pontosan be lehessen határolni: kik követnek el bizonyos bűnkategóriákat, milyen okok segítik a bűncselekmények megtörténését. Ilyen meggondolással ke­rült sor már korábban a cigánybűnözés, majd a vagyon elleni cselekmények okai­nak kutatására, 1980-ban a népgazdaságot károsító cselekmények vizsgálatára. Az idén pedig sor kerül az élet. a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények okainak összegyűjtésére — fejezte be nyi­latkozatát a megyei főügyész. Zrínyi Péter A tató Aeroflot-tájékoztató Ferihegyről a Kaukázusba Február 14-én ünneplik a lak hossza meghaladja az rendszeressé váltak a magvar Szovjetunióban a szovjet 1 millió kilométert. A légi- és a szovjet légitársaság kö­polgári légiközlekedés, az társaság gépei évente több zös üzemeltetésű járatai. s Aeroflot napiát. Ebből azal- mint 100 millió utast szállí- ugyancsak közösen képezik kálómból hétfőn saitótáié- tanak. az előzetes számítá- ki a személyzetet és a mű­koztatót tartottak a légitár- sok szerint az utasszám az szaki dolgozókat. 1931-ben saság budapesti irodájában. ... megközelíti a no mii- md"ltak-az. elf° k°zos A világ egvik legnagyobb lden megközelíti a 11 meltetesu gepek Budapestről légiársaságának gépei 89 or- kot. a fekete-tengeri üdülőhe­szágba repülnek, rendszeres Az Aeroflot hosszú évek Ivekre, ezzel megteremtődött. járatai 3600 várost és tele- éta együttműködik a szocia- a magvar főváros közvetlen pülést kötnek össze a Szov- lista országok légitársaságai- összeköttetése a Kaukázussal jetumó területén. Az útvona- val, így a MALÉV-vel is: és a Krím félszigetteL Előtérben a minőség Megkezdődött a kukorica-vetőmag kiszállítása Gabonatermesztési Ku- járulhatnak a jobb termés- és éghajlati adottságaiknak Intézet nemesítői több eredmények eléréséhez. A megfelelően. örvendetes^ tanácskozáson és faitabemu- vetőmag minőségét ma már hogy — az igények alapián tatón hangsúlyozták: a ter- nem csupán a csíraképesség — bővült a korai és a kö­méshozam növelésének eddig alapján kell megítélni. Első- zépérésű fajták aránya. Van­kevésbé kihasznált tartaléka rendű követelmény az is. nak már olyan jó termőké­a kifogástalan minőségű ve- hogy a kukoricának még a pességű kukoricák, amelvek tőmag. Hozzáfűzték még. héját se sértsék meg a gép- százötven nap alatt beérnek, hogy a feldolgozó üzemek sorok. ötven kilósak a vetőmagot technológiájuk további töké- A Hódmezővásárhelyi Tan- tartalmazó zsákok, s rajtuk létesítésével, kisebb „finomí- gazdaság hibridüzemében feltüntették nemcsak az tásokkal" jelentősen hozzá- megfogadták a szegedi tudo- egyes fajták nevét, hanem mányos kutatók javaslatát. A is- müven méretűek, gépek beállításánál és a fel- hany milliméter szélességű­dolgozás minden fázisában vastagságúak és hosszu­ügveltek arra hoev ne sérül- saguak a szemek, ión a mag. Munkájukat segi- A hódmezővásárhelyi fel­tette az a huszonnégy Csöng- dolgozó üzem — a külkeres­rád és Békés megvei állami kedelmi vállalatok közvetítő­gazdaság és téesz, amelv a sével ™ exportkötejezettsé­szaporítóanvagot megter- geit szintén teljesíti. Nagy melte. mennyiségű vetőmagot indí­tottak útnak és még külde­A tangazdaság kútvölgvl nek Csehszlovákiába. Len. hibridüzemében 900 vagon gyelországba. a Német De­fémzárolt vetőmagot állítót- mokratikus Köztá-saságba tak elő és a termelési rend- és a Szovjetunióba. A rövid szerek megrendelése alanián nyári időszak >s országok országszerte folyamatosan in- ugyanis nem tudnak ele­dít.iák a kukoricászerelvénve- gendő vetőmagot előállítani, ket. Az NDK-ba és Uengvelor­A választék bőséges: hu- szágba kimondottan silózás­szonkét fajtából rendelhettek ra alkalmas fajtákat szállí­az érdekelt gazdaságok talaj- tanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom