Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

Vasárnap, 1982. február 7. 3 Tudomány és gyakorlat A tudománypolitikai b»­kottság hozzájárulásával, a mezőgazdasági és éleljnezés­*gyi miniszter hatarozata alapján a Kertészeti Egye­tem átvette a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetet és annak feladatait. Az in­tézet egyes egységeit a táj­körzetben működő szőlészeti és borászati vállalatoknak adta át; a Badacsonyi Álla­mi Gazdaság szervezetébe került a helyi kutatóállomás, a tokajhegyaljai borkombi­nát, a tarcali, az Eger-mát­rasridéki Borgazdasági Kom­binát pedig az egri kutatóál­kunást vette át. A Kecske­mét-szikrai Állami Gazda­ság keretében működik a továbbiakban a lakiteleki kutatóhely, a pécsi kutatók pedig ezentúl a Villány­mecsekaljai Borgazdasági Kombináthoz tartoznak. A Szőlészeti és Borászati Kuta­tó Intézet központja, a miklóstelepi és a katonate­lepi állomás, valamint a bu­dapesti kísérleti pincészet a Kertészeti Egyetemhez kap­csolódott, kiegészítve annak tudományos lehetőségeit. A tudománypolitikai bi­zottság korábbi határozatá­nak részeként került sor az átszervezésre. A hazai szőlé­szeti-borászati kutatás ma­gas színvonala közismert, eredményei a termesztésben is kamatoznak. Ám várha­tóan még sikeresebb lesz a tudomány és a gyakorlat együttműködése ebben az új formában, melynek lényege: a kutatóhelyek, részlegek, in­tézetek fejlesztő-vállalkozó gazdasági részleggé alakul­nak át az új üzemi keretek között. Az állomások a jö­vőben mindenekelőtt a te­rületi fejlesztésekkel foglal­koznak majd és a tájegység legfontosabb szakmai prog­ramjainak megvalósításában támogatják a gyakorlati sző­lészeket, borászokat. A jövőben jobban bekap­csolódnak majd a gazdálko­dásba, de emellett az alapo­zó kutatásokra is jut idejük; ezek a részlegek a további­akban sem szakadnak el a központi programoktól. A Kertészeti Egyetemhez kapcsolódó új részlegekben viszont több idő jut a tudo­mány átfogó kérdéseinek vizsgálatára. Olyan alapozó kutatásokra, amelyek gya­korlati megvalósítása eset­leg hosszabb időt vesz igény­be. (MTI) Munkáserök egyssggyíílései A hét végén Budapesten, valamint Borsod, Békés, Szolnok, Fejér, Komárom, Nógrád, Pest,. Somogy, Vas és Zala megyében folytatód­tak a munkásőrség egység­gyűlései, amelyeken megem­lékeztek a testület megala­kulásának 25. évfordulójáról. Szombaton a ceglédi Mészá­ros János zászlóalj gyűlésén Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a marcali Kovács József zászlóaljnál Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese köszöntötte a munkásőröket. (MTI) "ff Flirdofelűlítás Rövid ideig tartó felújítás után szombaton újra meg­nyílt és vendégeket foga­dott a miskolctapolcai ter­málfürdő. Magyarországon az egyetlen és Európában is ritkaságszámba menő bar­langfürdőben több úszóme­dence, a barlang ágaiban is kellemes hőmérsékletű gyógy­hatású víz és dögönyöző várja a fürdözőket. Tanyák és emberek Beszédes számok a szegedi járásbál Olykor nagyon is beszé­desek a számok. Mint pél­dául azok az adatok, ame­lyeket „ járási hivataltól kaptunk, s amelyek némi bepillantást nyújtanak a szegedi járás tanyai lakos­ságának életkörülményeibe. Érdemes sorra venni a fon­tosabb adatokat, már csak azért is, mert a járásban a lakosság mintegy 40 szá­zaléka (több mint 33 ezer ember) még mindig külte­rületen él. Igaz, az elörege­dés, a fiatalok elköltözése csökkenti a tanyák számát: •z utóbbi években 720 ro­mos tanyát kellett lebonta­ni. Ennek ellenére még min­dig több mint 13 és fél ezer tanyán élnek és dolgoznak emberek. Az pedig. hogy a porták mintegy háromne­gyed részébe bevezették a villanyt, lelassította a ta­nyák megszűnésének folya­matát. Már csak azért is, mert a városok közelében sokan hétvégi ház céljára vásároltak magúknak ta­nyát. A tanyai lakosság száma önmagában is figyelemre méltó. Még inkább azzá válik azonban, ha az álta­luk termelt értékek adatait ls figyelembe vesszük. - A tanyán lakóknak köszönhe­tő ugyanis a járás kisáru­termelésének mintegy 60 százaléka. A háztáji és ki­segítő gazdaságokból szár­mazó tej 70—80 százalékát, a sertéshús 55—60 százalé­kát, a zöldségek 35—40 szá­zalékát, a gyümölcs 50 szá­zalékát ők szállítják a fo­gyasztóknak. Munkájuk eredményei te­hát nagyon fontos szerepet töltenek be a járás gazda­ságában. Ezért sem mind­egy hát. hogy milyen körül­mények között élnek a ta­nyák lakód, milyen szociá­lis, egészségügyi, kulturális ellátásban részesülnek, ho­gyan es milyen szolgáltatá­sokhoz juthatnak hozzá. A tanyai lakosság elöre­gedése alapvetően fontossá teszi a szociális ellátás biz­tosítását. fejlesztését. Erre évente több mint 2 millió forintot költenek, s a tanyán élők mintegy 60 százalékát segítik valamilyen módon Az idős embereket 26 főfog lalkozású, 29 tiszteletdíjas és 10 társadalmi munkában dolgozó gondozó látta el 1980-ban. E célra mintegy másfél millió forintot for­dítottak. Tavaly hét főállá­sú. s hat tiszteletdíjas gon­dozónővel bővült az idős embereket segítők száma, ennek ellenére további lét­számbővítés is szükségesnek mutatkozik. Az is sok gon­dot okoz. hogy az útviszo­nyok az év ió részében ala­posan megnehezítik a ta­nyán élők gondozását. a községi tanácsoknak pedig nincs módjuk „tanvaiáró gépkocsi" fenntartására, amivel könnyebbé és iobbá tehetnék ezt a munkát. Sok gondot okoz az elöre­gedés az egészségügyi el­látásban is. A 60 éven fe­lüliek 75—80 százalékának többé-kevésbé megromlott az egészségi állapota. Rá­adásul az idős emberek több mint fele 5—16 kilo­méterre lakik a legközeleb­bi orvosi rendelőtől vagy gyógyszertártól. Egészség­ügyi ellátásuk biztosításá­hoz általában nemcsak a körzeti orvos, körzeti ápoló­nő és szociális gondozónő, hanem a hozzátartozók és a szomszédok segítségére is szükség van. Sokat segített, hogy három községben négy helyen (Sándorfalva-Ho­mok-pusztán, Ásotthalom­Gátsoron, Kissoron és Rösz­kén) tanyai orvosi rendelőt is létrehoztak. Három köz­ségben pedig öregek nap­közi otthona is működik. A téeszek és az áfész-ek szo­ciális alapiuk iava részét szintén a tanyán lakók ér­dekében használják föl. Az is sokat segíthetne, ha a községi tanácsok és a szö­vetkezetek jobban össze­hangolnák munkájukat. A tanyán lakók kulturá­lis ellátása is komoly fel­adat Egy évtizede. 1972­ben a még meglévő 82 kül­területi iskolát iól lehetett hasznosítani ilyen célra is. Azóta azonban a körzetesí­tés eredményeként a külte­rületi iskolák jó része meg­szűnt. összesen tíz maradt Igaz, a megszűnt iskolák egy részében hat klubot alakítottak ki. s még négy klub működik más épüle­1ekben. Átalakulóban van a tanyai könyvtári hálózat is. A tanyai iskolák he­lyett a közelben lévő gaz­dasági egységekben hoztak létre letéti könyvtárakat, például Ásotthalmon az Egyetértés szakszövetkezet­ben, Bordányban az Előre, Mórahalmon a Homokkul­túra szakszövetkezetekben. összesen 19 letéti könyvtár működik a járás tanyavilá­gában. Két megszüntetett külterületi iskolában pedig (Ásotthalmon és Röszkén) tanyai óvoda működik. Az ipari szolgáltatások­kal történő ellátás kielégí­tőnek mondható. Háztartási gépeiket, elektromos esz­közeiket javítás céljából a Gelka szegedi és kisteleki "részlegének, valamint a Szegedi Elektromos Szövet­kezethez juttathatják el, be­gyűjtő hálózat útján. A textiltisztító túrajáratba öt kivételével (Röszke, Csen­gele. Pusztaszer, Öpuszta­szer és Baks) a járás vala­mennyi községét bekapcsol­ták. Kültei-ületen dolgozik ezenkívül mintegy 160 kis­iparos is, s a tanyán élők ellátásába a községekben dolgozó kisiparosok is be­kapcsolódnak. t A tanyai lakosság keres­kedelmi ellátásának felada­ta jórészt az áfészek-re és a termelőszövetkezetekre há­rul. Jelenleg 52 élelmiszer­es vegyesbolt. 30 tápszer- és takarmánybolt működik a járásban. Valamennyi köz­ségben van gázcseretelep, at áfész vagy a téesz kezelé­sében lévő fölvásárló telep. A települések nagy részén TÜZÉP-telep is működik. A köztulajdon nem „fogyóeszköz A városgondnokság idei elképzelései I Ha azt mondjuk: 147 mil­lió forint, az jut eszünkbe, hogy hű de sok pénz! De ha a városgondnokság vezető­jét, Serege Jánost faggatjuk, sok-e vagy kevés a város idei „üzemeltetésére" fordít­ható összeg, biztosan nem az első választ adja. De nem is a másodikat. „Elégnek kell lennie" — így summázható a felelet —, „de az az igaz­ság, hogy ebből is megspó­rolhatnánk több milliót, ha a Dugonics téri szökőkút feliratának betűi nem tűn­nének el, ha nem törnék ösz­sze a köztéri padokat, ha..." És itt hosszan sorolhatnánk, mi minden megy tönkre szándékos rongálás, vagy gondatlanság miatt, nemtö­rődömségből, vagy mert „fo­gyóeszköznek" tekintik a köztulajdont. S nem is kicsi tételekről van szó — hiszen ha egy többtonnás teherautó felhajt a járdára, s alatta beszakad az aszfalt, nem csupán azt kell kifoltozni, hanem esetleg az eltört víz­vezetéket is. Így aztán érthető, hogy amikor afelől tudakozód­tunk, milyen feladatolcat vállal föl az idén a város­gondnokság, gyorsan szóba kerültek a felesleges mun­kák megelőzésének lehetősé­gei. Ezek egyike a téli fagy­károk gyorsjavítása. Ahogy „nyílik az idő", a város asz­faltburkolatú úthálózatában várhatóan 8—9 ezer négy­zetméternyi felületen kell megszüntetni a kátyúkat, még mielőtt mélyebb göd­rök alakulnának ki a felfa­gyott útszakaszokon. A vá­rosi tanács illetékes osztá­lya közreműködésével az idén azt is szeretnék elérni, hogy a rendkívüli közműja­vítások után a felbontott út­test minél rövidebb ideig veszélyeztesse az arra járók testi épségét: a helyreállí­tási munkák összehangolá­sára és gyorsítására szól az ígéret. Szigorúbbak lesznek a felelősségre vonásban, a gondatlanságból eredő ká­rok okozóit anyagilag is „ér­dekeltté teszik" abban, hogy legközelebb jobban vigyáz­zanak a jelzőtáblákra, a közterületek tisztaságára. Ez utóbbira egyébként öt köz­tisztasági ellenőr is vigyáz majd hivatalból — a legha­tásosabb persze az lenne, ha a város minden lakója tár­saikul szegődne... Az utak és hidak karban­tartására, felújítására for­dítható összeggel a város­gondnokság igyekszik úgy gazdálkodni, hogy a jó mi­nőségű utak állapotát meg­őrizzék, illetve fokozatosan tovább korszerűsítsék az el­használódott, balesetveszé­lyessé vált, vagy a város út­hálózatában jelentősebb sze­repet kapó utakat. Ilyen lesz a Bérkert utca, melynek fel­újítása a Tanács utcáig az idei év egyik fontos útépí­tési tétele. Az építkezés mi­att ugyan, a 71-es autóbusz útvonalát még többször mó­dosítják majd, de a kelle­metlenséget végül ellensú­lyozza, hogy korszerű közvi­lágítással és közművezeték­kel ellátott útja lesz Újsze­gednek. (Ahol egyébként a Derkovits fasor még hiány­zó szakaszát is átépítik.) Fel­újítják a nagyállomás mö­götti konténer-rakodóhely­hez vezető Szövetkezeti ut­cát és folytatódik — a KPM Közúti Igazgatóságával kö­zösen fedezve a költségeket — a Dorozsmai út korszerű­sítése is. A város forgalmi rendszerében talán a legtöbb haszonnal járó útépítés is hamarosan megkezdődik: a Rózsa utca és Retek utca, valamint a József Attila su­gárút veszélyes keresztező­désében február közepén látnak munkához az SZMMV, a Vízművek, a DÉMÁSZ, a Posta és az SZKV dolgozói. Határidejük „szoros" — ezért jelentősebb forgalomterelé­sekre kell számítani. (A KPM-mel közös beruházás részleteiről hamarosan bő­vebben is szólunk lapunk­ban.) A földutak kohósalakos megerősítésére, a már kész kohósalakos burkolatok úgy­nevezett bitumenemulziós utókezelésére szánt pénzek ugyanazt a célt szolgálják, mint az éppen ezekben a hetekben soros fanyesések, s majd tavasszal az útburko­lati jelek átfestésének költ­ségeit: o megőrzést, a „jó­karban"-tartást, a közleke­désbiztonságot. E téren is a tervszerűség ösztönöz a mind takarékosabb gazdálkodásra: az útmenti fasorok nyírásá­ra, gondozására a Városgaz­dálkodási Vállalattal kötöt­tek szerződést Szeged gond­nokai, s a közúti jelzőtáb­lák sem véletlenül kerülnek helyükre. Az elmúlt évben például felülvizsgálták vala­mennyi szegedi lakótelep közlekedési rendjét — s az idén helyezik ki a megfele­lő jelzéseket. Ugyancsak egy tavalyi vizsgálat tapasztala­tai alapján szerelik fel a forgalmas gyalogátkelőknél az úttestet jobban megvilágí­tó, sárga fényű nátrium­lámpákat. Nem tekintik vég­legesnek a jelzőlámpák je­lenlegi programjait sem: ha ugyanis a forgalmi követel­ményekhez jobban igazod­nak a beállításkor, sok-sok feleslegesen elvesztegetett másodpercet — tehát üzem­anyagot — spórolhatnak meg a járművezetőknek. Néhány forgalmasabb útkeres'ztezö­désben úgynevezett prog­ramváltó órával látják el a lámpákat vezérlő szerkezete­ket. Az órák automatiku­san cserélik a lámpák dél­előtti és délutáni, csúcsidei és átlagos, vagy éppenség­gel éjszakai programját, s így — például a Kossuth Lajos sugárúton — a dél­előtti órákban a Belváros felé igyekvők, délután a ki­felé haladók hosszabb ideig kapnak szabad jelzést. A kereszteződésekben egyéb­ként másfajta intézkedések­kel is szolgálják majd a biz­tonságot, például azzal, hogy nem állítják át a közvilágí­v tás lámpáit féléjszaJeás üzemmódra. Sőt: a veszé­lyes helyeken nagyobb fény­erejű lámpákat szerelnek fel. Takarékoskodni ugyan kell — hiszen a város idei vil­lanyszámlája így is 33,5 mil­lió forint —, de nem min­den áron. E törekvésbea megértő partner a DÉMÁSZ, példás gyorsasággal intéz­kednek, ha valahol sötétbe borul egy utcaszakasz. Ugyancsak már évekkel ezelőtt kialakult kapcsolat az alapja a rendszeres park­gondozásnak: a városgazdál­kodási vállalat és a felgyői Alföldi Róna Termelőszövet­kezet brigádjainak köszön­hető, hogy a viszonylag sze­rényebb. pénzügyi lehetősé­gek ellenére sem elhanyagol­tak a város zöldterületei, játszóterei. Tekintélyes részt vállalnak az üzemek, gyá­rak, intézmények társadalmi munkásai is Szeged egymil­lió 400 ezer négyzetméter­nyi parkfelületének gondo­zásából. önkénteseik — ellenkeaé előjellel persze — a köztisz­taság felelőseinek is van­nak: az illegális szemétlera­kóhelyek egyre több gondot okoznak. A városgondnok­ság az idén például a DÉ­LÉP-nek külön helyet jelöl ki a föld, a törmelék leraká­sára, s azt tervezik, hogy már az építési engedélyben megjelölik, hova viheti a magánépíttető a felesleges földet Sajnos, a háztartások felesleges holmijainak össze­gyűjtésére nincs mód az ésr minden napján. De egyszer egy évben — az idén már­ciusban, áprilisban — meg­hirdetik a lomtalanítási ak­ciót — idejében szólunk te­hát, lehet gyűjtögetni, ké­szülni máris! S talán a tél felén már túljutván, arra m lesz alkalom, hogy a csa­tornázatlan utcák lakói szét­nézzenek portájuk előtt — a vízelvezető árkok tisztítá­sával, az átereszek takarítá­sával segíthetnek ők is. A városgondnokság ugyanis sokféle tevékenységében — hiszen még nem is szóltunk a hősi sírok, szobrok, em­léktáblák gondozásáról, az utcanévtáblák tervszerű cse­réjéről, a várost szépítő de­korációkról, a „belvizes" építőtáborról, a körtöltés vé­delméről, a szabadstrandok­ról — tucatnyi szerződéses partnerének munkáján kív® oz idén sem mondhat le Sze­ged lakóinak öntevékenysé­géről, társadalmi munkájá­ról. Az a bizonyos 147 mil­lió forint csak így lesz elég mindenre: Szeged rendjé­nek, értékeinek őrzésére. Pálfy Katelta •Ml Pártnapok Szegeden A jövő heten rendezendő pártnapok resztvevői idősze­rű gazdaságpolitikai kérdésekről, s az 1982-es népgazdasági terv fontosabb összefüggéseiről tájékozódhatnak. A Csongrád megyei Sütőipari Vállalatnál holnap, hét­főn délután 3-kor dr. Piros László, az Élelmiszeripari Fő­iskolán 10-én, szerdán délután 2-kor Lányi György, a pin­cegazdaságnál, szintén 10-én, szerdán, délután fél 4-kor Dubecz György, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen (a Dóm téri oktatási épületben) 11-én, csütörtökön délután 3-kor dr. Juszt Lajos, az MN Ingatlanfenntartási Főnöksé­gen 12-én. pénteken reggel r' kor Timkó Zoltán, a Bel­város I/A ésB pártszerv". üknél pedig, szintén 12-én. pénteken délután 5-kor Balogh Jo^sej lesz a pártnapi elő­adó. liü PiilIWili; * . - / $. & , f r í íílilÉgÉÉa iilll V I 'MSII V mw-í ^t-T- . • i ** 1 mmlWmmm ifmii i A Szabolcs megyei Pap községből is jöttek parképítők a Hajós ulcaban nyesik a lakat I

Next

/
Oldalképek
Tartalom