Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

' Kedd, 1982. febrnár £ Enzimek az iparban Az enzimeket úgy adják­veszik a világpiacon, mint a golyóscsapágyat vagy a hallisztet. Ezek a katali­tikus — kémiai folyamatot gyorsító — fehérjék többek között az élelmiszergyártás valóságos alapanyagai. Je­lentőségük megértéséhez tudnunk kell, hogy a kü­lönböző érlelési, erjedési stb. eljárásokhál elősegítik a folyamat gyors, mégis kíméletes, energiatakarékos lezajlását. Például, ha a sza­badegyházi Invert cukor­gyárban a keményítőből en­zimek nélkül próbálnánk ki­vonni a cukrot, akkor a ku­koricából nyert keményítőt saválló acélkádakban, ma­gas hőfokon glukózzá kelle­ne hidrolizálni, miközben a glukóz kristályosítását ne­hezítő szennyező mellékter­mékek tömege keletkezne. E helyett a nehézkes, drá­ga és lassú eljárás helyett elég mindössze két enzimet alkalmazni, és az úgyneve­zett alía-amiláz elfolyósítja a keményítőt, a glukó-ami­láz pedig glukózzá bontja. Az enzimes folyamattal a cukorkinyerés meghaladja a 95 százalékot, míg a „fő­zőcskézéssel" még a 90 szá­zalékot sem érik el. Az enzimek persze nem úgy maguktól nőnek. A szó mikrobiológiai értelmében fermentációs technológiával gyártják azokat. Anélkül, hogy hosszadalmasan bele­bonyolódnánk a különböző enzimtartalmú baktérium és gombatörzsek elemzésébe, elég talán annyi, hogy a kiválasztott mikroorganiz­must táptalajon szaporítják, és bizonyos kémiai anyagok hozzáadásával — ez az en­zimgyártás titka — enzim­fehérje-termelésre készte­tik. Képletesen szólva, va­lósággal megfejik. Az első Ilyen mesterséges, mondhatni ipari úton elő­állított élelmiszeripari célra használt enzim a Takadi­asztáz, amit a múlt század végén Japánban állítottak elő, és a rizspálinka készí­tésére használták. A mes­terségesen előállított, az előbbi szóhasználattal élve ..kifejt" enzimeknek azon­ban sokszor nincs meg az a hatásmechanizmusuk, mint az eredetieknek. Az enzimekből, mikrobi­ológiai készítményről lévén iiön-e a medve? Havasi Itvél az idSjós mackóról - Az idei tél nem kényezté­tett el bennünket! Az óriás fenyők roskadoznak a mé­teres hótakarótól, s a far­kasordító fagyban — itt a Görgényi havasokban a bű­csini Hollótetőn — recsegve hallgatjuk a Kossuth-adó híreit, mínusz húsz fok kö­tilli éjszakákról. A havasok világában órák óta „hótal­pazunk", de a néma csend­ben csak nagyritkán korrog egy holló, mozdul egy ki­rályka. Medvék után Já­runk, pontosabban téli szál­lásukon szeretnénk felke­resni remetei magányukban. Milyen az idei téli pihené­sük? Téli álmot alszanak-e, vagy járják a havas erdőt? Gondolom gyertyaszentelő napján mindenki érdeklőd­ve kémleli az eget, süt-e a nap? — előjött-e a medve, és ha igen, megijedve saját árnyékától — visszabújik-e „barlangjába" — még vagy negyven napig alussza az igazak álmát! Igaz-e a nép­hit? — tni lehet az alapja? vagy csak a mese világába tartozó kitalátással állunk szembe. Jókai Mór: az Ű) földesúr egyik fejezetében szépen leírja a bundás mackó időjós képességeit. Lássuk csak röviden: „... gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, ki­jön széttekinteni a világba. Azt nézi milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép ve­rőfényes idő van, a hó ol­vad, az ég kék ... lágy sze­líd szellők lengedeznek, akkor a medve visszamegy odújába... aluszik topább. De ha „jégcsap hull a fe­nyők zúzmarás szakálláról; ha farkas ordít az erdő mé­lyén; akkor a medve meg­rázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd havazzon. hadd dö­römböljön: minél Jobban erőlteti haragját, annál ha­marább vége lesz." Hogy Jókai honnan vette a kár­páti medvék időjós hírét, nem tudjuk —, de nézzük a legilletékesebbeket — az erdélyi medvét és szokása­it. Évek óta járok a „nyo­mukban" — áfonyás réten, zúzmarás fenyvesekben. A téli álommal kapcsolatos „medveburlang" kifejezés nem szerencsés megneve­zés, mert több medve vac­kát vettem már szemügyre, 'de igazi barlang egy sem akadt közöttük. Legtöbbször kidőlt óriási fenyők gyö­kérsátra alatti üregben hú­zódik meg, amely Igen szűk egy ember számára is! Ezt még béleli a környékről té­pett mohával és fenyőgaly­lyakkal. Ide húzódik vissza a nagy havazások és a hi­deg elől — mint e télen is már december elején —. A hó teljesen elfedi a szűk telelő vackot, s az csak egy kis vékony kürtővel leve­gőzik a külvilág felé (amit a meleg pára olvasztott ki). De ne higgyük, hogy ez az „álom" — amely rendsze­rint a márciusi meleg nap­sugarakkal ér véget — mély kábulat, mint más emlő­söknél (pl. pele, ürge). Ha nem elég halkan közelítjük meg a téli szállását, vagy beszélgetünk közben, — már csak a „kirobbant" vackát és sietős friss nyo­mait találjuk. Volt amikor igen lassan, óvatosan és „lélegzet-vlsszafolytva" kö­zeledtünk téli vackához, mégis vagy 150 lépésnyire ugrott kl „álmából". Estéli tűznél esobánok, favágók és erdészek medvekalandja­it, történeteit hallgatva, sa­ját tapasztalatunkkal ösz­szevetve — állíthatjuk, hogy a medve is megérzi a kö­zelgő időjárás változásait — s rövidebb időre „prognó­zisként" is vehetjük telelés­re húzódó, vagy éppen so­kat mozgó viselkedését. De ez nem Jobb és nem „oko­sabb", mint más állatok időjárás-érzékelései S akkor mégis miért szeretjük a mackót „figyelni" február 2-án, gyertyaszentelő nap­ján? Azért kedves Olvasó, mert van benne valami em­berczerű. Gondoljunk visz­sza kisgyermekkorunk pu­ha, szőrmés mackójára; testhelyzete olyan, mintha alvó kisbaba volna, jóllehet önmaga felnőtt állat. A for­mája, puhasága, melegsége alkalmassá teszi, hogy a gyermek magához ölelje és bízzon benne. Talán a gyer­mekkori élmények felnőtt­korban is hatnak és megha­tározzák a látásmódot és a magatartást? Nyilvánvalóan —, s talán a tél közepén — amikor elegünk volt a fa­gyoskodásból —, ezért re­ménykedünk a közeledő ta­vasz ígéretében — a mackó ígéretében — jó benne bíz­ni a halálba dermedt ha­vasok világában és lenn az Alföld őrtálló jegenyéi alatt — reméljük egyszerre csor­dulnak meg a jégcsapok, s a Küküllő. Nyikó. Maros árja üzen a barkaillatú Ti­szának ... Csizuiazia György szó, mikromennyiséget hasz­nálnak fel. Magyarországon a legtöbbet — 135 tonnát — a mosószergyártásra hasz­nált alkálikus proteázból használnak fel. tmportáru lévén, ennek az értéke kö­rülbelül 32 millió devizafo­rint A sorban a második a gyümölcslé-készítmények­hez felhasznált különféle pektinbontó enzimgyárt­mány, amelyből évente kö­rülbelül 43 tonnát használ­nak fel, 6.2 millió forint értékben. Harmadik helyen állnak a különböző tejoltó készítmények, összes fel­használásuk 22,5 tonna, 14,1 millió forint értékben. Va­lamivel több mint 16,5 ton­na malátapótló enzimet használ a söripar, amiért évente kb. 16 millió deviza­forintot fizet Legkeveseb­bet az invert cukorgyártás­hoz szükséges keményítő­bontó enzimekből használ­nak fel, mindössze 7 ton­nát. A felhasznált enzimmeny­nylség alig 20 százalékát gyártották csak itthon. Ez nem azt jelenti, hogy az ehhez szükséges fermentá­ciós technológia meghalad­ná az ország képességeit, hanem azt hogy a szűkös kapacitású mikrobiológiai iparnak olcsó élelmiszeripa­ri enzimek helyett gazdasá­gosabb például drágább an­tibiotikumokat előállítani. Az élelmiszeripar enzim­igénye nő. Az 1980—90-es Időszakban számítások sze­rint az összes enzimfel­használás csaknem a há­romszoroséra nő. De ha a mosószerekhez használt en­zimeket nem számítjuk, ak­kor a szorosan vett élelmi­szeripari enzimfelhasználás 10 év alatt közel meghat­szorozódik. Az enzimes élelmiszergyártési techno­lógia persze ma már nem azt jelenti, hogy a készít­ménybe csak úgy beleszór­nak egy csipetnyi enzimet. Az enzimkészítmények elő­állításának az utóbbi évek­ben legnagyobb eredménye a kötött (bound) az oldha­tatlan (lnsoluba), illetve a rögzített (immobilizled) ké­szítmények elterjedése. A rögzített enzimkészít­mények előállításának lé­nyege, hogy az egyébként vízoldható fehérjemoleku­lákból álló enzimeket vala­milyen módon vízben nem oldható hordozóhoz kötik ugy, hogy aktivitásukat megtartsák. K. g. Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lapok? A SZOVJETUNIO új szá­ma bemutat egy cigánycsa­ládot: a szülők még szeké­ren vándoroltak, gyerme­keik és unokáik azonban már mind tanult, megbe­csült emberek. A bajnok egy csendes napja című írásban Karpov sakkmester olyan mozzanatokat tár fel, amelyek a háromszoros sakkvilágbajnokról szóló cikkdömping közepette is újdonságot jelentenek. Geor­gij Mis sebész orvostudós helyi érzéstelenítéssel végez szívműtéteket, s így olyan betegek is a gyógyulás esé­lyéhez jutnak, akiknek szer­vezete nem bfrná el az al­tatást — írja a lap. A Nyolcvan országba című nyolatkozatból kiderül, mi mindent exportál ma Üzbe­gisztán. összeállítás mutat­ja be az ukrajnai Poltava megye egyik részét. A Bio­lógia két évszázad határán című cikkében Alekszandr Bajev akadémikus egyebek között arról ír, hogy az élet­tani kutatások miként okozhatnak fordulatot a t élelmiszer-termelésben. A LÁNYOK, ASSZONYOK ismét sok olvasnivalót kí­nál. A Krími rózsák című hangulatos írás Szimferopol és Kecskemét testvérvárosi kapcsolatait ismerteti. El­kalauzol az Orosz Tél ün­nepére. Sok színes fénykép illusztrálja Z. Iljina kedv­csináló írását. Egy különös asszonnyal való találkozását mondja el Jurij Rogov film­rendező. Az Aeroflot légi­közlekedési vállalat munká­járól szól A barátság útvo­nalai című írás, a Virágok és kövek pedig arról, ho­gyan változtatják dús vi­rágoskertté Tádzsikisztán hajdan kietlen déli vidéi­keit. Olvashatunk a magyar főváros nevét viselő moszk­vai szálloda és új kulturális központ mindennapjairól. Az orvostudomány új távlatait bemutató rovat legújabb cikke az egyik szakosított szülőotthon munkájába nyújt bepillantást. A FÁKLYA idei harma­dik számában szintén sok érdekes, időszerű írás talál­ható. A szovjet békepoliti­ka propagandáját szolgáló cikk mellett a szakszerveze­tek szerepének helyes értel­mezéséről, jogaikról és lehe­tőségeikről olvashatunk. A lup a falusi lukások építé­sének témakörét vizsgálja több írásban. Beszámol egy igen érdekes kísérletről, amelyet a Fekete-tengeren végeztek a vizet szennyező olajfolt eltávolításának mód­szeréről. Színes riport mu­tatja be a Tretyakov kép­tár néhány gyönyörű fest­ményét, és színes meseoldal készült a gyerekeknek. A gazdag képes hírrovatban úszó hőerőműről, a vadász­sas idomítása ról. a BAM­menti zöldségtermelésről, gyermekek esztétikai neve­léséről, a kancsalsóg ope­rációs sebészi gyógyításáról és a dadogás korrekciójáról szóló anyagok szerepelnek. A SZOVJET IRODALOM februári számában a tavaly, 71 éves korában elhunyt azerbajdzsáni költő, Raszul Rza verseiből közöl váloga­tást. A prózarovat Anato­lij Kim különleges hangvé­telű, lírai elbeszéléseit köz­li: a távol-keleti világ ter­mészetélménye sajátos lá­tásmóddal, mély embersze­retettel együtt érvényesül ezekben az írásokban. E számban olvashatók Csingiz Ajtmatov új. Az évszázad­nál hosszabb ez a nap című regényének befejező fejeze­tei. A szovjet írók közül Konsztantyln Fegylnre. a magyar írók közül Darvas Józsefre emlékezik a lap. Folytatódik a vita a ma­gyar russzisztika helyzetérőL Anatolij Bocsarov tanulmá­nya a hetvenes évek szov­jet prózájának műfaji és stiláris törekvéseiről ad át­tekintést. A Művészet cimű rovatban a neves balett­táncosnak, Maris Liepának nyilatkozata olvasható. A SZPUTNYIKban olvas­ható: A szocializmussal va­ló fegyveres leszámolásra azóta tesznek kísérleteket, amióta Oroszországban győ­zött a néphatalom. S noha a Szovjetunió kitartóan küzd a békéért és az álta­lános leszerelés valóra vál­tásáért. a Nyugat agresszív körei változatlanul a fenye­getés és a katonai zsarolás taktikájának alkalmazását tartja a legcélravezetőbb­nek. A szovjet katonai ve­zetés ebben a helyzetben úgy ítéli meg a dolgokat, hogy a haza fegyveres vé­delmezőinek felkészítésében nemcsak a modern techni­ka elsajátításának van dön­tő szerepe, hanem a szovjet katonai lélektani és általá­nos elméleti képzésére is szükség van. A jövő század tankhajóiról tudósít Vaszi­lij Zaharko azonos című írásában. • A folyóirat közli Nyikolaj Szmirnovnak, a biológiai tudományok dok­torának Katasztrofális kö­vetkezmények című írását. A fehér mackók birodalmá­ba vezet el Vitális Senta­linsdtij bravúros fotókkal Il­lusztrált képriportja. A SZOVJET SPORTMA­GAZ1N a Francé Football című lapot idézi a szovjet futball-válogatottról: „Ez a csapat évekig képtelen volt kijutni abból az álmos tes­pedtségbőL, amely még 1973­ban uralkodott el rajta. A csapat végre magára talált" A szovjet futball jelenlegi helyzetéről mond véleményt Konsztantyin Beszkov edző A csapat végre magára ta­lált című cikkben. A lap a XI. olimpiai kongresszus és a NDB 84. ülésszakának eredményeiről ad ismét ösz­szefoglalót A nemrégiben megrendezett XXI. moszk­vai tornász-világbajnokságk ról szól a Tornászok a lég­ben című írás. Szeged a hazai lapokban 1982/4. GRUBER László: Sokszínűbb általános műveltség - magasabb szintű kultúra, Felsőoktatási Szemle, január. (A szegedi egye­tem altal szervezett Collegium Artium et polytechnlkum-ról.) M1CHELLBR Magdolna: A Tu­dományos Szocializmus Tanszék oktatási és nevelési tapasztala­tai bölcsészhallgatók körében. Febwíokf ataai Szemle, január |A JATE-n.l SALLO Terézia—RURZOLY József: Az ..Állampolgári es Jogi Ismeretek" a szegedi böl­csészkaron, Felsőoktatási Szem­le. Január. IKALMAll Tibori K. T.: C and C Del-Magyarorszugon. — A kisboltok tobb áruellátásáért. Kirakat, Januar. (..Cash and Carry-mozgalom" Kecskeméten es Szegeden. Fényképekkel.] HÁZASSÁG Dobó Tibor és Kalmár Eszter, Molnár György és Farkas Ju­lianna, Kolompár latvan es Ko­lompár Mária, Ványi Sándor Fe­renc és Mészáros Erzsébet. Far­kas Tibor es Horváth Judit, Ju­has Stevan es Sastyin Éva házas­ságot kötöttek. SZÜLETÉS Boző Lajosnak és Acs Éva Ma­rjának É.va Maria. Dimovics An­talnak és Nagy Erzseóetnek Bet­ti. Makal Gábornak és Bíró Gab­riellának Tamás Gábor. Marto­DOMI Lajosnak és Tóth Enikó Ida­nak EnlUtÖ. Kónya Imrenek és Bitó Zsuzsannának Aliz, Németh Lászlónak és Lajos Juliannának Julianna, Laczt Istvánnak és Il­lés Juli-aiuiának István, Kovács Attilának és Jellel Margitnak Ka­talin, Császár Józsefnek és Vá­sárhelyi Edit Annának Edina, Horváth Györgynek és Zsiltnszkl Piroskának Veronika. Gnóth Ár­pádnak es Varga Katalinnak Ad­rienn, Varga János Gábornak es Farkas Ágnesnek Gábor, Jellel Péternek és Langó Editnek Gá­bor, Sebestyén Ferencnek és Szabó Mária Etelkának Krisztina, Bartos Bélának és Földvári Má­riának Roland. Pintér Lajosnak és Gémes Magdolnanak Lajos, ITglcsIty Vladimírnak és Ktss Erzsébet Piroskának Nikoletta, Tajthy Károlynak és Rácz Máriá­nak Károly, Juhai Istvánnak és Pálfi Ilona Annának Beáta Ilo­na. Czibolya Istvánnak és Pusz­tai Éva Ibolyának István Imre. Zamboii Mihálynak és Csehó Máriának Szabolcs. Borsó István­nak és Török Veronikának Edit, Családi események Sas Lászlónak és Horváth-Zsikó Andreánál; László, Csombal László Istvánnak és Szabó Ildi­kónak Ildikó. Talpai Andrásnak és Matula Mária Annának Ma­rietta Krisztina. Asztalos Gyulá­nak és Unatinszki Györgyinek András Endre, Laczkó Lstvárinak és Fekete Kláranak István. Fa­ragó Sándornak és Terhes Mar­gitnak Zita, Harmatit László Sán­dornak és Vojnár" Évának Márta Nikoletta. Tóth Antalnak és Zsol­dl Ágnesnek Iván, Korom János­nak és Paplogó Piroska Etelká­nak Zsolt Csaba. Horváth Gézá­nak és Szűcs Ilonának Gábor, Csábi Ferencnek és Varró An­nának Tamás, Újlaki Attila Ist­vánnak es Baksa Piroskának Szabina, Ungi Zoltánnak és Sza­bó Franciska Juliannának Attila Zoltán, Szécsi Jenőnek és Csá­szár Ilona Mártának Mónika, Pa­lágyt Gábornak és Ruzs-Molnar Katalinnak Tamás. Terhes Mi­hálynak és Katty Ottíltának Pet­ra Orsolya. Bárányt Bélának és Otltk Anna Ilonának Krisztina, Szabó Sándornak és Miklós Ro­záliának Sándor, Zsikó Mihály­nak és Gera Máriának Maria Zsanett, Vámos József Pálnak és Dénes Teréziának Zsuzsanna, Gamsz Józsefnek és Kocsó Gi­zellának Árpád, Papp József­nek és Makra Ágnesnek Csilla Ágnes. Farsang Lászlónak és Kokovecz Erzsebetnek- Gábor nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Suták Józaefné Bulik-Lebák Anna, Csillag Ferencno Tóth Ilo­na, Dobó Ferenené Kocso Etel, Domonkos Antal, Bito Erzsébet, Zsarkó Paine Murai Eszter. Kiss János, Gyüre István né Földi Er­zsébet. Kovács Imrén é Blandn Ilona. Barna Sándor. Kerékgyár­tó Stuidornó Apró Katalin. Da­róczi Frigyes. Nagy Istvánná Jó­járt Etelka, Pataki Sándor, Pin­tér Ferenc, Illés Sándor, Kurzora Ferenc. Varga Márta. Oera Ildi­kó Gizélla. Kalmanczl Zoltán László, Kovács Hajnalka. Gltai Antalné Imre Erzsébet, Racz Pe­temé Igaz Rozália, Tólh-Szeles Imrémé Gábor Ilona. Nyári Etel­ka. Domonkos Jánoané Becsei Ilona, Kószó Sándor, Tóth Sán­dorné Szűcs Rozália, Bajó Lász­lóné Csűri Anna, Szovtcs Gábor, Pesti Lajosné Borbély Julianna, Szécsi Imrémé Boldizsár Piroska, Bata János, Mondok Etelka, pap Imre, Gazdag István. Feli Oábor Attila. Förgeteg Józsetné Hor­váth Rozália, Stachó Eleméiné Velzer Mária, Miklós Istvánné Kószó Julianna. Vajda Józsefné Rozenfeld Gabriella. Gazdag Menyhért Jánoané Lahóczkl Ju­lianna. Dudás Ferenené Zádorl Julianna, Tóth Ádámné Sáska Zsuzsámmá meg Italt. (TAKÁCS G. Mónikai t.: Pa­vilonsor Szegeden. Kirakat, Ja­nuár. (A Szeged Nagyáruhaz főbejáratával szemben. Fényké­pekkel.) Mit szeretnénk elérni 1982-ben? - TANDI lajos: Csongrád megye. Szocialista Művészetért, január. (A művészéti szakszer­vezetek Csongrád megyei tiszt­ségviselőinek nyilatkozata.) SIMON Emil: Fél évtized Szegeden. Szocialista Művésze­tért, január. IA körzeti tv-stú­dióról.] Piackutatás. - Reprezentatív bütorszalont nyitottak meg Sze­geden Szövetkezet, Jatt, 11. TÓTH Béla: ÚJ gyógyszertári köz.pont. Népszava, Jan. 17. (Fénykép Szegedről.1 Trópusi tavasz Szegeden. Bé­kés megyei Népújság, jan. :D. (Az egyetemi botanikus kert­ben.1 KONCZ János: Szellemi éle­tünk (ejlód éseért. Népszabad­ság. Jan. 20. (Csongrád megyei taoaszta latok.] Téli programsorozat. — Mun­kásművelódés. - Tizenőt kul­túrház. Esti Hírlap. Jan. 3L (Megyenkben.l Sirályparádé a Tiszán. Esti Hírlap, jan. 23. (A folyó szegedi szakaszán.] Melegítik az olajkutakat. Ma­gyar Hírlap, jan. 22. [Az algyői szénhidrogén-medencében.] HORVÁTH Kálmán: OJ ötle­tek, módszerek kellenek. - Be­szélgetés Oeskó Imrével, a Csongrád megyei MESZOV elnö­kevei. Népszabadság, jan. 22. Regionális ipari tapasztalatcse­re Szegeden. — Méhes Lajos elő­adása. Magyar Nemzet, Népsza­badság, jan. 23. Hétvégi üticélok. - HORVÁTH Kálmán: A szegedi panteon. Népszabadság, jan. 24. [Fényké­pekkel.] GAZDAGH István: Jelentős be­ruházások a szegedi szénhidro­gén-medencében. Petőfi Népe, 1an. 24. [Fényképekkel.] tRISKÖ Géza] (rlskó): Nyolc csapat részvételével Nagyszabású vfzl labdatorna Szegeden. Esti Hírlap, Jan. 29 [Augusztus 18— 32-én.J (HORVÁTH Kálmán]: A gyer­mekzsürt választott. - Ifjúsági mozi Csongrád megyéden. Nép­szabadság, Jan. 29 [BODA Ildikó] (boda) • Hazai tálakon - Meglepetés s».eg-dl módra. Népsport, Jan. 21. |A DB­LEP SC NB l-es bajnokságot nyert női tekecsapataról. Fény­kóppeU v (

Next

/
Oldalképek
Tartalom