Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-05 / 30. szám

Péntek, 1982. február 5. Idegenforgalmi tájékoztató 'Az Intourist és a Cooptou- út közül lehet válogatni. A fist utazási irodák tegnap, magyar turisták körében csütörtökön tartották meg immár hagyományos, közös utazási tájékoztatójukat a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában. A szovjet és a magyar utazási iroda kép­viselői elmondották, hogy a Cooptouriet tavaly alapvető­en sikeres évet zárt, s ehhez nagymértékben hozzájárult az Intouristtal lebonyolított idegenforgalom. 1981-ben je­lentősen nőtt a Szovjetunió­ba utazó magyar turisták száma, s az idén további emelkedésre számítanak. A növekvő érdeklődés hatására 1982-ben 26-féle csoportos és nyolcféle személygépkocsis évek óta rendkívül népsze­rűek a Fekete-tenger mel­letti üdülőhelyek. A jövő­ben a korábbiaknál több lehetőség nyílik, hogy ezt az igényt kielégítsék. Egész év­ben nagy a kereslet az ung­vári és a munkácsi utak iránt, s főleg a nyári sze­zonban kedveltek a lenin­grádi és a közép-ázsiai uta­zások. Hasonlóképpen népszerűek a magyarországi utak is a szovjet turisták körében. A legnagyobb érdeklődés a két­hetes magyarországi köruta­zás iránt nyilvánul meg. Szepesi György kitüntetése Az Elnöki Tanács Szepesi Györgynek, a Magyar Rádió főszerkesztőjének, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnö­kének több évtizedes, ered­ményes, kiemelkedő mun­kássága elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese csütörtökön adta át. Jelen volt Győri Imre, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának osztályvezetője (MTI) Új szombati munkarend Változások az orvosi ügyeleti rendszerben Az ötnapos munkarendre való áttérés során több in­tézkedést. ismertettünk már az egészségügy területén is. Február 6-tól újabb változá­sokra kerül sor Szegeden, összevonják a körzeti orvosi ügyeletet. Ezentúl szombaton csak három helyen fogadiák a betegeket a körzeti orvo­sok. A Hunyadi János sugárút 1. szám alatti ügyeleti he­lyen szombaton reggel 7-től 12 óráig; itt három orvos dolgozik, illetve sürgős eset­ben innen megy ki fekvő be­teghez az orvos. A telefonos hívószámuk: 10-100. Csak itt áll az orvosok rendelkezésé­re URH-s személygépkocsi. A másik két központi körzeti orvosi ügyelet helye: a Zöld Sándor utcai rendelőintézet földszinti helyisége, illetve a Budapesti körút 23. szám alatti körzeti orvosi rendelő. Mindkét helyen egy-egy or­vos dolgozik szombatonként 8-tól 12 óráig, de csak a iá­róbetegeket látják el. Egyéb­ként nincs körzethatár, bár­honann bármely ügyeletet felkereshetik a szegediek. Szombat déli 12 órától hét­fő reggelig csak a Hunyadi János sugárúti rendelőben fogadják a betegeket és in­nen hívhatók házhoz az or­vosok. Dr. Várkonyi László. a Szeged megyei városi tanács vb egészségügyi osztályának vezetője arról is tájékoztatta lapunkat, hogv a betegforga­lom és más egyéb tapasztala­tok alapján a körzeti orvo­sok a megváltozott ügyeleti rendszerben is zavartalanul el tudják látni feladatukat, biztosított lesz az egészség­ügyi alapellátás. Nemcsak a körzeti orvo­sok, hanem a rendelőintéze­tek munkarendje is megvál­tozik szombatonként. A kü­lönböző felmérések során ki­derült, hogv nincs akkora betegforgalom hétvégeken, hogy mindkét szakorvosi rendelőintézet működtetésé­re szükség lenne. Az elmúlt szombaton például a Zöld Sándor utcai intézményt 27­en keresték fel. miközben 50 egészségügyi dolgozó teljesí­tett szolgálatot. Ezentúl hét­végeken csak a Lenin körúti intézetben lesz rendelés, szombaton 8-tól 12 óráig; belgyógyászati. sebészeti, röntgen, laboratórium, fül­orr-gégészet. szemészet, nő­gyógyászati szakorvosi. Megváltozik a fogászati ügyeleti rendszer is. megerő­sítették az orvosi szolgála­tot és szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig folyamatosan ügyelnek a Zöld Sándor utcai rendelő­intézet fogászatán. Szerződéses üzletek Csongrád megyében 1981­ben 97 AFÉSZ-üzletet hir­dettek meg szerződéses üze­meltetésre. Elsőként a Kis­teleki Egység ÁFÉSZ élt az új üzleti lehetőséggel: au­gusztus elsejétől 3 vendég­látó egységéből kettőt ki­adtak. Ezután soriában kö­vetkeztek a versenytárgyalá­sok a csongrádi, szentesi, szegedi, makói és a csanád­palotai ÁFÉSZ-eknél. össze­sen 63 kiskereskedelmi és 34 vendéglátó egységbe ke­restek vállalkozót. Mindösz­eze 15 üzletet adtak át. kö­zülük 12 vendéglő, italbolt. 3 pedig kiskereskedelmi üzlet volt. (Az országos arány ennél jobb. nagyjából fele-fele alapon oszlik meg kiskereskedelem és a ven­déglátás között.) Az okot a MÉSZÖV ille­tékesei abban látják, hogy az első hirdetések során a szövetkezetek a legkevésbé vonzó, nehezen üzemeltet­hető. alacsony színvonalú üzleteiket kínálták föl a szerződni kívánóknak. Vagy­is azokat, amelyektől mi­előbb szerettek volna meg­szabadulni. Az úi üzemel­tetési formát kezdetben ke­vesen tekintették a gazdál­kodási eredmények javítá­sát szolgáló eszköznek. Az első hónapokról ké­szült kimutatásokból az de­rült ki, hogy ahol bátran éltek a lehetőséggel, ott a pénzügyi eredmény sem maradt el. A kisteleki szö­vetkezetnél például a régi szisztéma szerint 200 ezer, az új rendszerben 280 ezer forint nyereséggel zártak a vendéglátó egységek. A sze­gedi ÁFÉSZ-nél ez a szám 210 ezerről 689 ezerre emel­kedett. A számadatok azt mutatják, hogy az átalány­díjakból több nyereségre te­hettek szert a szövetkezetek, mint amennyit korábban el­értek. A vállalkozók több­sége korábban is az adott ÁFÉSZ-nél dolgozott üzlet­vezetőként vagy helyettes­ként. A versenytárgyalások általában nem hoztak nagy versenyt: többnyire egy sze­mély pályázott, licitálásra összesen három alkalommal került sor. A MÉSZÖV szaktitkársága megállapította, hogy a kez­deti lépések után rendezni kell az új üzemeltetéssel párhuzamosan jelentkező feladatokat is. Fölül kell vizsgálni, hogy módosítot­ták-e a nyitvatartási időt. és nem mulasztották-e el eze­ket bejelenteni. Rendezni kell a szállítókkal való kap­csolatot. s a szerződéses üz­leteket is szükséges ellátni — ha vezetőik ezt igényük — a szövetkezeti ipar ter­mékeivél. Az átalánydíj ki­számításánál figyelembe ve­szik. hogy ezekben az üzle­tekben lényegesen kevesebb a központi adminisztráció. Időnként ellenőrizni kel] a használatra átadott forgóesz­közök állapotát. A Figyelő című hetilap a közelmúltban írt a szabad­kasszás (gebines) és a szer­ződéses (szoros elszámolású) üzemeltetési formák viszo­nyáról. Eszerint az állami vendéglátó ipar sérelmezte, hogy a szövetkezeti vendég­látásban fönnmaradhatott a szabadkasszás rendszer. a szövetkezetek belátásán mú­lik, átalakítják-e azokat szerződéses rendszerűvé. A megyében is érvényes ta­pasztalatok szerint ez ne­hézségekbe ütközik: a gebi­nes rendszer ugyanis jóval előnyösebb az üzletvezető­nek. Ezt az is mutatia. hogy az állami vendéglátó válla­latoknál. ahol korábban sza­badkasszás módon üzemelte­tett vendéglátó egységeket adtak ki szerződésre, a vál­lalati bevételek jelentősen megnőttek ugyanazoknál az egységeknél is. A megyében is van néhány szövetkezeti gebines üzem. amely inkább veszteséget „termel" az ÁFÉSZ-eknék. Nem is köny­nvű kiadni őket. mert a ge­bines üzletvezetők megbe­szélik egymás közt. hogy a meghirdetett üzleteket egyi­kük sem pályázza meg. hi­szen akkor marad továbbra is a szabadkasszás üzemelé­si mód. vele a nagyobb jö­vedelem. A döntő a sikeres gyakorlat Amikor gazdasági reform­ról beszélünk, rendszerint az 1968 januárjában életbe lép­tetett intézkedések rendsze­rére gondolunk. Pedig a re­form nem merev dátumhoz kötött egyszeri esemény, ha­nem — a gazdaságban ép­pen úgy, mint a társadalmi élet más területén — folya­mat, amelyben az intenzí­vebb szakaszok és a megtor­panások, a visszaesések egy­mást válthatják. (Például a mezőgazdaságot érintő leg­fontosabb intézkedések még 1968 előtt megszülettek.) A gazdasági reform a 70­es évek első felében a meg­torpanás, a visszaesés idő­szakát élte át. az évtized vé­gétől ismét a fellendülés, a kibontakozás felfelé ívelő pályáján halad. Mi a kü­lönbség az 1968-as és a je­lenlegi reformfolyamat kö­zött? A döntő jellegbeli vál­tozást a világgazdaság szorí­tása — a cserearányromlás és az egyensúly javítás kö­vetelménye —idézte elő. A világgazdaság mélyreható átalakulását, a hagyományos értékrendek felbomlását, és megindult újrarendeződését történelmi léptékkel mérve is kivételes korszakváltását figyelhetjük meg napjaink­ban. A felgyorsult mozgások, az olykor „kiszámíthatatlan változások velemi erővel kényszerítik a nemzetközi munkamegosztásra ráutalt kis országokat, köztük ha­zánkat a rugalmas, gyors al­kalmazkodásra, a szükséges szerkezeti , módszer- és szemléletbeli változásra. A jelenlegi reformfolya­matban tehát napjaink kö­vetelményeinek megfelelően a gazdasági rugalmasság és alkalmazkodó képesség fo­kozása a feladat. A gazdaság­irányítási rendszer — a gaz­dasági mechanizmus —i mindhárom fő alkotó eleme az új követelményeknek megfelelően együtt módosul, változik. így az éves és kö­zéptávú tervezés nyitottabbá, a változások, az új szükség­letek érzékelésére fogéko­nyabbá váük. A gazdasági szabályozás — főként a ter­melői ár és a jövedelempo­litika — határozottabban közvetíti a szigorúbb kül­piaci hatásokat. Végül a gazdaságirányítás intézményi és szervezeti rendszerének korszerűsítése döntően a gazdálkodó egységek önálló­ságát felelősségét, piaci ma_ nőverezőkészségét, nemzet­közi versenyképességét hi­vatott erősíteni. Mivel érzé­kelhető intézményi és szer­vezeti változások 1968-ban nem voltak. így a szervezeti intézkedések a jelenlegi re­formfolyamatban a legszem­betűnőbbek. Gondoljunk csak a minisztériumi össze­vonásokra, átszervezésekre, a trösztök, egyes nagyválla­latok szétbontására, a kis­vállalkozások kezdeményezé­sére. A változásokat (a közpon­ti kezdeményezéseket) végül is az eredmények, a helyi és az országos teljesítmények minősitik. A reform legfel­jebb keretet, lehetőséget, po­litikai. szemléletbeli hátte­ret, hajtóerőt adhat az ered­ményes munkához. A döntő a sikeres gyakorlat. Ennek az eredményes gazdasági gyakorlatnak a meghatározó fő eleme jelenleg a változó piaci szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodás, más szavakkal: a vállalko­zás, a jövedelemszerző ké­pesség fokozása. A piac meghatározó sze­repét már hosszú ideje hangsúlyozzuk, sokáig nem ismertük fel azonban a ke­reskedelmi szemlélet megha­tározó szerepét. Valahol a tudat alatt, mintha máig is hatna az a beidegződés, amely megveti, az értékal­kotó munkával szembeállít­ja a „kupeckedést", az ér­tékesítést. Az olyannyira szükséges kereskedelmi mód­szer és szemlélet nem is alakulhatott ki megfelelően a gazdasági fejlettség, az el­látás alacsony szintjén, az elosztás, az extenzív 'fejlődés időszakában. Sokáig a nép­gazdasági tervnek tulajdoní­tottunk a tényleges hatókö­rénél nagyobb szerepet. Je­lenleg pedig többnyire a vállalatok termelési, fejlesz­tési eképzelései túlhangsú­lyosak, bár azok még mindig sok áttétellel, távolról és ne­hézkesen követik a piaci igényeket A piaci változásokat élő­rejelző módszerek szintén fejletlenek. Előfordul, hogy az elnagyolt prognózisok ele­ve a termelési, fejlesztési el­képzelések igazolását szol­gálják. A különböző válla­lati funkciók a termelés. a fejlesztés, az értékesítés egy­mástól elkülönülten léteznek és hatnak. A fejlesztésben például valamiféle sajátos mérnöki teljesítmény, a ter­melésben a tömegszerűség, a szérianagyság — régtől be­idegzett műszaki-gazdasági funkciók — érvényesülnek. Az okos vállalkozói, keres­kedői mérlegelés — hogyan és mivel lehetne a legtöbb hasznot hajtani — többnyi­re még nem jellemzi a fej­lesztőmérnök vagy a progra­mozó gondolkodását. Az ér­tékesítés, a beszerzés pedig jobbára csak kiszolgálja a termelést. Funkciók szerint elkülö­nülnek maguk a vállalatok is. Az egyik termel, a másik csak kereskedik. A termelő cégek rugalmasságát tovább korlátozzák a merev profil­kötöttségek, a kereskedőket pedig a kis- és a nagykeres­kedelmi, a termelési eszköz­forgalmazási és a külpiaci tevékenységek éles hatásos­sági és szervereti elhatáro­lásai. A kereskedemi — az úgy­nevezett marketing-módszer és -szemlélet érvényesítése nem új követelmény. Üj vi­szont az értelmezése, mely szerint a marketing-tevé­kenység nem korláúfzódhat az értékesítésre hanem át kell hogy hassa a megelőző feljesztési, előkészítési és gyártási fázisokat. A vezeté­si, a döntési folyamat részé­vé, eszközévé kell. hogy váljon, az egész vállalat di­namizmusát, mobilitását, in­novációs és adaptációs kész­ségét kell, hogy bővítse. Ehhez nem elégséges mz értékesítési (kereskedelmi) osztály átkeresztelése, ha­nem olyan átfogó szervezeti­szemléletbeli változások szükségesek, amelyek révén lehetőség nyílik a vállalati stratégiai döntéseinek új szellemű előkészítő, a vállal­kozások megalapozására és bizonyos részletek szakszerű kimunkálására. Az a céi, hogy a konstruktőrök és a technológusok, a beruházók és a programozók a „csúcs­szuper" megoldások, a má­solások, a presztízsszempon­tok. vagy éppen kényelmi megfontolások helyett hosz­szabb és rövidebb távon a piaci igényekhez igazodva és a költségek alakulására ügyelve dolgozzanak. j Sok még a tennivaló ah­hoz. hogy kialakuljanak a legésszerűbb döntési és cse­lekvési kényszerpályák, a piac- és költségérzékeny szemlélet, magatartás. Ha minden vállalat és szövet­kezet — és általuk az egész népgazdaság — megtalálja és szüntelen tágítja a maga sajátos piaci vállalkozási mozgásteret, akkor az alkal­mazkodás nem passzív ki­szolgáltatottságot, hanem tu­datos és aktív tevékenységet jelent. Az a cél. hogy anya­gi és szellemi értékeinket minél jobb hatásfokkal hasznosítsuk, a hátrányokat ahol lehet előnyökké változ­tassuk, ne pedig veszteséget szenvedő félként éljük át a világban végbemenő válto­zásokat. Kovács József Energiatakarékos trolibusz Ifjúsági forumok A KISZ Központi Bizott­ságának titkársága a napok­ban több központi ifjúsági fórum megrendezéséről ha­tározott. A felsőoktatási in­tézmények fiataljai tavasz­szal ilyen fórumokon vitat­ják meg az egyetemi, a fő­iskolai KISZ-munka terve­zett új irányelveit, amelyek a vita után a KISZ Központi Bizottsága elé kerülnek. A KISZ KB határozata a politikai képzés rendszeré­nek továbbfejlesztéséről, a tömegpropaganda új eleme­ként jelölte meg tavaly az ifjúsági fórumokat, amelyek lényeges politikai, mozgalmi események, kérdések kap­csán az információk gyors és széles körű továbbítását, a fiatalok véleményének meg­ismerését, a vitás kérdések tisztázását szolgálják. Még ebben a félévben sor kerül a középiskolások rétegfóru­maira Február 22-én gazdaság­politikai témájú fórumot tar­tanak, középpontjában két olyan kérdéssel — a műsza­ki fejlesztéssel, valamint az anyag- és energiatakarékos­sággal — amelyek megoldá­sában az ifjúsági szövetség is aktív szerepet vállal. A fiatalok kérdéseire gazdasági szakemberek válaszolnak majd. A kérdéseket „Fórum" megjelöléssel február 16-ig lehet eljuttatni postai leve­lezőlapon 'a KISZ Központi Bizottságának címére: 1388 Budapest, pf. 72. A legérde­kesebb kérdések beküldői meghívást kapnak a fórum­ra. A központi rendezvényt követően — ahol erre igény van — üzemi fórumokat is szerveznek. Trolibuszokhoz korszerű gé­pészeti egységet, energiata­karékos aggregátot fejlesz­tettek ki a Ganz Villamos­sági Művekben. Az új agg­regát, arífely a troli villa­mos berendezése, tirisztoros, azaz elektronikus vezérlésű. Ehhez hasonló terméket még nem készítettek a gyárban. A Ganz Villamossági Művek az Ikarus felkérésére tervez­te meg és rövid idő alatt ki­fejlesztette az új aggregátot, amelyet a közelmúltban ki­próbáltak néhány magyar trolibuszon. A Magyarországon futó trolikban jelenleg még ha­gyományos, elektromos ve­zérlésű importaggregátok vannak. Legutóbb néhány csuklós járműbe kísérletkép­pen beszereltek — ugyan­csak külföldről, drágán vá­sárolt — elektronikus szabá­lyozású aggregátokat, s a teszteredmények alapján ja­vasolta a hazai autóbuszgyár a Ganz-nak, hogy próbáljon hasonló műszaki megoldást (alálni, amellyel nagy érté­kű energia takarítható meg. Az új Ganz-aggregáttal pró­baúton járt trolik 20—30 százalékkal kevesebb áramot fogyasztottak, mint elődeik. Figyelemre méltó az is, hogy i a fékezésnél keletkező eW> gia visszatáplálható a háló» zatba, vagyis az eddig ve­szendőbe ment fékenergi* újra hasznosul. Egyúttal trolibusz fűtése is jobbak szabályozható és lényegesen takarékosabb. A Ganz Villamossági Mű­vek felkészült az új aggre­gát sorozatgyártására, az Ikarus pedig az ilyen egysé­gekkel felszerelt csuklós jár­művek szállítására. A Buda­pesti Közlekedési Vállalat azonban még nem döntött véglegesen. Mivel a trolik típusváltását tervbe vették, megfontolt, megalapozott döntést készítenek elő. A BKV rövidesen megkezdi az új magyar trolik tesztelését, de más hasonlóan új meg­oldású külföldi, például cseh­szlovák trolibuszokat is ki­próbál, megvizsgál a követ­kező néhány hónapban. Még az idén mindenképpen el­döntik, melyik trolibusz­típussal kívánják korszerű­síteni a hazai járműparkot. Egyébként a hazai közleke­dési vállalaton kívül NDK­beli és bolgár cégek érdek­lődését is felkeltették a Ganz-aggregáttal ellátott Ikarus trolibuszok. (MTI) » i

Next

/
Oldalképek
Tartalom