Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-05 / 30. szám

Péntek, 1982. február 5. Idegenforgalmi tájékoztató 'Az Intourist és a Cooptou- út közül lehet válogatni. A fist utazási irodák tegnap, magyar turisták körében csütörtökön tartották meg immár hagyományos, közös utazási tájékoztatójukat a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A szovjet és a magyar utazási iroda képviselői elmondották, hogy a Cooptouriet tavaly alapvetően sikeres évet zárt, s ehhez nagymértékben hozzájárult az Intouristtal lebonyolított idegenforgalom. 1981-ben jelentősen nőtt a Szovjetunióba utazó magyar turisták száma, s az idén további emelkedésre számítanak. A növekvő érdeklődés hatására 1982-ben 26-féle csoportos és nyolcféle személygépkocsis évek óta rendkívül népszerűek a Fekete-tenger melletti üdülőhelyek. A jövőben a korábbiaknál több lehetőség nyílik, hogy ezt az igényt kielégítsék. Egész évben nagy a kereslet az ungvári és a munkácsi utak iránt, s főleg a nyári szezonban kedveltek a leningrádi és a közép-ázsiai utazások. Hasonlóképpen népszerűek a magyarországi utak is a szovjet turisták körében. A legnagyobb érdeklődés a kéthetes magyarországi körutazás iránt nyilvánul meg. Szepesi György kitüntetése Az Elnöki Tanács Szepesi Györgynek, a Magyar Rádió főszerkesztőjének, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének több évtizedes, eredményes, kiemelkedő munkássága elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön adta át. Jelen volt Győri Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője (MTI) Új szombati munkarend Változások az orvosi ügyeleti rendszerben Az ötnapos munkarendre való áttérés során több intézkedést. ismertettünk már az egészségügy területén is. Február 6-tól újabb változásokra kerül sor Szegeden, összevonják a körzeti orvosi ügyeletet. Ezentúl szombaton csak három helyen fogadiák a betegeket a körzeti orvosok. A Hunyadi János sugárút 1. szám alatti ügyeleti helyen szombaton reggel 7-től 12 óráig; itt három orvos dolgozik, illetve sürgős esetben innen megy ki fekvő beteghez az orvos. A telefonos hívószámuk: 10-100. Csak itt áll az orvosok rendelkezésére URH-s személygépkocsi. A másik két központi körzeti orvosi ügyelet helye: a Zöld Sándor utcai rendelőintézet földszinti helyisége, illetve a Budapesti körút 23. szám alatti körzeti orvosi rendelő. Mindkét helyen egy-egy orvos dolgozik szombatonként 8-tól 12 óráig, de csak a iáróbetegeket látják el. Egyébként nincs körzethatár, bárhonann bármely ügyeletet felkereshetik a szegediek. Szombat déli 12 órától hétfő reggelig csak a Hunyadi János sugárúti rendelőben fogadják a betegeket és innen hívhatók házhoz az orvosok. Dr. Várkonyi László. a Szeged megyei városi tanács vb egészségügyi osztályának vezetője arról is tájékoztatta lapunkat, hogv a betegforgalom és más egyéb tapasztalatok alapján a körzeti orvosok a megváltozott ügyeleti rendszerben is zavartalanul el tudják látni feladatukat, biztosított lesz az egészségügyi alapellátás. Nemcsak a körzeti orvosok, hanem a rendelőintézetek munkarendje is megváltozik szombatonként. A különböző felmérések során kiderült, hogv nincs akkora betegforgalom hétvégeken, hogy mindkét szakorvosi rendelőintézet működtetésére szükség lenne. Az elmúlt szombaton például a Zöld Sándor utcai intézményt 27en keresték fel. miközben 50 egészségügyi dolgozó teljesített szolgálatot. Ezentúl hétvégeken csak a Lenin körúti intézetben lesz rendelés, szombaton 8-tól 12 óráig; belgyógyászati. sebészeti, röntgen, laboratórium, fülorr-gégészet. szemészet, nőgyógyászati szakorvosi. Megváltozik a fogászati ügyeleti rendszer is. megerősítették az orvosi szolgálatot és szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig folyamatosan ügyelnek a Zöld Sándor utcai rendelőintézet fogászatán. Szerződéses üzletek Csongrád megyében 1981ben 97 AFÉSZ-üzletet hirdettek meg szerződéses üzemeltetésre. Elsőként a Kisteleki Egység ÁFÉSZ élt az új üzleti lehetőséggel: augusztus elsejétől 3 vendéglátó egységéből kettőt kiadtak. Ezután soriában következtek a versenytárgyalások a csongrádi, szentesi, szegedi, makói és a csanádpalotai ÁFÉSZ-eknél. összesen 63 kiskereskedelmi és 34 vendéglátó egységbe kerestek vállalkozót. Mindöszeze 15 üzletet adtak át. közülük 12 vendéglő, italbolt. 3 pedig kiskereskedelmi üzlet volt. (Az országos arány ennél jobb. nagyjából fele-fele alapon oszlik meg kiskereskedelem és a vendéglátás között.) Az okot a MÉSZÖV illetékesei abban látják, hogy az első hirdetések során a szövetkezetek a legkevésbé vonzó, nehezen üzemeltethető. alacsony színvonalú üzleteiket kínálták föl a szerződni kívánóknak. Vagyis azokat, amelyektől mielőbb szerettek volna megszabadulni. Az úi üzemeltetési formát kezdetben kevesen tekintették a gazdálkodási eredmények javítását szolgáló eszköznek. Az első hónapokról készült kimutatásokból az derült ki, hogy ahol bátran éltek a lehetőséggel, ott a pénzügyi eredmény sem maradt el. A kisteleki szövetkezetnél például a régi szisztéma szerint 200 ezer, az új rendszerben 280 ezer forint nyereséggel zártak a vendéglátó egységek. A szegedi ÁFÉSZ-nél ez a szám 210 ezerről 689 ezerre emelkedett. A számadatok azt mutatják, hogy az átalánydíjakból több nyereségre tehettek szert a szövetkezetek, mint amennyit korábban elértek. A vállalkozók többsége korábban is az adott ÁFÉSZ-nél dolgozott üzletvezetőként vagy helyettesként. A versenytárgyalások általában nem hoztak nagy versenyt: többnyire egy személy pályázott, licitálásra összesen három alkalommal került sor. A MÉSZÖV szaktitkársága megállapította, hogy a kezdeti lépések után rendezni kell az új üzemeltetéssel párhuzamosan jelentkező feladatokat is. Fölül kell vizsgálni, hogy módosították-e a nyitvatartási időt. és nem mulasztották-e el ezeket bejelenteni. Rendezni kell a szállítókkal való kapcsolatot. s a szerződéses üzleteket is szükséges ellátni — ha vezetőik ezt igényük — a szövetkezeti ipar termékeivél. Az átalánydíj kiszámításánál figyelembe veszik. hogy ezekben az üzletekben lényegesen kevesebb a központi adminisztráció. Időnként ellenőrizni kel] a használatra átadott forgóeszközök állapotát. A Figyelő című hetilap a közelmúltban írt a szabadkasszás (gebines) és a szerződéses (szoros elszámolású) üzemeltetési formák viszonyáról. Eszerint az állami vendéglátó ipar sérelmezte, hogy a szövetkezeti vendéglátásban fönnmaradhatott a szabadkasszás rendszer. a szövetkezetek belátásán múlik, átalakítják-e azokat szerződéses rendszerűvé. A megyében is érvényes tapasztalatok szerint ez nehézségekbe ütközik: a gebines rendszer ugyanis jóval előnyösebb az üzletvezetőnek. Ezt az is mutatia. hogy az állami vendéglátó vállalatoknál. ahol korábban szabadkasszás módon üzemeltetett vendéglátó egységeket adtak ki szerződésre, a vállalati bevételek jelentősen megnőttek ugyanazoknál az egységeknél is. A megyében is van néhány szövetkezeti gebines üzem. amely inkább veszteséget „termel" az ÁFÉSZ-eknék. Nem is könynvű kiadni őket. mert a gebines üzletvezetők megbeszélik egymás közt. hogy a meghirdetett üzleteket egyikük sem pályázza meg. hiszen akkor marad továbbra is a szabadkasszás üzemelési mód. vele a nagyobb jövedelem. A döntő a sikeres gyakorlat Amikor gazdasági reformról beszélünk, rendszerint az 1968 januárjában életbe léptetett intézkedések rendszerére gondolunk. Pedig a reform nem merev dátumhoz kötött egyszeri esemény, hanem — a gazdaságban éppen úgy, mint a társadalmi élet más területén — folyamat, amelyben az intenzívebb szakaszok és a megtorpanások, a visszaesések egymást válthatják. (Például a mezőgazdaságot érintő legfontosabb intézkedések még 1968 előtt megszülettek.) A gazdasági reform a 70es évek első felében a megtorpanás, a visszaesés időszakát élte át. az évtized végétől ismét a fellendülés, a kibontakozás felfelé ívelő pályáján halad. Mi a különbség az 1968-as és a jelenlegi reformfolyamat között? A döntő jellegbeli változást a világgazdaság szorítása — a cserearányromlás és az egyensúly javítás követelménye —idézte elő. A világgazdaság mélyreható átalakulását, a hagyományos értékrendek felbomlását, és megindult újrarendeződését történelmi léptékkel mérve is kivételes korszakváltását figyelhetjük meg napjainkban. A felgyorsult mozgások, az olykor „kiszámíthatatlan változások velemi erővel kényszerítik a nemzetközi munkamegosztásra ráutalt kis országokat, köztük hazánkat a rugalmas, gyors alkalmazkodásra, a szükséges szerkezeti , módszer- és szemléletbeli változásra. A jelenlegi reformfolyamatban tehát napjaink követelményeinek megfelelően a gazdasági rugalmasság és alkalmazkodó képesség fokozása a feladat. A gazdaságirányítási rendszer — a gazdasági mechanizmus —i mindhárom fő alkotó eleme az új követelményeknek megfelelően együtt módosul, változik. így az éves és középtávú tervezés nyitottabbá, a változások, az új szükségletek érzékelésére fogékonyabbá váük. A gazdasági szabályozás — főként a termelői ár és a jövedelempolitika — határozottabban közvetíti a szigorúbb külpiaci hatásokat. Végül a gazdaságirányítás intézményi és szervezeti rendszerének korszerűsítése döntően a gazdálkodó egységek önállóságát felelősségét, piaci ma_ nőverezőkészségét, nemzetközi versenyképességét hivatott erősíteni. Mivel érzékelhető intézményi és szervezeti változások 1968-ban nem voltak. így a szervezeti intézkedések a jelenlegi reformfolyamatban a legszembetűnőbbek. Gondoljunk csak a minisztériumi összevonásokra, átszervezésekre, a trösztök, egyes nagyvállalatok szétbontására, a kisvállalkozások kezdeményezésére. A változásokat (a központi kezdeményezéseket) végül is az eredmények, a helyi és az országos teljesítmények minősitik. A reform legfeljebb keretet, lehetőséget, politikai. szemléletbeli hátteret, hajtóerőt adhat az eredményes munkához. A döntő a sikeres gyakorlat. Ennek az eredményes gazdasági gyakorlatnak a meghatározó fő eleme jelenleg a változó piaci szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodás, más szavakkal: a vállalkozás, a jövedelemszerző képesség fokozása. A piac meghatározó szerepét már hosszú ideje hangsúlyozzuk, sokáig nem ismertük fel azonban a kereskedelmi szemlélet meghatározó szerepét. Valahol a tudat alatt, mintha máig is hatna az a beidegződés, amely megveti, az értékalkotó munkával szembeállítja a „kupeckedést", az értékesítést. Az olyannyira szükséges kereskedelmi módszer és szemlélet nem is alakulhatott ki megfelelően a gazdasági fejlettség, az ellátás alacsony szintjén, az elosztás, az extenzív 'fejlődés időszakában. Sokáig a népgazdasági tervnek tulajdonítottunk a tényleges hatókörénél nagyobb szerepet. Jelenleg pedig többnyire a vállalatok termelési, fejlesztési eképzelései túlhangsúlyosak, bár azok még mindig sok áttétellel, távolról és nehézkesen követik a piaci igényeket A piaci változásokat élőrejelző módszerek szintén fejletlenek. Előfordul, hogy az elnagyolt prognózisok eleve a termelési, fejlesztési elképzelések igazolását szolgálják. A különböző vállalati funkciók a termelés. a fejlesztés, az értékesítés egymástól elkülönülten léteznek és hatnak. A fejlesztésben például valamiféle sajátos mérnöki teljesítmény, a termelésben a tömegszerűség, a szérianagyság — régtől beidegzett műszaki-gazdasági funkciók — érvényesülnek. Az okos vállalkozói, kereskedői mérlegelés — hogyan és mivel lehetne a legtöbb hasznot hajtani — többnyire még nem jellemzi a fejlesztőmérnök vagy a programozó gondolkodását. Az értékesítés, a beszerzés pedig jobbára csak kiszolgálja a termelést. Funkciók szerint elkülönülnek maguk a vállalatok is. Az egyik termel, a másik csak kereskedik. A termelő cégek rugalmasságát tovább korlátozzák a merev profilkötöttségek, a kereskedőket pedig a kis- és a nagykereskedelmi, a termelési eszközforgalmazási és a külpiaci tevékenységek éles hatásossági és szervereti elhatárolásai. A kereskedemi — az úgynevezett marketing-módszer és -szemlélet érvényesítése nem új követelmény. Üj viszont az értelmezése, mely szerint a marketing-tevékenység nem korláúfzódhat az értékesítésre hanem át kell hogy hassa a megelőző feljesztési, előkészítési és gyártási fázisokat. A vezetési, a döntési folyamat részévé, eszközévé kell. hogy váljon, az egész vállalat dinamizmusát, mobilitását, innovációs és adaptációs készségét kell, hogy bővítse. Ehhez nem elégséges mz értékesítési (kereskedelmi) osztály átkeresztelése, hanem olyan átfogó szervezetiszemléletbeli változások szükségesek, amelyek révén lehetőség nyílik a vállalati stratégiai döntéseinek új szellemű előkészítő, a vállalkozások megalapozására és bizonyos részletek szakszerű kimunkálására. Az a céi, hogy a konstruktőrök és a technológusok, a beruházók és a programozók a „csúcsszuper" megoldások, a másolások, a presztízsszempontok. vagy éppen kényelmi megfontolások helyett hoszszabb és rövidebb távon a piaci igényekhez igazodva és a költségek alakulására ügyelve dolgozzanak. j Sok még a tennivaló ahhoz. hogy kialakuljanak a legésszerűbb döntési és cselekvési kényszerpályák, a piac- és költségérzékeny szemlélet, magatartás. Ha minden vállalat és szövetkezet — és általuk az egész népgazdaság — megtalálja és szüntelen tágítja a maga sajátos piaci vállalkozási mozgásteret, akkor az alkalmazkodás nem passzív kiszolgáltatottságot, hanem tudatos és aktív tevékenységet jelent. Az a cél. hogy anyagi és szellemi értékeinket minél jobb hatásfokkal hasznosítsuk, a hátrányokat ahol lehet előnyökké változtassuk, ne pedig veszteséget szenvedő félként éljük át a világban végbemenő változásokat. Kovács József Energiatakarékos trolibusz Ifjúsági forumok A KISZ Központi Bizottságának titkársága a napokban több központi ifjúsági fórum megrendezéséről határozott. A felsőoktatási intézmények fiataljai tavaszszal ilyen fórumokon vitatják meg az egyetemi, a főiskolai KISZ-munka tervezett új irányelveit, amelyek a vita után a KISZ Központi Bizottsága elé kerülnek. A KISZ KB határozata a politikai képzés rendszerének továbbfejlesztéséről, a tömegpropaganda új elemeként jelölte meg tavaly az ifjúsági fórumokat, amelyek lényeges politikai, mozgalmi események, kérdések kapcsán az információk gyors és széles körű továbbítását, a fiatalok véleményének megismerését, a vitás kérdések tisztázását szolgálják. Még ebben a félévben sor kerül a középiskolások rétegfórumaira Február 22-én gazdaságpolitikai témájú fórumot tartanak, középpontjában két olyan kérdéssel — a műszaki fejlesztéssel, valamint az anyag- és energiatakarékossággal — amelyek megoldásában az ifjúsági szövetség is aktív szerepet vállal. A fiatalok kérdéseire gazdasági szakemberek válaszolnak majd. A kérdéseket „Fórum" megjelöléssel február 16-ig lehet eljuttatni postai levelezőlapon 'a KISZ Központi Bizottságának címére: 1388 Budapest, pf. 72. A legérdekesebb kérdések beküldői meghívást kapnak a fórumra. A központi rendezvényt követően — ahol erre igény van — üzemi fórumokat is szerveznek. Trolibuszokhoz korszerű gépészeti egységet, energiatakarékos aggregátot fejlesztettek ki a Ganz Villamossági Művekben. Az új aggregát, arífely a troli villamos berendezése, tirisztoros, azaz elektronikus vezérlésű. Ehhez hasonló terméket még nem készítettek a gyárban. A Ganz Villamossági Művek az Ikarus felkérésére tervezte meg és rövid idő alatt kifejlesztette az új aggregátot, amelyet a közelmúltban kipróbáltak néhány magyar trolibuszon. A Magyarországon futó trolikban jelenleg még hagyományos, elektromos vezérlésű importaggregátok vannak. Legutóbb néhány csuklós járműbe kísérletképpen beszereltek — ugyancsak külföldről, drágán vásárolt — elektronikus szabályozású aggregátokat, s a teszteredmények alapján javasolta a hazai autóbuszgyár a Ganz-nak, hogy próbáljon hasonló műszaki megoldást (alálni, amellyel nagy értékű energia takarítható meg. Az új Ganz-aggregáttal próbaúton járt trolik 20—30 százalékkal kevesebb áramot fogyasztottak, mint elődeik. Figyelemre méltó az is, hogy i a fékezésnél keletkező eW> gia visszatáplálható a háló» zatba, vagyis az eddig veszendőbe ment fékenergi* újra hasznosul. Egyúttal trolibusz fűtése is jobbak szabályozható és lényegesen takarékosabb. A Ganz Villamossági Művek felkészült az új aggregát sorozatgyártására, az Ikarus pedig az ilyen egységekkel felszerelt csuklós járművek szállítására. A Budapesti Közlekedési Vállalat azonban még nem döntött véglegesen. Mivel a trolik típusváltását tervbe vették, megfontolt, megalapozott döntést készítenek elő. A BKV rövidesen megkezdi az új magyar trolik tesztelését, de más hasonlóan új megoldású külföldi, például csehszlovák trolibuszokat is kipróbál, megvizsgál a következő néhány hónapban. Még az idén mindenképpen eldöntik, melyik trolibusztípussal kívánják korszerűsíteni a hazai járműparkot. Egyébként a hazai közlekedési vállalaton kívül NDKbeli és bolgár cégek érdeklődését is felkeltették a Ganz-aggregáttal ellátott Ikarus trolibuszok. (MTI) » i