Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-23 / 45. szám

2 Kedd. 11)82. február 23. RÁDIÚTELEX LÁTOGATÁS A Tanzániai Forradalmi Párt meghívására február 16—20. között Ballal Lász­lónak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága gazdaságpolitikai osztálya vezetőjének vezeté­sevei az MSZMP küldöttsé­ge látogatást tett a Tanzá­niai Egyesült Köztársaság­ban. A delegációt fogadta Július Nyerere, a Tanzániai Forradalmi Párt és a Tanzá­niai Egyesült Köztársaság el­nöke. A/. MSZMP küldött­sége tovább utazott a Ma­dagaszkári Demokratikus Köztársaságba. JARUZEI.SKI MOSZKVÁBA UTAZIK Lengyel párt- és állami küldöttség utazik hivatalos látogatásra március elején a Szovjetuntóba, A küldöttsé­get Wojclech Jaruzetskl, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök vezeti, A FRANK LEÉRTÉKELÉSE Újtélbe nyúló tisenket órás kemény alkudozás után a közös piaci pénzügyminiszte­rek végül a belga és luxem­burgi frank 8,5 százalékoa leértékeléséhez járultak hoz­Á párbeszédet folytatni kell Willy Brandt nyilatkozata Hat gazdag évtized © Bonn (MTI) A megromlott nemzetközi helyzet és a nemet szoclál­demokráciának a lengyelen". szágl fejleményekkel kapcso­latos fenntartásai ellenére js folytatni kell a kfilet^-ny\i­patt párKtaMdm — leientette kl vasárnap WMu Brandt, az SPD elnöke a Deutsehland­funk rádióállomásnak adott interjújában. — Herbert We/ujarnek. az SPD parlamenti frakciója el­nökének mostani lengvelor. szágl látogatása éónért azt a célt szolgálja, hogv n lesma­gasabb helvről kaoott tálé­koztatás alapján alukitaun ki pdntos képet a lenavel helyzetről. s egyúttal ismer­tesse az SPD azzal kapcsola­tos felfogását — mondta Brandt. A nyugatnémet el­lenzék Wehner elleni táma­dásait Brandt. azzal utasítot­ta vtesza, hogv a közelmúlt­ban a francia kormány i» ólt az Uven tájékozódás lehető­ségével skkor. amikor Clea­de Cheysson francia külügy­miniszter Párizsban fogadta a lengyel külügyminisztert © Varsó (MTI) A Lengve] Egyesült Mun. kásbárt, Központi Bizottsága február 34-áji ás IJ-en tart­ja soron követ ke ~S plená­ris ülését. ígv döntptt a Po­litikai Bizottság, amelv szombati ülésén áttekintette az ország Időszerű társadaL ml-nollUkal helyzetét. Eg lesz a Központi Bizottság el­ső plenáris ülése a szükség­állapot bevezetése, vaavista. valy december 13_a óta, A nlénum után, február 26-án éi 37-én a iteím tart kétnapos ülést. Számos napi­rendi pontja közül Vuraóban annak a kilenc törvényter­vezetnek a jelentőségét hang­súlyozzák. amelyek a gazda­sági reformmal kapcsolata, sak, s felölelik a gazdaság működésének egészét a ter, véséstől a külkereskedelmi jogig. Első olvasásban a par­lament elé kerül az alkot­mány módosításáról és az állam bíróság létrehozásáról szóló törvénytervezet is. k államalapító G. Washington Ottani tiszteletét talán úgy érthetjük meg, ha képzelet­ben egy személybe -egyesít­jük államalapító István ki­rályunkat, a Habsburgok el­len sikerről harcoló, majd Erdélyt fölvirágoztató Beth­len Gábort, a sok éves sza­badságharcot vezérlő és az lensegerl. íuIytgU>U Jurgoftu­taílan tevókenységturl és a Jobbagyság fóis/abacrnásuért ,a»pánk"-ként tisztelt Kos­suth Lajost es a/ elkerülhe­tetlen kompromisszumokat megkötő ós egy országgal el. logsdtutu Deák Ferencet. Washington mindezt jelenti Amerikának Az újonnun fölfedezett kontinens keleti partvidékén « 17—18. szazadban létre­jött angol telepekgyarmatok lakoksugn ux otthoni nehéz életkörülmenyek elöl mene­külve vegy vallási meggyő­ződésének szabadabb gya­korlását keresve, esetleg a törvény altul erre ítélve, a vagyonszerzés reményében, esetleg a puszta kaland­vágytól sarkallva kelt ál az oceánon. Az 1770-es évekre két es fól millióra duzzadva büszkén állapították meg ezek a gyarmatosok, hogy sikerrel küzdöttek meg a znrd természettel, a szülő­földjüket primitív fegyve­rekkel sikertelenül védelme­ző indiánokkal, a rivális francia és spanyol gyarma­tosítókkal. Viszonylag civi­lizált életkörülményeket és biztos megélhetést teremtet­tek maguknak, egy részük meg ls gazdagodott, s mind­nyájan nagyjából szabadon, saját maguk által választott elöljárók vezetése alatt, lé-, nyegében saját törvényeik szerint éltek. 1763-ban, a hétéves hábo­rú végén még együtt ünne­pelték nz anyaországgal . a Franciaország fölött aratott nagv győzelmet, ami többek között Kanada megszerzését is jelentette. III. György an­gol király miniszterei el­követték azonban azt a hi­bát, hogy a háborúban ki­merült államkincstár feltöl­tését és az új területek kor­mányzásának költségeit el­sősorban az amerikai gyar­matok nénének munkáláhói akarták biztosítani, ráadá­sul az érdekeltek megkérde­zése nélkül. Amlknir a londoni kor­mányzat erőszakhoz folya­modott, a gyarmatok népe is fegyvert fonót' Megkez­dődött' a „Irt/adók" önvédel­mi harca, egyelőre jogaik védelmében, az angol kor­mány meghátrálását remél­Az Amerikai Egyesült Államok népének George Washington, a tizenhá­rom amerikai angol gyarmat . függetlenségi háborújának vezére, majd ar új államszövet­ség flső elnöke törté­nelmük legfontosabb uvohb alakja. ve. Ahugy a saubadsághar­coknái ez mái törvényszerű, rövidesen nyilvánvaló lett, hogy leknek oldásokra nincs lehetoseg, s a 13 gyarmat i.üldötteibói álló Kontinen­tális Kongresszus i77t>. jú­lius 4-en elfogadta az elsza­kadást kimondó Független­ségi Nyilatkozatul, létrehoz­va az Egyesült Államokat. Hét évig lartuu a küzdelem, umtg a Nyilatkozatból való­sug latt, de az nau-wan alá­irt békében a világ legna­gyobb gyarmatbirodalmával, győztes haborúkban meged­ződött hivatásos katonaságá­val és hatalmas hajóhaddal rendelkező Anglia elismerni kényszerült a szabad polgá­rok és földművelők önkén­tes hadseregének győzelmét, vplt gyarmatai önálló álla­miságát. Ennek a függetlenségi harcnak volt a fővezére a Virginia gyarmaton született és ott eredményesen gazdál­kodó, Jómódú ültetvényes, George Washington, Meg­fontoltsága, példamutató jel­leme, hadvezéri képességei és SZÍVÓS kitartása a nép­szerűség mellett a győzelmet, a sikert is meghozták szá­mára. A győzelem után szí­vesen pihent vólna birtokán, Mount Vermentban, de vé­gül az új állam megszerve­zése és irányítása ls jórészt rá hárult: H kezdeti pohti­kul nehézségek és párthar­cok Után az ő elnöklete alatt dolgozta kl az alkot­mányost konvent az Egye­sült Allnmok alkotmányát, majd ő lett annak első el­nöke t7W)-ben Nyolc sike­res év, két ciklus letöltése után visszautasította har­madszori jelölését, búcsú­üzenetében padig kijelölte az államok külpolitikájának hosszú Időn át követett út­ját. Az amerikai angol gyar­matok sikeres küzdelme nem ciypún szabadságharc, füg­getlenségi háború volt, de politikai és társadalmi for­uaialom is. Létrejött a vi­lág első modern krtztársasá­ua. széles körű szabadságjo­gokkal (amelyek azonban a négerekre és az Indiánokra nem terjedtek ki), megte­remtődött a gazdaság korlá­tqktóf mentes, igen gyors fejlődés leljetőiége. Nem lebecsülendő az ame- j rikai függetlenségi háború j nemzetközi hatása- Az anya- | orazag elnyomú intéokedé- j seivel szembeni bátor kiál- j lás világszerte lelkesedést ' keltett a szabóság hívei so-'| rában, sereglettek az önkén­tesek Európából, akik között ! a francia Laíujsette es a len­gyel Kosciuszko a legismer­tebb. de a magyar Kovács Mihály ezredes nevét és tetteit is nagv tisztelettel idézik. A Függetlenségi Nyilatkozat nemes elvei, az 1788-ban elfogadott Alkot­mány és ennek 1789-es ki­egészítése, az emberi jogo­kat fölsoroló „Bili ofRijihts" ösztönzést és példát ádott mind a kortársaknak, mind az utókornak, mindenütt, ahol társadalmi éa politikai változásokat, jogokat, nem­zeti függetlenséget követelő erők jelentkeztek, A fran­cia polgári forradalom, a latin-amerikai spanyol és portugál gyarmatok függet­lenségi harca, de a magyar reformkor és szabadságharc, majd később számos nép felszabadító mozgalma la Washington és a többi „ala­pí'.S atyák" — Marx és Le­nin által is nagyra értékelt — szellemét, sok esetben szavait'idézve és követve kí­sérelte meg a polgári rend éa a nemzeti függetlenség megteremtését. Jeszenszky Géza E bben az esztendőben lesz hatvana­dik évfordulója annak, hogy létre­jött a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjárfak Központi Bizottsága mé­lyen ejemzö, a meglett út tanulságait számba vevő határozatot tett közzé a kö­zelgő évforduló alkalmából. Olyan ese­ményről vgn szó, arpelygt nemcsak a izov­jei nepek nagv családja ünnepel meg. ha­nem az egész haladó emberiség, ígv a szo­cialista közösség, s tagjaként hazánk, a Magyar Népköztársaság is. Egy olyan világban, amelyben napról napra kiderül, hogy a nemzeti kérdés nem tűnik el az atomkorszakban sem, felemelő arre gondolnunk, hogy H földkerekség egy­hatodán immár hat evtizede diadalmasko­dott, maradundó formát öltött u lenini nemzetiségi politika: megalakult a Szuv­jetunió. „Ezen a dicső évfordulón — han­goztatja az SZKP KB határozata —• u Szovjetunió, az egész világ előtt a kommu­nizmust együttesen építő egyenjogú köztár­saságok baráti családjaként jelenik meg." E meghatározó tény záloga volt es ma­radt, hogy a társadalom vezető ereje, a bolsevikok pártja összetételében Is, világ­nézetében ls és ebből következően cnelek­vóseiben ls mélységesen internacionalistá­nak bizonyult. Ennek az erőnek a vezeté­sével, rendkívüli nehézségekkel és rendkí­vüli eredményekkel teli történelmi úton jutott el n Szovjetunió a máig, amelyrtek nemzetközi viszonylatban íz egyik megha­tározó vonása éppen a szovjet állam po­litikai, gazdasági, katonai ereje. A határozut emlékeztet arra, hogv nz. új típusú államközi kapesolatak a legtelje­sebb formában a szocialista közösségben nyilvánulnak meg. Mi, magyarok történe­lemformáló erőként érezzük évtizedek óta e kapcsolatot. Nemrég ünnepeltük » ma­gyar—szovjet barátsági és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés megkötésének har­mincnegyedik évfordulóját. Ez volt a ma- ; gyar történelemben az első olyan szerző­dés, amelyet országunk a egyenjogúság, a kölcsönös érdekek alapján kötött egy nagyhatalommal. Szimbólumnak is szép, hogy éppen a hatvanadik évfordulót mél­tató határozat megszületése után két nap­pal kezdődtek fővárosunkban a mindenol­dalú barátságunk hétköznapjairól és ünne­péiről tanúskodó moszkvai napok, A hatvan évnyi nagy utat nem légüres térben, hanem az Imperializmus szüntelen aknamunkájának közegében kellett meg­tennie a Szovjetuniónak, amelynek külpo­litikája az első pillanattól kezdve a népek békevágyára épült és épül ma. a rendkí­vül nehéz nemzetközi helyzetben ls. ío­pet> most egy esztendein kezdődött meg az SZKP legutóbbi, XXVI, kongresszusa, amelv u háborús hisztéria mindenekelőtt Washingtonból sugallt Újabb szitása Idején Ismét példát adott higgadtságból, józan­ságból. Olyan Időszakban, amikor az Eave­sült Államok vezetői mindent megtesznek az enyhülési folyamat megtorpedózásáért, ez a kongresszus a nyolcvanas évek át­fogó békeprogramját vázolta fel, M a, első pillantásra, ez a grandiózus program talán túlságosan derűlátó­nak tünlk. De éppen a Szovjetunió hat gazdag évtizede bizonyítja: ha vannak ls átmeneti, még oly súlyosnak látszó ne­hézségek ls. a béke gondolata utat tör ma­gánuk, A kongresszusi értékelés, a tenni­valók megfogalmazása mindenesetre már «z eltelt rövid egv óv alatt is helyesnek és eredményesnek bizonyult. Bár ez az Idő­szak az enyhülés és a béke számára a megpróbáltatások nehéz korszaka, nem kétséges, hogy a szovjet l keprogramban foglaltak érvényesülése nélkül a nemzet­közi politika ege sokkal felhősebb, viharo­sabb lenne, mint napjutnkban. Harmat Endre ff X tudatlanság iskolapéldája A Spiegel interjúja az USA volt salvadori nagykövetéve^ Robén Whlte az USA mán.v*ut • latin-amerikai po- aukciósokkal oiv rokon lel. •képviselője volt az Ame- litikájának alakításában? klilet? rikai Államok Szerveseié- WHITE; — O, hogyne, WHITE: — Az Egvesült ben. majd salvadori nagy természetesen Persze nincs Állomok külpolitikai flhttó­-körct.- Ntmrepiben terje. OTÍ,ndékombon minden kató- fisiára a második világha­delrnes iateznit adott a nat lebecsülni de létezik üovú befejezésé óta a har. Der Spiegel Hmű nyugat- kügöttük egv csoport amely- nludtk világbeli farradal­ítémei magazinnak. Ebben w politikai Intelligencia máktól való felelem nyomta élesen bírálja a Reagan- hiánya és a fanatikus kom- ra bélyegét. Ez szomorú kormaim latin-amerikai muni»taeilen®**ég jellemző, fényt vei egv olvan orazáe­polilikáját. a-melyet az s nem érti meg hogv ra- amely maga is fcg-r&d a­Egyesült Államok saeni- efiv kormányt másként is ln,vi teremtméaveként jött ooníJából is károsnak, ér- támogatni. nemcsak 'étre. teXmetlennek. ítél. úgy, hogv fegyvereket kül­SPIEQEL! — White Úr. pel,)­Európában sokan értetlen. SPIEGEL: — Hslg kül­kednek azon, hogv amíg az tieyminlszter szentül hiszi. Egyesült Államok a len- hogy az oroszoknak éa a gyelorszáfii intézkedéseket kubaiaknak létezik valami­hevesen elítéli, addig a la- féle „titkos terve", amely szerint Nicaraguából kiin­dulva, Salvadoron. Hondura­son és Mexikón át szép fo­kozatosan felgöngyölítik egésx Köaéo-Ámorfkát. tin-amerlkai elnvomáat mindazokban a* államok, ban. ahol USA-barát kormá­nyok vannak hatalmon, nem Vajon mi az oka en­nek? WHITE: — Arról van szó. hogv a Reagan-kormány WHITE; — Hala nem tud­ja mit beszél, Ez a tudat­spiEGEl.: — Nicaraguá­val kapcsolatban talán el­mondható, hogv Somoza, a diktátor Inkább volt javára az Egvesütt Államoknak, mint a mostani baloldali rendszer. WHITE: — Na igen. «V baráti kormánnval könnyebb együtt élni mint egv nem barátival, De akárhogy :s van, nem ez az » tanulság, amelyet Nicaraguából ma­gunknak le kell vonnunk. K* Inkább arra figyelmeztet ••"n-aoimanv lanság iskolapéldája. Kttaén- bennünket, hogv az emberek fe hasvott a demokratikus ArneTÍWH is^emt. ez azzal elóbb vagy utóbb. de mlndts HM egyetértek az európaiak kritikájával. A Reagan-kor­külső ténvezáknek van A diktatúrának nyújtott ugyan hatásuk a forradalmi amerikai támogatás csak mozgalmakra, de ez a ha- arra jó. hoev elodázza a „ha. lomácla SPIEGEL: — Lat ön kato­nai befolyást a Reagan-lior­lugoszláv népszámlálás Csökkent a magyarok szama © Belgrád (MTI) 36 642 (58 627). víah 32 071 Jugoszláviának a múlt év, (21090), ruszin 833^24640), áprilisában megtartott nop- csoh 10 6Q0 (24 630), ola»z számláláskor 22 418 831 la- 15116 (91 TH1). ukrán 15 809 kosa Yölt. . (13 972), német 8631 (12 785), A tavalyi íiajMefíAs ered- orosz. 4514 (7337), lengyel ményeit most hozták nyil- 3025 (3033). zsidó 1385 (4811), vanosságra. Ezek szerint ar. osztrák 1337 (853), ország lakosságának nem- 1071-ben 373 077-en, 1001­zettségl megoszlása a követ- ben pedig l 316 4Ö3-an val­kező: szerb 8 136 578 (az lották magukat „jugoszláv"­1071, évi népszámláláskor nak. 46 716-an" (1971-ben 8 143 2461, horvát 4 438 135 32 744-en) nem nyilatkoztak (4 536 782), muzulmán 3 mtt- nemzetiségi hovatartozásuk­Hó 34 (1 729 932), szlovén 1 ról. 21 711-en (1971-ben 15 millió 753 ezer 605 (i 678 032), ezer 2-en) nemzetiségük he­albán 1 731 253 (1 309 523), lyett azt a vidéket tüntet­makedón t 341 420 (1 34 7f t), ték fel, ahol élnek (pl. ase­crnogorac 577 298 (508 843), rémségi, bácskai stb.) magvar 12'6 865 (477 374), ci- A népszámlálási adatok gúny 148 604 (78 483), tö- szerint a Jugoaslavlában élő rök 101 328 (127 920), szlo- magyarok száma 1971 és 1981 vák 80 300 (83 656), ro- között 10,6 .százalékkal csök­mán 54 721 (58 570), bolgár kent. s , , . - , « JinvBfluirncintp, uu pe <« >«»- nn a u*r »- • 1 'fás csak marginális. Ezek a rag naplét", és «* ered­^mánvalhoL-: mozgalmak akkor is ki bon- mény még radikálisabb le­er ' ' tal'iznanak, ha Kuba egyál­talán nem ig létezne. SPIEGEL; — De Kuba lé­tezik. WHITE: — A probléma szerintem inkább abban rei- sok előrelépést ielenthetnek lik. hogy a kubaiak az arra a békés megoldás felé? érdemes embereket támo- WHITE: — Szabad vá­gatják. míg mi a? arra ér- lasztáspkat tartani ggvszerű­demtelenaket, «n képtelenség, ha még a SPIEGEL: — Véleménye politikusok teati épségét szerint honnan ered ez a sem tudják garantálni. gyen. SPIEGEL: — A Reagan­kormányzat támogat ia a március 3H-ra kiírt salva­dori választásokat, Vélemé­nye szerint ezek a választá­Közéleti napló ODVÜÍftI.Ü aved hoezzú lejáratú keretv. TÁVIRATOK kedeimi megállapodás alá­Lázár György, a Mtniaz- írására hétfőn Stockholmba tertanáes elnöke táviratban utazott. fejezte kl Jókívánságait Ka levl Sorsa wlnlzzteretnöknek, az új finn kormány hiva­talba lépése alkalmából. Pú­ja Frigyes külügyminiszter Pár Stenback külügyminisz­tert üdvözölte, VEREM PÉTER STOCKHOLMBAN Veragfl Péter külkereske- Pedro Pérea-LJorpa delml miniszter a magvai"— külügyminiszter. A SPANYOL KÜLÜGYMINISZTER MAGVARQItSZAGRA LÁTOGAT Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására február 93-án, hlvataUie látogatásra Magyarországra órkp/ik ,I«*é span.vol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom