Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

Péntek, 1982, január 15. Tavaszi népszokások a képernyőn A naptár még telet mutat. Néprajzi és a Nemzeti Múa televízió munkatársai vi- zéumot, a Nemzeti Galészont már a tavasz közeled- riát és az esztergomi Bakócztére is készülnek. A napok- kápolnát ..veszi birtokba" a ban rögzítik filmszalaera a tv-stáb: itt a népszokásokVirágvasárnaptól Pünkös- hoz kapcsolódó műemléki dig című, a tavaszi népszó- tárgyakat örökítik meg. A kasokat bemutató úi műsort, tavasz közeledtét ígérő márA program az évszak ieles ciusi napok már Galgamánap.iaihoz kapcsolódó szoká- csán. Pomázcm. Vitnvéden és sokat, hiedelmeket, táncos és Szennán találják a Jászi Deénekes hagyományokat ele- zsö rendező irányította tvvenit fel. részben falusi ha- seket. akik a helvi hagvoKvománvőrző csoportok elő- mányőrző egvüttesek életéadásában. bői ellesett pillanatokat kapA következő hetekben a nak ..kameravégre". nigériai delegáció Algériai delegáció látogatott Musztafa Boukhezernek. a könnyűipari intézet és főiskola vezérigazgatójának vezetésével a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolára tegnap, csütörtökön. Az afrikai vendégeket fogadta Gábor Miklósné dr.. az intézmény főigazgatója, aki tá- i jékoztatót adott az oktatóés kutatómunkáról. Megvitatták a két intézmény közöti oktatócseréket, a közös kutatási témákat és egyéb együttműködési lehetőségeket. Téli esték Filmről -fitmért Két megyei híradó Szinte egyidőben jelent donképpen ehhez kapcsoló- lehetnek büszkék a honisfneg a Csongrád megyei dik az a statisztikai elem- mereti mozgalom megyei akKönyvtáros múlt évi ö6sze- zés. melynek alapját egy tivistái. Két elméleti írás vevont 3—4. száma és a Csöng- 1979 októberében Szeged ti- zeti be a szokatlanul vaskos rád megyei Honismereti zennégy közművelődési kötetet, egyiket Molnár SánHíradó legfrissebb kötete, könyvtárában végzett fel- dor, a HNF megyei bizottsáMindkét kiadvány a táj szel- mérés jelentett. A Somogyi- gának titkára, a másikat dr. lemi életének fontos műhe- könyvtár munkatársa, Tég- Szántó Imre, egyetemi tanár lye, a cikkek, tanulmányok, lásy Imre ösztöndíjasként írta. Az agrárviszonyok fordokumentumok egyaránt egy évet töltött Rómában. A radalmi-derriokratikus váltoreflektorozzák a népi ha- vatikáni könyvtárban felfe- zásairól három tanulmány gyományvilágot, a közel- és dezett ismeretlen Plantin- jelent meg a kiadványban, félmúlt történetének, örök- hungarica füzetről ad ismer- melyet táj- és üzemtörténeségének értékeit valamint a tetést. A közművelődési, fel- ti, valamint folklór jellegű megye könyvtári munkája- sőoktatási és iskolai könyv- dolgozatok követnek. Jelennak közművelődési, tudorná- tarosok híradója beszámol tös teret szenteltek a július nyos, módszertani tevékeny- a legutóbbi olvasótáborok 27. és augusztus 5. között seget tevékenységéről, több mód- megrendezett makói 7. honA Csongrád megyei Könyv- szertani cikket közöl, tájé- ismereti diáktábor tevékenytáros legfrissebb száma be- koztat a Magyar Könyvtáro- ségének, mélynek rendezői a •pillantást enged többek kö- 6ok Egyesülete Csonrgád me- népfront és a KISZ megyei zött a Juhász Gyula Tanár- gyei szervezetének életéről, bizottsága és a makói Jóképző Főiskola marxizmus— valamint közli Mitykó Sán- zsef Attila Múzeum voltak, leninizmus tanszékének szak- dórnak, a kiszombori nagy- Az összeállításban beszámolkönyvtárába. a hódmezővá- községi közös tanács elnöké- nak a tábor három csoportsárhelyi Állatorvostudományi nek nyilatkozatát könyvtá- jának — a tárgyi néprajzi, a Egyetem állategészségügyi ruk bővítéséről. folklór és a történész szakfőiskolai karának 1981. feb- A Csongrád megyei Hon- csoport — munkájáról, 6 ruár 12-én átadott új könyv- ismereti Híradó új kötete mintegy a résztvevő középtárába és a felsőfokú okta- méltón példázza a népfront- iskolások tevékenységét elistási intézmény könyvtárának mozgalom. a honismeret, a ve, bő válogatást adnak a két évtizedes tevékenységé- helytörténet a hazaszeretet- fiatalok által feldolgozott be. Szentirmai László, a sze- re nevelés és a szocialista anyagból. Végezetül a kiadgedi ipari munkások köré- tudatformálás összetett és vány összefoglalót ad az elben folytatott szociológiai fontos feladatrendszerét, be- múlt év legjelentősebb mevizsgalatok egy szeletét tár- számol azokról az eredmé- gyei honismereti rendezvéía az olvasók elé, s tulaj- nyékről, amelyekre méltán nyeiről. 9 Életszínvonalunkról Á KSH összefoglalója sebb. Emellett az ágyak számottevő hányadán ápolnak utókezelésre szoruló és elfekvő betegeket. A bölcsődék befogadóképessége 1960 és 1980 között húszezerről hat'Á KSH — » Statisztikai ségeihez 1980-ban 21 milliKSadó Vállalat gondozása- árd forinttal járult hozzá a ban — új kiadványsorozatot társadalom. hsdított, amely az életszín- A kulturális és közműverxmaL az életkörülmények lődési, sport- és üdülési in(ttaktúásáról, arcnak külön- tézmények fenntartása 8 hötaő vetületeiről ad részié- milliárd forintba kerül éven- vannégyezer-ötszázra gyaratev és átfogó képet A most te, a vállalatok évi 2 milli- podott, így a háromévesnél megjelent első kiadvány át- árd forintot költenek a mun- fiatalabb gyermekek egyhatekmtí az életszínvonal ala- kahelyi étkeztetésre, az ál- toda bölcsődés. Az általános fcnlását a felszabadulástól la mi bérlakások amortizáció- iskolák — különösen a fejnapjainkig. jának értéke 3 milliárd fo- lődő településeken — zsúA történelmi áttekintés az rint A társadalmi juttatá- foltak, az osztálytermek 17 Öj társadalmi rend döntő té- sok említett összegei azon- százalékát váltott rendszernyezőjeként értékeli a lét- ban nem foglalják magukba ben használták 1980-ban. biztonság megteremtését a lakáshoz, közlekedéshez, Művelődésre és szórakoEmlékeztet arra, hogy 1931 gyógyszerekhez, élelmisze- zásra a lakosság pénzbevéte—33-ban a szakszervezeti rekhez nyújtott állami do- iének 4 százalékát fordítja, tagságnak 22—25 százaléka, tációkat. A munkásháztartások csakvolt munkanélküli. A kere- A lakásépítés üteme Ma- nem kétszer annyit, mint a KŐknek csupán 5—6 százaié- gyarországon nemzetközi ősz- parasztháztartások, ügyanakba számíthatott öreg korára szehasonlításban is kedvező. kor 70 80 százalékkal kenyugdíjra. A személyes jö- Ez különösen áll a hetvenes vesebbet a szellemi foglalkowedelmeket, valamint a ter- évekre, de az utóbbi ne- zasú háztartásoknál. A lamészetbeni társadalmi jutta- gyedszázad egészét tekintve kossághoz viszonyított aránytásokat figyelembe véve ha- is hazánk a tizenharmadik szam aiapján az európai orzánkban egy-egy takos át- helyet foglalja el a felmé- szágok között a mozi-, színlagjövedelme mintegy 3,6- résben részt vett 23 európai házlátogatásban, a könyvkiszerese a felszabadulás előt- ország között az ezer lakos- adásban az első hat között tinek. ra jutó lakásépítésben. szerepelünk, a sajtókiadásA lakosság jövedelme a 1980-ban a háztartások 98 ban a 12. a televízió-előfifelszabadulás óta eltelt idő- százalékában használtak vil- zetők száma tekintetében a szakon belül a leggyorsab- lamos energiát, több mint 14 helyet foglaljuk el. ban a hatvanas évek máso- háromnegyedében vezetékes dik felében nőtt. Az utóbbi vagy palackos gázt. A laká- . húsz évben a lakosság no- soknak több mint 60 százamináljövedelpie 3,6-szeresére léka fürdőszobás. Különösen nőtt, mivel azonban időköz- 1965 és 1970 között nagyben a fogyasztói árszínvonal mértékben nőtt a háztartáAmint belépek, megütközve hallom; itt bizony éppen lajstromozás folyik. Sorban ülnek a delikvensek Péter M. László előtt, aki írja be a neveket, foglalkozásokat. Klubestet így kezdődni még nem láttam. Később kiderül: a Juhász Gyula Művelődési Központ amatőrfilm klubjában egyúttal amatőrfilmes tanfolyam is kezdődött, a jelentkezők lajstromba vétetnek. a klubprogramok pedig — tíz héten át — félig-meddig ismeretterjesztő jellegűek is lesznek. — Hányan jelentkeztek eddig? — Heten Van köztük gépíró és adminisztrátor, gazdasági ügyintéző és középiskolai tanuló. Menet közben még bizonyára jönnek néhányan. Péter M. László, a klubvezető nem folytathatja. Máris kiselőadást rögtönöz a filmművészet kezdeteiről. Pontosabban a mozgás rögzítésének ős- és hőskoráról, a különböző körben forgó szerkentyűkről, a vágtató ló mozdulatainak 24 kezdetleges felvevőgéppel történt regisztrálásáról, a kinematográfról és a Lumiére-fivérek híres műveiről A vonat érkezése és A megöntözött öntöző című legelső filmekről. És milyen jó, hogy amatőrfilmklubban vagyunk: minden kéznél van. vetítő, vászon és hozzáértő ember, s máris peregnek az illusztrációk: filmek a filmezésről. Előbb technikai, majd esztétikai alapkérdéseket magyarázva. Eizenstein- és Griffith-alkotások részletei, kockák a klaszszikusokból: a Talpalatnyi földből, a Hannibál tanár úrból, a Szállnak a darvakból, a Patyomkin páncélosból. És így tovább. Figyelem közben az arcokat. Áhítatos csönd, érdeklődő tekintetek, egyik-másik részletnél tágra nvílt szemek. (Olyan ezt se hittem volna"-szerűek.) A további program: felvevő gépek. vetítők, nversanvag. feliratok készítése. gé pallósok, hangosttástechnika, szerkesztés, animációs problémák. vágás, montázs. Legközelebb már a klubtagok filmjei szolgálnak illusztrációul, de ők most sem tétlenkednek : közbeszólnak, vitatkoznak. idővel még az úlhetők a most indult tanfolyamhoz? — Tapasztalataink szerint lesz néhányukból igazi, komoly amatőrfilmes. — Nem túl költséges hobbi ez? — kérdezek tovább, mivel tudom: egyetlen, kétpercnyi tekercs ára 170 forint. s még nem is említettük például a felvevőgépet. Balogh Ferenc, a klub egyik tagja feleli: — Idővel majd megtanulják. hogyan lehet és kell okosan gazdálkodni. Erővel, energiával, pénzzel. Erre rímel, amit Péter M. László amolyan előzetes intés gyanánt a kezdőknek mond: a technika önmagában még senkit sem tesz amatőrfilmessé. A gondolat, a fantázia megléte a döntő. S ami az anyagiakat illeti, tetszik, nem tetszik. az amatőrfilmes akkor igazán jó, ha nem sajnálja kidobni olvkor. a kl tudja hányszor 170 forintos tekercseket sem. Az alkotáshoz. mint tudjuk, áldozatok is szükségesek. Este fél nyolc is elmúlt. ságíró sem menekülhet elő- amikor az amatőrfilmeseket "1 .* •- 1 _ . : J .'.' f 11 ,. 1 U ,, —• — —.—, »-v~, A 1 Arv/ic /- \ »-* IpFalá lük. midőn a magyar filmtermés esztétikai és anyagi kérdéseire terelődik a szó. Jobb ilyenkor — visszakérdezni: — Milyen remények fűzel hagyom. A lépcsőn lefelé még kísérnek a hangok: filmről beszélnek — új filmekért S mindezt kedvtelésből. D. L. Könyvek, lemezek küllőidre A világ 95 országával áll Akadnak olyan művek is, hanglemezt és -kazettát, őszkapcsolatban a Kultúra Kül- amelyeket a magyar kiadók szesen mintegy 85 millió fokereskedelmi Vállalat, amely idegen nyelven, a külföldi rint értékben. A baráti ora most elkészült mérlege megrendelő részére, az álta- szagok. ahova a hanghordoszerint 1981-ben mintegy la meghatározott példány- zók exportjának kétharmada másfél milliárd forintért ex- számban állítanak elő. Irányul, főleg a klasszikus portált-importált könyveket, Az elmúlt évben 70 millió zenei lemezeket vásárolják, folyóiratokat, zeneműveket, forint értékű magyar és 20 de nem ritkán 50—60 ezer hanglemezeket, továbbá is- millió forintnyi idegen nyel- darab kel el az Omega, kolai oktatási és szemléltető- tat folyóirat került hazánkeszközöket és nj'omdai bér- bol külföldre. A legnépszemunka-megrendeléseket. Az rübb lapok közé tartozik a export meghaladta az im- Nők lapja, a Ludas Matyi, portot, az előző 800, az utób- az Elet és tudomány. Az idebi 700 millió forintot ért el gen nyelvű magyar folyóiratavaly. A „tisztán" kulturá- tok közül a legnagyobb a Bilis cikkek forgalma — le- kerük az Akadémiai Kiadó számítva tehát a szemlélte- acta-inak, amelyek a matőeszközoket és a nyomdai gyar tudományos élet eredbérmunkákat — egymilliárd ményeit, felfedezéseit közvetítik külföldre. A vállalat a z „ - 1 • szocialista államokba és 35 áruforgalmi tőfcés. orSzágba exportál (MTI) forintot tett ki. A vállalat mutatóiból némileg következtethetünk kultúránk, művészetünk, tudományos eredményeink nagyvilágbéli megítélésere, fogadtatésára is. Tavaly 80 millió forintért szállított külföldre magyar nyelvű, könyveket. Ezek többsége a szocialista országokban élő magyar anyanyelvű lakosság igényeinek kielégítését szolgálta. Nem kevés könyv jutott távolabbi vidékekre is. hogy az ott élő. magyar ajkúakat segítse a nyelvtudás megőrzésében. a kulturális, a politikai tájékozódásban. Azokkal a szocialista országokkal, amelyekben magyar nyelvű könyvkiadás is van — a Szovejtunió, Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia — régi, jól bevált forma a közös könyvkiadás. A magyar nyelven értők azonban nemcsak e könyvek közül, hanem 6zinte a teljes magyar könyvtermésből válogathatnak: mintegy 2500-féle. Magyarországon megjelent könyvet rendeltek meg a szocialista országokban. az LGT vagy a Piramis nagylemezeiből is. Egyre több magyar hanglemezt vásárolnak az USA-ban és Franciaországban, valamint ez NSZK-ban. Hollandiában. Angliában és Kanadában. A zeneműexport az elmúlt öt évben megkétszereződött, s 1981-ben egymillió magyar kotta került határainkon túlra. Keresettek a kortárs magyar zeneszerzők művei is. (MTI) Hétköznapok 65 százalékkal emelkedett, a reáljövedelem ma 2,2-szere se a A sok gépesítése. Minden száz háztartásra — városokban és húsz évvel ezelőttinek, községekben egyaránt — legkülönbözőbb címe- csaknem száz televizió. 95— ken 1980-ban 148 milliárd 100 mosógép, 85—95 hűtőforint volt a társadalmi jut- szekrény jut. Személygépkotatás (ez 1982-ben már vár- csija a városi családok több hatóan túlhaladja a 170 mii- mint harmadának, a falvakliárd forintot). A természet- ban élők körülbelül negyebeni juttatások közül a leg- dének van. nagyobb összeget az oktatási Az ország orvosellátottsáés az egészségügyi ellátásra, ca nemzetközi összehasonlía pénzbeni juttatások közül tásban fisyelemve méltóan pedig a nvugdíira és családi ió. a kórházi áev azonban az pótlékra fordít ják. Például a ország lnkossáeábnz kénest a gyermeknevelés családi költ- nemzetközi átlagnál keveNemzetiségek hete A Magyar fíádió január 23. és 31. között sugározza A nemzetiségek hete című programját. Az úi műsorakció a Magyarországon élő négy nemzetiség — a délszlávok, a szlovákok, a németek és a románok — hétköznapjait. életét kívánla bemutatni egyrészt maguknak a nemzetiségieknek, másrészt az ország nyilvánosságának. A kilenc nap alatt csaknem 30 műsor hangzik el. Az egyenként 60 perces adások sokrétűek, felölelik a rádiózás minden területét, műfaját. A műsorok többsége a rádió központi adójának hullámhosszán hangzik el. egv részét pedig a körzeti stúdióháló/a közvetíti. E nemzetiségi mű sor a jövőben — a tervek szerint — évente jelentkezik majd. Valaki A lelkünk mélyén leg, többen mindig várjuk novembertől februárig. Hiszen ettől lesz igazán tél. Különösen a körtöltéshez közeli városrészekben lesik örvendezve aprók — és szüleik lévén —, nagyok is az ablaktáblára nyomott orral, mint rázzák felülről az égi dunyhát. Szinte megbabonázva nézik, s azon drukkolnak, minél több hófehér pihe jusson belőle ide nekünk: vastagon borítson be mindent. Mert a hótól megváltozik, mozgalmasabbá, szebbé válik a locspocsszürke lakótelepi tél. Sok hó. sok gyerek, sok szánkó, sok hógolyó ... — egyszóval „van végre egy kis élet". Élvezzük a havat. Sok örömet ád. Különösen ott, ahol nincs házmester, aki letakarítsa a gyalog járdáról Egyre biztosabb vagyok benne, hogy csakis valami különös élvezet kedvéért csetlik-botük a társasházak megannyi lakója minden hóesés után — isten megváltó (akarom mondani megolvasztó) napjának megérkeztéig — a kapuja elé fagyott, taposott alkalmi csúszkapályán. Ezen élvezetet pedig nyilván jjem kisebb emberi érzemény táplálja, mint 1 lakótársainkba vetett 'eltétlen bizalom. Miszeint: biztosan akad közülünk valaki, aki á kötelességszerűen is gondjainkra bízott közterületről elhányja a havat, ha pedig netán ónos eső fagyna rá. felszórja a járdát sós homokkal. Igaz lelkemre mondom, felemelő évről évre tapasztalni, milyen szilárdan él az egymás iránti bizalom. Csak azt nem értem még egészen, hogv miért nem akarnak közülünk többen valakik lenni. Állítás Gyanítom viszont, hogy a közlekedés közbeni testi épségünk és biztonságunk nemcsak ilyen emberi tényezőkön múlik. Már-már hiszem például, hogy a cipőgyár sarkán a forgalmi lámpákat — no meg a buszsofőröket — valamiféle furmányos manócskák irányítják. Csak úgy. játékból. Aminek a lényege az, hogy a Szilléri sugárúti lámpa zöld jelzésére a lehetőleg nagy Iramban startoló busz a Nagykörút sarkára érkezvén már sárga, sőt. sokszor piros lámpát kap. A sofőrök többsége meg ettől színvakságot. s még erélyesebben a gázpedálra lépve átrepíti a kocsit a kanyarban a tiloson — az utasokat meg egymáson. Állítom, jó táték Mégis valahogy jobban örülnék, ha állításomat cáfolandó, valakik a fent említett manócskákat — akarom mondani, a forgalmi lámpákat vaav a sofőröket állítanák át.. Szabó Magdolna * 1