Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

Péntek, 1982. jannár 15. » 3 Munkásőregység-gyűlések A Munkásőrség Csongrád mérésékét azoknak, akik ki­megyei egységeinél a követ- emelkedő munkát végeztek. kezö hetekben ünnepi eav- Az előképzésben részesített séggyüléseken értékelik az munkásőrök is az ünnepi elmúlt esztendőben végzett egvséggyűléseken tesznek munkát, s határozzák meg a esküt. következő időszak feladatait. A szegedi városi munkás­Ez alkalommal emlékeznek őregvség ünnepélyes egvség­meg a munkásőrség megala- gyűlését holnap, szombaton kulásának negyedszázados délelőtt fél 10-kor rendezik évfordulóiáról is. s adiák át meg az űiszegedi Sportcsar­a munkásőrség országos oa- nokban. A megvei törzs egv­rancsnoka által a tényleges séggyűlésére vasárnap, ianu­®s tartalék állományban lé- ár 17-én délelőtt 10 órakor vő. alapító munkásőröknek kerül sor a megvei tanács adományozott kitüntetéseket, ú.jszegedi oktatási központtá Ugyancsak az egvséggvűlése- nak épületében. A szegedi ken értékelik maid az esvsé- járási munkásőregvség ianu­gek közötti és az egységeken ár 30-án. délelőtt 10 órakor belüli szocialista versenv- a mórahalmi művelődési mozgalom eredménveit. ad- házban rendezi meg ünnepi nak át kitüntetéseket, elis- egységgyülését. Nemzetiségi farsang Kezdődik a nemzetiségi farsang Baranyában: ianuár 18-án Pécsváradon a sváb bál nyitja meg. Azt követően minden hét végén tartanak valahol német vagv délszláv vigalmat a megyében. A leg­nevezetesebbek a megye­székhelyen. Pécsett rendezett bálok lesznek, amelvekre az ország különböző nemzetisé­gek lakta vidékeiről, sőt kül­földről is várnak vendége­ket. S ezek már nem is csu­pán farsangi mulatságok, ha­nem ielentős társadalmi ese­ménynek is számítanak a nemzetiségi lakosság köré­ben. Körséta az „alsóházban" Fölfelé a lejtőn Fölfelé az emelkedőn szok- tőt vettünk, egyet bérbe egyesült a téesz a szakszó­tok kapaszkodni. Az ásott- kaptunk. Gyorsan learat- vetkezettel, megjelent egy halmi Felszabadulás Tszese- tunk. rendelet, amely lehetővé tében mégis helyénvalóbb- — Jó termés volt? tette, hogy korábbi munka­nak érzem, hogy lejtöröl be- — 1980-ban 24 mázsa rozs éveket is beszámítva, öt to­széljek, hiszen a sok verej- termett hektáronként, ta- vábbi esztendő ledolgozása tékkel járó kapaszkodás valy 9.6. 23 mázsa búzával után ók is kaphatnak nyug­egyelőre nem szédítő ma- szemben 16. díjat. Ráadásul, az életkori gasságokba, hanem mind- — A mezőgazdászok az határ is az ipari dolgozókéra össze a gazdálkodás tenger- időjárást szokták okolni. csökkent: így öt esztendő szintvonalát jelentő nullán — Tavaszi fagyra, negy- múlva egy egész generáció kicsivel fölülre vezet. Az út, vennapos aszály következett, egyik napról a másikra amit idáig megtettek, nehéz arra pedig kétnapos felhő- nyugdíjba vonult, volt, és ha az éves mérlege- szakadás, amely után a la- — Ez a gazdaság 17 milli­ket jelző számsoron végig- posabb részek hetekre víz ós veszteségről — segítség­nézünk. eredményesnek te- alá kerültek. Döntse el, jo- gel — a nagyon szerény nye­kinthető. Dobó Antal téesz- gosan mutogatunk-e az idő- reségig jutott. Milyenek a elnök első zárszámadása eb- járásra? további lehetőségek? ben a téeszben, még az örö- — A munkafegyelemmel is — Ahol lehet, gabonát költ helyzetben: mínusz 17 voltak problémák. termelünk. Ahol az is ráfi­millió forint. Egy év múlva: — A szőlöfelújítás volt az zetéses, erdősítünk. A ter­mínusz 7 millió forint. Ujabb első olyan munka, amiért — málenergiát "igyekszünk jö­egy esztendő elteltével sem a minőség okán — megdi- vedelmezően felhasználni. A nyereség, sem veszteség, csértek bennünket. Én ezen homokvidék kincsesbányája 1981-re: mintegy százezer a vidéken születtem: azok az régen is. másutt is a szőlő forint nyereség. emberek, akik korábban is és a gyümölcs. Jól karban­— Mintha itt megtört vol- ebből a gyenge földből éltek, tartott ültetvények jelentős •M a fejlődés íve. megtanultak dolgozni. Ha jövedelmet hozhatnak. Mel­— A VI. ötéves terv első valamiTíbr leszoktak róla, léküzériii tevékenységgel- is esztendejét az alapozás idő- azért lehetett, mert nem lát- foglalkozunk — amennyire szakának tekintettük — ták értelmét. munkaerővel bírjuk. 520 mondja az elnöki — Három-u —'Mi dönti el. hogy kilá- hektár reédőnk vwvsertnek á fő feladatot kellett idén bol-e a kátyúból a Felsza- hasznosítására fűrészüzem megoldanunk: a költségeaz- badulás Tsz: a munkafegye- működik: ennek a tevékeny­dálkodást javítani, szőlőin- lem vagy a gazdasági kon- ségét szeretnénk bővíteni, ket korszerűsíteni, illetve cepciók helyessége? Exportládák gyártását bízták megkezdeni egy új tábla — Könnyebb fegyelmet ránk. Az állattenyésztést íégóta húzódó telepítését. A tartani, ha elképzeléseinket szeretnénk a jelenlegi szin­Fiarmadik nagy feladat, hogy igazolják az eredmények. ten tartani. A tanyák közt a területünkön levő termál- — Munkaerőgondjaik van- elszórt legelők hasznosítá­Rutak energiáját valamilyen nak? sára juhászati szakcsoportot hasznos munkára fogjuk. — Ásotthalomról sokan hozunk létre. A libával most — Vagyis: tavaly vetettek, eljárnak az iparba. Kénvei- is gondjaink vanna: a de­hogy a következő években mesen utaznak, megszokták cember 17-én esedékes szál­arathassanak. az ingázást, egyelőre nem Irtást idáig sem vették át 46 hektár szőlőt kor- tudjuk visszacsábítani őket. tőlünk. szerűsíteltünk. 120-at pedig A döntő ok: bérszínvonalunk — A legnagyobb ered­telepítettünk. illetve telepi- nem versenyezhet az ipari meny? tünk. Az első ütemben 54 jövedelmekkel. A másik — Hosszú ideie először hektáron kezdődött meg a gond: tagjaink egv része ko- nem lesz veszteségrendezési munka: 34-en ősszel a föld- rábban szakszövetkezetben eljárás a téeszben. be került a vessző, további dolgozott. 75-ben. amikor T. I. 20-at tavaszra tervezünk. Mivel kooperációs telepítés­re nem akadt partner, a Szegedi Állami Gazdaság is csak szaktanácsadásra vál­lalkozott. a költségeket kénytelenek vagyunk saját erőből fedezni. — Mit kezdenek a ter­málenergiával? — Először libanevelőre gondoltunk, de a KÖJÁL nem járult hozzá. Ígv pri­mőr zöldséggel, esetleg gom­bával foglalkozunk majd. — Űjabb költséges beru­házások ... — A forráskúti Haladás Téesz ajánlkozott, hogy ide invesztálná a pénzét. — Költséggazdálkodás? — 1981-ben nagyot lép­tünk előre. Tudjuk persze, hogy ez csak egyszeri lehe­tőség: kiselejteztük a kis lel­jesítrhényű traktorokat, amelyekből kettőt kellett a vetőgép elé állítani, hogy a laza homokon haladjon a munka. Középerős gépeket vásároltunk helyettük. A nagy traktorainkat, amelye­ket a tanyákkal bőven meg­tűzdelt tábláinkon amúgy sem tudtunk kihasználni, bérbeadtuk. Több mint 10 milliós bevételt hoztak. 75­ben. amikor ez a téesz a mostani formájában megala­kult, egyszerre kaptak SZK­kombájnokat. Ezek aztán egyszerre is robbantak le. 80-ban már kínos-keserve­sen tudtuk csak befejezni az aratást. Tavaly aztán hozat­tunk új E—516-osokat: ket­Menekülés a városból S tatisztikailag bizonyítható tény, hogy az utóbbi években megindult, nap­jainkra felgyorsult a nagyipari munkavállalók vándorlása. S mert nem­csak a publicisták, hanem a gazdaságirá­nyításért felelős szakemberek is módfelett kíváncsiak a vándorlás irányára, érdemes idézni a KSH egyik legutóbbi elemzését. Eszerint a mezőgazdaság — ami oly sokiág az ipari létszám utánpótlásának forrása volt, s a mezőgazdaságban dolgozók szá­ma egyre fogyott — újabban vonzza ma­gához az embereket. S mert a nagyipar jó­részt a nagyvárosokban — s mindenek­előtt a fővárosban — koncentrálódik. s mert a mezőgazdaság működési színtere mégiscsak a vidék, kézenfekvő a következ­tetés, hogy megindult és felgyorsult a nagyvárosokból való elvándorlás. Vajon miért? Gyakran járok a főváros­tól alig hatvan kilométerre levő — a va­donatúj autópálván húsz perc alatt elér­hető — kisvárosban, és el nem mulaszta­nám. hogv az ottani ABC-áruházba benéz­zek. Az üzletben ugyanis, egy fővároslakó számára, meglepően nagy az áruválasz­ték, s még meglepőbb a tisztaság, a rend. az udvariasság. Kényszerűségből jártam e kisváros környékén levő még kisebb vá­roska különböző hivatalait, ahol — ha úgy adódott — a munkaidő lejárta után fél órával is gyorsan és előzékenyen in­tézték ügyeimet. Jártam más vidéken, ahol a munkás — műszak után —• a gyár termáluszodájában és műanyag borítású teniszpályáján spor­tolhatott. szórakozhatott: és jártam olyan vidéki gyárban, ahol a nők, a műszak utá­ni zuhanyozást követően, hajszárító burák alá és kozmetikai szalon székeibe ülhet­tek. Majd betérlek a gvári üzletbe, ahol összecsomagolva vehették át azt. amit megrendeltek. Jártam olvan vidéken, ahol a munka­hely melletti lakótelep holland mintára épült. 90—100 négyzetméteres, kétszintes, kertes, összkomfortos családi házakból állt. Itt két éven belül minden fiatal házas la­káshoz jut. s a bölcsődében nincs hely­hiány. Megfordultam olvan Mátra vidéki kisköz­ségben. ahol a vegyesboltban hűtve kínál­ták az üveg sört. s három-négy napig is élvezhető kenyeret árultak. Jártam főváros környéki divatos helye­ken, ahol egy építési telek — járható út. víz és villany nélkül — négyszögölenként ezer forintba került, az építési vállalkozó négyzetméterenként 9—10 ezer forintért vállalja egy ház felépítését. Ezzel szem­ben például a Bükk alján, mesebeli vidé­ken. ahol a négyszögölenkénti telekár — aszfaltozott úttal, villannyal, karsztforrás­hoz kötött vízvezetékkel és telefonhálózat­tal (!) együtt — nem érte el a főváros környéki árakat, s ahol a helybeli kőmű­ves négyzetméterenként ötezer forintért vállalja az építkezést. Hát a józanul gondolkodók — ha tehetik — ugyan miért ne mennének vidékre? Mi okból ragaszkodjanak a nagyváros beton­rengetegéhez. miért szenvedjék áruellátá­si bajait, zajjal, porral, füsttel és nyugha­tatlansággal nehezített életfeltételeit? Valószínű, hogv előbb-utóbb egv újabb kényszerhelyzet következményeivel kell szembenézni: az emberek fokozatosan el­hagyják azokat a városokat, amelyek fej­lesztésére annyi energiát és pénzt áldoz­tak. De akkor miért igyekszünk még mindig a nagyvárosokat még nagvobbakká fejlesz­teni? Miért fordulhat elő. hogy a kisváros a fejlesztésre fordítható összegek egyetlen százalékát kapja csak? Miképpen fordul­hat elő, hogy az Őrség csodaszép falvainak egyikében — egy-egy szaktanár hiánya miatt — elnéptelenedik a nemrégiben épí­tett iskola? Milyen meggondolásból hagy­tuk sorsukra jó ideig egyes elnéptelenedő kistelepüléseket, ahelyett, hogy megenged­tük volna e kistelepüléseken a nagyváro­sokból menekülni vágyók számára az in­gatlanvásárlásokat ? ost újabb jelenségre kell figyelni. Ha M' nem is tömegével, de egyre többen vannak, akik a nagyvárosi életfor­ma és a nagyipar kínálta munkakörülmé­nyek elől menekülve vidékre költöznek. Jelzik ezzel a településfejlesztési kérdője­leit, de olyan kérdéseket is feltesznek, amelyek megválaszolásával nem szabad késlekedni. Vértes Csaba Vasutasokf vasasokf MEDOSZ Szakszervezeti tanácskozások A Vasutasok Szakszerve- a nemzetközi kereskedelmi zetének központi vezetősége viszonyok alakulását figye­csütörtökön tartotta ez évi lembe véve. 1982-ben a első ülését A legfontosabb MÁV az áruszállításnak napirendi pont — termesze- csak kismértékű tesen ezúttal az idei tervek, sével számol. feladatok számbavétele volt. A MÁV kiemelt feladat­Szemok Bela szakszerve. ként kezeli a murxkakörü]. zeti titkár elmondta: menyek javítását, az erre a 1982-ben várhatóan 270 célra fordítható összegek millió utast szállít a MÁV, 5,3 százalékkal nagyobbak a vagyis körülbelül annyit, tavalyinál. Valamivel keve­mint az elmúlt évben. Elő- sebb jut az idén a nehéz ban megélénkült a szakszer­reláthatólag valamelyest fizikai munka gépesítésére, vezeti élet. csökkennek a rövid távú Bár a rendelkezésre álló 522 utazások, a távolsági for- millió forint jelentős részét galom azonban növekszik, kisgépek, anyagmozgató gé­pek beszerzésére fordítják. Az ülésen szén pedig még mindig el­sősorban bér-, iövedelem­és szociálpolitikai kérdések­ről vitatkoznak, s alig esik növekedé- szó a gazdálkodásról, a ter­melési-fejlesztési kérdések­ről. Ezek azonban többnyire csak kiragadott példák. s az iparvállalatok többségé­nél nem a negatív jelensé­gek érvényesülnek. Általá­A gazdasági fejlődés mér­sékeltebb ütemét, valamint Az évszakhoz képest... Köd, síkosság az utakon — Vasutasok, bányászok helytállása A csütörtökre virradó éj- szeszűkülő mederben már nagy erőpróba az idei tél, szaka kezdődött igen erős a 70 százalékot is meghalad- különösen a visontai kül­lehülés miatt, hajnalban az ja a jég aránya. A Balaton színi fejtésen, ahol az utób­..évszakhoz képest" hideg jégpáncélját 11—20, a Ve- bi napokban mínusz 13, sőt idő volt országszerte, s a lencei-tavit 12 centiméter csütörtökön mínusz 15 fo­mínusz 12 és mínusz 20 fok vastagra hizlalta a hideg. A kos dermesztő hidegben dol­közötti hőmérséklet a köz- Tisza több szakaszán meg- goztak. Ennek ellenére a lekedésben is éreztette ha- állt a jég, a balsai kanyar visontai külszíni fejtésen az tását. A levegő magas para- környéken egymásra csú- év eleje ,ota egyetlen alka­lartalma miatt a kicsapó- szőtt jégtáblákkal, torlódot- lommal sem volt termelés­dott, s a burkolatra fagyott tan állt be a folyó, a többi kiesés, műszaki zavar. Az nedvesseg síkossá tette az szakaszon pedig erős a je- erőmüvek is állják a pró­Ulakat. Am talán ennél is gesedés. bát, termelésükkel követik jobban nehezítette a közle- Az Országos Vízügyi Hi- a megnövekedett fogyasz­kedést, hogv köd telepedett vatal csütörtökön utasította tást. az ország területének lea- a dunai jégtörő hajókat, A vasúti közlekedésben — nagyobb részére. Békés me- hogy vonuljanak állomáshe- különösen a délalföldi me­gyében. Kecskemét környé- lyükre. elsősorban Bajára, s gyekben — az elmúlt napok kén, Nógrád nyugati részén, álljanak készenlétbe. hogy ónos esőzése okozta a leg­valamint Kaposvár térségé- szükség esetén azonnal meg- több gondot, mert jégréteg­ben például csupán 10—20 kezdhessék a munkát. A gé fagyva a váltó- és biz­méter volt a látótávolság. A sí- kemény tél elsősorban azo- tosító berendezések bizton­kosság és a gyenge látási kat érinti, akiket munkájuk ságos működését veszélyez­viszonyok miatt számottevő- a szabadba, a csikorgó hi- tette. A vasutasok éjjel­en lelassult a közúti forga- degbe kényszerít A vasú- nappal helytálltak, fagyálló lom, s az Ütinform azt ja- tasokat, bányászokat, közle- folyadék segítségével elér­vasolja, hogy rendkívüli kedési dolgozókat, erőművek ték, hogy sehol sem történt óvatossággal, körültekintően munkatársait, fakitermelő- baleset. A MÁV szegedi vezessenek az autósok. ket — sok-sok szakma sok- igazgatóságától kapott tájé­Folyóink közül utolsónak ezer dolgozóját, akik nélkül koztatás szerint a hozzátar­a Duna ellenállását is meg- esetleg nem jutnánk el ít-zó megyékben az áruszál­törte a kemény hideg, meg- munkahelyünkre, vagy ott- lítást szüneteltetik átmene­indította a jegesedést, s honunkba, ahol az ugyan- tileg. Ehelyett előszállítási most már a folyó egész ma- csak nekik köszönhető kel- szerződéseiknek megfelelően gyaiot'szági szakaszán a lemes melegben olyan jól- egyéb építőanyagokat, mü­víztükör 20—50 százalékát esik elbeszélgetni a kinti trágyát fuvaroznak, s rövi­borítja 4—6 centiméter vas- fagyról. desen befejezik a cukorrépa tag jég. A fővárosnál ösz- A szénbányászok számára szállítását. A lakossáa élelmiszer­ellátása 1981-ben kiegyen­súlyozott volt. s a tervet meghaladóan növekedett az megtárgyalták élelmiszeripar termelése a GYSEV és az Utasellátó állapította meg Váncsa Je. nő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter csüt.ör­Vállalat. idei terveit is. A két évvel ezelőtti szak­szervezeti választások után megalakult, a bizalmiakra tökön a MEDOSZ központi vezetőségének ülésén, ahol és főbizalmiakra épülő vál- az elmúlt évi eredmények lalati testületek egyre in­kább alkalmassá válnak a megnövekedett szakszerveze­ti feladatok ellátására — állapította meg csütörtöki ütésén a vasasszakszervezet elnöksége. Azoknál a vállalatoknál, ahol a part- és a gazdasági vezetés időben felismerte e testületek szerepét és jelen­tőségét — s ez a döntő több­ség —. ott a vállalat előtt álló feladatok kialakításá­ban és végrehajtásában eredménvesen dolgoznak a testületek. Vannak azonban olyan gvárak. ahol még ma sem érvényesül a közös fe­lelősség. ezért a bizalmi munka csak formális. Mivel ezeken a helyeken az al­sóbbszintű gazdasági egysé­gek vezetői még mindig nem kaptak nagyobb jogkö­röket, e testületek sem tud­ják megfelelően gyakorolni döntési, egyetértési stb. jo­gaikat. Mindig ugyanazokat a kérdéseket tárgvaliák meg. amelyeket a fetsőbb­szintű testületek. mert nincs módjuk saiát mun katerületükre adaptált dön­téseket hozni. A tapasztalatok szerint a dolgozókat sokhelyütt to­vábbra is csak utólag tájé­koztatják egv-egv kérdésről A testületi ülések egy re­es az idei feladatok ismer­tetése szerepelt a napiren­den. A gabonaprogramban a kalászosok termelés-elő­irányzatai elmaradtak a várttól, kukoricából viszont több termett Veszteséges volt a szőlőtermesztés és a borászat, más növények, a többi között a napraforgó­ólai. a cukorrépa és a gvti­mölcstermések az előirány­zat szerint alakultak. Tel­jesítette tervét az állatte­nyésztés. Beruházásokra 26 milliárd forintot költöttek a vállalatok. Az elmúlt év eredményei megalapozták az idei ter­vek sikeres teljesítését. 1.982 különösen nehéz évnek ígérkezik — mondotta a miniszter —. minden eddi­ginél nagyobb feladatokat ró az ágazatra. Az előirány­zat. szerint a mezőgazdaság termelése 4—4.5 százalékkal nő. ezen belül szükséges, hogv dinamikusabban iárul. ion hozzá a nemzeti jöve­delemhez. elöseaitse a belső ellátás jó színvonalának további biztosítását Emel­lett az export mintegy 2 százalékos növelése a cél. A miniszter beszámolója után az ülésen ismertették a központi vezetőség állás, foglalasát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom