Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

4 roműóriás a Jenyiszejen A Szaian-Susenszkoiei ed- tölteni, ezen felül újabb öt difi több mint hatmillió köb- — egyenként 640 ezer kiméter betont énítettek be az lowatt teljesítményű — alapozásnál. 170 méterre ma- áramfejlesztő blokkot kell sasodik ma a viUamoserómü üzembehelyezni. A Szajanzarógatja. Működik öt áram- 0 • • • . . - fejlesztő esvsés. Az éDüló- Susenszkojel v.z.eromu aggben lévő erőmű már öt mii- regátjainak teljesítménye a liárd kilowattóra villamos- világon eddig ismert legenergiát termelt, ami a te- nagyobbak közé tartozik. A rületi termelőkomplexum hatodik áramfejlesztő üzemüzemeinek féléves igénvét behelyezését az építők nobiztosítia. vember 7-e tiszteletére haAz erőmű 1985 végéig ké- táridő előtt befejezték. Az szül el. A gát magasságát üzembehelyezés után az erő245 méterre kell emelni. A mű megközelítőleg évi 24 teljes teljesítmény elérésé- milliárd kilowattóra villahez a víztározót fel kell mos áramot termel. (APN) Színes cserepek Megkezdték a színezett cserép gyártási kísérleteit az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. A kísérleteket tatai agyaggal végzik, mivel magas mésztartalma miatt a belőle készült cserép az égetéskor sem színeződik, fakó marad. S éppen ez a cél. Az új eljárással a nyers agyagot a cserépformába préselik, megszárítják, s ezután viszik rá porlasztással a színt adó oxidokat. A színezés az égetéskor válik láthatóvá, s tetszés szerinti színárnyalatot kölcsönöz a cserépnek. Egyelőre pirossal kísérleteznek, a továbbiakban azonban más színekkel is próbálkoznak majd. Visszatelepített madarak Gólyafarm Svájcban A Délmagyarország december 31 -i számában cikk ismertette a gólyák afrikai vándorútját. Akik olvasták, talán elgondolkodtak az írás utolsó bekezdésén. Eszerint a gólyák nem vonulnak el, mert az altreui gólyafarmon jóllakatják őket. Nem ez a pontos magyarázata a gólyák visszamaradásának és különösen nem a svájci gólyatelep esetében. Európában több állam terű- labbi külső állomásokra. Itt letérői eltűntek a gólyák és is még megfigyelés alatt visszatelepítésükön fáradoz- vannak és szükség esetén nak. Svájcban 1950-ben már emberi támogatást is kapcgyetlen gólyapár sem fész- nak. Fokozottabb támogakelt szabadon. A Sempach tásra télen van szükségük a melletti Altreuben Max mindjobban önállósuló maBloescli 1948 óta folytat — daraknak. Etetésükről, vémost már eredményesnek dett éjszakázóhelyről kell mondható — kísérleteket a gondoskodni. A visszatelepígólyák visszatelepítésére. tés módszerének harmadik Több évbe került, míg a 65 végsö sUUi'uma' amikor A nyáron elkülönülten, fészkelőpáronként élő gólyák magatartásában a nyár végi vonulás előtt változás történik. A társas élet igénye lép fel bennük, felbontva párkapcsolatukat A fészket elhagyva, csapatok a már önállóan fészkelőhelvet választó, önálló táplálékszerzésre ké[Jes párokban fellépnek a vándorlási ösztönnel kapcsolatos magatartásformák is. kísérleti állomáson az ide génből, legutóbb Algírból repülőgépen hozott gólyákból költőpárok alakultak. Ezek a fogságban, dróthálóval fedett telepen tartva fészkeltek és költöttek. BIoesch az első szaporulat repülő fiataljait szabadon engedte. Természetesen egy ménvre, hogy a központi és u .íj i, . • _ sem tért vissza közülük a a külső állomásokon fogságkövetkező évben. A sikerte- ban és félfogságban levő lenségek vezették rá arra, gólyákon kívül 1979-ben, E módszerrel jutott el Max BIoesch visszatelepítési kísérlete arra az eredfiatalok általában korábban hagyják el a fészket, mint a szülők, és csatlakoznak az öreg gólyák csapataihoz. A költésben részt nem vevő öreg gólyák és az ivarérettscgüket még el nem ' ért, 1—3 éves fiatalok a nyáron is csapatokba élve kóborolnak és éjszakáznak. Amelyik gólyánál augusztus vegén valami akadályozza a csatlakozást valahogy a visszatelepítés végső céljához, a szabadon és önállóan fészkelő pórok megtelepítéséhez csak többlépcsős módszerrel juthat el. Eszerint nem engedi szabadon a fogságban tartott költőpárok fiait. sem. Ivarérettségük eléréséig, vagyis 4. évlfkig fogságban tartja Svájcban már 59 szabadon fészkelő gólyapár élte a gólyák önálló, természetes életét. Ezek az őszi elvonulás után is visszatérő és fészkelő madarak Svájcban. Ezt a visszatelepítési módszert alkalmazzák most már Hollandiában és Dániában ls. Ami gólyák vándorútőket. Párválasztáskor a kö- ját illeti, ez valóban nem . _ ... . , zülük létesült költőpárok a tenger fölött húzómely gyülekező csapathoz részc,re az állomás tPrüietén dik, hanem a szaraz(megsérült. fogságba került, és közvel]en körzetében sza- föld felett a Boszporuvagy fejlődésében visszama- badon felfutott, mestersé- szon vagy a Gibraltáron ót, radt fiatal madar), akkor az p„s íészkcl6holyek várnak, de a szárazföld felett a legmar nem vonul el. A gólya U( a táplálék megszerzésé- rövidebb úton. Nem a tencsak csapatoan „Költözik . bcn ps egyébként is mégön- gertől fél a gólya! Mint Az ember nevelte gólya- állótlan madarak számára vitorlázva, siklórepüléssel fiát, ha idejében nem en- továbbra is biztosítva van vonuló madár, a szárazföld gedik szabadon emberhez az ember' támogatás, az ól- felszálló áramlatait használszelidül, rá is szorul, és nem IarTdó megfigyelésük, ugyan- i* ^/^snél és « a malép fel benne igény a csaakkor nyitva az út a fokog.varázata elsősorban a szápatba verődéshez. Az em- zalos önállóság felé is. A toberhez szelídült madarat vabbiak folyamán azokat a vissza kell vadítani, hogy Párokat. amelyeknél mutattermészetes életét élni tudja. kozik mar ,. ,, , harcias készsége és némi önNos, hasonloról van szó .... . , .. , Svájcban is, az altreui gó- allosag ls> k>bdyezi a kpzlya-visszatelepítő állomáson, ponti állomástól távolabb Tudott dolog, hogy. Nyugat- eső-tanyák, vagy még távorazföld feletti vonulásnak. Vannak e vonulásnak még táplálkozási vonatkozásai is, fészekfoglalás és az' hogy a gólya csak nappal aktív', éjjelre mindig éjszakázó helyet választ a vonuláskor is. Jakab Béla Nénikéi! tájegységet. Sorra mindazt, aminek a mintáit a párnákba. terítőkbe, futókba már belehimezték. Fejkendős öreg nénikék jönni az ügy, amikor megcsoportja a főtéren, patinás jelentek a hatalmas gépek, múemlékházak gyűrűjében, a termelés kvalifikált módBallagnak a múzeumépület szerei és szakembergárdái; felé. Csöndesek, szótlanok, amikor a fizikai munka is Megnyomta őket egy kicsit könnyebb és kevesebb lett a város nyüzsgése, zaja; ide- — ők akkor léptek vagy genek nekik az ódon épüle- dőltek ki a sorból, elérve a tek. De csak egy ideig. Ami- nyugdíjkorhatárt, kor kijönnek a világhírűké- Most csöndben> sokan kl_ vannak éZTnnyeV^gymá! Jjf ^^Sos^Ksét mit g°ndo1 egy részük' az szájából kapják el a szót. gj ^íVTmaiTérnél- ™s Kérdés. . Mert egy-egy Lattak es felszívtak maguk- hozamokat. a fiatalok gyors ba valamit a körülöttük le- gvarapodását, a fóliákat, a ™J'lág értékeiből, szepse- * ^ ház ájj gazdaságn. gebol. Valamit, am.ről ed- kat eAki bírjaJ még erövei, A városi ember megszokta, közönyösen reagál a látványra; tsz-tagok a múzeumokban. Hogy magában digj\es,et,be" «ak ha!vány dolgozgat benne. S lassan sejtésük lehetett De ugyan- természetessé válik előttünk ez a jelenség észlelhető a keszthelyi Festetich-kastélyban, a siklósi várban, a gyöngyösi Mátra Múzeumban vagy a Duna-kanyar le- broger alapozták ^meg" bilincselő panoramaja láttán. Vagy szerte az országban bárhol, ahová az utazási irodák két-három napos programjában ablak nyílik egy eddig nem láthatott világra — a falu vagy a meis, ami nem is olyan ..természetes". Az, hogy a fiatalabb generációk alig-alig veszik észre: mindezt ők, az Életükkel, két kezükkel, megrokkant egészségükkel. Jobb érzésű nek újabban tsz-vezetőkeszébe jut gye határain kívül. Vannak mindez, s n"mr+ak évente a csoportokban középkorúak egyszer, a karácsony előtti is. de elsősorban az idősebelej tett utalás, rosszízű kabaré- gag ma is akad a „nyáron nyaraló" termelő* szövetkezetiekre. Elárulván és terjesztvén sok-sok városi ember elképesztő tájékozatlanságát arról, ami a városon (fővároson) kívül van. Nem vicc: sokan nem tudnak arról, hogy a „nagy nyári munkát", az aratást ma már négy-öt szakember és néhány kisegítő elvégzi pár hét alatt, s hogy a ..munkák dandárja" már régóta áttolódott az őszi hónapokra. De nem is fontos. A lényeges az, hogy ma már aligha akad idegenforgalmi nevezetességű hely az országban, amit rendszeresen föl ne keresnének me.öregek napja" megszokott __ . , ... . . frázisai jegyében. Hanem zögazdasági termelőüzemekbekre, a nyugdíjas tsz-ta- azzai; hogy elviszik nyugdi- böi szervezett kirándulócsogokra figyeltem fel. Akiket— jasaikat kirándulni. Or$za- porfokj főleg nyugdíjasok, egyre több helyen — ma Bot látni. Gondos, lsimun- öregek. És ez nagyon jó jemár évente legalább egyszer ^LPT^tó iíS lenség' Ösztönös mozgalom° retlen tálakra; történelmi n„i_ főník hisz senki nem a szövetkezet vezetősége or- várromokhoz, múzeumokba, ?SottMrá felszór még" I.1.Í.J..1Í «• i-L- Állatkertbe. szágjóró kiránduláson lát képtárakba. a kultúra befogadásának új vendégül, a kulturális alap Színházba. Szép és kulturált formáit észlelhetjük, amikor terhére. S van ennek a je- éttermekbe. Termálfürdőkbe. a falu társadalmának sza lenségnek több nagyon fon- KJ* Sopronba'. P Hor^ ™ttevő ré,egei a tos tanulsága is. Az egyik engem a kultutobágvra és Pusztaszerre. Hornokat néznek, emlékműveket és. szobrokat; festményeket és templomokat. rális forradalom kezdeteire Visszeres lábukkal végigséamikor „felszó- tóliák 8 szeSedi Dóm tér emlékeztet, moltuk a művelődés korábbi monopóliumát". Azaz törpanteonját; isszák magukba a szót a gótika eredeti és ténelmi adósságot törlesztet- formáiról; Ozorai Pipótünk, amikor például a tanulás összes zsilipjét megnyitottuk azok számára, akik osztályhelyzetük révén — ritka kivétellel — meg sem kísérelhették birtokba venni a tudást. Hasonló történik manapság is a falusi öregekkel. Ez a korosztály a háború előtt és alatt volt fiatal. Korán meggyötörte őket a nincs. A doni tragédia. A hadifogság. A földosztás örömében a „megművelni, de mivel?" nyomasztó gondja; az ötvenes évek embertipró agrárpolitikája; a tsz-szervezés nagy lelki válsága, s az első tíz-tizenöt év, amikor ők szilárdították meg tétova lépések, kudarcok, hibák közepette — és jobbára a nagyüzemi út felkészültsége, szellemi kapacitása nélkül — a mezőgazdaság szocialista üzemeit. S amikor kezdett egyenesbe ről és Kodályról, s tekintetükben ott a döbbent felismerés: atyaisten, mi erről eddig nem is hallottunk!... De tudok egv kis baranyai község 49—50 asszonyáról (egy díszítő művészeti szakkör közösségét alkotják immár jó másfél évtizede), akik minden évben körbe járnak, megismernek egyegy népművészetéről híres mok és műemlékek értékeivel ismerkednek. S hál' istennek, telik — vagy telhetne — is rá a tsz-ek zsebéből. Ellentétben azzal a szemlélettel, amit nyolc—1 íz éve még állandóan ostoroztunk, amikor egy-egy kirándulás jogcíme alatt egy közeli hely borkóstolójában vagy esetleg badacsonyi kiránduláson egy „slukkra" fenekére vertek a tsz kevéske kulturális alapjának. És nyilvánvaló, hogy manapság az emberi jóérzés, az öregek iránti adósságtörlesztés, a fölébredő lelkiismeret is táplálja ezt a spontán mozgalmat. Wallinger Endre TaüSnn Régi béstyéB« uj Beiratkozás a Dolgozók Általános Iskolája tanfolyamaira az 5—6.. valamint a 7.. I. osztályaiba január 15—20-ig naponta délelőtt 10—12 és délután 4—5 óráig. A tanfolyamok a beiratkozást követően kezdődnek. Felvételre a 18. évet betöltött dolgozók Jelentkezhetnek. Dolgozók Általános Iskoláju .Szeged, Kossuth Lajos sgt. 37. I. em. Icanuári meglepetésünk! Gyermeknadrágok, sálak, sapkák, pulóverek. Kamasz- és bakfiskötöttáruk, férfi- és női kötöttáruk, férfiingek 20—30 /ó-os árengedménnyel, amíg a készlet tart. 19. sz. Tarján ABC-áruház (Tarján lakótelep) 76. sz. Csillag ABC-áruház (Tarján lakótelep) 62. sz. Tabán ABC SziUéri sgt. 17. sz. Odessza ABC (Üjszeged> 44. sz. Szivárvány ABC Hunyadi J. sgt. ÉRDEMES FELKERESNI ABC-ÁRUHÁZAINKAT PÉNZT TAKARÍT MEG. Tallinnt, az Észt SZSZK fő- Európa eCvik leghatalmavárosát 1980-ban eKv külön- sabb védelmi rendszere volt. leges nemzetközi bizottság Maidnem húsz ^e láttak aranyeremmel jutalmazta a hQzzá a restauratorok a vá. muemlekek mevorzeseben el- rosfa] b^ty*,,,^ heivreálliert eredmenveiert. tásához. Legelőször a KikÉppen harminc éve kezd- in-in-de-Kök lőtornvot restaték a köztársaságban a tu- uralták. Az elmúlt három domanvos alapokon nvugvó év során az ősi város éoülei restaurációt. Akkor kezdte leinek restaurálásán. ígv a meg munkáiáf. egv félig le- bástyák helyreállításán fs. rombolt templomban az első több mint 25 építőipari válrestaurációs műhelv. Ma lalat dolgozott, már a restarurációs főigaz- A ^^ másodvirágzágatosag számos részleggel suka). é!ik: müzeumokat. kirendelkezik. amelvek gva- ámtótermeket. műtermeket, korlatilag valamennv, neve- kavéhazakat. hangvemenvzetesebb éniteszeti raueralék gondozói. Minden res- termeket helyeznek el bentaurációs munkát komplex nük. (APN) módon végeznek. A különböző díszítéseket az adott korszak szellemében állítiák helyre, hogv az épületegyüttes harmóniáját ne bontsák meg. Az észt restaurátorok a helyreállított épületeket azok belső architektúrájának megsértése nélkül a mai igényekhez igazítják. Tallinn egvik nevezetessége a bástyákkal övezett városfal. amelv feltétlenül magára vonta- a látogatók figvelmét és változatlanul gyönyörködteti a város lakóit. A városfal a XIV. évszázad folyamán épült az Észak. Közlemény Kezdd szabás-varrás tanfolyam Indul a Bartók Bála Művelődési Központban, Szeged, Vörösmarty u. 3. Jelentkezni lehet- 1082 Január 14-től, a gazdasági Irodában. Orala vitás — Krei ii er: