Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

2 Szerda, 1982. január 13. 7 Közéleti Magyar—KDK kapcsolatok napló ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL AZ IRI ELNÖKE Kedden elutazott hazánk­ból Pietro Sette, az Olasz Ipari Újjáépítési Intézet (IRI) elnöke, aki az olasz műszaki napok megnyitója alkalmából rövid látogatást tett Budapesten. Itt-tartózko­dása során fogadta öt Marjai József miniszterelnök-he­lyettes, továbbá tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dési megállapodást írt alá Szekér Gyulával, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével. Pietro Settét kedden fogadta Mé­hes Lajos ipari, és Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter. Megvitatták a két ország gazdasági kapcsolatá­nak kérdéseit, tárgyaltak a magyar ipar és az IRI kon­szern együttműködéséről —, főként az elektronikai gép­ipar területein, valamint az energiatakarékos technoló­giák cseréjének lehetőségei­ről. Az IRI elnöke meg­beszéléseket folytatott Kal­lós Ödönnel, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara társelnö­kével is. EGYÜTTMŰKÖDÉS A népgazdasági feladatok • végrehajtására, a lakosság ellátásának javítására együtt­működési megállapodást kö­tött az Ipari Minisztérium és az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa. A megál­lapodás szerint — amelyet kedden Méhes Lajos ipari miniszter és Rév Lajos, az OKISZ elnöke írt alá — az együttműködés kiterjed a tervezés, az iparpolitika, a vállalati szervezeti rend­szer fejlesztésére, társulá­sok, új szervezeti formák létrehozására. Az OKISZ és a minisztérium bázisintéz­ményei is ennek érdekében koordinálják feladataikat. KATÓNAK A NÉPGAZDASÁGÉRT Az elmúlt év kiképzési feladatainak teljesítését ér­tékelve a Honvédelmi Mi­nisztériumban megállapítot­ták, hogy a Magyar Nép­hadsereg építő, műszaki csa­patainak katonái mintegy 5 milliárd forint értékű mun­kát végeztek 1981-ben a népgazdaság kiemelt beru­házásainak kivitelezése, utak és vasutak építése so­rán, s így az elmúlt évben is jelentősen túlteljesítették tervüket. • Berlin (MTI) Egyezmények, megállapo­dások és jegyzőkönyv alá­irárásával ért véget kedden Berlinben a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság 20. ülésszaka. A kétnapos tanácskozás keretében a tárgyalófelek át­tekintették az elmúlt idő­szak gazdasági együttműkö­désének legfőbb területeit, és nagy figyelmet fordítot­tak a jövő feladataira. Az ülésszakon megállapí­tották. hogy Magyarország és az NDK népgazdasága jól kiegészíti egymást, és nagy jelentőségük van a bevált kapcsolatoknak. A szocia­lista országok közül ma az NDK Magyarország máso­dik legfontosabb külgazda­sági partnere és hazánk is nagy szerepet játszik az NDK külgazdaságában. Jól jellemzik ezt az elmúlt húsz esztendő során elért ered­mények. Kedden rfélután Willi Stopli miniszterelnök. az NSZEP KB PB tagja hiva­talában fogadta Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­test, a magvar—NDK gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnökét. A magyar miniszterelnök­helyettes megbeszélést foly­tatott dr. Gerhard Weiss miniszterelnök-helyettessel Este a berlini magyar nagykövetségen a két kül­dött égvezető — Marjai Jó­zsef és Wolfgang Rauchfuss ii, ir.is/.Terelnök-helyettes — jegyzőkönyvet írt alá az ülésszak munkájáról. Marjai József és dr. Herbert Weit miniszterelnök he vettes hosszú távú proe.a-iot is a'áírt az 1981—1985. évi ici csigák műszak'-tudomá­nyos együttműködésének ki­vá'arztott súlypontjairól. A feiek aláírtak két közleke­dési megállapodást. Közös közlemény a szovjet-lengyel tárgyalásokról 0 Moszkva (MTI) Kedden hazautazott Moszkvából Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere. A látogatásról kiadott kö­zös közlemény szerint a kül­ügyminiszter mélyreható esz­mecserét folytatott szovjet kollégájával, Andrej Gromi­kóval, a Szovjetunió és Len­gyelország kapcsolatairól, valamint egyes, nagy fontos­ságú nemzetközi kérdések­ről. Józef Czyrek, a lengyel vezetés nevében határozot­tan elítélte a Lengyel Nép­köztársaság elleni ellenséges kampányt, amelyet egyes nyugati országok a szükség­állapot bevezetése után in­dítottak. Ennek kapcsán le­szögezte, hogy a szükségál­lapotot a legfelsőbb állami szerv döntése alapján, az al­kotmánnyal összhangban ve­zették be. Az azóta hozott intézkedések eredménye­ként biztosították a törvé­nyesség és a társadalmi rend védelmét. Az ország népgaz­dasága kezd kilábalni válsá­gos helyzetéből, s intézkedé­sek történtek az ország hely­zetének normalizálására. A lengyei külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a Len­gyelországban történt ese­mények, köztük a szükség­állapot bevezetése is a* or­szág belső ügyét jelentik, s senkinek sincs joga beavat­kozni ezek megoldásába. Kormányának megbízásából Józef Czyrek köszönetet mondott a szovjet vezetők­nek azért, hogy testvéri tá­mogatást és segítséget nyúj­tottak országának ezekben a nehéz időkben. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány­zat éppen akkor hozta meg a Szovjetunió és Lengyelor­ság ellen irányuló diszkri­minációs intézkedéseit, ami­kor lehetőség mutatkozott a katonai feszültség enyhítésé­vel, a nukleáris fegyverze­tek korlátozásával és csök­kentésével kapcsolatos alap­vető kérdésekre vonatkozó párbeszéd felújítására. Ezért az amerikai lépésnek az is célja, hogy bonyolultabbá tegyék a helyzetet, amely­ben e párbeszédre sor kerül. Kilátástalanok az amerikai kormányzat azon számításai, hogy a diszkriminációs in­tézkedések segítségével rá­erőszakolhatja akaratát a Szovjetunióra és Lengyelor­szágra. A szovjet—lengyel megbe­szélések isróét bizonyították a két ország közötti szövet­ség, barátság és együttmű­ködés megbonthatatlanságát és gyümölcsöző voltát. Czy­rek tegnap hazautazott Moszkvából. Frázisok és a gyakorlat Az elmúlt 1981-es eszten­dő még élesebben megmu­tatta azt a mély szakadást, amely Peking kijelentései és tényleges tevékenysége kö­zött húzódik. A kinai diplo­mácia erőfeszítéseket tett an­nak érdekében, hogy elrejtse külpolitikai manővereinek valóságos céljait és elkerül­je a „békeszeretetéről" han­goztatott demagóg frázisok lelepleződését. Az erőlködé­sek azonban hiábavalóaknak bizonyultak. Peking hírhedt „különleges" irányvonala a „hegemonizmus ellen, a bé­ke védelmében" nyilvánvaló kudarcot szenvedett. A je­lenlegi helyzet pontos, egy­értelmű választ követelt a kínai vezetéstől a legszorí­tóbb kérdésre, amely föl­dünk egész sorsát érinti, és amely az egész békeszerető emberiséget foglalkoztatja. A kínai fővárosban azonban ez a válasz nem hangzott el. Megpróbálták kikerülni. A nemzetközi közvélemény szá­mára azonban világossávált, mi mellett száll síkra Pe­king. amikor az ENSZ köz­gyűlésén a kínai küldöttek elhagyták a termet annak a nyilatkozatnak az elfogadá­sakor, amely mindenkit fel­hívott, hogy helyezzék tör­vényen kívül a nukleáris fegyvert és az atomháborút. A pekingi vezetés hangza­tos, képmutató frázisai a „hegemonizmus ellenességé­ről", amelyek minden lehet­séges fórumon, találkozón és magas rangú kinai szemé­lyek utazása alkalmával el­hangzanak, a szuverén álla­mok belügyeibe történő nyílt és arcátlan beavatko­zással járnak együtt. A vi­lág közvéleménye meggyő­ződhetett róla, hogyan pró­bálja Kína saját akaratát, politikáját ráerőszakolni szu­verén országokra. Peking lé­nyegében hadüzenet nélküli háborút folytat Afganisztán, Vietnam, Laosz és Kambod­zsa ellen. Továbbra is nyo­mást gyakorol Indiára. Miközben a kínai vezetés kijelenti, hogy kész baráti kapcsolatokat kiépíteni a délkelet-ázsiai országokkal, továbbra is minden gátlás nélkül beavatkozik számos más ázsiai ország belügyei­be; pénzzel és fegyverrel tá­mogatva a kormányellenes „hadseregeket", „frontokat", „mozgalmakat" és a maoista beállítottságú fegyveres egy­ségeket. A kínai diplomácia azon kísérletei, hogy eltitkolja Peking hegemonista terveit és megtévessze a világ köz­véleményét, lelepleződnek a pekingi vezetőknek a béke és a népek biztonságát ve­szélyeztető tevékenységében. G. Nyikolajcv (APN—KS) Európai Gazdasági Közösség Q.) fejlett ipari . Nyugat-Európa legna­gyobb területű országában (547 028 négyzetkilométer) 53,71 millió ember él. Anglia után a világ máso­dik legnagyobb gyarmat­birodalmával rendelkezett, amely gazdaságára is meg­határozó jeleggel hatott. A II. világháború után súlyos gazdasági krízisbe ke­rült, amelyet csak az ötve­nes évek elejére sikerült fel­számolni amerikai tökese­gífséggel. a francia állótőke felújításával és kibővítésé­vel, az állam ez irányú in­tézkedéseivel, amely kiha­tott a magánvállalkozók fel­lendülésére is.. Fellendült — főleg állami erő­ből — a gyarmatokra irá­nyuló tőkekivitel. A gyar­mati felszabadító háborúk óriási hadimegrendeléseket jelentettek több iparág szá­mára, jelentós nyersanyag­feltárások történtek mind az anyaországban, mind a gyar­matokon. A nagytőke szá­mára. hogy gazdagodását biztosítsa. a profitszerzés belső lehetőségeinek foko­zottabb kiaknázását, a gyar­matok növekvő feltárását, új piacok szerzését tette szükségessé. így szükségszerű feladattá vált az ipar régóta megoldhatatlan koncentrá­ciója és műszaki színvona­lának emelése is. s az EGK­ba való belépés is — mivel a francia monopóliumokat versenyképességük fokozásá­ra serkentette — a gazdasá­gi fellendülés irányába ha­tott. Gyarmatbirodalmának el­vesztése súlyosan érintette (különösen Algériáé), de ott­levő érdekeltségei, monopó­liumai a gyarmati országok felszabadulása után is meg­maradtak. Ugyanakkor volt gyarmatainak jelentős segé­lyeket adott azok gazdasági talpraállításának segítése, ként. Közös pénzpolitikát folytat azokkal. EGK társult országonkként (Yaouné-i Egyezmény. 1964) kereskedik vejük, francia csapatok ma­radtak ezen országok terüle­tén („védelmi erőként"), ez mind az új helyzethez való alkalmazkodása a francia imperializmusnak hogy gaz­dasági és politikai előnyö­ket biztosítson a maga ré­szére. Fejlett ipari és aaráror­szág. Energiahordozókban vi­szonylag szegény, energiájá­nak 75 százalékát importálni kénytelen. Főleg Észak-Aríi­kából és a Közel-Keletről importál kőolajat. Vasérc­(8.805 millió t) és bauxitbá­nyászata (1,892 millió t). ie­lentős (a világranglistán 12.. illetve 11. helyével), de nem fedezik hazai szükségleteit. Feldolgozóipara igen fejlett. Nyersvastermelése 6. a vilá­gon (20 millió t). acélterme­lésben 7. (23,676 millió t), 432 ezer t alumíniumot ter­mel (ezzel 7.). 253 ezer ton­nás cinkkohászata (ezzel 8. a világon). Jelentős az ólom­kohászata is. 217 ezer tonná­val 8. a világon. Gépipara (fölea közlekedési gépek), vegyipara, elektronikai ipara igen fejlett. Személygépkocsi­gyártása 3,487 millió, alig marad el az NSZK-tól (4. a világon), 505 ezer tehergép­kocsit és autóbuszt gyárt (ezzel 5. a világon), moz­dony. és vasútikocsi-gyártá­sa 9.. illetve 10. a világon. Országútjain a 4. legnagyobb személygépkocsi-park közle­kedik a világon (15,3 millió db). Hajógyártása 9. a vilá­gon (328 ezer BRT). Vegy­Vendégjárás a Közel-BCelefen A lexander Haig ameri­** kai külügyminiszter Kairóban tárgyal. Jichak Samir izraeli külügymi­niszter Rómában járt. Iz­raelijén amerikai parla­menti küldöttség vendé­geskedett. Percy, az ame­rikai szenátus külügyi bi­zottságának elnöke közel­keleti körutat tesz. A szír külügyminisztert Moszkvá­ba várják. Hafez Asszad szíriai elnök üzenetet kül­dött Fahd Hercegnek, a szaúd-arábiai trónörökös­nek. Sedli Kljbi, az Arab Liga főtitkára libanoni államférfiakkal és Jasszer Arafattal folytatott meg­beszélést. Mozgásba len­dült tehát a diplomáciai gépezet, mivel a Közel­Kelet eseményei kapcsán szükségesnek látszott az ál­láspontok tisztázása, az egységes nézőpont kialakí­tása. Legsürgősebben az egyoldalú izraeli döntést követő arab állásfoglalás várt megfogalmazásra, azt követően, hogy Tel-Aviv bekebelezte a Golán-fenn­síkot. Ettől a témától nem különíthető el teljes mér­tékben a novemberben fél­beszakadt arab csúcsérte­kezlet ügye: akkor a Fahd herceg nevével fémjelzett rendezési terv miatt ke­letkezett nézeteltérés a résztvevők körében. Jel­lemző, hogy a szaúdi el­képzelések még a palesztin mozgalmon belül is élénk vitát váltottak ki. Végül — korántsem tel­jes képet adva a Közel­Kelet problémáinak eltérő megközelítéséről — a pa­lesztin autonómiatárgyalá­sok vonják magukra a fi­gyelmet. Haig külügymi­niszter — kairói értesülé­sek szerint — sürgeti majd Egyiptom és Izrael meg­állapodását ez ügyben. Tel-Avivban azonban so­kan azt remélik: április végéig mindenképp elhú­zódik az eszmecsere, s ez alkalmas ürügyül szolgál­hat a Sínai-félsziget kiürí­tésének elodázására. Az amerikai külügyminiszter izraeli látogatását meg­előzően mindenesetre Tel­Aviv szükségét érezte an­nak, hogy hivatalosan ki­nyilvánítsa: közte és az Egyesült Államok között ismét szent a béke, vagyis a Golán-ügy miatt kelet­kezett feszültség feloldó­dott. (Izraelt még az ame­rikai vezetők is megdor­gálták az egyoldalú annek­tálás kapcsán, de erre az epizódra úgy látszik, Wa­shingtonban is sürgősen fátylat borítottak.) Lfairó más okokból is készült Haiti láto­gatására, hiszen Mubarak elnöknek ebben a minősé­gében ez lesz az első al­kalma, hogy az amerikai diplomácia irányítójával ta­lálkozzék. Az új egyiptomi elnök azt is fölméri majd, hogy februárban esedékes washingtoni látogatásán meddig mehet el igényeivel anélkül, hogy a távlati le­hetőségeket kockáztatná. Gyapay Dénes • Hkcesno • Vi?l«oh1te|t,«)loyartís Él Kőolaj é Atuminii.mkohészat Ó Földgaí • 0 Sainastimkohauat A Uian o Gépgyártás, hajógyartát A Vas' ® Vegyipar, kőoiaj-trnomilas • Cink • • Könnyűipar Ls A ólom 9 Élelmiszeripar Dtiniiéroue B Bau«it . Soulogi: m '713 Bura • L3 Rozs -ED Kukorica tttüa Takarmanynővények | **rj3 Cukorrépa Burgonya •Ej Szőlő ef Szarvasmarha •» Sertés * Juh A Főbb kiVOtS •SjiLrb^ FRANCI A -"'"'t*^-..! _ >Tourf I I® II" •Diján , ////y^x^l ­iLa RothelIr vL- \ lochtfort l.^^ci.rmont-^'ií?^ < Dccazfvilla ^ O, iR_S Z A G 11 tó rli yirr B~ •/•/// A i| oulai!«0 A A . . I i 'cArgentiJr,^ u!'W.ri. ILaverago® T íiFÖLDKOzl- f$feA'f. A nemzeti össztermék megoszlása^agazatonklntYrt : |íj ÍENGER , J EJMezógazoaság ESKereskadelem, szállítás. hirközlésö::' 0 lookm l ^j'ff'^ IBI Ipa. HEgyéh yfr " : ' ' | GNP'/tfíl ftm jut® ( nemzeti össztermék, dollár' fj| nemzeti össztermék megoszlása ágazatonként,' ipara 4.892 millió t kénsavat (4. a világon), 511 ezer t műgumit (ezzel 3.) 2,06 mil­lió t műanyagot és műgyan­tát (ezzel 7.) állít elő. Ce­menttermelése 7. a világon (28,584 millió t)- Textilipara fejlettségéről gyapjúszál­termelése (147 ezer t, 3. a vi­lágon), gyapjúszövet-terme­lése (177 millió négyzetmé­ter, 5.), pamutszövet-gyártá­sa (1255 millió négyzetmé­ter, 6. a világon) tanúsko­dik. Rádió- és televiziógyár­tása is igen jelentős. Külön kell említenünk az ország önálló atomiparát (amely je­lenleg hazai 2550 t uránter­melésen alapul), mely a francia nagyhatalmi politika egyik alapja, de az energia­gondok jövőbeni enyhülésé­nek egyik záloga is. Mező­gazdasági termelésének nem fejettsége, hanem volumene a meghatározó. Agrárexport­ja az EGK-tagországokban realizálódik. 15 miliő tonnás búza-, 8,2 millió tonnás ku­korica-, 3,3 millió tonnás ár­pa-. 22,3 millió tonnás cu­korrépa- és rostlen- (42 ezer tonnás) termelésével egy­aránt 3. a világranglistán. Szőlőtermelésé világelső (11,627 millió t) almaterme­lése 3. a világon (3,285 mil­lió t). Jelentős még a bur­gonya* és zabtermelése is. Sertéstenyésztése (12 millió db) és szarvasmarha-tenyész­tése (24.1 millió db) szintén fejlett. Kereskedelmét főleg az EGK-tagországokkal, volt francia gyarmatokkal. az VSA-val és a szocialista or­szágokkal bonyolítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom