Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

Szombat, T382. janttár 9. 3 Epül az Északi körút Somogyi Károlyné felvétele Egyelőre a Csongrádi sugarúitól indul, s hamarosan a Kossuth Lajos sugárútig ér majd Szeged harmadik, Északi körútnak nevezett körgyűrűje. Pontosabban, e gyűrűnek csak egy része, amelynek most az Ilona utcai szakaszát alapozzák a KEVIÉP dolgozói. A Petófi Sándorról elnevezett szocialista brigád tagjait örökítette meg fotóriporterünk, betonozás közben. Az idén Több olcsó cipő, jobb minőségű bőráru u Kedvező esztendőt zárt SS8 l-ben a bór-, szőrme- és • cipőipar. Az ágazatban a termelés mérsékelt ütemű oövekedése mellett — amely •negfelelt a tervezettnek — Savult a termékszerkezet, (jobban alkalmazkodott a lakosság igényeihez. Ezt nagygnertékben elősegítette a maaeasabb színvonalú gyártmányfejtesztési tevékenység. amelynek eredményeként a nehezebb külpiaei viszonyok ellenére síkerűit a vállalaMi exportjának gazdaságosságát & javítani, A bőr- és szőrmeipar nyeresége az eíógő esztendőhöz hasonlóan alakult, a cipőipar azonban jelentősen növelte apereséBét. A bér- és « Szőrmeipari Ivó Halatok 1992-re 5,3 százalékos termelésiérték-növeke. dóst terveztek, a cipőipar 2.5 százalékos növekedéssel számol. Ezt elsősorban a gyártmányszerkezet javításával, az értékesebb termékek gyártásával, és nem a termelés mennyiségi növelésével kívánják elérni. Megvalósításához azonban alapvető feladat az ágazaton belüli kapcsolatok javítása. a feldolgozó vállalatok igényeinek és a bőripar nyersanyagforrásaiból adódó termékválasztékának összehangolása. így válik csak lehetővé a vállalatok termékezerkezetének további változtatása. a versenyképesség és a minőség javítása. A bőriparban mindenekelőtt a kikészítés színvonalának további emelését, és a minőség javítását tűzték ki célul, ezért fokozzák a hasítékgyártmányok nemesítését, és bővítik felhasználási területüket. A szőrme- és a kesztyűi par — a piaci igényekkel összhangban — a gazdaságos termékek modellezésében kíván elsősorban előrelépni. A cipőipar legfontosabb célkitűzése 1982ben o belföldi ellátás javítása. gazdagabb kínálat kialakításával. a lakosság differenciáit igényeinek kielégítésével. Ezen belül bővítik a textilcipők kínálatát, a kényelmi cipók választékát. és növelik az olcsóbb cipők mennyiségét. A bőr-, szőrme- és bőrfeldolgozó-ipar exporttervei szerint a szocialista országokba irányuló szállítások az 1981. évihez hasonló alakulnak. a nem rubelelszámolású exportot növelni kívánják. A cipőipar a nem rubelelszámolású export mérsékeltebb növekedésével számol. Az ágazat előtt álló feladatok közül kiemelkedő az anyaggazdálkodási program végrehajtása, amely elsősorban a nyers bőrök gazdaságosabb felhasználását. a készárukhoz való jobb alkalmazását. a cipőipari hulladékok csökkentését, a fajlagos anyagfelhasználás javítását teszi szükségessé. A bőr- és szőrmeipar a fajlagos energiafelhasználásban is jelentós megtakarítást tervez. A vállalatok számára a szabályozó változások eltérő következményekkei járnak. A nyereség csókkenésének kiegyenlítésére széles körű intézkedéseket terveztek. egyebek közt például az önköltségcsökkentést. a piaci munka javítását, a szervezettség és a hatékonyság fokozását. A bór-, szőrme- és cipőipari vállalatok bérfejlesztési lehetőségei — a népgazdasági célokkal összhangban — 1982-ben alacsonyabbak a tavalyinál, a ' teljesítménytől függő differenciálásra azonban megfelelő lehetőséget nyújtanak. Viharkárok Kémények dőltek le - Nyaralók, tető nélkül Az utóbbi napok szélviha- zi nagv rohamot a nyaralók, ros időjárása országszerte hétvégiház-károk miatt sok kárt okozott. Györ-Sop- szombat-vasárnapra és a iöron. Somogy, Nógrád. Pest, vő hét, eleiére váriák a bizKomárom és Veszprém me. tosítónál. A károkat az irigyekben kéményeket döntött gatlan vagy a biztosítás le. tűzfalakat. szaggatott megkötésének helyén lehet meg és televízióantennákat bejelenteni, lehetőség szecsavart le A Balaton part* rint. írásban. Szdmbaton a ján is például a nvaralók fővárosban az Állami P.izfoteteiét repítette méterekkel sító ügyfélszolgálatánál, vitavolabb és a kidöntött fák déken pedig az ügveletes keritesekben. gépjármüvek- megyei egységnél közölhetik ben es épületekben okoztak a károkat, de a telefonrögjelentős károkat. zítő automaták az ügvfelek Már eddig is több százan rendelkezésére allnak a hét jeleztek kárukat, de az iga- végen éjjel-nappal i«. Sz Ipari Minisztérium munkaértekezlete Pénteken, tegnap Méhes La- konyábbá tette a döntés-előjos ipari miniszter vezetésé- készítési folyamatokat — vet a minisztérium mintegy például az elektronikai al500 dolgozója munkaértekez- katrészek és részegységek letet tartott az MSZMP XIII. gyártásának programjában és kerületi bizottságának szék- más területeken —, a vállaházában. Rabi Béla ál- lati szervezetfejlesztést, valamtitkár értékelte az 1981. lamint a racionálisabb anyagévi munkát és megállapítot- és energiagazdálkodást. ta- a korábbi három minisz- . ... _ ,, ,. . . ,, „... Az idei feladatokról szólteriumból — a KGM-bol. a ,.„ -„ , „ . *-ti>« i -i a va- az allamtitkar hangsuNIM-bol és a Könnyűipari ,„._», , _„ . „„..,.. ... , .vozta hogv az ország 1982Mimszt.enumbo] - alapított b„n minTsz:eriUmtól is töbui intézmény a gyakorlatban fcpt vár mjnt ^ elmúu esz_ igazolta létjogosultságát, tendőben. Részletesen ismerMeggyorsította, illetve haté- tétté a rövid és a hosszú távú tennivalókat. Kiemelte egyebek közt az egységes iparpolitikai koncepció kidolgozását. a tervezési és a gazdaságszervező munka továöbíejlesztését. a minisztérium belső információs rendszerének tökéletesítését, valamint a káderpolitikai koncepció kimunkálását. (MTI) Vallalkezn K

özismert és nagy hagyományú mondása megannyi tengerésznemzetnek — például briteknek, norvégoknak —, hogy hajózni kell, élni nem feltétlenül. Ez a roppant kemény követelmény első hangzásra még embertelen is. Továbbgondolva, s hozzáadva korábbi századok megélhetési viszonyainak a történelemből ismert kérlelhetetlenségét, s természetesen nem utolsósorban gályák és vitorlások törékenységét a világtengerek hullámverésében, viszont mégiscsak bölcs intelem. Mert az emberiség felhalmozott tapasztalatai nyomán régesrég ösztönünkké vált, hogy elsőt vadni. a lét határán támolyogva várni a pusztulást, sokkal kevésbé kívánatos, mint — netán — áldozatául esni bármilyen küzdelemnek. Maga a mondás azért jut manapság az ember eszébe tengerészhagyományokkal csak roppant csekély mértékben rendelkező hazánk gazdasági valóságát vizsgálgatva, • mert fejlődésünknek olyan szakaszóba érkeztünk, amikor minden túlzás nélkül kimondhatjuk, hogv vállalkoznunk kell. Vállalkozni, mert ellenkező esetben nem éljük túl maradandó károsodás nélkül azokat a ma tapasztalható, részben heveny, részbin krónikus gazdasági bántalmainkat, melyek nyomán fejlődésünk máris drasztikusan lelassult. A vállalkozás szó — tapasztalataim szerint — az emberek túlnyomó többségének csakis egyéni, legfeljebb csoportos kezdeményezéssel összefüggésben jut az eszébe. Majdnem odáig mennék személyes élményeim alapján, hogy sokan a szocialista gazdálkodás lényegétől idegen megközelítési módnak tartják a vállalkozói magatartást. mondván: mi tervezünk, nem pedig kockáztatunk. Senkinek sem illik senkit sem pellengérre állítani minálunk ennek a teljesen hamis felfogásnak a hangoztatásáért, mert hosszú évtizedeken át komolyan vett. meggyőződéssel hirdetett, egyedül lehetségesnek vélt tantétele és gyakorlati politikája volt ez mindannyiunknak. .Jártuk azt az objektíve nem létező utat, amelyen a gazdálkodás olyan szabályozókkal folyt, amelyek nemhogy az árutermelés és a piaci értékesítés közgazdasági alaptörvényeire épültek volna, hanem a legfőbb törekvés éppen e kategóriák kiiktatása volt a szemléletünkből. Arra tehát semmi okunk, hogy új utak keresése közben bármilyen minősítéseket és vádakat is vagdossunk egymás fejéhez. Arra viszont annál több. hogy belássuk: a vállalkozói struktúra és szellem elsorvasztása — a következményeket tekintve — sokkal veszélyesebb, mint a vállalkozás kockázatainak vállalása. Nálunk Magyarországon — nem kis szerencsére — gondolkodásunkat és magatartásunkat a példa erejével befolyásoló tényező mezőgazdaságunk. Melyben ugyan nem mindennap használtuk <1960, a kollektív gazdálkodás győzelme óta sem) a vállalkozás és a ' kockázat kifejezést, de valójában termelőszövetkezeteink és a háztájit művelő gazdáink egyaránt, esztendőről esztendőre nagyobb mértékben — s nem kevés kockázatot vállalva — orientálódtak, és készítették terveiket a piac elvárásaira figyelve. A minap, a magyar országgyűlés költségvetési vitájában az egyik illetékes miniszterelnök-helyettes. Marja József korábban nem éppen magától értetődő keménységgel mondta ki, hogy a gazdaságunkban tapasztalható bajok nagyobbik fele a vezetői kultúra hiányának következménye. A legnagyobb szorgalommal és áldozattal gyártott korszerűtlen termék sem értékesíthető, mert mi és külföldi vásárlóink a piacon nem jószándékot akarunk venni, hanem használati értékkel bíró termékeket. A vezetői kultúra természetesen nagvon sok mindent jelent. De talán aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy itt és most mindenekelőtt a vállalkozószellem felülkerekedése jelenthetné a, vezetői kultúra eredményekben mérhető elmélyülését. A magyar népgazdaságnak erre a legnagyobb mértékben e pillanatban az állami iparban van szüksége. S ismét világosan ki kell mondani, hogy nem elsősorban azért, mert az állami iparban tömörültek volna a legkevésbé tehetséges vezetők, hanem azért, mert gazdaságunknak ebben a szektorában éltek és élnek részben még mindig a legszívósabban a merev tervmutatós irányítási és vezetési módszerek. Nem egy ilyen rövid cikk hivatott annak elemzésére, hogy az emberi tényezőn kívül még mi minden szorította és szorítja az állami iparvállalatokat a nem vállalkozói jellegű mentalitásba. Az viszont idetartozik, hogy össztársadalmi méretekben egyetértésre jussunk: olyankor is vállalkozó módjára kell viselkednünk, amikor ennek az előfeltételei még korántsem teljes mértékben adottak. Hadd kockáztassuk meg a jóslatot: már rég a piac lesz a legszigorúbb, a perdöntő minősítője egyegy vállalatunknak, amikor az még mindig a hiánygazdálkodás béklyóit cipelve indul a versenypályán. A vállalkozásnak megannyi új lehetősége nyílt 1982. január elsejével. Remélhetőleg legalább két. hamarosan érzékelhető hatással. Az egyik, a közvetlen, a piacon érzékelhető változás az lesz. hogy bővül jó néhány olyan termék és szolgáltatás választéka és kínálata, ami gazdasági infrastruktúránkat éppúgy javítja, mint életünk minőségét. A közvetett hatásnak abban kell jelentkeznie, amit a legrövidebben úgy fejezhetünk ki, hogy kihívás lesz, olykor talán drasztikus nyomás. Milyen módon? Nos. egy ezer apró cikket sikeresen előállító társulás természetesen a jövőben sem gyakorol konkurrencian.vomást a termékek piacán a turbinagyártó óriásra. De a munkaerőpiacon remélhetőleg annál inkább. Magyarán: nem káros, hanem kívánatos, hogy a vállalkozók csábító hatást gyakoroljanak a legértékesebb munkavállalókra. akiknek érthetően nem kívánatos távozását a szocialista nagyiparból viszont nem adminisztratív röghözkötéssel kell megakadályozni, hanem energiáik felszabadításával ott, ahol jelenlétük a leginkább szükséges. Ez viszont csak jövedelmező vállalkozások révén érhető el. A szocialista nagyiparban is! S

legkésőbb ezen a ponton a napi politikai döntéseket hozó. nem kifejezetten gazdasági poszton tevékenyt kedő vezetők vállalkozói magatartásának a kialakítása is napirendre kerül. Pártbizottságoknak és minisztériumoknak, ipart irányító tanácsi funkcionáriusoknak és a szakszervezeteknek egyaránt komolyan kell venniük azt, hogy a gyengék gyámolítását többé nem engedhetjük meg magunknak a sikeresek kezének lefogásával. Konkrétan: nem az szolgálja az össznépgazdasági érdeket, aki egy tehetséges embert hatalmi szóval egy sikertelen közösséghez láncol, hanem • az, aki a sikerteleneket kényszeríti arra. hogv nézzenek szembe kudarcaikkal és azok következményeivel. Ez a szembesítés egyetlen nanot sem késhet. Nem. mert az országgyűlés színe előtt tisztességes nyíltsággal mondta el a kormány, hogy kudarcok finanszírozására nem telik. Vállalkozóvá válni nem sikerült nekünk. magyaroknak sem. néhány fájdalmas műtét nélkül. De nem néhány sikerhajhász kalandor, hanem a történelem szemet szúróan aktuális tanulságai kényszerítik ránk az áldozatokat. A viszonylag csekélyeket azért, hogy a nagyokat, a tragikusakat nálunk soha meg se ismerjék a ma élő generációk. Hajdú János Ujabb turistaház Űjabb turistaszállással bővült a kisgyóni turistatelep: a Vörös Meteor és a Videoton természetjárói után a Székesfehérvári Volán SE is ..kulcsos házat" nyitott. Faházakat állítottak fel. ahol főzési alkalmat is teremtettek. Vetőmag — tavaszra Megkezdték a tavaszi vetőmagok kiszállítását a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dombóvári központiából : Tolna. Baranva és Somogy megve boltiaiba csaknem négymillió tasak ió minőségű vetőmagot küldenek. A kiskerttulajdonosok mintegy kétszáz faita. elsősorban korai zöldség- és viragmagokból válogathatnak, megvásárolhatlak a legújabb nemesíté.sű — nagyüzemi termelésben már kipróbált — vetőmagvakat is. Idei újdonság a kínai kígyóuborka és az igen bő termést adó korai paradicsom. Téesztervek Reményteli tervekkel vágnak az új évnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek: 1982-ben az előirányzat szerint 5.5 százalékkal növekszik a közös gazdaságok termelése, ami nem kis feladat. Az elmúlt évben egész sor ágazatban kiemelkedő eredmények születtek, s ígv általában nemzetközi mércével mérve is figyelemre méltó eredményeket kell tovább iavítani. Az előirányzat teljesítése azért is következetes munkát kíván, mert a szabályozó rendszerben bekövetkezett változások a tsz_ek egész sor termelési ágát érintették. Ez várhatóan a tartalékok további mozgósítására ösztönzi maid az üzemeket. Az előirányzat a gazdaságoknak egvfaita iránvmuta'ást jelent, a tsz-ek saiátos tervezési rendiében azonban méa hátra van az üzemi szintű „oisszaioazolas". A* üzemi terveket végleges formájukban a zárszámadó közgyűléseken tárgyalják meg. Sokéves tapasztalat hogy a tsz-ek általában a népgazdasági igényekkel összhangban alakítják ki saját terveiket Az idén ennek máris van iele: a várakozásnak megfelelően bővült a kalászos gabona termőterülete. a gazdaságok — nem végleges adatok szerint — a tavalyinál mintegv 4 százalékkal nagvobb területre vetettek búzát 1982-ben az előirányzat szerint hozzávetőleg 9 százalékkal növekszik a közös gazdaságokban a növénytermesztés. Az állattenyésztésben ennél valamivel mérsékeltebb fejlesztést. irányoztak elő: várhatóan 3 százalékkal fokozzák a tel iesítmém • A szabályozó ren (szerben bekövetkezett változások kellőképpen ösztönzik az ágazati elképzelések valóra váttáwit