Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJA!,EGYESÜLJETEK? AZ M S Z M P SZ EGED VÁ ROS I B I Z OTT S ÁG ÁNAK LAPJA f£. ?v¥ofyanl 7. szám 1982* január szombat Ara: 1,80 forint Gazdasági körkép íj műszaki '„A fejlődés intenzív jellegét erősítette, hogy valamennyi ágazatban emelkedett az élőmunka termelékenysége. A munkaszervezés és műszaki fejlesztési tevékenység révén több területen mérséklődött a fajlagos anyag- és enern* a felhasználás. A gazdálkodás tartalékainak feltárását segítették a sicrvezeti formákban bekövetkezett változások és a szervezetek közötti jobb együttműködés" — állapítja meg az MSZMP Csongrád megyei bizottságának a megye ,gazda tógának tavalyi fejlődéséről és az ez évi feladatokról szóló állásfoglalása. 11 j szervezési formákra, ésszerűbb műszaki megoldásokra r>an tehát szükség .., Á szervezések éve dások I A szakszervezetek és a tanácsok együttműküdése Bútorstílus, stílbútorok Az, hogy a vállalat az 1981-re tervezett 93 millió forintos nyereség helyett — az előzetes számítások szerint — 159—160 millió forin nyereséggel zárta az óévet már önmagában is jelzi, hogy a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat sikeres esztendőt tudhat maga mögött. A jó eredmény több tényező együttes hatásának köszönhető. Mindenekelőtt: az értékesítés a vártnál kedvezőbben alakult. A tőkés exportot 17,6 százalékkal növelték, emellett változatlan értékben szállítottak árut a szocialista országokba. és maradéktalanul eleget tettek a belföldi megrendeléseknek is. A nem rubelelszámolású ügyletekben sikerűit termékeik árát emelniük, s ÍRV nemcsak ellensúlyozni tudták a növekvő anyag- és más termelési költségeket, hanem — miután különböző intézkedésekkel sikerült javítani a költséggazdálkodást — még növelni is tudták a tőkés export jövedelmezőségét. Ez lehetőséget teremtett a belföldön értékesített; termékek árának emelésére is, amely ugyancsak hozzájárult a vállalat eredményességéhez. Az 1982-es terv — tűi a mennyiségi mutatókon — két fő célt tűz a KSZV közel hatezres kollektívája elé. Az egyik a meglevő eszközállomány maximális kihasználása, a másik' a hatékonyság növelése. A gépkihasználás érdekében eddig is sokat tettek: különböző bérmunkapartnereiknél már működik két-két fonoda és szövődé. Az úi évben úgy tervezik, hogy további két húsz-húsz gépes szövődét helyeznek ki. amelyek együtt másfél millió négy-, zetméter szövetet gyártanak majd a vállalat számára. A hatékonyság növelésére a mai körülmények között legolcsóbb és főleg leggyorsabban megtérülő „beruházást". a szervezést alkalmazzák. Az előjelek szerint 1982 a szervezések éveként vonul majd be a KSZV történetébe. A sort néhány nap múlva a vállalat három — köztük két szegedi — szövödéjében a Werner-féle szervezési módszer adaptálása nyitja, amelytől azonos létszám mellett jelentős termelésnövekedést várnak a szakemberek Ha az elképzelések beválnak, a dolgozók sem járnak maid roszszul: őket úgy teszik érdekeltté az új megoldások alkalmazásában. hogy több-. letmunKá.iúkat nagyobb jövedelemmel honorálják. A tervek szerim az év során — nyugati szervezők irányításával — átszervezik a fólia- és raxchtizsákmiártő üzemeket is A várt teljesítménynövekedés. a minőség .avulása és a huiiadékcsökkenés együttes eredményeként — akárcsak a szövödékre fordított tízmillió esetében — két év alatt megtérül a nyolcmillió forintos szervezési költség Bár az előbbieknél kevésbé látványos, gazdasági hasznát tekintve mégis fontos a vállalat számára a számítógépes adatfeldolgozás bővítése. Egy évvel ezelőtt az anyaggazdálkodás adatai kerültek számítógépbe, s a kedvező eredmények alapján az idein a azámlalikvidációval folytatják a számítógépes program megvalósítását. * Somogyi Károlyné felvétele A Szegedi Bútoripari Szövetkezet nemrégiben köitözött új telephelyre. Jobb. modernebb, korszerűbb körülmények között dolgoznak ebben az esztendőben már, s remélik, hogy stíl jellegű bútoraik valóban stílust teremtenek a lakásokban. Képünkön: az üzem részlete Plafonközelben Az ÁFÉSZ-eknefc nehezebb a dolguk, mint eddig. Az emberek jobban megnézik. mire költik a pénzt. Így történt az Ül lés és Vidéke ÁFÉSZ-hez tartozó községekben is. — A gyors összegzés szerint nem mondhatjuk sikeresnek a nyolcvanegyes esztendőt — mondja Patik Imre elnök. — A kiskereskedelemnek 231 millió forint lett a forgalma, alig valamivel több. mint tavalyelőtt. Akkor zöldségből és gyümölcsből is 40 millió forintot forgalmaztunk. tavaly ez alig éri el a 34 milliót. — Ismeretesek az okok, hor-i miért? Gyufapalást A gyufagyártás igen régi hagyományokra tekint vissza Szegeden, az itteni öreg üzem viszont évről évre — és ezt már mintegy tíz esztendeje bizonyítja — úgy tud megújulni, hogy csökkenő létszám mellett is egyre -javuló eredményeket produkál. 1981 volt a gyufaipar legjobb szegedi éve, 377,5 millió doboz gyufát gyártottak. Ezt főleg annak köszönhetik, hogv tmk-műhelyiik elkészített három automata géoet, saját erőből, és úgy, hogy ezek a berendezések valóban világszínvonalat képviselnek. Kovács József, az üzem vezetője mondja: — A megkezdett úton járunk tovább. Űgv tervezzük, hogy 1932-ben is saját erőből állítunk elő új gépeket tmk-műhelyünkben. A dobozösszetoló automata és a palástnyomó gép összesen több mint 10 mil'ió forint értékű deviza megtakarítását teszi lehetővé. Megoldjuk a rönkök fűrészelösóoek g->n4iajt is. Műhelviinkben egymillió forint értékű gépet készítünk. Űj hulladékégető kazánt is munkába állítunk ebben az esztendőben. A beruházás várhatóan 2,5—<3 millió forintba kerül. — És a haszon? — Pontosan fel sem tudjuk mérni. Ügy látom, hogy egy-egy gyár életében egyegy beruházás várható sorsa igazából meg sem ítélhető. Mi a szigorodó gazdálkodási feltételekre készülünk. Ezért teszünk meg minden erőfeszítést azért, hogy semmilyen világgazdasági változás ne érhessen bennünket váratlanul. 1982-ben a gyár várhatóan 375 millió doboz gyufát gyárt majd. A dolgozók borítékjába január 1-től öt százalékkal több kerüi a forintokból, mint az elmúlt évben. Két kommunista műszakot tartanak. A munkabérből a petőfitelepi szociális otthon is részesedik majd. Dolgozóinak lakásfelújítási alapot is biztosítanak ebben az évben. Várhatóan a tavalyi 1606 óránál is többet tölt el társadalmi munkában a gyufagyári kollektíva. — A tavaszi fagyok és a nyári kellemetlen időjárás miatt kevesebb árunakvaló is termett, de az is lényeges, hogy a környező téeszek többet fizetnek az áruért. Ezenkívül belefogtunk az építkezésbe. Megszüntettük a gázcseretelepet, és bezártunk egy tápboltot is. — A vendéglősök fogtak valami pénzt? — Egy kicsivel többet, mint máskor. A tavalyi öszszegzés szerint 34,5 millió forint volt a vendéglátás forgalma. — Magasra tették « mércét? — Kiváló Szövetkezet lettünk. ahhoz igazítjuk magunkat. — Van bizodalom erre etz évre? — Ügy mondjam, már majdnem elértük a plafont, s ezért szeretnénk az eddigi szintet megtartani. » Azt szokták mondani, ez tán a nehezebb. — Van hozzá mindenük? — Az idén tízezer négyzetméteres területet jelöltünk ki az ipari munkára. Többek között targonca- és emelőgép-javító műhelyt szeretnénk tető alá hozni. És a legnagyobb vágyunk, hogy fölépüljön az üllési vendéglő. Akkor bizonyára több lesz az évi bevételünk 300 milliónál. — Terveznek-e változást az üzletpolitikában? — Alapjaiban megmarad minden. A fő feladatunk, hogy ellássuk a lakosságot azzal, amire okvetlen szüksége van: élelemmel, ruhával. géppel. A szakszervezetek és a tanácsok együttműködésének irányelveit vitatta meg pénteki ülésén a SZOT elnöksége. A jelenlegi irányelveketöt évvel ezelőtt dolgozták ki, az új követelmények most ezek korszerűsítését. az együttműködés célszerűségének fokozását teszik szükségessé. Az utóbbi években a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási munkájának jelentősége megnőtt, a korábbiaknál is többet tehetnek a dolgozók élekörülményeinek javításáért. A szakszervezetek pedig — ugyancsak nagyobb lehetőségeikkel élve — érdekvédelmüket a lakóterületekre is igyekeznek mind nagyobb mértékbeli kiterjeszteni. A tanácsok és a szakszer, vezetek egyesítik erőiket, hogy az üzemi, a lakóhelyi és a közéleti demokratizmus egyaránt fejlődjék, a dolgozók minden olyan vállalati, terület- és településfejlesztési terv előkészítéséből részt vállaljanak, amely élei- és munkakörülményeiket közvetlenül érinti. A mostani ülésen megvitatott korszerűsített irányelvekben a SZOT elnöksége és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala rámutat, hogy az életkörülmények javítása gyakran nem is igényel anyagi eszközöket, csupán nagyobb körültekintést, jobb szervezést. Ezért a szakszervezetek gyűjtsék össze, rangsorolják. és továbbítsák a tanácsokhoz a dolgozók javaslatait, vegyenek részt a döntések meghozatalában, mozgósítsák tagjaikat a lakóterület életét érintő feladatok végrehajtására. A tanácsok pedig fokozottan vegyék igénybe a szakszervezetektől kapott információkat, a szakszervezeti ellenőrzés tapasztalatait, fgy helyesebb rangsort tudnak kialakítani a lakásgazdálkodásban. a szociális. és egészségügyi, a gyermekintézmények fejlesztésében. jobban felfedhetik az árnellátás fehér foltjait, a tömegközlekedés problémáit, vagy például az ötnapos munkahét bevezetésének menetében adódó teendőket. A szakszervezetek és a tanácsok jobb együttműködése célirányosabbá teheti a társadalmi munkaakciókat,, a még inkább a legfontosabb célok szolgálatába állíthatö ják a kommunista műszakon kat. A szakszervezetek és a tanácsok szorosabb összefogása, közös fellépése alkalmas árra, hogy a különböző hivatalokban gyorsítsák, egyszerűsítsék a lakosság ügyeinek intézését. legalábbis csökkentsék a különböző szolgáltatások bürokratizmusát. Közös cél a pályaválasztási' tanácsadás javítása, a napköziotthonok ellátásának fejlesztése, az általános iskola nyolc osztályát el nem végzett fiatalok ösztönzése tanulmányaik befejezésére, a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásához a feltételiek megteremtése és még sok egyéb. A szakmaközi bizottságok munkájának homlokterébe is a város- és községpolitikai feladatok kerülnek, miközben hagyományos teendőiket is eliátják. segítve az ingázók, a gyes-en levők és a nyugdíjasok helyzetének javítását. Második napirendi pont-t ként a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenyé ségéből és az ezzel kapcsolatos idei feladatokról tárgyalt az elnökség. Rámutatott. hogy a nehezbbbé vált nemzetközi körülmények között még következetesebben! kell harcolniuk a szakszervezeteknek a békéért, a biztonságért, a leszerelésért, aa enyhülésért. Folytatódik ai felkészülés a X. szakszerve-! zeti világkongresszusra. Az elnökség felhívja ü magyar szakszervezeteket, hogy erősítsék, tegyék még tartalmasabbá együttműködésüket a baráti szocialista országok szakszerve-! zeteivel. következetesen 15* rekedjnek a formalitásoktól mentes kapcsolattartási módszerekre. Folytatják a fejlődő világ szakszervezeteinek nyújtott támogatást, mindenekelőtt szakszervezeti tisztségviselőik képzését. Az elnökség arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemzetközi tevékenységben is érvényesüljön a takarékosság A nemzetközi találkozók valóban munkaértekezletek .legyenek, mentesek a protokolláris külsőségektől. (MTI) Ölést tartott a szegedi járási pártbizottság Tegnap, pénteken, a szegedi járási hivatal épületében ülést tartott az MSZMP szegedi járási bizottsága. A tanácskozáson, amelyen Fodor István, a járási hivatal elnöke elnökölt, részt vettek a meghívottak sorából a községi pártbizottságok, pártvezetőségek titkárai is. Az ülésen ott volt és felszólalt Tokaji István, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának tagja, a Derekegyházi Állami Gazdaság igazgatója. A testületet elsőként dr. Somogyi Ferenc, a járási pártbizottság első titkára tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottsága 1981. december 3-i üléséről. Ezután a járási pártbizottság megvitatta a járás gazdaságának 1981. évi fejlődéséről szóló jelentést, s az 1982. évi gazdaságpolitikai feladatokra kidolgozott javaslatot. Aa írásos anyaghoz dr. Somogyi Ferenc fűzött szóbeli kiegészítést. A téma vitájában felszólalt Balogh Sándor, a balástyai Alkotmány Tsz elnöke, Ábrahám Vince, a rúzsai Napsugár Tsz elnöke, Sándor Tibor, a forráskút! Haladás Tsz elnöke, Karsai Árpádné dr., a járási hivatal elnökhelyettese. Pásztói Lajos, a Szegedi Állami Gazdaság igazgatója, Mogyari László, a röszkei Kossuth Tsz ágazatvezetője, Bischoff József, a kisteleki Egység Áfész elnöke és Bálint Pál, a mórahalmi Vörös Október Tsz párttitkára. A vita után a testület elfogadta a jelentést és jóváhagyta az idei gazdaságpolitikai feladatokra vonatkozó javaslatokat