Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-08 / 6. szám

2 « Péntek, 1982. január 8, A zöldségkereskedelem jelene Ki a vesztes? 4 A zöldségkereskedés el­• lentmondásai nem mai keletűek. A zöldség- és a gyümölcs csak frissen ér­ték, s ezért lényeges, hogy gyorsan jjsson el a terme­lőtől a fogyasztóhoz. A gya­korlatban — az állami töld­ségkeresked elemben, ennek még nincs meg kellő fölté­tele. A vállalat a legjobb akarata ellenére se tud ver­senyre kelni mondjuk az éielmes kiskereskedővel. Először, mert lényegesen nehézkesebb, másodszor pe­dig a jó boltos helyébe megy a portékának * Ujabb jelenet a csengelei batárból. Szakállas fiatalember fitymálja a gazda gúlába i'akptt gyümölcseit, majd a kis teherautó ajtajából visz­szakiált: „Tatukám, ha nem adod annyiért, amennyit mondtam, vidd el a fölvá­sárlónak". A bő terméssel megáldott gazda vet egy pillantást az asszonyra, majd annak kétségbeesett arcát látva, beleegyezik az alkuba. Gondolván, legköze­lebb hátha elviszi a krump­lit is. Egye fene azt a pár forintot, amivel az ára alatt kel el a portéka. A ZÖL­DÉRT-nek vagy köll, vagy pem. Példabéli gazdánk kény­szerhelyzetét kihasználták. Mivel kocsija nincs, maga nem piacolhat, kénytelen al­kalmazkodni ahhoz, aki épp arra vetődik. Mert mire a közösből kocsit kap, hogy azon bevigye a fölvásárló­hoz a leszedett gyümölcsöt. fél nap. Aztán mire ráke­rül a sor, szinte eléri az idegbaj a tétlenségtől, mert közben napszámost fogadott maga helyett otthonra, s tudja már a fajtájáról, ha elveszi mellőle a lábát. az földig issza magát. Ha mond­juk a péjdabélj gazdánk mindezekkel mitsem törő­dik. és még a fölvásárló ki­sebb lopásai föjött is sze­met huny, sehova se halad az életben. Miközben mellet­te gazdagodnak. * A tollasodó emberek kö­zé szokták sorojnj az orvos után a zöldségfelvásárlókat és a kiskereskedőket. Agya­korlat igazolja, pá/ év alatt szinte a semmiből szedik össze magukat, építenek ka­csalábon forgó várat, cse­rélnek kocsit és fizetnek be tengerparti üdülésre. Több­ségük meg is , érdemli, még akkor is, ha a társadalom más rétegéhez tartozó em­ber — mondjuk egy két­diplomás szociológus — tlyen anyagi jólétéről csak álmodozhat. Illetékes ember, aki a társadalmi mozgásokban jár­tas, magyarázza: törvénysze­rű, ha valaki többet dolgo­zik. illesse több is a javak­ból. Erre sarkall a mostani gazdaságpolitika. Differen­ciáljunk az emberek között. Ez nem új találmány, ezt a gazdasági élet kényszere kí­vánja így. Igen. csakhogy gyakran a sokat dolgozó gazda marad alul. Az 6 zse­bére gazdagodnak. Ebből pedig több vészé'v is származhat. Sokan kevés munkával nagy jövedelem­hez jutnak, s az ellentmon­dások miatt nem termeszte­nek zöldséget se a gazdasá­gok. se a kistermelók. A na­gyobbik gond pedig ebből adódhat. * Tudják ezt gazdasági éle­tünk irányítói is. s nem vet­ték le a napirendről a zöld­ségkereskedelem ügyét. Ahány mezőgazdasággal fog­lalkozó fórum csak létezik, mind zászlajára tűzte a je­lenlegi állapot megváltozta­tását. Eredmény is mutatko­zik. Vannak megyék, ahol megszüntették a ZÖLDÉRT­eket, máshol téeszeknek ad­tak engedélyt kereskedésre. Legutóbb a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsá­nak kongresszusán került szóba a termelés és az érté­kesítés összhangjának szük­ségessége. A kérdés mipdig az: van-e erőnk és lehetőségünk a ré­gi helyébe újat hozni? Meft, ha csak kimondottan for­májában változik valami, szebb lehet, de hasznosabb nem. Ha a zöldségkereske­delemben az egyik monopol­helyzetben levő vállalat he­lyébe másik kerül, nem biz­tos. hogy abból a fogyasztó­nak is előnye lesz. A csata elvileg és eredetileg az ő érdekében és védelmében in­dult, A harsonás kirohaná­sok közben mintha ez elfe­lejtődött volna. Vagv nagyon Is jól tud­juk. hogy a 7Öldségr$atáro­zásoknak n fogyasztó csak néma szemlélője? Majoros Tibor Újmagyarul Színe és visszája Minden valószínűség sze. rínt a népszerű rajzfilmcsa­lád hoppmestere. Mézga Aladár definiálta először édes anyanyelvünk egészen aktuális hajlandóságát a bősz rövidségre Az önmeg­rövidülésre. Aladár nevez­te el tudniillik e nyelvi tü­netet újmagyarnak. Mely nemcsak a szavak formális összevonásában meríti ki leleményes kedvét, de a szó­képzésben is. mi a magyar­nak mindiglen izgató esé­lye veit és marad. Közülük jópár tündöklő karrierre tett szert máris. Néhány divatos példányt lehalászva kifeje­zetten csinos kollekciót le­hetne összehozni. Csupán mutatóba (azzal a megjegy­zéssel. kapcsford. vagyis kapásból fordítom). Valahol. „Ennek a süket Tószeginek valahol igaza van." Kapcsford: Meglehet hogv ez a süket Tószegi ha­zudik, tehát egyáltalán nincs igaza. De ugyanilyen sansza lehet annak a vál­tozatnak is. hogy e? a Tó­szegi igazat szól. tehát nem is olyan süket, az alternatí­vák döntetlen színezetűek. Szánban egy. a szituáció szempontjából lényeges pil­lanatban az utóbbi változat látszik valószef übbnek vagv kedvezőbbnek a közlő szá­mára. aki azért nem szeret­né elhallgatni fenti kijelen­tése körül érzett bizonyta­lankodásait sem. Nálam. „Jó vagy nálam, kisanyám!" A valahol szó­tári alakjának pontosított változata Logikusnak tet­szik. miszerint a példa­mondat akként is áll a lá­bán, hogy ..Jó vagv valahol nálam", mindazonáltal fe­gyelmezettebb kifeiezésről van szá. a közlő kevés két­éget jgyakszik hagyni hir­telen f3r<v--'-z.'atn'f é"zel­mein—c relatív hőfoka és a;t i..s4ea 'e'ől Igényt is tart ama őszintének eleve fölfoghatatlan lelkiállapotá­nak tudatosítására, melv ezt a kifejezést kikésztette belő­le. Akármi. ..Beléptünk a ka­pun. odanéztünk, hát látjuk szembe jönni azt a fene nagy akármit." Filozófiai szóhasználattal: meghatáro­zatlan tárgyiasság; társasági divatetikett szerint a dör­zsöltek. naprakészen jópofák belterjes szlengje; magya­rán ; gondolkodásbeli reny­heség. Pályafutása elkáp­ráztató úgyszólván. Bárki, bárhol, bármilyen helyzet­ben a biztos siker reményé­ben használhatja, látványo­san föltalálhatja, kiválthat­ja magát vele a legképtele­nebb zsákutcákból. Csúcs. „Figyelted Svájc ellen? Hogy játszott a Ka­pa? Csúcs!" Kapcsford: Volt egy fontos labdarúgó-mérkő­zése a magvar csapatnak, ami a közlőt általánosan lel­kesült hangulatba hozta, s a győzelem fölötti elragadta­tásának költői kérdések for­májában adia tanújelét, mely költői kérdésekre ez­úttal válaszról is gondosko­dik magának. Fogalmilag a csúcs a melléknevek fokozá­sának létrájához sorol, ez idő szerinti teteje annak, napjainkban föltalált csim­borasszófoka. Aminthogy eddig csak alapfok, közép­fok. felsőfok és a legfelső­ink üzemelt. Ehhez csapó­dott a csúcs, úgvis. mint csúcsteljesítmény, mely kife­jezés tehát egyszerre nyelv­tani jelenség, szótani definí­ció is. OJv tömény, hogy be­helyettesfthetőek vele akár a többszörösen összetett mondatok. Világcsúcs S hogy édes anyanyel­vünk e legfrissebb csúcstel­jesítményét mindjárt hasz­nálatba is vegyem, monda­nék rá eleven példát — ter­mészetesen esak és kizáró­lag a könnyebb érthetőség okán. Múltkoriban az SZMT il­letékesei úgv gondolták, megfaggatják azokat a mű­vészeket. közéleti embere­ket. akiket az eltelt bő más­fél évtized 6orán szakszer­vezeti díjjal tüntettek ki. Mondják el véleményüket a tömeeszervezet művészeti nevelőmunkáiáról. szóljanak tágabb szűkebb közösségük műhelyéről, legszemélyesebb alkotói elképzeléseikről, vi­tassák meg közös gondjai­kat. kit mire ösztönzött a kitüntetés, s eeváltalán: már az sincs haszontalanul. ha ran'atnk -nhHn-í-ribai eav alkc'n ko'lek tíva öss-e'ön fölfnkad k; bezzéU ™>aaít A ke-vtomé nyező házieazda szerepköré' a szegedi Juhász Gyula Mű velődési Központ vállalta. Elsőként a képzőművésze­ket invitálta meg. s a kel­lemes hangulatú, tartalmas délután nyomán jogosan re­ménykedtek hasonló folyta­tásban. Aztán a színház Ju­hász Gyula-díjas művészeire került sor, a legutóbbi két ünnepkör, karácsony és szil­veszter között, s több mint harminc meghívót küldtek szét. bár nem egvet inkább csak titkos reménnvel, mi­vel a címzett eltávozott már Szegedről. Az eredmény azonban ígv is minden kép­zeletet alulmúlt. Az SZMT kitüntetett előadóművészei közül — nyilván különböző okok miatt — mindössze ketten jelentek meg a „ke­rékasztalnál", ami a szak­szervezet belső munkásai­nak egyébként szép számú érdeklődő részvétele okán más jellegű diskurzus fóru­mává vált. A több mint har­mincból kettő — hát. ez a csúcs. Sőt. Világcsúcs. Nikolényl István Üj matekot tanul a szülő Nagyjából tudom, kl volt Galilei, ki volt Kepler. Lát­tam műholdas fényképfelvé­teleket Földünkről, láttam a naprendszer modelljét. Ha csak az ismeretterjesztő tu­dományos irodalom szintjén is, többször nekirugaszkod1 tam, hogy megértsem a spe­ciális és általános relativi­táselméletet. Voltak pilla­natok, amikor úgy tetszett, megértek valamit a négydi­menziós téridőből, sejtem mi az a fekete lyuk; tudni vél­tem, mért öregszik lassabban a száguldó űrhajón utazó ikerlestvér, mint öreg boly­gónkon üldögélő hasonmása. És mégis, a XX. század negyedik negyedében is visz­szavonhatatlanul győzedel­meskedett bennem a közép­kori szemlélet; álmos hét­köznap reggeleken nekem ma sem a Föld fordul a Nap körül a girbegurba tér­időben, hanem igenis a na­pocska kel föl a Liget sar­ka fölött, a Vidám Fark környékén. Fölkapaszkodik a Sportcsarnok tetejére, lom­hán átballag a MÁV-rende­lő fölött, hogy aztán lenyu­godjon a 17-es ABC mögöt­ti tízemeletes panelházak közé. * Hányféleképpen lehet öt gyereknek három krémest odaadni ? Hányféleképpen le­het öt gyereknek egy kré­mest, egy dobostortát meg egy minyont odaadni? Hány­féleképpen lehet Jancsinak, Juliskának, Nicolette-nek, Rolandnak és Kadosának egy krémest, egy dobostorr tát meg egy minyont oda­adni? Kombinatorika általá­nos iskolásoknak. Kisiskolásokat láttam az ősz elején kószálni a Liget­ben. Megállt velük a tanító néni egy fenyőfánál és meg­kérdezte: — Igaz-e az az állításom, hogy ősszel minden fának lehull a levele? A vélemények megoszlot­tak. A tanító néni fejét in­gatta a csipogó gyereksereg közepén. Fogalmazzuk másként a kérdést: — Igaz-e az az állításom, hogy ősszel nem hull le a fák levele? — Nem! -r kiabálták kó­rusban a logika ifjú meste­rei. — És hogyan kéne fogal­mazni, hogy maradéktalanul igaz legyen az állítás? — Egyes fáknak ősszel le­hull a levele — mondta egy csillogó szemű kisfiú. — Jól van — örvendezett a tanító néni. — Hogy ilyen okosak voltatok, elmehettek makkot szedni. A gyerekek a logika kez­deteitől boldogan futottak vissza egy patriarchális gyer­mekkor végére: körmükkel bontogatták a földrehullott makkot, hátha találnak ben­ne kukacot. Eszembe jutott a magam gyermekkora: ahogyan hó­napokig kántáltuk a szorzó­táblát a kis tanyai iskolá­ban, míg mindenkinek, jobb­nak és gyöngébbnek egyfor­mán meg nem kapaszkodott a szürkeállományában, mennyi hatszor kilenc. Per­sze, jó ha tudja az ember, mennyi hatszor kilenc. De ha nem tudja? A napokban ajándékoztunk ismerősünk kisfiának eav zsebszámoló­gépet karácsonyra. Egy má­sodperc alatt összeszoroz bármit, bármivel. * A Béke utcai általános is­kolában Szülők Akadémiája címmel fut egy előadás-soro­zat. Decemberben matema­tika oktatót hívtak meg, hogy elmondja a szülőknek, mi volt a célja ax általános iskolás matematika tanterv reformjának. Néhány példa, s máris mindenki előtt vi­lágos lehetett, hogy gondol­kodásunk mennyire bele­merevedett a tízes szám­rendszer sémáiba. A reagá­lások — a magamé is — arra is rávilágítottak, hogy lám. jól érzi magát benne. Hogy gondolkodásunk —, s itt tekintetbe veendő, hogy a szülők többsége fiatal, 28 és harmincöt év közötti volt — berzenkedik mindenféle új ellen. — Mi szükség van erre? — kérde7.te valaki. A másik szülő súlyosbította is a ké­telyt: m. Szükség van-e rá egyáltalán? Mert a piacon feltehetően ezután is tízes számrend­szerben számolják ki a krumpli árát, s lám eddig is nemzedékek nőttek fel békében vagy háborúban, anélkül, hogy zsenge gyer­mekkorukban kombinatori­kát tanultak volna. Van-e értelme a dolognak, ha pél­dául a köznapi életben egyetlen komoly dologra le­hetne használni, hogy tud­niillik kiszámítsa vele az ember a nyertes lottószámo­kat, erre meg nem jó az egész. Azt is az előadó, te­hát szakember mondta, va­lami 43 milliárd szelvény­nyel kellene játszani, hogy biztos lehessen az ember az ötös találatban. A beszélgetés vége felé fölállt egy szülő és azt mondta, igenis szükség van arra, hogy legalább a gye­rekekben föloldják az év­ezredes gondolati struktúrák merevségét. Hiszen a szá­mítógépek, a mikroelektro­nika korszakát éljük. egy gyár vezetése sem nélkülöz­heti ma már a korszerű technikát, s azt, hogy aki irányítja mindezt, az értsen is a nyelvén. Rendben van, az új ma­tekra szükség van. De vagy nagyon nehéz, vagy rosszul tanítják, mert a gyerekek általában rosszabb jegyeket kapnak belőle, mint a ko­rábbi évfolyamok, amelyek még a hagyományos szám­tant tanulták. Ez természe­tes. A pedagógusok is em­berek, ők sem könnyen áll­nak át az újra. S vegyük tekintetbe, hogy nem féltu­cat gyereknek tanítják osz­tályonként a nekik is új, gyerekeknek is új tárgyat, hanem negyvennek—negy­venötnek, délelött-dólután, orrvérzésig. Arról nem is beszélve, hogy az új matek eleve könnyebben kihozza a gyerekek matematikai ké­pességei közti különbséget­Igaz, hogy az új matek ok­tatásáról a szakemberek is vitatkoznak, de nem amiatt, hogy szükség van-e rá, ha­nem hogy pontosan úgy, és arra van-e szükség, amit a jelenlegi tanterv tartalmaz. IVJert hát ez a matek ter­mészetesen nem új matek, legfeljebb az általános is­kolai oktatásban számit an­nak. Régen amit nem értett meg a nebuló az iskolában, megkérdezte otthon. A szü­lő pedig, ha lelkiismeretes volt, segített neki. De ho­gyan segítsen most, amikor maga sem érti, ami a tan­könyvekben áll? Odavész a szülői tekintélye, ha azt kell mondania a gyereké­nek: én sem tudom? Milyen jogon korholhatja ezután, ha gyengébb jegyet hoz ha­za? Rögtön visszaszól a gye­rek: te tán jobban tudnád? * Aki szakmabeli, annak nem gond a segítség. Aki veszi magának a fáradságot, hogy maga is átvegye az anyagot elejétől végéig, s van is némi érzéke hozzá, az megtanulhatja. Akinek nincs? Akinek a gyereke is nehezen tanul? Hát az nyu­godjon bele, hogy rosszabb osztályzatot kap a csemeté­je. Nekem egy dolog tetszett az új matekot kommentáló elegáns és önkritikus elő­adásból: hogy kihozza az el­térő teljesítmények közti különbséget. A fölsorolt és valójában igen egyszerű példák nyomán világossá vált, ezt a matekot én már nem tanulom meg. Majd megianulják a gveretrpim, ha ők megértik. Ha meg nem értik, msvukra ve^'e­nek. Tele a pályaválasztási füzet hiányszakmával . .. Tanács István Mezőgazdasági továbbképzés Házh&lyreállitás Helyreállítják Tokaj egyik legszebb műemléképületét, a Sassarát görög kereskedő­család egykor; lakóházát. Az 1790-es években készült két­szintes copf stílusú épületet, amely a község főterén áll. a felújítása után múzeum­ként hasznosítják. Állandó szőlőművelési és borterme­lési kiállítás mellett idősza­kos kiállításokat is rendez­nek benne, és helyet kap egy emléktárgyakat árusító bolt is. A tervek szerint a műemlékház teljes felújítá­sát 1983-ban fejezik be. Az idén a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az er­dészet területén mintegy 15 ezer embert — vezetőket és szakemberedet — képeznek tovább. A MÉM mérnök-és vezetőképző intézete 1982-re változatos programot állított össze. Az állami gazdaságok és a tsz-ek szakemberei új­szerű képzési rendszerekben, sajátos oktatási formák se­gítségével viszonylag rövid idő alatt sajátíthatják majd el a legújabb ismereteket. Kiemelt feladatot szánnak a vezetői ismeretek oktatásá­nak, az idén több tanfolya­mot indítanak ebben a té­makörben, törlesztve ezzel a szakmai oktatás egy régi adósságát. A képzésben és tovább­képzésben mintegy 400—500 üzemi, vezető beosztásban alkalmazott dolgozó vesz részt majd. Ebben az esz­tendőben mintegy 1539— 1600 művezetőt is kiképez­nek. Azért ilyen nagy szamu középvezetővel sajátíttatják el a szükséges ismereteket, mert a gazdaságokban külö­nösen nagy hiány mutatko­zik a közvetlen munkahelyi irányítókban. Szakképesítést adó tanfolyamokat is szer­veznek. ezekre mintegy 5— 6 ezer jelentkezőt várnak­Igyekeznek elérni, hogy a tanfolyamok résztvevői mi­nél kevesebbet hiányozza­nak a munkahelyükről, ezért a bentlakásos oktatást a levelezőképzéssel kombi­nálják. és minden eddiginél szélesebb körben szervezik meg az úgynevezett irányí­tott egyéni tanulást. A továbbképzési hálózat igyekszik alkalmazkodni ez üzemi igényekhez. Számos új tanfolyamformát indíta­nak ebben az évben. Külön előadássorozaton ismerked­hetnek meg újszerű tenni­valóikkal a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú üzemek vezetői és szakemberei. A gazdálkodás hatékonyságát javítja az az ismeretanyag, amelyet az értékelemzés gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos előadássorozaton sajátíthatnak el. Intenzív szerveaésfeljesz­tősi továbbképzés?, is indíta­nak, és a különböző mező­gazdasági tájkörzetekben te­vékenykedő üzemek vezetőit szintén speciális képzésben részesítik. Az idej tananya­got részletesen egyeztették a tsz-kerületi szövetségekkel, a termelési rendszerekkel is, azért, hogy megelőzzék a párhuzamos képzést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom