Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-24 / 20. szám

57 Vasárnap, 1ÍI82. január 24. Ladával girnsbe Az erőteljes aj tócsa ttanás­ra kinéztem a szerkesztőségi szoba ablakán. A zöldes­s-úrke Ladából akkor szállt ki vezetője, a hátsó ülésről kiemelte a menő Adidas tás­kát, ráfordította a kulcsot, s barátnőjével elindult a két sarokra levő gimnáziumba. Másnap mar figyeltem őket. Ugyanott parkoltak le, két saroknyira a gimitói, s a legutolsó sportos eleganciá­val. tüntető divatcuecokban, a tizenévesek magabiztossá­gával indultak matekórara. A „menő" általános iskola előtt rendszeresen áll meg reggelente a B-s rendszámú 1600-as Lada. Apuka ott ül a sofőr mellett, a hátsó ülés­ről pedig a másodikos kis­gyerek kászálódik ki. mint­ha egy nyugati divatlapból lepne elö. Először azt hit­tem, egyszeri esetről van szó, aztán bebizonyosodott, hogy ez naponta rendszere­sen ismétlődik. A kisöreg­nek nyilván már természe­tes. hogy fél nyolc tájban megszólal apuka kocsijának kürtje, s őt menetrendszerű pontossággal az iskola ka­pujáig szállítja a sofőr bá­csi. Bizonyára kis kerülő az egész, szóra sem érdemes, ha majd nagyobb lesz, • már gi­ntis, azt is természetesnek lógja venni, hogy az utolsó évben nemcsak jogosítvány lesz a zsebében — ami egy­re inkább természetes, sőt, fontos —. de négy keréken guruló saját kocsit ls kap, mint „nővérei" a fentebbi történetben. Persze majd ő is két sarokra áll meg az is­kolától, i ak nem teszi ki magát az irigy társaknak, a heccelődésnek. nem vállalja a céltábla szerepét. Gimnáziumi fizikataná­rom mesélte — akit szigorú­ságáért és következetességé­ért az idő múlásával egyre jobban tiszteltünk —, hogy középiskolai évei alatt végig bejáró volt. Egy azóta meg­szűnt vicinális volt napi két­jzeri társa, zötyögős, hideg, füstös, fapadoson utazott hajnalban a békési gimlbe. majd este haza. Bár fölvet­tek a kollégiumba, dfe öz­vegy édesanyjának segítség­re volt szüksége. El kellett látni az állatokat, kellett a „férfiember" a ház körül. Olyan jóba lett. a masinisz­tával, hogy már el se kellett menni a megállóig, a tanyá­jukhoz közel a vicinális las­sított. hogy felugorhasson. Ha valaki az előző törté­retekben valami erőszakolt párhuzamot, netán ellentétet igyekszik fölfedezni, téved. Eszem ágában sincs vissza­sírni fizikatanárom diák. eveit, "és nem irigylem a zöl­desszürke Ladát a tinédzse­rektől. sőt az állami kocsit sem akarom kihúzni a má­sodikos nebuló feneke alól. Pusztán arra gondoltam, hogy mostanában. amikor arról beszélünk, miként tud­nánk csökkenteni a szakadé­kot társadalmi osztályok, ré­tegek. sót az egyes emberek között, miként tudnanK tel­jesebbé, tartalmasabbá ten­ni mindenki életét, hogyan lehetne erősíteni az életmód szocialista vonásait, egyre­másra mind gyakoribb egyedi esetek során azt kell tapasztalni, hogy ez a sza­kadék nem csökken, de né­ha bizony nő. S arra is gon­doltam, hogy az a másodikos kisdiák, vagy az az érettségi előtt álló gimnazista, aki természetesnek veszi, hogy papája hivatali kocsijában gurul az iskola elé, vagy im­már saját autóban érkezik reggelente, mit fog tenni az önálló étet nagy akadályver­senyének első próbái előtt, Ha valamit nem kap meg azonnal, követelődző lesz-e vagy csalódott?! A keserű­ség önti-e el. vagy veszélye­ket rejtő, ingoványos terüle­teken is Igyekszik megsze­rezni, ami „neki jár"?! Va­jon, ha már nem lesz ily nagyvonalú szülői segítség, ilyen gazdag családi háttér, sikerül-e megállniuk a ne­hézségek és próbák közepet­te?! Nem húzták-e k| az élethez szükséges méregfo­gakat kényelemből, vagy rosszul értelmezett szeretet­ből szüleik?! Fiatal tanárnő ismerősöm panaszolta, hogy mióta a szakközépiskolában tanít, férjhez ment. albérletben la­kik és lakásra gyűjt, napon­ta érzi tanítványainak hol szánalmas, hol megvető pil­lantásait. Neki nem jut a legdivatosabb ruhákra, a most érkezett csizmákra, a legmenőbb fejfedőkre. Egye­temistaként többet költhetett magára, mint most. s köpe­nye bizony régebbbi szok­nyák, blúzokat, ruhákat ta­kar. Tanítványai már nem hajlandók fölvenni az isko­lai egyenköpenyt, s Vagy egészségtelen rivalizálás fo­lyik a legdivatosabb cuc­cokérl, vagy zajlik a Ki a legtopísabb? verseny. Amikor ezeket a története­ket elmeséltem barátaimnak, volt, aki megmosolygott: nyugodjak meg, az a gimna­zista lány. aki ma kocsival jár Iskolába, Jövőre már la­kástulajdonos lesz, és nem lesz gondja Se az egyetemi felvételi, sem a diploma megszerzése, de még a sze­rencsés állas sem. Csakhogy ez a zöldesszürke Lada egyedül árválkodik a szem­közti parkolóban, s nyilván vezetőjének osztálytársai gyalog, busszal vagy bicikli­vel érkeznek Iskolába. Álta­lánosítani tehát felelőtlen­ség lenne. S az sem elkép­zelhetetlen. hogy a est nos és magabiztos tini kiemelkedő képaségű tanuló, kisujjában van a középiskolai matema­tika, a kortárs költészet. a nyelvtan meg a glóbusz megannyi ismerete. Csak hát az a bizonyos szakadék. Az egyenlő esélyek, a hátrányos meg az előnyös helyzet Tandi Lajos I Nem szeretnénk azokhoz csatlakozni, akik az ötnapos munkahét bevezetését hasz­nálják fel arra, hogy meg­oldatlan gondjaik miatt men­tegetőznek. Ezért kereken megmondjuk: alig-alig győz­tük e héten a szép számmal érkezett olvasói levelek fel­dolgozását, de ennek nem levelezési rovatunk megfo­gyatkozott terjedelme az oka, hanem az örvendetes jelen­ség, hogy szinte valamennyi resztbe fordítják — baleset­veszélynek téve ki az arra járókat. M. József azt kérdi, mi­kor lesznek már alkalmasak a nagykörúti jelzőlámpák ar­ra, hogy a „zöldhullámot" élvezhessék c járművezetők. Kovács Mihály. Dalos ut­cai olvasónk arról tudósítja szerkesztőségünket, hogy a 4-es villamos tarjáni végál­lomásánál jeges, csúszós « megálló burkolata. Csakúgy, mint az aluljáróban, ahová levélírónk érdekes, közer- SZÖVAUT teherautói paf- lefolyik, később persze elje­postaláda társszerzőnk az olvasó dekíí témát ajánlott fel nyilvános közlésre. Háromféle szolgáltatás kólónak használják. kétsá- gesedik a víz. Ugyanitt. a vosra szűkítve le a négysá- léDC,&eljáró betonozása vos utat. Ráadásul az éjsza­kai randalírozók a pótkocsik megsüllyedt. Balesetveszély vonórúdjait rendszeresen ke- fenyeget. Három szolgáltató válla­latnak címezhető az itt kö­vetkező három panaszlevél — az IKV-nak, a DÉGÁZ­nak és a postának. T. i. az Olajos utca 12­ból arról tudósít, hogy már régóta kérik az IKV-t, sze­reljen fel porolót házuk kö­zelében, ne kelljen a takarí­tás ezernyi gondja közben még messzire Is gyalogolni­ígéretet is kaptak levélben, hogy 1981-ben teljesítik a kérést. Nem így történt. Temesvári László (Zöldfa utca 7/C II. 7.) is tudatta már kérését az illetékessel: Üzenetek Kovács Bélánénak üzenjük, hogy egyetértünk: bizony jó volna, ha a legteljesebb ösz­elromlott gázkonvektoruk he- szefogás megmenthetné a lyett újat szeretne kapni. Ja­nuár 15-én kelt levele sze­rint egy héttel azelőtt fo­galmazta meg beadványát, reméljük, a válasz is gyors uk a ház asszonyainak (vagy lesz: felszerelik a fűtőtestet. Irodalmi randevú a Korona pódiumon Január huszonharmadikán nyitotta meg ismét ka­puit a közönség előtt. a Korona pódium. Szombaton este a debreceniek Irodalmi presszója — a Csokonai ká­véház — Csikós Sándornak, a Csokonai Színház művé­s-cnek Villon-estjével mu­ratkozott be. Az est egyben nyitánya volt az Irodalmi resszók első országos talál­kozójának. amelyet a Bel­kereskedelmi. valamint a Művelődési Minisztérium, az Országos Rendező Iroda és a Dél-Budai Vendéglátó Vál­lalat közösen szervezett. A szervező Intézmények képviselőt sajtótájékoztatón elmondták, hogy az önállóan működő irodalmi presszók február végéig tartó találko­zóján az ország 9 pódiuma vesz részt, egy-egy. a szű kebb pátriátokban már be­mutatott műsorral. A találkozó végén maguk a művészeti vezetők és a szervezők is megvitatják ta­pasztalataikat. felmérve, ho­gyan lehetne e jónak bizo­nyult kezdeményezést to­vább folytatni. férjeiknek), ha szőnyegeiket alaposabban ki akarják tisz­títani. Nem tudjuk, van-e é kérés teljesítésének akadá­lya, mindenesetre továbbít­juk az ismételt kérést. Azért „ismételt", mert a ház la­kót már közvetlenül az IKV­Gémes István és öt boltos társa az 5-ös posta nyitva ­tartásának felülvizsgálását kéri a postaigazgatóság ille­tékeseitől. Mire bezárják az üzletet és összeszámolják a pénzt, mehetnek a jóval tá­tól is kérték a porolót. Sőt, volabbt nagypostára. Perben, haragban Feltételezzük, nincsenek perben, haragban a most következő levelek szerzői a kereskedőkkel — hangvéte­lükből ugyanis jószándékot érzünk ki, nem dühödt, tá­madó szándékot. Ám az észrevételek zöme: kritika. Gáspár Ágnes levelét leg­szívesebben szó szerint kö­zölnénk — ám hatoldalnyi mondanivalója szétfeszítené a Postaláda kereteit, össze­foglalva tehát: ha egy fel­újítás miatt hosszabb ideig zárva tartott önkiszolgáló élelmiszerbolt nem törődik vevőkörének visszaszerzésé­vel és megtartásával, az szerintünk is káros jelenség. Márpedig levélírónkban ez a vélemény alakult ki, amikor a pult alá dugott császársza­lonnából kért vékony szele­teket, és a válasz valahogy így hangzott: „az nincs ké­rem. és különbén sem sze­letelhetünk szalonnát". A csattanót sejthetik olvasó­ink:, szalonna ls volt, s egy perccel azelőtt a bolti dol­gozók reggelijéhez szeleteket vágtak belőle. A nagyáruházhoz tartozó ékszerboltban is egy elutasí­tó válasznak volt íültanúja levélírónk: egy arany kar­csaltqs órát kínált fel el­adásra az üzlet egyik láto­gatója, de azt csak az óra­szerkezet nélkül vették vol­na meg a felvásárlási joggal rendelkező dolgozók. S no­ha az üzletben órásrészleg ls működik, a szerkezet ki­emelését megtagadták, „nincs hozzá szerszámunk" — hivatkozással. Gáspár Ágnes kereskedel­mi „körképének" van egy örvendetes mozzanata is: karácsony után az ajándék­ba kapott ruhaneműt blokk nélkül is ki tudta cseréltet­ni. Közlekedünk, de hogyan? M. L.-né. a Párizsi körút 0-ből "Zt kérdi miért nem pontosabban szerelték fel a csatornafedeleket a Nagy­körúton. az Árvíz és a Hét­vezér utca között. Puskaro­pogasszerű durrogás hallha­tó, valahányszor egy autó kerekei áthaladnak e rosz­szul illeszkedő csatornafede­leken. Szíliné Tóth Edit azt teszi szóvá, hogy a Pető itelepről Felsővárosra, a töltésen át vezető lépcsőt esős időben száraz lábbal nem lehet megközelíteni. Putics Miklósné és Tóth Irhre, c lakótelepi belső utak és járdák síkossága miatt szegedi színházat attól, hogy mint .levélírónk mondja, „el ne merüljön az érdektelen­ség tengerében". Pesszimiz­musában azonban nem osz­tozunk. özv. Oláh Jenöné idős, l>e­teg asszony, s a Tolbuhin sgt. 5.5. szám alatti lakásában a Farkas Erikának, aki a Dugonics iskola hetedikes tanulója, üzenjük: igen de­rék kislány lehetsz, ha spó­rolt pénzedből nem csokolá­dét, hanem sót veszel, s a Kereszttöltés utcában a jár­dát sózod, hogy iskolástár­saidat megvédd az elcsú­szástól. Példát vehetnének rólad a felnőttek! (Köszön­jük Papp Gézánénak, hogy eljuttatta hozzánk az ügyes­villanyvezeték javításra szo- ségedről, segítőkészségedről rulna. Segélykérő üzenetét tudósító levelet.) azoknak az elektromosság­hoz értő szocialista brigá­doknak tolmácsoljuk ez­úton, akiknek módjuk van arra, hogy megkeressék a hiba okát. Balogh Józse/nénak azt üzenjük, lapunk hirdetés­rovatában találhat számára megfelelő ajánlatot. összeállította: Pálfy Katalin S még egy észrevétel a le­vélből: valóban érthetetlen, hogy a nescafés és a bébi­ételes üvegeket miért nem veszi vissza a kereskedelem. Ehhez egy adalék: tavaly másfél millió adag bébiételt forgalmazott a Bács—Csong­rád megyei FŰSZERT. Te­hát csak e két megyében másfél millió üveget lehe­tett volna a szemétredobés­tól megmenteni! Kisgyerme­kes és kávéivó felnőttek ne­vében kérdjük: tényleg ilyen bővében vagyunk az üveg­gyártás alapanyagainak? Dóczi István a Csaba ut­cából a diabetikus konzer­vek, csokoládék és gyü­mölcsízek feliratainak zűr­zavarairól tájékoztatott ben­nünket: nem egységesek e készítmények tájékoztatói abban a kérdésben, hogy 30 vagy 30 grammnyit fo­gyaszthat el egy nap a cu­korbeteg. A gyártási idő is sok készítményen olvasha­tatlan — s ez ellenkezik az élelmiszertörvény előírásai­val. Többszöri hibás számlá­zást tett szóvá Horváth Jó­zse/né olvasónk, a városellá­tó vállalat Marx téri üzleté­ben, a a Válasz — más vá­sárlók tapasztalatai szerint is — elnézést kérés helyett sértődött szemtelenkedés volt. A panaszos levelet mindenesetre elküldjük a vállalatnak. A szőregi 36-os számú At'ész-boltban adta le tejje­gyét Molnár Anna (Mályva utca 40.), de mert az üzlet­vezető szabadságra ment, addig a vásárlókat az ABC­nek kell tejjel kiszolgálnia. Kellene, mert az ABC el­adóinak tájékoztatása sze­rint a legyes tejet nem kap­ták mea a tejipartól. Vajon hol vesztek el a szőregi kis­gyerekek utalványaira járó tejesaacskók? pörlekedik — gazdátlanok lennének ezek a területek? Szakács József egy janu­ár 16-an délután, a 20-as autóbuszon megtörtént ese­tet ir le levelében, a jegye­ket vizsgáló ellenőr maga­tartósát kifogásolva. Mivel a levél valamennyi szükséges adatot tartalmazza tovdbbi­tottuk a Volán illetékesei­hez. Ugyancsak továbbítot­tuk az „Utasok" fedőnévvel érkezett levelet is. noha szí­vesebben vettük volna, ha írója nem hallgatja el nevét és a címét. Éberhardt Károly szemét bántja, hogy az újjáépített Felső Tisza parti utat. a Kálvária* A Retek utca 14. szám alatti tízemeletes, „össz­komfortos" szövetkezeti la­kásban lakunk. 1976-ban, amikor a lakást vásároltuk, gondolni sem mertünk vol­na arra, hogy mennyi ve­sződséget, bosszúságot vá­sárolunk meg drága pén­zért és mennyi fűtési szám­lát fizetünk ki kitartóan, fogvacogva annak a remé­nyében, hogy egyszer majdcsak lesz nekünk is „.meleg otthonunk!" A tü­relem — es a bizalom, hogy mindenki megteszi sa­ját reszortján a maga kö­telességét — nem vezetett célra! De hát ml is történt vol­taképpen? Az 1976-ban megépült lakóépületet — a személyi tulajdonban Jevő lakások kivételével — kezelésre a korábban megalakult IV. Tarjáni Lakásfenntartó Szövetkezet vette át. Mint később kiderült: a lakás­szövetkezet „gazdaságossá­gi" vagy ki tudja, milyen okok miatt a fűtőberende­zések karbantartására a Városgazdálkodási Vállalat Távhőszolgállatási Főosz­tályával szerződést nem kötött. Állítólag a karban­tartási munkálatokat saját embereivel látja el (?). Az első évben a lakás fűtése megfelelő volt. A második évben a hőfok valamelyest csökkent. Három év óta a szobákban — a fél szoba kivételével — a hőfok 15 —17 fok köpött mozog. Env­hébb tdőhen még a 19 fo­kot is eléri 1 Három éve szorgalmason fizetjük a havi 600 forint körüli fűtési díjat. Rekla­málunk a távhőszolgáltatási főosztályon. A hőfok méré­sére gyorsan Intézkednek, megállapítják, hogy nincs megfelelő hőmérséklet, megjegyzik, hogy — az építési technológia miatt — a nyílászárók nem szige­telnek kellően. Ez a ház­gyári lakások esetében va­lóban igaz. ennek ellenére mégis vannak lakások, ahol a hőfok a 25 fokot is el­éri. Megnyugszunk, hogy mindent figyelembe véve • Olvasónk itt közölt levelé­nek lényegével megegve^'k Matatsz Jenő és nyolc lakó­-itrsa nanasZa fs Sáros' utóa 5-ből, vagyis 316-os éntilethőt írtak), valamint Varga László <\e utca 3. IV 10.) levele ls arról szól. amiről a télies ter­iedelmében közöli olvasói pa­nasz: lakótársai faznak. csak ők úgy tudlák. a hiba oka az, hogy a távfűtőművek takaré­koskodott Január 18-án .. . intézkednek, holnaptól a kazánház már több hőt ad ki, és mi nem fogunk fázni. Ez a csoda azonban a há­rom év alatt nem történt meg. Többször megfogad­tuk, hogy nem fizetjük ki a fűtési számlát, hiszen évek óta jóformán alig ka­punk érte valami ellen­szolgáltatást, de továbbra is fizetjük — a fűtési szám­lán kívül a 316 forintos fenntartási költséget is a lakásszövetkezetnek — és várunk türelemmel. Az elmúlt fűtési idény­ben többszöri kérésünkre a lakásszövetkezet elnöke ki­küldött a társulástól két embert a lakás fűtőberen­dezésének vizsgálatára. Egy szobában a fűtőtestet lesze­relték, nézegették, hibát nem találtak Lemosás után visszaszerelték, a 250 fo­rintos számlát utólag ki­küldték. A fűtés azonban változatlan maradt. Az idei fűtési idényben helyzetünk — különösen az esti órák­ban — tarthatatlanná vált (15—17 C° hőmérséklet). A liften közlekedve egyre többen érdeklődnek a fű­tés minőségéről, főként az épület 2+1 szobás lakások felőli szárnyából. Egy fia­tal terhes anyuka panasz­kodott. hogy náluk 16 fo­kot mértek. Nem gyűjtöm az adatokat, de ebből sej­tem, hogy más laká*okhan sínes minden rendben Ké­résünkre á városgazdálko­dási vállalat főmérnök" a házbnn mérésok"' tett, egy-két lnká«bnp mé- 1 rőmű«-"lrt hftevtuk nrrPy' egv héten át /méH é« röo­zfti a hőértékeket A mé. rés! eredménvek valósrinű­leg újólag a rendszerben meglevő hibát Igazolják. Ez azonban a fázó emberek problémáját nem oldja meg. Nem vagyok fűtési szak­ember, azt. sem tudom el­dönteni, melyik szervnek van igaza: kivitelezési hi­ba történt, karbantartás vagy a megfelelő hőkiadés hiánya okozza „kálvárián­kat". de azt, mint laikus is tudom, hogy ennek ki­derítéséhez három év nem kell. Türelmetlenség vádje ne illessen, de értse mc az, akinek ebb°n cipeked­ni kell, hogy FÁZUNK, és ezért még első osztályú módon FIZETÜNK ls. Bogdán Józsefné Szeged, Retek u. 14. V/25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom