Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-24 / 20. szám

Vasárnap. 1982. január 24. 3 • W Üzletkötés Mo' ya*á'na» A magyar vegyipar egyik mennyiségben is legjelentő­sebb idei üzletét kötötte meg a szovjet Szojuzhimexporttal a Tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár és a Chemo­limpex Külkereskedelmi Vállalat. A megállapodás ér­telmében a szabolcsi nagy­üzem évente csaknem fél­milliárd forint értékben szál­lít a szovjet piacra a Glial­ka márkanevű gyomirtó szer­ből. E totális gyomirtó előnye, hogy más hasonló típusokkal szemben használható az éve­Mi gyomok, például a tarack ellen is. s alkalmas szőlők és gyümölcsösök gyommentesí­tésére is. A szovjet partner­rel kötött szerződés értelmé­ben a tiszavasváriak évente 800 tonna koncentrált ható­anyagot szállítanak, melynek további feldolgozását és csomagolását a szovjet üze­mekben végzik. Tanácstagok időközi választása Ma. vasárnap reggel idő­közi tanácstagválasztást tar­tanak. A szavazás reggel 6 órakor kezdődik. A válasz­tókerületek. illetve a szava­zókörök helye a következő. Szeged 56. számú választókerület, petőfi telepi 1. számú általá­nos iskola. Benczúr utca 2!>.; 106. számú választókerület. MÁV-étkezde. nagyállorfiás. Indóház tér 2.: 91. számú vá­lasztókerület, központi álta­lános iskola. Kiskundorozs­ma. Felszabadulás utca 2—4.: 110. számú Választókerület, ságváritelepi művelődési ház. Újvidéki utca 4. Szegedi járás Asotthalom. 21. számú vá­lasztókerület. Körösi iskola. Baks, 2. számú választóke­rület. máriatelepi italbolt: 9. számú választókerület. Fel­szabadulás utcai óvoda: 17. számú választókerület, Fel­szabadulás utcai óvoda. Balástya. 7. számú válasz­tókerület, községi pártház. Domaszék. 15. számú vá­lasztókerület. Balogh-iskola. Kübekháza, 9. számú vá­lasztókerület. régi iskola. Mórahalom, 16. számú vá­lasztókerület, művelődési ház: 35. számú választókerü­let. Homokkultúra Szakszö­vetkezet szőlőüzeme. Rúzsa, 6. számú választó­kerület. községi pártház. Szatymaz. 14. számú vá­lasztókerület. művelődési ház: 40. számú választókerü­let. művelődési ház. Zákányszék, 28. számú vá­lasztókerület. Dózsa György általános iskola. kapujában Amit ma megvehetsz... Eladók és vásárlók véleménye Frappáns ötlet. Amit ma megvehetsz, ne halaszd szombatra! Így ösztönöznek — némileg módosítva az is­mert jelmondatot — okos időbeosztásra a televízióból. De vajon milyen eredmény­nyel? Ennek próbáltunk utána járni. Természetesen szombaton. a január 1 óta általános szabadnapként em­legetett. az ötnapos munka­hét után ajándékba kapott plusz pihenőnapon. Tapasztalataink vegyesek. Először is: az élelmiszer­kereskedelemben dolgozók áldozatra kényszerültek a többség, a szerencsések sza­badnapja érdekében. Hogy egy másik napon ők is sza­badok lehessenek, munká­ban töltött szombatjukon tizenegy órát dolgoznak egy­huzamban a délután 4-ig nyitvatartó boltokban. így például az ÉLI KER Széche­nyi téri üzletében. Ruszka Istvánná üzletvezető-helyet­test reggel 9 óra tájban in­vitáltuk beszélgetésre. — A legjobbkor — mond­ta —. ilyenkor még nin­csenek sokan. Lassan cihe­lődnek a szabad szombatosok, a vásárlók többsége 11 óra tájban érkezik. Fél 10-ig ál­talaban kevés a vevőnk. An­nál nagyobb az ostrom a dé­Ji órákban. Délután 2-ig szusszánásnvi időnk sincs. Most különösen erős forga­lomra számítunk, tekintve, hogy a közeli Csemege nem­rég. felújítás miatt lehúzta a rolót, örömmel tapasztal­juk viszont, hogy számosan már pénteken bevásárolnak a hétvégére. — En mindig szombaton vásárolok — magyarázza az egyik vevő, Pribék Mihaly­né. — Mégpedig korán reg­gel, így szoktam meg. Róku­son. az új városrészben la­kom. ott bizony még ugyan­csak hiányos az ellátás. Ezért jobban járok, ha troli­ra ülök. s bejövök ebbe az üzletbe. Hiszen itt. a bolt előtt van/ a megálló. Nekem nem gond a bevásárlás, igaz csak magamra és a férjem­re kell gondolnom a gyere­keim már nagyok. külön laknak. Javában tartott a csúcs­forgalom, mire a ságvári te­lepiek élelmiszerboltjába et­tünk. Dobó Isttánnc üzlet­vezető csak nehezen tudott időt szakítani a beszélgetés­re. — Akik nálunk vásárol­nak, csak délután 5 óra táj­ban érnek hétköznap a mun­kából haza. Sokuknak még az óvodába is be kell ugra­niuk a gyerekekert. így az­tán nem csoda, hogy nincs energiájuk a pénteki bevá­sárlásra. Szombatra halaszt­ják. Nálunk hétvégeken a legerősebb a forgalom. Gon­dunk van éppen elég. Példá­ul a kenyérrel. Tudom, más üzletekben sincs másként, mindenesetre rengeteg kelle­metlenséget okoz. hogy a korábbi mennyiség duplája újabban az előresütött ke­nyér. Szombati készletünk majdnem felét már pénte­ken megkapjuk. Nem győz­zük hallgatni a szemrehá­nyásokat, legutóbb az egyik vevő az eladóhoz vágta a veknit. Aztán: öt eladónk van mindössze, s amikor a legnagyobb a forgalom. a déli órákban kettőt nélkü­löznünk kell. Merthogy a postán csak 2 óráig veszik fel a pénzt. Melyet — ugye tudja —. bizonyos összegen felül ketten kell kísérjenek. Két óra utón már nyugod­tan bezárhatnánk a boltot, olyan kevés a vevő. — Ilyenkor már csak el­vétve lézeng valaki az ABC-ben — mondia Répási Zotlán, a tarjáni 10-es üzlet vezetője, aki ugyancsak re­zignáltán sóhajtott mikor kenyérügyben kérdeztük. Merthogy — mint magya­rázta — 900 ember fintorgá­sát kell a szombati előresü­tött veknik miatt megemész­teniük. Talán jobban jár. aki már pénteken délután veszi meg a kenyeret, akkor még mele­get kap. Horváth Józsefné­nak is ez a tapasztalata. Kényszerűségből szerezte, ugyanis — tekintve. hogv szombatonként többnyire dolgozik, az SZKV valame­lyik jegyárusító pavilonjá­ban — rendesen pénteken vásárol. Még sok víznek kell le­folynia a Tiszán, mire meg­tanuljuk. hogyan is öljünk okosan az ötnapos munka­hét előnyeivel. Csak kóstol­gatjuk a lehetőségeket, pul­ton innen és túl — tapasz­talatunk még kevés. Min­denesetre ténv. a tévedés jó­tanács ez idáig nem hozott átütő sikert. Megerősítésre szorul. Ezen gondolkodnak a szegedi ELIKER-nél is. egyelőre a kuFss'ák mögött. l-adányi Zsuzsa Fél hétkor még sűrű. sötét a köd: a kiskundorozsmai állomás lámpái szinte ful­doklanak benne. Lassan jön a virradat, mintha a nap is gondolkoznék. fölkeljen-e egyáltalán. Budai Saydor ál­lomásfőnöknek nem kell föl­kelnie: le sem feküdt. Sőt, nem is fog. mert disznótor­ba készül. Mielőtt fölszállna a személyvonatra, még vál­tunk néhány szót: — Hogyan telt az éjszaka? — Munkával. Segítettünk a kocsirendezőknek. Keve­son vannak, tizenkettőt-tizen­hármat akármikor föl tud­nék venni. De alig jönnek. Nincs más. be kell állni a sorba: fogjuk meg és vigyük. Az állomásfőnök hatvana­dik éves. Elvileg járna neki a szabad szombat, de azt mondja. ..nem tartják". Min­den szombat, vasárnap benn van. Tizenöt éve beteg sem volt. — Hogyan viselik a hide­get? — A köd meg a síkosság a veszélyesebb. Most egyéb­ként nincs nagy forgalom. A hónap elején beindult a DÉ­LÉP-hez az előszállítás: Du­navecséről, Szalkszentmár­tonból jött a sóder. De ami­kor beállt a hideg idő. be­lefagyott a szállítmány a vagonba. Fgv darabig kín­lódtak vele. csákányozták. Tavaly légkalapáccsal verték szét a tömböket, de le kel­lett állni, mert így a kocsik is tönkrementek. A dorozsmai főnök elkö­' szön. Selier Péter rakodás­, irányítóval beszélgetünk to­i vább. Juhász Ferer.cból kettő j ls érkezik hamarosan. Az apa ; tolatásvezető, fia forgalmi szolgálattevő. — 25 évet töltöttem kül­szolgálaton — meséli az idősebbik Juhász. — Amikor először jöttünk Dorozsmára, kevesebb volt a munka, több az ember. Egy plusz hat em­ber dolgozott együtt. Ma egy plusz egy, egy plusz ket­tő. A tolatásvezetőnek az előírás szerint nem kellene bemennie a kocsik közé. csak irányítani a többieket. De ha nem megv be. nem halad a munka. Ha meg be­megy. és a társa aláesik a keréknek, becsukják, mert nem vigyázott rá. A csont­jaim. ízületeim elmeszesed­tek. ha még maradok egv da­rabig. sütőlapáton visznek el innét. Erre a munkára 3 ezer Wí Ki ' r* -N. Nagy László felvitele A Tisza-pályaudvaron is dolgoztak tegnap. A mórahalmi AFÉSZ-nek rakták a betongerendákat MARJAI JÓZSEF A SZOVJETUNIÓBA UTAZOTT Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánykö­zi bizottság magyar tagoza­tának elnöke *Tbiliszibe uta­zott. a bizottság soron kö­vetkező. 28. ülésére. SZINKRON­SZANKCIÓK Szombaton Brüsszelben a NATO-tagállamök szakértői tanácskozást kezdtek a Szov­jetunió és Lengyelország el­leni szankciók összehangolá­sáról. A konferencia összehívá­sáról az Észak-atlanti Szer­ződés tagállamai külügymi­nisztereinek január U-i. Lengyelországgal foglalkozó tanácskozásán döntöttek. A szakértők megbeszélései­ken egyeztetik azt is. hogy az atlanti szövetség milyen álláspontot képviseljen a lengyel kérdésben a február kilencedikén folytatódó mad­ridi értekezleten. LENGYEL JEGYZÉK Lengyelország az európai biztonság megteremtését cél­zó folyamat egyik kezdemé­nyezőieként és aktív részc­seként megerősíti elkötele­zettségét a helsinki elvek iránt, de határozottan tilta­kozik az ellen, hogy a mad­ridi találkozón egyes nyu­gati kormányok beavatkoz­HÁÜIOTEIEH zanak az ország belügyeibe — hangoztatja egyebek mel­lett az a jegyzék, amelyet a lengyel külügyminisztérium január 21-én. illetve 22-én juttatott el a helsinki záró­okmány aláíró államaihoz. FOKOZÓDIK A GERILLÁK TEVÉKENYSÉGE Guatemalában fokozódik a népi forradalmi gerillahábo­rú — jelentették ki a Janu­ár 31-e népi front, az FP— 31 vezetői. Antonio Calele. Magdaléna Tipaz és Damian Lopez. a szervezet vezetői pénteken Mexikóvárosban tartottak sajtóértekezletet. A Január. 31-e népi front — mondotta Dantian Lopez — a nép önvédelmi rend­szerének fejlesztésén mun­kálkodik, és tájékoztat a ka­tonai junta ellen fegyveresen küzdő katonai-politikai szer­vezetek harcáról. KEDVEZŐBB FOGADTATÁS Az árak alakulásáról. a kereskedelem működéséről és a spekuláció elleni harcról tárgyalt varsói ülésén a len­gyel kormány elnöksége. Az árreformmal kapcsolatban megállapította, hogy az arról szóló legutóbbi tervezet az előzőméi kedvezőbb fogad­tatásra talált a lakosság kö­rében. s ennek fő oka a fű­tőanyag és az energia árá­nak az eredetileg tervezett­nél kisebb emelése, valamint a kompenzációs rendszer ki­igazítása. Ami a kereskedel­met illeti, annak a lakosság alapvető szükségleteinek ki­elégítésére kell törekednie, a termékek minőségét pedig úgy kell védenie, hogy leg­alább huszonöt százalékkal alacsonyabb áron kell for­galmaznia a minőségileg ki­fogásolható gyártmányokat. Folytatni, sőt fokozni kell a spekuláció. a fogyasztók megkárosítása elleni harcot. AZ ESZMECSERE FOLYTATÓDIK A jaoán külügyminisztéri­um szóvivője az MTI tudó­sítóiának válaszolva, nagvra értékelte a Moszkvában megtartott szovjet—japán külügvi konzultációt. Ez a tanácskozás, mondotta, le­hetőséget teremtett a két or­szág közötti diplomáciai esz­mecsere folytatására. Jana­gija Kenszuke. a szigetorszá­gi delegáció vezetője felújí­totta az Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter to­kiói hivatalos látogatására vonatkozó tavaly őszi japán meghívást. MEGHALT FREI Hosszú betegség után pénteken. 71 éves korában elhunyt Eduardo Frei Mon­talva. volt chilei köztársasá­gi elnök, a Chilei Keresz­ténydemokrata Párt egyik ve­zető személyisége. 500 forint az alapfizetésem. A pótlékokkal persze többre jön ki. de ennyiért vállalni a veszélyt, az éjszakázást, azt. hogy sem ünnep, sem vasárnap, nem túl kifizető­dő. Nekem két munkahelyem van: Szatymazon gazdálko­dom is. az a jbvedelemki­egészítés. Néha nem is tu­dom, melyik jövedelmem egészíti ki a másikat. — A víztoronyépítők kap­nak veszélyességi pótlékot, pedig a derekukon a kötél, nem eshetnek le. A kocsi­rendezők nem. Nemrégen vissza kellett állítani a be­osztást tizenkettő-huszonnégy órára. Korábban egy éjszaka után egy teljes nap volt a pihenő, s utána nappal jöt­tek dolgozni. Jutott idő az otthoni munkára, plusz ke­resetre. Röszkétől Csengelé­ig. sokfelől járnak ide a vas­utasok — teszi hozzá Selier Péter. — Azt mondják, a kocsi­rendezőnek nem kell szak­képzettség — mondja az if­jabb Juhász. — Diploma tényleg nem kell hozzá, de csak három-négy év alatt szerez akkora rutint az em­ber. hogy biztonsággal mo­zogjon a sínek közt. Tudja, milyen érzés, amikor a sok száz tonnás va­sak összecsattannak az ember feje fölött? A légy érezhet ilyet a légycsapó alatt — igy az apja. A kiskundorozsmai állo­másra érkezik az északi ipar­övezet anyagszükségletének legnagypbb része. A gumi­gyártól a gabonasilóig kí­gyóznak az iparvágányok. Több mint egymillió tonna árut fogadtak itt tavaly. Na­ponta 20—25 szerelvény megy át mostanában, ebből ötöt­hat.ot kell itt rendezni. Több lesz a munka, ha megenyhül az idő: van, amikor 4—5 irányvonat érkezik naponta az üzemekbe. Hatvanhárom ember birkózik a hatalmas árutömeggel, közülük mint­egy 10-en végeznek admi­nisztrátor jellegű munkát. A munka szaporodik, a lét­szám csökken. Javítaná a hangulatot, ha az elmenők bérét odaadhatnák azoknak, akik a munkát valóban el­végzik. Erre azonban csak részben van lehetőség. Sőt, az itteni bérmegtakarítások egy részéből is a központ dol­gozóit jutalmazzák időnként. Kétfelől is szorítják a for­galom első vonalában dolgo­zókat: minél kevesebb időt álljanak a vonatok a pálya­udvaron. Másfelől: ne legyen baleset, embernek, árunak ne essék baja. — Ha minden előírást be­tartanánk. azt mondhatnák ránk. munkalassító sztrájkot tartunk — véli a rakodás­irányító. A baleseteket nagyon ko­molyan veszik. Néha igaz­ságtalanul. Azt mondják, baleset volt a dorozsmai ál­lomáson. Mindegy, hogy nem a vasutasok hibájából. A buszról leszálló részegek fittyet hánynak a tolatásve­zető figyelmeztetésére. a járművezetők áthajtanak a pirosra állított sorompón. „Taxizunk" egyet a piros Diesel-mozdonyon. Elkészült a felsővezeték a villamos­vontatáshoz. A zúzmarás drótokon egyelőre varjak tollászkodnak. — Nehéz lesz megszokni, különösen a darus rakodás­nál — jegyzi meg Selier. — A tanfolyamon is mondták, mindenütt van néhány sú­lyos baleset, mire mindenki tudomásul veszi a veszélyt. Csöndesek a vágányok, a vagonokon panelkötegek vár­ják az indulást. Visszaérke­zünk az állomásépület elé, a reggeli világosságban előtű­nik a felirat: ÉLENJÁRÓ SZOLGALATI HELY. — Nem panaszkodni aka­runk — mondják. — Meg kell nézni a tavalyi mutató­inkat: a ' leglényegesebbeket túl is teljesítettük. De ez a szállítás néhány — főleg idősebb — megszállottan dol­gozó ember munkáján áll vagy bukik. A kirakodás is. Ismerünk a Volánnál embe­reket — markolósokat, ko­csitakarítókat —, akik, ba kell, éjjel-nappal dolgoznak. Ezt nem lehet megfizetni sem. Nincs is olyan hatóság Magyarországon, amelyik jó váhagvná, hogy emberek ennyit dolgozzanak. De ha ők meg nem csinálnák, nem csinálná meg senki...

Next

/
Oldalképek
Tartalom