Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 19. szám

46 Szombat. 1982. január 23. Lődl Ferenc Örök tanulság... Földművelők csotáia Magukkal vergődve Sosem felejtem: ők voltak at elsők, kik lőpoiTlUtös október után tavaszt hirdettek, nyarat, újratermőt, ha túllessünk a vértelen tusán. Nehéz ködökben táncolt Itt a lélek, ezernyi sebből sajgott, fájt hazám, s már elveszünk — jaj, szemem visszaréved —: •ilenünk gyűltek sok bitang-tanyán. Letűnt világnak alja, söpredéke, csatornák szennye, bűze fortyogott, s ha nem támadunk rettentőn (föléhe nincs Itt ma élet, esak sivár romok, Hideg acél az érdes tenyerekben nem izzott még úgy át az életért, mint akkor ott a munkásőr-seregben: szemet szemért — ha kell — és vérre vért i.,. Sok volt már addig, sok az áldozatból és teremtőnk, a munka haldokolt. Békülj, hazám, ha még most Is haragszol hogy volt fiad, kit szél cibált, sodort Varjak csapódtak földre, férgek gyárra mint holt vidékre vihar, (ég után. A bűnt befonta bűn, IndM az inda és vedlett, aki bohóc volt csupán. Jó Föld-anyánk nagy terhe dobbanását vallattuk: lesz-e rügy s gyümölcs a íánT A születőnek vigyázta mér álmát jó munkáskéz a fegyverek vasén Hideg acél az érdes tenyerekben nem lobbantotta lángra ügy a vért, mint akkor ott a végtelen menetben, ó, munkásosztály, szent hatalmadért, Együtt volt mind, kit nem fogott alázat és félelem, de nem Is várt esődét: munkás, katona, karhatalmi század vitte a drága zászlót már tovább, Ök voltak, ők a népnek szívverése, a harcosok, akik a fegyverek tükrében látták: fészket rak a béke és behegednek mind a sebhelyekDe addig még a szerszám és a fegyver, mint köznapok és ünnep egy maradörök tanulság szóljon rettenettel: földúlták kertünk bitang, vert hadak. örök tanulság s törvény láng-betűje hirdesse hát; a hű testvériség a viharfelhőt messzire elűzte s fölébünk tárta gyönyörű szívét. Nem tud „arabusul"? N

éhány hét előtt a Délmugyarorszógban hasonló címmel megjelent cikk inspirált az alábbi gondolatokraMondanivalóm témája: különösen az utóbbi években lehet olvasni vagy hallani olyan — főként latin vagy görög eredetű szavakat — amelyeknek eredeti erielme nem azonos az író vagy előadó szándókával. Ezekből válogattam néhányat. Előbb azonban egy kis eszmefuttatás. Akik — mint ón ls — a húsza* és a harmincas években az ün. humanisztikus gimnáziumban tanultunk, nyolc éven át kötelező tárgyként foglalkoztunk a latinnal, sőt esetleg a görög nyelvvel és Irodalommal ls. Az ott megtanult szókincs nagy hasanot jelentett a leginkább görög és latin eredetű szakkifejezések megtanuláséban, memorlsálásébun még akkor ls, ha a természettudományokban, a technikában vagy éppen az orvostudományban a ma használt szakkifejezések és fogalmak (terminus technlcus) nemrégen „alkotott" szavak. Hiszen az anatómiai nevek, az étettani vagy a klinikai gyakorlatban avagy a technikában, továbbá a fizikában stb. nemzetközileg elfogadott és alkalmazott megjelöléseket általában a modern tudomány vezette be. Ezekkel rendszerint nincs is baj, mert a megfelelő tudományág pontosan meghatározza a kifejezés érteimét (1. tan- és szakkönyvek, szakmai lexikonok stb,). A „nyelvőrködő" akkor boszszankodlk, hu u mindennapi beszédben vugy a sajtóban talál oda nem illő Idegen kifejezéseket Egyetértek Nlkolényl Istvánnal, a cikk írójával, hogy helytelen törekvés lenne az erőltetett magyarosítás. Már régen eltűnt a nyelvújítás Idején „csinált" szakkifejezések legnagyobb része. Hacsak a saját területemet gondolok, mint pl. hamanylblag (káltumjodld), keserenyéleg (magnéziumoxid), szénsavas köneny-szlkeny (szódabikarbónát). A magvar nyelv él és idővel alakul. Átvett számos idegen eredetű szót és a régebbi mauyar szavuk és kifejezések éltelme ls gyakran módosult. Móra Ferenc írja, hogy gyermekkorában még „u völgy uralta a hegyet", azaz úrnak, felette állónuk Ismerte el. Később — lrJH Móra — megfordult a szólás értelme („a hegy uralla a völgyet", mert felette áll). Felvetődik a gondolat az utóbbi néhány évtized középiskolai oktatásának hiányosságáról. Ertem ezen u magyar nyelv és irodalom oktatásának igénytelenségét, továbbá a természettudományok Javaru uz általános műveltség, az ün. humán kulturáltság háttérbe szorítását. Megjegyzem, hogy az egyetemre Jelentkezőknek a középiskolákban tanult természettudományos ismerem a legtöbb esetben nem lett Jobb, mint a korábbi gimnáziumot végzetteké, hacsak a diák nagy fáradtsággá! és költséggel külön nem pótolta a hiányokat. Nem értendő félre a gondolatom. Nem arról van szó, hogy ismét sok időt keilene fordítani .i Uusszikus" tanulmányokra, de elvárható, hogy a középiskola, elsősorban a gimnázium valódi művel leéget nyújtson, é* az érettségi vizsga ezt biztosítsa. Ez az alap különösen azok számára fontos, akik tovább akarnak tanulni, tehát a leendő értelmiséghez szándékoznak tartozni. Nyilván kedvezően változik a helyzet o hamarosan bevezetésbe kerülő üj egyetemi felvételi rendszerrel. Illetve követelményekkel. Az eddigi középiskolai oktatás mulasztásai nagyon érezhetőek a most aktív korban levő középfiatal értelmiségiek beszédében és íráséiban. Már pedig nyelvi értelemben ls érvényes Németh László gondolata az írástudók felelősségéről. Akik a rádióban, televízlóban beszélnek, vagy a sújtó számára írnek, ismerjék az irodalmi magyar nyelvet és az Idegen eredetű szavak helyes értelmét is. Lássunk néhány példát az idegen szuvak torzításáról. Kezdhetem a „szanál" szóval, de ez már — sajnos — helyet kapott a magyar nyelvben és a Magvar Értelmező Kéziszótár is tudomásul vette a módosult értelmet. (Az anyagi ügyek intézésén kívül régi épületek lebontása és ugyanott újak építése.) Az eredeti latin szó (sano, -arc) jelentése: gyógyít, orvosol. Régebben egy vállalatot bankkölcsönnel szanálva Ismét működőképessé tettek, ma pedig a szanálás megszüntetést, összevonást jelent, az épület szanálása lebontást stb. Ad vocem (ehhez a szóhoz) „házak szanálása". Nemrégiben egy minisztériumi vezető nyilatkozatában Ismételten a városrész rehabilitációjáról beszélt. A rehabilitáció jogi és orvosi értelemben eddig ls használt szó. pl. a becsület, a ló hír helyreállítása, a hátrányok alóli mentesítés, tovább orvosi használatban pl. u mozgássérült beteg utókezelése, rehabilitációja. állapotának. javítását, munkaképessé tételét jelenti. Ugyanígy a pszichésen károsodott ember rehabilitációval ismét egészségessé válhat. Országos Intézet is működik ilyen céllal (Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet). Értelmetlen gondolat lenne viszont, hogy abban az intézetben lakóházak vugv középületek, renoválásával, rekonstrukciójával foglalkoznának. A fogalomnak ezek az Idegen eredetű kifejezések felelnek meg. ha már valaki nem akarja a tatarozás, űjjáéuftée. kijavítás, helyreállítás, átalakítás stb, szavakat használni, fgy képzelhető el az idegen szavak kifogásolt értelemmódosulasa, torzulása. Tekintélyes, vezető pozícióban levő ember a nagy nyilvánosság előtt rosszul alkalmaz egy-egy szót, s nvonióan akadnak okik a „felülről Jött" új kifejezést meggondolás nélkül átveszik, mert szerintük az úiat jelent, biztosan, jó, pedig ez hibás és valódi sznobizmusnak tekinthető. Gyakran halljuk: kordínáció, koperáció, koptál szavakat (egv kiejtett ó.val), holott ezek a görögből, 111, latinból képzett szavak összetettek. Helyesen koordináció (mellérendelés. összeegyeztetés). kooperáció (együttműködés), kooptál (új tagként bevon valakit). Nem tévesztendő azonban össze a kollaboráld* (együttműködés), kollekció (gyűjtemény). kollektív (közös, együttes) szavukkal, amelyek igv írandók és így ls hangzanak. A tudományos Irodalomban használt szakkifejezéseken kívül talán u közgazdaság alkotta u legtöbb idegenszerű új szól. Az utóbbi években gyakran olvasunk innovációról (Igv helyesen I). Viszont sokszor, különösen kozdetben egv n-betűvel írták, ami értelmetlen, hiszen az alapszó a novue (új) és ebből képzett az innováció, ami valami új megoldás bevezetésére utal. A latin összetételekben az in szócska vagy hiányra utal. pl. Inhumánus (embertelen), inkompatibilis (összeférhetetlen) vugv pedig mint igekötő szerepel, pl. injlclál, injekció (befekcskendez), inhalál (belélegez). Az ováció (ünneplés) szónak semmi köze az Innováció fogalomhoz. A szó kezdeti írásmódja vagy tudatlanságból adódott vagy a „szedógép ördöge" incselkedett, no de ilyen gyakran? Még anynylt, hogy a beszédben is éreztetni kell a két n-betüvel irt szó hangzását. No ás még valamit az írásmódról. A Szeged Belvárosában levő Victor Huao utca névtáblájának története van. Először Hugó Viktor nevet olvashattunk, amúgy Jó magyarosan igen ám, de a nagv regényíró családi neve Hugó, s eiőneve (nálunk utónév) u Victor. Igv cz tisztázódott. Annál meglepőbb volt. hogy a közelmúltban nyomtatott, meghívót kaptam, amelyben az előadás helyeként .,Victor H." utca szerepelt. Hét nehéz a helyes névtábláról leolvasni az utca nevét? Lehetne folytatni u kritizáló felsorolást. Manapság sokun foglalkoznak nyelvőrködéssel (állandó rovat a rádióban, tv. saltó stb.), de felvetődik a kérdés, érdemes -ö, eredményes-e ez a tevékenység? Gyakran úgv tűnik hogy nem, mert alig látunk 1avulást. Olyan nehéz lenne kigyomlálni a gazt a magyar nyelv szép kertjéből? DR. KEDVESSY GYÖRGY A

zt mondták a hatvanas évek elején: no emberek, megalakítottuk a téeszeket, most már boldoguljatok. Es az emberek hallgattak a kérésre: boldogultak. Ezzel szoktunk mostanában büszkélkedni, Téeszekre. szakszövetkezetekre mondjuk: olyanok, amilyennek akartak őket. Az ópusztaszeri Árpád vezér Tsz -az elmúlt húsz év alatt nem tudta igazából kiforrnia magát. Megmaradt a vegetálás állapotában. Pedig a korai bizakodók az uradalom helyén alakult szövetkezetet hitték a jövő zálogának, Egyforma tapasztalatú népből, ki maga dönthet sorsáról bizonyára minta téesz formálódik. Kezdettől fogva küszködnek a megélhetéssel. Másfél évtizedes múltjukat idéző kiadványukban erről így beszél Dóka Lászlóné: „1949-ben alakítottuk meg a Zolát tizenhármán. Kik ls voltak? Gémes Elemér. Szabó Gyula, Szabó András. Vakulya József... Akkor a csongrádi járáshoz tartoztunk, onnan jöttek ki, mutatták az iratokat és magvarázták, hogyan induljunk az új életbe. Nehéz volt. A termés Heg rossz, gyenge, mert már kiéltük « földet.., volt a faluban másik szövetkezet is, egyes típusú, a Petőfi, ami 1950-ben alakült, és szintén 1958-ban bomlott fel, mint a mi szövetkezetünk... ... az volt a zavaros világ. Az ellenforradalom idején ilyen, meg olyan népek előkerültek, talán nem is a tagok húzták szét igazán a szövetkezetet. Megrohanták az istállőt, markolták a tehenek kötelét, úgy hőzöngtek, ez az enyém,,. mi meg, hőségen tagok, fizetés mellett megvásároltuk a birkaállománvt. Nekünk 24 Jutott, aminek -az •árát v isszafízetgettük 1051MB. ... 1060-ban' Jöttek nz agífálók. gyári munkások, hivatalnokok, segítették nz átszervezést, de megint nehéz volt a szövetkezetet megszervezni,,. megalakult az Árpád vezér, « Piros Rózsa, meg a Zöldhalom Tsz... ... elejében Magon,v Sándor volt az elnök az Árpád vezérben Gyenge szövetkezetre sikerült, semmit se fizetett, n munkaegységünk szaporodott, de mire kifizettük a gépállomást, meg az adósságainkat, nem maradt, amit elosszunk. A miértre mindig találtatott magyarázat. Ez se jött be, az se termett, meg elmaradt a várt támogatás..." Pataki János nyugdíj előtt álló ágazatvezető mondja: — Mi. uradalmi cselédek le voltunk kötve, nálunk a megélhetés azt kívánta, mennünk kell, hogy legyen valami másnapra is. Az alakuló közgyűlésen főleg a kisebb gazdák, akik tehetősebbek Is voltak, azok féltek. Ok szabadabbak voltak, mint mi.-Két évig voltam fogaton brigádvezető, kettőig az ellenőrző bizottság elnöke, de én voltam a csősz, meg a mezőőr, aki vigyázza a közöst. Nem vagyunk egyformák, lopós ember volt, van és lesz is. Voltak olyanok, akik eleiben azt gondolták, most is az uraságnak dolgoznak, s az Ilyeneknél ami leesett. nem biztos, hogy koppant. Már útközben eltették. De csak próbálták, mert másnapra már mindent tudtunk... Ismerem az Idevaló népet. Megtörtént: aratáskor négy-öt zsák gabona „véletlenül" kint maradt a tarlón. Megkértük az egyik brigád vezetőt. adjon el pár kocsi kukoricát, hogy tudjunk szerszámot venni a lovakra, s az. illető egy kocsival az udvarára, vitt... Máskor a rendőrnek kellett bemenni a vetőmag búzáért a kamrába. Innen az udvarról leszerelték a motort, annak azóta se sikerült a nyomát lelni, pedig még nyomozókutya ls szaglászott utána. Egyszer meg beszakadt a padlás. Az öntöző aggregátor után mentem, mire odaértem, már a televízlót járatták vele. ,., volt még cifrább is. A Gyevi puszta lakói szemtelenül, világos nappal hordták a téesz répáját. Mikor megfogtuk őket. kitört a gyalázat. Rendórkpcsin mentünk hozzájuk. Tele kukorieaszár-kúpokat találtunk. Meg kellett „poroztatpi" a földet a puskával, hogy csend legyen, Amikor jöttünk kifelé, az egyik asszony a dzsipp alá akarta lökni a gyerekét, hogy mi legyünk a hibásak. Olyan is volt. hogy villogtak rám a vellák, mikor szén részelésnél megfordítottam a sorrendet. Amelyiket magának taposott, azt vitettem a közösbe ... A földművelők csatáinak patakijánosok voltak az igazi hőseiMegmondani a tegnapi barátnak, hogy komám ma téged nem ismerlek. A társadalmi tulajdon névtelen őrei és áldozatai is egyben. A cselédek krónikása Sz. Lukács Imre írja: ..A Eöldhalom Tsz-ben rosszul gazdálkodtak, a vezetőség széthúzott, szóltak Zsótér Gergelynek, jöjjön haza, ismeri az embereket, talán 3 hibákat is Jobban elmondogatják, könnyebben kijavítják,,, A nagy átszervezés idején kevesen gondolták, hogy rövidesen elérkezik az az idő. amikor mér irracionálissá válik három vegv két közös gazdaság működése a faluban, Pedig gyorsan így lett. Komolyabb beruházásokra, épületekre. gépekre nem futotta külön-külön a gazdaságoknak. Ha előre akartak lépni, a fejlődést követni, mindenképpen az egyesülés kínálkozott egyetlen lehetséges módnak. KÖZÖS vezetést alakított ki a Zöldhalom Tsz az Árpád vezérrel 1968-ban. Esztendőre megtörtént az egyesülés." Idézzük Zsőtér Gergely véleményét: „Súlyosbította a helyzetünket,. hogy viszonylagosan rentábiUsabb volt az Árpád vezér Termelőszövetkezet helyzete, kicsivel többet tudtak fizetni a tagoknak, akik féltek az egyesülestőL, elsősorban attól, hogy csődbe Jutnak. De nem így történt. 1969 jánuár elsejével sikerült a közösködés. Persze nem ment egyszerűen, idegölő hónapok, hosszankodások előzték meg. bar «zemély szerint engem nem támadtak. nem nekem mondták, mégis néhányan megorroltak. A vezetők nem voltak képzett szakemberek. tisztesen gazdálkodtak földjeiken, aminek következtében méltókká váltak a szövetkezet bizalmára, ám távlatban nem tudták felmérni a lehetőségekel., hogy mi a helyes, és nem támogatták egységesen a korszerű elképzelést. így aztán megtörtént, hogy elmentünk agitálni az egyesülés mellett, a tagok beleegyeztek, aláírásukat adták, rövid idő múlva megjelentek a vezetőség más tagjai, ellenkező véleménynyel. a tagok azt Is elfogadták, s nekik is aláírásukat adták. Született tehát két lista, azonos nevekkel. egyiken az volt. hogy egyesüljünk, a máslkon meg azzal,, hogy nem akarunk egyesülni... Funkcióféltés is volt." A técez azóta se bírt megerősödni. miközben változtak a gazdálkodás feltételei. Most már ott tartanak, hogy napról napra szegényednek. A szabályzók változása. az árak emelkedése reménytelenséget szít A tsz-elnökök értekezletén mondja Révész Ferenc: — Nagyon rosszul állunk. Csinálnánk már mindent, hogy erőre kapjunk. Teheneket adtunk ki a tagoknak, kiiktattuk a gazdálkodásból a dohányt. Megfürdette a téeszt a búza és a napraforgó ls. Kényszerítve vagyunk a változásra. Csirketartással, vetőmagkukorica és szudáni fű termesztésével próbálkozunk. Amennyire lehet, táblákat szeretnénk kialakítani. Két éve nem tudtunk venni gépet. Pataki János, aki két évtized alatt öt elnökkel és annál Istttbb mezőgazdásszal dolgozott együtt, azzal zárja a beszélgetést: rossznak éppen nem rossz a mostani helyzet, de Jónak 6e nevezhető. Hát akkor milyen?! MAJOROS TIBOR