Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

5 CsütSrtok, 1982. január 21. és a szocialista gazdaságirányítás Mostanában sokat hallunk a kisvállalkozásokról. Még­sem eleget Amióta a kor­mánynak a kisüzemi terme­lés és szolgáltatás fejleszté­sét célzó rendelete ismertté vált. rádió- és tévéműsorok tucatjai, újság- és folyóirat­cikkek tömege foglalkozott a témával. Mégis kevés ma­gyar állampolgár akad. — mégpedig nemcsak „a bérből ós a fizetésből élők", de a keresetüket a második gaz­daságból kiegészítők között is —. akik teljesen tisztában lennének azokkal a lehető­ségekkel. amelvet a ianuár elsejei rendelkezéseorozat( tartalmaz. Kevesen tudiák például, hogv az életbelépő új szervezeti és vállalkozási formák közül csak az egyik, a magánerőre épülő kisvál­lalkozás: az úgynevezett pol­gári jogú társaság. Az év eleji rendelkezések ezenkí­vül még három — tulajdon­formája szerint kifejezetten a szocialista szektorba tarto­zó, vagy ahhoz kapcsolódó — kisvállalkozási formát próbálnák életre hívni: az állarm vagy tanácsi kezde­ményezésű kisvállalatot. a korábbinál sokkal bővebb profillal rendelkező kisszö­vetkezetet. s a vállalatoktól, vaev szövetkezetektől külön­vált. speciális ipari. vagv szolgáltatási tevékenységet folytató szövetkezeti szak­csoportot. A rendelkezések tehát nemcsak a magánszernélvek érdekeit • kezdeményezőké­ben — rugalmatlan szerve­zetük. vagv üzemnagyságuk miatt — nem tudtak hatéko­nyan működni. Az új intéz­kedéssorozat tehát jóval többet jelent a családi és egvéni munkaerőtartalékok jobb kihasználásával, a ház­táji gazdaság iparban való meghonosításánál. vagv a második gazdaság legalizá­lásánál. hiszen korrigálni igyekszik jelenlegi, a szocia­lista gazdaság néhánv fejlő­dést gátló szerkezeti jellem­vonását. Uven közgazdásza­ink, jogászaink által gyak­ran emlegetett vonása a magyar gazdaságnak az öt­venes évek hagyománya­ként továbblépő túlcentrali­záltság. a kisvállalatok hiá­nya, a nagyvállalatok kor­szerűtlen belső mechanizmu­sa. vagv a vállalatok közötti kooperáció alacsony színvo­nala. Ezeknek a szerkezeti sajátosságoknak a következ­ményeit nemcsak a hiány­cikkek szaporodása, a szol­gáltatások színvonalának romlása, de a második gaz­daság előretörése is jól Jel­zi. Az elmúlt években vált egyre nyilvánvalóbbá, hogv mind a termelésben, mind a szolgáltatásban vannak olvan reális, de ma még kielégí­tetlen szükségletek, amelye­ket nagvüzeml. nagyvállala­ti keretek között nem is le­het gazdaságosan és mara­déktalanul kielégíteni. Ugyanakkor a második gaz­daság körébe' tartozó tevé­pességét tartják szem előtt, kenvségek állandó bővülése de számítanak azokra az ál- azt is bebizonyította. hogv lami vállalatokra és szövet- léteznek a társadalomban kezetekre is. amelyek az olyan nem kellően kihasz­elmúlt években, évtizedek- nált szabad kapacitások. amelyek megfelelő szervezeti formák között a szocialista gazdaság számára is haszno­síthatók lennének. A mun­kaerő-tartalékok feltérképe­zése és hasznosítása ígv nemcsak az ellátás és a szol­gáltatások. színvonalának javítását, de a többletlöve­delmek révén az életszínvo­nal javulását is eredményez­hetné és egyúttal pótolná mindazxikat a tevékenysé­geket. amelyeket nagyüzemi, nagyvállalati keretek között nem érdemes folytatni. A kisvállalatok és kisvál­lalkozások elterjedésének ezek az említett és minden­ki által könnyen belátható előnyei mellett lehetnek ká­ros következményei is. Alap­vető kérdésként vetődött fel. hogv az úi vállalkozási for­mák elterjedése, a személves megtakarítások bevonása a gazdasági folyamatokba nem veszélvezteti-e majd a szo­cialista tulajdon- és elosztá­si viszonyokat. Felmerült az az aggály is. hogy a nagyobb személyes jövedelmek to­vább növelik a társadalom különböző rétegei, csoportjai között egyébként is meglévő jövedelmi különbségeket. Sokan attól is tartanak, hogy a kisvállalkozások nemhogy enyhítik maid a munkaerőgondokat, de sza­porítani fogják a szakember­hiányt. hiszen elképzelhető, hogy a nagyvállalatok éppen legjobb embereiket veszítik el. Ahhoz, hogy mindez ne következzen be. a szocialista gazdaság hagyományos szfé­ráinak. az állami nagyválla­latoknak és szövetkezetek­nek ls változniuk kell. V. K. írószerek írószereink múltját bemu­tató kiállítás fogadja január 31-ig Budapesten, a Kossuth­klubba látogatókat. A Múze­um utcai népszerű klub leg­újabb tárlatán eredeti tár­gyak és másolatok ismerte­tik meg az érdeklődőket az írás kezdetei óta általánosan használt írószerekkel. ütközött a vonat — késtek a napilapok Szerdára, tegnapra virradó éjjel, valamivel 2 óra előtt a Kőbánya—Kispest és a Pest­lőrinc közötti vasútvonalon egy haladó tehervonatba há­tulról, beleszaladt eOV másik teherszerelvény. A baleset következtében — személyi sérülés. szerencsére nem tör­Pályázat Derkovíts-sszfcndíi elnyerése A Derkovits Gyula-ösztön­díj elnyerésére pályázatot hirdetett a Művelődési Mi­nisztérium, valamint a Ma­gyar Képző- és Iparművé­szek Szövetsége. A három­éves ösztöndíjjal a már ön­álló művészeti tevékenységet folytató fiatal alkotókat kí­vánják támogatni, segítve a rendszeres, tervszerű mun­kán alapuló művészi fejlődé­süket Olyan pályázók je­lentkezését várják, akik az ösztöndíj időtartamára a szocialista tartalmú és igé­nyű művészet előbbre ha­ladását szolgáló alkotói fel­adat elvégzését tűzik cé­lul A pályázat feltételei sze­rint főiskolát végzett, 35. életévüket még be nem töl­tött képzőművészek jelent­kezhetnek. Kivételes eset­ben — ha tehetségük, ki­emelkedő munkásságuk In­dokolja — főiskolai végzett­séggel nem rendelkezők ls kaphatnak ösztöndíjat. A havi háromezer forint össze­gű díj odaítéléséről a mi­nisztérium, a szövetség és a képzőművészeti főiskola képviselőiből alakult bizott­ság javaslata alapján a mű­velődési miniszter dönt. A feltételek közé tartozik, hogy az ösztöndíjat nyert művész legalább fél évet egy szociálissá termelöközüsség­ben töltsön el, s marxista továbbképzésben is részt ve­gyen; tervelt, illetve kész alkotásait pedig évenként bemutassa a bizottságnak. E három év alatt az ösztöndí­jasokat művészi megbízások­kal is segítik, s önálló ki­állításokat rendezhetnek, il­letve csoportos tárlatokon vehetnek részt. A legkivá­lóbb eredményt elérők, az ösztöndíj összegén felül egy évig további havi ezer fo­rint nívódíjban is részesül­hetnek. A kérelemhez a pályázó eddigi művészi munkájának részletes ismertetését. élet­rajzát. főiskolai végzettségé­nek igazolását és az ösztön­díj idejére vonatkozó mű­vészi céljainak, szakmai, ideológiai továbbképzési programjának leírását kell mellékelni. A kérelmeket a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályára várják február 11-ig (Buda­pest 1383., pf. 89), A pályá­zóknak négy-öt alkotásukat is be kell mutatniuk a bi­zottságnak, a műveket feb­ruár 22-én é« 23-én 10—18 óra között várják a Mű­csarnokban. tént — a felsővezeték lesza­kadt. emiatt mindkét vá­gány használhatatlanná vált. A helyreállítást azonnal megkezdték. s 5 óra előtt néhány perccel a jobb olda­li sínpályán már megindul­hatott a közlekedés. A reg­geli személyvonatok 20—80 míg a postavonatok 80—100 perc késéssel indulhattak el ezen a vonalon, ezért Békés­csaba. Szeged és Debrecen térségébe késve érkeztek meg a fővárosi napilapok. A teljes forgalmi rend 7 óra 19 perckor állt helyre. A baleset, körülményeinek vizsgálata folyamatban var* „IgyiiRfi íeát!" Ugrásszerűen megnőtt a gyógynövény-szaküzletek forgalma az utóbbi napok­ban. A hirtelen ránk kö­szöntött hidegben nagvon »okan megfázunk, köhögünk, légcsőhuruttól szenvedünk. Mit tegvünk ilyenkor? „Igyunk gvóeyteát I" — ja­vasolják. A Herbária üzletei­ben a legkeresettebb cikkek közé tartozik pillanatnyilag az a gyógytea keverék, ami együtt tartalmaz minden olyan hatóanyagot. mel-re ezekben a napokban szük­ségük lehet a köhögő, nát­hával küszködő embereknek. Vizsgálatok tapasztalatai NEB-ülés Szegeden A Szeged megyei városi, és a szegedi járási Népi El­lenőrzési Bizottság tegnap, szerdán kibővített ülést tar­tott, amelyen Kalmár Jó­zsef NEB-elnök, számot adott az elmúlt évi vizsgálatok tapasztalatairól, tanulságai­ról. A tanácskozáson részt vettek Szeged és a szegedi járás politikai és társadal­mi életének képviselői ls. Igen fontos megállapítása volt az elmúlt évi vizsgála­toknak, hogy az üzemek, szövetkezetek munkája a nehezebb gazdálkodást fel­tételek ellenére is javult. Korszerűsítették a termelési' szerkezetet. Azonban az energiagazdálkodási célkitű­zések, a takarékosság igénye nem mindenütt valósult meg. Több helyen még nem meg­felelő a vállalatok kezde­ményezése és állami támo­gatást várnak az energia­racionalizálásához. Az is figyelemre méltó tény. és ezt a népi ellenőrzés többször is hangsúlyozta, hogy Sze­geden a lakossági ipari szol­gáltatás jelentősen fejlődött. Kiemelkedő volt a Patvolat munkája, azonban az öröm­ben üröm, hogy a javító­szolgáltató tevékenységet az alkatrész- és a helyiséghi­ány nehezítette. Lényeges summázat; a lakosság áru­ellátása tavaly jobb volt, mint a korábbi esztendők­ben. Nem alakult ki azon­ban még a kereslet és kíná­lat egyensúlya. Az elemzé­sek során kiderült, az ille­tékes állami szervek és a munkáltatók jelentős intéz­kedéseket hoztak annak ér­dekében. hogy a több gyer­meket nevelő szülők életkö­rülményei javuljanak. Azon­ban a növekvő költségek miatt a sokgyermekes édes­anyák életfeltételei nem jobbak. így a fiatál háza­sok többen csak egy gyer­meket vállalnak. így csök­keni az újszülöttek és a nagycsaládosok száma. Állandóan reflektorfény­ben van a közérdekű beje­lentések és panaszok intézé­se. A szegedi NEB-hez ta­valy kevesebb körzérdekű bejelentés érkezett, mint 1980-ban. A levélírók keve­sebbszer tettek panaszt az építőiparra, kereskedelem­re, közlekedésre, mint ko­rábbari. míg emelkedett a város üzemelésével foglal­kozó intézmények, vállala­tok bírálata. Növekedett a kommunális jellegű beadvá­nyok száma és a szegedi la­kosok elsősorban az ingat­lankezeléssel összefüggő kar­bantartási munkák hiányos­ságalt, valamint az új lakó­telepeken a távhő- és me­legvíz-szolgáltatás gondjait tették szóvá. Mint köztudott, a városban nagyarányú a régi lakóházak felújítása, s a bérlők elsősorban a mun­kák elhúzódása miatt kér­tek „segítséget" a NEB-től. A távhő- és melegvíz-szol­gáltatás nehézségei elsősor­ban' az új lakótelepeken, így az Északi városrészben és Hókuson tapasztalhatók. A népi ellenőrzés megálla­pítása szerint Itt nem meg­felelő a fűlőkapacltás. A fű­tfikonténerek teljesítménye kisebb, mint amekkora szük­séges lenne, hogy a távfűtött lakásokban minden esetben biztosítsák a megfelelő hő­Nőbizottsági megbeszélés Tegnap, szerdán délelőtt kibővített ülést tartott a Ha­zafias Népfront Csongrád megyei nő- és rétegnolitikal bizottsága Szegeden, a HNF megyei bizottságának ta­nácstermében. A bizottság tagjai előadást hallgattak a HNF rétegpolitikai feladatai­mérsékletet. örvendetes az a tény. hogy a NEB-hez ér­kezett panaszok száma nem növekedett. Az észrevételek általában az államigazgatási eljárást kifogásolták, vagy pedig a panaszok a magán­személyek közötti vitás ügyek miatt keletkeztek. Végül is a NEB a minősé­gi követelmények előtérbe helyezésével arra törekedett, hogy az állami ellenőrzésből ráháruló feladatokat terv­szerűen elvégezze. Dr. Tihanyi Ernői a me­gyei NEB általános elnök­helyettese a múlt évi ered­ményekért elismerését fe­jezte kl. Megköszönte a tár­sadalmi munkátok közre­működését. Rámutatott arra, hogy munkájukkal miképp segítették elő a fontos tár­sadalompolitikai célkitűzések megvalósítását. Az idei fel­adatokat sorolva dr. Tihanyi Ernő arról beszélt, hogy fontos cél az ellenőrzés to­vábbi társadalmasítása, va­lamint a párhuzamos vizs­gálatok megszüntetése, és az ellenőrzések alaposabb előkészítése. A NEB az ellenőrzések hatékonyságának javítása ér­dekében végül hasznos mun­kaprogramot fogadott el. ról maid Ábrahám lllésné. a HNF megyei bizottságának munkatársa értékelte a rok­kantak évével kapcsolatos tapasztalatokat és további tennivalókat. Ezt követően megvitatták az 1982-es moz­galmi év bizottsági munka­tervét. Hétköznapok Rókusi grund A jól fűtött szoba abla­kából zúzmarától szakállas fák alatt fázósan gubbasz­tó madarat nézve együtt­érzően felsóhajtok, lócán sem lennék szívesen, s egyben elégedetten nyug­tázom ls: ez a veszély már nem fenyeget. így aztán gondolataimban hamarabb jutok el a tél örömeinek felismeréséig, mint addig, hogy alig van mit enni. Az a fácán baja. amelyik any­ny'ira nekibúsulva kuporog a mocsárszéli földhányáson, hogy még a közeli honfog­lalók nyüzsgése sem tudja elűzni, mintha csak érez­né, ez a zsivajogva neki­buzdult embercsapat a mo­csarat fojtogató előrenyo­muló töltésföld hepehupáit és kis laposait többre tart­ja, mint holmi orvvadá­szatot. A villanytelephez futó nagyfeszültségű vezetékek magasban feszülő hálója alatt az új házsor előtti grund befagyott tócsáján találták meg a pár hete ott lakók az igazi téli szóra­kozás maradéktalan gond­űző terepét. Szorgos gyer­mekkezek söpörték tisztá­ra a hólepte jeget, s a sor­ba rendeződött csúszkálók egymás után nyomulva, íratlan szabály szerinti rendhez igazítva magukat, hosszan siklottak az egyre tisztuló-nagyobbodó, ter­mészet adta jégpályán. Az üveghangú gyereksi­kongások közé idővel asz­szonyos alt-nevetések, és apukák bariton-kurjantga­tásai vegyültek, jelezvén, ez az első „közösségi ren­dezvény" az éppenhogy­kész lakótelepen. Most kö­tődnek az első gyerekba­rátságok, s első alkalom, hogy észrevegyék egymást a felnőttek. S mindehhez az önfeledt környezet-bir­tokba vételhez csupán a körgát lábánál húzódó, ter­mészetadta szabadtéri sportpályára volt szükség. Mint, ahogy a Pál utcai Nemecsek szívszorító tör­ténetéhez ls. Ml lett volna, ha nincs grund —, s mi volt azután, hogy egy­szerre csak nem lett? A kipirult felnőtt-gyerek arcokat látva csak egy fo­hászt mondhatok: add meg nékik (tanács) uram, hogy ma, amikor oly sok min­denre nincs pénz, arra a nemrég-mocsár grundra építeni se legyen! Jótett Esendő «/. ember — a szánandó, aki esik. Épkéz­lábnak is bűvészmutatvány a jégbevonatú járdákon biztonsággal járni, hát még annak, akit a sors meg­fosztott a könnyed moz­gástól! Menni, helyet vál­toztatni, közlekedni nekik ls kell, ehhéz pedig igen sokszor a szerencsésebb csillagzat alatt született embertársaik segítségére volna szükség. Hogy egy­mást segíteni kell, aligha merülhet ki abban, hogy meglógjuk a járdáról le­lépő kezét, feladjuk cso­magját a villamosra ka­paszkodónak, vagy mint a minap, az egyik kék autó­busz fiatal vezetője tette, nyitott ajtókkal várakozott a bottal Igyekvő, lema­radt utasra. Szép minden­napi figyelmességek, di­csérendő — és mondjuk meg — elvárhaló gesztu­sok. Tiszteletre méltó, ha öreg, fiatal teszi. Ilyesfé­lék a mesebeli jótettek, amelyekért viszont belgér­tetik az illő jutalmat hozó ellenszolgáltatás. Miután nem a mesék ko­rát éljük, fizetségük csak önnön elégedettségük, s egy köszönő pillantás —, ám aki tenni képes, ki­egyenlítettnek is érzi ez­zel a számlát. Apropó, számla. Ez is egy lehetőség! A Bebrits Lajos Közlekedési és Híradás­technikai Szakközépiskola diákjai az ősszel a mező­gazdaságban dolgoztak, s a KISZ-bizottságuk elha­tározása alapján ebből egy náDot „rohamnapnak" ki­kiáltva felajánlották a fia­talok ar aznaol bért a moz­gássérültek javára. A gye­rekek mozgalmához csat­lakoztak a tanárok és az iskola dolgozói is. fgv az­tán együttesen fizették be a Mozgáskorlátozottak Csongrád megyei Egyesü­lete számlájára az együtt­érzés forintjait. Hogy ez mennyire fontos, megerősí­ti az a levél is, amelyet dr. Michallovlts Lehel, az egyesület elnöke irt a szak­középiskola KISZ-bizottsá­gának. „Egyesületünk fél­éve alakult, és érdekvédel­mi feladataink ellátásához nagy segítséget jelent az önök által küldött 36 ezer 238 forint. Reméltük, hogy társadalmi segítséggel si­kerül a mozgáskorlátozott emberek életét szebbé, job­bá tenni..." Ez is egy kéznyújtás ne­hezen mozgó embertársa­ink felé. I. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom