Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

Eredmények, célok] Ötnapos tanítási hét Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának ülése Idei tei-veik megvalósításához a vártnál eredményesebb esztendő zárása után kezdhettek hozzá az ipari szövetkezetek. Szerdán. az OKISZ székházában ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa. Egyebek közt megállapította: a: ipari szövetkezetek 1981-ben a tervezettnél nagyobb termelési értéket állítottak elő. A szocialista országokba az előző évinél 3—4 százalékkal többet, a nem rubelelszámolású piacokra pedig a tervezettnél kevesebb árút szállítottak. A belföldi ellátás javításához jelentősen hozzájárultak, bővült szolnáltatásaik köre és emelkedett a színvonala is. Az eszközökkel és a rendelkezésre álló munkaerővel való iobb gazdálkodás is elősegítette, hogy nyereségük 22—23 százalékkal nőtt. Az idén 7—8 százalékos termelésnövekedést terveztek a. szövetkezeti iparban, az építőipar fejlődése 3—5 százalék os lesz. A népgazdasági tervnek az iparra vonatkozó előirányzatait meghaladó ütemű termelésfe.jlesztés>hez azonban szükséges a szövetkezeti adottságok még iobb kihasználása, a műszaki fejlesztési lehetőségek gyorsabb megvalósítása, a rugalmasabb alkalmazkodás a piaci igényekhez. Az ipari szövetkezetek minfeon 150 ezer féle terméket állítanak elő. jelentős részét a lakosság és a hazai ipar igényéinek kielégítésé-' re. A könnyűipari szövetkezetek számára elsősorban a választék javítása a feladat. amit a ruházati termékek előállítói például a kis sorozatú, divatos cikkek körének szélesítésével teljesítenek * A szövetkezeti építőipar folytatja tevékenységének szerkezeti átalakítását — az Igényekhez igazodva a lakáskarbantartásra. az épületfenntartási munkákra összpontosítja erőit, a már meglevő korszerű termelőberendezések iobb kihasználásával. a vállalkozási és együttműködési készség fokozásával, a munka- és üzemszervezés iavításával. A lakossápi szolgáltatásokat a szövetkezetek a múlt évihez hasonlóan. 5—7 százalékkal fejlesztik. Számítanak az igények további differenciálódására is. Beruházásaikat. — amelyek a múlt évinél szerényebbek — elsősorban a gazdaságos export , a szolgáltatások és a lakossági árualapok bővítésének szolgálatába állítják. Exportcéljaikban a szocialista országokba irányuló • kivitel 3—5 százalékos növelését, a nem rubelelszámolású piacokon az értékesítés 8—10 százalékos emelését jelölték meg. Az ipari szövetkezetek a szövetkezeti demokracia további szélesítésével az idén is segítik a gazdasági célok megvalósítását. Az országos tanács elé (erjesztett 1982-es tervekhez Rév Lajos, az OKISZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek közt a szövetkezeti mozgalom újszerű vonásaira, valamint a megváltozott gazdasági követelményekre hívta fel a figvelmet. Mindenekelőtt hangsúlyozta az anyag- és energia-takarékos gazdálkodás szükségességét. A szövetkezetek évi anyagfelhasználásából egyetlen százaléknyi megtakarítás 330 millió forintot jelent. A szövetkezeti iparban is megkezdődött a. korszerű, de egyben egyszerűbb szervezeti feltételek kialakítása. Március végéig várhatóan 70 kisszövetkezet, csaknem 40 ipari szolgáltató szakcsoport. és 300 úi átalány-elszámolásos részleg alakul. — Az eddigi tapasztalatok alapján a korszerű szervezeti formák további bővülésére lehet számítani — mondotta. Az ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa jóváhagyta az 1932-es tervben meghatározott feladatokat. Az Országos Tanács Lendvai Istvánt. megválasztotta az OKISZ elnökhelyetlesének. Mórahalmon SzoIgáEtotóköiporíf Sajtótájékoztató a tapasztalatokról Idén szeptember 1-töl az ország oktatási intézményeiben is áttérnek az ötnapos tanítási, illetve munkahétre. Az új munkarend bevezetésének feladatairól, az ezzel kapcsolatos tervekről Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat szerdán a minisztériurpban. Régi panasza a falusi lakosságnak. hogv hiánvos a helybéli szolgáltatás: sokszor apró javítanivalóval is a távolabbi városokba vagv nagyobb községekbe kell átjárni A kisiparosok letelepedését gyakrafí gátol ia. hogy nem rendelkeznek elegendő pénzzel- althoz, hogv lakást, építsenek. műhüiv.t nyissanak, felszerelést vásároljanak. Együtt.' a terhek megoszlásával mindez könvnyebben (megoldható. Mórahalmon nemrégiben egvelőre műhely- és sarázsépít.ő szövetkezetnek nevezett kis közösség alakult, amelv részben saját erőből. részben kölcsönből afféle falusi szolgáltató házat alakít ki. A járási hivatal műszaki o^'álvának kezdeményezésére idáig heien szövetkeztek: autóápoló, asztalos, háztartási gépszerelő. műszerész, lakatos. ajándékbolt-vezető, és egv majdani presszó üzletvezetője. A Homokkultúra Szakszövetkezet a rendelkezésükre bocsátott a falu szélén egy mezőgazdasági művelésre esvébként is alkalmatlan földdarabot. ezen épülnek föl a műhelyek, ha minden a tervek szerint, halad. még ebben az eszte'ndőben. A kisszövetkezet tafiiai nem kívánnak külső kivitelezőt foglalkoztatni: összefognak és maguk építik föl a műhelyeket. A hitelfeltételek kedvezőek: az épületekhez a költség 70 százalékát. de maximálisán 200 ezer forintot fedezhetnek hitelből. Évi 7 százalékos kama,to! kell fizetniük, a torlesztési klő 10 év. Gépek, berendezések .beszerzésére 1 is kapható hitel, itt a költsó;* 110 százalékát, lehet belőle fedezni, de legfeljebb 100 ezer forintot. A törlesztési határidő 60 hónap, a kamat évi 10 százalék. A hitelfeltételek. s ez a forma megkönnyíti a kisiparosok munkakezdését. remélhetőleg hozzásegít ahhoz, hogv kiépüljön a falvakban i.s a teljes körű szolgáltató hálózat. A mórahalmi kollektíva bővíthető: újabb tagok is beléphetnek a kisszövetkezetbe. Az induló tagok arra számítanak, hogy a terület szolgáltatási igénveit. további 6—7 szakma képviselőiével kiegészülve el tud.iák látni. A jogi lehetőségek má sutt is megvannak hasonló szövetkezetek szervezésére. A tennivalók meghatározásakor — hangsúlyozta Hangái Mária — fontos alapelvnek tekintették, hogy a heti öt napra csökkenő tanítási idaszak csupán a lehetőség szerinti legcsekélyebb mértékben növelje a diákok szellemi-fizikai terhelését. Ugyanakkor azonban a jelenlegi oktatási-nevelési tervekben előírt tudásanyag elsajátítása, készségek, képességek kialakítása változatlanul feladata marad valamennyi Iskolának, tehát a pedagógiai munka színvonalából nem engedhetnek, sőt. a tanulók megfelelő felkészítéséhez az oktatómunka tartalmának. módszereinek további javítása szükséges. Annál is inkább, mivel a rendelkezésre álló idő öszszességében kevesebb lesz, a kieső szombati tanítási napokat csak részben ellensúlyozza. hogy a tanév néhány nappal meghosszabbodik. valamelyest rövidül a téli és a tavasz.i szünet időtartama, s ugyancsak csekély mértékben gyarapodik a hétközi tornaórák száma, így az általános iskolákban ötnaponként,. » gimnáziumokban háromnaponként, u szakközépiskolákban és szakmun kásképzo intézetekben pedig kétnaponként egy többletóra kerül majd a munkarendbe. Jelentős tartalékok aknázhatók ki azzal. hogy a korábbinál* ritkábban tartanak majd egyegy napos tanítási szüneteket, s a tantestületek jobban szervezik meg munkájukat. Ehhez a minisztériumtól és a tanácsoktól is segítséget kapnak: folyamatosan vizsgálják a fölösleges, időt rabló adminisztrációs és más feladatok csökkentésének lehetőségeit. az ésszerűsítés módjait. Felhívják az iskolák figyelmét anra is, hogv a tantervek úgynevezett törzsanyagának megtanítása és számonkéré- ( se kötelező, de ez szűkebb annál, mint ami a tankönyvekben szerepel. • A miniszterhelyettes elmondotta. hogy az idei esztendőt átmeneti időszaknak tekintik, hiszen az ötnapos tanítási hét bevezetésétől függetlenül jelenleg is tart a. tantervek tartalmi megújításának, korszerűsítésének folyamata, s az ezzel kapcsolatos változásokat össze kell hangolni az áttérés követelményeivel. Ezért az új munkarend bevezetésének tapasztalatait folyamatosan figyelemmel kísérik, s csak ezeknek birtokában, a későbbiekben döntenek maid — ha szükséges — jelentősebb tantervi, illetve óraszám-módosításokról. Csekély mértékben azonban már szeptembertől csökken az egyes iskolatípusokban a tantárgyak óraszáma. Ezzel öszszefügg az áttérés egy másik fontos követelménye: mindenütt őrizzék meg a pedagógusok eddig elért jövedelmi színvonalát. Várhatóan kevesebb túlórára lesz ugyanis szükség, s ez sokak keresetében éreztetné hatását, ezért a tanítók. tanárok kötelező óraszámát csökkentik. így a pedagógusok terhelése is arányosabbá- válik, több idő jut a foglalkozásokra való felkészülésre is. Az • oktatásügy dolgozó,inak életszínvonalát megőrizni azért is indokolt — mutatott rá Hanga Mária —mert éppen az áttérés irányelveiből következően továbbra sem lesz kevesebb tennivalójuk a fiatalok nevelésében, mint eddig. Az ötnapos tanítási hét bevezetésének legfontosabb célja, hogy a diákok hétvégeken több időt tölthessenek családjuk körében, s az érdeklődési körüknek megfelelő, tartalmas szabadidő-programokon vehessenek részt. Ehhez azonban az iskolának szövetségesekre van szüksége — hangsúlyozták a sajtótájékoztatón. Elsősorban az otthoni környezetre, a családra, amely nem háríthatja át az oktatásra semmivel sem pótolható szerepét a gyermekek személyiségének formálásában, harmonikus fejlődésük feltételeinek megteremtésében. Emellett a közművelődési intézményeknek, a sportlétesítményeknek, is ; fel kell készülniük arra, hogy erősítve együtt működésükét az iskolákkal. sokszínű, vonzó elfoglaltságot kínáljanak a fiataloknak. Arra tőrekednek, hogy az iskolákban csak akkor szervezzenek szombati rendezvényeket, ha másutt erre nincs lehetőség, s ha ez alkalmakkor igénybe veszik a pedagógusok munkáját, az ehelyett járó szabadnapot lehetőleg a pihenőnaphoz kapcsolódva vehessék ki. Mint ismeretes, már ebben a tanévben 270 alsóés középfokú intézmény kísérletképpen áttért az ötnapos tanítási ciklusra, s az eddigi tapasztalatok szerint mindenütt örömmel fogadták, hasznosnak tartják a megnövekedett, szabad időt, oktatók és diákok egyaránt. Ez persze nem jelenti azt. hogy a bevezetés során nehézségek, problémák nem merültek föl, így számos bonyolult feladattal kell megbirkózniuk majd az új munkarendre csak most készülő intézményeknek is. A minisztérium álláspontja szerint azonban a gondok jó részét csak fölerősíti, előtérbe állítja az áttérés, de nem oka annak. Hiszen a tanulók és a pedagógusok terhelése, munkaintenzitása, kétségkívül, jelenleg is számos intézményben nagyobb a kívánatosnál, emellett sok helyütt zsúfoltsággal, szűkös tárgyi feltételekkel ' küzdenek az iskolák, s nehezen megoldhátó a hátrányos helyzetű gyerekek felügyele- • te, iskolán kívüli nevelése' is. Megoldásuk lehetőségét folyamatosan keresi az iskola, ám csak a társadalom egészével, az ifjúsági és úttörőszervezetekkel együtt teheti ezt. A sajtótájékoztatón szó esett arról is. hogy az óvodákban — a szülők nagy többségének munkarendjéhez alkalmazkodva — már januártól bevezethették az ötnapos munkahetet. Miként a Művelődési Minisztériumnak nemrégiben közzélett, az oktatási ágazat áttérésével kapcsolatos irányelvei tartalmazzák: ahol tíznél több szülő kéri, ott szombatonként is fogadják az óvodák a kicsiket, s mivel előreláthatólag mind kevesebb ilyen igény lesz, célszerű egy-egy területen ügyeletes óvodákat kijelölni. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Téli hangulat j Somogyi Károtyné /elvételei 72. évfolyam 17. szám 1982. január 21., csütörtök Ara: 1,40 forint (L m^mm, m$mm