Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

Vasárnap, 1982. január 17. 5 A januári Kincskereső Weöres Sándor Üjévi jó­kívánságok című versével nyit a Kincskereső januári száma, s ezúttal az iróport­ré-sorozatban is a felnőttek es gyerekek körében egy­aránt népszerű költő fény­képét közli a folyóirat. A. A. Milne — a Micimackó író­ja — születésének 100. év­fordulójáról és Darvas Jó­zsef születésének 70. évfor­dulójáról egyaránt megem­lékezik a lap — Milnéról néhány gyerekversének, Dar­vas Józsefről egyik önélet­rajzi írásának közlésével. A téli természetet több mű is idézi, köztük Fekete Sándor December végén cí­mű költői szépségű novellá­ja és Kányádi Sándor vir­tuóz költeménye, a Hallgat az erdő. Az IDOGEP INDUL sorozat ezúttal az őserdők mélyére vezeti el az olva­sót (Németh Imre: őserdők mélyén), s akinek a kaland­ból még ez sem volt elég, az elolvashatja Torday Emil izgalmas Vadászkalandját vagy Grinnell indiánregé­nyének újabb folytatását, valamint Dózsa György pár­viadalát (Lengyel Dénes monda-feldolgozása). Mikka­makka, Bruckner Szigfrid, Aromo és Vacskamati régi ismerőseink. Most újra ta­lálkozhatunk Lázár Ervin közkedvelt mesefiguráival a Kincskereső lapjain. Most Vacskamati, a „nagy, egye­temes, világméretű csaló" áll a cselekmény központjá­ban. Az interjú-rovat Halász Juditot szólaltatja meg. A januári szám illusztrációit Darczánfalvy Ferenc és Til­dy Katalin készítette. A. D. mester ajtói Albrecht Dürer a szegedi múzeumban — igazi szenzá­ció! A több mint 510 éve. 1471. május 21-én született Dürer apja a Gyula mellet­ti Ajtós községből vándorolt Nürnbergbe, ahol rézműves­séggel foglalkozott. Ezt meg­írja Családi Krónikájában, s címerük is egy hármas he­gyen álló. kitárt ajtót ábrá­zol. A fél évezreddel ezelőtt élt világhírű festő, rézmet­sző. szobrász és építész tő­lünk alig 100 kilométernyi távolságból származott Né­metalföldre. 6 halózott be az egyetemes művészettör­ténetbe. Ezeket sem feled­hetjük. amikor a több mint ISO munkájából kiállítás nyílt a Móra Ferenc Múze­um központi épületében, a Közművelődési Palotában. A Dessaui Állami Galéria bocsátotta a magvar közön­ség rendelkezésére legérté­kesebb darabjait. A középkor és az újkor fordulója háborúkkal, vallá­si ellenségeskedésekkel, esz­mék viadalával volt tele. Ebben a bonyolult társadal­mi. politikai korban talán Dürer volt az, aki szemé­lyes élményein átszűrve legteljesebben és legmélyeb­ben képviselte a reneszánsz ember humanizmusát, töl­tötte meg új tartalmakkal, gazdagította korszerű mon­danivalókkal a Biblia kö­zépkori értelmezését, a ko­rabeli témákat Németor­szágban. Személyes élmé­nyek. tágas látókör, a hala­dással. a reformációval szö­vetkező szellemiség mozgat­ta metszőkését, karctűiét, ecsetjét. Életművének dön-. tő többsége a Biblia törté­neteinek képi megfogalma­zása, de munkáin mindig ott van véleménye, életének közege, a természeti kör­nyezet, a korabeli városkép, a falu és sorolhatnám. Ezért írhatta, hogy Valójá­ban a természetben rejlik a művészet, és aki kira­gadja onnan, azé." Dürer grafikáinak nagy része kiváló példa arra, hogy a Biblia, mint a vi­lág. az emberiség több ezer éves kultúrtörténeti és iro­dalmi dokumentuma, min­dig más és más „korszerű olvasatban" jelenik meg, ki­fejezve az interpretáló tör­ténész. képzőművész, költő vagy muzsikus korát, sze­mélyiségét. Hatása az em­beriség kultúrájára elvitat­hatatlan. Dürer munkáin is ezt követhetjük nvomon. Egyik legnagyobb vállalko­zása az Apokalipszis-soro­zat a Jelenések könyvének fejezeteit metszi fába. János látomásainak képzeletbeli cselekménveit a kor tükrén át ábrázolia csakúgy, mint a Nagy Passió szenvedések­től áthatott drámai lapjait, a Mária élete cimű ciklus darabjait, vagy a Jézus éle­tének utolsó szakaszát föl­dolgozó sorozatát. A bib­likus téma azonban csak ürügy, hogv korának felfo­kozott, drámai eseményei­ről, jelentőségeiről szóljon. És a csodás lapokon a bib­liai figurák körül kikereke­dik az itáliai és németalföl­di táj, a nürnbergi város­kép. a sajátos architektúra, a délszaki természeti kör­nyezet és a falusi idill. In­formációkat kanunk nem­csak az építészeti jellegről, de a ruhadivatról, a visel­kedésekről, a szokásokról is. Dürer figurái természetes hús-vér alakok, akik küz­désre, szerelemre. örömre, kínra születtek. Világi tematikáját port­rék. paraszti életképek, ál­latábrázolások teszik gaz­daggá. színessé. Három grafikai eljárást alkalmaz; leggyakrabban fametszetet, mely egyszerűsítésre, stllizá­cióra készteti, aztán rézmet­szetet. melynek bonyolult ornamentikája, zilált kife­jezésmódja alkalmat teremt az árnyaltabb megjelenítés­re. végül karcokat. főként vasmaratást, melv könnyed, oldott technikát követel. Dürer a divat címmel a közelmúltban összeállítás ie­lent meg az egyik napila­punkban. írója nyugatnémet lapokban tallózva összegyűj­tötte" jó néhány művészet­történész kutatásainak új eredményeit, Dürer szobrá­szatéval kapcsolatban. A Der Spiegel és a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung cik­keire hivatkozva közli, hogy a kiváló reneszánsz mester grafikai lapjait másolva a 17 század első felében sok száz szobor, dombormű, ol­tárkép készült. Ez a Dürer­metamorfózis határozta meg a reneszánsz és a barokk közti szobrászatot, elsősor­ban Németországban. A majna-frankfurti Liebieg­haus kiállítást rendezett kétszáz 1600 és 1650 között készült Dürer-adaptációból. Sokáig hitték, hogy ezeket a plasztikai alkotásokat Dü­rer .készítette, de most be­bizonyosodott. hogv „Dürer, mint szobrász, fantom csu­pán." Am ez is bizonyítja, hogy művészetének hatása már korában is élt, hatott, meghatározó volt. s nem fa­kult öt évszázad múltán sem. A hetvenes évek ele­jén. születésének 500. év­fordulója tiszteletére Dürer­reneszánsz tanúi lehettünk az európai grafikában. A magyar metszők és nyomta­tók kiválóságai között is so­kan nyúltak és nyúlnak vissza nemcsak Dürer tech­nikai mércéiéhez. grafikai precizitásához, de gazdag tematikai forrásaihoz is. így például Gácsi Mihály. Mol­nár István. Ballá Margit. A tegnap délután meg­nyílt kiállítás igazolia En­gels reneszánszot iellemző szavait a kornak .,óriások­ra volt szüksége és óriáso­kat termett". Jelképes „aj­tói" egyszerre nyílnak a Bibliára, a németalföldi re­neszánsz szinte teljes vilá­gára. a művészettörténet legfényesebb korszakára. Tandi Lajos A gyors Intézkedést, segít­séget váró leveleket ezentúl — tekintve, hogy Postalá­dánk terjedelme kurtább lett — igyekszünk rövid úton eljuttatni az illetéke, sekhez. Előző összeállítá­sunk bevezetőjében tizentük ezt olvasóinknak. Hogy most ismét 'visszatérünk rá — szo­kásunktól eltérően önma­gunkat idézve — azt azért tesszük, hogy elmondjuk, el­ső tapasztalataink igen ked­vezőek. Olvasóink is meg­győződhetnek róla; az érde- csak az illetékeseknek kí­postaláda társszerzőnk olvasó aK keltek frissen reagáltak az észrevételekre. Megjegyez­náltuk fel olvasára. Ily mó­don remélhetőleg még in­mit tettek már megszünteté­sére, végleges megoldást azonban a tető elnémítására — sajnos — nem találtak. Bármennyire érződött az il­letékes hangján a segíteni akarás, nem tudom elfogad­ni azt a véleményét, hogy nincs technikai lehetőség a zaj kiküszöbölésére. Hátha a lap olvasói kö­zött akad olyan műszaki kép­zettségű és ötletgazdaa em­ber, aki e korunk technikai szintjéhez mérten egyszerű­nek tűnő probléma megoldá­sához segítséget, ötletet tud­na nyújtani, ha már az ille­tékesek feladták a reményt" — Martonosi Sándor levelét olvashatták. nénk továbbá, hogv a közér- kább eleget tehetünk leg­fontosabb célkitűzésünknek; miszerint a közérdekű infor­dekű gondokkal foglalkozó levelekre kapott válaszokat akkor is közzétesszük, ha az eredeti leveleket esetleg Válaszol az illetékes mációkat igyekszünk a nagy nyilvánosság tudomására hozni. Ha elvész a flekk... „Vásároltam egy szép, di- pár filléres kis áru, azt hí­vatos csizmát, a Szeged szem, sok nőtársam problé­Nagyáruházban. Nem volt tűi olcsó, de túl drága sem. 650 forintba került. Kipró­bált, jó áru, jól bírja a hi­mája megoldódna." Török Tiborné Dékány Ka­talin bánatos sorait olvas­hatták. Magunk is érdeklőd­deget, az esőt, havat és a tünk flekk-ügyben, s meg latyakot. De sajnos, egy hét tudtuk a következőt. Az üz­használat után elveszett sar­káról a fekete műanyag letekben kapható közül csak egynémely — el­vi december 19-i Postaláda si tanács vb építési és közle­rovatban esett szó a dorozs- kedési osztályától érkezett mai könyvesbolt hosszadal- szerkesztőségünkbe — érde­mas zárvatartásáról. Az ész- mesnek látjuk nyilvánssság­revételre az üzlet gazdájától. ra hozni. Arra gondolunk a Szeged és Vidéke Áfésztől ugyanis, hogy a levélben kaptunk választ. foglaltak Pápp Jánoson kí­„Szabadságon vagyok" — vül még számos olvasónk „területre mentem" a zár- kételyeire, kérdéseire adnak vatartás okát megjelölő fel- választ. iratok az üzlet ajtaján fel- „A trolibuszok üzemelteté­háborodást váltottak ki. Az sével kapcsolatos észrevéte­üzlet hosszabb időn át tartó leit és javaslatait attanul­zárvatartását előre nem lát- mányoztuk. ezzel kapcsolat­rritníót hat° események idézték elő. ban az alábbi észrevételünk csizmán A könyves5olt több bizomá- van. A 6-os trolipótlójárat flekk. No, sebaj! Elmentem enyészően kevés - cseh- tart üzleti kapcsola- útvonalán a trolihálózat ki­" • ' ' " " ' szlovák és hazai ayártmá- tot Ezek a bizományosok építésé tervezes alatt all. A nyű modellhez mellékel az Szegeden és a környező köz- tervek elkészültéig « pontos ipar pótflekket. A kereske- fégekben értékesítik az üz- útvonal nem ismeretes A Az eladók kedve- delem — így a Szeged Nagy- let készletében nyilvantar- rendelkezesre alló SZKV au­sajnálkozók voltak, áruházban és a Komplett tott könyveket. A bizomá. tóbuszpark a jelenlegi kove­Ruházatl Vállalat üzleteiben "yosok egy része nem áll tési időt és nyomvonalat te­úgy-próbál a gondon se- szövetkezetünkkel munkajo- szí csak lehetővé. Az 5 B-s gíteni hogy a cipőjavító sző- gi viszonyban, így tehát egy betétjárattal kapcsolatban csizmához, magyarázták. Ta- vetkezettel kötött szerződés általuk meghatározott idő- álláspontunk az. hogy a ián valamelyik cipőkelléket értelmében soron kívül, díj- ben van lehetőség az üzlet „Centrum Áruház" megálló maszeknál kapható talanul megjavíttatják a kintlevőségének az egyezte- a „Bartók Béla tér" megál­flekket vesztett lábbeliket, tésére. Ez növeli az üzlet lótól csekély gyaloglási tá­Attól függően, mennyi a leltározási, illetve zárva tar- volságra van. Forgalmi szem­munka, három, maximum tási idejét. A boltvezető ez évi pontból nem volna előnyös, nél kötöttem ki szeretett ny0lc napot vesz igénkbe a szabadsagát nem vette még ha a fordulót a Széchenyi csizmámmal. Kész lesz két javíttatás. Levélírónknak igénybe, ezért egy nap sza- térre helyeznénk át. mert a i.a.xnAi, -r,. persze már későn jön a jó- badságot engedélyeztünk. A menetidő a közúti jelzőtóm­tanács, hisz. mint olvastuk, könyvesbolt létszámát egy pák és a távolság miatt meg­saját költségére pótoltatta személlyel kívánjuk növelni, nőne. » a jelenlegi követési már a hiányzó flekket. Ez- de "erre szakképzett személy időközt csak újabb trolibusz ........ . után — a Szeged Nagyaru- hiányában eddig nem volt beállításával tudnánk bizto­Egy hétig hordhattam csak haz ígéretére hivatkozva — lehetőségünk. A létszám ki- sítani. A forduló klépitéséra a szép drabb színű csizmám, 02t javasolhatjuk, menjen . egé8zitésétel, amelyre előre- tett javaslata figyelemremél­vissza a cipoosztalyra, ahol láthatólag 1982 januárjában tó, a belvárosi közúti híd megterítik olvasonknak a keriil sor ^ üzle( nyitvatar- ideiglenes lezárásakor szük­az áruház cipőosztályára, abban a hiszemben, hogy veszek egy pár tucat pót­flekket, sek, de — Sajnos nem kapható — volt az első udvarias válasz. — A gyár sem mellékelt a árusító — tanácsolta egy jóhiszemű eladó. Sajnos, nem vált be a tanács. Űgyhogy a cipész­hét múlva — közölték. Tü­relmesen kivártam a határ­időt, közben minden cipő­boltban kerestem a pótflek­ket. Hiába. Nincs és nincs. mert egyiknek leesett a sar­káról a flekk. Üjból két hét. Közben sár, latyak, rajtam félcipő, mivel csak az az egy pár téli lábbelim van. Hogy is lehettem én any­nyira optimista, hogy hittem a televíziónak, miszerint a javíttatás költségeit. Flekk-ügyben egyébként azt tapasztaltuk, hogy Buda­pesten is csupán elvétve, mindössze egy-két üzletben árusítanak pótflekket. A sze­cipőboltok árusítanak pót- gedi kereskedőknek ez idáig flekket. Szegeden hiába jár- még nem sikerült e parányi, tam le a lábam, pótflekknek ám valóban sok bosszúságot színét se látták az eladók, okozó alkatrészt beszerez­Ha lenne az üzletekben ez a niük. tását folyamatosan fogjuk ' ségessé is válik a Széchenyi biztosítani." téren a trolibuszok vissza­Papp János, szegedi olva- fordítása. Fentleket fígye­sónk levelét nem tettük köz- lembe véve jelenleg nem zé összeállításunkban, hanem kívánunk a meglevő nyom­még frissiben elküldtük az vonalon változtatni", illetékeseknek. A válaszleve- összeállította: let azonban — mely a váró- Ladányi Zsuzsa Karácsony után „Nincs karácsony fenyőfa nélkül, vallják sokan, de! Az ünnepek elmúlnak és a leg­szebb fából is szemét, nyűg lesz. Miből nem lesz az, mondhatná erre bárki, de a fenyőfa él, és az emberek­nek fáj a sok elpusztított élet. Fát ültetni majdnem annyi, mintha életet adnánk. Pusztítani halál. Túl sok fe­nyőt pusztítunk. Nekem is összeszorul a szívem, mikor hulló ágait összeszorítva vi­szem a kuka felé. Kérdem magamtól és mindnyájunk tói: nem tudna valaki oko­sabbat, emberibbet kitalálni ennél a barbárságnál? Tar­jánban láttam, hogy egy csa­lád minden évben földíszíti a lakása előtt álló fenyőt és így rajtuk kívül még sokan gyönyörködhetnek benne. Erre persze nincs mindenki­nek módja, de ahol felnőt­tek vannak, nyugodtan meg­tenné egy karácsonyi csokor vagy egy cserépbe ültetett szobafenyő. És a mai ener­giatakarékos világban ez Sem megvetendő dolog" — Szűcs Miklósné tarjáni ol­vasónk leveléből. Bálint Sándor — a városrendezésért Nem marad el a se°itsé% Karácsony előtti Postalá­dánkban közöltük özv. Szeg­vári Józsefné szegedi levél­írónk sorait. Idős olvasónk azért fogott tollat, hogy el­panaszolja, az antennához vezető zsinór elszakadása miatt nincs kép a televízió­ján. S hogy karácsonykor ne szomorkodjon egyedül ottho­nában, segítséget kért a ja­vításhoz. Olvasónk ismételt híradásából megtudtuk, töb­ben is felajánlották önzetlen segítségüket. Elsőként a Sze­gedi Elektromos Szövetkezet kollektívája. Elvégezték a ja­vítást, mi több, levélírónk meghibásodott centrifugáját, •űllanyvasalóját is üzemké­pes állapotba hozták. Ugyan­csak ingyenesen. „Nem is tudom, hogyan köszönjem meg ezt a nagy segítséget. Lám, mégis vannak segítő­kész emberek, akik a beteg, nyomorék öregeket támogat­ják. Hálás köszönettel zárom soraimat. Megköszönve a GELKA-nak is, hogy szin­tén felajánlották közremű­ködésüket." Sándor Béláné, Szent Mi­hály utcai olvasónk elisme­réssel szól az Ingatlankezelő Vállalat gyors intézkedésé­ről. Levélírónk lakásában rekordidő, három nap alatt kicserélték a meghibásodott gázkonvektort. Ötlet kerestetik „A József Attila sugárút 31. számú ház előtt, az út­testen építette ki sok évvel ezelőtt a Posta azt a kábel­! aknát, amelynek teteje ha­i talmas dörrenéssel jelzi, ha I egy jármű áthalad rajta. Az út nagyon forgalmas, így a mennydörgés szinte állan­dóan zavarja u környék la­kóit. Amikor a Posta illeté­keséhez fordultam, igazán udvariasan, türelmesen el­mondta, mi okozza a zajt és A tanácsi iratok rendezé­sekor került elő Bálint Sándornak, a néprajztudo­mány nemzetközi tekinté­lyű professzorának, a szege­di és a Szeged környéki népélet jeles kutatójának a dóm környék rendezési ter­véhez adott történeti váz­lata. A rendezési munkák az ÉM 1956-ban kiadott vá­rosrendezési irányelvei sze­rint 1958-ban kezdődtek. A műszaki leíráshoz a törté­neti adatokat Bálint Sán­dor professzor bocsátotta rendelkezésre. Írását azzal kezdi, hogy a tervezés ál­tal érintett terület város­történeti szempontból rend­kívül jelentős. A tulajdon­képpeni polgárváros kiala­kulásának kezdete kevéssé ismert. Bizonyos, hogv ma­ga Szeged városa több ki­sebb településből olvadt egybe és központja éppen, a Vár és a Palánk volt. Al­szeged—Felszeged és a Pa­lánk jelentős átkelőhely volt. A tiszai bárkák fát, követ sót, sőt bort szállít­va szívesen kötöttek ki a mai Roosevelt tér táján, melyet akkor Lajtorjának hívtak. Ez a terület a Vár és Palánk között terült el, gyűjtőhelyeként a száraz­földi utaknak. A török ki­űzése után a város feldúlt és elhanyagolt volt. Idővel azonban visszatért az élet A 18. század első feliben a régi LaHoria már szűknek bizonyult. Ekkor kezdődik a város súlypontjának nyu­gatra tolódása. A három település összeért. Kiala­kult a Nagv Piac is a vá­rosháza előtti téren. Az 1879-es nagy árvíz e magas fekvésű területet megkímélte. Az újjáépítés­sel a mai Kárász utca, a mai Széchenyi tér vonalá­ba tolódott. Az új épületek is elsősorban az elpusztí­tott területen létesültek. A közúti híd a régi fahíd he­lyére került. A trianoni békeszerződés következté­ben jelentősen csökkent az árvizet követő és évtize­dekig ható nagyszabású építkezési lendület. (A kli­nikák, a Fogadalmi temp­lom. az egyetemi épületek, és néhány bérház felépíté­se után.). A korábbi építő tevé­kenység megszűnésinek mégis van egy pozitív kö­vetkezménye. Néhány érté­kes épület elkerülte a bon­tást. A megváltozott szem­lélet megbecsüli a múlt emlékeit, tiszteletben tart­ja az organikusság elvét. A terv célja, hogy megszabja a városrész jövőjét és fel­adatát. E terület elsősor­ban lakóterület, az egyete­mi bővítések és különösen az ünnepi játékok felújítá­sával meginduló idegenfor­galom kapcsán új. sajátos szerepet tölt be Szeged éle­tében. Az 1958. évi tervezés alá vpnt terület Szced város-­történeti, váross»ervez4si és t idegenforgalmi szempont­ból ervi'' i*»Tle1»ritóc«hb te rülrfe. ítés^ minű»r' kénpen ldő=z«rű volt. kii­lönösen, ha fig-^embe vess'ük. hogv e virogrész minden közművel el van látva, másreszt a rendezés­re kerülő Dóm téri ünnepi játékok m'att. Komoly Pál Szeged

Next

/
Oldalképek
Tartalom