Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

Vasárnap, 1982. január 17. 2 érclése Befejeződlek a magyar Varsóban ismét játszanak a színházakban és vetítenek a mozikban. A minap számoltunk be róla, emelkedik a széntermelés és már eléri az 1978-as szintet. Az élet nor­malizálódásának más jelei is mutatkoznak, aminek Len­gyelország barátai örülnek. De vajon, mindenhol pozitívan értékelik-e a lengyelországi változásokat? Finnországban elnökválasztás lesz ma, vasárnap. Második kérdésük a finn elektorválasztás sajátosságait bolcolgatja. Amikor a világ válsággócait vesszük sorba, sajnos, már évek óta így kezdhetjük a számbavételt: a közel-keleti válság... Har­madik kérdésünk azzal foglalkozik, hogy mi történt az elmúlt héten a Közel-Keleten. 9 Milyen visszhangot eredményeztek a NATO rendkívüli tanácsülésének beavatkozó jellegű határozatai? Varsóban ismét játszanak a színházak és a mozik, nyitáshoz készülődnek az egyetemek, s a hónap vé­gére összehívták a szejm ülésszakát. Az élet normali­zálódásának fontos mutató­ja a napi szénjelentés is, az idei esztendő első két hetében sikerült, viszonyla­gos eredményként, elérni az 1978-as szintet. Ha ezt tar­tani képesek — az egész év­re kivetítve — csaknem húszmillió tonnás többletet, exportálva mintegy 1,8—1,8 milliárd dollárt jelentene. Természetesen a helyzet változatlanul nem könnyű, és sok a gond. Növekszik a nyugati pénzintézetek nyo­mása a 28,3 milliárd dollárt kitevő lengyel adósságok ügyében; energia- és alkat­részhiány akadályozza a munkát; a szükségállapot sok mindenben korlátokat szab; vita folyik a hogyan továbbról; s meg, kell küz­deni a haragvó elemekkel, a jeges árral is. (Amely ép­pen Plockot, a kőolajveze­ték fontos állomását fenye­geti.) Lengyelország barátai, az európai béke hívei, de szé­lesebben véve a jizan meg­fontolások és a reálpolitika követő j elégedetten nyug­tázhatják a kibontakozás so­kasodó jeleit Nem így a NATO-körök: azok, akik re­ményeiket az anarchiában és Lengyelország teljes állami szétesésébe vetették, dühöd­ten és érzékenyen szisszen­nek fel. Akik nem győztek a „külső beavatkozástól" óv­ni, a lengyel megoldás lát­tán most maguk nyúlnak a beavatkozás eszközeihez. A brüsszeli rendkívüli atlanti tanácsülésen tizenhat pon­tos lengyel- és szovjetelle­nes intézkedéssorozatot fo­gadtak el. Nem egysége­sen: Görögország hivatalo­san is elhatárolta magát több ponttól, mások nem emeltek szót Washington szankciói ellen, de maguk nem kívánják követni azo­kat. Az ellentétekre vallott a hirtelen összehívott fran­cia—NSZK villámcsúcs Is, amelynek során Bonn ke­leti politikájának lényegbe­li folytatását helyezte kilá­tásba. A NATO-határozatok min­denképpen fokozták a fe­szültséget, és rontották a légkört. Ezért részesültek ha­tározott visszautasításban a moszkvai szovjet—lengyel külügyminiszteri találkozón, de hasonló véleményt han­goztatott kontinensünk sok vezető politikusa. Keleten és Nyugaton egyaránt. Az at­lanti beavatkozási törekvé­seket el kell vetni a lengyel nép és egész Európa ér­dekében — ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az ame­rikai sajtó által is „tűszúrá­sokként" jellemzett szankci­ók nehezítik a helyzetet bi­zonyos területeken, de va­lamiféle átütő sikerben Wa­shington sem bízhat. A szocialista közösség, a beavatkozás elutasításával egy időben, változatlanul kész az ésszerű párbeszéd­re. A héten Genfben foly­tatódtak a szovjet—amerikai tárgyalások, s remélhetően sor kerül a tíz nap múlva esedékes szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó­ra is. A kelet—nyugati kap­csolatrendszer fenntartásá­ban, a maga lehetőségeihez és eszközeihez képest, ha­zánk is szerepet vállal: a magyar külügyminiszter a héten két európai NATO­tagállam fővárosában, Lon­donban és Reykjavíkban tett látogatást, az érthető viták mellett a közös érdekű, köl­csönösen előnyös érintkezé­si pontokat kutatva. 0 Mi a jelentősége a finn elektor­választásoknak? Ahány ház, annyi szokás: ha a finn elektorválasztások jelentőségével foglalkozunk, először is tisztázzuk, miről döntenek ma és holnap a sokezer tó országában? A tét a köztársasági elnök sze­mélye, éjj a i vá­lasztási Kekkónen betegsé­ge, az aktív munkából való tartós kiesése követelte meg. Az államfői tisztség azért olyan jelentős Finnország­ban, mert az alkotmány szerint az elnök a külpoliti­ka meghatározója, s éppen Kekkonen adott ró példát, hogy ez kisugárzik a hatá­rokon túlra is. Jótékony ha­tást gyakorolhat egész föld­részünkre. Az elnököt azonban nem közvetlenül választják, ha­nem 301 elektort jelölnek ki. Ezek az elektorok valame­lyik jelölt programjának tá­mogatósával lépnek fel, de a későbbiek során nem kö­telesek mindvégig erre a személyre szavazni. Gya­korlatilag ez úgy fest, hogy a január 26-i első fordu­lóban tucatnyi jelölt indul, ha senki nem szerez több­séget, vagyis 151 elektori szavazatot, akkor a második fordulóban hasonló a fel­állás. A harmadik szava­zási szakaszban azonban már csak a két vezető je­lölt méri össze erejét, s ha ismét nincs döntés (előfor­dulhat tömeges tartózkodás is), esetleg új, addig kívül­álló jelöltek is nevezhetők. A bonyolult folyamatot azért kellett röviden össze­gezni, mert így világos, hogy a számos jelöltből a szociál­demokrata Koivisto. vala­Rakowski Romániában 0 Bukarest (MTI) Mieczyslaw Rakowski len­gyel miniszterelnök-helyet­tes, aki csütörtökön érke­zett Bukarestbe, tárgyaláso­kat folytatott Nicolae Ccau­sescuval, a RKP főtitkárá­val, román államfővel, aki­nek átadta Wojciech Jaru­zelski miniszterelnök. a Nemzeti Megmentés Kato­nai Tanacsa elnökének üze­netét. Ceauscscu leszögezte: Ro­ntania úgy véli, a kialakult problémákat a lengyel nép­nek, az ország politikai erői­nek, a LEMP-nek kell meg­oldania a lengyel nép érde­keinek megfelelően. Rakowski a belső helyzet­ről adott tájékoztatáson kí­vül gazdasági kérdésekről is folytatott megbeszéléseket Bukarestben. Cornel Burtica külkereskedelmi és nemzet­közi gazdasági együttműkö­dési miniszterrel megvizs­gálta a kétoldalú gazdasági kapcsolatok és kereskedelmi cserék alakulását. mint a centrumpárti Vi­rolainen látszik legesélye­sebbnek, de nem zárják ki, patthelyzet esetén, a szintén centrumpárti Karjalinen be­vonását sem. Valamennyi komolyabb jelölt az eddigi külpolitika fenntartása, a szovjet—finn jószomszédi kapcsolatok megőrzése mel­lett száll síkra: e kereten belül különböző személyek jelenthetnek kisebb árnya­lati különbségeket. 0 Mi történt a héten a közel-keleti válsággal kapcsolatosan? Időnyerésre játszott a Kö­zel-Keleten a héten az ame­rikai diplomácia. Ezzel né­mi haladékot nyert ugyan, de a valódi megoldásokhoz változatlanul nem került kö­zelebb. Haig külügyminisz­ter Izraelben és Egyiptom­ban járt a palesztinai au­tonómiatárgyalások ügyében, de csupán azt érte el, hogy a megbeszélések nem sza­kadtak meg, s a hónap vé­gén újra a térségbe utazik majd. E tárgyalásokon ele­ve gazda nélküli számítás folyik, hiszen a palesztineket nem vonták be a palesztin­vitába, csakhogy a különben illetéktelenek sem tudnak maguk között megegyezésre jutni. Kairó számára nagy felelősséget és tehertételt je­lentene, ha a „palesztinok nevében" bármibe bele­egyezne, s a jelek szerint ezt a mai vezetés jobban ér­zi Szadatnál. A Biztonsági Tanács Go­lán-vitájában a most kez­dődő hétre tevődött át a szavazás. Egy jordániai ja­vaslat szerepel napirenden, de Washington ezt sem fo­gadná el, s a jelenlegi for­májában megvétózná. Nyil­ván ezt elkerülendő, töre­kedtek a halasztásra. Előbb­utóbb azonban mégis véle­ményt kell nyilvánítani, kü­lönösen annak fényében, hogy Damaszkusz jelentős politikai1 támogatást kapott Khaddam moszkvai útja so­rán. A Golán izraeli beke­belezése hozzájárulhat ah­hoz is, hogy folytatódjék a felfüggesztett arab csúcsér­tekezlet, hiszen általában felélénkítette az arab poli­tikát. Washington kényel­metlen dilemmával küzd: Izraellel szemben is, a kö­zéptől jobbra álló arab or­szágokkal is. meg akarná őrizni kapcsolatait, de hót saját magát hozta lehetetlen helyzetbe... Réti Ervin MmAl tárgya 0 Rejkjavík (MTI) Pénteken befejeződtek a magyar—izlandi külügymi­niszteri tárgyalások. A tárgyalósokon részle­tekbe menően megvitatták az Európa sorsát érintő leg­fontosabb témákat, egyebek mellett kitértek a leszere­lésre és a madridi értekez­letre is. Az utóbbival kap­csolatban egyetértés volt abban, hogy a konferenciát mielőbb és pozitív ered­ménnyel kell befejezni, mert ez jó -hatással lenne az ál­talános nemzetközi helyzet­re. Bár több kérdés megköze­lítésében nézetkülönbségek mutatkoztak a felek között, az enyhülés, a leszerelés té­makörében és abban, hogy a fegyverkezésnek véget kell vetni, a két külügyminisz­ter álláspontja azonos volt. Púja Frigyes és vendég­látója felmérte a kétoldalú viszony jelenlegi állását, és örömmel állapította meg, hogy országaik között nin­csenek politikai problémák. Mindkét fél oldalán meg­van a készség a politikai, gazdasági és a kulturális kapcsolatok bővítésére. A nyílt, őszinte és konst­ruktív légkörben megtar­tott tárgyalásokat mind a magyar, mind az izlandi fél hasznosnak minősítette. Pú­ja Frigyes örömmel nyug­tázta, hogy ellátogathatott a szigetországba. Magyaror­szági látogatásra hívta meg Olafur Johannessont, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. Elismerés amerikai művészeknek 0 Washington (MTI) Pénteken a washingtoni magyar nagykövetségen ben­sőséges ünnepség keretében neves amerikai művészek­nek és zenetudósoknak át­adták a centenáriumi Bar­tók Béla-emlékérmet és dip­lomát. A Bartók-életmű egyesült államokbeli népszerűsítésé­ért, szerzeményeinek magas színvonalú tolmácsolásóért, a centenáriumi megemléke­zésekhez való hozzájárulá­sért emlé/cplakettet és diplo­mát kapott Eííiot Antoko­letz egyetemi tanár, Balogh Ernő előadóművész és zene­pedagógus, Benny Goodman klarinétművész,. Böszörrné­nyi-Nagy Béla egyetemi ta­nár* Koromzay Dénes egye­temi tanár. Róbert Mann hegedűművész, Ormándy Jenő karnagy, Sándor György hegedűművész, Isaac Slern hegedűművész, Halsey Stevens zeneszerző, Benjá­min Suchoff, a New York-i Bartók-archívum igazgató­ja és John Vlnton zenetu­dós. Az érmeket és diplo­mákat Petrán János nagy­követ adta át. MARJAI JÓZSEF FOGADTA KARÉN GYEMIRCSJANT Marjai József, a kormány elnökhelyettese szombaton hivatalában fogadta a Győr­Sopron megyei pártbizottság vendégeként hazánkban tar­tózkodó Karén Gyemircsjant, az SZKP KB tagját, az örmény Kommunista Párt Központi Bizottságónak első titkárát. ZBIGNIEW MADEJ MAGYARORSZÁGON Zbigniew Madej, a Len­gyel Népköztársaság minisz­terelnök-helyettese, az ál­lami tervbizottsóg elnöke, január 15-én és 16-ón Bu­dapesten megbeszéléseket folytatott Marjai Józseffel, a kormány elnökhelyettesé­vel a két ország közötti gaz­dasági kapcsolatokról, az árucsere-forgalom időszerű kérdéseiről, 'a gazdasági együttműködés fejlesztésével összefüggő közös" feladatok­ról. Zbigniew Madejt fo­gadta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. HÍRSZOLGÁLATI EGYÜTTMŰKÖDÉS ALGÉRIA VAL Mohamed Merzoug, az Al­i gériai Demokratikus és Népi | Köztársaság hírügynökségé­nek (APS) vezérigazgatója január 14. és 17. között Bu­dapesten tárgyalásokat foly­tatott a Magyar Távirati Iroda vezetőivel a két hír­szolgálati Intézmény közötti kapcsolatok megteremtéséről, a folyamatos hírcseréről, majd dr. Lakatos Ernővel, az MTI vezérigazgatójával együttműködési megállapo­dást írt alá. Az algériai vendéget fogadta Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tes. HUSSZEIN BAGDADBAN Husszein jordániai király szombaton öböl menti kör­útjának első állomására, Bagdadba érkezett. Iraki tárgyalásait követően Ku­vaitba, Katarba, Bahreinba, az Egyesült Arab Emírsé­gekbe és Ománba utazik. Egy héttel korábban Szaúd­Arábiában tett látogatást. Körútjának célja az arab szolidaritás erősítése, a no­vember végén elnapolt fezi arab csúcsértekezlet felújí­tásának szorgalmazása. TÖRÖK PER Az izmirj katonai bíróság ügyésze szombaton halálos ítélést k,ért a Dev—Tfol.,el­nevezésű szélsőbáloldali szervezet 12 tagja ellen — jelentette az AFP. Izmirben ugyanaznap a katonai bíró­ság pert Indított egy szél­sőjobboldali szervezet nyolc aktivistája ellen is. A Dev— Yolt azzal vádolják, hogy tagjai mintegy száz ember ellen kíséreltek meg me­rényletet. Ennek következté­ben kilencen meghaltak, többen megsebesültek. A vádpontok között szerepel továbbá a gyülekezési tila­lom megsértése és a röpcé­dulaterjesztés. Európai Gazdasági Közösség (6.) Kis ország, magas életszínvonal — Dánia A kedvező közlekedés­földrajzi helyzetű, évszá­zados múltra visszatekintő kereskedőország 5.125 mil­lió lakosa 43 078 négyzet­kilométer területen él. Fej­lett agrár-ipari ország. Mivel a kis országnak nem voltak számottevő nyers­anyag- és energiaforrósai a versenyképes ipar gyors ki­építéséhez. viszont mezőgaz­dasága az északi országok között a legkedvezőbb ter­mészeti adottságokat élvezte, ezért az évszázados kereske­delemből és vámokból fel­halmozott tőkét a mezőgaz­daság belterjes átalakításába fektette. Az 1870. évi agrár­válságból a kiutat ez jelen­tette. és alapozta rfteg a dán gazdaság alapjót. 1887-ben indult el útjára a szövetke­zeti mozgalom, amely az egész parasztság átfogó szer­vezetévé vált. A tőkés típu­sú szövetkezetek csak kitű­nő minőségű árut vesznek át a gazdáktól, így biztosítják annak világpiaci versenyké­pességét és hírnevét. Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés kitűnik nagy­fokú gépesítettségével és ter­melékenységétel. Az ország területének 63 százaléka szán­tp. Ennek felén gabonafélé­ket. főleg árpát (5,2 millió t) és búzát termelnek. Nagy területet foglalnak el a szá­las és lédús takarmányok. Szarvasmarha-tenyésztése korszerű, magns színvonalú tejgazdálkodással párosul, melynek melléktermékein és hulladékain alapúi az ország sertéstenyésztése. Kiemelke­dő szerep jut a^, ipanszerű baromfinevelésből származó tojás- és hústermelésnek is. Agrárexportjának — éppen minőségénél fogva — kor­látlan felvevő piaea az EGK-tagóllamal. Ezért meg­lepő ténynek hat,' hogy u kivitel háromnegyed része ipari termék. A dán ipar Is csak kiváló minőségű és specializált termékekkel le­het versenyképes a világpia­con. Elismertek és kereset­A nemzeti ossztermek megoszlása .* ágazatonként. % ínn 0 R5 Mezőgazdaság |JE] jJj^ktMtm, úolgáltatás Sfl ipar- §39jijveó ' [0 Lignit ' 151 Tíiztg lá Földgáz O Vaskohászat, acélgyártás itt Alumíniumkohászat O Gépgyártás, hajógyártás f Vegyipar, kóolaj-hnomitas • • Könnyűipar ® Élelmiszeripar 'OT Búza Rozs Takarmánynövény* 133 Cukorrépa. 1 Burgonya Szarvasmarha •» Sértés X Főbb kikötő GNP/M- I lőte jutó nemzeti ' y"! össztermék, dollár DÁNIA GXP/ló­99201 tek a? elektronika, a műszer­ipar, a hőtechnika termékei, a hajógyártás, a számítás­technika és a környezetvé­delem berendezései, vala­mint az élelmiszer-feldolgo­zással kapcsolatos géggyór­tás termékel. Mivel a termelés import­igénye magas a nemzetgaz­daság azonnal megérzi a nemzetközi kónjuktúrn ala­kulásának minden rezdülé­sét. Az egyre növekvő olaj­számla és a cserearányok gyors- romlása késztette ta­valy tavasszal a kormányt gyors gazdaságpolitikai in­tézkedések meghozatalára. Már tavaly év végére javu't a gazdasági helyzet az Inflá­ció alig nőtt, nem csökkent az ipari termelés, és sike­rült a külkereskedelmi mér­leg hiányát csökkenteni. További exportnövelő in­tézkedésekkel, az energiata­karékossággal, a saját ener­giaforrások kiaknázásának meggyorsításával Dánia sze­retne kilábalni a gazdasági válságból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom