Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

I Szombat. 1982. ianuár Ifi. szemináriumok Mikszáth napok kövületek és kezdeményezések • át • f B M TV/Tílrorara + V-. -nanril/ 1.- « ral- ** propagandistáknak Az MSZMP szegedi járási bizQitsáaa a jövő héten sze­mináriumokat rendez vropa­gaudisták számára. A Politi­kai konzultáció és a Gazda­ságpolitikai kérdések című tanfolyamok propagandistái szamara ianuár 19-én. ked­den dr. Somogyi Ferenc tart tájékoztatót a szegedi iárás gazdaságának tavalvi fejlő­déséről és az idei gazdasági év feladatairól. A nemzetközi politikai kérdések, valamint a Fejezetek a magvar mun­kástpozKalom történetéből című tanfolyamok propasan­distái január 20-án. szerdán dr. Vezér Károly tájékozta­tóiét hallgathatják mee a nemzetközi helvzet aktuális kérdéseiről. A társadalompo­litikai kérdésekkel, a szocia­lista kultúra és ideológia, valamint a pártirányítás kér­déseivel foglalkozó tanfolya­mok propagandistái számára január 21-én. csütörtökön Varga István ad tájékozta­tást belpolitikai helyzetünk aktuális kérdéseiről. Az 1981—82-es pártoktatá­si évben a járási propagan­disták részére szervezett sze­mináriumokat Szegeden. a megvei tanács KlSZ-klubiá­ban tartják meg. valamennyi délután 2-kor kezdődik. Az előadásokat konzultációk kö­vetik. Mikszáth-napok kezdődtek pénteken Pásztón. Az író születésének 135. évforduló­ja alkalmából megkoszorúz­ták a nagy palóc mellszob­rát. amely a róla elneve­zett középiskola kertjében áll. A Mikszáth-napok prog­ramjában a többi között if­júsági prózamondó verseny szerepel, amelyen Karinthy, Kosztolányi, Móricz, Móra és természetesen Mikszáth Kál­mán novelláiból adnak elő. Az évforduló alkalmából el­látogat Pásztóra a salgótar­jáni szimfonikus zenekar is, amely a Lovász József-köz­pontban Sibelius- és Grieg­műveket játszik. t Átalánypanaszok Fűrészpor vagy „távho 99 Egy jelentés krónikája m Közérdekű tudnivalók, praktikus tanácsok, szelle­mes szemléltető rajzok — röviden így jellemezhetnénk azt a tájékoztató füzetet, amelyet a Szegedi Város­gazdálkodási Vallalat adott ki a távhö. és melegvíz­szolgáltatásról. még az idény kezdetén. Harmincezer pél­dányban. tehát jutott min­denkinek, aki naponta ott­honában minősítheti a vál­lalat lávhőszolgáltató főosz­tályának munkáiét. S persze az Önvizsgálathoz is 1ó mód­szereket kinól a füzet — hiszen a távfűtött házak la­kói olykor maguk is többet tehetnének azért, hogv a meleg meg is ma'-adjon la­kásuk. házuk falai között. Bízvást remélhetjük, a tálé­koztatónak is köszönhető, hogv az idén — csak el ne kialMifrjtikl -•a-'-mintha" megfo­gyatkoztak volna a szerkesz­tőeflíUMthöfe eliuttatott fűté­si panaszok. (Nem biztos persze, hogv a Csongor téri szolgáltatóházban is ritkáb­ban csörögnek a telefo­nok . . ) Mégis üdvözlendő a kezdeményezés, véare eav olyan reklámfüzet — mert az. végül is —, melynek haszr.a közvetlenül érzékel­hető! Lehet ugyanis, hogv kevesebb fürdőszobaaitó marad már tárva-nyitva. va­lószínűleg többen ismerték fel a levegő náradúsításá­nak előnyét, és lőttek rá ar­ra, hogv automata mosógé­pük rosszul van bekötve — nekik- már érdemes volt ke­zükbe adni a tájékoztatót. Elébemennek a panasz­nak. törekszenek a közvéle­mény átformáláséra — ez sem csekélv feladat. Ám a távhőszolgáltatás szegedi fe­lelősei más módszereket is bevetettek, eavebek között a fűtőművek biztonságos üze­meltetéséért. a takarékos energiafelhasználásért, a fü­tőberndezések folyamatos karbantartásáért. A gondok egy része a fűtőművek ter­vezésének. a város távfűté­si rendszere kialakításának időszalaira vezethető visz­sza. Jelenleg 28 hőtermelő központ közel 20 ezer lakást és számtelan intözménvt lát el fű'ési energiával, il­letve meleg vízzel. S a fű­tőművek 130 kazánia vacv húszféle típusú — de még az azonos típusúakban sem egyforma minden! -Elgon­dolható. hogy szakmai felké­szültség és az alkatrészek beszerzése terén e-z a sokfé­leség milyen gondokat szül . .. Segíteni ezen a helyzeten csak úcv lehet. I hogv a beruházó, tervező ' kivitelező és üzemeltető né- j avesfogata tökéletes össz­hangban végzi munkáiét a beruházás előkészítésétől a próbaüzem befeieztéig. Ügy tűnik azonban. a biztonságos és gazdaságos iieemeltetés teltételeinek megteremtésében az anyagi­lag is leginkább érdekelt szolgáltatóvállalat majd­hogynem magára marad: a lakóépületek fűtési rendsze­rének beszabályozására még mindig a bekölötzés után kerül sor: az aitók. ablakok a vadonatúj házakban is rosszul zárnak: az utólagos szigetelésre pedig a lakók nem szívesen költenek, A már kész és lakott házak fűtőberendezései is állandó karbantartást igényelnek — a lakásszövetkezetek és OTP-társulások többsége mégis felesleges kiadásnak tekinti, hogy karbantartási szerződést kössön a város­gazdálkodási vállalattal Pe­dig a mostani fűtési idény előtt főiként az IKV megbí­zásából felülvizsgált 9 ezer lakásban volt dolguk bőven a karbantartóknak! Tapasz­talataik szerint a téli fűté­si panaszok eav része meg­előzhető lenne a lakóházak, lakások fűtési berendezé­seinek kora őszi felülvizs­gálatával. Több mint hatvanezer szegedi _ él jelenleg távfűtött lakásban — valamennyien átalánydíjat fizetnek. Persze az jár jól, akinek nincs oka panaszra, s az kér díjmér­séklést. akinél még napköz­ben is 18 fokot mutatnak a hőmérők. Ügv lenne igazsá­gos, ha ki-ki annyit fizet­ne. amennyi hőenergiát fo­gyaszt. de hát ez technikai­lag egyelőre megoldhatatlan. A távfűtéssel foglalkozó szolgáltatóvállalatok azon­ban már készülnek arra, hogy házankénti vagy ösz­szetartozó házcsoportonként mérni tudják a foavasztást. Szegeden 1984—85-ben vár­ható e mérőműszerek felsze­relése — néhányat kísérlet­képp máris beszereltek, jól­lehet ezek még nem a pénzügyi elszámolás ponto­sítására. hanem további ta­pasztalatok gyűjtésére szol­gálnak. Erre azért van szükség, mert 1980 óta az országos főhatóságok szigorúan szá­monkérik. tartják-e a fűtési energiafelhasználási normá­kat a vállalatok, s mente­getőzésnek. hivatkozásnak nincs helye: takarékoskod­ni kell. (Szegeden lakáson­ként és évente 65 ezer ki­lókalória a köbméterenkén­ti norma. Még itt. a záróje­len belül legyezzük meg. hogy ezt tavalv nem sike­rült. érvényesíteni.) Ám a távhőszolgáltatás felelősei nem csupán a feletteseiknek tartoznak számadással, ha­nem ügyfeleiknek is. S hiá­ba is hivatkoznának terve­zői melléfogásra, beruházói meggondolatlanságra, kivite­lezési hibára — végéh csat­tan az ostor: mindig az üze­meltetőn. Persze, hiszen a lakók neki fizetnek, tőle ké­rik pénzük ellenszolgáltatá­sát. Azt a távfűtési felelő­sök sem állítják, hogv ők angyalok. (A közelmúltban a távhőszolgáltatás egvik üzemvezetője ellen fegyel­mi eljutást kezdeményez­tek, mert gondatlansága több napig hűtötte Rókus jó néhány lakóházát, és szí­totta fel a kedélyeket.) A már említett energiafelhasz­nálási norma is két tuz kö­zé szorítja a vállalatot: vaav a panaszok áradatának ve­szik elejét — és az idén is a megengedettnél több ener­giát használnak fel. vagv szigorúan 20 fokos átlaghő­mérsékletet biztosítanak (persze akkor is lesznek di­dergő panaszosaik és túlfű­tött lakásaik), akkor pedig átalakulhatnak panaszirodá­vá... Ez sem. amaz sem járható út — ennél sokkal összetettebb is a helvzet. Alighanem akkor ülnének el a távfűtés körüli hullámok, ha az előzőekben vázolt, vagy érintett gondok mind­egyike megszűnne. Ha: egy­séges és tökéletesen szabá­lyozható rendszertől kapná mindig az időlárásnak meg­felelő hőenergiát a tökélete­sen karbantartott vezeték minden ép berendezése — s a kellő szigetelésű házak valamennyi, nem „lenge magyarba" öltözött lakója a hőmérője mutatta meleg sze­rint fizetné az érthető szám­lát... Ugye, .nem veszi sen­ki gúnyolódásnak az előző mondatot? Mint ahogv a következőt sem annak szán­juk: azért a sokat panaszolt, tényleg nem tökéletes íe. lenlegi helyzet mégiscsak jobb. mintha húszezer sze­gedi lakásban fűrészporos kályhával kellene fűte­ni... P. K. A KISZ Szeged városi bi­zottsága tavaly november 24-i ülése szokatlanul hosz­szú ideig tartott. Ekkor tár­gyalták ugyanis a középis­kolás kollégiumok, diákott­honok önkormányzatának, KISZ-irányításának kérdé­seivel foglalkozó jelentést, amelyet Nagy Zsuzsa, a KISZ-bizottság munkatársa vezetésével a politikai kép­zési munkabizottság tagjai, köztük matematikus, tanár, egyetemi hallgató, iskolai KISZ-tanácsadó tanárok ké­szítettek el. Mielőtt a városi bizottság elé került volna az anyag, egyetemi docens, kol­légiumi igazgató lektorálta. Sőt, egy kollégiumi szakfel­ügyelő is véleményezhette volna, de nem érdekelte az ügy ... A jelentés készítői mind a tizenöt szegedi kollégium­ba ellátogattak, tanárokkal, diákokkal beszélgettek — a pontosság és a gyorsaság miatt használták csupán a magnót. A lelkiismeretes, alapos felmérő munka ta­pasztalatait 16 oldal terje­delmű, didaktikai, pedagó­giai szempontból sem meg­vetendő jelentésben foglal­ták össze. Amelynek főbb megállapításaival azóta egyetért vagy legalábbis megérti tanár, diák, szakér­tő és laikus: a • középiskolás kollégiumokban szorgalmazni kell az öntevékenyebb, de­mokratikusabb, nyitottabb közösségi élet kialakítását. Nem könnyű feladat. Mert az önkormányzati szervek, a diáktanácsok irányította ön­tevékenység nagy mértékben függ például a nevelömunka minőségétől, a közösségek fejlettségétől, a kollégium szubkultúrájától. S míg az otthonok olyan eltérő anya­gi. tárgyi feltételek között működnek, mint napjaink­ban, míg a házirendek, mint évfizedes " kövületek nehe­zednek a mindennapokra, míg a mély emberséget, ko­moly szakmai, pedagógiai tudást igénylő nevelőmunkát nem értékelik rangjának megfelelően, nos. addig alig­ha vágható forradalmi vál­tozás. Nemcsak Szegeden, má«hnl sem. Ami az anvagi. tárgyi fel­tételekei illeti. Iaen kevés intézmény rendelke-ik kö­zel nntimális körülmények­kel. Hogy milyen ez az op­timum? Olyan, ahol a szo­bákban négyen, maximum hatan laknak, ahol a beren­dezés otthonossá teszi a dlá/ kok közvetlen környezetét, s van elegendő közös helyiség is. Ez utóbbiak száma külö­nösen kevés, bár előfordul, hogy még a meglevőket sem használják ki. mint a Ved­res kollégiumban, vagv a textilművek leánvszállóián. Akad példa arra ls, hogy a tanulók szeretnék uevan de­korálni a szobákat, ám a nevelók okkal, vagv ok nél­kül nem támogatlák az ef­faita kezdeményezéseket. Ahol pedig a tisztálkodási feltételek sem kielégítőek. ott nehéz lehet a rendet is megkövetelni... A kollégiumban lakó diá­kok életritmusa szabályozot­tabb, mint otthon lakó tár­saiké. A házirend, e szabá­lyok gvűiteménve általában 3 óra tanulóidőről rendelke­zik, míg a szabad időt más­fél-három órában határozza meg A Kőrösy és a Vedres kollégiumban reggel is tar­tanak kötelező szilenciumot. bár a tanulók véleménye szerint az a fél óra még az ismétlésre sem elegendő. Kényes témája a diákott­honi életnek a kimenő kér­dése. A délutáni másfél órák különösen kedveltek lehetnek a diákok szemében, mert kimenőhosszabbitás­ban. plusz kimenőben ré­szesülni iutalomból lehet. Például a jó tanulmányi eredményért, kiváló és ér­demes kollégista címeket nyerhetnek a tanulók, ame­lyek természetesen kedvez­ménnyel járnak. De mint a jelentés megállapítja. „A tanulók a kimenő ideiét kevésnek tartják, és a me­rev tanulási feltételeket Is kifogásolják." Pedig a há­zirendet véleményezni le­het. A Malakovszkü koHé­giynyban például közgyűlé­seken— amelyeken minden lakó részt vesz — w rendsze­resén vissza térnék a házi­rendre, s a diáktanács kez­deményezheti módosítását is. Am mint kiderült. ..a ta­nulók közül sokan nem is ismerik, s nem is tudtak olyan alkalmat megnevezni, ahol ezzel kapcsolatban ki­kérték volna véleményüket. De vizsgáljuk meg a má­sik fél hejvzetét is! A ne­velők feladatait munkaterv­ben határozzák meg. Mind­össze navi három óra jut az eszmei értelemben vett nevelésre. mert az előírt hat órából, három a tunu­lásé_. Tanár a talpán, aki a nevelés 180 percét 25—40 diákja között színvonalas pedagógiai munkára tudja fordítani. A Déri és a Ma­jakovszkij kollégiumban mégis, a lehetőségeket fe­lülmúlva, kiváló munkát végeznek, de a textilművek leányszállóián még nevelé­si tervet sem találtak a je­lentés készítői. Kegyetlenül hangzik, de nagyon igaz, hogy a nevelőtanárok kö­zül sokan, bár szeretik hi­vatásukat. csak átmeneti megoldásnak tekintik állá­sukat. Alig akad köztük, aki eleve erre a posztra készült, s innen akar nyugdíjba menni. Nem kevésbé prob­lémamentes a kollégium­iskola. kollégium-szülő kap­csolata sem. A felvillantott problémák nagymértékben befolyásol­ják a közösségek fejlettsé­gét, az oly áhított „mi-tu­dat" létének mértékét, ame­lyek kialakításához a jó ma­gaviselet, a tanulás kevés. Ezért a ' munkabizottság ja­vaslatokkal fordult a váro­si testülethez, az iskolai KISZ-bizottságokhoz, a ta­nácsokhoz, a módszertani intézethez, a kollégiumi igazgatókhoz., a helyzet ja­vítása érdekében. A közelmúlt visszhangja ez ügyben biztató. Többen megtalálták a módját, a je­lentéssel együtt elfogadott javaslatok megvalósításá­nak. A városi KISZ-bizott­ság februárban kétnapos to­vábbképzést tart a kollégiu­mi . dióktanácsok titkárai­nak. továbbá részt vesz. a kollégiumi pálvázatok érté­kelésében. A pedagógus pártbizottság a kollégiumi igazgatókkal tanácskozza meg. hogyan lehetne kor­szerűsíteni a kollégiumi di­ákéletet, a tanuló- és sza­bad időt ésszerűbben beosz­tani. Ez utóbbira a KISZ­esek is keresik a modellt. Es keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek biz­tosítják az iskolai KISZ-bi­zottságok, a kollégiurrfi di­áktanócsok együttműködé­sét, hiszen mindkét helyen .egyazon célokért „dolgoz­nak". s az elvégzett munka érteke is egyforma. Mag Edit Zenei naptár Magyar filmhét Londonban Verbickij és szimfonikusaink A magyar filmművészet mai Irányzataival ismerked­het meg az angol közön­ség január 20-a és 27-e kö­zött: ekkor magyar filmhe­tet rendeznek Londonban. Műsorában nyolc játékfilm és ugyancsak nyolc animá­ciós rövidfilm szerepel. Az elmúlt évek terméséből vá­logatott programban Fábri Zoltán: Fábián Bálint talál­kozása istennel, Gothár Pé­ter: Ajándék ez a nap, Gyarmathy Lívia: Koportos. Huszárik Zoltán: Csontváry. Kósa Ferenc: A mérkőzés. Lugossy László: Köszönöm, megvagyunk. Makk Károly: Két történet a félmúltból és Sós Mária: Boldogtalan ka­lap című alkotását vetítik Ezek mellett Rófusz Ferenc Hernádi Tibor. Vajda ^la. Varga Csaba és Foky Ottó animációs műveit láthatják többek között az érdeklő­dők. A 19. század zseniális orosz zeneköltőinek művei­ből összeállított program­mal lépett fel a Szegedi Szimfonikus Zenekar élén Vlagyimir Verbickij, csütör­tökön este a Zenés Színház­ban. A nemzeti sajátságokat magukba ötvöző nagy ro­mantikus alkotósok meg­szólaltatása hálás szerep az előadóknak, mikor a nosztal­giák idejét éljük. Különösen az, ha olyan kivételes szép­ségű zenével ajándékozzák meg a közönséget, mint Csajkovszkij V. szimfóniája (e-moll, Op. 64.). Szimfonikusaink e mú előadásóval nyújtották az est legértékesebb produk­cióját. A koncerten elő­fordult ugyanis, hogy a ze­nekari összjáték néhányszor nem volt kifogástalan (rész­ben talán fáradságból ere­dő figyelmetlenségek miatt), akár az elsőkent felhangzó Muszorgszkij; Hajnal a Moszkva folyó fölött című müvére, akár Csajkovszkij: D-dúr hegedűversenyének kíséretére, akár az V. szim­fónia előadására gondolok. Am a dekoncentrált meg­oldások ellenkezőjét is bő­ven tapasztalhattuk, hiszen Csajkovszkij szimfóniája egé­szében számtalan gyönyö­rű részletmegoldási tartal­mazó impozáns élménnyé formálódott. Például kiemel­kedően esztétikus volt a III. tétel (Valse Allegro mo­derato) álmodozva elringató fő témája, melyet a finom, puha hangon megszólaló, ez esetben egységes hegedű­szólamtól hallottunk. Más esetben a fa- és rézfúvó­sok fegyelmezetten igazodó szép szóliszlikus megnyilat­kozásai ragadták meg szí­vünket, de ugyanígy több ízben a frappánsan zendü­lő, tiszta tutti hangzások, s nem kevésbé a néhány egé­szen virtuóz kivitelezésű, ne­héz technikai részlet meg­valósítása is. Eme pozití­vumok leginkább a Csaj­kovszkij-szimfónia előadá­sában érvényesültek. Verbickij, akit 1977-bep a budapesti nemzetközi kar­mesterverseny másod ÍK he­lyezettéként ismertünk meg, kiegyensúlyozott, szimpati­kus muzsikus. Szív- és ér­telemnyugtató harmónia su­gárzik dirigálásából. Moz­dulatai u zene szolgálatában sem nem többek, sem nem kevesebbek a kelleténél. In­terpretálásának légköre a hangverseny során fokoza­tosan telítődött a hallgató­ságdelejező szuggeszcióval. A Muszorgszkij-előjátékban még csak megjelent Ver­bickij : a Hegedűverseny tol­mácsolásakor — ideális part­neri viszonyban a szólis­tával, segítőkészen alkal­mazkodó kíséretével — meg­fogott bennünket; végül a Csajkovszkij-szimfónia diri­gálásakor már megvará­zsoltjai voltunk. A zenekar s karmester találkozása is ennek interpretációjában vált a legharmonikusnbbá. Ze­nei értelmezései mindig vi­lágos, érthető, dallamívei remekberajzoltak, zenei for­málása arányosan felépített volt. A Hegedűverseny szólis­tájaként Szenthelyi Miklóst hallgattuk. Kifogástalan technikai és zenei felké­szültségű hegedűs. Fölényes könnyedséggel játszik. Ezüs­tös, vékony szálú hegedű­hangja olyan hajlékőny és fürge, amilyet csak végte­lenül kiművelt, ügyes vir­tuóz keze tud kicsalni a hangszerből. Csajkoyszkij brilliáns versenyének elő­adásához mindezek roppant ideális előadóművészi tulaj­donságok. Ám ez a határta­lanul színes érzelmi skálá­jú. pompás z.ene olyan sze­szélyes és végtelen lélek­rezdüléseket megsejtető mu­zsika, amelynek előadása csak akkor válik emlékeze­tes élménnyé, ha az elő­adóművész minél többet fel­színre tud hozni ezekből. Szenthelyi előadása ezen ér­zelmi mélységek és ma­gasságok ezerarcú tájainak bebarangolására nem volt képes. A személyesebb ma­gamegmutatás élményét hiá­nyoltam az interpretációból. BereHji BogáU % I

Next

/
Oldalképek
Tartalom