Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-11 / 290. szám

Sromhat, 1981. december 12. 3 Összehívják a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusát A Magyar Vöröskereszt országos Végrehajtó bizott­sága 1982. október 9^-lO-re összehívja a Magvar Vörös­kereszt VI. kongresszusát — jelentette be Hantos János, a Magyar Vöröskereszt fő­titkára a szervezet országos vezetőségének csütörtökön tartott ülésén. A kongresszust megelőző vezetőség- és küldőt tválasz­tö taggyűléseket, illetve kül­döttértekezleteket február 1. és szeptember 12-e között tartják. A kongresszuson — amelyen a küldöttekkel együtt 250 meghívott, az eu­rópai szocialista országok és a szomszédos Ausztria, va­lamint a Vöröskereszt Tár* sasógok Ligáiáftak küldött* ségei is részt vesznek —• megvitatják a szervezet V. kongresszusa óta kifejtett tevékenységét, a mozgalom továbbfejlesztésének lehe* tőségeit. JálékfIImszemle A 14. Magyar Játékfilrh­szemlét 1982. február 5. és 9. között rendezik Pécsett. Az előkészületekről Bernics Ferenc, a szemle igazgatója elmondotta, hogy a tervek szerint 23—24 magyar fil­met mutatnak be, amelyek közül nyolcat ősbemutató­ként vetítenek. AZ eddigi négy filmstúdió — a Budapest, a Dialóg, a Hunnia és az Objektív — mellett egv ötödik, az új stúdió, a Társulás is bemu­tatkozik. Mit várunk a kisvállalkozásoktól? Lehetőségek, bukt Hosszú időn át elsősorban á kiegészítő tevékenység jö­vedelem szerzési lehetőségeit firtattuk. Észre sem vettük, vagy bagatellizáltuk a tény* leges társadalmi szükségle­tek rugalmas kielégítését, a többletjövedelem mögött a jelentős többlétmurikát. A lángost szerettük, a lángos­sütőt nem. A különböző szemléletbeli torzulások je­lenleg is hatnak, nehezítve a kormányzati döntések meg* értetését, elfogadtatását. Bármilyen szűk kört ls érintsenek az indokolatlan jövedelmi aránytalanságok, nagy társadalmi ellenkezést váltanak ki, anyagi, erkölcsi és politikai károkat okoznak. Helyénvaló tehát a határo­zott adminisztratív fellépés, a törvényes szigor a vissza­élésekkel szemben. Ám ezek a gazdaságon kívüli módsze­rek hatástalanok, ha az át­lagosnál nagyobb, de nem kiugró jövedelmek forrása a monopolhelyzet. Ilyen ese­tekben a kínálat növelése, a fermelők, a szolgáltatók ver­senyeztetése á jövedelem­szabályozás hatásos eszköze. Ezért például a tanácsok a jövőben nem korlátozhatják majd a kisipari működési engedélyek kiadását, csupán á törvények, a jogszabályok betartását ellenőrzik majd. Az adózás, a személyi jö­vedelemszabályozás és más előírás révén igyekezftek ele­jét véflfil fnindöfifélé munka ftélkül szerzett vagy a telje­sítménnyel nem arányos jö­vedelem képződésének. Azok-» ban a kisüzemi szervezetek­ben, amelyekben részjegyek, célrészjegyek jegyzésével vagy személyi tulajdonban levő termelőeszközök révén éli össze az induló vagyon, a „tőke", nem lehet a mun­kanélküli jövedelemszerzés forrása. Először azért, mért a munkavégzés a „részvé­nyesek" számára kötelező. Másodszor azért, mert a sza­bályok érteimében az év vé­gi osztalék a bevitt eszkö­zök, illetve részjegyek érté­kének legfeljebb a 8 száza" léka lehet. Mint ismeretes, tartósan lekötött takarék Után is (betét, takaréklevél) fizethető 7 százalék kamat. A központi szabályozás nem teremt sem előnyös, sem hátrányos helyzetet az új szervezetek számára. így a nagyüzemekhez hasonlóan lehetővé teszik és anyagilag elismerik, magasabb jövede­lemmel honorálják a több és jobb munkát, Bizonyosra ve­hető, hogy ezzel a lehetőség­gel az új szervezetek követ­kezetesebben, rugalmasab­ban élnek majd. A kister­melés, a kiegészítő gazdaság differenciált — köZtük ese­tertk'nt kiugró — teljesít­ményei és jövedelmei kihí­vást, olykor politikai színe­zetű feszültségforrást te­fmithetnek, mivel a nagy j szerv ezeteknél gyakran erő­teljes nivellálódási törekvé­sek érvényesülnek. EZek a jövedelmi feszültségek azon­ban összességükben pozitív hatást gyakorolhatnak az érdekeltségre, az ösztönzés­re, a teljesítményekre. Ami a kisvállalkozások gazdasági kockázatait illeti, ezeket kizárólag a résztve­vők viselik. Rossz gazdálko­dás vagy a változó piaci fel­tételekhez való nehézkes al­kalmazkodás esetén ugyanis nem segit az állam, a kis­szervezeteknek kell kifizet­nie a veszteséget. A kiskol­lektíva éppen méreteinél fogva csőd esetén megszűn­het, vagyona kiárusításra kerülhet, de más tevékeny­ségre átállhat. Éppen az ön­finanszírozó jellege és érde­mi kockázatvállalás miatt valószínűleg kevesebb lesz a gazdasági patt-helyzet. Azzal persze számolni kell, hogy a kisvállalkozások érzékenyen és gyorsan reagálnak nem­csak a piaci hatásokra, ha­nem a közhangulatra is. Ezért álljunk a kisszerveze­tek mellé, de azok népszerű­sítésével ne keltsünk illúzió­kat. Zsákutca, csapda akkór alakulhat ki, ha eltúlozzák a kisvállalkozások szerepét, je­lentőségét, lehetőségeit. So­káig a nagyüzemek előnyét, főlényét egyoldalúan értel­meztük, hirdettük, s a kis­üzemek létjogosultságát két­ségbe vontuk. Most kísért a másik véglet. A kisszerveze­tek lehetőségeinek, szerepkö­rének eltúlzása, a nagyüze­mek lebecsülése jelenleg re­ális veszéiy. Mindenféle szembeállítás hibás és ká­ros: a nagy- és kisvállala­tok, szövetkezetek nem ki­zárják, hanem feltételezik, kiegészítik egymást. A vál­lalkozás méretéből adódó előnyök akkor érvényesül­hetnek, ha a tevékenységi kör testre szabott, a feladat, és a szervezet, a tartalom és a forma összhangja érvénye­sül. A méret — légyen az nagy vagy kicsi — hátránnyá válik, mihelyt a szervezet másra vállalkozik, mint amiré hivátott. A jelenlegi hélyzétbéfi áz okozhatja a legtöbb gondot, ha kikerülnek a közfigyelem, a gazdaságirányítás reflek­torfényéből az ipar és a me­zőgazdaság fő ágazatai, élen járó nagyüzemei. Az ország gazdasági helyzetét, egyen­súlyi viszonyait javíthatják az alakuló új szervezetek, de a megoldás kulcsa az élen járó nagyüzemek kezében van. Következésképpen az új vállalkozások az élen járó nagyüzemek javára, nem pe­dig rovására létesülhetnek és fejlődhetnek. Nagyon fontos, hogy az ipar és a mezőgazdaság e Vezető ágazataiban erősöd­jön a kezdeményezőkészség, az érdekeltség, kibontakoz­zék a demokratizmus, tágul­janak az egyéfli érvényesülés lehetőségei. Csak így előzhe­tő meg, hogy eltúlozzák az alakuló új munkahelyek sze­repét. A gazdaság mikíoszerke­zetének újrarendezésé kezdő­dik el 1982 januárjában. Nem valamiféle elhiéleti absztrakció vagy hipotézis gyakorlati kipróbálására ké­szülünk. A naey- és kisüzem szoros együttélésére a meg­győző. a hiteles példák so­kaságát vonultatja fel a me­zőgazdaság. Ne csak a ház­táji és á köZős kapcsolatéra gondoljunk, hánérri át ered­ményesen dolgozó Ipari és szolgáltató melléküzemágak sokaságára. Ma már nehéz elképzelni nélkülük á lakos­ság ellátását, az ipari koope­rációt. A többnyire hagyo­mányos kisüzemi rüódfezerek és az olykor Országrészeket átfogó, európai színvonalú ipari termelési rendszerek jól megférnek egymással. Ne féltsük a nagyipart se a kisvállalkozásoktól. Inkább bátorítsuk őket kezdeménye­zésre, a kapcsolatok építésé­re. A kis és nagy gazdasági szervezetek szoros kapcsoló­dása, közös érdekeltsége, összefonódása segítheti az előítéletek felszámolását. Az sem kizárt, hogy az ipari nagyüzem rtémely termelő­szövetkezethez hasonlóan, a melléktevékéfiység jövedel­méből tartja majd féfifl a nem gazdaságos alaptevé­kenységet. Kovács József A KIMSZ évfordulóján Felolvasó ülés Szegeden Az utóbbi időben ország­szerte fellendült o haladó if­júsági mozgalmak történe­tének, kutatása, A Párttörté­neti Intézet kezdeményezé­sére a KISZ Csongrád me­gyei Bizottsága az országban elsőként indította meg a me­gye haladó ifjúsági mozgal­mainak történeti feldolgozá­sát A fiatal szegedi törté­nészekből, levéltárosokból, muzeológusokból. ifjúsági vezetőkből álló munkacso­port tevékenysége összecseng a Csongrád megvei pártbi­zottság egyik határozatával, mely szerint ..a KISZ Csojig­rád megyei Bizottsága fordít­son nagyobb gondot az Ifjú­sági mozgalom helyi hagyo­mányainak feltárására, köz­kinccsé tételére és saját po­litikai nevető-munkájában történő hatékonyabb felhasz­nálására." A sok szálon futó munkálatokban mintegy 60 kutató vesz részt, a több kö­tetre tervezett vállalkozás szerkesztő bizottságának el­nöke dr. Hegyi András. a JATÉ adjunktusa. Hogv a kutató munka, a tudományos feldolgozás rendszeresem fo­lyik. annak máf eddig is több bizonyítékát adták: ren­deztek felolvasó ülést, kiad­tak több füzetet és az össze­gyűlt dokumentumokból ván­dorkiállítást rendeztek. a KIMSZ megalakulásá­nak 63. évfordulójára is úgv emlékezik a KISZ Csongrád megyei Bizottsága, hogv az eddigi eredményekből két­napos tudományos felolvasó ülést rendez politikai képzé­si központjában. Tegnap, csütörtökön reggel Bódi György a KISZ Csongrád megvei Bizottságának első titkára nvitotta meg á programot. Elmondta. hogv 1979-ben az ifjúsági mozga­lom kezdeményezésére szer­vezett, tudatos, tudományo­san megalapozott kutató és feldolgozó munka kezdődött el, s lövőre, a KISZ zászló­bontásának negyedszázados évfordulóiára megjelenik a Csongrád megvei haladó if­júsági mozgalmakat repre­zentáló dokumentumkötet és az ajánló bibliográfia. A tudományos ülés bere­zető előadását dr. Koncz Já­nos. a megyei pártbizottság titkára tartotta. Bevezetőié­ben — hivatkozva a Pártél°t legfrissebb számában e Vál­lalkozást méltató cikkre — megállapította, az agitációs és propaganda munka ielen­tös összetevője. fontos része a haladó Hiúsági mozgal­mak történetének tudomá­v-i/os elemzése, komplex fel­dolgozása, széles körű népsze­rűsítésé. Ezt követően fölvá­zolta az ifiúság haladó moz­galmainak mintegy nvolc évtizedét a kibontakozástól napjainkig, elemezve a leg­fontosabb csomópontokat, érintve a fejlődés tendenciá­ját A kétnapos tudományos felolvasó ülésen 28 előadás hangzott, illetve hangzik el. A kutatók átfogó, egv-egv körszakot összegező témákkal éooúgy jelentkeztek. mint ahogv helyt kapott a vizsgá­lódások sorában a haladó if­júsági mozgaldm néhánv ki­emelkedő személyiségének pályája, életútja munkássá­ga (Pusztai [PipiczJ József, Buday György. Erdei Ferenc. Komócsin Zoltán); szó esett a különböző társadalmi osz­tályok és rétegek sajátos vo­násairól. ígv a munkásfiata­lok szervezkedéseiről. az egyetemi ifjúság mozgalmai­ról. vagv a parasztfiatalok tevékenységéről. Több dölaö. zat kapcsolódott fontos ese­ményekhez. nttnt Például a KTMSZ második kongresszu­sához. a KISZ zászlóbontásá­hoz és többen kristálvósftót­lák mondandótokat a külön­böző szervezetek, szövetsé­gek és csoportok tevékeny­sége köré (Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Sze­gedi Egyetemi Ifjúság Poli­tikai Szervezete, NÉKOSZ stb.). A ma. pénteken befele­ződő tudományos program anyagát kötetbe foglalják. s ez a kiadvány része lesz a Csongrád megye haladó if­júsági mozgalmait feldolgo­zó vállalkozásnak. A követ­kező előadóülést a jövő év tavaszán, a KISZ megalaku­lásának 25. évfordulóié tisz­teletére rendezik meg. Független lányok? Elszántan gázolunk Koncz Erzsébettel a kocsiút pocsol lVái, sáros víztócsái között, a nővérszálló felé. — Nekünk máf fel sem tfiriik — moridja, Öt évé lakik itt, hamar megszokta. Néha észébe jut ugyan, miért csak á túlol­dalon á gyalogút, dé hát mit tudnák ők csinálni? Járdát nem építhetnek. Különben a szálló ffiindösszé kétpértfnVI­ré ván a 'folbufiifl Sugárúti lí-és kórháztól. Munkahe­lyüktől, Nincs család Útközben tisztázzuk jöve­telem Célját ls: beszélgetni akarok velük. Ö majd gon­doskodik partnerekről. — Gda megyünk — mu­tat egy modern, négyemele­tes kockaházra. Megkerüljük az épületet. Néhány szomorúfűzt ültet­tek a bejárat közelébe. Az élettelenül kókadozó csu­pasz ágak lehangoló lát­ványt nyújtanak. Nekem nem nyílik a bejárati ajtó. kísérőm viszont szakavatot­ton nekidől, s közbén oda­súgja: — Föltétlen szólj a gond­noknak, idegeneknek ugyan­is nem szabad az emeletre rriehni. — Barátnőnek, ismerősnek se? — Senkinek. Még szülők­nek sem. Elvileg. A gonttnoknő természete­sen beenged, s mielőtt az emeletre mennénk, szétné­zünk a földszinten. Hosszú, kopár foíyosó jobbra, sehol egy kép. Virág Csák a sok ajtó. kétes tisztaságú abla­kok, ápfó konyha, étkező, barátságtalan társalgó. A konyhában hiába kutatok néhány jellegzetes eszköZ után, Gázrezsók árválkod­nak, valamelyik kórházból kimustrált kezelőszekrény­nyel egyetemben. Nagy né­ha készülhet itt pörkölt, húsleves, inkább csak kedv­telésből. Hiszen nincs csa­lád, akinek főzni kellene, önmagáért meg ritkán éli neki az ember ... Az emeletre vezető lép­cső Célszerűen széles. Talán túlontúl is az, a díszítés leghalványabb jelei nélkül. A legtöbb szobában négy élet, négy egyéniség követe­li jogos függetlenségét, mi­közben minduntalan alkal­mazkodásra kénvsze-ül. Igaz, mindössze 160 forin­tért. Az összeg elenyészően kevés, áto a valóságt-an en­nél sokkal drágább árat fi­zetnek valamennyien. Vidéki üzemek telepítésé­vel bővíti riyersszövet ter­melését a Budáprint Pa­mutnydmóipari Vállalat. Nyersszövetszükségletének ?gv jelentős részét. m'rtt­egy 10 millió négyzetmétert ugyanis eddig külföldről szerezte be. elsősorban a szövődéi munkaerő folyama­tos csökkenése miatt. Az im­port helyett sikerült ol­csóbb — sőt a meglevő gép­park jobb kihasználása sZéfflpófttiából iá kifejezet­ten gazdaságos — megoldást találni, mégpedig a nyers­szövetgyártás hazai növelé­sével. A vállalat kapcSoto­tot keresett olvan. kedvezőt­len adottságú melőga-da-ági termé! őszövetke-'e'.ekkel, amelyekben a gazdaságos termeléshez szükséges az ipari tevékenység meghono­sítása. Az idén elsőként a Borsod megyei Hejöpapiban kezdő­dött meg a nyersszöyetter­melés. A pamutnyomóipari vállalat 40 szovjet automata szövőgépet telepített a hely­beli tsz által kialakított üzemcsarnokba A gépeket két hete kezdték e'. felsze­relni. s ezzel egv időben a termelés ls megindult. A helőpao! dolgozókat ugyan'­— a szövőnőiét, müve.-'ö­kto. lakatosokat — már ko­rábban betanították a PNYV újpesti gváráBari. Terveik szerint jövőre még 80 szövőgépet telepítenek a tsz-üzembe. amely 140—150 dolgozót foglalkoztat. Minden fillér számit Szabó Eszterrel, Papdi Máriával. Sós Katalinnal. Bozsó Klárával, Mészáros Rozáliával Szorongunk aZ emeleti tévészobában; a drá­gaság okait keresgéljük. Koncz Erzsébet elköszön, a szemközti péküzembe indul, munkát keres. Állítólag a pékség 14 forintos órabért, ad. sütemények számolásá­ért. Dolgozni egyetemisták, főiskolások is tárnak óda. Egyáltalán fiatolok. akik nek minden fillér számit. S nekik, egyedülálló egész­ségügyi alkalmazottaknak, különösen. Elsősorban á la­kás miatt. KISZ-akciő kere­tében kapott tíz lakást a kórház: Sós Katiék alapszer­vezetében ketten kérték. Legalább 40 ezer forint készpénz szükséges az igény­léshez. — Nem fizetnek meg ben­hünket — állapítja rheg Papdi Mária. KI tudja, hányadik a sor­ban, tény, hogy pár nappal előtte dr. Bánfalvi óézá. a kórház-rértdélőintézet igaz­gatója is ezt mondta. , Pedig riagyön sokat dói. goznak: három műszakosok, egy műszakosok egyaránt. Szinte csak a munkájuknak élnek. Ha valami probléma adódik a kórházban, a szál­lón azonnal csörög a tele. fon. Hiszen kikre számíthat­nak Ott ls. ha rtem a szom­szédban lakó. „független" lá­nyokra. Három variáció Mégis kell lennie kiútnak. Az albérlet eleve kilátásta­lan. a mai árak mejlett nem tudnak pénzt összerakni. Ki­számoltok, negyvenéves ko­rukban tudnának lakást venni, Akit a szülők is tá­mogatnak. természetesen ha­ma-abb. Ha — ha addig a sZíllón lakhatnak. Ha-ma­dlk variáció: a családalapí­tás. Csakhogy, nehéz kimoz­dulni otthonról, s a három műszak, a sok készenléti ügyelet sem jó ajánlólevél — a férfiaknak. A grorsféttvkép róluk mindenképpen hárhis tehát. Tetszetős fehér köpeny, tisz­ta munkahely. gyógyító munka. Megannyi szépség, ellensúlyozni tálán mégsem képes az áldozatot, amit ér­te hoznak. Legégetőbb gondtok? Két éve ígérik, felúiít ;ák a szállót. A ta­nács művelődésügyi osztá­lyához tartozó 3—4 emelet elkészült — ám róluk az idén is megfeledkeztek. — Most már k'hűZzuk a telet — mondja Bozsó Klá­ra. De mindannyian remélik, a földszinti tusölét hamar megjavítják. Mag Édit

Next

/
Oldalképek
Tartalom