Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

6 Vasárnap, 1981. december 6: Számítógép az üvegházban Borbély János Pákolltt István Megszokott reggel Pisszenéstelen fürdőszobai fehér fény tükör krómozott csap ragyogása előtte arcszeszek és krémek a pontos és kimért mozdulat amint borotvapengével arcomon beszántja az éjszakát feftámadt arcokat tönkretett szerelmeket hideg verejtéket ingovány-szavakat sml megtörtént és nem történt meg hogy lehetett volna és talán így is ügy is ax önmegbocsájtás és a szégyen hínárját vele a gyermekkor idilli képelt beezántja mind Jóslataimat is a remény rohadt gyökerű bokrait nem leszámolás es az újrakezdés sokadik változata a borotválkozó-tükör előtt csupán a megszokott boldog reggel bezárt ajtónak háttal csak a kéz kimért és pontos útja a félelem szünetjele Ennek a búvalbélelt őstrehány kereskedőnek még az ímmel-ámmal-kíszolgálás is néhezére esik: meg van sértve, hogv itt kell rostokolnia a pult mögött ; a kapós portékát olyan unászolva löki a Kedves Vevő elé. mintha legalábbis ÖtDÉTLENSÉGF lenne kiszolgáltatva a pisszenéstelen kuncsaftnak. Ráxsa Endre Li Margaréta-dal Pehér virágban állt a rét, a rét virágban állt, Pehér. fehér, fehér a rét, csupa fénylő virág. Mint napkorongot sugarak, mint szirmok a virág közepét, körülfogtalak; mint minket-a világ. Vltágnyi rét az udvara — az emlék kényes ölyv. Nem rnegvel el többet oda; oda többé ne Jöjjl Áruvilág és kultúra A s árutermelés a szocializ­muson belül, mint isme­retes, elengedhetetlen fel­tétele a társadalom fejlődésének. Valóban azt látjuk, hogy társa­dalmunkban az áruk változatos­sága. bősége, kínálata állandóan növekszik. Ha valaki a mai ka­pitalizmus valóságos kínálatát figyeli, észreveheti, hogy a fejlett államokban az árubőség még sok­kal nagyobb, mint nálunk. a kí­nálat változatosabb, és így a mi társadalmunknak ezen a terüle­ten vitathatatlanul sok a behoz­« valója. Mi azonban a helyzet a kultú­rával? A modern kapitalizmus­ban az a látszat, hogy a kultúra éppen olyan áru. mint amilyen íru lehet egy tányér, egy ékszer, » VÍZ vagy a villanyáram. Sőt. zgéss spekulációs hálózatok ala­kultak kl a kultúra körül. A leg­ékesebb példa erre a mű kereske­dés. Egyes műkereskedők szinte fillérekért vásárolták meg olyan festők képeit, akiknek műve nem tokkal később dollártízezreket vagy éppen százezreket ért, és a műkereskedelem legalább olyan spekulációs képet mutat, mint a tőzsde Hasonlóképpen árunak tÚnlk minden film, és maga a filmké­szítés. a a könyvkereskedelem és a könyvkiadás szintén hasoívló képet mutat Fűzzük még hozzá, hogy bizo­nyos fokig az iskolák is. különö­aen a magániskolák rendszere se­gftségével. belekerülnek az áru­halmazba. Mindezek alapján azl lehetne hinni, hogy a kultúrának az áru­természete mutatkozik meg ab­ban, ahogyan a kultúra beleil­leszkedik a modern kapitalizmus áruvilágába. Valójában a kultú­rának ilyen természete ninea. As igazi kultúrát soha nem termel­ték áruként. Nnha időnként meg­bízói munkaviszonyban vollak a művészek, például az antik görög demokráciában. Periklész kétség­telén megrendelője volt 16 né­hány athéni azobornak, műalko­tásnak. vagy később a Mediciek és a pápák nemegyszer megren­delői voltak Michelangelónak és másoknak, de a megrendelésre készült munka nem piacra ké. azül. nem szabadon árusítják, és nem te a maga értékén kel el. A kultúra tehát évszázadokon ke­resztül nem volt áru. Értékét so­ha nem az határozta meg. hogy mennyi a beléje fektetett társa­dalmilag szükséges munkaidő, mivel Oiotto vagy akár M. S. mester munkaidejét semmiféle alapon nem lehetett összehasonlí­tani sem az előző kotok, sem bármely más korszak társadal­milag szükséges munkaidejével. A művészek teljesen egyéni mó­don alkotnak, munkájuk nem összetett munka, nem olyan mun* ka. mint amelyet árutermelésre lehet felhasználni, s éppen ezért, s művészi alkotásnak vagy egy­általában nincsen ára. Vagy pe­dig megfizethetetlen áfa van. S azok a műalkotások, melyek kü­lönböző templomokat, vagy köz­épületeket díszítenek, valóban mindenki által megszemlélhető, mindenfajta fizetési kötelezettség nélkül látható alkotások. A történelmi tanulságok ezen aá alapon azt a véleményt tá­masztják alá: a művészet egyál­talán nem áru, caupén bizonyon körülmények között változhat áruvá, és használható fel áru­ként. Valóban, a modern kapita­lizmus körülményei között egy sor olyan delog is áruvá válik, amelynek nem kellene árunak lennie, amelynek természetéből nem következik ez. amelyet nem áruként termeltek, s nem is áru­ként juttattak a piacra, csak mi­után oda jutott, vette fel hirtelen az áru Jellegzetességeit. A kultúra árujellege részlege­sen a szocializmusban ls mindig megvolt. Nálunk eoha netn osz­togatták ingyen sem a színház­jegyeket. sem pedig a könyvekét, mindig létezett műkereskedelem és természetszerűen mindig vol­lak a könyvkiadóknak, a színhá­zaknak. a filmgyáraknak gazda­sági terveik, gazdasági mutatóik, és mindig létezett gazdasági, te­hát érukérdés a kultúrával kap­csolatban, Vagyis — gyakorlati­lag annak ellenére, hogy fl kul­túra. a művészet a művészi ter­mék önmagában nem áru —­mégis árukém került forgalom­ba. Ennek oka pedig a*, hogv ma­ga a kultúra ugyan nem áru. de előállítása olyan termékek föl­használásával tertémk amelyek­nek árujellege tagadhatatlan. Az ÍS igaz. hogy az írói munka nem áru. viszont a könyvben nemcsak az író. esetlég az il­lusztrátor munkája van benne, hanem a papíf előállításától a nyomdai munkán át a könyvkö­tésig sok. minden más is- Ebből következően, ha helyesen aka­runk fogalmazni, akkor azl mond­hatjuk, hogy bár az árutermelő világban maga a kultúra, a mű­vészet. a tudomány önmagában egyáltalán nem áru. de működé­süknek és terjedésüknek feltéte­lei az áruviszonyok. Ezért is si­került a kapitalizmusban vi­szonylag kön rí yen áruvá Változ­tatni az eredetileg nem árujelle-, gű kulturális termékeket. Hasonlóképpen az állam iá kénytelen komoly mértékben ki* emelni a kultúrát az áruviszo­nyok kőiül. A legtöbb modern kapitalista országban a magánis­kolák mellett alapvetően az ál­lami iskolák látják el az oktatás feladatát — állami költségvetés­ből. Szubvenciót kapnak a szín­házak és egyéb kultúrintézmé­nyek is. Persze, a szubvenciók el­lenére még mindig sokkal drá­gább a kultúra, mint a szocializ­musban. de az is bizonyos, hogy a modern kapitalizmus beláttat társadalmi létfeltételei közé tar­tozik a kultúra speciális támoga­tása. S ez még inkább vonatkozik a szocializmusra. A szocializmus­ban a kultúra és a kultúra ter­jesztése a szocializmussal össze­függő. attól elválaszthatatlan tár­sadalmi cél. Ha nem is valljuk azt. hogy a forradalom csupán eszköz, S a kultúra a cél. kétség­telen. hogy a szocializmus, mint társadalmi rendszer tartalmábah az éllahdú kulturálódás folyama­ta is benne foglaltatik, hiszen nélküle mindén társadalmi teh­defteia szükségképpen elidege­nült formát öltene. Tudatosan fel kell használnunk azt a törvény­szerűségét. hogy a ktdtúfa az árutermelés fettételei között'fej­lődik. más szempontból azonban tudomásul kell vennünk, hogy a kultúra féltételel nem azonosak a kultúrával. A szocializmusban senkinek nem érdeke a kultúrát áruvá Változtatni, ami azonban nem jelenti azt. hogy bizonyos kultüftermekek ne áruként je­lenjenek meg a piacon. így pél­dául elképzelhető olyan színielő­adás. mely önmagái tartja el. sőt hasznot is hoz. de nem változtat­hattuk az állami színházakat ki­zárólagosan ilyen színielőadások színterévé. összegzésül megállapíthatjuk, hogy a kultúra árujellegéről foly­tatott Viták skolasztikus Viták akkor ha nem a kultúra törté­neti vizsgálatán és nem a Való­ságos társadalmi Viszonyok elem­zésén alapul. HERMANN ISTVÁN A koraiftál is koraibb zöldség üvegházban terem. Gondolt egyet az emberiség, és ki­találta: beborít egy darab földet üveggél, jól aláfűt, beülteti a pa­lántát, élhitetl vele a legvadabb télben is. hogy neki most éppen nyara van. tehát teremnie kell. Fűtögeti, öntözgeti, és a végén szedegeti. Annyira egyszerű eZ, üveg se kell mindig hozzá. Meg­teszi a műanyagból húzott fátyol­vékony fólia is. Ha ennyire egyszerű. minek ide számítógép? Egvmásra há­nyódnak az ember fejében a gondolatok, és kezdi azt hihni, hogy fölnőtt emberek komolysá­got mímelve játszanak csupán. Hinni mindenki azt hisz. amit akar, de az ls játék, méghozzá a tisztességgel való játék, ha va­laki a fejébe vesz valami ásatag bolondságot, és nem hagyja ki­verni belőle, noha alkalma lenne rá. hogy okosabbra cserélje. Mi­hályteleken most készül egy hat­hektáros üvegház, ebbe hozzák majd Hollandiából a számítógé­pet, megkértem tehát Brothaiser Antal főkertészt és Muszka Dá­niel műszaki vezetőt, győzzön meg előnyeiről. Azt mondták. minden eddigi megoldásoknál fi­nomabban tudják majd szabá­lyozni a környezeti tényezőket. Az adóit fénvhez igazíthatták a levegő é9 a talaj hőmérsékletét és páratartalmát. — Minden új rendszerű üveg­háznál áradozni szoktunk, hogy a vezérlő automatikák sokkal job­ban szabályoznak, mint a régiek. Lehet, hogy ezek durvábbak, mint a számitógép, de a nyári időjárást se elektronikus agy szabályozza. Évmilliók során hoz­zászokott a növény a meglepően durva ingadozásokhoz is. — A paprika szereti a meleget, most mégis csak 1B fok van az üvegházban, mert a palánta fej­lődésének ebben a szakaszában ilyen meleg szokott lenni kint Is. Nem elégedhetünk meg azonban ávval, hogy a nyarat egyszerűen utánozzuk télen. Minden növény­nél beszélhetünk potenciális ter­mőképességről: ennyit meg eny­nyit képes teremni, ha mindeh igényét maximálisan kl tudjuk elégíteni. Az eddigi automatikus szerkezetek csak messziről tud­ják követni az Igényeket, a kü­lönbözö természeti tényezők egy­máshoz valö — együttes hatásét nem tudják figyelembe venni. — A számítógép nagy pénz. Megéri? — Azzal az egyszerű ténnyel, hogy mindig az adott fényhez szabja a meleget, a fütóenergia tíz százalékát meg lehet takarí­tani vele. Drága az energia, ez a tíz százalék azt jelenti, egyetlen szezonban megtérül a számitógép ára. — Ha olajjal ffltunkl Ebben á szövetkezétben azonban a hat hektárt hat termálkút látja el meleggel. Meleg vizünk szeren­csére bőven van. fölösleges tíz százalékokat számolnunk. — Egyik legnagyobb tévedés ez! Aki azt hiszi, hogy a termál­víz örökké tart, az nem tudja, hogyan jutunk hozzá. Ahogy az olaj meg a földgáz elfogy egy­szer a földböl. ez is elfogyhat. Ésszel élő embe{ csak annyit vesz el belőle, amennyit muszáj, hogy későbbre is maradjon. Az a tíz százalék a holnapok érdekében tehát rendkívül fontos. -- Más kézzel fogható előny? — Ha 161 érzi magát a höVény. többet és jobbat terem. Holland Déldákbői tudjuk, tiz százalékkal növelhető a bevétel, ha a szabá­lyozást számítógépre bízzuk. A több termésben lényegesen több az első osztályú, tehát több Pénzt adnak érte. ismét csupán egy ter­mesztési ciklus hasznát számítva, biztosra mondhatjuk, a számító­gép ára az első évben megtérül. — Másfél millióról Van sZA Az üvegház árához képest ez az összeg igen kicsi, de ez a téeSZ tavaly éppen ráfizetéssel zárta az évet. Szabad-e ennyivel többet költenie akkor, amikor nincsen pénze? — Nagv dilemmát Okozott ne­künk is ez a kérdés. KönüVéft félre is tehettük volna, mert hft pénz nincs, akkor számítógép sin­csen. Csakhogy ennek a szövet­kezetnek a leghagvobb bevételt a kertészet hozza, és ez az ágazat soha nem volt ráfizetéses, érde­mes tehát oda költeni, ahol leg­biztosabb. hogy megtérül, még­hozzá haszonnal. — Ez még mindig csak okos­kodás, de zsebbe nyúlni nem le­het Vele. •» Segítségért folyamodtunk az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottsághoz, és meg is kaptuk a segítséget. — Mivel sikerült meggvőzniük? — Igen sók szövetkezet termel üvegházban vagv fólia alatt zöld­séget. Ha mi tapasztalatokat gyűjtünk, mások is hasznát lát­ják. — Mondhattuk úgy is, hogy kísérletről van szó? — Nem az Igazat mondjuk, ha így fogalmazunk Hollandiában ezerkétszáz számítógép dolgozik a kertészetben, nekünk nem kí­sérleteznünk kell tehát, hanem átvenni a holland tapasztalato­kat, és ha lehet, továbbfejleszte­ni. — Lehét? — Hat évvel ezelőtt még sehol nem beszéltek számítógépes Zöld­ségtermelésről. tehát mindenkép­pen az indulásnál vagyunk. Ha mi jól megcsináljuk, az egész or­szág jól jár vele. Termelési rendszernek vagvunk a tagja. Csongrád megye kertészel nagyon figyelik, mi történik nálunk. Na­gyon bizunk benne, sokszorosan megtérül az a pénz. amit most kapunk. Legalább tíz ötletünk van a továbbfejlesztésre. Másod­percenként tízszer vesz mintát, tízszer figyeli a számítógép a környezeti tényezőket, és aaoo­' nal közbeavatkozik. Crtyan óriási Ihformációtömeg ez, meg kell ta­hulnunk, hogy a lehető legtöbbéi hasznosítsuk belőle. — Kicsi kis szerkezetről vaá szó. fél íróasztal nagyságú. Haj­lamosak vagyunk gyanakodni: ha ez szabályozza a hat hektárt ml lesz, ha elromlfk? Hatalmas teh­més mehet tönkre Igen rövid MS alatt Nagy önkritikát épftéttelt bélé a konstruktőrök: megszólal a sziréna, ha baja tör­ténik. A hétalvó éjjeliőr b föl­riad. — Ahogy drágul a fűtőanyag. Úgy nö az új módszer ázsiója, ez világos. A zöldség zötne azonban kisebb fóliasátrak alatt terem már most. is föltehetöen több lesz később a háztáji főiiából is. A nagyüzem módszerei naponta szivárognak át a kisüzembe, tel­hetetlenség azt kérdezni, a fóliá­val borilött Mihályteleh mikor látja hasznát? ött is szempont, begy olcsóbb legyen, hogy több teremjen, és a tefrnés jobb legyen, de oda néfn kell ekkora szerkezet, elég egy kis doboz is. Az ötlet megvan, a doboz kész. sorozatgyártás előtt áli. HORVÁTH DEZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom