Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-05 / 285. szám

ftmmfmf, 1981. december 5. 3 Parlamenti tisztségviselők tanácskozása a Parlamentben butócskozast tartottak ez aessáosxiűlés tisztségviselői, az állaadó bizottságok elnö­loeí, a megyei képviselőcso­portok vezetői. Az eszme­cseré* — amelyen megje­lent Sarlós István. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára. Apró Antal. ez országgyűlés elnöke adott tájékoztatást a soron követ­kező. téli ülésszak előkészü­leteihez kapcsolódó teendők­ről. Ezt követően Hetényi István pénzügyminiszter is­mertette a Magyar Népköz­társaság 1982. évi költségve­téséről szóló törvényterve­zetet Hoós János tervhiva­tali államtitkár a jövő esz­tendei népgazdasági terv főbb vonásairól, céljairól adott tájékoztatót. Púja Fri­gyes külügyminiszter a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának külpolitikai tevé­kenységéről, s az időszerű nemzetközi kérdésekről szá­molt be. A tanácskozáson felszólalt Marton János, a Győr-Sop­ron megyei képviselőcsoport vezetője, valamint Varga Zsigmond, a Békés megyei képviselőcsoport vezetője és Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnö­ke. (MTI) Békekonferencia A tudomány felelőssége a nukleáris katasztrófa elhárí­tásában címmel rendezett tudományos konferenciát pénteken Debrecenben az Országos Béketanács. a deb­receni akadémiai bizottság, valamint a Hazafias Nép­front Hajdú-Bihar megyei bizottsága. A tudományos konferenciát, amelyen részt vett Kovács Béla. az Orszá­gos Békétanács főtitkára' is. dr. Bognár Rezső akadé­mikus. a debreceni akadé­miai bizottság elnöke nyi­totta meg. Első előadója dr. Berényi Déives akadémikus, az ATOMKI igazgatója volt. majd a különböző tudo­mányágak képviselői fejtet­tek ki véleményüket, azzal kapcsolatban, mit tehetnek a béke megvédése, a borzal­mak elkerülése érdekében. (MTI) A KIOSZ küldöttgyűlése A Kisiparosok Országos Szervezete december 5-én és S-án tartja VIII. országos küldöttgyűlését, a MEDOSZ székházában. Az ország kis­iparosainak 100 ezret meg­haladó táborát 296 küldött képviseli, akik az országos választmány írásos .jelenté­se és a helyszínen elhangzó kiegészítés alapján, öszeg­zik az előző. 1975-ben meg­tartott országos küldöttgyű­lés állásfoglalásában megha­tározott feladatok végrehaj­tását. A tanácskozáson érté­kelik, a kisiparnak a társa­dalmi munkamegosztásban betöltött szerepét. egyebek között a lakosság szolgálta­tási igényeinek kielégítésé­ben, a választékbővítő áru­termelésben elért eredmé­nyeket. A középszervezeti küldöttgyűlések javaslatait is figyelembe véve, megha­tározzák a következő 5 esz­tendő legfontosabb tenni­valóit, áSiástíoglalnak a szer­vezet előtt álló feladatokról. Megvitatják a KIOSZ — magasabb követelményekhez igazodó — új alapszabályá­nak tervezetét, és megvá­lasztják országos testületeit és tisztségviselőit. Az együttműködés fejlesztéséről Szövetkezeti kongresszus előtt A Minisztertanács Tanácsi Hivatala pénteken, a Parla­mentben a fővárosi, megyei, megyei városi tanácselnökök, valamint a szakszervezetek budapesti, megyei tanácsai­nak vezető titkárai részvé­telével értekezletet iartott, melyet Papp Lajos állam­titkár, a tanácsi hivatal el­nöke vezetett. A tanácsko­záson elsőként Faluvégi I^a­jos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal el­nöke adott tájékoztatást az 1982. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveiről. Szólott az ezzel kap­csolatos tanácsi feladatokról. Elismerőleg állapította meg, hogy a tanácsok jövő évi tervei jól tükrözik a nép­gazdasági célokat, feladato­kat, a költségvetések össz­hangban vannak az ország terveivel. A tanácsok gazda­ságszervező tevékenységét elemezve kiemelte, hogy jö­vőre az eddiginél is jobban kell törekedni a takarékos­sági feladatok végrehajtásá­ra. Nem új takarékossági programok kellenek — hang­súlyozta —, hanem az, hogy a tanácsok a sajátosságainak megfelelően, nagy figyelem­mel foglalkozzanak ezzel a feladattal. A tanácskozáson ezután Gál László, a SZOT főtit­kárhelyettese értékelte a SZOT elnöksége és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­tala 1976-ban aláírt együttes irányelvének végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat. Megállapította: a két szer­vezetnek sikerült a korábbi­nál jobban bevonni a dolgo­zókat. azok képviselőit a gazdaság- és társadalompo­litikai feladataink megoldá­sába. A dolgozók véleményé­re épülő javaslatok nagy ré­szét a tanácsok már a célok kialakításakor „beépítették" terveikbe. A szakszervezetek és a ta­nácsok között öt évre kötött megállapodások idén lejár­nák. A SZOT elnöksége és a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala kapcsolataik fejlesz­tése érdekében szükségesnek tartja új irányelv kiadását, amely egyebek között meg­fogalmazza az együttműkö­dés céljait és alapelveit. (MTI) M ostanában számvetésben nem szen­vedünk hiányt. Alig hogy befeje­ződött az egyik, nyomában ott a másik. Szokták is mondani, nálunk ha ha­lad, ha nem halad valami, gyorsan alakí­tunk rá egy bizottságot, ahol aztán min­dent megvizsgálnak, tetőtől talpig és röp­ködnek a számok világgá. Ebből ennyi, abból annyi lett, s ez viszonyítva az elő­zőhöz, nagyjából elfogadható, vagy szen­zációs. Így aztán érthető, ha olykor még a szükséges és valóban nagyon hasznos ösz­szejoveteleket se fogadjuk kitörő lelkese­déssel. mert „dugig vannak" számokkal, adatokkal. A mezőgazdaság jréldája igazolja legin­kább a szocialista átalakulást, a közössé­gek akaratának érvényesülését. Immár a negyedik olyan számvetéshez érkeztek a szövetkezetek, amikor meggyőződéssel mondhatnak véleményt, igazolhatják a vá­lasztott út helyességét. Erre minden adat­halmaz erőltetése nélkül elegendő például benézni a henteshez. A kampókra aggatott hús. a polcokon fénylő konzerv és az egy­másra rakott fölvágott láttán nincs okunk kételkedni a hallott adatok hitelességében. Az sem titok, hogy ez a helyesen válasz­tott és jól alkalmazott agrárpolitika kö­vetkezménye. Az igényekhez rugalmasan igazodó mezőgazdaság erejének bizonyíté­ka. Hallani azt is: van enni-'és innivalónk, s ezzel befejeztük, tartsuk a szintet, s majd csak lesz valahogy. Nyilvánvaló, aki valamicskét is figyelemmel kíséri a szö­vetkezetek életének alakulását, az ilyesmit nem gondolhat komolyan. Éppen mostaná­ban gyűjtenek erőt a termelő- és a szak­szövetkezetek- a továbblépéshez. A formá­lis, a merevséget okozó szokások megvál­toztatásához, a demokrácia fórumainak kiszélesítéséhez. Már korábban rendeződtek a tulajdon­viszonyok, mostanra megerősödtek a gaz­dálkodás formái — termelőszövetkezet, szakszövetkezet, állami gazdaság. Kiala­kultak a nagyüzemi termelés feltételei. El­foglalták megérdemelt helyüket a gazdál­kodásban a háztáji és a kisegítő gazda­ságok. Több mint hatmillió bektár földön gaz­dálkodnak a szövetkezetek. A legutóbbi kongresszus óta is számottevő eredmények mutatkoznak — mondotta minapi sajtó­tájékoztatóján Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Kétezernél több helyen élelmiszeripari te­vékenységet folytatnak és meghaladja a 80 milliárd forintot, amit beruházásokra köl­töttek a közös gazdaságok. Kétszázezer hektáron megjavították, elegyengették a talajt. Csaknem 1500 téeszben több tízezer munkahelyi tanácskozáson vitatták meg a kongresszusi irányelveket. Mondják néha azt is: a számok magukban csak számok, akármilyen kövérek is, s a statisztikák sokszor nem a valóság tükrei. Ha ez igaz lenne, megkérdőjeleznénk a korábbi évek szövetkezeti mozgalmának szép sikereit is. A nyugdíjak egységesítéséért, a háztáji, a kisegítő gazdálkodás elismertetéséért a szociális körülmények javításáért való ki­állást. Élihez kellettek a kimutatások, ha nem is olyanok, amelyekben a hozzászó­lók életkorát hasonlították a munkahelyi demokrácia kiteljesedéséhez. Még ha a számok háborúját éljük Is, természetesen csak a tényekre alapozha­tunk. Cirkalmas kimutatások nélkül is mindennél többre enged következtetni nyaranként a végeláthatatlan búzatenger­ben poroló gépek sora, a hónapokkal előt­te összeállított aratólánc. A szövetkezetek erejét igazán az ehhez hasonló látványok demonstrálják. A tenniakarás kifejezője, hogy csak a téesztagok a két kongresszus között 34 milliárd forint értékű árut ad­tak el a háztájiból. A továbblépéshez dolgozni muszáj. A gyenge közösségek sem maradnak a pácban. Más kérdés — s ez is bizo­nyára téma lesz a jövő héten kezdődő kongresszuson —, mi legyen a rendszere­sen istápolásra szoruló közösségekkel. Mert — örömünkre — már odáig is elju­tottak a szövetkezetek, hogy nemcsak az államtól várhatják a segítséget., hanem egymástól is. Ügy mondották egyik össze­jövetelen, hogy a gazdaságok egyharmada kimagasló egynegyede pedig még a gyengétől is rosszabb. Sajnos, a legna­gyobb igyekezet ellenére, nagyobbak let­tek a különbségek. Ezek megszüntetése közös feladat, amiről részletesen szólnak maid a kongresszuson. S bizonyára szóba kerülnek az ÉDOSZ székházában tartan­dó számvetésen a munkahelyeken sokszor fölvetett más kérdések is. Lakóház-fel újítások, köztisztaság Napirenden: a szolgáltatások B varázsszó: HOPIR Számítógépes termelésirányító rendszer a DÉLÉP-nél Életszínvonal-politikai cél­jainkkal összhangban, a ne­hezebb gazdasági körülmé­nyek között is gondoskodni kell a legfontosabb alapel­látást nyújtó kommunális szolgáltatások fejlesztéséről -— hangsúlyozta Ábrahám Kálmán építésügyi és város­fejlesz.tési miniszter a kom­munális szolgáltató — in­gatlankezelő. köztisztasági, városgazdálkodási, kertésze­ti, kéményseprő stb. — vál­lalatok vezetőinek es az érintett tárcák, főhatóságok képviselőinek pénteki or­szágos tanácskozásán. Első­sorban azokat a szolgálta­tásokat kell fejleszteni, ame­lyek meghatározóak az élet­körülmények javításában, te egészséges településkör­nyezet kialakításában. Ezért a városgazdálkodás kiemelt szakágazatainak fejlesztési előirányzatai — most. első izben — szerepelnek a nép­gazdasági tervben is. A ter­vek szerint öt év alatt a la­koházfermtartások fejleszté­sére pedig mintegy 6 mil­liárd forint jtzL A kommunális ágazatban dolgozó 401 szervezet 112 ezer dolgozójának körülte­kintő munkája jelentősen hozzájárulhat megnöveke­dőt.) igények kielégítéséhez Rájuk hárul az a kötelezett­ség is. hogy a lehető leg­ésszerűbben gazdálkodjanak a szolgáitatások fejlesztésé­re kapott anyagi eszközök­kel. és a feladatokat meg­fontoltan sorolják. A tervidőszakban felújí­tásra kerülő csaknem 100 ezer lakásból 56 ezer otthon megfiatalítása a korábban keletkezett elmaradásokat pótolja, a többinél pedig a most vált esedékessé a tel­jes, illetve a részleges fel­újítás. Az ésszerűség azon­ban azt követeli, hogy a felújításnál is vigyázzunk a meglevő értékekre, ne cse­réljenek ki mindent. ha kell. ha nem. tehát ésszerű­en gazdálkodjanak. hasz­nálják ki a tömbfelújítás­ban rejlő gazdaságos meg­oldásokat. öt év alatt .3 milliárd 300 millió forintot fordítunk a köztisztasági szolgáltatások fejlesztésére. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bekap­csolt lakások aránya 56-ról 60 százalékra növekszik. s számuk eléri a 2.3 milliót. Ugyanakkor a rendszeresen tisztított út- és közterületek aránya 20 százalékkal nö­vekszik a tervidőszak végé­re. Négy és fé; millió négy­zetméterrel bővül a telepü­lések zöldterülete. elsősor­ban az új lakónegyedekben, s 800 új játszótér épül. Áb­rahám Kálmán rámutatott: a környezetszépítést szolgáló parkok. játszóterek stb. megépítésében és gondozá­sába.n megőrzésében egy­aránt sokat segített a lakos­ság az elmúlt tervidőszak­ban. Ezzel a lehetőséggel most is számolni kell. és le­het is, ám éppen ezért kö­rültekintőbben kell gondos­kodni a lakosság közremű­ködésének feltételeiről is. A tanácskozáson felszólalt Jugász Ottó. a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Szorgalmazta, hogy a kom­munális fejlesztés jövő évi feladatainak előkészítésében és a döntésekben az eddigi­nél jobban vonják be a dol­gozókat. (MTI) A számítástechnika ipari, vállalati alkalmazása alig egy évtizede kezdett elter­jedni hazánkban. Az építő­iparban Szegeden a DÉLÉP­nél az évtized közepe óta alkalmazzák, s mint a leg­több helyen, a fejlődés irá­nya az egyszerűbb ügyvitel­gépesítési feladatok megol­dásától a magasabb rendű termelésirányítás felé mu­tat. A szegedi vállalat az ÉVM felkérésére tavaly jú­niusban pályázatot nyújtott be a KSH és az OMFB által támogatott „ házgyári pane­les építés operatív irányítá­si rendszerének" megvalósí­tására. Miután A pályázatot Új aknát avattak Pénteken felavattak a komlói Kossuth bányaüzem új. IV-es számú aknaját. Az Utóbbi évtized legnagyobb vállalati beruházásával a mecseki szénbányák megte­remtette a Kossuth bánya­mezőben még fellelhető mintegy kilencmillió tonna fekete kőszén — többek kö­zött a meglevő aknák pillé­reiben lekötött széntömeg — ' lefejtésének feltételeit. Az új aknán át felszínre hozott szénből a kilencvenes er ek közepéig összesen több j mint egymillió tonna koksz­szenkoncentrátumot adnak a hazai kohászatnak, ennek ertéke mintegy négymilliárd fOTTWt, A több mint félmilliárd forintos beruházással elke­szült akna nemcsak a hazai bányászatban számít élenjá­rónak. nemzetközi mércével mérve is korszerű. Műszaki újdonságai közé .tartozik a tirisztoros vezérlésű szállí­tógép. a hagyományos tele­fonokat oda-vissza rendsze­rű hangosbeszélőkke; váltot­ták fél, s a bányamozdo­nyokba URH adó-vevőket szereitek fel. a rakodók for­galmát ipari televíziós lánc­cal öt kameraállásból — követik figyelemmel. Az új aknában december közepén kezdik meg a fo­lyamatos termelést. (MTB a bírálók elfogadták, a té­mát az OKKFT VI. ötéves tervének programjába fel­vette. Az idén júniusban ír­ták alá azt a megállapodást, amelyet az ÉVM, a KSH és a DÉLÉP kötött arról, hogy a pályázatban elfogadott termelésirányítási rendszer kutatási témáját állami tá­mogatásban részesíti. Ebben többek között sze­repel az, hogy a DÉLÉP ál­tal kidolgozott, illetve egy ötéves program alapján ki­próbálandó rendszer alkal­mas lesz arra. hogy az or­szág más házgyári technoló­giával dolgozó házgyárainál is alkalmazható legyen. A megállapodást aláíró szervek kénviselői tegnap, pénteken értékelték Szege­den, a DÉT.ÉP székhazában az eddigi tapasztalatokat, és a további tennivalókról is tárgyaltak. A HOPIR-rendszer lénye­ge. hogy a házgyár tech­nológiával dolgozó építési üzem valamennyi munkafá­zisát számítógép segítségé­vel tervezik meg és'irányít­ják, amelynek célja egye­bek között a házépítéseknél a befejező munkák 20—30 százalékos munkaidő csök­kentése mellett elérjék, hogy egy lakás a korábbinál 10— 20 százalékkal kevesebb mufikaidő ráfordítással ké­szüljön el. Ugyancsak csök­kenhet az energiafelhaszná­lás, a raktárkészlet, s például a panelkészítő sablpnokat, 10 —20 százalékkal nagyobb arányban tudják kihasznál­ai. SZOT-ülés A SZOT elnöksége pénte­ki ülésén az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a Mi­nisztertanács állásfoglalása alapján megtárgyalta a la­kásépítés. a lakásgazdálko­dás és -elosztás fejleszté­sének irányelveivel kapcr*»­latos szakszervezeti javasla­tokat. s úgy határozott, hogv azokat a Szakszervezetek Országos Tanácsának ütése elé terjeszti. Munka­védelem Az Országos Munkavé­delmi Bizottság pénteki ülé­sén megvitatta a belkeres­kedelmi, valamint az Egész­ségügyi Minisztérium mun­kavédelmi irányító és ellen­őrző tevékenységének ta­pasztalatait és a posta mun­kavédelmi helyzetét. Megállapította, hogy a több mint 440 ezer belkeres­kedelmi dolgozó munkakö­rülményei jó irányban fej­lődnek. de a sok tennivaló megköveteli a minisztérium munkavédelmi irányító munkájának javítását A bi­zottság konkrét munka­program kidolgozását kéri a ^minisztertől. A bizottság az Egészség­ügyi Minisztériumtól is azt várja, hogy fokozza irányí­tó és ellenőrző munkáját. Különösen szükségesnek tartja, hogv az egészségügyi létesítmények tervezése, építése. használatbavétele, valamint a rekonstrukciók során fordítsanak több gon­dot a Minisztertanács ren­deleteiben. a szabványokban és egyéb jogszabályokban foglalt, munkavédelmi köve­telmények érvényesítésére. A posta területén a mun­kavédelem kielégítő, folya­matosan fejlődik, jóllehet itt is sok meg a javítanivaló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom