Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

29 Péntek, 1981, december 4. 5 A Szabad Nép első szerkesztője Emlékezés Rózsa Ferencre, születésériek 75. évfordulóján Két hónap múlva lesz negy­ven éve annak, hogy 1942. február 1-én megjelent a Kommunisták Magyarországi Pártjának Illegális központi lapja, a Szabad Nép elaó száma. „Párt lapunk nem jelképe­st ezt a történelmi feladatot, amely elé a politikai fejló­dét a magyar népet ét an­nak hivatott vezetőjét, a KMP-t állította. A nagy tör­ténelmi feladatnak — a füg­getlen, szabad, demokratikus Magyarország megteremtésé­nek — e szolgálatába állít­juk a Szabad Népet, pártunk hivatalos lapját. A háború és a reakció nyomasztó sö­tétségében a Szabad Népnek, mint a szabadság világító tornyának kell sugároznia. A Szabad Népnek kel; azokat az eszméket kisugároznia, amelyek a magyar nép fel­szabadító harcának útját be­világítják." — olvashatjuk a vezércikkben, melyben a Központi Bizottság rögzítet­te és meghatározta a lap célkitűzéseit, legfontosabb feladatát. A lap első szerkesztője a KMP Központi Bizottságá­nak egyik titkára, Rózsa Fe­renc volt. Budapesten született 1906. december 4-én, értelmiségi, forradalmár családban. Apja mérnök, húga tanárnő, báty­ja, Rózsa Richárd szintén mérnök, az ellenállási moz­galom mártírja. Rózsa Ferenc haladó szel­lemben nevelkedett. Az 1920­as évek misódik felébén egyetemi évei alatt a wei­mari Németországban kap­csolódott be a kommunista mozgalomba. Hazatérése után, bátyja ha­tására, lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja 1932-ben. A Kommu­nista című illegális elméleti folyóirat egyik szerkesztője volt, majd mint a párt te­rületi bizottságának tagja kapott egyre több és na­gyobb feladatokat a mozga­lomban. A szocialista ifik­kel való akcióegység meg­szervezését bízták rá. 1035­ben közreműködésével jött létre az Országos Ifjúsági Bizottság és a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége ak­cióegysége. Az Ifjúsági mozgalomban tanúsított magatartására, vég­zett munkájára alapozva bíz­ták meg 1038-ban azzal, hogy más elvtársakkal együtt szer­vezze újjá a pártot. Ezt a feladatot körültekintően és eredményesen teljesítette. Rózsa Ferenc 1941 nyará­tól volt a KMP Központi Bi­zottságának egyik titkára. E feladatkörében megoldotta a pártszervezetek újjászervezé­sét és a központi pártszerv létrehozását. Tevékeny ré­szese volt az 1041-es ápri­lisi kommunista, antifasiszta program megvalósításának, amely többek között a nem­zeti összefogást szorgalmaz­ta a háború ellen. A mun­kásegység és a népfrontpoli­tika következetes harcosa maradt mártírhaláláig. 1942. Június 1-én fogták el és a hírhedt Andrássy-lakta­nyába vitték. Közel két hé­tig válogatott kínzások kö­zepette igyekezték megtörni akaratát a csendőrnyomozók, de elvtársai és a mozgalom ellen felhasználható „vallo­mást" nem tudtak kikény­szeríteni tőle. Az elszenve­dett kínzások következtében halt mártírhalált a nagytu­dású kommunista, forradal­már, a Szabad Nép első szerkesztője. Vlda Sándor Elhunyt Fonyó Antal Dr. Fonyó Antal egyete­mi tanár, a József Attila Tudományegyetem állam és jogtudományi kara büntető­jogi és büntető eljárásjogi tanszék vezetője 02 éves korában, december 3-án, rö­vid szenvedés után várat­lanul elhunyt. Személyében az egyetem kiemelkedő ok­tatót, a büntetőjog tudomá­nyának kiváló művelőjét, a tudományszervezés fárad­hatatlan munkását és az if­júság odaadó nevelőjét ve­szítette el, aki elnöke volt a Magyar Jogász Szövetség bünetőjogi bizottságának és Csongrád megyei szerveze­te büntetőjogi szakosztályá­nak, tagja volt több más társadalmi tudományos szer­vezetnek is. Munkássága el­ismeréseként a Munka Ér­demrend ezüst fokozatával, Kiváló Munkáért kitüntetés­sel, Közbiztonsági Éremmel tüntették ki. Az elhunytat az egyetem, saját halottjá­nak tekinti. Végső búcsúz­tatásáról és temetéséről ké­sőbb intézkednek. Üzenet madárszárnyon Játékműhely ét múzeum Jugoszláv ajándék Értékes könyvekkel gyara­podott az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Bölcsészet­tudományi Karának szláv fi­lológiai tanszéke. Milán Ve­res, a Jugoszláv Szociaii3ta Szövetségi Köztársaság bu­dapesti nagykövete csütörtö­kön az egyetemen nyújtotta át a több mint 200 kötetből álló gyűjteményt, amelyben a szerb, a horvát, a szlovén és a macedón nép irodalmá­ra, Irodalomtörténetére és nyelvére vonatkozó kézi­könyvek, monográfiák talál­hatók. Az ajándékot Diósze­gi István, a bölcsészettudo­mányi kar dékánja köszönte meg, hangsúlyozva, hogy a könyvek hozzájárulnak az egyetemen működő szerv­horvát szak oktatómunká­jának fejlesztéséhez. (MTI) Könyvek a fenyőfa alá Könyv-szendvicsbohóc kí­nálja vidáman a téli könyv­vásár idei ajánlatát plaká­tokon és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ün­nepi kiadványán. Van mit népszerűsíteni, hisz a kiadók igencsak gazdag választék­kai rukkoltak ki. Mindenekelőtt a gyermek­könyvhét kötetei között bön­gészünk. hisz az épp e héten zajlik. Óvodásoknak hozhat­ja puttonyában a Télapó Arany László A kiskakas gyémánt félkrajcárja. Bakó Ágnes Egy testvérrel annyi baj van című könyveit, va­lamint az Első mesésköny­vem című antológiát. A kis­iskolások bizonnyal örülnek Aubry Belle és Sebastien cí­mű, a tévéfilmsorozat révén megismert történetének, a Pöttyös könyvek sorozatban megjelent és Sajdik Ferenc által Illusztrált vidám re­génynek, G. Szabó Judit Megérjük a pénzünket című kiadványnak. A felsótagoza­tosok között a zeneszeretők érdeklődésére számíthat Di­mény Judit Hang-játék és Gál Zsuzsa Bartók Béla cí­mű könyve. Három szegedi szerző új könyve szerepel a téli könyv­kínálatban. Kristó Gyula egyetemi tanár Makk Fe­renccel közösen összegyűj­tötte azokat a magvarországi, bizánci és nyugati forráso­kat, amelyek III. Béia sze­vonatkoznak s e 1172-től 1196-ig uralkodó ki­rályunk életét végigkövető dokumentumokat III. Béla emlékezete című kiadvá­nyukban teszik közkinccsé. A könyvespolcokra kerüj a Szegeden élő Mocsár Gábor Debrecen-szociográfiája, a Délibábjaim városa, vala­mint Fülöp János Szerelem havft című regénye. A versajánlatban kiemelt helyet kap a Devecseri Gá­bor fordításában és Papp Oszkár tűzzománc illusztrá­cióival megjelenő Homéroszi himnuszok, az Illyés Gyula maga válogatta Konok kike­let című gyűjteménye, a Ja­pán klasszikus költészet leg­jellegzetesebb versformájá­ban írt haiku versnaptár, Weöres Sándor faxlmile ki­adásban meglelenő kézírásos könyve, valamint a Bartók­centenáriumra készült an­tológia, róla szóló versekből A szarvassá változott fiú címen. A magyar prózatermés kö­zött kínálják a karácsonyfa alá Kosztolányi Dezső há­rom kötetes novella-gyűjte­ményét, Mándy Iván Tájak, az én tájaim című „villaná­sait", Krúdy Gyula Álmos­könyvét, Palotai Boris új no­velláit, Raffai Sarolta friss regényét. Örkény István, Ko­lozsvári Grandpierre Emil, Kodolányi János, Berk.'Si András, Nagy Lajos, Passuth László, Szabó Magda kötete­it. A külföldi próza között kü­lön figyelmet érdemel két nagysikerű film alapregényé­nek megjelentetése, Corman Kramer kontra Kramer és Klaus Mann Mefisztó című regénye. Dino Buzzati Ké­pes Poáma című művében saját illusztrációival rend­hagyó módon Irta újra az Orfeusz-mítoszt. A népszerű Világkönyvtár-sorozatban lát napvilágot Enzo Russo Hermelinfészek című, „olasz módra" készült bűnügyi re­génye. avagy politikai kri­mije. Nagyszabású, átfogó tör­téneti munkákkal lép nyil­vánosság elé a magyar mű­vészet- és irodalomtörténet. Aradi Nóra főszerkesztésével a karácsonyi könyvvásárra jelenik meg A magyarorszá­gi művészet története című nyolc kötetes munka első­ként napvilágot látó, hatodik kötete. Ennek két része a magyar művészet 1890-től 1919-ig kíséri nyomon ha­zánk képzőművészetének fej­lődéstörténetét. Nagyszabású Irodalomtörténeti összefogla­lás első köteteként, Béládi Miklós szerkesztésében A magyar irodalom története 1945—1975 címmel jelenik meg könyv ami, az irodalmi • élet és irodalomkritika prob­lémáival foglalkozik. Szép karácsonyi ajándék lehet több képzőművészeti album: Az európai kódex­fefctő-művészet, a XVI. szá­zadi német reneszánsz táb­laképek magyarországi gyűj­teményekben. Egyházi gyűj­temények kincsei. Ikonok könyve, Picasso kék és ró­zsaszín korszaka, valamint a Szinyei Merse Pál és Med­nyánszky László című kiad­vány. Sárga papírból hajtogatott kecses madár szárnyain ér­kezett a meghívás: Kecske­méten, a városközpontban lévő lila házak mögött, a naiv múzeum szomszédsá­gában ma, pénteken délután dr. Hanga Mária művelődé­si miniszterhelyettes meg­nyitja a Szórakaténusz név­re keresztelt játékműhelyt és múzeumot. Játékos jókedvében ké­szítette az épület terveit Kerényi József Ybl-díjas építész és Udvarhelyi La­jos, a belső terek megálmo­dója. Három esztendeje, a nemzetközi gyermekévben fogalmazódott meg a játék­ház gondolata, s a minisz­tériumok, a megyei szervek és más intézmények össze­fogásával ma az érdekeltek, a gyerekek birtokukba ve­szik az ország első játékhá­zát. Nem véletlenül született meg Kecskeméten ez az épület. Bács-Kiskun megye nagy gondossággal és figye­lemmel őrzi, ápolja és fej­leszti tovább a népi hagyo­mányokból táplálkozó, arra épülő kulturális és művé­szeti értékeket. Itt terem­tették meg a magyar naiv művészet központját, itt szü­letett a Kodály Intézet és a kerámiaműhely. Valameny­nyi, az emberekben élő al­kotási vágyat és képességet igyekszik fejleszteni. A Szórakaténusz Is integ­rált intézmény. Műhely, ahol játszani, alkotni, dol­gozni, beszélgetni lehet, ahol a gyerekek megismerked­hetnek a játékkészítés anya­gaival és alkotási folyama­taival, ahol kibontakozhat kreatív képességük, Múze­um, mely kultúrtörténeti ér­tékek gyűjtője- és kiállító­helye, ahol ma saját gyűj­tések, múzeumi kölcsönzé­sek és magángyűjtők ösz­szefogásával megnyílik egy játéktörténeti, valamint a polgári és népi játékokat bemutató kiállítás. Ehhez kapcsolódik majd az emele­ti kerengőben az időszaki kiállítások friss anyaga. Máris együttműködés szüle­tett a nagykőrösi játékgyár­ral: az itteni gyerekek pró­bálják kl és minősítik majd a gyártásra kerülő új játé­kokat. Modell születik Kecskemé­ten az alkotó tevékenység kreatív képesség hagyomá­nyainak őrzésére és tovább­fejlesztésére. Biztosan nem zsákutca, hiszen a gyerekek körében és a játékkészítés folyamatában nem föltétle­nül a létrehozott produktum, hanem maga az alkotás a fontos, a figyelmet érdemlő és vizsgálatra késztető. Mint azt dr. Kolozsváry Judit pszichológus, az intézmény igazgatója elmondta, egy­részt határozott profilú, egy­két éves kutatóprogramokat, kísérletsorozatokat végeznek majd, másrészt a nyitott na­pokon, szakmai felügyelettel spontán programokat szer­veznek. Hányszor találjuk szembe magunkat, ml felnőttek, já­tékok özöne között unatkozó gyerekkel. Hányszor küldjük őket játékaik közé, amikor velünk, felnőttekkel szeret­nének' együtt játszani. Pedig bebizonyosodott, hogy az a gyerek, aki nem tud ját­szani, annak személyisége torzul, beszűkül. Persze okokat és Indokokat sorol­hatunk, kezdve, hogy az is­kolákban, művelődési intéz­ményekben, könyvtárakban nincs hely és nincs elég Idő az alkotó Játékra. Hogy otthon, a szülői házban nem tudunk segítséget adni a holtponton való átlendülés­hez. Ehhez is segítséget kí­ván nyújtani a most nyíló játékműhely és múzeum. Módszertani eredményeiket továbbképzéseken, tanács­adásokon, kötetekben ösz­szegyűjtve teszik közklncs­csé. A mai pedagógiai prob­lémákhoz kapcsolódva Igye­keznek a kötött kutatási té­mákban részt, vevő gyere­kekben kialakítani a komp­lex esztétikai igényt és kul­túráltságot. Vizsgálják az anyanyelvl művelődés le­hetséges útjait, foglalkoznak a tevékenység nyomán meg­nyilvánuló önismeret problé­máival. Nem szeretnék ki­zárni falaik közül a felső­tagozatosokat, a középisko­lásokat, de várják az óvónő­képző főiskolák hallgatóit, a szülőket és pedagógusokat ls. A játékkiállítás történeti áttekintést nyújt a régészeti leletek között talált bronz­kori cserépmaradványoktól, az egyiptomi, görög és ró­mai rekonstrukcióktól a kö­zépkorra jellemző lovagi és harci játékokon át egész a céhes Ipar remekeiig, a 19. században kibontakozó játék­ipar produktumaiig. Külön kamaratárlat mutatja be a népi játékok ötletgazdagsá­gát, természetes szépségét, anyagszerűségét, sokfélesé­gét. Papírmadár szárnyán ér­kezett a hír; a jól ismert gyermekmondókából elke­resztelt Szórakaténusz játék­műhely és múzeum ma nyí­lik Kecskeméten. Elsősorban a múlt értékeinek őrzője és a Jövő műhelye — a leg­fontosabb gyermeki tevé­kenység, a játék jegyében és szellemében született. T. L. Aláírás nélkül Fiatalok az újltómozgalomban A Taurus Gumigyár sze­gedi üzemének fiataljai a mezőgazdasági gépek gumi­alkatrészeinek hiányán pró­báltak segíteni, ötletükről még június végén tájékoz­tattak bennünket. Lényege: a hiányzó alkatrészekből egységcsomagok összeállítá­sit vállalnák, amelyek tar­talmaznák például a rövid élettartamú hidraulikatöm­lőket is. Piackutatás céljá­ból kérdőíveket, adatlapo­kat küldtek a gyártó- és ter­melőegységeknek. Ügy ter­vezték, most december tá­ján, az igényektől függően már a csomagok elkészíté­sén fáradozhatnak. A kez­deményezés kudarcba ful­ladt, ugyanis az érdekeltek válaszra sem méltatták a fiatalokat. . K. F. és társa öt évvel ez­előtt a tenyér- és lábizza­dás eredményes gyógyítására bukkant. Féléves keméily munkával toxikusmentes, vi­ziontoforézis elvén alapuló készüléket találtak fel. Ta­lálmányukért , Magyarorszá­gon az ilyen jellegű orvo­si műszerért, 500—500 fo­rintot kaptak. A KISZ szegedi járási bi­zottsága kiállítást akart ren­dezni a járási fiatalok öt­leteiből, újításaiból. Levél­ben kérték a gazdasági ve­Tudományos tanácskozás Az emlőrák napjainkban a nők leggyakoribb daga­natos megbetegedése. Évente 2500—3000-rel nő az új be­tegek száma, s ez a tény a diagnosztizálásban és te­rápiában is az orvosok szo­rosabb, hatékonyabb együtt­működést sürgeti, a veszé­lyeztetett korú, 35 év feletti nők fokozott önvizsgálatá­nak szükségességére figyel­meztet. Erre hívta fel a fi­gyelmet csütörtökön Veszp­rémben, az akadémiai bizott­ság székházában megtartott szimpóziumon Lapis Károly, a Magyar Onkológiai Tár­saság elnöke. A veszprémi tanácskozás két napján összesen 20 elő­adás hangzik el. zetőket, juttassák el a bi­zottságra a mintapéldányo­kat, a műszaki leírásokat, fotókat. A bemutató lehe­tővé tette volna, hogy az ap­rócska ötleteket ls széles kör­ben megismerjék és alkal­mazzák az érdeklődők, de kifejezte volna a fiatalok al­kotómunkájának egyfajta elismerését is. Elmaradt a szeptemberre tervezett ki­állítás, mert ahogy a bizott­ság elkeseredetten fogalma­zott: „A deszkieknek nem érdekük, hogy a mórahalmi­ak is könnyebben dolgoz­zanak". Tudjuk a gazdaságpolitikai célkitűzésekről szóló leckét, ismerjük a társadalmi mé­retekben jelentkező igényt, az alkotómunka szükségessé­géről. Minisztériumi, vállala­ti szinten tervek készülnek a feladatokról, ugyanakkor pályázatok, akciók, felhí­vások sora ösztönzi, serken­ti szellemi tartalékaink ki­aknázását. Valamennyiünkét, de különösen a fiatalokét. Hiszen a foglalkoztatottak 40 százalékát kitevő fiatalok tenniakarásában. szaktudá­sában, felkészültségében hal­latlan lehetőségek rejlenek. * A megidézett példák csu­pán töredékei e szerepvál­lalás készségének. — Hiszen, ha csak az Alkotó ifjúság pályázatról lenne szó, ak­kor is több mint 500 ese­tet kellene megemlítenünk. Tavaly Csongrád megyében 503 dolgozat készült a pá­lyázatra. közülük 243 sze­gedi. Az úiítómozgalom^an "edig több mint kétezer fia­tal vett részt — de az ilyen példák sajnos töredé­kei azoknak a jelenségeknek, amelyek kedvét szeghetik a fiataloknak. Sok múlik például a gaz­dasági vezetőkön. Milyen feladatokat adnak, adnak-e egyáltalán. Sőt, az újítási fe­lelősökön is, segítenek-e az ötletek megvalósulásában. Megrögzött újító szerint egy­egy lombik, vagy eszterga­gép ma már édeskevés a boldoguláshoz. Szakkönyvek, szakfolyóiratok kellenek, amelyek tájékoztatnak a technikai újdonságokról, de a külföldi tanulmányutak se hátráltatnák az alkotómun­kát. Érdemes lenne sorra járni a vállalatokat, meg­nézni könyvtáraikat, meg­kérdezni, ki utazhat kül­földre, hasznosítható tapasz­talatokat szerezni. El kell ismernünk azt is, hogy az alkotó-, újítótevékenység ma még nem kevés áldozattal, lemondással jár. Gyakran hónapok telnek el, mire megvalósul a megálmodott terv, elkészül a dolgozat. (Leginkább otthon, szabad időben, s nem a munkahe­lyen, munkaidőben.) De va­jon. elismerjük-e, megbe­csüljük-e kellőképpen e pluszmunkát? A dolgozó fia­talok ifjúsági parlamentjein az derül ki, hogy nem min­den esetben. Mit érezhetett például a Hági-étterem fia­tal munkatársa, akinek ti­tokzatos módon, elveszett az ötlete a hivatalban, netán már az odavezető úton? Vagy az az olajmérnök, aki azt sem tudta, ki értéktite dolgozatát, mert aláírás nél­kül kapta vissza. * Az ötletek anvagi elisme­rése elvileg attól függ, hogy bevezetésük mekkora ha­szonnal jár. Ám hiába ke­restünk, nem találtunk aö-atot arról, hogy az 503 pálvamunka közül hányat al­kolmazrak már a gyakorlat­ban, s mennyi hasznot hoz­nak. Elhamarkodott lenne az alkotó-újítómozgalom válsá­gáról beszélni. Ám a fel­sorolt problémák élőek, s minél hamarabb meg kelle­ne szabadulni tőlük. Mag Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom