Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-30 / 304. szám

jtvíiíto vkac zkoiftárjai, fcyesfkfetek! tüiw: . m- ^mjt&í'i" M S Z HP SZEG E D V Á R OSI Bi2CTTS ÁG Á N AK t A P 71. évfolyam 304. szám 1981. december 30„ szerda Ara: 1,40 forint 1NM W) iMS • tanács irti A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa kedden ülést tartott. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke hivatalos magyarországi látogatásáról. Az Elnöki Ta­nács megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgyalások fontos állo­mást jelentettek kétoldalú kapcsolata­inkban. a felek kinyilvánították azon szán­dékukat. hogy — különösen a gazda­sági lehetőségek jobb kihasználásával — továbbfejlesszék a két állam együttmű­ködését. Az Elnöki Tanács a tájékoztatást Jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács határozatával megerő­sítette a Magyar Népköztársaság és az An­golai Népi Köztársaság között 1981. októ­ber 9-én. Budapesten aláírt barátsági és együttműködési szerződést. A mezőgazdasági földek védelme. to­vábbá az erdőgazdálkodás jogszabályainak korszerűsítése érdekében az Elnöki Tanács — módosítva a vonatkozó törvényeket — törvényerejű rendeletet fogadott el. A ki­használatlan földterületeknek a termelés­be visszaállítása érdekében létrehozzák a földvédelmi alapot, kiterjesztik az erdő­gazdálkodás szabályait a belterületi erdők­re. s szigorúbb feltételekhez kötik az erdők művelési ágának megváltoztatását. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelet­tel módosította a Munka Törvénykönyvét. Új rendelkezés, hogy az évi alapszabadság időtartama 12 munkanapról 15-re emelke­d'k Ezzel összhangban, megfelelően mó­dosította az Elnöki Tanács a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szabadságolási rendszerét is. Ezek az új jogszabályok — tvr.-ek — 1982. január 1-én lépnek hatályba. Áz egyesületi mozgalom széles körű ki­bontakozására figyelemmel, az E'nöki Ta­nács korszerűsítette az egyesületekről szó­ló korábbi törvényerejű rendeletét. Az egyesületekről elfogadott úi jogszabály 1982. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel. végül egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyalt. PCPV Hegváltozik a szabadságrendszer Szabadságrendszerünket az első Munka Törvénykönyve határozta meg, még 1951­ben. Azóta lényegesen meg­változtak a társadalmi-gaz­dasági feltételek, a munka­végzés körülményei. Éppen ezért az Elnöki Tanács keddi ülésén úgy határozott, hogy törvényerejű rendelettel kor­szerűsíti az alapszabadság és a pótszabadság meghatáro­zásának jelenlegi gyakorla­tát. a törvényerejű rendelet, melynek fő célja az eddigi­nél kedvezőbb és igazságo­sabb szabadság rendszer be­vezetése. s ezzel a lakosság életkörülményeinek további javítása, kimondja: az alap­szabadság mértéke 1982. ja­nuár 1-től a jelenlegi 12 munkanapról 15 munkanap­ra nő. Ez egyben azt is je­lenti. hogy a mostani két héttel szemben — az ötna­pos munkahét bevezetésével — három hétig pihenhetnek a dolgozók. Az alapszabadságot to­vábbra is a munkaviszony­ban töltött idö alapján járó pótszabadság egészíti ki, amelynek mértéke — az ed­digi két év helyett — há­romévenként „ugrik" egy munkanappal, legfeljebb azonban évi kilenc munka­napig terjedhet, tgy az alap­szabadság és a munkavi­szony után járó pótszabad­ság együttesen maximum évi 24 munkanap lesz, ami egy nap híján öt- hét pihe­nési időt jelent az eddigi négy héttel szemben. Az elmúlt évtizedekben károsan elszaporodtak a kü­lönféle címeken juttatott pót- és rendkívüli szabad­ságok — állapította meg az Elnöki Tanács. Az új szabá­lyozás értelmében ezek egy része megszűnik, más részük csökken, de lesz olyan is, amely változatlan marad. Megszűnik: (általában! az egyes miniszteri rendelkezé­sek alapján eddig kötele­zően juttatott rendkívüli sza­badság. jutalomszabadság, az építőiparban dolgozók téli pótszabadsága, valamint azok pótszabadsága, akik a nyug­díjjogosultság megszerzése után nem fizikai munkakör­ben dolgoznak tovább. Csök­ken : a munkaköri pótsza­badság. a fizikai dolgozók lovábbdolgozási pótszabadsá­ga. a tartós külföldi szolgá­latot teljesítők pótszabadsá­ga. valamint a tanulmányi szabadság és a sportolók rendkívüli szabadsága. Vál­tozatlan marad a fiatalkorú dolgozók, az anyák, a peda­gógusok, a bányászok, a su­gárártalmas munkakörben dolgozók és a vakok pótsza­badsága. Népesedéspolitikai meggondolások miatt ugyan­csak változatlan marad a szülési, a gyermekgondozási és a gyermekápolási szabad­ság. Az új szabályozás számot­tevő egyszerűsítést tés köny­nyítést hoz a szabadságszá­rnítás eddigi rendszerébe, ugyanis január 1-től meg­szűnik a kéthetenkénti sza­badnap — oly sok félreér­tést okozó — beszámítása a szabadságba. Egyszerűsíti a számítást a pótszabadságok­kal kapcsolatos egységesebb szabályozás is: A doigqteó áz őt megillető pótszabadságo­kat általában korlátozás nél­kül megkapja. Ez alól csak a munkaköri pótszabadság és a tartós külföldi szolgálatot teljesítők pótszabadsága ki­vétel. E két pótszabadság, il­letve a munkaviszonyban töltött idő alapján juttatott pótszabadság vagylagosan jár. csak az egyiket, a ked­vezőbbet lehet igénybe venni. Néhány átmeneti in'ézke­dést is szükségesnek tartott az Elnöki Tanács, elsősorban amiatt, mert a vállalatok nem egységesen vezetik be az ötnapos munkahetet, más­részt azért, mert jó néhány — eddig pótszabadságban ré­szesült — dolgozót kedvezőt­lenül érintene az új rende­let. Az átmeneti szabályozás alapelve, hogy a munkavál­lalókat ne érje hátrány. Szeged megyei v áros ta­nácsának végrehajtó bizott­sága tegnap, kedden délelőtt, tartotta idei utolsó ülését. Megtárgyalta a testület több más napirendi pont és előterjesztés között a taná­csi értékesítésú lukások 1982. évi órának megállapí­tását. az 1982. évi '.akásel­osztási tervet és a fejleszté­si alap idei előirányzatának módosítását, továbbá lakás­kiutalási névjegyzéket ha­gyott jóvá. A végrehajtó bizottság ülésen Papp Gyula tanács­| elnök mondott összefoglalót j a tanács és szervei idei ! munkájáról. Megállapította, hogy a tanács, a végrehajtó bizottság és az apparátus érdemben elvégezte az esz­endőre rászabott feladato­kat. Az idei év volt az első a város életében, amelyben j már a tanácsra is komoly feladatok hárultak a nép­gazdasági egyensúly megte­remtése érdekében. Ebből a folyamatból a testület ki­vette a részét és miközben a központi elgondolások erő­sítéséhez hozzájárult. meg tudta őrizni a város fejlő­désének megfelelő .ütemét, esztétikumát. ellátásának színvonalát, Prosperitása to­vábbra is megnyugtató. s ezt elsősorban -belső tartalé­kainak mobilizálásával érte el. További tartalékok után kutatva, remélhetően az úi esztendőre is ez marad jel­lemző. Elmondta a tanácselnök, hogv Szeged külső kénében, városképi színvonalában is sikerült megtartani az elvár­ható szinvonalat. Ez a város egész lakosságának, üzemei­nek. intézményeinek társa­dalmi és tömegszervezetei­nek városszeretetéből, társa­dalmi szorgalmából ered A várospolitika hatalmas tá­mogatást kapott a pártszer­vektől és pártszervezetektől. Nagyban hozzájárult Szeged 1981. évi eredményeihez várospolitika demokratizmus sa. a lakossággal folytatott ' állandó párbeszéd, s az eb­ből eredő készség a megér­tésre és a cselekvésre. Ez a várospolitikai gyakorlat ga- ' randákat tartalmaz a jövő' esztendői'e is. A városi pártbizottság el­ső titkára. Török József ugyancsak kifejezte elisme­rését. s felhívta a figyelmet arra. hogy a vállalatok, in­tézmények. oe különösen a tanács vállalatai az eddigi­nél is többet tehetnek a . városüzemelcsért. őzeged külső képéért. A legtöbb tartalék ma már az emberi, közösségi és inté—nénvi. vállalati szemléletben van. A testületnek a iövő évi . lakáselosztási tervre és a tanácsi értékesítésú lakások árára vonatkozó döntését holnapi lapunkban ismer­tetjük. Földvédelmi alap örés Marosleién A mezőgazdasági rendelte­tésű földek védelmének tör­vényi szabályozását — az erről szóló 1961. évi VI. tör­vényt — most azért módosí­totta az Elnöki Tanács, mert fontos társadalmi, gazdasági érdek annak a folyamatnak a meggyorsítása, amelynek eredményeként a művelés alól kivont területek vissza­kerülhetnek a termelésbe. A földtémában kedden megho­zott. s 1982. január X-től ha­tályos törvényerejű rende­letnek ez a lényege és célja — mondották az MTI mun­katársának a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umban. Hoffer István, a MÉM Országos Földügyi és Terke­pészeti Hivatalának vezető­je azt is elmondta, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló ko­rábbi jogszabályok 1977. és 1979 évi módosításának eredményeként a földek ter­melésből kivonásának üteme csökkent ugyan, de nem a tervezett mértékben. Az ipa­ri, kommunális és egyéb be­ruházásokhoz még így is je­lentős hányadban vesznek igénybe értékes mezőgazda­sági rendeltetésű földeket. A legfrissebb adatok szerint az országban jelenleg mintegy 40 ezer hektár olyan terület van. amely — fokozott anya­gi támogatással — a mező­gazdasági termelésbe visz­szaállítható. Kétségtelen, hogy a lakóterületek fe.itész­téséhez, új ipari, mezőgaz­dasági, közlekedési létesít­mények, valamint egyéb be­ruházások elhelyezéséhez — a legszigorúbb korlátozások ellenére — továbbra is elke­rülhetetlen mezőgazdasági te­rületek igénybe vétele. Sürgetően szükséges meg­gyorsítani a kihasználatlan területek — jelenleg műve­lés alatt sem álló földek — visszaállítását a termelésbe. Az ehhez szükséges anyagi feltételeket, pénzügyi fedeze­tet — miként az Elnöki Ta­nács ülésén is elhangzott — legcélszerűbben a földvédel­mi jogszabályok alapján be­fizetett térítésekből lehet előteremteni. Ennek érdeké­ben az új tvr. előírja, hogv a mezőgazdasági rendelteté­sű földek • művelési kötele­zettségének elmulasztásáért, valamint a termelésből idő­leges vagy végleges kivoná­sáért fizetendő térítésekből földvédelmi alapot kell lé­tesíteni, amely egyéb forrás­ból — például központi költ­ségvetésből — is növelhető. A felemelt térítést azok a beruházók fizetik, akik ter­mőterületet vesznek igénybe a beruházás megvalósításá­hoz, Illetve a meglevők te­rületi bővítésénei. A tör­vény mostani módosítása — hangsúlyozták a MÉM illeté­kesei — ilyenformán lehető­séget biztosit a termőföldek fokozottabb védelméhez, il­letve a még kihasználatlan területek mielőbbi termelés­be vételéhez. Tegnap, december 29-én hajnali négy óra . tájban, gázkitörés miatt riasztották a védekezésbe bevonható kitörésvédelmi és tűzoltó egységeket -a 'KöfrMktáató Vállalat ..Algyő 683-as'' elne­vezésű. Maroslele közelében kél éve működő kútjához. A riasztás ytán a helv­színre érkezett szolnoki és szegedi szakemberek eddigi megállapításai szerint — mint Balaicz Tibor üzemi főmérnöktől tegnap • kora délelőtt megtudtuk — a kettős rendeltetésű kútnál éjszaka is dolgozott a kút­javító berendezés személyze­te. Segédgázos kúttá akar­ták átalakítani a 683-ast. amelvből a tömítöt húzták ki éppen. Még . háromszáz méternyi cső volt a kút­ban. amikor ..beindult a gáz", és kezdte kinvomni a termelőcsövet. A kútnál dol­gozók lezárták mindkét ki­törésgátlót, de azok nem zártak tökéletesen. A gáz olyan nagv erővel tört fe!. hogv a lefúvató ve­zeték néhány elemét lesza­kította. és a kút aknájában mindeddig felderíthetetlen meghibásodásokat okozott. \ kitörés szémélvi sérülést nem okozott, a gáz — utolsó információink szerint — azóta sem lobbant be. mert vízzel keveredve tör fel. a számítások szerint 1780 mé­ter mélységből. körülbelül 150 atmoszféra nvomással. Az elektromos berendezése­ket biztonsági okokból a ki­törés után közvetlenül mégis kikapcsolták, a védekezési lehetőségek mérlegelése te­hát csak kivilágosodás után kezdődhetett. Mindenekelőtt azt vizs­gálták, miképpen tudnák a kútfej környékét szabaddá tenni, a kútjavító berende­zés elemeit eltávolítani. a vizes gázfelhőből. A szak­embereknek ugvanis meg keli győződniük az elzáró szerkezet állapotáról, hiszen ennek ismeretében dönthet­nek a védekezés módiáról. (Délutáni értesüléseink sze­. rjiit a fúróberendezest már elvontatták, s ma reggel •hozzáláthatnék a sérült ki­Hörésgáiló. eltávolításához.) "• A ttjj '•'ihqsiyz egységei koz­' ben előkészültek arra. hogv a közeli csatornából az eset­leges hűtéshez vizet biztosít­hassanak, s munkagépek « Iltlil: ébéh érkeztek a vízelvezető csa­torna kiásásához. A nehéz, átázott talaj miatt ugyanis nehéz megközelíteni a kút ' környékét. Egyébként nem .feóyegétt vdszóly a tanyák IákÖlt; a 683-as kúthoz leg­közelebbi házak lakóit biz­tonságos. helyre költöztették. P. K. i m h^pnr * élj vviit-jr; Tolólapos gépek készenlet ben a t>83-as kútnál Somogyi Kúrolyne felvetelei Heg.vi Ferenc, a kitörésvédelmi brigád vezetője (halról) megbeszélést tart munkatársaival

Next

/
Oldalképek
Tartalom