Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

119 Csütörtök, 1981. 'december 24; ÉVRŐL ÉVRE Ebben az időben építettek több lábakon álló kabinsort és öltözőt, s egv sor vállalati üdülőt is. Érdekesség, hogy már ekkor megszületett az a terv. amelv szerint az Északi városrészt és Rókust ma beépítik. Világosan látszott, hogv tudatos, tervszerű városfejlesztési munka kezdődött. Az iparövezetben először az építőipari vállalat objektumai készültek el. nem sokkal később az AGROKER raktárbázisa került tető alá. nemsokára azt vette észre az akkor még villamossal is arra utazó városlakó, hogv a ' város nyugati részén új. addig Szegeden soha nem látott méretű ipafköt*et iön létre. Nem kis dolog volt ez. hiszen a városnak addig gép- és nehézipara nem volt. Ha már az iparnál tartunk: ezekben az években vált. jelentős nagyvállalattá a kábelgyár.- melvben több új üzemrész létesült, ekkor építették a Szegedi Va«- és Fémipari- Szövetkezet üzemházát a Kátai-közben és az úi seprügyárfú is. a Cserzi Mihály utcában. Az úi munkahelyek vonzották az embereket. Szeged lakossága ezért dinamikusan növekedett ezekben az'években. A város vigvázott az arcára. Szép objektumokkal gyarapodott. harmonikusan fejlődött. * • i Képeinken, jobbra, felülről lefelé: a Móra-park szökőkút ja. Mögötte a nyugdijasok háza (Hernyák Imre tervezte) és az egyik olajosház (Borvendég Béla munkája) látható. Alatta: a Bécsi körúti KISZ-lakótelep házai, Friedl Sándor tervezte. Legalul: az Április I. útján található két iskolaépület. Az egyiket Snopper Tibor tervezte, még lüfil-ben, a másik jóval később készült, a tömbbelsőben tornatermet is építettek. Bal oldali képeinken, felülről lefelé: a Szőke Tisza hajóétterem és a hozzá tartozó fürdő, előtte a szegedi halászat két relikviája. az ifjú és az öreg Keszeg. Ezek a bárkák teszik (tették) lehetővé azt. hogy a halászcsárdákban mindig friss legyen a szegedi halié. Alatta: a gumigyár egyik csarnoka. Ez a gyár már kezdettől fogva világszínvonalon állít elő gumiipari termékeket és mélyfúráshoz is alkalmas (ömlőket. I,egálul: a szegedi partiürdö kabinsora. Eddig tízszer találkoztak olvasóink a megye és a város jelenébe nyúló múltját bemutató sorozatunkkal. Mostanra a 60-as évekhez értünk. Pezsgett, forrott akkor a város. Az építészek azon vitatkoztak, hogy miként lehet összeházasítani a történelmi városképet a születő újjal. El kellett tüntetni a csúnya foghíjakat, s az eklektikához illő. ám mégis úi. a modern kor bél vegeit magukon hordozó épületeket kellett teremteni. Ebben az időben már világossá vált. hogv Szeged úi iparkörzettel gyarapszik. A rajzasztalokon készüllek mái- az úi gyárak tervei. Javában épült az újszegedi lakótelep. kialakult a Béesi körút és környékének ma is látható képe. Szegednek mindig is frekventált helye volt a híd és környéke. Igazából ekkor vált széppé a két hídfő. hiszen a Móra parkban megépült a szökőkút, vele átellenben a nvugdíiasok háza és nem sokkal később az "úgynevezett Égő arany-ház is. Újszegeden pedig a Torontá! tér és körnvéke már a mostani arcát mutatta. Megszépült a Bartók Róla tér és körnvéke. a Szécheovi tér és a Belváros többi kisebb utcáia is. A Kárász utca ebben az időben lett afféle szegedi, és a hagyományokat igen jói megőrző bevásárló utca. Eltűntek a portálok, színes neonok világítottak már esténként. A partfürdő annak a városnak. amelyik igazából fürdővárossá « , szeretett volna lenni, rési forma-iáHan aszi-en crr,ndot olcozo+t. !