Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-22 / 299. szám

4 Kcrf(f, Í98T. cléeemlJeT 2ft Új tanácsrendelet a vásárokról és piacokról Törpe ; Szeged a hazai lapokban növények Mint arról a múlt héten már beszámoltunk. Szeged megyei várót tanácsa de­cember 17-1 ülésén rendelet­tervezetet fogadott el a vá­zátokról és piacokról, amit a Csongrád megyei tanács vég­rehajtó bizottsága elé ter­jeszt. Az e témában 1968-ben el­fogadott, majd 1972-ben mó­dosított tanácsrendeletet a tanácsi szervezetben időköz­ben végbement változások, egyes, eddig nem szabályo­zott új piacfajták kialakulá­sa, Idejét múlt részletek el­hagyása. szövegének kor­szerűsítése és a helypénz­díjszabás mődosftása miatt kellett újjal felcserélni. A rendeletalkotást megelőzően 20 szervtől kértek előzetes véleményt, s a beérkezett ja­vaslatokat a végső megfo­galmazásnál figyelembe vet­ték. A Szegeden tartandó vá­sárok, piacok listája bővült mz élelmiszer-nagypiaccal, (viszonteladói piac) és a bú­csúvásárral. A hagyományo­san rendelkezésre álló te­rületek, a rendészeti elvá­rások és a jelenlegi vásárok színvonalának emelése bi­zonyos új szabályozásokat és megkötöttségeket követel. Az új rendeletben ahely­használat bevált formáit megtartják, ugyanakkor a Marx téri piac zsúfoltságá­nak csökkentése érdekében a használt cikkeket forgal­mazó kereskedelem, sport­ét tenyészgalamhpiac a jö­vőben a Szent István téren kap helyet. Minthogy a piac és a vá­sár fenntartási, karbantar­tási és felújítási költségei Jelentősen növekedtek, az új rendelet emel egyes hely­használati tarifákat Az ál­landó helyhasználatnál a zöldség-gyümölcs és vegyes élelmiszer árusokat részesí­tik előnyben — ezek hely­pénzdíja nem Is változik a korábbihoz képest. E kate­góriában a Marx téren kí­vüli piacokon mérsékeltebb díjtételeket alkalmaznak, ezzel ls elősegítendő ezok forgalmának élénkülését. (Az új díjak arányosan más hasonló városok díjszabásá­val.) A rendelet részletesen és pontosan körülírja az egyes piac- és vásárformákat, azok engedélyezésének mód­ját. Leszögezi, hogy ilyene­ket rendezni csak a rende­letben feltüntetett helyeken szabad. A vásárterek és a piacterek rendbentartásáról, az árusításhoz szükséges eszközükről a szolgáltató üzem gondoskodik. A vásárok rendje: orszá­gos kirakodóvásár — janu­ár és december kivételével — minden hónap második vasárnapján lesz, országos állatvásár pedig az ezt kö­vető pénteki napon. Heti állatvásrtrt vasárnap, heti kirakodóvásárt szerdán és szombaton tartanak. Autó­vásár a hét minden vasár­napján lesz. A vásárcsarno­kok és az élelmiszer piacok azonban naponta nyitva tar­tanak. Élelmiszer nagypiaci (viszonteladói) napok: kedd és péntek. A meghonosult búcsúvá­sárok idejét a rendelet a következőképpen szabályoz­za: szeged-algyői búcsú a Július 26-át megelőző vagy ezt követő vasárnapon; sze­ged-alsóvárosi búcsú au­gusztus első szombatján-va­sárnapján; szeged-tápéi bú­csú a szeptember 29-ét kö­vető vasárnapon; szeged­mi hályteleki búcsú a szep­tember 20-ét megelőző va­sárnapon; a szeged-szfiregi búcsú a november 25-ét megelőző vagy követő va­sárnapokon lesz. (A napot az dönti el, hogy a hét első vagy második felére esik a búcsúhagyomány napja.) Az állandó árusítóhellyel rendelkezők a piacok nyit­vatartási Idejétől eltérő áru­sításra engedélyt kérhetnek. Néhány megszorítást tar­talmaz a forgalomba hoz­ható áruk köre. Ezek kö­zött említést érdemel, hogy Szeged városra utaló aján­dékokat, dísztárgyakat és bazárárut csak a tanács művelődési osztályának en­gedélyével forgalmazhatnak. Ugyanez a kötöttség vonat­kozik azokra a kereskedők­re és iparosokra, akik kép­ző-, iparművészeti vagy népművészeti jellegű tár­gyakat árusítanak, bármi­lyen alapanyagból. Minden Í úacon, vásáron tilos nemes­ém, gyógyszer, látástjavító szemüveg, tűzveszélyes rob­banó- és robbantószer for­galmazása. Az országos ál­lat- és kirakodóvásárok ki­vételével szeszes Ital sem értékesíthető. Jó megjegyez­ni, hogy magánszemélyek használati tárgyaikat csak az országos kirakodóvásá­ron hozhatják forgalomba. Viszonteladók — kivéve a piaci telephellyel rendelke­ző éá oda szállított árukat — csak az élelmiszer nagy­piacon vásárolhatnak árut továbbeladásra. A rendelet a piacokon és vásárokon alkalmazott hely­foglalási rendet is részlete­ri és mellékletei tartalmaz­zák a helypénzdíjakat. Ezeknek sokfélesége és bér­leti rendszerének változa­tossága, piaconként! eltéré­se miatt csak néhány téte­lét ismertetjük. Az állandó helyhasznélat, mindennapos igénybevétellel a Marx té­ren négyzetméterenként 20 forint a zöldség- és vegyes élelmiszerárusításban; 70 fo­rint a vendéglátó, n sütö­gető és a cukorka árus szak­mában; más esetekben 90 forint Egyéb piacokon ez a számsor: 10, 50 és 70 fo­rint Egy ló, szarvasmarha helypénze egy napra 20 fo­rint, borjúé 10 forint ser­tésé 15 forint pulykáé, li­báé 3 forint csirkéé, kacsáé 1 forint Járműről történő árusítás esetén személygép­kocsiért 60 forintot után­futóval 100 forint helypénzt kell fizetni. Az autópiacon egy személygépkocsi hely­pénze 20, egy motorkerék­páré 10 forint lesz. Egy pi­aci asztal használata egy napra 10 forint — egy évi bérlete 600 forint. Az ismertetett rendelet­tervezet hatályba lépéséről, és kihirdetéséről a városi tanács értesíti a lakosságot közszemlére tétel útján. HAZASSAG Varga István ás Gods Rotálta, Undan Rali Erlch és Fül*kl Ka­talin, Alberti László és Baráth Erzsébet Veronika. Kiss László és Balogh Etelka, Mohamed M ok tar Abdo és Kocsis Ágnes Eva, Papp János és Gulyás Kiéri Edit, Horváth Gábor Gyftrgy és Szélpál Mária, Tóth Gyula és Beller Zsuzsanna Edit, Hajdú Gábor Miklós és Süli Ágnes. Dorogi János Júeset és Farkas Hajnalka, Temesvári Antal Lajos és Lajos Katalin, Ricz Zoltán éa Tombíez Ibo­lya. Béke Rudolf és Császár Gabriella Mária. Sajti Imre és Bén Katalin házasságot kötök­téie. SZÜLETÉS Tóth Istvánnak és Tóth Ol­Mllénak István. Bcalal Károly­nak és dr. Hugyecz Editnek Viktória. Huszár Lászlónak és Varga Olgának Péter, Zsiga Ta­más Jánosnak és Tóth Julian­nának Andrea, Vlncze István­nak é« Kovács Katalinnak Ka­talin. Hollós] Ferenc Sándornak és Pesti Klárának Petra Kata. Kökényest Ferencnek és Brklty Ildikónak Ferenc, Kántor La­josnak és Hajnal Juditnak Zsolt Gergő, dr. Für Józsefnek és Ktss Erzsébetnek Gábor József, Miskár Imrének és Piszman Irénnek Zoltán, Hortobágyi Ká­roly Lászlónak és Tóth CeUllá­nak Judit. Pácsa Jánosnak és ötvös Ágnesnek Ágnes, Takaró Lászlónak és Lele Eszter Mag­dolnának Viktória Eszter, Ko­máromi Józsefnek és Migh Gi­zellának Attila József, Molnár József Jánosnak és Hugyecz Erzaébetnek Gyöngyi. Vukosráv­lyev Mátyásnak és Putnlk Szrblnkának Szlobodan Petar, dr Deák Lászlónak és Melyén Aranka Juliannánaak Nikoletta Éva. /.sembery Antalnak és Stöke Erzsébetnek Balázs, dr. Huber Bertalannak és Borda Magdolnának Zsuzsanna Judit, Lázár I,ászlónak és Nagy Irén. nak Mária Adrienn, Szabó Ist­vánnak és Föld! Irénnek Móni­ka, Pozsár Mihály Jánosnak és Szávai Máriának Mária. Jubást Imrének és Kiss Editnek Melin­da Nóra. Bokor Antalnak és Kissel Gyöngyinek Anita, Kár­sai Győzőnek és Nagy Kornélia Erzsébetnek Márton. Szilágyi Emilnek és dr. Wagner Eva Irénnek Róbert, Bálint Pálnak Családi események és Fürtön Mártának Szabolcs, Csáván József Jenőnek és Bozók Ágnesnek Andrea, Sókl Mihály­nak és Blaskovits Erzsébet Ibo­lyának Lívia, Friebert Józsefnek és Seres Erzsébet Katalinnak Melinda. Hódi Istvánnak és Kiss Mária Magdolnának Eva Mária, Kovács Lászlónak és Auer Anna Zsuzsannának Zsuzsanna Linda, Komaromi Endrének és Klaa Matildnak Renáta, Szilágyi La­jos Zoltánnak és Bal Lujzának Péter. Vetró Józsefnek éa Vajda Rozáliának Tamás, Juhász Lászlónak és Merfels Erzsébet­nek Tímea Katalin, Deák Mi­hálynak és Szegvári Irénnek Csaba. Ivánku Jánosnak éa Molnár Zsuzsannának Zsuzsan­na, Szász Imre Gábornak és Tóth Ágnes Annának Gábor, Elekes Sándornak és Szőri Zsu­zsannának Gabriella, Szakái Istvánnak és Borbély Máriának Andrea. Vonz Károlynak és Vass Katalinnak Erika. Sörös Imrének és Balogh Máriának Norbert, Krajkó Gyulának és Bezdán Editnek Norbert. Szilá­gyi Jánosnak és Teleki Gab­riellának Kristóf, Szetei István­nak és Sztánes Velusnak Haj­nalka, Bárányt Miklósnak es GardaUcs Katalinnak Roland. Jankó Sándornak és Mihály Évának Tímea Eva, Sós József­nek és Kollár Zsuzsannának József Zsolt. Nemes Bélának és Szalai Ilonának Zoltán. Héger Péternek és Molnár Katalinnak Péter Levente Szalat Józsefnek és Raj tik Márta Etetkának Ma­rianna nevű gyermekük szüle­tett. HALALOZAS Virág Mártonné Tóth Mária, Mészáros János. Fodor Márta. Kaczous István. Klein Béta. Ba­log Istvánná Puskás Ilona. Mak­ra Józsefné Kocsis Anna, Ko­vács Mihály, Juhász István András, dr Börrsrtk Sándorné Futó Jláagdolna. Bubor Erzsébet. Lajtár Mlhályné Ungl Julianna, Király Józsefné Mása JuHanna. Bertucz Istvánná Dobó Erzsé­bet, Berta Jánosné Krekuská Piroska, Jen el Lajos, Koóe Jó­zsefné Karg Mária Erzsébet, Antal Józsefné Tisza éj hely 1­Keöuch Margit, Kis Istvánné Szabó-Batancs Erzsébet. Sárin­ger Sándor, Juhász Antal, Lajkó András, Lugosi Sándor, ördög József, Szűcs Béla, dr. Haraszty Mihály Hugó, Vidács János, Kovács Józsefné Nacsa Rozália, Perecz Vlnoéné Oeskó Borbála, Üjvári Sándorné Kapes Margit Anna, Retkovszkl István And­rás, Almást Mihály, Jenei Ist­ván. Hegedűs Jánosné Hunya Mária, Bodor Istvánné Kaszá Mária, Császár Istvánné Juhász­Vedres Piroska, Tóth P étemé Pfersehlts Irén, Vtda Oézéné Sánta Rozália, Csiszár Józsefné Juhász Regina. Sztmán Mlhályné Feltéé Ilona, Téglás Anna, Sze­pesi Mátyásné ösz Rozália, Kö­pesdi Imréné Hopp Mária, Len­gyel Jóasefné Terhes Ilona, Horváth Istvánné István Mária, Tóth János. Perecsényl A lá­dámé Csata! Margit Katalin, Vas Kálmán, Dávid Mihály, Herczeg Tibor, Pohsz János meghalt. Mintegv 20 éve lemérik, hogv törpenövésű növények gibberellín hatására normális nagyságúra nőnek. Ennek okairól, a törne alak kiala­kulásának mechanizmusáról azonban nem sokat, tudtunk azon kívül, hogv egv gén mutációjára vezethető visz­sza. Borsóvá] végzett kísér­letek azt eredményezték, hogv a törne növénvek Kib­berelli n tartalma kb. har­mincszor nagyobb a normá­lisokénál. Ez látszólag ellen­tétben áll azzal, hogv a törnék gibberellinhiánvban szenvednek. A kutatók felté­telezik egv gibberelllnrecen­tor létét, amely a törne ala­kok esetében a ..töroe-gén" hatására olyan változást szenvedett. hogy erősen csökkent vonzódása a salát gibberellinhez. E hfnotézls szerint a törne formák na­gyobb gibberellintartalma már mintegy automatikusan levezethető a receptor csök­kent vonzásából. 1981/51 FARKAS Miklós: Kötelessé­günk a nyugdíjasokról gondos­kodni. Mezőgazdasági Szövetke­zeti Élet, 6. sz. [Megyénkben.) SZEKULITY Péter: sorsfordító évtizedek. — Történelem a pa­dokon. Képes Üjság, nov. 21. (Beszélgetések munkásmozgalmi veteránokkal Szegeden. Fényké­pekkel.) LENTULAY Pál: Ifjúsági párt lament Szegeden. Alföldi Olaj­bányász, december. (Az NKFV szegedi üzemében.) HATVANI József: Ésszerűtlen lecsapolás Pusztaszeren. Búvár, december. PÉCZELY Zoltánná: Negyven­három hónap múltán. — Csong­rádi zenetanárok között. Szo­cialista Művészetért, december. ABA Judit: Varga Eva és Molnár István kiállítása. Pesti Műsor, dec. 2-9. [A szegedi Ifjúsági Házban.J Elhunyt dr. Fomyő Antal. Magyar Hírlap, dec. 4. [Nekro­lóg a szegedi Jogászprofesszor­ról.) IRADICS Ferenc] R. F.: Ró­zsatövek exportra és belföldre. Kertészet és Szőlészet, dec. 10. [A szflregl Virág- és Dísznövény ÁFÉSZ. Fényképekkel.) Névadó Szegeden. Magyar Hírlap, dec. 10. [A JATE kiber­netikai laboratóriuma fölvette alapítója, Kalmár László nevét.) Szeged határában. - ŰJ ben­zinkút. Esti Hírlap, űoc. H, ík szőregi úton.) TANACS István: Kályhacső vagy vetés. Műszaki Elet, dec. 1L [Interjú Erdei Jánossal, az ópusztaszerl Árpád vezér Tsz műszaki íőágazatvezetöJéveL) BOGÁCSI Erzsébet: Calandria. - Blbbiena komédiája Szege­den. Magyar Nemzet, dec. IX [Kritika a klaszlnházi előadás­ról.) Képzőművészeti kiállítások: Csongrád megyében. Népszabad­ság, dec. 12. Szegeden — ősbemutató a Kis­színházban. Szolnok megyei Néplap, dec. 12. (Gorkij: Zlkő­vék c. drámája.) Szegedi dzsessznapok. CJ Tü­kör, 0ec. IS. [Fénykép.) Szeged. - Ami fennmaradt a rostán. - Tanácsi gazdálkodás, 1982. Magyar Hírlap. dec. 15. [Tnterlú papp Gyula tanácsel­nökkel.) ANTALFFY Gyula: Szeged. — Péter László városkalauza. Ma­gyar Nemzet, dec. 15. [Könyv­ismertetés.) 274 új szövetkezeti lakás. Szövetkezet, dec. 16. (Megyénk­ben.) KRASZNAI Mihály: Ifjúsági parlamentek tapasztalatai Csongrádban. 8cö vetkezet, dec. 16. ZOMBOKI István: A szegedi vasművesség. Élet és Tudomány, dec. 19 (Fényképpel.) Népünk hagyományaiból Karácsonyi ünnepkör A hagyományos, szoká­sokkal telitflzdelt jeles ün­nepeink között régtől fogva a legjelesebb a karácsony. Pogány időkben a téli nap­fordulat ünnepe volt. A de­cember hónap teljes egé­szében a várás időszaka, amely a Mikulásvárással veszi kezdetét A gyerekek mást sem kérdeznek szü­leiktől, mint azt, hogy há­nyat kell még aludni, hogy megérkezzen T Karácsonyi hangulatot áraszt ugyan a hó (ha hullott már), a szán­kózás, a hóember csinálás, de az igazi izgalmat a cl­pőfényesítés, . csizmatisztítás jelenti most is. Írást tudó gyerekek előkerítették az irkát, s annak egy kiszakí­tott lapjára levelet írtak a Mikulásnak, hogy mit sze­retnének kapni. Ha már úgy is az írásnál tartottak, kanyarítottak egy másik le­velet Jézuskának is, amely­ben felsorolták kívánalmai­kat: babát, kislovat, kiska­tonát. vonatocskát, huszárt, ruhácskát, sálacskát, meg mindent, amit csak tud, hozzon. Emlékszem, gyer­mekkoromban Mikulás elő­estéjén sehogyan sem fogta le az álomtündérke a sze­memet. Hol az egyik, hol a másik szememmel lestem, jön e már, füleltem, csen­get e már? Reggelre mégis álomból riadtan, ugrottam az ablakhoz, amelynek pár­kányán ott volt az én láb­belim is. Volt benne Mi­kulás, kis csokicsizma, ben­ne kis köteg virgáccsal. De volt ott egy kis cédula is, amelyikre azt írta az öreg nagyszakállú, hogy máskor aludjak nyugodtabban, mert jövőre üres marad a ci­pőcském. Az ajándék mi­kulást és a csizmácskát na­pokig az ablakban tartottuk, hogy más ls lássa, mit ho­zott a Mikulás. Új ötvözet Angol kutatók úi ötvöze­tet állítottak elő atomreak­torokban való felhasználásra. Neve; Fecralloy. alkotóré­szei: vas, króm. alumínium és egv kevés ittrium. Minden eddig ismert anyagnál lob­ban ellenáll a korróziónak, és 1250 C-fokig a hőmérsék­leten az ötvözet felületén az alumínium oxidálódik. és ellenálló védőréteget alkot, amely, ha ledörzsölik, meg­újul. A Fecrallovnak platinával bevont, s a hullámDanírhoz hasonlóan bordázott vékony lemezeiből szűrőt tekercsel­nek. amely a géniárművek kipufogójába illesztve a benzinmotorok légszennyező termékeinek 99 százalékát kiszűri. A platinaborítás ka­talizátorként serkenti a ká­ros gázok oxidálását. A Fecralloy kevésbé rideg mint az USA-ban hasonló célra alkalmazott kerámia anyagok. Egv kísérleti jár­mű kipufogóiában az úi öt­vözetből készült szűrővel több mint nyolcvanezer kilo­métert tett már meg. s a próba sikeres volt. A kuta­tók szerint e szúró olvannvi­ra tartós, hogy túléli a jár­művet. Az ül ötvözetből egyébként hevftőkemencék elemei is készíthetők. A lányok nemsokára meg­kezdték a Luca-napra való felkészülést: kis -cédulákra legényneveket írtak, ame­lyeket Luca-napján egy-egy pogácsába rejtettek, • ame­lyiket először sülve ketté­törték, az abban lévő név varázsos lett számára, mert olyan nevű legényhez ment majd feleségük Mások tol­lat szúrtak a pogácsába, s minden pogácsának legény­neve volt Amelyik nem égett el, i olyan nevű legény lett a kérő. A lucagombóc­főzésre már kevesen emlé­keznek, de sokan sütöttek rézpénzt a pogácsába* s aki megtalálta, az sohasem volt pénzhiányban. Tizen­három pogácsát sütöttek, de pénzt csak egybe. A le­gények sem tétlenkedtek, hiszen Luca-napján kellett hozzáfogni a lucaszéke ké­szítéshez, amelynek a szent­estére kellett elkészülnie. Akkor elvitték a templom­ba. Krétával kört írtak, an­nak közepébe tették a szé­ket, amelyen addig min­dennap csináltak valamit: tökéletesítették. Az éjféli misén arra álltak, s tűfokán keresztül nézték, kJ a bo­szorkány. Akinek szarvat láttak klnönl kendője alól, az volt a boszorkány. Isten ments, hogy ezt valamelyik öregasszony észre vegye, mert rögvest otthagyta a misét csapostul-papostul. s nyargalt a legény után, aki közben hazaiszkolt és be­dobta a kemence tüzébe a széket. Ha pattogva égett, akkor biztosan boszorkány volt az, akinek szarvát lát­ta az imént a templomban. Hogv az utána szaladó „bo­szorkányasszony" el ne fog­hassa, a legény mákot szórt eléje, a boszorkánynak azt mind föl kellett szednie, hogy a rászórt átoknak ne legyen foganatja. Ugyan­csak Luca-napján végeztek a jövő évre időjóslást Ti­zenkét dióhéjba vizet ön­töttek. Amelyikből a szent­estére kiszáradt, az arra ki­mondott Jövőévi hónap szá­raz lett, amelyikbe maradt, az pedig esős. A Lucához számos hiedelem kapcsoló­dik még. amelyek egyike­máslka sokhelyen ma is él, de már kevesen hisznek benne. A legnagyobb Izgalommal a karácsonyestet várta, és várja ma ts a gyermek és a felnőtt Is. A hajdani Idők­ben szokásban volt a Há­romkirály-járás, ám a szent­családkereső láték ma is él. Ezektől elütő a betleheme­zés, amely már a ponyva­irodalomból vált közismert­té, s falukban a helybéli papok, tanítók ösztönzésére a gyerekek játszották ház­tól-házra Járva. Főként az 1940-es évekre népszínmú­ves hangulatúak lettek, ez­zel mindinkább távolodtak a játék szépségétől, hogy nem­sokára abba is hagyták a járást A szentestén már nem jártak a betlehemező bandák, mind otthon, csa­ládja körében tartózkodott. Amíg a gyerekek elmentek az éjféli misére, addig az anya mindenki számára odatette az ajándékot a szé­pen feldíszített karácsonyfa alá. Lógott a fán alma, dió, függe, mogyoró, édesség, sújtások és csillagszóró. Amikor az éjféli misének vége lett, a gazda hazaér­kezvén először ls kiment az Istállóba, kezébe gyertyát vitt. Ha volt fájós hasú jó­szág, annak a karácsonyi abrosszal megsimogatta a hasát. A lányok meg a kis­kapuba álltak kl, kezükben tartott égő gyertyával. Aki legényt először megpillan­tottak, az lett a jövendőbe­lijük. Szokásban volt, hogy a jászol gyanánt asztal alá rakott kosárba szalámát, lószerszámot, kalapot tettek. A kalappal megcsapkodták a fájós hasú lovat, s a ló megszabadult a fájástól. A fenyőfa alatt volt a helye a kistányérban zöldeltetett lucabúzának, amit a me­nyecskék küldözgettek egy­másnak, hogy egészségesek legyenek. Karácsony után az aprójószágokkal etették meg. A karácsonyi morzsát a Szeged-környéki asz­szonyok az aprójószággal etették, hogy szaporák le­gyenek. Karácsony nap haj­nalán a pásztorok miséjé­re' elment minden szolga, onnan a gazdájához, aki ajándékot adott szolgálójá­nak. A karácsonyi ünnepkört ezen a vidéken az aprószen­teki korbácsolás, az ódori­csolás — más vidéken sup­rikálás vesszözés — zárta. Ezen a reggelen vesszőt ke­rítettek a legények és a házasemberek, s azzal men­tek a lányos, menyecskés házakhoz. Miután illően be­köszöntek, azt is megkér­dezték. szabad e ódoricsol­ni. „Hát, ha nem nagyokat üt!" Erre elfenekelték a sokszoknyásokat, közben verset mondtak: „ödorics, gáborics, aprószentek nap­ja, járjál békivel, ereggy Isten hírlvel, szalaggy a kuckóba, hozd kl a sok pénzt. Adjon "isten egész­ségödre." Ezért a gyerekek pénzt, a legények és a há­zasemberek bort kaptak, a menyecskék pedig egészsé­gesek maradtak és „Isten nevében szaporodtak". ifj. Lele József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom