Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

§553! V Vasárnap, 1981. november 15. 66 Vízióból televízió A mai értelemben vett televíziós készülék 50 éve, 1931 no­vemberében Jelent meni először. Azóta meghódította az egész világot. Nálunk, a tavalyi statisztikai adatok szerint, 2 millió 760 ezer tv-készüléket működtettünk. A távolbalátás gondolatával elsőként két angol tudós, Bain és Bakewell foglalkozott, majd uz olasz Casellinek slke­rtllt írásjeleket és rajzokat az általa feltalált másolótávíróval továbbítania. A képtovábbításhoz a forradalmi válto­zást a Nipkow-korong adta. Dtckemann új gondola­latot vetett fel a század elején, és ekkor kezdték alkalmazni a Braun-féle katódoszcillográfot, mert elektronsugárral sokkal na­gyobb sebesség érhető el, mint a mechanikus képfelbontóval. Er­re az útra lépett az angol Batrd Is, és első készülékét 1025-ben mutatta be Londonban. A televíziózás tökéletesítésében kiemel­kedő eredményeket ért el Korlus, Jenkins. Zusorykln és a magyar származású Mihály Dénes, mire valóban, 1931-re lét­rejött a mai értelemben vett televízió. Érdemes megemlítenünk, hogy az egyik, megyénkben született, majd ide visszatért technikatörténeti személyiség, Pol­lák Antal (Szentes, 1865—1943) ls eredményesen foglalkozott a távolbalátással. Itthon ő konstruálta meg az első távolbalátót, távírókészülékre egyszerűsítve, amellyel képeket, kézírásokat tu­dott átvinni az egyik állomásról a másikra; Virág Józseffel közösen megszerkesztették a világ leg­gyorsabb és legmegbízhatóbb gyorstávíró készülékét, óránként 40 ezer szó továbbítására. i A hazai kutatók közül nagyobb dicsőség jár kl Mihály Dé­nesnek (Gödöllő, 1894—Berlin, 1953). nki Edisonnal is levele­zett és a televíziózás már a tízes években élénken foglalkoztat­ta. Foglalkozott a hangosfilmmel is, és 1914-ben kezdte meg kí­sérleteit a hangnak fényelektromos úton történő rögzítésére. Berlinben részvénytársaságot alapított, és Telehor néven alkotta meg első készülékét, amelyben má# szeléncellát alkalmazott. Hogv ml lesz a jövő? Kosztolányi így lát távolba; A távolbalátás, a táoojbahallás mellé siirpősen követelem a táról­baszaglást, a távolba ízlelési és a távolhatapintást is; szagolni akarom télen a szobámból a pármai ibolyát, ízlelni a konstan­tinápolyi piláfot és tapintani a forró nyárban grönlandi havat." íme, a költői vízió 50 évvel korábbról, a televfzló születésekor. BÁTYAI JENŐ Nyugdíjasok M egy az autóbusz a rakpar­ton. Megáll a klinikák előtt, a vízibástyánál, aztán irány át Újszegedre, a víz­ügyi emlékhelyre. Az utasok többsége őszhajú, idős ember, az ATIVIZIG nyugdíjasai, a kísérők pedig fiatalok. Útitársam. László Imre is figyelmesen hallgatja a inagvnrázatot. Először a partfal építéséről esik szó. Betonköbmé­terek ezrei, forintok milliói röp­KÖdnek a levegőben. Amikor ki­szállunk. süvít a szél. Fázósan núzza össze kabátját. A Tiszát nézi. — Oak ez nem változott — mond la úgv. hogy többen is hall­ják. Bólogatnak. Mindenki ismer mindenkit, fgv kellemes a társalvás. A buszban Imre bácsit faggatom, báesizom. mert negyven évvel idősebb, mint én, és a vízügyi szakközéniskola volt gondnoka, már tizenkét éve nyugdMas. — Gvakran összejönnek? — Tavaly hajókiránduláson vol­tunk. de mindig adódik valami jobb program. Nemcsak olvan alkalmakkor találkozunk, amikor a vállalat szervezi. A nyugdíja­soknak van már klubja is. no, szóval ott gyakrabban egvütt va­gyunk. persze, ahogy egészségünk engedi, — És mekkora a klub? — Hatszáz nyugdíjast számol­hatunk a vállalatnál, persze nem mindenki szegedi. Olyan sokan vagyunk, hogy külön szakszerve­zeti bizalmit neveztek ki mel­lénk — mondld derűsen, de ek­kor már ae, újszegedi gátőrház­M aga építette családi házban él, Tószegen. Három év után végre úgy, hogy is­mét élvezi is az életet. Megszűnt a szigorú diéta, ehet. Ihat kedvé­re, bármit. Ügy erőre kapott, hogy — a szóbeszéd szerint — a múltkorában „vállára vett" egy Trabantot. Büszkén dicsekszik azzal ls, hogy csodák csodája, megint szemüveg nélkül tud ol­vasni. Kiváló a közérzete, örül a napfénynek, a jó levegőnek, nagy kedvvel gzöszmötöl, metszeget a kertben. „A gyümölcsfák velem együtt születtek újjá a műtét óta" — mondja. A beteg, akivel beszélgettem, egy a 26 közül, akiket n SZOTE I. számú Sebészeti Klinikáján több évig tsrtó művesekezelés után az elmúlt két esztendőben Igazi vesével ajándékoztak meg. A korábbi szegedi hagyomá­nyok után 1979-ben Ismét vál­lalkozott a klinika veseátültetés­re: immár szervezetten, megfele­lő személyi és tárgyi feltételek között láttak hozzá ezekhez a műtétekhez. Két tanársegéd, dr. Csajbók Ernő és dr. Szenohradsz­kv Pál külföldi tanulmányutak tapasztalataival ls gazdagodva ép­pen két éve végezte el egvütt az ebben az új sorozatban első mű­tétet. őket faggattam a hazai, kü­lönösen a Szegeden végzett ve­seátültetésekről. az életmentő be­avatkozást segítő és gátló körül­ményekről. Mindenek előtt valamit magá­ról a betegségről, a ves«*Hógte­lenségről. Előidézhetik belgyógyá­szati. urológiai kórképek, okoz­hatják a vese fejlődési rendelle­nességei. Sajnos, nem tartozik a ritka esetek közé: hazánkban évente 400—600 friss megN»teze­dés fordul elő. s nem kímél sem gyermeket, sem felnőttet, sem idős embert. S ha már a gyógy­szeres kezelés nem segít? Az idült veseelégtelenségben szenve­dő betegek életben tartására je­lenleg két lehetőség van: n mfl­vesekezelés és a veseátültetés. Hazánkban nvolc műveseállomás működik, ahol átlag 25 beteget tudnak kezelni, az országban ösz­szesen körülbelül 250-et. A rászo­rulók száma ennél tehát jóval több. Szakmai bizottság dönti el. kit utalnak művesekezelésre. A biztonságnak, az élet egyensúly­ban tartásának persze ára van. Bmit természetesen szívesen „megfizet" a beteg: hetente két­szer. háromszor elittez.lk A lakó­helyéhez legközelebb eső mflve­seáUomásra kell befeküdnie, hogy a vese elmaradt munkáiét llven­kor a gép pótolja. Emellett azon­ban — a tetemes időkiesést le­számítva — dolgozhat a teteg. sőt rehabilitálható ls Az állandó kötöttségekkel: a rendszeres uta­Átültetett életek zással, a diétával, a folyadék­megszorítással azonban számol­nia kell. Ez.ek a kötelezettségek fogyatkoznak meg, ha a „műve­sések" közül valakit váratlanul mentő röpít otthonról szinte egye­nesen a műtőbe, é.s onnan ép, Jó működő vesével hozzák kl. Az országban jelenleg Buda­pesten és Szegeden végeznek ilyen műtéteket A déli megyék lakói általában a SZOTE l-es számú Sebészeti Klinikájának be­tegei lesznek. Hogy a művesével kezeltek közül kik azok a sze­rencsések. akik a műtőasztalra kerülhetnek? Ezt valóban a vé­letlen dönti el. Mert míg más operációhoz általában elég a be­teg és az orvos, ezesetben szük­ség van egészséges, különböző or­vosi kritériumoknak megfelelő, a befogadó szervezet számára a legkevésbé Idegen, beültetendő szervre is — azaz valakinek a halálára. Éppen ezért ezek a műtétek számos etika), jogi kér­dást vetettek föl. amelyekre min­denkor a humánus szempontok alapján adták meg a választ. Törvény írja elő alapos részle­tességgel. mikor távolítható el egy aavhalott. de bizonyos élet­funkciókat még mutató ember veséle. átültetés — tehát élet­mentés — céljából. Természete­sen elsőfokú családtag ls föl­ajánlhatja páros szerve egvikét, s ugyancsak bizottság dönti el, hogy ez a veséiét fölajánló hoz­zátartozóra nem Jelent-e veszélvt. Különös Jelenségről árulkodnak azonban a számok: míg az USA-ban. a műtötték 25 száza­léka hozzátartozója egyik vesé­jével él tovább. Pesten csupán 14 százalékuk. Szegeden pedig a két év alatt nem volt példa ro­kon veséiének átültetésére. S a ténv már jelzi Is a gondokat: a műtétekre kész. klinikán évente Jól'ehet 20—30 ember kaphatna egészséges vesét, ennél azonban Jóval kevesebben kerülnek a mű­tőbe. Az egészségügy természe­tesen nem ha eva tv ózhat a csa­ládtagok önzetlenségére, még ke­vésbé kötelezhető arra >>árkt. hogv salát eeészségét kockáztas­sa. A minisztérium nvolc Inté­zetet letölt ki. amelvekneV köte­lessége jelenteni a szegedi klini­kára. hs alkalmasnak tűnő do­nort tudnak lavasolni A szeged) szakemberek n megfelelő vizsgá­latok. a vércsenort. a szöveti an­tigéntfnus meaéilanftéss után az adatokat ez Országos Haematoló­gfai és Vértranszfúzlós Intézetbe, majd Prágába továbbítják, ahol kompúterközpont tartja nyilván a veseátültetésre alkalmas bete­geket, s a gép választja kl az adott vese befogadására a leg­megfelelőbb embert. A két év alatt azonban mindössze egyet­len egyszer fordult elő, hogy Dél­Magyarország területén veseeltá­volítás lehetőségére hívták föl a klinika orvosainak figyelmét, méghozzá a szentesi kórházból. Arra volt már példa, hogv a 36 óráig beültethető szervet Berlin­ből. Zürichből vagv még távo­labbról, Hollandiából küldték, de a békéscsabai, gvulai vagy kecs­keméti kórházból egyetlen egy­szer sem érkezett segítség. Hiába minden előírás, hiába a klinikai orvosok személyes kérése, hiába a SZOTE rektorának, dr. Petrí Gábor professzornak az együtt­működést kérő körlevele. Pedig a Szegeden művesével kezeltek — tehát a veseátültetésre is jelöl­tek — egynegyede például Bács megyei lakos... Az országos mé­retekben kívánatos együttműkö­dés Itt helyben megvalósult: a baleseti és agysebészet orvosai eleget tesznek az életmentő mű­tétet végző sebészek kérésének, bár a szomorú szegedi közleke­dési statisztika szerint még több segítségre lenne lehetőség. Meglehet, a Szegeden kioperált vesét nem városbeli és még csak nem ls dél-magvarországi beteg kapná meg. A jól működő, jól szervezett, országos és nemzet­közi hálózat azonban szavatolná, hogy az itt várakozók is hama­rabb nyerjék vissza egészségüket. Jelenleg azonban Magyarország több beültetendő szervet kap, mint amennyit fölajánl... • Az épp két esztendeje műtött két beteg, egy békéscsabai férfi és egy veszprémi nő, egészséges. Szervezetük — akár későbbi ti­zennégy társuké is — szerencsé­sen megbirkózott az idegen anyaggal, sajátjaként fogadta be az ajándékvesét. (A többiek Is­mét a várakozók listájára kerül­tek.) A korábban csaknem járás­kéoteien emberek — rendszeres ellenőrzés mellett — háztartást vezetnek, gyerekeket nevelnek, bevásárolnak, kertészkednek. Van. aki családi házát éoítl. s van. nki amerikai turnéról küldött üdvöz­lő lapot a klinikára. Úgv mond­ják. a művesekezelés is újjászü­letés volt a számukra, de az új vesével ismét megtanulták élvez­ni is az életet S ezt a túlszár­nyal hatatlan előnyt az orvosok toldják meg még azzal: egv em­ber rendszeres művesekezelése tízszer költségesebb eljárás, mint a veseátültetés. CHIKAN ÁGNES hoz érkeztünk, ami két év óta emlékhely. A múzeum már az udvaron kezdődik. Csatornát készítő eke. fél évszázados cölöpverő, Iajtorjás vízkiemelő. csupa-csupa régi tárgy. A fiataloknak történelem, az öregeknek az életük Itt már keveset beszélnek az ifjú mérnö­kök. inkább kérdeznek Bent a házban a Tisza és a Maros sza­bályozása képekben elbeszélve. Felismerik az egykori munkntár-' sat. mestert. I,acl bácsi éd-saniá­ra mutat, éppen a hullámoktól megronrant, alámosott Tisza-nar­tot javítta a finánciánál 1910­ben. Megígéri, maid leírja hogy ls volt. Izgalmas dokumentumok, a S2-es és a 70-es árvízről. Mind a kettő maidnem elöntötte Szege­det." — hallom az egyik magya­rázatot. Már- a fehér asztal mellett az ATTVTEtr! snorttetenén kérdezem Oyfmesi Káro'vt. miként is volt az egykor. A 70-es árvizet én is láttam, a 32-esről most hallok először. — A rési lárdaszegélvtői csak arasznvlra élit meg a víz. De nem volt annvlra veszélyes. 37 centiméterrel leiiebb volt a Ti­sza. mint 1970-ben. — Varia asz­taltársasápunk a felvilácos'tást. Pór István viccesen közbeszól: — Köténnyel is ki lehetett vé­deni! Nem az a fontos, hogv mi­iven magas a víz. hanem, hogy rövid ideig tartson az árveszély. — Ez Igaz — veszi v'ssza a szót Gvimesi Kárnlv. — 1932-ben az árvíz hat hétig tartott. 70-ben pedig száztíz napig. Micsoda kü­lönbség, de azért szerencsénk is volt. Kis szünet, majd — ha egy­szerre árad a Tisza és a Maros, nem lehet védekezni. — szél köz­be egv hang az asztal végéről. — Ezt már a század elején is tud­ták. De Ilyen szerencsétlenség ezer évben csak egyszer fordul­hat rtő. — De melyik évszázadban? — kérdezi valaki. Nevetés a válasz. A bográcsban főtt panrlkás Il­lata be'opódzlk a terembe. A fi­nom ebéd előtt Sóder István, az ATIVIZIG Igazgatóhelyettese rö­viden beszámol, hogyan áll most a vállalat. „Amit ti. Pista bácsi elkerítetek.... ahogy TI csinál­tátok .,. most azt szeretnénk ..." Meghitt beszélgetés, csak a be­avatottak értik. Itt mindegyik öreg vlzügyes beavatott. A 67 éves Pór István ott volt a Szárazér belvízvédelmi csator­na építésének kezdeténél. Sok­szor emytette a nevét az igazga­tóhelyettes. ö csak bólogatott, egy-egy megjegyzest tett. Hogy lehet ilyen nagy vállalatnál eny­nyi nemzedék között családias egyetértés? Ezen morfondírozok, de meg is kérdem tőle. — Egyszerű dolog. Aki itt dol­gozott. az úgy élt, mint a hajón, amelynek tulajdonosa. Ügy ne­veltek minket, hogy nem ismer­tük az időt. Ez a munka szolgá­lat. Ilyen szellemben nőttek fel a fiatalok, akik most már vezetők ls. Úgy járok be most is, mint­ha hazajönnék. Ezt a légkört nem bontotta ir.eg semmi, és re­mélem, nem ls változik. De kér­dezze csak meg János bácsit, ö még többet tud mesélni. Nagy János 86 évével a „kor­elnök". Az egykori gátbiztoet olyan szeretet. tisztelet övezi, amit ritkán lehet tapasztalni. Jó étvággvai eszik-iszik, mégis pa­naszkodik az egészségére. — Nem vagyok már fiatal — mondogatja, amikor szép korát említem. — Meddig érezte, hogy fiatal? — Hetven évig. Amikor meg­romlott a látásom, akkor kezd­tem öregedni. Tudja, nem látom már Jól a nőket — huncutul rám­kacsint. — Mi a titka a 86 évnek? — Erdő, víz és a vadászat, ez volt a munkám, ez hosszabbítot­ta az életemet. — Sokat dolgozott? — 1923-han kerültem a vízügy­höz és 58-ban mentem nyugdíj­ba. Nem kíméltem magamat. A Tisza mindig adott munkát — Mikor a legtöbbet? — Ha jól emlékszem, 49 évvel ezelőtt. Csongrád alatt tizennyol­can védekeztünk, az ár ellen há­rom és fé! kilométeres partaza­kaszon. A szél felkavarta a hul­lámokat. Telefonáltam, küldjenek embereket, mert nem tudjuk tar­tani a hullámverést. Éjfélkor el­állt a szél. 4 János bácsi nagyot szusszan és kortyol a borból. Senki sincs a teremben, aki ne élt volna át ha­sonló pillanatokat. Alkonyodik, visszajöttek a bu­szok. Többen elindulnak gyalogo. san. Kocsival menjenek — kiál­tanak utána egy kis csoportnak. — Nem vRgvnk olyan öreg — szó] vissza valaki HALASZ MIKLÓS A százéves Révay 1881. november 22-én született Kecskeméten a ..literátus" embe­rekben oly gazdag magvar szel­lemi élet egvfk legszínesebb egyé­nisége. Mindenki csak az „Ipszi­Ionns" Révaynak hívta, megkü­lönböztetésül nagynevű marxista névrokonától. Latin-görög szakos tanárként flgvel fel rá az ország. Commo­diánusról írt első latin nyelvű, majd magvar tanulmánya emel­te kl a késmárki tanárt a vidéki homályból. Rövidesen Budapestre került, itt gimnáziumi igazgató lesz. címzetes egyetemi tanár. A Tanácsköztársaság maradéktala­nul értékeli a fiatal tudóst, egye­temi tanárrá nevezik kl. és 6 lesz a Közoktatásügyi Nénblztos­sáer középiskolai osztályának ve­zetőle. Természetes hát. hogy a dicsőséges 133 nap után a kurzus állásvesztésre ítéli, és ö meg­kezdheti negyedévszázados sza­badúszói pályálát. -Ezt úgv kell érteni, hogy klasszika-filológus­ként majd csak ennyi idő után Juthat újra katedrához, de hama­rosan ígv ls a magyar szellemi élet vezető alakja. Első nagy si­kere a 20-as évek elején megje­lenő Bocacclo-fordítás. a Deka­meron. Ezután rövidesen a Franklin-társulat lektora lesz, és 1932—42 között a Tükör című irodalmi folyóirat szerkesztője. Közben megkapja a Baumgarten­dfjat is, hiszen a Horatlusről szóló regényét „A költő és a csá­szárit és a „Raeviusz ezredes utazása" című ifjúsági regényét mindenki olvassa.' Igazán jelen­tősek azok az Ismeretterjesztő kötetek, amelyek a tudós isme­retanyagát. az új felfedezéseket, a magyarországi latin emlékeket teszik közkinccsé. 1945 után rehabilitálták, ismét tanított az egvetemen, s 1952-ig, nyugdíjba vonulásáig ontotta ha­talmas tudásának kincseit. Klasszika-filológus, Irodalom­történész műfordító, író, tanár volt. A XX. századi magyar kul­túra jelentős alakja. SZ, M. Csorba Győző Van és marad Hagvja magát a föld s a víz: napóleonok hada hódit, lezúdul és pacifikál, kitűzdeli izgága lobogóit Még a hernyó Is mosolyog: a napóleonok hada rendre pusztul a forgandó időben S a föld s a víz van és marad, ásít a csöon diktátorokra: hordja millió éveit nyugalmasan, csöppet se tántorodva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom