Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

§553! V Vasárnap, 1981. november 15. 66 Vízióból televízió A mai értelemben vett televíziós készülék 50 éve, 1931 novemberében Jelent meni először. Azóta meghódította az egész világot. Nálunk, a tavalyi statisztikai adatok szerint, 2 millió 760 ezer tv-készüléket működtettünk. A távolbalátás gondolatával elsőként két angol tudós, Bain és Bakewell foglalkozott, majd uz olasz Casellinek slkertllt írásjeleket és rajzokat az általa feltalált másolótávíróval továbbítania. A képtovábbításhoz a forradalmi változást a Nipkow-korong adta. Dtckemann új gondolalatot vetett fel a század elején, és ekkor kezdték alkalmazni a Braun-féle katódoszcillográfot, mert elektronsugárral sokkal nagyobb sebesség érhető el, mint a mechanikus képfelbontóval. Erre az útra lépett az angol Batrd Is, és első készülékét 1025-ben mutatta be Londonban. A televíziózás tökéletesítésében kiemelkedő eredményeket ért el Korlus, Jenkins. Zusorykln és a magyar származású Mihály Dénes, mire valóban, 1931-re létrejött a mai értelemben vett televízió. Érdemes megemlítenünk, hogy az egyik, megyénkben született, majd ide visszatért technikatörténeti személyiség, Pollák Antal (Szentes, 1865—1943) ls eredményesen foglalkozott a távolbalátással. Itthon ő konstruálta meg az első távolbalátót, távírókészülékre egyszerűsítve, amellyel képeket, kézírásokat tudott átvinni az egyik állomásról a másikra; Virág Józseffel közösen megszerkesztették a világ leggyorsabb és legmegbízhatóbb gyorstávíró készülékét, óránként 40 ezer szó továbbítására. i A hazai kutatók közül nagyobb dicsőség jár kl Mihály Dénesnek (Gödöllő, 1894—Berlin, 1953). nki Edisonnal is levelezett és a televíziózás már a tízes években élénken foglalkoztatta. Foglalkozott a hangosfilmmel is, és 1914-ben kezdte meg kísérleteit a hangnak fényelektromos úton történő rögzítésére. Berlinben részvénytársaságot alapított, és Telehor néven alkotta meg első készülékét, amelyben má# szeléncellát alkalmazott. Hogv ml lesz a jövő? Kosztolányi így lát távolba; A távolbalátás, a táoojbahallás mellé siirpősen követelem a tárólbaszaglást, a távolba ízlelési és a távolhatapintást is; szagolni akarom télen a szobámból a pármai ibolyát, ízlelni a konstantinápolyi piláfot és tapintani a forró nyárban grönlandi havat." íme, a költői vízió 50 évvel korábbról, a televfzló születésekor. BÁTYAI JENŐ Nyugdíjasok M

egy az autóbusz a rakparton. Megáll a klinikák előtt, a vízibástyánál, aztán irány át Újszegedre, a vízügyi emlékhelyre. Az utasok többsége őszhajú, idős ember, az ATIVIZIG nyugdíjasai, a kísérők pedig fiatalok. Útitársam. László Imre is figyelmesen hallgatja a inagvnrázatot. Először a partfal építéséről esik szó. Betonköbméterek ezrei, forintok milliói röpKÖdnek a levegőben. Amikor kiszállunk. süvít a szél. Fázósan núzza össze kabátját. A Tiszát nézi. — Oak ez nem változott — mond la úgv. hogy többen is hallják. Bólogatnak. Mindenki ismer mindenkit, fgv kellemes a társalvás. A buszban Imre bácsit faggatom, báesizom. mert negyven évvel idősebb, mint én, és a vízügyi szakközéniskola volt gondnoka, már tizenkét éve nyugdMas. — Gvakran összejönnek? — Tavaly hajókiránduláson voltunk. de mindig adódik valami jobb program. Nemcsak olvan alkalmakkor találkozunk, amikor a vállalat szervezi. A nyugdíjasoknak van már klubja is. no, szóval ott gyakrabban egvütt vagyunk. persze, ahogy egészségünk engedi, — És mekkora a klub? — Hatszáz nyugdíjast számolhatunk a vállalatnál, persze nem mindenki szegedi. Olyan sokan vagyunk, hogy külön szakszervezeti bizalmit neveztek ki mellénk — mondld derűsen, de ekkor már ae, újszegedi gátőrházM

aga építette családi házban él, Tószegen. Három év után végre úgy, hogy ismét élvezi is az életet. Megszűnt a szigorú diéta, ehet. Ihat kedvére, bármit. Ügy erőre kapott, hogy — a szóbeszéd szerint — a múltkorában „vállára vett" egy Trabantot. Büszkén dicsekszik azzal ls, hogy csodák csodája, megint szemüveg nélkül tud olvasni. Kiváló a közérzete, örül a napfénynek, a jó levegőnek, nagy kedvvel gzöszmötöl, metszeget a kertben. „A gyümölcsfák velem együtt születtek újjá a műtét óta" — mondja. A beteg, akivel beszélgettem, egy a 26 közül, akiket n SZOTE I. számú Sebészeti Klinikáján több évig tsrtó művesekezelés után az elmúlt két esztendőben Igazi vesével ajándékoztak meg. A korábbi szegedi hagyományok után 1979-ben Ismét vállalkozott a klinika veseátültetésre: immár szervezetten, megfelelő személyi és tárgyi feltételek között láttak hozzá ezekhez a műtétekhez. Két tanársegéd, dr. Csajbók Ernő és dr. Szenohradszkv Pál külföldi tanulmányutak tapasztalataival ls gazdagodva éppen két éve végezte el egvütt az ebben az új sorozatban első műtétet. őket faggattam a hazai, különösen a Szegeden végzett veseátültetésekről. az életmentő beavatkozást segítő és gátló körülményekről. Mindenek előtt valamit magáról a betegségről, a ves«*Hógtelenségről. Előidézhetik belgyógyászati. urológiai kórképek, okozhatják a vese fejlődési rendellenességei. Sajnos, nem tartozik a ritka esetek közé: hazánkban évente 400—600 friss megN»tezedés fordul elő. s nem kímél sem gyermeket, sem felnőttet, sem idős embert. S ha már a gyógyszeres kezelés nem segít? Az idült veseelégtelenségben szenvedő betegek életben tartására jelenleg két lehetőség van: n mflvesekezelés és a veseátültetés. Hazánkban nvolc műveseállomás működik, ahol átlag 25 beteget tudnak kezelni, az országban öszszesen körülbelül 250-et. A rászorulók száma ennél tehát jóval több. Szakmai bizottság dönti el. kit utalnak művesekezelésre. A biztonságnak, az élet egyensúlyban tartásának persze ára van. Bmit természetesen szívesen „megfizet" a beteg: hetente kétszer. háromszor elittez.lk A lakóhelyéhez legközelebb eső mflveseáUomásra kell befeküdnie, hogy a vese elmaradt munkáiét llvenkor a gép pótolja. Emellett azonban — a tetemes időkiesést leszámítva — dolgozhat a teteg. sőt rehabilitálható ls Az állandó kötöttségekkel: a rendszeres utaÁtültetett életek zással, a diétával, a folyadékmegszorítással azonban számolnia kell. Ez.ek a kötelezettségek fogyatkoznak meg, ha a „művesések" közül valakit váratlanul mentő röpít otthonról szinte egyenesen a műtőbe, é.s onnan ép, Jó működő vesével hozzák kl. Az országban jelenleg Budapesten és Szegeden végeznek ilyen műtéteket A déli megyék lakói általában a SZOTE l-es számú Sebészeti Klinikájának betegei lesznek. Hogy a művesével kezeltek közül kik azok a szerencsések. akik a műtőasztalra kerülhetnek? Ezt valóban a véletlen dönti el. Mert míg más operációhoz általában elég a beteg és az orvos, ezesetben szükség van egészséges, különböző orvosi kritériumoknak megfelelő, a befogadó szervezet számára a legkevésbé Idegen, beültetendő szervre is — azaz valakinek a halálára. Éppen ezért ezek a műtétek számos etika), jogi kérdást vetettek föl. amelyekre mindenkor a humánus szempontok alapján adták meg a választ. Törvény írja elő alapos részletességgel. mikor távolítható el egy aavhalott. de bizonyos életfunkciókat még mutató ember veséle. átültetés — tehát életmentés — céljából. Természetesen elsőfokú családtag ls fölajánlhatja páros szerve egvikét, s ugyancsak bizottság dönti el, hogy ez a veséiét fölajánló hozzátartozóra nem Jelent-e veszélvt. Különös Jelenségről árulkodnak azonban a számok: míg az USA-ban. a műtötték 25 százaléka hozzátartozója egyik veséjével él tovább. Pesten csupán 14 százalékuk. Szegeden pedig a két év alatt nem volt példa rokon veséiének átültetésére. S a ténv már jelzi Is a gondokat: a műtétekre kész. klinikán évente Jól'ehet 20—30 ember kaphatna egészséges vesét, ennél azonban Jóval kevesebben kerülnek a műtőbe. Az egészségügy természetesen nem ha eva tv ózhat a családtagok önzetlenségére, még kevésbé kötelezhető arra >>árkt. hogv salát eeészségét kockáztassa. A minisztérium nvolc Intézetet letölt ki. amelvekneV kötelessége jelenteni a szegedi klinikára. hs alkalmasnak tűnő donort tudnak lavasolni A szeged) szakemberek n megfelelő vizsgálatok. a vércsenort. a szöveti antigéntfnus meaéilanftéss után az adatokat ez Országos Haematológfai és Vértranszfúzlós Intézetbe, majd Prágába továbbítják, ahol kompúterközpont tartja nyilván a veseátültetésre alkalmas betegeket, s a gép választja kl az adott vese befogadására a legmegfelelőbb embert. A két év alatt azonban mindössze egyetlen egyszer fordult elő, hogy DélMagyarország területén veseeltávolítás lehetőségére hívták föl a klinika orvosainak figyelmét, méghozzá a szentesi kórházból. Arra volt már példa, hogv a 36 óráig beültethető szervet Berlinből. Zürichből vagv még távolabbról, Hollandiából küldték, de a békéscsabai, gvulai vagy kecskeméti kórházból egyetlen egyszer sem érkezett segítség. Hiába minden előírás, hiába a klinikai orvosok személyes kérése, hiába a SZOTE rektorának, dr. Petrí Gábor professzornak az együttműködést kérő körlevele. Pedig a Szegeden művesével kezeltek — tehát a veseátültetésre is jelöltek — egynegyede például Bács megyei lakos... Az országos méretekben kívánatos együttműködés Itt helyben megvalósult: a baleseti és agysebészet orvosai eleget tesznek az életmentő műtétet végző sebészek kérésének, bár a szomorú szegedi közlekedési statisztika szerint még több segítségre lenne lehetőség. Meglehet, a Szegeden kioperált vesét nem városbeli és még csak nem ls dél-magvarországi beteg kapná meg. A jól működő, jól szervezett, országos és nemzetközi hálózat azonban szavatolná, hogy az itt várakozók is hamarabb nyerjék vissza egészségüket. Jelenleg azonban Magyarország több beültetendő szervet kap, mint amennyit fölajánl... • Az épp két esztendeje műtött két beteg, egy békéscsabai férfi és egy veszprémi nő, egészséges. Szervezetük — akár későbbi tizennégy társuké is — szerencsésen megbirkózott az idegen anyaggal, sajátjaként fogadta be az ajándékvesét. (A többiek Ismét a várakozók listájára kerültek.) A korábban csaknem járáskéoteien emberek — rendszeres ellenőrzés mellett — háztartást vezetnek, gyerekeket nevelnek, bevásárolnak, kertészkednek. Van. aki családi házát éoítl. s van. nki amerikai turnéról küldött üdvözlő lapot a klinikára. Úgv mondják. a művesekezelés is újjászületés volt a számukra, de az új vesével ismét megtanulták élvezni is az életet S ezt a túlszárnyal hatatlan előnyt az orvosok toldják meg még azzal: egv ember rendszeres művesekezelése tízszer költségesebb eljárás, mint a veseátültetés. CHIKAN ÁGNES hoz érkeztünk, ami két év óta emlékhely. A múzeum már az udvaron kezdődik. Csatornát készítő eke. fél évszázados cölöpverő, Iajtorjás vízkiemelő. csupa-csupa régi tárgy. A fiataloknak történelem, az öregeknek az életük Itt már keveset beszélnek az ifjú mérnökök. inkább kérdeznek Bent a házban a Tisza és a Maros szabályozása képekben elbeszélve. Felismerik az egykori munkntár-' sat. mestert. I,acl bácsi éd-saniára mutat, éppen a hullámoktól megronrant, alámosott Tisza-nartot javítta a finánciánál 1910ben. Megígéri, maid leírja hogy ls volt. Izgalmas dokumentumok, a S2-es és a 70-es árvízről. Mind a kettő maidnem elöntötte Szegedet." — hallom az egyik magyarázatot. Már- a fehér asztal mellett az ATTVTEtr! snorttetenén kérdezem Oyfmesi Káro'vt. miként is volt az egykor. A 70-es árvizet én is láttam, a 32-esről most hallok először. — A rési lárdaszegélvtői csak arasznvlra élit meg a víz. De nem volt annvlra veszélyes. 37 centiméterrel leiiebb volt a Tisza. mint 1970-ben. — Varia asztaltársasápunk a felvilácos'tást. Pór István viccesen közbeszól: — Köténnyel is ki lehetett védeni! Nem az a fontos, hogv miiven magas a víz. hanem, hogy rövid ideig tartson az árveszély. — Ez Igaz — veszi v'ssza a szót Gvimesi Kárnlv. — 1932-ben az árvíz hat hétig tartott. 70-ben pedig száztíz napig. Micsoda különbség, de azért szerencsénk is volt. Kis szünet, majd — ha egyszerre árad a Tisza és a Maros, nem lehet védekezni. — szél közbe egv hang az asztal végéről. — Ezt már a század elején is tudták. De Ilyen szerencsétlenség ezer évben csak egyszer fordulhat rtő. — De melyik évszázadban? — kérdezi valaki. Nevetés a válasz. A bográcsban főtt panrlkás Illata be'opódzlk a terembe. A finom ebéd előtt Sóder István, az ATIVIZIG Igazgatóhelyettese röviden beszámol, hogyan áll most a vállalat. „Amit ti. Pista bácsi elkerítetek.... ahogy TI csináltátok .,. most azt szeretnénk ..." Meghitt beszélgetés, csak a beavatottak értik. Itt mindegyik öreg vlzügyes beavatott. A 67 éves Pór István ott volt a Szárazér belvízvédelmi csatorna építésének kezdeténél. Sokszor emytette a nevét az igazgatóhelyettes. ö csak bólogatott, egy-egy megjegyzest tett. Hogy lehet ilyen nagy vállalatnál enynyi nemzedék között családias egyetértés? Ezen morfondírozok, de meg is kérdem tőle. — Egyszerű dolog. Aki itt dolgozott. az úgy élt, mint a hajón, amelynek tulajdonosa. Ügy neveltek minket, hogy nem ismertük az időt. Ez a munka szolgálat. Ilyen szellemben nőttek fel a fiatalok, akik most már vezetők ls. Úgy járok be most is, mintha hazajönnék. Ezt a légkört nem bontotta ir.eg semmi, és remélem, nem ls változik. De kérdezze csak meg János bácsit, ö még többet tud mesélni. Nagy János 86 évével a „korelnök". Az egykori gátbiztoet olyan szeretet. tisztelet övezi, amit ritkán lehet tapasztalni. Jó étvággvai eszik-iszik, mégis panaszkodik az egészségére. — Nem vagyok már fiatal — mondogatja, amikor szép korát említem. — Meddig érezte, hogy fiatal? — Hetven évig. Amikor megromlott a látásom, akkor kezdtem öregedni. Tudja, nem látom már Jól a nőket — huncutul rámkacsint. — Mi a titka a 86 évnek? — Erdő, víz és a vadászat, ez volt a munkám, ez hosszabbította az életemet. — Sokat dolgozott? — 1923-han kerültem a vízügyhöz és 58-ban mentem nyugdíjba. Nem kíméltem magamat. A Tisza mindig adott munkát — Mikor a legtöbbet? — Ha jól emlékszem, 49 évvel ezelőtt. Csongrád alatt tizennyolcan védekeztünk, az ár ellen három és fé! kilométeres partazakaszon. A szél felkavarta a hullámokat. Telefonáltam, küldjenek embereket, mert nem tudjuk tartani a hullámverést. Éjfélkor elállt a szél. 4 János bácsi nagyot szusszan és kortyol a borból. Senki sincs a teremben, aki ne élt volna át hasonló pillanatokat. Alkonyodik, visszajöttek a buszok. Többen elindulnak gyalogo. san. Kocsival menjenek — kiáltanak utána egy kis csoportnak. — Nem vRgvnk olyan öreg — szó] vissza valaki HALASZ MIKLÓS A százéves Révay 1881. november 22-én született Kecskeméten a ..literátus" emberekben oly gazdag magvar szellemi élet egvfk legszínesebb egyénisége. Mindenki csak az „IpsziIonns" Révaynak hívta, megkülönböztetésül nagynevű marxista névrokonától. Latin-görög szakos tanárként flgvel fel rá az ország. Commodiánusról írt első latin nyelvű, majd magvar tanulmánya emelte kl a késmárki tanárt a vidéki homályból. Rövidesen Budapestre került, itt gimnáziumi igazgató lesz. címzetes egyetemi tanár. A Tanácsköztársaság maradéktalanul értékeli a fiatal tudóst, egyetemi tanárrá nevezik kl. és 6 lesz a Közoktatásügyi Nénblztossáer középiskolai osztályának vezetőle. Természetes hát. hogy a dicsőséges 133 nap után a kurzus állásvesztésre ítéli, és ö megkezdheti negyedévszázados szabadúszói pályálát. -Ezt úgv kell érteni, hogy klasszika-filológusként majd csak ennyi idő után Juthat újra katedrához, de hamarosan ígv ls a magyar szellemi élet vezető alakja. Első nagy sikere a 20-as évek elején megjelenő Bocacclo-fordítás. a Dekameron. Ezután rövidesen a Franklin-társulat lektora lesz, és 1932—42 között a Tükör című irodalmi folyóirat szerkesztője. Közben megkapja a Baumgartendfjat is, hiszen a Horatlusről szóló regényét „A költő és a császárit és a „Raeviusz ezredes utazása" című ifjúsági regényét mindenki olvassa.' Igazán jelentősek azok az Ismeretterjesztő kötetek, amelyek a tudós ismeretanyagát. az új felfedezéseket, a magyarországi latin emlékeket teszik közkinccsé. 1945 után rehabilitálták, ismét tanított az egvetemen, s 1952-ig, nyugdíjba vonulásáig ontotta hatalmas tudásának kincseit. Klasszika-filológus, Irodalomtörténész műfordító, író, tanár volt. A XX. századi magyar kultúra jelentős alakja. SZ, M. Csorba Győző Van és marad Hagvja magát a föld s a víz: napóleonok hada hódit, lezúdul és pacifikál, kitűzdeli izgága lobogóit Még a hernyó Is mosolyog: a napóleonok hada rendre pusztul a forgandó időben S a föld s a víz van és marad, ásít a csöon diktátorokra: hordja millió éveit nyugalmasan, csöppet se tántorodva.