Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-11 / 264. szám

Szombat, 1981. november 7. 5 Tervek a műemlékek védelmére Keimé U A Pápai Textilgyárban — a tarkánszőtt kelméit leg­nagyobb hazai üzemében — elkészült a iövő évi minta­kollekció. Ennek bemutatá­sát megkezdték a hazai és a külföldi kereskedőknek. Tíz naprg. november 20 is lesz nyitva Szegeden, a Technika Háza földszinti előcsarnokában az a kiállítás, amely az Or­szágos Műemléki Felügyelőség tervezőinek húszóvi munká­ját mulatja be. 'fegnan, kedden délután Komjáthy Attila, az OMf tervezőirodájának vezetője nyitotta meg az ÉTE és az Építőművészek Szövetsége helyi csoportja szervezte kiállítást aiapszerveze úwá A Magyar Szocialista Mim­kácpárt Középfokú Oktatá­si és Nevelési Intézmények városi bizottsága hét elő­adásból álló konzultációs so­rozatot szervez Szeged 19 középfokú oktatási és neve­lési intéménye párt-alanszer­vezeíeinek. A társadalom­tudomány, az oktatás-, a mű­vészet, és a gazdaságpoliti­ka időszerű kérdéseiről szó­ló előadássorozat holnap, csütörtökön kezdődik: dél­után 3 órai kezdettel a Dé­ri Miksa Gépipari Szakkö­zépiskolában dr. Pelrovszki István, az MSZMP KB párt­ás tömegsze-vezeti osztá­lyának helyettes vezetője A párt vezető 6zerepe és szö­vetségi politikája címmel tart előadást. Folyóiratszemle Társadalom és Memáips kutatás Közéletünk teli van olyan, termék előállítása volt, ha­immár sláger-kifejezésekkel, mint termelékenység, haté­konyság, intenzitás, innová­ció ... A magyar tudomá­nyos életben is felvetődik a kérdés: a tudományok kuta­tására és fejlesztésére biz­tosított összegeket megfele­lő hatékonysággal használ­ják-e az intézmények, azaz u nemzeti jövedelem 3 szá­zaléka mennyit hoz a tár­sadalom konyhájára? A kér­dés persze úgyis felvetőd­het,, ahogy Straub F. Bruno akadémikus, az MTA Szege­di Biológiai Központja en­zimológiai intézetének igaz­nem egy tudomány által felvetett új ismeretlen meg­közelítésé. Ebben a munká­ban megvalósult szerves ké­mikusok, viuiminológusok, élemiszervegy eszek koope­rációja, s munkájuk által meggyorsult az eredmények elérése. Az alapkutatás rész­feladatai így járultak hozzá a gyakorlati alkalmazáshoz. Ezzel a példával bizonyítja Straub akadémikus, „hogy a tudományt minőségileg előreviszi... azt, aki addig ismeretlen tényeket és ösz­szefüggéseket vizsgál, míg a tudományt gazdagítja.. szakemberek kevesebb mint 1 százalékra, illetve több mint 90 százalékra teszik. Ebből következik, hogy óriási szükségünk van a másutt felfedezett tudomá­nyos eredmények hazai adaptációjára, „az új hatá­sú gyógyszerekre, korszerű níradástechnikára, a jövő­ben pedig a barnaszénnek szénhidrogénre történő mo­dern átalakítására, fúziós reaktorra és sok minden másra, amelyek tudományos alapja másutt jött letre, nem beszélve a társadalom­tudományok fejlődésével nyújtott új felismerésekről". a luuomanyt gazuaguja..., nyújtott uj relismeresekro gatója fogalmazta meg a Ma- afci tudományos képzettség- Nem lehet elhanyagolható gyar Tudomány legfrissebb számában megjelent tanul­mányának címében: Mit várhat el a társadalom a hazai tudományos kutatás­tól? Azaz napjaink magyar tudományos kutatása és fej­lesztő tevékenysége, az adott körülmények között, mit tud adni a fejlett szocialista tár­sadalomnak? Ügy gondolom, ennél izgalmasabb problémát nemigen vethetnek fel se a tudományok művelői, se a társadalom irányítói. Cikkét egy régi példával Indítja: „ötven évvel eze­lőtt, amikor egyetemi tanul­mányaimat megkezdtem, professzorom, Szent-Györgyi Albert laboratóriumában Sze­geden egy ismeretlen anyag előállításával foglalkozott... Időközben a tudományos irodalom alapján egyre erő­södött benne a gyanú, hogy ez az anyag a hatásáról rég­óta ismert C-vitamin lehet. Mikor a tisztának látszó anyagból már elég állt ren­delkezésére, meghívta Pitts­burgből J. Svirbely-t, hogy az anyag C-vitamin hatását a legkorszerűbb módszerrel mérje meg, megkérte Var­gha László szerves kémikust hogy a hatóanyag kémiai tisztaságát és azonosságát bizonyítsa, valamivel ké­sőbb felkérte W. N. Haworth neves angol szenhidrátkémi­gel egy kitűzött konkrét fel­adatot megold". Egy érde­tudomány szerepe aljban, hogy a hazai alkalmazás kes példát is hoz. Egy bio- milyen gyorsan és eredmé­kémiai folyóirat karikatúrá­ját idézi, melyen a mik­roszkópjába néző, a peni­cillint éppen felfedező Fle­ming-nek valaki azt mond­ja: „Fleming doktor, maga itt a penészgombáival szó­rakozik, nem látja, hogy odakinn a világban ernbe­nyesen követi a világszín­vonalat Ez pedig nemcsak közel 40 ezer hazai tudo­mányos kutató eredményes tevékenységét feltételezi, de érdeke nemcsak Magyaror­szágnak, hanem a világ fej­lődésének ls. Cikkének végén Straub F. rek százezrei halnak meg Bruno megállapítja, hogy tüdőgyulladásban? Inkább „Az innovációs láncban az az el'ten keresne valami első két láncszemet, a tu­gyigyszert." dom&nyos felismerésre való A szerző másik következ- ösztönzést és az eredmény tetése, hogy a XX. század interdiszciplináris kialaki­közepétől a tudományos tását a kutatóknak (kutató­életben két változás követ- helyeknek) kell bizlosíta­kezett be komplementer niok. A többi láncszem lét­módon. Az egyik annak rehozása és a láncszemek felismerése, hogy a haladás összekapcsolása már... tár­elcngedhetetlenül fontos esz- sadalmi feladat." Annak köze a tudomány, mégpedig záloga, hogy a gyakorlatban az új tudományos felisme- dolgozó szakember minden­réseket kövelő eredmények napi problémáival bekopog­gyakorlati alkalmazása; a tat-e a tudományos intézet­másik, hogy az új felisme- be, létrejön-e közöttük a résekre törekvő tudományt szakmai-emberi kapcsolat, már témaválasztásában be- vállalják-e, hogy a felmerü­folyísolja, vajon milyen lő problémákra közösen lce­promléma megoldása jelent- resnek választ E kérdések­het társadalmi-gazdasági re Szegeden is teremtettek hasznot. Utal a tanulmány követésre méltó példákat írója arra is, ami példája- többek között az MTA Sze­ból egyértelműen kóvetke- gedi Biológiai Központban, zik, hogy ma s egyre in- a Gabonatermesztési Kutató kább a tudományos ered- Intézetben vagy néhány tár­mény elérésének és hasz- sadalomtudományi műhely. kust. hogy az anyag kémiai nosításának előfeltétele kü- ben. Keserű komédia Egy középkori itó és ogy Itgúiabbkori rondtxö bemutatkozása a Kisszinházban A helyi színházi berkekben ma sem ismeretlen név urbinói udvarban. S egy gazdája. Halasi Iván, nem az édesapja. Nagybátyja. A szil- évre rá a^ Vatikánban. Jöb­lő, Halasi Imre, a debreceni Csokonai Színház gazdasági öszent°?°e szemeláttára. igazgatójaként vonult nyugdíjba, a nyáron, 71 évesen. Fia — ........ • . - * ii . ... — S ha latia majd a sze­ckiről alabb szo lesz, s ugyané névre hallgat — tomor ve- gedj közönség is _ ;gv a leménye szerint: „csuda faj". Ifj. Halasi Imre ősztől a sze- fiatal rendező —. gondolom. g°di színház rendezője. Pénteken mutatkozik be a Kisszin házben, a Calandriával. Ötödik nekifutásra került be a főiskolára, amit 1979­ben tudott le. Annak a Bé­kés Andrásnak rendezőosz­tályában. kinek végzős szl­ninövendékei tavaly vendé­geskedtek Szegeden a Col­doni- és Shelley -előadáso­kon. Előzően Debrecenben segédkezett rendezőknek, így Rusri. Józsefnek — in­nen az ismeretség. Negyed­évesen állított.? színpadra Miskolcon a Hamupipőkét, amikor .kassai vendégek jártak n városban, benézték a színházba. I*. éppTi próbát tartott, meghívták dolgozni. Két bemutatója volt Kas­sán, Pcter Hacks Amohytri­ónja és Csehov Sirálya. — Bródyval, A Medikus­sal diplomáztam Miskolcon. S miközben szakmai gya­korlaton a Vígszínházban asszisztáltam Marton Lász­lónak a Királvi vadászat­hoz, Kapás Dezsőnek a Ka­kukkfészekhez, szerződést kínált Komlós János a Mik­roszkóp Színpadra. Mar eh­hez is szegediek segítettek: egyik legjobb barátom. Hu­nyadkürti István, a színész, hozott össze Boncz Gézával, aki Komlósnak mutatott be. A Mikroszkópon aztán Ajt­matovot és Suksin egyetlen (színpadi művét, az Ener­gikus embereket rendeztem. Debreceni vendégeskedés után kanyarodtam most Szegedre, s a Calandria után életem első operettjé­hez lótok. A montmartre-i ibolyához. Szeretnénk még az idén közönség elé vinni. * Bibbiena Bernardo darab­ját, a Calandriát. hogy úgy mondíam. nem kifejezetten a „legismertebb színpadi szerzők népszerű darabjai" című sorozat örve alatt is­mertetik meg a nagyérde­művel. Miként a Kisszinház idei műsorelődeit sem igen 'illethetnőnk efféle e-üthe­tő n ornans-okkal. Éppen ezért hasznos lehet elmon­dani az olasz íróról. 1470 és 1520 között élt. a Meáiciéket szolgálta, Giovannit ol.yanv­nyira, hogv vele tartott Ró­mába. amikor pápának vá­lasztották, s hű-égének ju­talmaképpen többször járt külföldi követségben, mi több, halála előtt hét évvel a bíborosságig vitte. Meg­festette Rafael is — arcmá­sa a firenzei Pitti palotában látható, ha netalántán ar­ra járna tisztelt olvasó... — A Calandriát 1513. feb­ruár 6-án mutatták be az osztja véleményem, misze­rint ideje fölülvizsgálni me­rev képünket a középkori egyházról. Tudniillik ha egy bíboros ennyit tudott az em­beri gyarlóságról, esendőség­röl, az emberben lakozó ör­dögről — hogy stílszerűen fejezzem ki magam —. ak­kor az a bíboros aligha le­hetett beskatulyázott, agyon­fegyelmezett Imamalom, mi­ként ma él egy középkori egyházi méltóság az embe­rek képzeletében. A darab elme a főszeren nevének változata. Calandro lovagé, akinek történetéről lesz szó. Lajos Mari egészen friss fordításiban. Tehát hazai bemutatóként. A díszleteket vendégművész. Menczei Ró­bert, a jelmezeket VágvOl­gyi Ilona tervezte Főbb sze­replők: Mentes József, For­gács Péter. Egervárv Klára, Nemcsák Károly, Nádházu Pcler, Király Levente. Ko­médiát láthat a néző. de hozzátenném, keserű komé­diát. S egv trükköt. ami persze nem teljesen erede­ti; az egymást kereső test­véreket ugyanaz a Forgács Péter játssza. Ennyit a pla­kát is elárul, ennél többet azonban én sem szeret­nék ... Ki kíváncsi rá. e hét végé­től szórakoztat iák a Kis­színházban. N. I. szerkezetét derítsp fel Törvényszerű-e a történet epilógusa is: néhány .éven belül mások a C-vitamin előállításának egészen új kémiai-biotechnológiai mód­szerét dolgozták ki, ami ezerszerte olcsóbb C-vjia­min forrást jelentett, így a (Szent-Györgyi-féle szege­di szabadalom — T. L.) a paprikaoiirénck ilyen értéke megszűnt." Straub F. Eruno e példán"!: okán levonja kö­vetkeztetéseit i.s, miszerint a kutatót egy addig megoldat­lan kérdés, egy r.dclig isme­retlen anyag fülderíté-e ér­dekelte. Törekvése nem egy lönböző szakemberek együtt működése, az úgynevezett interdiszciplináris tudomá­nyos kutatás. Ez ott műkö­dik eredményesen, ahol ki­épite-titák a hatékonyan funkcionáló innovációs lán­cot, azaz azt az utat, amely a tudományos felismeréstől (melyet a társadalmi igény is motivál) a gyakorlati al­kalmazásig vezet. A neves biokémikus elem­T. L. Műszaki filmnapok Tizedik alkalommal ren­dezik meg Budapesten a műszaki filmnapokat, az ok tató-. propaganda-. doku­mentum-, népszerű tudomá­nyos- és tájékoztató filmek országos seregszemléiét. Az MTESZ Kossuth Lajos téri székházában kezdődött négynapos prog­ramban 87 film mutatia be a tudománv és t.echnika leg­újabb eredményeit a közle­kedés- és postatigv. az energiaipar, a bányászat, az építésügy, a gépipar. a vegyipar, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a könnyűipar és a műszeripar területén. A filmek átlagos vetítési ideje 16—20 perc. de a zsa­nai gázkitörés dokumentá­cíóia vagy a magyar repülés fejlődéséről szóló film há­romnegyed órán keresztül is leköti a nézők figyelmét. A rendezvény célja, hogv a szakmai közönség átfogó képet kapjon az utóbbi há­rom évben készült alkotá­sokról. s az itt legjobbnak ítélt filmek közül kerülnek kl azok ls. amelyek részt vesznek majd a tavasszal ugyancsak Budapesten meg­rendezendő nemzetközi mű­szaki film fe-'ti válón. A fil­meket 11 tagú zsűri értéke'i. s a legjobbak gvártóit és rendezőit oklevéllel tüntet'k ki. A zsűri javaslatot te­het arra is. hogv a díiazott filmeket a tévében bemutas­sák. Tanácskozás a főszerpapril áréi A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület me­gyei csoportjának MÉVI szakcsoportja ma, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel tu­dományos ülést rendez a Technika Házában. Az immár hetedik alka­lommal megrendezett ülésen a fűszerpaprika termesztésé­nek, forgalmazásának ak­kedden! tuális kérdéseit vitatják meg 1 a szakemberek. A fűszerpap­rika előállításának és for­galmazásának ipari és jogi kérdéseiről Szabó József, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat főmérnöke, a fűszer­paprika féltermékek előállí­tásának egyes kérdéseiről Bokor Andor, a szegedi Üj Élet Tsz elnökhelyettese tart előadást. Ezután Kiss Jó­zsefné. Bokor Andrásné és Pitrik In.re (MÉVI) a minő­ségszabályozás kérdéseiről, dr. Aczél Attila (a MÉVI osztályvezetője) és dr. Ba­lázspiri Lajos (a SZOTE or­vosi vegytani intézetének docense) pedig Antloxidán­sok a fűszerpaprikában cím­mel tart előadást. A srác, aki hattyút sírt Szeceden Régészek konferenciája Hétfőn kezdődött, tegnap, hangzott el. Esvebek között kedden fe'eződatt be Szege- olyan témakörökben. mint den. a Mó-a Ferenc Múze- az Árpád-kori építészet az umban. a hazai régészek újabb kutatások fénvében. zi azt a kérdést, hogy a I szakmai továbbképző konfe- vagv a szarnia'a kor vír-gá­magyar tudománynak hány S"á"?'.ékát teszi ki az előre­vivő, mennyit a gazdagító renciája. Az o-azágos ren- latának fő feladatai. Táió­I c'ezvénven hozzávetőlegesen koztató hangzott el a ma­százan vettek részt, két fő- gyár régészet VI. ötéves ter­eredményei. Ezt a számot a I előadás és hét. referátum véről is. A makói vízműnél dolgo­zik jelenleg az a fiatalem­ber, akine A srác, aki haty­tyút sírt című verseskötetét a napokban jelentette meg a Csepel Művek Munkásott­honának olvasó munkás klubja. S. Horváth Gábor Budapest „érdes részének" szülötte: Pesterzsébeten és Soroksárott nőtt fel, öt évet állami gondozottként neve­lőintézetben töltött, „ettől fogva az utca és az önneve­lésem határozta meg '•fejlő­désemet-"" — írja önmagáról. Azt hát igazán nem lehet mondani, hogy e most je­lentkező poátajelöltnek nincs igazi, komoly és kemény él­ményanyaga. életismerete, sorsából, helyzetéből fakadó indulati töltete. A kérdés csak az: vajon ennyi elég-e az üdvösséghez, pontosabban — a líra művészetéhez? Nem akárki: Csurlca Ist­ván írta a kötet bevezetőjét. „A mé'yről jött tehetségek­kel szemben csak a nagyvo­nalúságnak van helye. A hang valódi, az indulat for­ró, igaz és magyar, a szán­dák a'anvetően közö'sé"! és népi. Hát mi kell még? Az, hogy röptossük és a többit bízzuk rá." A neves író mondataihoz annyi föltétle­nül hozzáteendő: bőven van még mit S. Horváth Gábor­ra bízni. Például azt, hogy lehetőség szerint ne kövesse a mai fiatal magyar költé­szet üres pózait („kapualj­ban melled virága fázósan tüzss számba hajolt"), vagy hogy ne közh-lyképekkel (őzgida szemedből") rontsa le valóban nemzet? és az emberiség ügyei iránt fele­lős, tisztességes, olykor meg­rendítően őszinte verseit. A leltárszerűen, ügyesen szer­kesztett kötet (Ámulásaim, Állomásaim, Szerelmeim. Borzongásaim, Leckéim című ciklusokból áll) hangja oly­Kor eredeti, olykor naiv, oly­kor dacosan-modorosan át­kozódó. olykor sóvárgó és ra­gaszkodó egyszerre. Kérdés: mindez vajon költészetté kristálvosodhat-e? A válasz, legalábbis egyelőre, bizony­talan. Azzal a csöppnyi szkepticizmussal csukhatjuk be a kötetet: annyi ma már a fiatel költő széles e hazá­ban, hogy S. Horváth Gá­borból voltaképp-n minden lehet és mindenn°' az ellen­kezője is. Hát. majd meg­látjuk. D. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom