Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES&LJETEK! tVyV^, WARORSZAG " A Z M S Z M P SZEGED VÁROSI 8! ZOTTSÍCÁN AK (.APJA 7Í; évfolyam 262. szám 1981; november 7; szombat Ara: 1,80 forint l OVI PATAKI FERENC GRAFIKÁJA Éljen November ~7\ Ez emlékezés koszorúi A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 64. évfor­dulója tiszteletére pénteken a Magyar Szocialista Mun­káspart Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa koszorúzási ünnepséget rendezeti Budapesten, a szovjet hősök Szabadság té­ri emlékművénél. A magyar és szovjet zász­lókkal. s a nemzetközi mun­kásmozgalom vörös lobogó­jáva] díszített téren a fővá­rosi dolgozók, fiatalok több­százas serege gyűlt össze az ünnepi eseményre. Az em­lékművel szemben. csapat­zászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz­százada. Kürtszó jelezte — pontban 10 órakor — az ün­nepseg kezdetét, majd a díszszázad parancsnoka je­lentést tett Losonczi Pál­nak. az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, aki ezután ellé­pett a katonák sorfala előtt. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Kádár János, a Köz­ponti Bizottság első titkára, és Németh Károly, a Köz­ponti Bizottság titkára. a Politikai Bizottság tagjai he­lyeztek koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorú­ját Losonczi Pál és Traut­mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke; a Minisztertanács koszorúját Lázár György, a Miniszter­tanács • elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai helyezték el. A Szovjetunió magyaror­szági nagykövetsége képvise­letében Vlagyimir Jakovle­vics Pavlov nagykövet. Va­lerij Leonyidovics Muszatov követ-tanácsos és Anatolij Alekszandrooics Popov •ve­zérőrnagy, katonai és lég­ijgvi attasé koszorúzott. A budapesti diplomáciai testü­let koszon! iát Victor Bolo­jan, a Román Szocialista Köztársaság. Jósé Antcmió Tabares del Real, a Kubai Köztársaság, Bui Tan Linh. a Vietnami Szocialista Köz­társaság nagykövete és Ioan Todericiu alezredes, a Román Szocialista Köztársa­ság. Hugó del Rio Guerra ezredes (I. o. kapitány), a Kubai Köztársaság, Tran Vu ezredes, a vietnami Szocia­lista Köztársaság nagykövet­ségének katonai és léfiügvi attaséja helyezte el. A társadalmi és tömegszer­vezetek képviseletében Sar­lós István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára. Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Fejti György. a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára. Úszta Gyu­la. a Magyar Partizán Szö­vetség főtitkára és Apró An­tal. a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság elnöke koszorú­zott. A fegyveres erők nevé­ben Czinege Lajos hadsereg­tábornok. honvédelmi mi­niszter, Horváth István bel­ügyminiszter és Borbély Sándor vezérőrnagy, a mun­kásőrség országos parancsno­ka helyezett el koszorút. (Folytatás a 2. oldalon.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján Díszünnepség Szegeden A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából az MSZMP Szeged városi és szegedi járási bizottsága, a Csongrád megyei és Szeged megyei vá­rosi tanács, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága tegnap, pénteken este díszünnepséget rendezett Szegeden, a Ze­nés Színházban. Az ünnepségen részt vet­tek a munkásmozgalom veteránjai, Szeged és Csongrád megye üzemeinek,- intézmé­nyeinek, vállalatainak, termelőszövetkeze­teinek dolgozói, az évforduló alkalmából kitüntetett szocialista brigádok, munkások, parasztok, értelmiségiek. A díszünnepség elnökségében helyet fog­lalt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság el­ső titkára, Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke, Török József, a Szeged városi párt­bizottság első titkára, dr. Somogyi Ferenc, a szegedi járási pártbizottság első titkára, Fodor István, a Szegedi Járási Hivatal el­nöke, dr. Antalffy György, a JATE rek­tora, dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára, dr. Dáni Mihály, a munkásmoz­galom veteránja, Deme György, a József Attila Mezőgazdasági Termelőszövetkezet traktorosa. Frank Mária, a KSZV alapszer­vezeti párttitkára, Germán Lajos, a KISZ szegedi járási bizottságának titkára, HeII Petemé, a kisteleki kábelgyár munkása, Hofgesang Péter, a szegedi 600. számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet igazgatója, dr. Kelemen Miklós vezérőrnagy, a Csong-í rád megyei Rendőr-főkapitányság vezető­je, Keresztúri István, a sándorfalvi Ma­gyar—Lengyel Barátság Tsz elnöke, Kocz­kás Ferenc, a Munkásőrség megyei pa­rancsnoka, Kónya Sándorné, a KSZV pártbizottságának titkára Krajkó András, a munkásmozgalom veteránja. Kulcsúmé dr. Kiss Piroska, a Hazafias Népfront Sze­ged városi bizottságának titkára. Nagy Péter, a munkásmozgalom veteránja, No­vákné Halász Anna, a KISZ Szeged váro­si bizottságának első titkára, dr. Petri Gá­bor, a SZOTE rektora, Sípos Mihály, a DÉ­LÉP vezérigazgatója, Sturcz Márton hely­őrségparancsnok, Szűcs Jstvánné, Móraha­lom nagyközség pártbizottságának titkára, Zsivin Lászlóné, a Balázs Béla Üttörőház igazgatója, valamint a hazánkban ideigle­nesen tartózkodó szovjet hadsereg képvi­selői is. Az ünnepség a magyar és szovjet him­nusszal kezdődött, majd Szabó Lajos, a szegedi járási pártbizottság titkára, a dísz­ünnepség .elnöke köszöntötte a résztvevő^ ket. Ünnepi beszédet Papp Gyula, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizott­ságának tagja, Szeged megyei városi ta­nács elnöke mondott. Az ünnepi megem­lékezés első része az Internacionáléval fe­jeződött be. Ezután a Szegedi Nemzeti Színház művészei nagy sikerű emlékmű­sort adtak. Papp Gyula beszéde Papp Gyula, az ünnepség szónoka elöljáróban beszélt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének kö­rülményeiről, rámutatva ar­ra. a legnagyszerűbb mér­földkő az emberiség törté­nelmében, amikor katonák és matrózok ostromra indultak a Téli Palota ellen, s ez az a perc. amelytői kezdve Marx, Engels és Lenin eszméi vég­legesen kiléptek az elmélet síkjáról, s amelyek azóta az emberiség százmillióinak mindennapi gyakorlatává váltak. Az ünnepi szónok az októberi forradalom jelentő­ségére rámutatva hangsú­lyozta: — Üj fejezet kezdődött a világtörténelemben. Az ok­tóberi forradalom tapaszta­latainak egyetemes érvényes­sége szorosan összefügg a leninizmus nemzetközi jelle­gével. Lenin Marx eszméi­nek folytatójaként igazi internacionalista volt. Elmé­leti és politikai tevékenysé­gében nem szorítkozott saját országának tapasztalataira, hanem a legkörültekintőbben figyelembe vette a nemzet­közi munkásmozgalom más áramlatainak tapasztalatait is. Különösen nagy gonddal tanulmányozta az európai proletariátus harcának, a különféle demokratikus moz­galmaknak valamennyi for­máját, összevetve azokat Oroszország konkrét helyze­tével, a forradalmi mozga­lom hagyományaival. Látta és felismerte. mi az. ami minden egyes ország forra­dalmi tapasztalatában egye­di, átmeneti, specifikus jel­legű. s mi az, ami általá­nos. alapvető. Meg tudta kü­lönböztetni a véletlenszerű történelmi mozzanatokat. Eze­ket sohasem emelte az általá­nos törvény rangjára,s fordít­va sohasem kerülték el figyel­mét olyan általános tör­vényszerűségek, amelyek minden országra érvényesek. Beszéde további részében szólt arról, hogy ez a forra­dalom elvezetett a kapitaliz­mus első láncszemének szét­szakításához, és a kizsák­mányolástól mentes új tár­sadalom megteremtéséhez. Papp Gyula kitért az októ­beri forradalom a világtör­ténelem menetére gyakorolt hatására is. Hangsúlyozva, hogy azért egyedülálló, mert bevonta a forradalmi mozga­lomba valamennyi konti­nens, valamennyi ország dol­gozó tömegeit. Nem volt a történelemben még egy olyan esemény, amely ekko­ra erővel hatott volna a nép­tömegek gondolkodására és cselekvésére. Az októberi forradalom utáni első két esztendőben a világ tizenhá­rom országában kommunista pártok alakultak. A győze­lem hatására szembeszálltak az imperializmussal a gyar­matok és félgyarmatok el­nyomott és leigázott népei, a nagy tömegeket mozgósító nemzeti felszabadító antiim­perialista akciók láncreak­ciója indult el. Ezt követően áttekintette a Szovjetunió történelmi fej­lődését. majd beszélt a ma­gyar és szovjet nép barátsá­gáról, kapcsolatáról is. A magyar nép 37 évvel ezelőtt a Szovjetunió soha el nem évülő példatlan áldozatvál­lalásával megteremtette a független és szabad demokra­tikus Magyarországot A fel­szabadulás óta népünk a párt vezetésével a szocialista közösség tagjaként. a Szov­jetunió támogatásával ha-i talmas történelmi feladato­kat oldott meg. Legújabb kori történelmünk forduló­pontja a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány meg­alakulása és a párt újjászer­vezése. A szocialista építés új lendületet kapott, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt helyreállította és következe­tesen alkalmazza a pártélet lenini normáit, megteremt­ve a nemzeti egységet, s a gyakorlathan is helyesen ér­vényesítve a szövetségi poli­tikát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom