Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-04 / 259. szám

Szerda. T981. november 4. 3 Ünnepségek, kitüntetések Energiahelyzet és takarékosság Ülést tortott a megyei tanács vb Br. Komócsin Mihály és Török József a több évtizedes párttagságukat ünneplők között fFoly tatás az 1. oldalról.) rendelkező Markovits Tibort, Börcsök Ferencet és Solymosi Ferencet. A megyei pártbizottság első titkára megemlékezésében köszönetet . mondott a párttagok sok évtizedes helytállásáért, munkájáért, maid átnyújtotta a megyei pártbizottság nevében az idős elvtársaknak a 60. 50 és 40 éves párttagságuk emlékére kiállított jubileumi díszoklevelet. Az elismerő dokumentum mellé a meghívott idős párttagok emléktárgyakat is kaptak. Ugyancsak tegnap, kedden délután a városi tanács dísztermében Berta István köszöntötte a pártmunkában és a part politikája megvalositasaban. annak segítésében kiemelkedő munkai végző társadalmi aktivistákat, s ajándék tárgyakkal jutalmazta meg őket. A délutáni ünnepségen a következő aktivisták vehették át a jutalmat: Kiss Gyula, Pálföldi Marton, Szűcs Pál, Pusztai Andor. Körösi István. Lengyel Istvánná, Frank Mária, Veszek János, Takacs József, Domonkos Ferenc. Fűrész Kálmánná, dr. Jankó Kálmánná. Bencéik Pál, Barsi Jánosné, Rózsa János, Gyémánt Mihály, Komár János. Kovács Sándor. Sándor Lajos. Virág József. Zolíánfi Zoltán. Regős Sándor. Bata Antal. Bálint László, dr. Laczkó István, Bódi János, Kovács Miklós, Pálmai Antal. Babinszky László, dr. Takács Antal, Kiss István. Solymossy István, Tóth László. Martonosi Imre, Takács Imréné. Papp György, Szántai Istvánná, Horváth Sándorné. Rébék Mihály, Bus Miklós, Péter Szilveszter. Kovács Karoly, dr. Móricz Bélané. Ocskó Zoltán, dr. Horváth Tibor, Tjacsi József, Thébesz Antaln*. dr. Lengyel István. Gazdpph Károly. Fogas János, Dtkány Lásslo, Fülöp Imre, Csontos János. M. Kovács József, dr. Balogh Rózsa es Peter József. * Az Országos Béketanacs Főnöksége a békemozgalom kitüntető jclvéi.yet, adomaruyorta dr_ Vörös Lászlónak. a-Tiszatai főszerkesztőjének. A kitüntetést a Magyar írók Szövetsége székházában november 2-án Dobozy Imre elnök jelenlétében dr. Garamvölgyi Karolyné. az írószövetség titkára adta át. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak tegnap, kedden délután Csongrád megye nép i ellenőrei. A Ságvári Endre gyakorló általános iskola tanulóinak — énekkarának és szavalóinak — műsora után Tihanyi Ernő. a megyei NEB általános elnökhelyettese a népi ellenőrzésben érvényesülő új módszerekről és az aktuális feladatokról szóit. A megemlékezésen — melyen részt vett Papdi József, a megyei pártbizottság titkára és a KNEB képviseletében Horváth Gábor is — dr. Kakuszi László, a megyei NEB elnöke kitüntetéseket adott át. A KNEB elnöke, Szakali József államtitkár — több év óta kiemelkedően iól végzett népi ellenőri munkája elismeréseként — a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést adományozta Bessenyei Zsoltnak (megyei NEB), Zöldi Józsefnek (Szentes városi-járási NEB), Csanyevác Bélának (Szeged megyei városi és járási NEB), Füzes Károlynak (Makó városi NEB) és dr. Borbáih Árpádnak (hódmezővásárhelyi NEB). Rendszeres és lelkiismeretes munkája elismeréseként Emlékplakettet kapott Miklya János (megyei NEB), dr. Veress László (megyei NEB). dr. Tóth József (megyei NEB), Pádi Imre (Szeged megyei városi és járási NEB). Kurucz János (makói NEB), Bárányi László (hódmezővásárhelyi NEB), Kurucz Márton (Szentes városi-járási NEB) és Csicsvári István (Szenles városi-járási NEB). A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság mintegy száz népi ellenőrt tárgyjutalomban részesített. * A Csongrád megyei KlSZÖV elnöksége és az ipari szövetkezetek Csongrád megyei szövetkezeti bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója, tiszteletére ünnepséget rendezett tegnap, kedden a Tisza-száiió koncerttermeben. Dr. bartha. Laszlónok, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetőiének ünnepi beszéde után Horváth János, a KISZÖV megyei einöke kitüntetéseket, jutalmakat adott át. Bejelentette, hogy Budapesten vette-át a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Bcnkö János, a Szegedi Bőrdíszmű Ipari Szövetkezet elnöke és Surányi András, a Hódmezővásárhelyi Agvagés Szilikátipari Szövetkezet elnöke. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Érckövi Gézáné, az Április 4. Cipőipari Szövetkezet dolgozója, Kanász Nagy György, a Szentesi .Építőipari Szövetkezet dolgozója és Tóth Sándor, a Szegedi Bútoripari Szöveti; ezet termelési osztályvezetője. Az ipari miniszter Kiváló Munkáért kitüntetést adományozóit Rácz Jánosaiénak, a HÓD-MODELL Ruházati Szövetkezel részlegvezetőjének és Juhász Mihálynénak, a Szegedi Háziipari Szövetkezet bedolgozóiának. A Szövetkezeti Ipar Kivaló Dolgozója kitüntetésben részesült Katona Gyula, a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezét dolgozója, Krupiczer Ferencné, a Hódmezővásárhelyi Agyagos Szilikát Isz SZTK-ügyintézöje, Kerekes Aladár, a Hódmezővásárhelyi Apolló Cipő Isz munkavédelmi előadója. Vahl Rezső. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa, Gál Sándor, a Makói Vasés Fémipari Szövetkezet csoportvezetője. Szite Józsefné, a Szegedi Bőrdíszmű Isz segédművezetője, Kálmán Pál, a Mindszenti Járási Vegyesipari Szövetkezet részlegvezetője. A Medikémia Isz vezetősége az Ipari Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítette dr. Solymossv Margitot, a Szeged városi pártbizottság munkatársát. Balesetmentes köziekedé, sért plakettben és oklevélben részesült Szász József, a Csongrádi Háziipari Szövetkezet. Aradi János. a Szegédi Bútoripari Szövetkezet. Szilágyi Imre. a Szegedi Bútoripari Szövetkezet. Dörmö János, a Szegedi Bőrdíszmű Isz és Ábrahám Imre, a vásárhelyi Elektrofém Isz gépkocsivezetője, akik 1 millió kilométert vezettek baleset nélkül. A Csongrád megyei tana cs végrehajtó bizottsága tegnap, kedden Szegeden ülesezett. A testület az előterjesztések megtárgyalása után megvitatta és elfogadta az energiaellátásról, és az energiatakarékossági intézkedések hatásáról s-óló beszámolót. Önálló napirendként először szerepelt a vb előtt ez a kérdés. Mint köztudott, a Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programjának végrehajtására, amely többek között meghatározza a tanácsok íeladatait is. A közigazgatási szervek a maguk területén hathatós intézkedéseket hoztak, hogy az energiatakarékosság érvényesüljön. A tegnapi ülésen a testület áttekintette az intézkedés eredményeit, s a jövő feladatait. Csongrád megyében a következőképpen alakult az energiahordozók felhasználása, 1970. és 75. között 11 százalékkal, 1976—78. között 17,4 százalékkal és 1978—79ben 1,3 százalékkal növekedett az energiafogyasztás. A fogyasztási szokások is érdekesen változtak az elmúlt időszakban. Például szénből, tűzifából az V. ötéves terv első három évében kevés fogyott, hiszen köztudott, hogy | a háztartások nagy részében átálltak az olajtüzelésre. A helyzet 1978-ban változott, etlöl kezdve a népgazdaság érdeke, hogy az olajat felváltsák a szénnel, illetve fával. A szénfogyasztás növelését népgazdasági program alapján megfelelő gyártmányfejlesztéssel, jobb hatásfokú berendezésekkel segítik a központi szervek. A vb-ülésen elsősorban azt hangsúlyozták, hogy az intézményeket és a lakosságot még érdekeltebbé kell tenni az energiahordozók váltásában A megyében a tervidőszak második felében minőségi javulás várható, becslések szerint a szilárd tüzelőanyagok iránti kereslet 8— l'O százalékkal növekszik majd. A testület azt is megállapította. hogy az eddigi szervezések, ellenőrzések hatására az ipar, a mezőgazdaság területén csökkent a tüzelőolaj. benzin és különböző üzemanyagok felhasználása. Ugyanakkor a vb arra is felhívta az intézmények figyelmét. törekedjenek az előírt normák betartására. Szó volt a villamosításról is. Csak a külterületeken, a tanyavilágban korlátozottak még a lehetőségek. A vb rámutatott arra, hogy a megye energiagazdálkodása sajátos, hiszen az ország kőolajának mintegy 70 százalékát, a földgáznak 50 százalékát itt termelik. Szegeden, Hódrpezövasárhelyen, Szentesen, Csongrádon, Makón. ÜUésen, Kisteleken. Pusztaszeren földgázzal fűtenek. A vezetékes gázzal ellátott • lakások aránya tavaly 29 százalék volt. A tapasztalatok szerint a helyi tanácsok szervezésével. a lakosság anyagi hozzájárulásával és társadalmi munkájával tovább folytatódik a hálózat építése. Igen nagy szerepet kap a geotermikus energia. Csongrád megyének ebből a szempontból is kedvező a helyzete, hiszen a népgazdaság teljes geotermikus energiájának több mint a fple itt található. Jelenleg 99 termálkút működik. Több ezer rakást és számos mezőgazdasági üzemet fűtenek ezzel, ötvennégy hektárnyi üvegházban a termálenergia adja a meleget. A meleg vizet fűtésre először Szegeden, az Odessza városrészben 1962ben használták. Az azóta eltelt időszakban természetesen több ezer lakásban a termálvíz garantálja az összkomfortot és a VI. ötéves tervben további 3 ezer lakást melegít majd ez az energiaforrás. A testület azonban a termálvíz gyógyászati célú felhasználására is felhívta a figyelmet, és végül elfogadta, meghatározta 1985-ig az energiagazdálkodási és -racionalizálási programot. Tanácskozás a közoktatás távlati fejlesztéséről A közoktatás fejlesztésének kérdései címmel kétnapos tudományos tanácskozás kezdődött kedden az MSZMP Budapesti Oktatási Igazgatóságán. A Művelődési Minisztérium. a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Pedagógiai Társaság szervezésében — pedagógusok, tudományos kutatók és az oktatásügy irányításában dolgozó szakemberek részvételével — megrendezett eszmecserét Szentágothai János, az MTA elnöke nyitotta meg. ' Ezt követően Pozsgay Imre művelődési miniszter tartott bevezető előadást. Elöljáróban hangoztatta: i a közoktatás távlati fejleszI tésének programját a társadalom nyilvánossága előtt, a közvélemény javaslatainak figyelembe vételével kívánja kialakítani a tárca vezetése. A fejlesztési koncepciót tartalmazó dokumentum-tervezetet ez alkalommal bocsátják első ízben vitára, s a szakma képviselőinek a taKongresszusi készülődés Kedden Szabó István elnökletével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta a területi szövetségek küldöttközgyűléseinek tapasztalatait. A 22 mezőgazdasági területi szövetségnél befejeződtek a mezőgazdasági szövetkezetek 4. kongresszusát előkészítő megyei (területi küldöttválasztó és tisztújító küldöttközgyűlések. Ezeken összegezték azokat a szövetkezeti tapasztalatokat, amelyek a közös gazdaságok munkahelyi tanácskozásain és küldöttgyűlésein hangzottak el. A területi közgyűléseken egyidejűleg megválasztották a mezőgazdasági szövetkezetek decemberben tartandó 4. kongresszusának 500 küldöttét, a 107 TOT-tagot, valamint a szövetség testületeit és tisztségviselőit. Közlekedési konferencia A városi .vasutak és metrók pályafejlesztésével foglalkozik az a háromnapos nemzetközi konferencia, melyet a Magyar Tudományos Akadémia közlekedési bizottsága és a Közlekedéstudományi Egyesület rendez az MTA nagytermében. A tanácskozás fő célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek a városi villamosok, az elővárosi és föld alatti gyorsvasutak pályaépítésével és fenntartásával kapcsolatos tudományos eredményekkel, megvitathassák az ilyen munkák elméleti és gyakorlati tapasztalatait. Európa 15 országából mintegy 250 szakember vesz részt a konferencián, melyet kedden Polinszky Károly, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke nyitott meg. Az első előadásban Budapest tömegközlekedésének fejlesztési koncepcióját NagyRudolf, a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságának vezetője ismertette. Hangsúlyozta: hazánkban a közlekedésfejlesztés társada lompolitikai kérdés. Része annak a társadalmi-gazdasági folyamatnak, melynek célja: a lakosság igényeit a legmesszebbmenően figyelembe venni. A konferencián előadás hangzott el a városi és föld alatti vasutak pályafejlesztésével kapcsolatos hazai kutatómunkákról; e vasutak vágányainak építési módszereiről; új szerkezeti megoldásairól. A konferencia ma. szerdán folytatja munkáját (MTI) nácskozáson elhangzó észrevételeit összegezve formálódik majd tovább a program, hogy később az illetékes párt- és kormányzati szervek elé kerülhessen. A fejlesztési koncepció kialakításakor döntő kérdés, hogy az oktatás az egyszeri, gyökeres reform bevezetését, vagy önmaga folyamatos megújítását válassza — állapította meg Pozsgay Imre, majd rámutatott: mai iskolarendszerünkben is számos kiaknázatlan lehetőség rejlik, hiszen a jelenlegi keretek sem gátolják, hogy jó diákközösségek alakuljanak ki, fejlődjenek az intézményekben, s munkájukat kiválóan végző nevelők kerüljenek az iskolákba; a mai pedagógiai követelményeknek megfelelő tantervek és 'tankönyvek szolgálják az oktatást.. A jelenlegi keretek alkalmat adnak továbbá a neveléstudomány fejlesztésére, a kísérletezésre. az új eredmények bevezetésére, az iskola és a család kapcsolatának javítására egyaránt. Mindez azt jelzi, hogy iskolarendszerünk gyökeres ..felforgatása" helyett. a ma is müködö keretek folyamatos korszerűsítése. s a változó követelményekhez igazítása a járható út. A tartalmi megújítás az elsődleges tehát ennek függvényében változhatnak csupán a formák is — hangsúlyozta. .4 távlati fejlesztés elveiről szólva leszögezte: oktatásunk elsődleges feladata, hogy magasabb színvonalon elégítse ki a társadalom egyre növekvő szakember-szükségletét. Ehhez a szakképzés mai túlzott specializáltságát szélesen alapozó és továbbépíthető. a változó munkaköri feladatokhoz könnyen alkalmazható szakmai oktatásnak kell felváltania. A következő években — évtizedekben növekvő feladatok hárulnak az iskolára a társadalomban még meglevő egyenlőtlenségek fokozatos csökkentésében is. — A fejlesztés során hoszszú távon is kitüntetett figyelem illeti az általános iskolát. A középfokú képzésben a szerkezetileg egységes, de a képességek fejlesztését és a képzés irányait tekintve differenciált rendszer megteremtése kívánatos. A távlati fejlesztés céljaként ma már reálisan megfogalmazható, hogy fokozatosan váljék általánossá a 18 éves korig tartó iskolázás, a középfokú végzettség. A felnőttoktatás pedig a szakmai át- és továbbképzés egyre elterjedtebb módja lesz, jelentőségét növeli a műveltség gyarapítása, s a felnőttkori pályamódosítások iránti fokozódó igény. — A fejlesztési elképzelések szerves rcsze cf közoktatás irányításának korszerűsítése is. Ennek útja az, hogy a túlszabályozó. a pedagógiai munkát is államigazgatási módszerekkel befolyásoló gyakorlattól megszabadulva erősítsük az. iskolák önállóságát, szélesebb döntési jogkört adjunk n tantestületeknek a szakmai kérdések megítélésében, beleértve ebbe a megújítást szolgáló kísérletek szabadságát is. Alapvető javításra szorul a pedagógusképzésünk rendszere. — Az iskola növekvő társadalmi szerepét, csak a feladataink elvégzéséhez szükséges feltételek eszközök -birtokában töltheti be. Ehhez — a távlatokat tekintve — az oktatási rendszer anyagi feltételeinek nagy mértékű javítására van szükség — állapította meg Pozsgay Imre. Az előadást követően a tanácskozás résztvevői szekcióüléseken folytatták munkájukat. (MTI)