Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

Vasárnap, 1981. november 1. II s €i kisegítők? Felúfífoff üzemrész Somogyi Károlyné felvétele A szokásos, évről évre sorra keriilő nagykarbantartási munkála'okkal párhuzamosan új helyiségbe költöztetik a szegedi húskombináiban a szalámitöltő gépsort. Felvéte­lünkön az átalakítás eey mozzanatát örökítettük meg. Hét­főtől már a korábbinál lénvegesen korszerűbb körülmények között tölthetik itt a szalámit. fiz OIP ifjúsági garzonlakásairól Az Országos Takarék­pénztár 1981-ben kidolgozta a fiatalok kétlépcsős lakás­hoz juttatásának rendszerét. Az illetékes főhatóságok, to­vábbá a KISZ közreműködé­sével kialakult a garzonla­kások építésének programja, szabályozták azokat az el­veket is, amelyek szerint a lakások építése és elosztása megvalósul. A takarékossági hónap keretében, október 14­én Szegeden a KISZ és az OTP ifjúsági takarékossági fórumán meghirdettük, hogy 1982—1985. között —, egyet­értésben a Szeged megvei városi tanáccsal — 800 gar­zonlakás építését tervezzük, s mintegy 100 lakás épül maid meg a megye többi vá­rosában. Az elmúlt hetekben tar­boti ifjúsági fórumokon igen sok közérdeklődésre számot tartó kérdés merült fel az OTP ifjúsági garzonlakások­kai kapcsolatban. Ez alka­lommal és e helyen ezekre kívánunk adni választ. Az ifjúsági garzon kor­szerűen felszerelt, olyan ház­zagyi, összkomfortos lakás, amelyben egyebek közt 18 négyzetméteres a szoba, 7 négyzetméteres, étkezésre is alkalmas a konyha, s nem egy úgynevezett garzonház­ban. hanem más lakásokkal együttesen épülő lakóházak­ban. ott épülnek, ahol több­szintes, telepszerű lakásépí­tési feladatokat oldanak meg s tanácsok. • Ifjúsági garzonlakást fia­tal házasok, családot ala­pítani szándékozók, jogos lakásigénnyel rendelkező olyan fiatalok kaphatnak, akiknek érvényes és leg­alább 4 és fél éves ifjú­sági betétjük van, s ebből, vagy más anyagi forrásból (szülök, nagyszülők, roko­nok támogatásából, vagy sa­ját megtakarításukból) fe­dezni tudják a kötelező készpénzbefizetés összegét, amely előre láthatóan 80— 100 ezer Ft körül alakul ki. A lakásvételár további ré­szét az OTP hitelből bizto­sítja. Velük — amennyiben megkapják a lakásvásárlás jogát — szerződést köt az OTP. ily módon lakástulaj­don jön létre, amely — mint minden más OTP-lakás — el is idegeníthető. A taná­csokkal egyetértésben közös felelősséggel olyan megál­lapodás megkötése • van fo­lyamatban, amely arra is garanciát ad, hogy az egy­szobás garzoniakás-tulajdo­nosok. további ccltakarékos­ság révén, 5 év múlva 2 szobás, vagy ennél nagyobb lakást vásárolhatnak. Hang­súlyoznom kell, hogy ez olj'án kétoldalú megállapo­dás, amelyben nemcsak a tanács és az OTP vállal ga­ranciát, hanem 5 éven ke­resztül jelen elképzeléseink szerint havi 800—1000 Ft­os céltakarékosság révén az Ifjúsági garzonlakás-tulajdo­9QS ÍS. Milyen további anyagi ter­hekkel kell számolni a már említett cél takarékosság mel­lett a garzonlakás-tulajdo­nosnak? Az OTP-hitel tör­lesztésével —, ami mintegy 750—800 Ft-ot tesz ki ha­vonta — és a lakásfenntar­tás költségeivel. A nagyobb lakáshoz szük­séges készpénzfedezetet a cél­takarékosság biztosítja. To­vábbi anyagi eszközt ké­pezhet a szociálpolitikai ked­vezmény és a vállalati hi­tel. amit ennél a második lépcsőnél tanácsolunk igény­be venni. Aki nagyobb la­kást akar. attól az OTP visszavásárolja forgalmi áron a garzon lakást a vételárból levonja a fennmaradt hiteit, és újabb hilejt nyújt az új lakás vásárlásához. Természetesen a garzonla­kás-tulajdonosok nem köte­lesek nagyobb lakásba köl­tözni, ha igényeiknek to­vábbra is megfelel az egy­szobás garzon. Abban az eseiben. ha eladták az if­júsági garzoniakást, az ú.i tu­lajdonos rnár nem tarthat igényt a kétszobás, vagy en­né) nagyobb alapterületű la­kásra. a fentebb említett fel­tételekkel. • Milyen elvek érvényesül­nek, és milyen gyakorlatot folytatunk majd az elosz­tásnál? Álláspontunk szerint a garzonlakások vevőkijelö­léseinél indokolt előnyben részesíteni a fiatal házaso­kat köztük a családosokat — tehát ők megelőzik a csa­ládot alapítani szándékozó­kat, az egyedülállókat. Ugjanígv előnyt adunk azok­nak. akiknek érvényes, if­júsági betétjük van, vagy­is, évek óta erre a célra takarékoskodnak. Természe­tesen indokolt figyelembe venni és értékelni a fiata­lok gazdasági és társadalmi munkáját is. E/.ek a szem­pontok előnyt jelentenek az igényjogosuitság sorolásá­nál. Az igényjogosultságot a KISZ-szervezetek 1981. de­cember 31-ig gyűjtik össze, a fiatalok jelentkezései alap­ján, majd értékelve és so­rolva azokat, a tanácsi la­kásügyi társadalmi bizottság útján, a végrehajtó bizott­ságok döntenek. Ezt köve­tően az OTP illetékes fiók­jai megkötik a szerződése­ket. Az OTP és a KISZ által rendezett ifjúsági fórumokon a fiatal lakásigénylők öröm­mel Konstatálhatták, hogy ennek a fontos, a pályakez­dőket, fiatal családokat se­gítő társadalompolitikai igcrfynek. a lakással való ellátásnak a folyamata az ifjúsági garzoniakás építése révén megyénkben is bein­dult. Várhatóan 1982-ben már az első 100 ilyen la­kás. majd azt követően a többi, összesen 400 lakás Szegeden és a megye többi városában megépül. Az OTP ifjúsági garzon természetesen csak az egyik válasz a fiatalok lakás­pi obiémájára. A szerény la­kásszámnál egyelőre többre :iem futja erőnkből, de a fiatalok anyagi helyzetének­szemszögéből nézve is egy­előre ez a korrekt válasz. Ügy vélem, már ma is. dc meg inkább holnap, taka­rékoskodva egyre több la­kásigénylő fiatal házas és családot alapítani szándéko­zó fiatal számára reális és kedvező megoldás lehet. A fiatalok lakásigényét természetesen a jövőben a jelenleg is adott formák it hivatottak kielégíteni, gon­dolok itt a tanácsi bérlaká­sokra, az OTP saját beru­házásban épülő lakásokra, de ezt a célt szolgálják a mun­káslakssok. a tanácsi érté­kesítésű' lakásók és á" 'Ta­kásépitő szövetkezetek la­kásai is. Ezeknek többsé­gét eddig is fiatalok és munkások kapták városaink­ban. Természetesen adott a lehetősége a családiház-épí­té.snek. valamint a tetőtéi beépítésének, az emeletrá­építésből kialakítható laká­soknak stb. Mindezek je­lentős OTP-hitelekkel való­sultak meg. és a jövőben is biztosítjuk ezt. S okan nem értették, vajon mi szük­ség van arra, hogy a vállalatok, sok tucatnyi rubrikára osztott, ter­jedelmes kérdőíveken, évről évre beszá­moljanak szervezési tevékenységükről? Nos, például azért, hogy egyértelmű és megbízható kép alakuljon ki a teljesít­ménykövetelményekről. illetve e követel­mények érvényesíttetéséről. Az adatszolgáltató lapokat elemezve, az első fontos megállapítás, hogy a vállalatok 12 százaléka egyáltalán nem alkalmaz munkanormákat. A kisegítő beosztásban dolgozóknál a vállalatoknak csak a fele. a nem fizikai munkakörökben pedig — a hírközlést kivéve — csak elvétve élnek a munkanormák eszközével. Némilep kedvezőbbre színezi a képet, hogy 1977-hez képest valamelyest emelke­dett a teljesítménybérben foglalkoztatot­tak aránya ía szóban forgó elemzés 24.5 százalékot rögzített), ám itt is van kivétel­az építőipar, kétszeresen is kivétel: ma is itt a legmagasabb a munkanormák alap­ján teljesítménybérrel fizetett dolgozók száma, annak ellenére, hogy ez a szám évek óta — s most már tendenciaszerűen — csökken. Az elemzés nem rögzíti a je­lenség okait, feltehetően azért sem, mert e jelenség ésszerű okokkal aligha magva­rázható. Ha valahol, akkor aztán az építő­iparban igazán nagv jelentősége lenne a — minőségi előírásokkal kombinált — tel­jesítménybérezésnek. már csak azért is. mert a teljesítménybérezés lénvcgében utal a végzett munka • szervezettségére is. Ennek alanián okkal feltételezhető, hogv a nagy beruházásokkal korszerűsített épí­tőiparunk szervezettségi színvonala évek óta változatlanul alacsonv. (Ezt egyébként eevéb. és sokkal jellemzőbb tények is megerősítik ...) Az általános helyzetkénhez még annvit. hogv a munkanormák alanián fizetett dolgozók aránya feltűnő módon növeke­dett a kohászatban az éoítőanvag-ioar­ban. a vegyiparban, valamint a szállítás­ban. A részletadatok megintesak elgoodolkoz­tatóak. A teljesítménybéresek túlnyomó többsége (a könnyűiparban például 82 százaléka, a gépiparban 75.5 százaléka) az úgynevezett alapfolyamatokban dolgozik. Tehát, olyan — részben gépi — munkahe­lyekon. ahol viszonylag nagyobb a tech­nológiai rend. viszonylag szervezettebb a munka. hellyel-közzel szervezettségi kényszerpálya is felfedezhető, egyszóval: ahol valami nyoma van az ipari szervezett­ségnek. S ebből a szempontból siralmas a kiszolgáló, a kisegítő munkahelyek álla­pota. Nem véletlen, hogv az itt dolgozók­nak mindössze 5—7 százaléka kapja tel­jesítménye szerint a fizetséget. E mun­kahelyek gépi felszereltsége, szervezettsé­ge és rendje, technológiája és fegyelme olyan, hogy gyakorlatilag nincs mód meg­alapozott teljpsítménynormák megállapítá­sára. Tehát nincs mód a teljesítménybére­zésre sem. annak ellenére, hogy az ipari foglalkoztatottak közül hihetetlenül sokan dolgoznak a kisegítő folyamatokban. A KSH nemrégiben végzett egv nemzet­közi összehasonlítást s kiderült, hogy ná­lunk kétszer annyi fizikai dolgozót fog­lalkoztat a szállítás, mint például az NDK-ban. Miért is ne? Amíg a fuvarozó­vállalat diktál a fuvaroztatónak, s nem fordítva, addig nyilván egyre több válla­lat rendezkedik be arra, hogv s^ját szál­lítórészlegével fuvaroztasson. Draga. gaz­daságtalan, de legalább biztos megoldás. Egyébként nem véletlenül idéztem a könnyűipari 82 százalékot az imént. E 82 százalékarányú munkástömeg mellett nemhogy csökkent, hanem növekedett a primitív munkakörülmények között -dol­gozó kisegítőmunkások aránva. jóllehet, az iparág az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb jelentőségű rekonstrukciójának volt a színtere. De ugyanez mondható el például az éllemiszeriparról is. M indez pedig még mindig csak kí­sérőjelensége a normák és a telje­sítménvbérek alakulásának. A leg­nagyobb — és a legjellemzőbb — gond. hogy a munkanormák — a legtöbb helyen — változatlanul afféle bérszorzók Már­pedig a norma — s ezt minden alapfokú tanfolyamon tanítják — elsősorban szer­vezési eszköz. Vannak is bizonvos adat­rendszerek. amelyek jól használhatók a létszámszervezésben, a gyártás-előkészítés­ben, vagy éppenséggel a termelésirányítás­ban. Ezeket azonban nem használják. S mert ez ősrégi gond. talán ideje lenne mélyre ható vizsgálódást kezdeni arról, hogy miért nem. Talán nem ártana az egész kérdést a bérszabályozás szemszö­géből megközelíteni, mert még senki nem bizonvította cáfolhatatlanul, hogv a bér­szabályozós tág teret enged a teljesítmé­nyek növekedésének. S ha netán e vizsgálat során szűkös, szigorú bérszabályozási korlátokra buk­kannának. akkor be kellene látni, liogy e korlátok lebontása nélkül a teljesítmény­bérezés. mint hatásos és racionális ösztön­zési eszköz, csupán fikció. Vértes Csaba MEDIKÉMIA ISZ Mit ajánlunk azoknak, akik OTP ifjúsági garzon­lakásokat kívánnak vásárol­ni? Mindenekelőtt takarékos­kodjanak. Erre a célra ajánl­juk az ifjúsági betétet, ame­lyet születéstől 35 éves ko­rig köthetnek maguk a fia­talok, de lehetőségük van erre szülőknek, rokonok­nak stb. is hozzátartozóik részére. Az ifjúsági be tél olyan egyedülálló betétfor­ma, amely az életben való elindulást, a pályakezdést, a lakáshoz jutást hivatott elő­segíteni. Lényege a rend­szeres. havonkénti meghatá­rozott összegű takarékosko­dás. Lehetőséget ad a havi betétösszeg emelésére is. Je­lentős, 5-j-l °0 prémiummal megemelt kamatot is élvez a betéttulajdonos, és ugyan­annyi hitelt kap, mint ami­lyen összegű a betétje, amelynek, felső határa 70 00U Ft. Fontos tudni, hogy csak enné! a formánál élvez a tulajdonos olyan kedvez­ményt is. hogy a hitel be­számít lakásvásárlás esetén a kötelező saját erő pénzössze­gébe. Tanácsoljuk, hogy az igénylók a KlSZ-alapszerve­zelekben jelentkezzenek most ifjúsági garzonlakásra — akkor is. ha már korábban a lakáshivataloknál lakás­igényüket elismerték. — A KISZ-szervezetek legké­sőbb 1981. december végé­ig összegyűjtik az igénylé­seket. és a fen említett úton. a tanácsi szervekkel együtt sorolják igényüket, s így megszületnek a kiutalások­ezt követően pedig létre­jönnek a szerződések. DR. PERJÉSI LASZLÖ, az OTP Csongrád megyei igazgatója Új termékek Az Arktika hidegindító ön­magában nem újdonság. Ko­rábban azonban csak a sze­mélygépkocsikban használ­ták, s hamar megkedvelték az autósok, akiket a jármű téli indításával kapcsolatos küzködéstől kímélte meg a szegedi Medikémia Isz ter­méke. Nemrég elkészült az a változat, fimelvet az Iknrus­autóbuszok. illetve a MÁV Diesel-mozdonyainak indítá­sakor használhatnak. Az Arktika * hidegindító család az őszi BNV-n vásárdíjat kapott. Ez a termék megtakarítást jelent a népgazdaságnak, mert importot helyettesít. Az új töltési eljárással. mely­nek során szén-dioxidot használnak hajtógázként, vagy tíz forint költséget ta­karít meg a szövetkezet. Jól jár a vásárló hiszen más­félszer annyi vegyszer fér így egy-egv dobozba. S ami ma már szintén nem mellé­kes: a szén-dioxid nem szennyezi a levegőt. aho­gyan a spray-k korábbi ne­mesgáz-hajtóanyagai. A Medikémia úgy él a köztudatban, mint autóápo­lási cikkek gyártója: ebben a ..műfajban" van egy valódi újdonságuk is, a CRC-ben­zinadalék. amely tökéletes égést, optimális energiaát­alakítást biztosít. Tisztítja az üzemanyag-rendszert, a por­lasztót. a szelepeket, oldja a lerakódott szennyeződéseket. Csökkenti a kopást, védel­met nyújt a porlasztó elje­gesedése ellen. Használatával gazdaságosabban üzemeltet­hető a kocsi, kevésbé szeny­nyeződik a környezet. Nemcsak az autóápoláshoz szükséges vegyi anyagokat készíti a szövetkezet. ha­nem minden olyasmit, ami­ben üzletet látnak. ígv szü­letett az OFOTÉRT-tal együttműködve a szemüveg­tisztító. s most a velúr- és nubukbőrök ápolására alkal­mas. víz.lenerpető spray. Ezt a készítményt a pécs bőr­gyárral közösen ..találták ki". Gyakori vásárlói pa­nasz volt. hogv nincs mivel tisztítani a bőrcipőket, bőr­kabátokat. gyakran átáznak. Niagara fantázianéven kerül forgalomba a víztaszító per­met. amelyet az igényeknek megfelelően, sokféle színár­nyalatban állítanak elő. A Medikémia Isz dinami­kusan fejlődik: idén több mint 40 százalékkal termel­nek többet, mint az elmúlt esztendőben. Növekszik ex­portjuk, s a hazai piacon is egyre nagyobbak az igények termékeik iránt. Sikerük tit­ka egyszerű: rendre megta­lálják azokat az árukot. amelyek kelendőek a piacon, gyorsan, jó minőségben ké­szítik és szállítják őket. Alumínium térelemek Kétezer-kétszáz négyzet­méteres új alumínium csar­nokban kezdték meg az alu­mínium lakótél-elemek töme­ges gyártását a Hódmezővá­sárhelyi Fémipari Vállalat mindszenti gyárában. A csar­nok és a benne készülő ter­mék az Alumíniumipari Tröszt áltól kifeilesztett új­donság. Az épület teteiének úgynevezett dongaíves kiala­kításával feleslegessé vált a hagyományosan alkalma­zott. költséges acél tartó­szerkezet. A tizennyolc mé­ter fesztávolságú tetőido­mok. valamint az oldalfalak, s az ojtók. ablakok egyaránt alumíniumból készültek. A gyárépület három hónap alatt összeállítható, szükség esetén gyorsan áttelepíthető. A csarnokban gyártott ter­mékek, az alumínium tér­elemek érdekessége, hogy belőlük tetszés szerinti mé­retű és rendeltetésű épületek készíthetők el. rendkívül gyorsan. Az alumínium le­mezes. középen hőszigetelő anyaggal ellátott — szend­vicsszerkezetű — térelemek kiválóan alkalmasak isko­lák. felvonulási épületek, garázsok építésére. Az úi üzemcsarnokban évente 1200 ilyen, tizenhat négyzetméte­res térelem készül. Bormúzeum Badacsonyban Badacsonyban, a bazaltszik­lák szomszédságában a Ba­dacsonyi Állami Gazdaság bormúzeumot rendezett be. használati tárgyak, eredeti dokumentumok, fényképek és grafikonok adnak szinte teljes képet a bortermelés 2 ezer évéről, a történelmi borvidék múltjáról. A bor­múzeumot sokan látogatják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom