Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

4 Vaumat), 1981. november 22. Hz új betegbeutalási rend eddigi tapasztalatai Van, aki tavasszal az új- az intézmények rengetegé- A fekvőbeteg-intézetektől ságból értesült a betegbeuta- ben? Az úgynevezett területi természetesen nagy szervező lá* új rendjéről, * van, akit elv. Miként az alapellátás- munkát Igenyelt az, ho;4v ele­azóta u kényizer lamertetett ban már korábban megváló- get tegyenek a betegbeula­meg vele. Rzért hát csak sult: kl-kl a lakóhelve »ze- lás új szabályainak. Hogy emlékeztetőül: az egéazsóg- rlntl körzeti rendelőt, illet- mindennap fogadóképesek le­ügyl miniszter 1000-ban kt- ve az ott dolgozó orvost ke- gyenek, állandó ügyeletes adott utasítása alapján a tne- resté föl betegsége esetén, csoportokról kelj gondos kod­gyei tanács vb egészségügyi tavasz óta az állcndó lakcím niuk, vendszeresen feladato­| határozza meg. kit. mali tik kat kapnak a laboratóilu­Mgvógyá'zati ellátást nyújtó mok, az EKG stb. Május óta fekvőbeteg-intézménynek kell a felügyeleti szervek több­osztálya is kidolgozta az új betegbeuta'ásl szabályzatot. MUpeiiátá*, ••• PVB W Járó betegek szakellátása és fogadnia szükség esetén. A ször is "értékelték az új rend­a fekvőbeteg-ellátás együtt- várost és a Járást — az l-es szer szerint működő íntéz­működésével biztosítja az és II-e« belklinika, valamint mények munkáját. A tapasz­egészségügyl hálózat, hogy « kórház agyainak száma talat kedvező: kulturáltabb minden beteg ember kellő alapján — három részre lelt a betegellátás. Míg kü­ldőben az egészségi úllapotá- osztották. A területhatárok lábban az úgynevezett ..men­nak legmegfelelőbb Intéz- jelzik, hogy az ott élő lakos- tős naookon" az i, számú ménybe kerüljön. Tehát, ha a körzeti orvos — adott fel­tételei között — nem tudja körzeti rendelőben kellóképpen megvizsgálni, fölvilágosítást.) gyógyítani betegét, beutalja a Járóbeteg-szakellátásra vagy gondozóintézetbe. Ha az ság melyik intézményhez belklinikán 28 beteget vizs­tartozik. (A betegek erről a gáltak meg. nzótu átlag csak kapnak o-at. A H. számú'belklinikán Ir Javultak az arányok: 38— .^eredményes kezeléshez Itt téem udottak a föltételek, vá­rosunkban további út vezet Ml az előnye a beteubeuta­•júj rendjének ? Elsősor­ban az. hogy „sok bába közt nem vész el a gyerek". Azaz: a körzeti orvos, mint a terü­40 helyett Jelenleg '8—10 be­teg fordul meg ott. A kór­ház belosztályárt ls csökkent, a betegforgalom. Mindez nemcsak a szervezettségnek köszönhető, hanem annak ls tanács kórházának Immár ÍZÍ,0™**/? hogy a körzeti orvosok meg­U( -IX „x..x-, A x. be betegeiket. a nelyoen klinikájára. A betagbeutalás " LTLxl?f.. megoldható feladatokat mi­ü) rendjével kapcsolatos ed- í^iVot"^ az m Izathez guk ellátják, -N-I „L-ZI W. T/„-_ főorvosok is az intézethez tartoznak. Az addigi tapasz- Tavasszal azt írtuk: mint talatok máris sok dicséretes minden újat. a beiegbeuta­példát szolgáltatnak; kezd lás módosított rendjét is el általánossá válni, hogy a kell fogadniuk, meg keli .„._x._- körzeti orvos telefonon vagy szökniük nz érintetteknek, az. MMHs^^nmMtd^MMéfe személyesen érdeklődik kór- egénzségiigvl dolgozóknak és épllltsége , ^ymrnüködiee ^^ k[Mkára ki,mt bete- a betegeknek martint. Fél ge állapota felől. De a kör- esztendő ..tanulóidő*' után zeti orvos tartia kezében az sem árt nekünk, betegeknek időközben különböző iptéz- és beteejelölteknek ismét 1ól I ményekben „vándorló" beteg eszünkbe vésni: a város há­ESFS&H SKKK van 'a kUnücák részben szintén alakulásáról. Előny M IJJgJ* ilven feladatokat látnak el, meg az is. hogy a területi melyikhez tartozunk, Előtör­de emellett bizonyos speciális elv kizárja: ugyanazzal a dúlhat, hogy előzetes beutn­szakokon megyei, regionális betegséggel valaki más fek- lást megkerülve kényszerü­vőbeteg-lntézménybe kerül- lünk kórházba vagy a klini­jön, oda, ahol még nem is- k*k valamelyikébe! egyesített belgyógyászati osz tál vára. és a SZOTK két bel digi tapasztalatokról dr. Vár konyl László főorvos, a vá­rosi tanács vb egészségügyi ostyának vezetője tájékoz- ^no^l^hogy szavatolta, hogy ki-kt a leg megfelelőbb kezelésben ré­szesüljön. Éppen ezért mind egyik Intézet feladatait pon nek is eleget tesznek. S mi u biztosíték hogy a beteg ne vesszék el merik. arra. eh. A esem ' , • 1 ' Textilesdiákok parlamentje Pergő vita, érdemi hozzászólások A textilipari szakmák nem Ják kicserélni a tantermi egyiket kötelezően választa­tartoznak a legnépszerűbb bútorokat, valamint a kollé- nl kell... foglalkozások közé — leg- gium berendezéseit. Am az A hat-hét órás tanítási na­alábhis az általános iskola- iskola magyaragt egyi tábo- pokat ls szóvá tették a dlá­sok körében. A József Attila rában már sikerült elkészí- kok, a bevezetésre kerülő öt­sugárúti textil!pari szakkö- leni uz elektromos hálózatot napos tanítási rend ürügyén, zépúkolában idén és az el- é« megoldották a vízellátás Mint mondták, egy hatodik múlt két évben mégis némi gondját is. órában megtartott matema­tuljelentkezést tapasztaltak. A tanulók irdekelt az is- tikaóra a "félsz netovább­VÓneki Gyula igazgató a de- *, d"áktanöCs m!nden tel j" ma »• Egyébiránt trófa­mográíUi hullám csúcsával tületl fónlmon MWlsrihetl ?a?.megjegyezhetnénk, azis­magv arázza ezt, de blzonyá- ."hoL wukat avakoro hat- külakbfln uz a legrosszabb, ra köszönhető azoknak az a £ogy „ oeriő vita hozzá- hogy . tanulni kell. Am ha a iskolanépszerusitő toborzó Q J?,h% l,WderültSzü- textílesdlákok az órákon ls körűteknek ls, amelyeket » *Eak szó- olyttn aktívak fe,k<^ül­nyolcadik éve végeznek a Tásra a küldS A kollé- tek' mint 8 P«l«n®ntan vol­"-k-''-ratánpótlás érde- U^önytek váSít vS mfnt. kében. Ebben a tanévben ^ gzprgalmaZt4k, valamint a közel 300-an tanulnak leve- fűtés melegvíz-szolgálta- pa lamente.n tettek akkor lezo tagozaton. s ugyaneny- JJ* ?Tevoss£™ ny 5" rZ* a aPÁ üt a legégetőbb gond, mert més ez a ..legrosszabb 'l ' pali oktatásban. Fono-szövő. BZ eUvult yízvezeték-rend- M' K es kötoszakmák közül vá- g7er mlatt Q ,ányok tusolól laszthatnuk a diákok, akik gzeptember óta használha­dicseretes módon az erettsé- tatIanok. Tanárok, diákok gi bizonyítvány megszerzése egVelértettek abban, hogy az utan nem fordítanak hátat ^ közhMznú mezőgazda­az iparnak, 78 százalékuk a gA , munkára a munkaadók­szakmaban marad. Pedagó- nak ,obban fel keU készülni, guhkörökben vitatott ugyan, h|R7en a munkát ldén is a hogy többet ér-e a régi tóch- 3z,rvez9tlenaéc hátráltatta nikusi bizonyítvány helyett leglnk6bb Felvetették, hogy az érettségi, a 36 tagu tan- e drágábbak a kiránöu­teatttlet ma ls csak azt te- l6gok ,aggan allg lehet heti, hogy minél K nvonala- megfízetni a költségeket, pe­sabb, korszerűbb Ismerete- d, a közösségi élet egyik ket nyújtson diákjainak. S ,ef,naeyobb kohéziós erejét hogy az iskola demokratikus Jelentík Aiaposabb tájéko­szellemére mennyit áldoz- zódálga, lg aU(-alig lehet ól­nak, az a hét közepén ren- ,.sdtl szállást és járművet ta­dezett parlamenten méretett látni, s egyre kisebbek az esélyek. Az építőtáborokkal * . .A B kapcsolatban érdekes javas­Az Igazgató beszámolójá- hang20tt el. A diákok ban eloszor emlékeztetett . azokra az oktatási segédesz- szívesen dolgoznának textil­közökre. modern szerszá- ipari profilú táborban, ha ^ mokra, kötő- és szövőgépek- ienne. Kiderült a vitából az ^ ra, amelyeket az eltelt Idő- (g hogy a két fakultatív "^lehe^Sck^üköseto tantárgy inkább kőtelező, A szűzbeszédtől a díszdoktori diplomáig Az újsághír rövid és ünne­pélyes: „A Szegedi Orvos­tudományi Egyetem tanácsa dr, Lajtha László professzort, a manchesteri egyetem Pa­termn Laboratóriumának igazgatóját kimagasló nem­zetközi tudományos érdemei­nek elismeréséül, valamint a kel egyetem, közötti együtt­működés fejlesztéséért JJono­ris causa díszdoktori kitün­tetésben részesíti." B sorok fnöpütt több mint négy év­tizedes tudományos kutató­munka, céltudatos és lényeg­re törő életpálya húzódik meg. Lajtha professzor mg a világ egyik legismertebb her­matológusa és onkológusa, laboratóriuma e speciális tu­dományág kisugárzó erejű, nemzetközileg elismert mű­helye. Szegedhez immár éle­tének. munkásságának két nagyon fontos eseménye fű­ződik. Talán á sors véletlen­je, hogy Szegeden mondtam el tudományos pályám szűz­beszódét. Negyvenegy éve, amikor a Budapesti Orvostu­dományi Egyetem Élettani Intézetében dolgoztam. Sze­geden tartottá ülését az élet­tani társaság. Itt mondtam el életem első tudományos hozzászólását, Most pedig, négy évtized múltával az egyetemek által adományoz­ható legmagasabb kitünte­tésben, a Hoporls causa dísz­doktori elismerésben rés/e­iültem. Természetesen köz­ben voltam néhányszor eb­ben a városban, részint mart találkozni szerettem volna kiváló kollégáimmal, részint mert szeretem figyelemmel kisérni azoknak a tlutal ku­tatóknak ármunkáiét, akik ösztöndíjasként manchesteri laboratóriumomban dolgoz­tak. Szeretem ezt a várost, nemcsak az első fellépés ro­mantikus emléke miatt. Ki­vételesen jőriek.,tartom az it­teni tüdomín'voR fáét at­moszféráját. hisz a világ sok ^evetemét Ismerve tudom, hogy olyan helyen, ahol sok 'a primadonna, nehéz meg­őrizni a harmonikus légkört, munkára serkentő hangula­tot, a kölcsönös bizalmat és együttműködést, Mindennek Szaeeden érezni nemcsak a tradícióját, de mai erejét l». — Említette, hogy figye­lemmel kiséri a fiatal szak­emberek munkáját, Ennyire fontosnak tartja a tudomány­ban a személyes kapcsolato­kat? — Rendkívül fontosnak tartom. S erre kiválóan al­kalmas sok meglevő ösztön­'díj-lehetőség. A manchesteri és a szegedi egyetemek kup­raolata révén a Paterson La­boratóriumban sok tehetséges fiatal szegedi kutató is is­merkedik az új technikákkal, módszerekkel, És egymással is. hisz az én Intézetem egy internacionalista központ, ahol egvütt dolgozik japán olasz, magyar. Indiai, angol szakember, ök. ösztöndíjuk leteltével, nemcsak az isme­reteket viszik haza, de az Is­meretségeket. barátságokat is. Aztán találkoznak nem­zetközi kongresszusokon, így Mezőgazdasági brigádok meyvsi vetélkedője hász Gyula Művelődési Köz­pontban. A 12 csapat ver­sengésének tenúla volt dr. Dobi Ferenc orszáegvűlés! képviselő, a MEDOSZ főtit­kára ls. A zsürl elnöke dr. Szakács Kálmán egyetemi tanár volt (akinek Mező­gazdasági munkás-érdekkép­viselet című könyvéből ké­s 'így csak fokozatosan tud- mint választható, hiszen szültek — egyebek között — A 78 éves földmunkás­mozgalom tiszteletére szer­vezték meg Csongrád me­gyében a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok szelleml vetélkedősorozatát. versenyzők), látékvezetője Vőneki Mlhálu. Szóbeli ég írásos válaszok, a vlllámkérdésekre és a li­cltjétékra adott feleletek, a keresztre Itvénv megfejtése melynek döntőiére tegnap é, a után aiakult kl a került sor Szegeden, a Ju- végső sorrend. Első lett a DJSFAG Műszaki brigád la. második a Pankotai Állami Gazdaság Symbol brlgádla. harmadik a Szegedi Állami Gazdaság Komarov brigád­ia. Az öt szegedi és hét megyei szocialista brigád 3—3 főnvt csapatainak ki­tűnően szervezett, izgalma­vetélkedőiét Sulyok József. a MEDOSZ megyei titkára nyitotta meg. kapcsolódhatnak be a nem­zetközi tudományos élet vér­keringésébe. — A daganatos betegségek­kel foglitkozó tudományos kutatásokat melyekkel a professzor úr és esonortja is foglalkozik — a világ im­már türelmetlen kíváncsiság­gal figyeli. Hopym ítéli meg a herm"tológlni és onkológiai kutatások mai helyzetét? — Izgalmas fázisban va­gyunk. Bátran kijelenthetem, a probléma héla repedezik. Tíz-tizenöt esztendeje még sötétben tapogatóztunk, az egész kérdéskört szilárd burok zárta el előlünk. Ma már sok mindent tudunk például a leukémia gyüitő­névvel jelzett betegségekről. Az alapkutató* k é- • terá­piás módszerek együttműkö­désének erédmfenvekóni si­kérült megrepesZtent ezt u burkot. A gyermekleukémU bizonyos fajtált már gyógyí­tani tudjuk, a felnőttkoria­kat pedig egyre Inkább meg­ismerjük. Az utóbbi három­négv esztendő e területen nagvon sok eredményt ho­zott. s hiszem, hogv öt-hét év múlva már újabb sike­rekről számolhatunk be. En­nek okn, hogy paralell folyik az alapkutatás és a klinikai Munka, s a szellemi közleke­dés a hermatolőgla művelői között e két területen — ép­pen, mert félig laborhoz kö­tött — könnyebb volt. mint másutt. Prófétálni buta do­log. de meg lennék lepődve, ha egy-másfél évtized múl­tán u leukémia még mindig oly nagy probléma volna, min* napjainkban. Nem nagy és látványos áttörést várok, de az ellenállás folyamatosan megszűnik. mmn" — Az intcrdiszciplinaritás az ilyen műszerhez, technikai eszközhöz kötött területen, mint a hermatológiai alap­kutatás, Igencsak nélkülözt-e­tcl len. Va jon hogyan tá jéko­zódhat egy-egy speciális te­rület szakembere a tudomá­nyok sokaságában? — A szlntettzálóképesség­hez nem kell ezermesternek lenni. Nem kell ezer techni­kussá válni ahhoz, hogy fon­tos kérdéseket tehessünk fel, valamilyen szakterületen el kell mélyülni, mert aki ezt nem teszi, elveszti érzékét arra, hogy njl ls 0 mélység. Ügy érzem, a tudomány nyelvét kel! érteni, nem minden részletét. Fontosnak tartom a megérzést, az Intuí­ció képességét ls. Tehát a biológiai érzékenység a régi orvosi iskola széles alaptón megteremteni nzokat a felté­teleket, amelyekkel előre-le­het lépni a tudományban. Megadja azt a nyelvet, ami­vel mlndeRylk diszciplínát meg lehet közelíteni. — Hogyan értékelt egv külföldön tevékenykedő ma­gvar tudós a hazai elisme­rést? — Akárhová |s kerül nz ember a világban, akármer­re sodorja ls az élet. s akár­milyen magasra Jut is. gyö­kereit sohasem veszítheti el. Ez B mostani kitüntetés még erőtelesebb szálakkal kőt szülőhazámhoz, ez a megha­tó megtiszteltetés erósttl a szegedi, a budapesti, a deb­receni, n pécsi egyetemmel meglevő kapcsolstainkr-t. 5 tulajdonképpen híradás ar­ról. hogv nemesek én gon­dolok sokszor Magvarország­ra. de ez itthonlak is én­rám. T. U Az államigazgatásban dolgozóknak Iffúsági szakmai nap A KISZ Központi Bizott­ságának kezdeményezésére az idén_már harmadik alka­lommal rendezik meg az or­szágos áliamieazgatási és igazgfitásügvl Iffúsáai napo­kat. Ehhez kaocsolódva a KISZ Csongrád megyei és a Makó városi tanács KISZT bizottsága tegnao. szomba­ton állanilgazgatási Ifjúsági napot rendezett Makón. A városi tanács díszter­mében rendezett megnyitó­ünnepségen Bódi György, a KISZ KB tagja, az Ifiúaágl szövetség megyei bizottsá­gának első titkára, köszön­tötte a megve városaiból és településeiből egybegvűlt Ifjú szakembereket. Mint elmondta e rendezvény se­gít abban, hogv az állam­igazgatás területén dolgozó fiatalok kapcsolatot talál­hassanak egymással. A szak­mai kérdések megvitatása mellett lehetőség nyílik ar­ra ls. hogy tapasztalatalkat kicseréljék. Ezután dr. Kolláth György, a Mlntszte-tnnácé Tanácsi Hivatalának főosz­tályvezető-helyettese tartott előadást „A bürokratizmus tanácsi igazgatási össíefüg­jései" címmel. Említésre érdemes megállapítása — többek között —. hogy a hürokrác'a tántalala lehet a hiánygazdálkodás, vagy akár egy-egy gazdálkodó „zerva zet monopolhelyzete. UegzéH a rossz értelemben mondott hlvatalnolfszemlélet kialaku­lásáról ls. nmelv snfnor még fellelhető az állam­igazgatásban. A résztvevők ezután meg­tekintették a József Attila Muzeumot, matd Kasznár József, maidal-énekes műso­rát hallgatták meg. Ezt kővetően az állam­igazgatási munkakörökben elhelvezkedő fiatalok • Hely­zetéről Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyet­tese tartott előadást. Dél­után nyolc szekcióülésen hallgatott előadásokkal és azt követő beszélgetések so­rán bővíthették a fiatalok szakmai Ismereteiket. Olvan fontos kérdések szerepel­tek napirenden, mint példé­ul a gyermek- és IfHiságvé­dtlem. amelvről dr. Házi •Lajos, a meévei tanács svámüsvi főelőndóta tartott előadást. Ugyanilyen érdek­lődés fogadta a kluaiétftási eljárás tapasztalatéiról szó­ló beszámolót Illetve a ta­nácsi informatika témakö­rét. A szekcióülések befetezé­se után kulturális műsor köve'kezett. maid Szabó G. László összege-te a megyei államigazgatási ifjúsági nap tapasztalatait. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom