Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-21 / 273. szám
Szombat, 1981. november 21. 3 itasi muszáj! Egyeztető tárgyalás a szegedi színház ügyében Amióta körülkerítették a Szegedi Nemzeti Színház épületét, azóta minden arra járó tudja, hogy a több mint egy évtizede napirenden szereplő felújítási szándék komoly szakaszához érkezett, de amióta azt is tapasztalja, hogy a kerítésen belül szinte semmi nem történik, sejti, kemény huzavonák lehetnek mögötte. Tegnap délelőtt a városi tanács épületében a felújításban érdekelt beruházó, tervező- és építővál!alatok képviselőinek részvételével egyeztető tárgyalást tartott dr. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. Csongrád megye és Szeged párt- és tanácsi testületeinek vezetői is ott voltak a tanácskozáson. hisaen a színház felújítása kezdettől fogva a legszorosabb ért-elemben vett közügy. Az eredetileg kitűzött határidők irreálissá váltak, a műszaki átadás újabb időpontja 1985. május 30. E szerint tehát 1985 szeptemberében ismét nagyszínházban kezdheti az évadot a szegedi társulat. Ahhoz azonban, hogy ez a határidő megmásíthatatlanul tartható legyen, az egymás munkáját kiegészítő vállalatok pontos együttműködésére van szükség. Tegnap délelőtt egyértelmű döntések születtek arról, hogy a harmadik építési ütem tervei ennek az évnek a végéig mindenképpen elkészülnek, és januárban kiegészülnek az Ausztriából származó színpadi szerkezetek beépítési tervével is: Az átépítést bontások előzik meg, öreg épületrészeknél viszont meglepetések mindig adódhalnak, úgy határozott tehát a koordinációs bizottság, hogy ezt a munkát mindenképpen gyorsítani kell, nehogy 'egymást akadályozzák emiatt később az alvállalkozók. A fölújításban közreműködő vállalatok képviselői sorban nyilatkoztak ép részletkérdéseket tisztáztak. Végeredményben semmi olyan akadály nem merült föl, ami a tényleges munka megkezdését akadályozná. A DÉLÉP hozzáfogott a fölvonulás előkészítéséhez, emberei januártól már dolgoznak az épület belsejében. Még nem tisztázódott, hogy az ablakok fémből vagy fából készüljenek, de a vita hamar eldől, ez az építést nem hátráltatja. A határozottságra elég egyetlen bizonyítékot említenünk: a miniszterhelyettes azzal zárta be a tanácskozást, hogy 1982 májusában újabb koordinációs megbeszélést tartanak, de akkor már — ha szükség lesz rá — a számonkérés is megkezdődik. Brutyó János köszöntése Brutyó Jánost, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnökét több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként — hetvenedik születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést pénteken a Parlamentben LosOnczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke adta át Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. NÉ. meth Karoly a Központi Bizottság titkára, az MSZMP , Politikai Bizottságának tagj ja. és Somogyi Imre, a Közj ponti Ellenőrző Bizottság tit| kára. 1 A kitüntetés átadása után | az MSZMP Politikai Bizottsága Brutyó János tiszteletére ebédet adott, amelyen résztvettek a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság titkárságának tagjai. A Központi Bizottság nevében Kádár János, a Központi I Ellenőrző Bizottság nevében ; pedig Somogyi Imre köszöní tötte Brutyó Jánost. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Brutyó Jánost a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti testvéri barátság és együttműködés erősítésében szerzett érdemei elismeréséül. hetvenedik születésnapja alkalmából a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki. A Szegedi Orvostudományi Egyetem tanácsa ünnepi illést rendezett tegnap, pénteken déiben az egyetemek központi épületenek aulájában. A Himnusz elhangzása után dr. Petri Gábor akadémikus, a SZOTE rektora bejelentette. hogy az egyetem tanácsa dr. Lajtha László professzort, a manchesteri egyetem Palarson Laboratóriuménak igazgatóját kimagasló nemzetközi tudományos érdemeinek elismeréséül. valamint a két egyetem közötti együttműködés fejlesztéséért díszdoktori kitüntetésben részesíti. A kitüntetett életrajzát és tudományos pályáját dr. Földes Vilmos egyetemi tanár, az általános orvosi kar dékánja ismertette. * Dr. Lajtha László 1920foan született Budapesten. 1942-ben kapta meg orvosi diplomáját a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, melynek élettani intézetében dolgozott 1946-ig. Hamar megmutatkozott az aktuális problémák iránti iogékonysága, több. jelentős visszhangot kiváltó közleményt írt Rusznyák István profeszszorral közösen. Elnyerte a British Council ösztöndíját, s »égy évet Oxfordban töltött. Ekkor kötelezi el magat a hernatoiógiávwl 1951-ben készíti el a doktori disszertációját. Ennek alapján hívják meg a Chureili Hospitál Radiobiológiai Laboratórium vezetőjének. Itt kezd foglalkozni a radioizotópok alkalmazásával és onkológiai kérdésekkel. Két évet tölt a Yale Egyetemen, ahol elsősorban farmatológiai problémákat vizsgál. 1962 óta a manchesteri egyetem Paterson Laboratóriumának igazgatója, 1970 óta a manchesteri egyetem experimentális onkológiai professzora. Dr. Lajtha László profeszszornak mintegy 250 tudományos közleménye. több könyve jelent meg. A világ egyik legismertebb hermatológusa, onkológusa. Egzakt citológiai, biokémiai, biofizikai módsaereken alapuló kwSzabályozók V ilágszerte lassúbbá vált a gazdasági növekedés, egyre erősödik a konkurrenciaharc, jelentősén változnak a termelés és fogyasztás szerkezetének összetevői. Ezeket a tényezőket szokás összefoglalóan megváltozott világgazdasági feltételeknek nevezni. Az eddig elért anyagi jólétünk nagyrészt attól függ, hogv a vállalatok milyen termelési és értékesítési politikát dolgoznak ki ilyen körülmények között: A vállalati politikát a gazdasági szabályozás mindenkór érvényes rendszere irányítja. Nem elég csak biztatni a minőségi teljesítményekre, a nemzetközi versenyképesség növelésére. Olyan szabályozókat kell kidolgozni, amelyek segítik és kényszerítik a termelőket, hogy megtalálják az újhoz való alkalmazkodás könnyűnek nem nevezhető útját. Egyre következetesebben érvényesülnek az 1978-tól kialakított tervezési és irányítási elvek; a központi irányítás és a vállalati önállóság hatékony összeegyeztetése, a pozitív kibontakozást segítő konfliktusok tudatos vállalása és tervszerű feloldása. Ezek figyelembevételével kell megvizsgálnunk a gazdasági szabályozók eadig ismertté vált módosításait, a népgazdasági irányításban és a gazdaság szervezeti rendszerében bekövetkezett és folyamatban levő változásokat is. Az 1980-as évekre kidolgozott gazdasági szabályozók íő jellemzője, hogy a válíalatainkat a külgazdasági egyensúly javítására ösztönzi, a lakossági fogyasztás és a beruházások szinten tartása, illetve minimális növekedése mellett. Nem kívánjuk az 1982-rre érvényes gazdasági szabályozókat részletesén ismertetni, de a legfontosabbak várható hatását érdemes áttekinteni. A termelői árintézkedések közül az energiahordozók áremelése a legjelentősebb. Ez a szállítási és a személyszállítási költségekkel való — a korábbi évekhez képest — sokkal takarékosabb gazdálkodásra ösztönöz. A jövedelemszabályozás módosulása erősíti a nyereségi érdekeltséget, ugyanakkor a hatékonyság fokozására serkent. A háromszázalékos bérjáruléknövekedés és a bérfejlesztési lehetőségek szigorítása kettős célt szolgál. Egyrészt növekedik az államháztartás bevétele, másrészt ahol valóban nagyobb nyereséggel dolgoznak, ott nagyobb jövedelem képzését teszi lehetővé. Az újítások anyagi ösztönzését segítő módosítás a korábbinál nagyobb lehetőséget ad a szellemi tartalékok kihasználására vállalati szinten is. Ezt célozza az újítási díjakhoz kapcsolódó progresszív nyereségadó elmaradása. Ezzel a:-, intézkedéssel a szakemberek rövidesen választ kaphatnak arra a sokat vitatott kérdésre is, hogy az újítómozgalom országosan tapasztalt megtorpanásában valóban az anyagi ösziönzés hiányossága-e a ludas? Nagyon fontos a beruházási tevékenység feltételeinek szigorítása. A vállalatok nagy része még mindig kizárólag beruházásokkal akarja távlati fejlődési lehetőségét biz* jsítani. Ez a korábbi évtizedekből megmaradt gyakorlat beidegződése, amikor még mind a hazai, mind pedig a külföldi piac szinte kizárólag mennyiségi igényeket támasztott a termelőkkel szemben. Nem számított, hogy az új beruházásokkal létrehozott kapacitások milyen költséggel állítottak elő termékeket, mert azt a fo. gyasztók megfizették. A bevezetőben felvázolt körülmények viszont csak a jövedelmező fejlesztések megvalósítását indokolják. Erre ösztönöz a kötelező tartalékalap ötszázalékos növekedése is. A fejlesztési tevékenység merlegelésre késztető hatását erősíti az a korábban hozott intézkedés. amely az építési adó mértékét 18 százalékról 20 százalékra emelte. A legjelentősebb változásnak a brfzisszemlélet gyengülését tartjuk. A jelenlegi mutatórendszer a vállalatokat nem minőség-, hanem mennyiségcentrikussá tette, hiszen a fejlődési kényszer és az anyagi elismerés együtt haladt. A gazdasági vezetők túlnyomó része ebben a helyzetben egy nem kívánatos magatartást vett fel; igyekeztek átlagokban gondolkodni. A bázi'is .emlélci által teremtett környezetet az jellemzi, hogy a produkálókat újabb teljesítményekre kényszeríti, az átlagosukat viszont átlagos szinttel honorálja. A rru gazdasági helyzetünkben egyre kevesebb átlagosra, és annál több átlag feletti teljesítményre van szükség. Természetesen a szemléletváltozás hosszú folyamat, a központi szabályozóktól sem lehet azt várni. hogy egyik naprói a másikra megszüntesse a korábbi gyakorlatot. A jövő évtől érvényes módosítások azonban kétségkívül tompítják a hamis bázisszemlélet kedvezőtlen hatásait, és a hatékonyabb, jobb munka nagyobb elismerésével az eddig feltáratlan tartalékok felhasználására ösztönöznek. Megyénk gazdasági szerkezete olyan, hogy a feltételek módosulásából következő követelményeket és lehetőségeket fokozottan kihasználhatja. Ezért nem kis várakozással figyeljük, hogy vállalataink vezetői és dolgozó kollektívái miként alkalmazkodnak az új követelményekhez. Hódi Lajos Eredményesen tevékenykednek Hz MHSZ munkájának megyei értékelése Dr. Lajtha László átveszi tatásaiban a lényeg megragadására törekszik, igyekszik szintézist teremteni, az alapkutatás és a gyakorlati problémák megoldása között. Kimagasló eredményeket ért ei az őssejtkutatásban, a sejttenyésztésben és az experimentális leukémiában. A nemzetközi tudományos elet aktív tagja, számos bizottság, tudományos társaság vezetője. tisztségviselője, szakfolyóiratok főszerkesztője, szerkesztő bizottsági tagja. Intézete a világ egyik legjelentősebb tudományos műhelye, mely intenzív kapcsolatot alakított ki a hazai tudományos élettel, s gyümölcsöző együttműködést teremtett a Szegedi Orvostudományi Egyetemmel. * Dr. Lajtha László profeszszort dr. Petri Gábor rektor kézfogásával Honoris causa doktorrá avatta, s fölruházta az ezzel járó jogokkal. A kitüntetett megköszönte az elismerést, majd rektori zárszó következett. Az ünnepi eseményen ott volt dr. Székely Sándor a városi pártbizottság titkára. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Bányainé dr. Nagy I.ászló felvétele a díszdoktori diplomát Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese. * A Szegedi Orvostudományi Egyetem központi oktatási épületében tegnap délután dr. Lajtha László, a SZOTE Honoris causa címmel kitüntetett díszdoktora nyilvános előadást tartott kutatási eredményeiről Össéjtek szerepe a leukémiában címmel. Megbeszélésen adtak számot tegnap, pénteken a honvédelmi jellegű politikai nevelő, szervező, oktató és sportmunka idei eredményéiről és tapasztalatairól a Magyar Honvédelmi Szövetség Csongrád megyei vezetői. A szövetség szegedi székházában rendezett értekezleten a párt városi és járási bizottságainak illetékes munkatársai, az MHSZ városi-járási titkárai, megyei szakági vezetői vettek részt. Mihalik Ferenc aiezrede6. a szövetség megyei titkára mondott rövid bevezetőt: majd a városi-járási titkárok foglalták össze a területi munka idei tapasztalatait, amelyekre az eredményesség Pártmunkások találkozója Találkozóra iöttek öszsze tegnap Szegeden, a Csongrád megyei pártbizottságon azok a pártmunkások. akik hosszabbrövidebb idő óta nyugdíjasként tevékenykednek. Többen a megvei pártbizottságon dolgoztak, mások Szegeden, Hódmezővásárhelyen. Makón. Szentesen. Csongrádon vagv az egyes iárások területén vettek részt abban a felelősségteljes munkában, amelynek oroszlánrésze volt mindig a megve gazdasági, társadalmi, politikai arculatának szocialista formálásában. abban, amit eddig elértünk a nép életkörülményeinek javításában. A baráti, elvtársi találkozón a part megyei vezetése neveben Papdi József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a többnyire ma is aktív mozgalmi munkásokat, vezetőket. Tájékoztatta őket az időszerű politikai kérdésekről, az ország. a megye ielenéről, problémáinkról. teendőinkről. Jelen volt dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára is. A találkozót meleg, elvtársi hangulat jellemezte. jellemző. A beszámolók általános értékelése szerint a szövetség klubjaiban, vezetőségein, a különböző szakagak tevekenységében ebben az évben a tervszerű munka eredményeként jelentős előrehaladás tortént A sorköteles felkészítés, a tartalékos utóképzés, a honvédelmi tömegsport, a minőségi sport különböző ágazatai számos kimagasló eredménnyel öregbítették az MHSZ hírnevét Csongrád megyében. Jellemző, hogy csaknem minden honvédelmi sportágban, szakterületén — a lövészettől a repülésig, a rádiózástól a modellezésig. a könny űbű vársportig — ott vannak a megyeiek az ország legjobbjai között. Ennek köszönhetően nőtt a " szövetség tömeg befolyása. A beszámolók utáni eszI mecseién felszólalt Czifra Pál, a megyei pártbizottság munkatársa is. A honvédelmi munka pártirányításának szerepéről, e munka további javításának szükségességéről, a társadalmi aktívák növelésének jelentőségéről, valamint arról szólt hogy szükség van az állami fegyelem betartásának fokozására. Ebben a szövetség s a helyj politikai szervek agitációs és propagandamunkája mellett teljesítsék feladataikat a tanácsi". köz igazgatási szervek is. A megbeszélés tanulságait Mihalik Ferenc alezredes foglalta össze. Egyiiitoiiiiési liiegaüapetiások Évek óta együttműködési megállapodások alapján rendszeres munkakapcsolatok alakultak ki a Csongrád megyei Tanács végrehajtó bizot ts ágának szakigazgatási szervei, a helyi tanácsi szervek. valamint a különböző társadalmi szervek és intézmények között. Az eddigi együttműködés eredményeit hasznosítva a hatodik ötéves terv időszakában még sokoldalúbba. szervezettebbé, hatékonyabbá kívánják tenni a már kialakult munkakapcsolatokat. Pénleken. tegnap délelőtt a tanácsi szervek es a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola együttműködéséről írtak alá íliegállapodást Szabó Sándor. a Csongrád mégvei Tanács elnöke es Gábor Miklósáé dr.. a főiskola főigazgatója. A megállapodás értelmebeg. — amely összegzi a tennivalókat — kétévenként munkaiérvben rögzítik a konkrét. megoldásra varó legfontosabb feladatokat. Hasonló megállapodást írt alá az elmúlj nanokban n •megyei taruies elnöke és szervezeteik vezetősége nevében dr. Fejes Pál. a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Csongrád megyei szervezetének elnöke. valamint dr. Nagy Lajos. a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megvei Szervezetének elnöke. A megállapodások aláírása alkalmával kifeiezték azt a meggyőződésüket, hogv a jövőben még eredményesebbé, hatékonyabbá válik a társadalmi és a tanácsi szervek együttműködése.