Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

4 STor/ía. 1081. november 18. Tűnő varázslat Emlékszem, hogy még nem ls oly régen mennyire irigyelték harmadik szomszédunk feleségét, aki valaWnek a segítségével bejutott az újszegedi szövőgyárba. Különösen akkor lett nagya tekintélye, amikor azt is megtudták a környékbeliek, hogy a fiatalasszony szövőgép mellett dolgozik. Később is szerencsének, varázslatnak számított, ha az ismerős lányok és asszonyok közül valaki fonodái, vagy szövődéi munkúsnö lett. Á korábbi mozaik akkor kopogtatott emlékezetemben, amikor a napokban nézelődtem az újszegedi szövőgyár üzemcsarnokában. A változások minden tekintetben szembetűnőek. A szövöde — kibírván a hazai és a külföldi összehasonlítást — igazán korszerűnek mondható. Francia gyártmányú ragadókaros gépek kattognak hihetetlen sebességgel. Légkondicionált a terem, világos és tágas a környezet. Ügy tűnik, hogy nem kapkod senki sem, a szövőnők is begyakorlott mozdulatokkal végzik feladataikat Eltűnt a régi, a testet és lelket Is nyomasztó, az embert lassan felőrlő szövöde, amelybe bekerülni hajdan csak protekcióval lehetett és igen nagy szerencsének számított. E technikai változást tartjuk szerencsének. De közben más is megváltozott Először is, nem szükséges ajánlólevél ahhoz, hogy valakit fölvegyenek szövőnőnek. Másodszor, senki sem .artja szerencsének, hogy belőle mégiscsak szövőnő lett, hanem inkább véli föludezni önmaga szerencsétlenségét abban. Eltűnt a vaáz.slat, s ha véletlenül fölbukkan, senki sem kívánja Közelségét, messzire elkerülik, fúrnak előle. Ettől függetlenül zakatolnak a gépek és körülöttünk lányok és asszonyok serénykednek. Mégsem volna igaz, hogy c nki sem akar szövőnő lenni ? A válasz még akkor sem egyértelmű, ha minden gépcsoport mellett állnak, a tanintézetekben pedig ma is ott ülnek "a padokban a Jövő szövődéi szakmunkásai. tlég néhány évvel ezelőtt Is egyszerű volt a textllgyárak szakembereinek képzése. Maradjunk az újezegedi szövőgyár példájánál. Saját maguk tanították, képezték ki fonó- és szövőipari szakembereiket. Előbb hat hónapig, majd egy évig, később két évig tartott a tanulmányi idő. Mindez a múlté, jelenleg — 1980 óta — hároméves a szövő- és kötőszakmunkások tanulmányi ideje, sőt új szakmaként vezették be a textilgépszerelő mesterséget és továbbra is tanítják a kötő- és varrógépműszerész szakmát. A beiskolázás, az utánpótlás megszerzése sokrétű. A legeredményesebb most is az a megoldás, hogy a gyárak képviselői nyakukb' veszik az országot, járják az általános iskolákat, előadásokat tartanak, filmet vetítenek és fölkérik a gyerekeket, válasszák valamelyik textiles szakmát, s kötelezzék el magukat az általuk képviselt vállalathoz. Ezenkívül még két csatornán csordogálhat az érdeklődők kisebb hányada. Sajnos, legkevesebb eredménynyel éppen az a szervezet dolgozik* amely különben a legszakszerűbb volna. Ez a pályaválasztási intézetek hálózata. A spontán érkezők száma is jelentősebb ennél. Ismerősök, barátnők ajánlására viszonylag sokan kopogtatnak a textilgyárak ajtajún. Egy meglepő tény: a szegedi textiliparba, illetve az újszegedi szövőgyárba egyetlenegy helybeli fiatal sem jelentkezett tanulónak, s ezt valóban csodának tartják, persze negatív értelemben. Panaszkodnak is az újszegedi gyár vezetői emiatt. Hol van az az idő, amikor a családfő természetesnek tartotta, hogy gyermekei követik példáját, sőt három generációt is ott találhattak a szövődében! Ennek is vége. A szülő azt mondja: legyen a gyermekemből több, mint amit én elértem. S valóban, ezt a magatartást csak dicsérni lehet, semmint csodálkozni rajta, netán elmarasztalni. / Egyet persze nem szabad elfelejteni: a mai szövőüzem nem azonos a régivel. Érdemes lenne gyakrabban meginvitálni a fiatalokat az üzemekbe, hogy saját szemükkel lássák, milyen is valójában az ottani körülmény. Olykor már a gyúr neve is visszafogja az érdeklődést. Kenderfeldolgozás — mondják, de már az sem úgy és olyan módszerekkel történik, mint akár tíz, vagy húsz évvel ezelőtt. Korszerűbbek a gépek, kímélik az ember erejét és egészségét. S amint az adatok is bizonyítják, a kenderfeldolgozó iparban a kender a legkevesebb, annál több a pamut, a műszál és más újfajta alapanyag. A szakmatanulás Is igazodik és lépést tart a fejlődéssel. A háromesztendős képzés úgynevezett „emelt szinten" zajlik. Hetente tartanak elméleti és gyakorlati órákat. A tanulókat ösztönzik anyagilag, 740—1200 forint között ingadozik az ösztöndíj, az előmeneteltől függően. A tanulók kényelmes otthonban laknak, naponta háromszor étkezhetnek, ezenkívül ingyen kapják a tanszereket és a munkaruhát is. A harmadévesek teljesítményét már díjazzák a gyárakban. Aki szorgalmas, igazán megtalálja a számítását. Jelenleg csak tanyai, falusi családok gyermekei kerülnek a textiles szakmába. A munkaügyi szakemberek azt mondják, hogy a „gyenge anyag", a nagycsaládosok és a rendezetlen körülmények között élők gyermekeit tudják megnyerni. Ez nem is volna olyan nagy baj. Sőt, akár örülhetünk is annak, hogy ezek a gyerekek a tanulóintézetekben, az otthonokban előnyösen változnak, formálódnak az értelmes élet irányába. A körülmények, a kialakult szokások és a rend errefelé tereli őket. Ha találunk is ellenkező példát, azt ne tekintsük mérvadónak. Néhány dologban persze így is akadnak viták. Ezek közül említést érdemel a képzési idő. Ha valaki csupán szövőszakmunkás kíván lenni, soknak tartják a háromesztendős tanulmányi időt. Bár sokoldalúra szeretnék kiképezni a fiatalokat, egyelőre csupán addig jutottak el, hogy a végzős tanulók valóban sok mindenhez konyítanak, de egyetlen szakterülethez is keveset értenek. Aki végzett, később beiratkozhat a „hatszázasba", hogy újabb három év alatt érettségi bizonyítványt szerezzen. Ez rendben is volna, de azt már nehezebben értik meg a fiatalok, hogy a saját szakmájukat képviselő szakközépiskolában miért nem kapnak pontosan olyan előnyt, mint egy más érdeklődési körben levő szakiskolában. Az élet nagyon sokfelé hívogatja, csalogatja a fiatalokat. Kár volna azt hinni, hogy a fiatal lányok legnagyobb álma az, hogy szövőnők legyenek. Természetesen mindenki kozmetikus sem lehet, s ahogyan mindig is voltak szövőnők, ezután is lesznek. Talán többet kellene beszélni arról, hogy a mai szövőnő más körülmények között dolgozik. S ha így halad a tudományos és technikai fejlődés, holnap már nem is szövőnőkre lesz majd szükség, hanem sokkal magasabb képzettségű szakemberekre, akik irányítják az automata gépeket. A gép kiszolgáltatottjaiból. a gépeket kézben tarló, azoknak parancsoló és meghatározó programokat adó emberek lesznek, akiket újfent irigyelhetnek majd a régiek. Gazdagh István Szovjetunió Félmilliós város — egy hónap alatt A Szovjetunióban egy hónap alatt* annyi lakóház épül, amennyi megtelel egy félmillió lakosú városnak. Az elmúlt íj évben 530 millió négyzetméter lakóterületet adtak át, ilyen módon több mint 50 millió ember lakáskörülményei javultak. 1981—1985 között 530—540 millió négyzetméter lakóterület beépítését tervezik, vagyis több mint 10 millió lakást adnak át. A cél, hogy minden egyes szovjet családnak önálló otthona legyen. Ez reális feladat, mivel a városi lakosLefefoír, kiállítva Hosszú évek eredményes régészeti kutatómunkája zárult le az idén, amikor a Német Demokratikus Köztársaságban. Drezdában a nagyközönség előtt is megnyitották a Bilzingsleben és Lipcse-Markkleeberg környékén 350 ezer évvel ezelőtt élt ősember munkaeszközeinek kiállítását. A gondosan rendezett gazdag leletanyagot szűnni nem akaró érdeklődés kíséri. ság 80 százaléka már most önálló lakásban él. A Szovjetunióban a lakásépítkezés, valamint a kulturális és szolgáltató vállalatok létesítése típustervek széles körű felhasználásával történik. Áz utóbbi évtizedekben a szövetkezeti és állami lakások 90, az iskolák, óvodák és bölcsődék 95—97, a kulturális és szolgáltató létesítmények 80—85 százaléka épült típustervek alapján. A lakásépítkezés műszaki alapját az ipari módszerek további fejlesztése képezi. Ennek során a leggazdaságosabb nagypaneles építkezés minél szélesebb körű elterjesztésére törekednek. Ez elősegíti a munka termelékenységének növelését, csökkenti az épületek építési idejét és javítja azok minőségét. Az új lakónegyedek megjelenése együtt jár az utak, telefonközpontok, gáz- és vízvezetékek, a csatornahá[ lózat. a tömegközlekedés és a szociális infrastruktúra jelentős fejlesztésével. (APN) Cialorna a sivatagban A kara-kumi csatornának tíz érintett területek természeti és éghajlati viszonyaira gyakorolt hatását tanulmányozták a Türkmén Tudományos Akadémia Sivatagkutató Intézetének tudósai. Megállapították, hogy a csatorna nyomvonala mentén gazdag növényzet keleti kezett. javult a talaj bioló; giai produktivitása, enyhébb | lett az éghajlat Az új föld! területek birtokbavételének | körzetében 5—10 százalékI kai nőtt a csapadékmennyiség. észrevehetően csökkent az átlagos nyári hőmérséklet. A tizenegyedik ötéves tervben a köztársaságban újabb szűzföldeket vesznek művelés alá, nagy területű legelőket öntöznek. A tudósok következtései hozzásegítik a tervezőket és a szűzföld meghódítóit ahhoz, hogy megőrizzék a sivatag egészséges ökológiáját. Korszerűsítik es betegfelvételt A gyógyintézetekben a hét mindennapján folyamatosan ellátják a fekvő betegeket és az orvosi gyógykezelésre szorulókat azután is. hogy az egészségügyben 1982. január 1-től bevezetik az ötnapos munkahetet. A fekvőbeteg-gyógyintézeti betegfelvételről és ügyeleti rendszerről irénvelveket adott ki az egészségügyi miniszter. Eszerint tovább korszerűsítik. s a helyi adottságoktól függően szervezik meg a betegfelvételt, a tömb- és pavilonrendszerű kórházakban célszerű önálló, folyamatosan működő betegfelvételi osztály létrehozása. Ahol szükséges, elkülöníthetik a belgyógyászati és a sebészeti betegek felvételét. Az ötnapos munkahétre történő áttérés kezdeti időszakában Ideiglenesen valamelyik központi elhelyezkedésű belgyógyászati osztályon is kijelölhetik a hétvégi betegfelvételek helyét. Azokban a kórházakban, ahol még nem létesíthetnek sem betegfelvevő osztályt, sem betegfelvevő részleget, felvételi csoport szervezhető. A betegfelvételi egységet lehetőleg a kórház központi, mentőgépkocsi által jól megközelíthető részén, a diagnosztikai osztályok közelében rendezik be. A bet.egtelvevő tevékenysége nem berolvásólhatja a sürgősségi ellátás már kialakult speciális formáit. Mindazokban a gyógyítómegelőző intézményekben, ahol a betegek ellátása szükségessé teszi a sürgősségi, illetve a folyamatos ellátáshoz nélkülözhetetlen laboratóriumi és röntgendiagnosztikai vizsgálatokat, gondoskodnak elvégzéséről Téesztae csa'ááiapnak Mezőgazdasági termelőszövetkezetben íérje me'leít családtagként dolgozik M. P.-né szegedi olvasónk. Ismerőseitől azt hallotta, hogy termelőszövetkezetben dolgozó családtagokra is kiterjesztik a tagokat megü'ető társadalombiztosítást. Kéri: ismertessük, mi ebből az igaz? Tájékozódása részben igaz. A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vevő családtagja 1981. december 31-ig csak baleseti ellátásra jogosult a társadalombiztosítás keretében. 1982. január 1-től azonban biztosítottá válik, tehát a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosult lehet. A biztosítás — kisebb eltérésekkel — a tagokra vonatkozó rendelkezések szerint terjed ki a családtagokra. Ha a családtag a mezőgazdasági szövetkezettel munkamegállapodást köt. a biztosítás a munkamegállapodás megkötésének napjától kezdődik és •annak megszűnése napjáig áll fenn, munkamegállapodás nélkül pedig azokon a napokon, amelyeken a szövetkezetben munkát végez. A közös munkábap részt vevő családtag a keresőképtelensége esetén táppénz helyett a mezőgazdasági termelőszövetkezetről szóló rendelkezések szerint betegségi segélyre, szülése esetén pedig terhességi-gyermekágyi segély helyett szülést segélyre jogosult. Anyasági segélyt és temetési segélyt — mint biztosított — az általános szabályok szerint kaphat. Arra az időre, amely alatt a mimkamegállapodás hatályban volt, a családtag szolgálati idejét úgy kell kiszámítani, mintha a szövetkezeti tagról lenne szó. Teljes naptári év akkor számít szolgálati Időnek, ha a munkamegúllapodás egész évre szfclt, és a családtag közös munkával 150, nő pedig 100 lízórás munkanapot teljesített. A munkamegéllapodús nélkül foglalkoztatott családtag lényegében azokkal a napokkal szerez szolgálati időt, amelyeken a szövetkezetben munkát végez. A rendelkezések szerint a mezőgazdasági szövetkezetnek az a tagja, aki korábban családtagként részt vett a közös munkában, a szövetkezetbe történt belépésétől számított két éven belül — utólagos járulékfizetés feltételével — legfeljebb öt év beszámítását kérheti azokból a naptári évekből, amelyekben az előírt munkamennyiséget vagy munkanapot annak idején teljesítette. Ugyanilyen feltételek mellett — 1983. december 31-ig — legfeljebb öt év beszámítását kérheti a közös munkában részt vevő az a családtag is, aki a szövetkezetbe nem lép be. A társadalombiztosítási bizottság az említett határidőtől Itt is eltekinthet. A családtag nyugellátásának, illetőleg baleseti nyugellátásának alapját azok a keresetek képezik, amelyek után nyugdíjjárulékot fizetett. Dr. V. M. CsüförtSfcSn bevésáHénop! Engedmény a felnőtteknek, meglep etés a gyermekeknek! Ruházati osztályainkon 20/-OS árengedménnyel kaphatók egyes; gyermekkabátok, gyermekcsizmák, gyermek-kötöttgarnitúrák. GYEREKEK. TI IS JÖJJETEK VÁSÁROLNI SZÜLÉITEKKEL! Rendkívüli ajánlat! Most érkezett LAKÁSTEXTII OSZTÁLYUNKRA jugoszláv csempemintás műanyag padlóborító, 200 cm széles. 160 Ft/m. ' VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT! SZEG£D NAGYÁRUHÁZ •J