Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

riLÁC PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETER! 71. évfolyam 270. szám 1981. november 18. szerda Ára: 1,40 forint N A K . L A Pj A hbs az ádzi aártki r • un r w Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden a Magyar Tu­dományos Akadémiára láto­gatott. A KB első titkárát elkísérték: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A vendégeket az MTA Roosevelt téri székházának kapujában Szentágothai Já­nos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pál Lé­nárd, az MTA főtitkára és Kornidesz Mihály, a KB tu­dományos, közoktatási , és kulturális osztályának veze­tője fogadta. A megérkezést kővetően Kádár János részt vett az Akadémia kibővített elnök­ségi ülésén. A vendégeket megnyitójában Szentágothai János üdvözölte, majd mél­tatta az MTA szocialista át­alakulásának, az 1949-től máig ívelő fejlődésének eredményeit Ugyanakkor szólt a tudományos élet gondjairól. Egyebek között a kutatói mobilitásnak már a 70-es évek elejétől nyil­vánvaló ellentmondásairól, s azokról a szándékokról, ha­tározatokról, amelyek nem mindig a kellő gyorsasággal hatják át formálják a tu­dományos életet. Mindezek ellenére ezekben az eszten­dőkben is jó néhány ku­tatóintézetben, egyetemi tan­széken születtek kiemelkedő, termelési hasznosulásában sem megvetendő eredmény. Az utóbbi években tudo­mánypolitikánk és az ennek alapját képező egész szemlé­letünk jelentősen változott — hangsúlyozta a továbbiakban az MTA elnöke. Van reá­lis, a népgazdaságéval ösz­szehangolt kutatási tervünk; vannak a tudománypolitikai bizottság közreműködésével kialakított, megfelelő határo­zataink intézethálózatunk korszerűsítésére. A tudomá­nyos kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosításától kutatóink többsége már nem idegenkedik, sőt találmá­nyaikat sorozatosan kínálják fel a termelésnek. Ezeket a vonásokat kell tovább erő­síteni, az eddiginél nagyobb teret, engedve a tehetséges, a valójában értékes teljesít­ményt nyújtó fiataloknak. A gyakorlattól pedig azt vár­ják a kutatás szakemberei, hogy munkájuk eredményei, szabadalmaik minél előbb váljanak a termelés részé­vé. A megnyitót követően az Akadémia elnökségének tag­jai és a meghívott intézeti igazgatók kötetlen eszmecse­rén tájékoztatták Kádár Já­nost a tudományos alkotó­műhelyek, általában a tudo­mányos élet eredményeiről és gondjairól. A 14 felszólaló közül valamennyien érin­tették a kutatás és a gya­korlat, a megszületett gon­dolat és a megvalósítás kö­zötti kapcsolat fontosságát, bírálták az innovációs fo­lyamat lassúságát. A természet- és a műsza­ki tudományok képviselői mellett a társadalomtudósok, a kutatók és a döntéshozók közötti közvetlenebb kap­csolat továbbfejlesztését szor­galmazták. Mert miként el­hangzott: ma már a fonto­sabb kérdésekben — lett lé­gyen szó akár a gazdaságról, akár a társadalomról — csak a valóság mélyebb is­merete, a sokoldalú tudomá­nyos vizsgálódás, együttmű­ködés vezethet megfelelő eredményre. Szellemi tőkénk eddiginél eredményesebb kamatoztatá­sa érdekében beszéltek a hozzászólók — egyebek kö­zött — a tudományos élet nagyobb demokratizmusának szükségességéről, a tudo­mányos alkotó munka fel­tételeinek biztosításáról. a tudományos kutatóhelyek ve. zetőinek nagyobb fokú dön­tési lehetőségéről és fele­lősségéről a kutatók kivá­lasztásában. Ezek a teendők lényegében megfogalmazód­tak már a tudománypolitikai irányelvekben is, ezeket kell mielőbb teljességükben va­lóra váltani. A kibővített elnökségi ülé­sen felszólalt Kádár János. Tolmácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának üdvözle­tét, majd szóit a párt tu­dománypolitikájának érvé­nyesítéséről, a tudósok sze­repéről és felelősségéről az ország előtt álló bonyolult feladatok megoldásában, a jövő megalapozásában. Hangsúlyozta, hogy munká­ját a maga területén min­denkinek tisztességgel kell végeznie — dolgozzék bár­milyen beosztásban, akár fi­zikai területen, vagy akár a tudomány valamely ágában. A Központi Bizottság első titkára kiemelte a vezetés, az egyes vezetők fokozott fe­lelősségét azért, hogy min­den területen biztosítsák a mur.ka végzéséhez megfele­(Folytatás a 2. oldalon.) Megbeszélés az MSZMP megyei bizottságán Ismerkedés a KSZV munkájával Losonczi Pál látogatása a Belügyminisztériumban Losonczi Pál. az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnö­ke kedden a Belügyminisz­tériumba látogatott. A ven­déget Horváth István bel­ügyminiszter és Kovács György, az MSZMP belügy­minisztériumi bizottságának első titkára fogadta. Losonczi Pál találkozott a minisztérium vezetőivel. s tájékozódott a Belügymi­nisztérium munkájáról, a belügyi szervek időszerű feladatairól. Horváth Ist­ván a közbiztonság kérdé­seiről szólva a többi között beszámolt arról: belpoliti­kai helyzetünk szilárdságát, kiegyensúlyozottságát jelzi az is. hogy a politikai jel­legű bűnözés az összes bűn­cselekményeknek csupán csekély töredéke. Közren­dünk kiállia a nemzetközi összehasonlítás próbáját, aZ évi 120—130 ezer bűncselek­mény nagyobb része kevés­bé súlyos — főként vagvon elleni — jogsértés. Ugyanak­kor az utóbbi években több, a közbiztonságot kedvezőtle­nül befolvásoló jelenség ta­pasztalható. ÍKV például emelkedett az életet, a tes­ti épséget veszélyeztető tá­madások. a durva, erőszakos bűncselekmények száma, s az idegenforgalom növeke­dése is az ezzel összefüggő szabálysértések, bűntettek megszaporodását hozta ma­gával Közrendünk, belső biztonságunk megőrzése ér­dekében a belügvi szervek a társadalmi fejlődés köve­telményeinek megfelelően folyamatosan korszerűsítik tevékenységüket. A tájékoztatót követően az Elnöki Tanács elnöke fel­kereste a Belügyminisztéri­um több intézményét, hogy személyesen is megismer­kedjék a belügyi dolgozók tevékenységével, munkájuk, tanulásuk feltételeivel. El­sőként a minisztérium tech­nikai laboratóriumát tekin­tette meg. majd a rendőr­tiszti főiskolára látogatott. Tájékozódott az itt folyó oktató-nevelő munkáról, s az ezt segítő korszerű esz­közökről is. Losonczi Pál munkaprogramia a forra­dalmi rendőrezrednél foly­tatódott, ahol az ezred szervezetéről, rendőri és speciális feladatairól, harc­készültségéről nyerhetett képet. Az alakulatnál rend­szeresített fegyverzet, vala­mint a híradó és a szállító­eszközök megtekintését. a speciális alegységek felké­szültségét bizonyító gyakor­lati bemutató követte. Az Elnöki Tanács elnöke délután meatekintette a Bel­ügyminisztérium Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitünte­tett Duna Művészegyüttesé­nek műsorát, maid a BM művelődési házába látoga­tott, ahol a minisztérium közművelődési feladatairól, az intézmény kulturális, művészeti tevékenységéről tájékoztatták. Itt fejeződött be munkanapja, amelynek záróakkordjaként a minisz­térium vezetőivel értékelte a nap során szerzett tapasz­talatokat. elismerését fejez­ve ki a Belügyminisztérium dolgozóinak magas színvo­nalon végzett munkájukért. Enyedi Zoltán felvétele Dr. Komócsin Mihály tájékoztatja a lódzi vendegeket a megye életéről. Hétfőn este a lengyelor­szági Lódzból pártdelegáció érkezett Csongrád megyébe A Lengyel Egyesült Munkás­párt lódzi bizottságának kül­döttségét — Maria Wawr­zynskát, a LEMP lódzi bi­zottságának titkárát, a dele­gáció vézetojét, Karol Stryjíi* kit, a lódzi bélvároái kerü­leti pártbizottság titkárát. Marék Morzyszeket, a LEMP KB tagját.. a pabianicei „Polfa" Gyógyszergyár bri­gádvezetőjét és Andrzej Hampelt, a lódzi pártbizott­ság agitációs és kulturális osztályának vezetőjét, a kül­döttség tagjait — hétfőn es­te a Ferihegyi repülőtéren Gyárfás Mihály, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságá­nak' titkára fogadta. A lengyel vendégek ked­den délelőtt Szegeden az MSZMP Csongrád megyei Bizottságát keresték fel, ahol dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra fogadta őket. A baráti megbeszélésen részt vettek a megyei pártbizottság titká­rai. valamint Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke és dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára. Dr. Komócsin Mihály tájékoztatta a lódzi delegációt a megye múltjá­ról, gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai életé­A Csepel Vas- és Fémmü­vek egyedi gépgyárában már megkezdték a felkészü­lést az osztrák megrendelés­re készülő komplett húzó­üzem berendezéseinek ter­vezésére, gvártására A gyár külkereskedelmi vállalata, a Pannónia a közelmúltban szerződött az ausztriai Voest Alpine-céggel. amelynek értelmében több mint 70 millió schillingért komplett üzem szállítására vállalko­zott. A Csepel Művek egyedi gépgyára hegyezőgépet, vo­nópadokat, egyengetőberen­dezéseket, különböző mérle­i gyar n geket, olajozó kádakat, szál­lítókocsikat, és különféle kiszolgáló egységeket készít osztrák partnerének, a meg­állapodás alapián egy év múlva útnak indítják az el­ső gépszállítmányokat. A csepeli gyár gyakorlatilag mint export-fővállalkozó vesz részt az üzletben, mert több más magvar iparválla­lat is bedolgozik. Például a mérlegek egyes főegységeit a Metripond gyár szállítja, az egyengetögépeket pedig az Aprítógépgyár készíti. Az utolsó gépsorokat 1983­ban helyezik üzembe, s ez­után munkába állhat majd az egész új gyár. (MTI) nek fejlődéséről, a pártszer­vek és -szervezetek tevé­kenységéről. a lengyelországi események lakossági vissz­hangjáról. Ezután Maria Wawrzynska számolt be arról. hogyan ítélek meg ók- a lengyekn> Szági íielyzef. alakulását, „ s szólt a lódzi Kommúriisták/ pártszervezetek erőfeszítései­ről, harcáról, amelyet a vál­ság leküzdéséért, a szocia­lista konszolidációért folytat­nak. Tájékoztatóját kiegészí­tette Andrzej Hampel és Karol Stryjski, s az eszme­cserében részt vett Szabó Sándor és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság tit­kára. Délután a KSZV újszegedi gyárába látogattak a vendé­gek Gyárfás Mihály kísére­tében. A vállalat és a gyár életével ismerkedtek, s sor került üzemlátogatásra is. A megbeszélésen Török József, a szegedi városi pártbizott­ság első titkára Sze­ged múltjáról, jelenéről, fejlődéséről, az ipar és a me­zőgazdaság helyzetéről adott tájékoztatót. Majd Tóth László, a KSZV vezérigaz­gatója adott képet az orszá­gos nagyvállalat gazdásági, szociális helyzetéről. Kónya Sándorné, a vállalati pártbi­zottság titkára a pártmunka helyzetéről, módszereiről, az alapszervezetek, valamint a tömegszervezetek munkájá­ról számolt be. Részletesebben érdeklődtek a vendégek az üzemi ' de­mokráciáról. Az erről folyó eszmecserén részt vett Vő­neki Edit, a vállalati KISZ­bizottság titkára. valamint Püski Mihály szb-titkár is. A vendégek részéről íeltptt kérdések bizonyítják. • hogy Lengyelországban keresik a tömegek közötti, , jjpütjJ^K •munka bévátt módszereit, helyes útjait. £ mint elmon- ! dotték, változtatni" igyekez- ' nek a hazájukban kialakult helyzeten. Mindenekelőtt az a céljuk, hogy visszaállítsák a párt tekintélyét, jó kapcso­latokat teremtsenek, a mun-, kaheiyeken a dolgozók és a szocializmus ügvéért fárado­zó vezetők között i Számos kérdést intéztek a látogatók a KSZV vezetői­hez. Érdekelte őket mihde- ' nekelótt az: hogyan érvénye­sül a dolgozók akarata, mi­vel foglalkoznak a szocia-' lista brigádok? Hogyan dol- » goznak a szakszervezeti ak­tivisták. ki választja a bizal- i miakat? Megkérdezték azt is, milyen a kollektív szerző- • dés és annak végrehajtását hogyan ellenőrzik a munkás­kollektívák. Ami a fiatáláá- ; got illeti — a kapott infor­máció .alapján —. elmondot­ták: Magyarországon jobb a; fiatalságnak. Náluk, Len­gyelországban például nincs. ifjúsági törvény, ismeretlen az ifjúsági parlament fogal­ma. Általában az a jellem­ző. hogy a dolgozók cs a ta- • ntiló fiatalságot megosztják a különböző szervezetek. Lengyel vendégeink ma. szerdán Hódmezővásárhelyre látogatnak. Tanácskozás szénbányászatról A magyar szénbányászat helyzetével és jelentőségével foglalkozott kedden Miskol­con, a Borsodi Szénbányák Vállalatnál tartott kihelye­zett ülésén a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának gazdaságpolitikai munkabi­zottsága. A hazai energia­termelésről, a szénbányásza' feladatairól Kapolyi László ipari minisztériumi állam­titkár tartott tájékoztatót. Hangoztatta, hogy a hazai ipar energiaigényeinek ki­elégítésébea az elkövetkező időszakban növekszik a szén szerepe, csökken az import­ból származó szénhidroaé-'' nek felhasználási aránya. De a szén felhasználásában is' maximális takarékosságra' van és lesz szükség. A ko­rábbi elképzeléseket felül­vizsgálva lassúbb lesz az energiafelhasználás növeke­désének üteme. A tanácskozás befejezése­ként a munkabizottság tag­jai látogatást tettek a lvukó­bányai üzemben. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom