Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

8 Csütörtök, 1981. október I: Lecsó, lecsó A Szegedi Konzervgyárban összesen mintegy 450 vagon lecsót készítenek idén. Végefelé jár a zöldségidény, még mintegy két hétig szállítják a téeszckből a paradicsomot és a pritaminpaprikát. Fölső képünkön: gép tisztítja és darabolja a zöldpaprikát. Alsó képünk; üvegekbe töltik a lecsót. iMNn'rr . Esők, záporok Várható időjárás ma estig: Néhányszor felszakad a felhőzet. Üiabb esők, záporok várhatók. A viharos szél lassan mérséklődik. Reggel, és az esősebb helyeken napközben is köd lesz. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet: általában 18 és 23 fok között, az esősebb helyeken viszont 15 fok körül. ÜJ BÉLYEG A pápai kollégium fennállásának 45a évfordulója alkalmából új, 2 forintos névértékű bélyeget hoznak forgalomba október 3-án az „Évfordulók — események '81" sorozatban. A bélyegkép — amelyet Varga Pál grafikusművész tervezett — a kollégium épületét ábrázolja. a kollégium pecsétjének és harangjának társaságában. Csütörtöki meglepetés 12—20 óráig 20% árengedmény Különböző gyermekés bakfispulóverek, kocsikabát. K ót ött áruosztály unkon a földszinten. SZEGEDI «/Centrum Aruhnr Nagy László felvételed MAGYAR FOTÓRIPORTER KIÁLLÍTÁSA SZIBÉRIÁBAN Eifert János fotóművész, a Búvár című környezetvédelmi és természetvédelmi folyóirat munkatársa önálló kiállításon mutatkozik be a szibériai Omszk városában. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Fotóművészek Szövetsége által rendezett bemutatón a művész száznál több hazai és külföldi fotóját tárják az érdeklődők elé. Népi kultúra Szlovákiában a maga nemében egyedülálló érdekességként említi az útikönyv Zsgyár (Zdiar) falut. Azt írja; Zsgyár; „A Szepesi-Magúra nyugati lejtőjén épült, szétszórt település a legfestőibbek egyike, amit egyáltalán láthatunk. Néprajz, népművészet, népviselet, népi építkezés iránt érdeklődőknek, különösen vasárnap, igén ajánljuk... Az egész település műemléki védelem alatt áll. A színesre festett, kémény, kert és kerítés nélküli, .pázsitra pottyantott' házacskák a zöld füvön szertegurított hímes tojásokra hasonlítanak. Mindegyik egy-egy családi erődítmény volt, és a szorgalmas pingáló asszonyok újra- meg újrafestik a házak külsejét és a tarka ablakokat... A falu egyik asszonya helyi múzeumot is alapított." Igaz, az ajánlás vasárnapi, a Magas-Tátrában és a Bélai-Havasokban kóborló turisták közül mégis sokak „hétköznapi érdeklődését" is felkelti. A műemléki védelem alatt a „zöld füvön szertegurított hímes tojások" között a kíváncsiskodó idegent egyre több „idegenforgalmi erődítmény" várja. A két- és háromszintes, sokszobás, már-már maszek turistaháznak nevezhető épületek „Kiadó szoba" felirattal hívogatnak, s bizonyítják a népi kultúra haladását, korral való lépéstartását. Az útikönyv szavait komolyan vevő „néprajz, népművészet, népviselet, népi építkezés iránt érdeklődőknek" a falun végigsétálva emiatt talán némileg csalódniuk kellene, de többségük nyilván erősen remél valamit az igazi népi kultúrából, s addig megy, míg a rendszertelen halmaztelepülés egyik „utcájában" fel nem fedezi az útbaigazító táblát, melyen szlovák nyelvű felirat hirdeti, hogy ott jobbra (balra) múzeum van. S mert az útikönyv is írja, hogy „a falu egyik asszonya helyi múzeumot is alapított", rendíthetetlen bizakodással kezdjük keresni a néhány valóban színesre festett öreg faház között „az igazit". Viszonylag gyorsan megegyezünk abban, hogy ahol kerítés nincs, ahonnan a nyitott ajtó felé közeledvén kutya sem ront ránk, az lesz a múzeum. Kopogtatunk az ajtófélfán, s bemerészkedünk a félhomályba burkolózó előtérbe, illő köszönéssel. A hangos „Dobri deny"-re és a bátortalan „Jó napot kívánok"-ra kitárul a belső ajtó, s a múzeumalapító idős néni szíves Jó napot-tal invitál befelé bennünket. Az aprócska konyha faláról a kézzel festett sok-sok tányér közül jó néhány magyar felirattal köszönt ránk. összenézünk. A népművészet öreg mestere — díszes oklevele a szoba falán szerénykedik —, mentegetőzni kezd: „Nem beszélek magyar." Viszontmentegetőzünk, hogy mi sem beszélünk szlovákul, de a kis házban felhalmozott népművészeti értékek nyelvét értjük —. nézelődünk. A nénike készségesen topog körülöttünk. Mintha akarna valamit. Egyre jobban röstelljük, hogy nem tudjuk anyanyelvén dicsérfli a szebbnél szebb népviseleteket, a patinás parasztbútorokat, a sarokba állított öreg szövőszéket. Érdeklődésünket látva a népi kultúra avatott, idős szakértője, észrevehetően egyre barátságosabban méreget bennünket. Ügy tűnik, kezdi bizalmába fogadni a messziről jött vendégeket. Mi tagadás, jólesik. Már-már azt hisszük, hogy a népi hagyományok iránti önzetlen érdeklődésünk tetszik neki. Ám egyszercsak megszólal: — Igazán magyar? — Igen, igen, magyarok vagyunk — bizonygatjuk. — Kocka van? Egymásra nézünk: — Mit akar? Tanácstalanságunkat látva, megismétli: — Kocka van? S kérdésének nagyobb érthetősége kedvéért, két kezét egymáshoz téve, forgatni kezdi. Döbbenten meredünk egymásra, s egyikünk száján kicsúszik: — Bűvös kockát akar a néni? Élénken helyesel: — Azt, azt, magyar kockát. Sajnos, nem volt nálunk Rubik Ernő világhódító találmánya. De sokáig tűnődtünk még „a színesre festett kémény, kert és kerítés nélküli, pázsitra pottysntott házacskák" tövében a népi kultúráról... Szabó Magdolna Egyházi vezető látogatása megyénkben Tegnap, szerdán Csongrád megyébe látogatott dr. TIMkó Imre görög katolikus megyéspüspök, miskolci aoostoli kormányzó. Bemutatkozó látogatása 6orán az egyházi vezetőt fogadta Szabó Sándor, a megyei 'tanács elnöke és tájékoztatta a megye gazdasági eredményeiről, illetve beszélgetést folytattak a görög katolikus egyház tevékenységéről. A megyei tanács elnökénél tett látogatás után a püspök felkereste Papp Gyulát. Szeged megyei város tanácsának elnökét is. GESZTENYEFELDOLGOZÁS Megkezdték a gesztenye feldolgozását szerdán a Magyar Hűtőipar zalaegerszegi gyárában. Az elmúlt évi sikeres próbagyártás után ebben az esztendőben 1000 tonna mélyhűtött gesztenyemasszát állítanak elő. Ezt a terméket a hazai hűtőipar üzemei közül most már csak a zalaiak készítik. A háziasszonyok 250 grammos, a cukrászdák és egyéb vendéglátóipari egységek 2,5 kilós csomagolásban vásárolhatják majd meg a pürénekvalót. A gyár a tervek szerint 1300 tonna, jórészt Zala megyében termett gesztenyét vásárol feL KITÜNTETÉS Húszéves polgárvédelmi tevékenységéért Honvédelmi Érem kitüntetést kapott Fáskerti Márton, a tejipari vállalat párttitkára. A kitüntetést Budapesten vette át ELŐADAS A Juhász Gyula Művelődési Központban ma, csütörtökön 18 órai kezdettel dr. Székely Sándor, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára külpolitikai tájékoztatót tart Miért tanácskoztak a magyar koronáról ? Bizonyosság — Most már elhiszem, hogy a világon nagyon sok ember van! — És ezt miből állapította meg? — Már a hatodik kocsmába jövök be. és mindegyik egészen tele van! Gvászközlemények Köszönetet mondunk rokonainknak, ismerőseinknek, akik felejthetetlen halottunk, DOBÖ SZILVESZTER temetésén megjelentek, részvétűkkel és virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy BÚKOR JANOSNÉ Benedek Mária életének 78. évében, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése október 2-án 15 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. A gyászoló család. 15 595 Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek, a ház lakóinak, munkatársaknak, kik felejthetetlen halottunk, BERAR SZVETOZARNÉ temetésén megjelentek, részvétükkel és virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. 15 575 Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, fiú. após és testvér, TUSKA FERENC életének 48. évében hirtelen elhunyt. Temetése október 2-án 15 órakor lesz az újszegedi temető ravatalozójából. A gyászoló család. »'96 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a felejthetetlen édesanya, nagymama, JUHÁSZ IMRÉNE Ürmös Eszter életének 77. évében, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése október 2-án de. 11 órakor lesz a Dugonics temető ravatalozójából. A gyászoló család. 15 593 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanyánk és nagymama, TÖTH MIHALYNE Kardos Erzsébet életének 63. évében, hosszantartó, súlyos betegség után elhunyt. Temetése 1981. október 2-án de. 10 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. A gyászoló család. 16 337 Mély megrendüléssel és fájdalomtól összetört szívvel tudatjuk, hogy VASS JÓZSEF korábban pusztamérgesi, majd szőregi lakos, életének 62. évében rövid, súlyos szenvedés után. szeptember 29-en elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatásáról külön értesítést adunk. A gyászoló család. VÁLTOZÁS A NEMZETKÖZI BUSZJÁRATOK MENETRENDJÉBEN A korábban kiadott menetrendtől eltérően a magyar—jugoszláv autóbuszvonalakon a téli időszámítás kezdetétől, tehát szeptember 27-től egy órával korábban indulnak a kocsik, függetlenül attól, hogy hazai, vagy jugoszláviai vállalat üzemelteti-e a járatot. Az utasok figyelmébe ajánljuk azt a Volántól kapott tájékoztatást is, hogy a magyar menetrend szerinti kocsik jugoszláv területen egy órával később járnak. HALÁLOS BALESET Felgyő és Csanytelek között Kiss Mihály 32 éves csongrádi (Felszabadulás u. 11.) lakos személygépkocsival az esti sötétedés beállta után szabálytalan előzés közben elütötte a vele szemben kivilágítatlan kerékpárral közlekedő Valkai István 49 éves csanyteleki (Csongrádi út 32.) lakost. A kerékpáros belehalt sérüléseibe. A vizsgálat eddigi adatai szerint Kiss Mihály szeszes ital hatása alatt vezette autóját, ezért járművezetői engedélyét bevonták, ezen túlmenően pedig előzetes letartóztatás mellett indítottak ellene büntetőeljárást Á hazai tudósokon kívül Ausztriából Franciaországból, az NDK-ból, az NSZKból és Svájcból érkezett szakemberek is részt vettek a Magyar Nemzeti Múzeum, ban tartott, a magyar koronával és magyar koronázási jelvényekkel foglalkozó kétnapos tudományos tanácskozáson. A konferencia után alkalmunk volt néhány kérdést feltenni a négy évtizede Argentínában élő Bajai Szabolcs professzornak, aki az UNESCO képviseletében vett részt a tanácskozáson. — Professzor úr! A tanácskozás előtt a résztvevők különféle műszerekkel vizsgálták a magyar koronát. Miért? — Mert a koronakutatással foglalkozó szakembereknek erre 1938 óta most nyílott először alkalmuk. Ráadásul annak idején csak távolról lehetett megnézni a koronát, ezúttal pedig lehetővé tették a tudományos vizsgálatot is. — A tanácskozás témája a magyar történelem egyik legértékesebb műkincse, amely évszázadokon keresztül államiságunkat szimbolizálta. Miért fontos ez a műkincs a nem magyar kutatók számára? — Több okból. Iparművészeti szempontból például azért, mert ez az egyetlen műkincs, amelyen a bizánci rekeszzománc művészetet tanulmányozni lehet. Más bizánci rekeszzománc nem maradt fenn a XII. századból. Tárgyi jelentősége van többi között a korona bizánci és latin feliratainak, illetve ezek eredetének, valamint annak, hogy a koronát mikor, miből, hogyan, milyen technikával készítették. A koronatörténeti kutatás elvi-eszmei kérdése pedig az, hogy miért olyan a korona, amilyen? Ez a kérdés állambölcseleti, filozófiai szempontból fontos, hiszen a magyar korona az Árpádkorban létrehívott állam szimbóluma, azaz egy történelmileg meghatározott kollektív pszichológiát fejez ki. mint ahogy ma az állami címer is bizonyos kollektívakarat kifejezője. A szimbólikakutatás napjainkban vi lágszerte aktuális tudománynyá vált. — Mi volt a jelentősége a tanácskozásnak? — Semmi más. minthogy először találkoztak és vetették össze kutatási eredményeiket egymással a különböző szakterületek képviselői, akik eddig lényegében egymástól függetlenül publikáltak. A koronakutatók közül először találkoztak itt a spektrológus a művészettörténésszel, a kémikus az ötvösművésszel, a restaurátor a pszichológussal. — Milyen eredménye volt a tanácskozásnak? — Ügy hiszem, hogy sikerült meghatározni, listába szedni azokat a magyar koronával kapcsolatos vitatott problémákat, amelyeket most a tanácskozás után kell megoldani. A. G. POSTÁS KÉPZŐMŰVÉSZEK SZABADKAN A szabadkai Veljko Vlahovic Munkásegyetem festők és szobrászok klubja, valamint a szabadkai Sverna Racka Postaforgalmi Munkaszervezet rendezésében szeptember 25-én nyílt meg az a kiállítás, mely a Szegedi Postaigazgatóság képzőművészkörének tagjai: Ábrahám Mária, Csarejs János, Fontos Zoltán, dr. Marosváry Vilmos, Katona Imre, Tóth Mihály és Varró Mátyás munkáit mutatja be. A kiállítást Szaljkó István festőművész, a vajdaság képzőművész-szövetségének elnöke nyitotta meg. A munkásegyetem igazgatója valamennyi kiállítónak oklevelet adományozott. A kiállítás október 3-ig tekinthető meg. üFmmmsm \ A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: F. Nagy István — Főszerkesztő-helyettes: Sz. 8101 István — Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat. Feli-: kiadó: Kovács László — Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged. 1 nácsköz társaság útja 10. Sajtóház. 6740 — Telefon: 12-633 — a 'at nyomja: Szegedi Nyomda. Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. — (7 Igazgató; Dobó József — Terjeszt) a Magyar Posta. Előfizetheti oostabivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dlj egy hőnapri forint - index: 85 oss — ISSN: U33—«£> x 1 I