Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

Péntek; 1981. október 9. 3 Tanácskozik az országgyűlés ben. Az élelmiszeripar túl­zott központosítottságának enyhítése, a monopolhely­zetek egy részének felszá­molása, néhány területen a mezőgazdaságéval azonos szabályozókra történő áttérés segítheti a termelők és a fel­dolgozók közötti kapcsolatok erősítését, az ágazati mun­ka szervezettségének javítá­sát Meg kell mondani őszin­tén, hogy mindebben még a kezdeténél tartunk, tehát várjuk a folytatást. A mezőgazdasági szövetke­zetek decemberi IV. kong­resszusának előkészületeit is­mertetve, a TOT elnöke alá­húzta: világos előttünk, hogy az adott helyzetben maga­sabb követelményeknek kell megfelelnünk. A hitelezési feltételek szigorodásával, a támogatások csökkenésével, az állam iránti kötelezettsé­gek növekedésével számo­lunk. Erre kell berendez­kednünk és így kell felké­szülnünk a gazdaságunkat ért kedvezőtlen hatások eny­hítésére. Bizonyos határig ez természetes, s az üzemek na­gyobb részében elviselhető is, mi több, a vállalati gazdál­kodás minőségi elemeinek javítására késztet. A szabá­lyozó rendszer sok területen eredményesen tölti be jöve­delemszabályozó és ösztönző szerepét. A háztáji és a kisegítő gazdaságokban is van ter­melési kedv, van érdekelt­ség. Az állami gazdaságok­ban dolgozók, a termelőszö­vetkezeti parasztság szorgal­ma, a párt politikája iránti bizalma és elkötelezettsége, e politika által nyújtott biz­tonság a záloga annak, hogy ez a jövőben is így lesz. Szabó István befejezésül az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében a beszá­molót elfogadásra ajánlotta az országgyűlésnek. Jobb nkával a nagyobb feladatoknak Csókási Zoltánná felszólalása A mezőgazdaság, az élel­miszeripar helyzetéről, az elmúlt tíz év alatti fejlődé­séről szóló miniszteri be­számolót nagy érdeklődéssel tanulmányoztam, annál is inkább mert munkámat az élelmiszeripar területén vég­zem, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban dolgo-' zom szakmunkásként. Csong­rád megye gazdaságában a kedvező adottságok — a jó minőségű talaj, napsütéses órák magas száma, a ter­mál- és gázenergia jelenlé­te, öntözési lehetőségek — folytán a mezőgazdaság és élelmiszeripar jelentős arányt képvisel. Megyénkben ezek az ágazatok adják az évi össztermelés mintegy negy­ven százalékát; itt dolgozik az aktív keresők közel egy­harmada A megye jelentős szerepet tölt be az ország élelmiszer-ellátásában es exportáru-alapjának növe­lésében. Az ország mezőgazdasági területéből megyénk 5,3 sza­zalékkai részesedik. 1970-ben búzából 4,8. kukoricábol 5,4, vöröshagymából 38,9. fűszer­paprika-őrleményből 57, zöld­ségből 15,5 vágósertésből 7,1, vágóbaromfiból 4,9 százalé­kos részesedést értünk el az országosból. 1979-ben ez az arány tovább javult: búzá­ból 5,7, kukoricából 5,8 vö­röshagymából 31,9, fűszer­paprikából 44,3, zöldségből 15,9, vágósertésből 8,1, vá­góbaromfiból 6,3. százalékra alakult a megyei részesedé­sünk. Az élelmiszeripari termelés 1970—1980 között 4,3 milli­árdról 11 milliárdra nőtt Ugyanékkor az exportérté­kesítés 1.1 milliárdról csak­nem megkétszereződött. A fejlesztések, rekonstruk­ciók megyénkben elsősorban az állati termékeket feldol­gozó ipart érintették. Ez miegmutatkozik abban is, hogy ezen ágazat exportter­melése növekedett a legdi­namikusabban, teljesítménye a tíz év alatt megötszöröző­dött. A növényi termékeket fel­dolgozo megyei élelmiszer­ipari vállalatainknál nem volt jelentősebb beruházás. Ezért az exporttermékeik szeré­nyebb mértékben növeked­tek a tárgyalt időszakban, — nem érték el a kétszeres növekedést. A feldolgozás mellett gon­dot okoz, hogy a szükséges ütemben nem bővült a tá­roló- és a hútőtároló kapa­citás sem. Adottságaink tel­jesebb kihasználását a gya­kori belvizek, a szélsősé­ges csapadékeloszlás, a tala­jok vízháztartásának problé­mája, a feldolgozó ipar szűkös kapacitása gátolta. A húsipar is jelentős vál­tozáson ment keresztül. A megtermelt alapanyagot fel tudjuk vásárolni és színvo­nalasabb termékké tudjuk feldolgozni, de ugyanakkor ezt a növénytermesztés kon­zervipari feldolgozásáról már nem mondhatjuk éL ***** Mtim'm- . ^^1 A Szegedi Konzervgyár re­konstrukciója már többször szerepelt napirenden, több­ször kaptunk ígéretet a probléma megoldására, de az, sajnos, még jelenleg is várat magára. A konzervgyári rekonst­rukció teremtheti meg az alapját a megyében megter­melt zöldségfélék feldolgo­zásának, valamint a belföl­di piac és az exportárualap növelésének. Nem akarom a tisztelt képviselőtársakat az­zal untatni, hogy tovább so­roljam e probléma megoldá­sának pozitív hatásait, mert sokan vagyunk itt gyakorló háziasszonyok és mindannyi­an olcsón, többet és jobbat akarunk vásárolni. „Örökzöld" — a zöldség­és gyümölcstermesztéshez jól illik (ezt idézőjelben mon­dom) — az a probléma, hogv szervezési hiányosságokból adódóan sok megtermelt ér­ték nem kerül a fogyasztók­hoz (akár belföldi, akár kül­földi fogyasztókhoz), mert nincs megfelelő feldolgozó-, tároló, hűtő kapacitás. Az alapanyag-termelés és a feldolgozó kapacitás jó összhangjának megteremté­sét példázza a húsipar. Az előzőekben már érintettem, hogy a mezőgazdaság által előállított terméket, élő ál­latot, a húsipar fel tudja vá­sárolni és fel tudja dolgoz­ni; a/.onban az alapanyag­termelés és a feldolgozás jó összhangjában is előfordul­nak problémák, de úgy érezzük, hogy megfelelő köz­gazdasági szabályozással és ipari háttérrel sikerült az alapanyag-termelést megfe­lelően integrálnunk. A növénytermesztés terü­letén a feldolgozó ioar és a termelők között hasonló kap­csolatot kellene létrehozni. Ezen a téren is van fej­lődés, azonban a problémák rendezése hosszabb időt vesz igénybe úgy érzem, hogy rendelkezünk olyan kapaci­tással és eszközzel, ami nem igényel nagy —. hogy ezt a szót használjam — „tőke­befektetést", ez pedig a szervezés. Sokszor foglalkozunk szer­vezési kérdésekkel és prob­lémákkal, de ha ezen belül koordináló tevékenységünket javítanánk, nem menne ve­szendőbe sok olyan termék amit más megyében esetleg szívesen vásárolnának meg. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban elért ered­ményeink nagyok, fejlődé­sünk összességében és alap­vetően töretlen. A fejlődéssel párhuzamosan a követelmé­nyek is évről évre fokozód­nak az élelmiszeripari ter­mékekkel szemben, belföl­dön és külföldön egyaránt A termékek előállítására és minőségére vonatkozóan szigorú előírások, szabályok és törvény van. Ezek be­tartása, a minőség javítása, állandó és kiemelt feladat. A gyakorlati életben azon­ban ezek sokszor túlzásokba csapnak át és rosszul értel­mezett fogyasztói érdekvéde­lemből, esetleg pazarláshoz vezetnek. Sokszor beszélünk a vál­tozó körülményekhez tör­ténő rugalmas alkalmazko­dás kérdéséről. A szabvá­rtyök vonatkozásában azon­ban ugyanezt nem mondhat­jük el. Tudom, hogy a termékek jó minőségét hosszú távon kell garantálni, de ez nem jelentheti azt, hogy a szab­vany és a minőségi előírá­sokat az élet diktálta köve­telményeknek megfelelően ne módosítsuk és esetleg szi­gorításokat vagy engedménye­ket ne tegyünk, mert mi még nem vagyunk olyan gazdagok, hogy minden eset­ben a maximális követelmé­nyeket elégítsük ki. Ügy tudom, hogy egy-egy új termék bevezetésének, piacra kei-ülésének nagyon hosszú az átfutási ideje, ezt is le kellene rövidíteni, ez­zel is elősegíteni a választék bővítését, az olcsó termékek mielőbbi piacra juttatását. A tárgyalt időszakban so­kat fejlődött technikai, tech­nológiai színvonalban a hús­ipar országosan bővült a ter­melőkapacitás, több beruhá­zás, rekonstrukció fejeződött be és lépett a termelésbe. Vállalatom, a Szegedi Sza­lámigyár és Húskombinát területen 1972—1976 között rekonstrukciót hajtottunk végre, melyet határidőn be­lül és a tervezett összegen belül valósítottunk meg. A fejlődésnek, az új, ma­gasabb követelményeknek — megfeszített munkával ugyan, de — eleget tudunk tenni. A beruházásra fordított mintegy egy milliárd fo­rint jól hasznosult. Termé­keink elismerést vívtak ki belföldi és külföldi vásár­lóink előtt egyaránt. Igyekeztem röviden a me­zőgazdaság és élelmiszeripar helyzetének alakulását is­mertetni megyénkben. Ügy érzem hogy Csongrád me­gye is megfelel azoknak a követelményeknek, melye­ket pártunk Központi Bizott­sága 1978. március 15-i ülé­sén hozott. A határozat út­mutatás számunkra, és mi, az élelmiszeriparban dolgo­zók e szellemben fogjuk munkánkat a továbbiakban végezni. Székesfehérvarra látogatott az angolai párt- és kormányküldöttség Jósé Eduardo dos Santos. az MPLA-Munkapárt elnö­ke. az Angolai Népi Köz­társaság elnöke — a hiva­talos. baráti látogatáson ha­zánkban tartózkodó angolai párt- es állami küldöttség élén — csütörtökön Feiér megve vendége volt. Ütjára elkísérte Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Népköztár­saság Einöki Tanácsának el­nöke. A program Székesfehérvá­rott, a Vörösmarty Téesz­bon kezdődött, ahol a ma­gyar és angolai zászlóval díszített főbejáratnál Soós Góbor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első ritkára. Závodi Imre megyei tanácselnök és a házigazdák fogadták őket. Piros nyakkendős úttörők virágcsokorral kedveskedtek a magas rangú vendégnek, aki kíséretével egvütt tájé­kozódott a hatszoros kiváló termelőszövetkezet munká­járól. Ezután Jósé Eduardo dos Santos és kísérete felkeres­te az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyárát, ahol Juhász Ádám ipari államtitkár fogadta. Megnézték azt a korszerű szerelősort, amelyről 20 percenként gördül le egy­egy kész autóbusz. A nagy érdeklődéssel kísért üzemlá­togatás után a vendégek megteKintették az Ikarus autóbuszokat. majd az egyikbe szállva ők maguk is meggyőződtek a világpia­con is jegyzett kényelmes buszok jó tulajdonságairól: rövid utazást tettek a Gár­donyi Géza Művelődési Há­zig. Az angolai párt- és álla­mi küldöttség Fejér megyei programja az Ikarus gyár kísérlet' üzemcsarnokában rendezett forró hangulatú magyar—angolai barátsági nagygyűléssel zárult. A barátsági nagygyűlésen elsőként Losonczi Pál mon­dott beszédet. Köszöntötte az angolai párt- és állami küldöttség tag.ait. maid így folytatta: — A magyar nép kezdet­től fogva támogatta az an­golai hazafiakat a gyarmato­sítók elleni harcban, a fai­üldöző agresszorok és az im­perialista zsoldban álló sza­kadárok elleni küzdelmében, s támogatja ma is. amikor a függetlenség kivívása után angolai barátaink a szocialista fejlődés feltéte­leinek megteremtésén fára­doznak. Jól tudjuk, milyen gigá­szi feladat a gyarmati múlt­ból örökölt gazdasági és társadalmi nehézségek le­küzdése. milyen rendkívüli erőfeszítéseket és áldozato­kat követel forradalmi cél­kitűzéseik megvalósítása, az új. kizsákmányolástól mentes társadalom megte­remtése. — A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kor­mány és a magyar nép a lö­vőben -s arra fog törekedni, hogy az angolai és a ma­gyar nép között tovább erő­södjék a barátság és az együttműködés. Hisszük, hogy ez a törekvésünk mindkét nép javát szolgál­ja, elősegíti közös céljaink valóraváltását, és hozzájá­rul a világ haladó erőinek további térnyeréséhez. az emberiség tartós békéiéhez, a szocializmus győzelméért vívott harc sikeréhez. — Mindannyian szívből kívánjuk, hogy az Angolai Népi Köztársaság népe az MPLA-Munkapárt vezetésé­vel további sikereket érjen el a társadalmi és gazdasá­gi fejlődésben, hazája fel­virágoztatásában. Az Einöki Tanács elnöké­nek nagy tapssal fogadott bt-szédét követően Jósé Eduardo dos Santos lépett a mikiofonhoz. Meleg szavakkal tolmá­csolta az MPLA-Munkapárt Központi Bizottságának és az Angolai Népi Köztársa­ság kormányának forradal­mi üdvözletét, s egyben kö­szönetet mondott az Ikarus gyárban tett látogatásért A magyar párt és állam részéről megnyilvánuló fi­gyelem és elkötelezettség ar­ról győzött meg bennünket, hogv Önök mélven átérzik a gyarmati örökség felszá­molása érdekében tett erő­feszítéseink fontosságát. Az a mód. ahogyan magyar ba­rátaink kapcsolatainkra te­kintenek. az az érdeklődés, amellyei mind politikai, mind gazdasági és társadal­mi kapcsolataink folyamatos fejlesztését kísérik, kifejezi a Magyar Szocialista Mun­káspártnak, a magyar nép­nek pártunk és népünk iránti bizalmát. Jósé Eduardo dos Santos szavait a barátsági nagy­gyűlés másfél ezer résztve­vője hosszan tartó tapssal fogadta. Az országaink és népeink internacionalista alapokon nyugvó testvéri barátságát kifejező nagy­gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Az angolai párt- és ál­lami küldöttség a délutáni órákban visszautazott Buda­pestre. Jósé Eduardo dos Santos és kísérete este az Állami Népi Együttes műsorát te­kintette meg az együttes székhazában. MARÖTHY LASZLÖ VARSÓBAN Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti párt­bizottság első titkárának ve­zetésével a varsói pártbizott­ság meghívására csütörtökön budapesti pártküldöttség utazott a lengyel fővárosba. SZADDAM HUSSZEIN „ÜZENETE" Szaddam Husszein iraki el­nök figyelmeztetett, hogy or­szága képes mindörökre le­győzni az irániakat és az, hogy Irak hajlandó komp­romisszumok útján békés megoldást keresni az egy­éves háború befejezésére, nem a gyengeség jele, mint ahogy azt az irániak gon­dolják. Szaddam Husszein mindezt a bagdadi nemzet­közi vásárra látogató kül­földi miniszterekhez intézett üzenetében fejtette ki. TANÁCSKOZIK A FRANCIA KP KB Csütörtökön reggel össze­ült a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága. A testület napirendjén a párt jövő év elején esedékes 24. kongresszusának előkészíté­sére szolgáló dokumentum­tervezet végleges formába öntése és a kongresszus pon­tos időpontjának kitűzése szerepel. A dokumentumter­vezet szolgál majd a kong­resszusi előkészítő vita alap­jául. GROMIKO— DÜGERSZÜREN MEGBESZÉLÉS* A szovjet—mongol kapcso­latokról, az ázsiai béke kér­déseiről folytatott csütörtö­kön Moszkvában megbeszé­lést Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter Manga­lin Dügerszürennel, a Mon­gol Népköztársaság külügy­miniszterével, aki az ENSZ­közgyűlés ülésszakáról haza­felé utazóban tartózkodik a szovjet fővárosban. Lengyelországi események A 'randa külügyminiszter Varsóba érkezett JaruzeSski látogatása Befejeződött a Szolidaritás kongresszusa A Varsó (MTI) Csütörtökön hivatalos lá­togatásra a lengyel főváros­ba érkezett a francia külügyminiszter. Claude Cheyssont lengyel vendég­látója, Józef Czyrek külügy­miniszter fogadta a repülő­téren. A lengyel néphadsereg 38. évfordulója alkalmából Wojciech Jaruzelslci hadse­regtábornok. miniszterelnök és nemzetvédelmi miniszter csütörtökön Varsóban talál­kozott a harci és politikai képzésben élenjáró katonák­kal, akik az összes haderő­nemek és valamennyi kato­nai körzet képviselőiként je­lentek meg a taláLkozón. Ja­ruzelski kötetlen beszélge­tést folytatott velük az or­szág védelmi képességének fontosságáról, a népgazda­ságnak nvújtott segítség je­lentőségéről. * Lengyelországban. a ka­liszi vajdaságban a körzeti bíróság két embert másfél évi. egyet pedig egvévi sza­badságvesztésre ítélt, miután bebizonyosodott róluk, hogy párt- és szovjetellenes pro­vokációkat követtek el jú­niusban Wieruszów városká­ban. Több üzlet kirakatára is horogkeresztet mázoltak, majd meggyalázták a helyi szovjet hősi emlékművet. * Gdanskban tizenkét napos ülésezés után befejeződött a Szolidaritás szervezet erede­tileg ötnaposra tervezett kongresszusának második szakasza. Szerdán a küldöt­tek elfogadták a Szolidaritás programját és megválasz­tották a szervezet vezető testületét, amelynek úi el nevezése Országos Bizottság lett. A kongresszus a késő esti órákban ért véget, s ezt megelőzően még több — po­litikai tartalmú — határoza­tot fogadtak el a küldöttek. Ezek között van „A keresz­tény hagyományokon ala­puló lengyel nemzeti kultú­ra ápolásáról" szóló határo­zat, továbbá a Szolidaritás nemzetközi kapcsolatairól szóló dokumentum. Ez utóbbi hangsúlyozza, hogv a szervezet minden más szer­vezettől — köztük a len­gyel államtól is — fügqet­len külkapcsolatokat kíván kiépíteni. A nemzeti kisebb­ségekről hozott határozat ki­mondja, hogy a Szolidaritás feladatának tekinti az ország területén élő nemzeti és val­lási csoportok támogatását. A küldöttek határozatban követelték a ..Független Lengyelország Konföderá­ciója" (KPN) elnevezésű el­lenforradalmi szervezet, tag­jainak szabadon bocsátását, s végül határozatot hozott a kongresszus arról is, hogy a Szolidaritás köszönetét nyil­vánítja a „KSS-KOR". (Tár­sadalmi önvédelmi Bizott­ság) tagjainak a szervezet érdekében végzett politikai tevékenységükért. Emlékeze­tes, hogy ez a munkás-ér­dekvédelem jelszavait hir­dető, de valójában szocia­lista ellenes szervezet a Szo­lidaritást tekinti örökösének és a gdanski kongresszus Idején jelentette be felosz­lását. Tagjai a Szolidaritás• legkülönbözőbb szerveiben tovább folytatják korábbi politikai tevékenységüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom