Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

2 Szombat, 1981. október 31. Decemberben Kisiparosok országos kaitóttiyülése Pénteken ülést tartott a Kisiparosok Országos Szer­vezetének választmánya, amely megtárgyalta és elfo­gadta a VIII. országos kül­döttgyűlés dokumentumait. Az ülésen értékelték az or­szágos testületek és bizott­ságok munkáját egyebek közt megállapították, hogy a kisiparosok országos szer­vezete eredményes gazda­ságszervező és politikai tu­datformáló munkát végzett. Jelentősen fejlődött az el­múlt időszakban a szerve­zet érdekképviseleti tevé­kenysége is. A KIOSZ VIII. országos küldöttgyűlését 1981. decem­ber 5—6-ára hívták össze. az altatásban Modern technika és tech­nológia az oktatásban és a képzésben címmel pénteken kiállítás nyílt a Szombathe­lyi Tanárképző Főiskolán. Két világhírű híradástechni­kai cég: a Grundig és az Orion mutatja be készüléke­it. ezenkívül a Kulturinvest nevű, idén alakult fővállal­kozói társulás iskola- és mű­velődésiház-terveket tár a közönség elé. Két hét múlva újra Bölcsészek parlamentié Október utolsó hetében rint katalogizálják a köny- nem állt meg. R így a mun­meglehetősen zsúfolt a Jó- veket A hallgatók szerint kahelyi demokráciára, a zsef Attila Tudományegye. nincsenek kihasználva a hallgatói kedvezményekre, a tem oktatóinak, hallgatói- nyelvi laboratóriumok, az szociális helyzetre csak né­nak délutáni programja. A oktatási segédeszközök ta- hány perc jutott. Így töc­hét elején. 26-án a mate- ián, mert a tanárok nem is- ténhetett, hogy az ösztöndíj­maiika—fizika szakosok, merik azok kezelését. ról már nem esett szó és a 27-én a vegyészek, 28-án a Sok szó esett a speciálkol- küldöttek megválasztása is földrajz szakosok, 29-én léglumok helyzetéről (a diá- elmaradt. Dr. Pálfy Miklós pedig a bölcsészek, a jogá- kok szerint kevés. a tanárok dékánhelyettes válaszolt a szok és a biológusok tar. szerint elég), a tanárok vá- felvetett kérdésekre; dr Ser­tották ifjúsági parlament, laszthatóságáról. az esztéti- főző Lajos értékelte a közel jüket. ka és a marxista tantárgyak hatórás tanácskozást, amely­korszerűsítéséről. Valameny- nek két hét múlva, novem­Latolgató kérdések röp- ny, felvetett kérdés kétség- ber 12-én folytatása követ­ködtek a bölcsészek parla- telen problémaként is értől- kezik. mentje előtt is. mint általa- mezbető, azonban az óra M. E. Sokaknak olyan a múl­tunk, mint a tavalyi naptár. Hasznavehetetlen. Pedig tudjuk jól, értékeket rejte­get, sőt tanulságokat. Igaz, oly gyakran jellemző, hogy csak a mások hibáiból tu­dunk tanulni, a magunké, ból rettenetesen nehéz. Elénk merednek előítélete­ink, jól, rosszul leplezett reflexeink, amelyek védel­mében rögtőnözhetők a vá­laszok, bizonyíték nélküli ítéletek. Nem szeretjük a bonyolult dolgokat, az ala­pos elemzésen alapuló véle­ményezést, nincs idő, csak röviden és a lényeget kér­jük a meséiétől. De mi van akkor, ha nem lehet rövi­díteni, mert a lényeg elrej­tőzött a körülmények és kö­vetkezmények mögé. s kihá­mozni is nehéz, hát még minősíteni. Mondogatjuk ugyan, hogy a fekete-fehér ítéletek kora leiárt, de azért szivünk szerint ezt gyakoroljuk, még ha vilá­gunk összerendezhetetlen kaleidoszkópja tiltakozik is ellene. 0 Egy könyv kapcsán mon­dom mindezt, amelv a Ma­gyarország felfedezése soro­zatban jelent meg. Folyama­tos jelen címmel. Dolgoza­tokat tartalmaz a hetvenes évtized társadalomábrázolói­tól, a szociológusoktól. Ezen­kívül még fotókat, amelyek ismét csak megerősítik a közvélekedést, hogy egy jó kép többet mond mint egy tudálékossága miatt élvez­hetetlen, vagy a köztudot­tat újra ismételgető jelen­tés. Bizonygatni is fölösle­ges, mert a Folyamatos je­len gyorsuló ütemben tűnt el a könyvesboltokból, de ez a könyv nem olyan dolgoza­tokat tartalmaz, amelyek­nél egy jó fénykép többet ér. Ezek valóban fontos írá­sok az elmúlt évtizedből, s mint a kötet címe is jelzi, nemcsak arra az időszakra Igazak, hanem folyamatosan ma is. Persze a múltból je­lenbe növekedés világunk örök tulajdonsága, ami vál­tozik, az a múlt befolyásoló ereje. Olvasgatva. belelapozva, ismét nézegetve a kötetet, végül is összeáll néhány megjegyzésre való észrevé­tel. ha egyik-másik elfogult is akár. S magyarázatul mindjárt, hogy a kötet írá­sai maguk sem érzelem­mentesek. mivel a mi éle­tünket szálazzák, annak tör­vényeit rajzolják. Rólunk szólnak, hogy lennének hát közönyös megfigyelők a ri­porterek, semleges befoga­dók az olvasók. Föltűnő, hogy a kötet majd másfél tucat írása kö­zül csak egy foglalkozik a felsőbb néprétegekbe tarto­zó vezetők, egv beruházást irányító mérnök problémái­val. A többi jórészt mind olyan közeget ábrázol, ahol a nagy társadalmi változá­sok. melyek végbementek népünk munkáia nyomán, . nem oldották inkább újra­csomózták az ellentmondá­sokat. Gyermekgondozási se­gélyen' levő kismamák, akik kivétel nélkül csak panasz­kodnak, az egv sz.em elége­dett csodapók. Állami gon­dozott gyerekek, akik a csa­ládi tűzfészekből jöttek, de az Intézeti életük sem kü­lönbözött lényegesen attól a pokoltól. Szakmunkás, aki a gyár büszkesége munkáia alapján, de szerelmi bána­tának gyötrelmei miatt ön­pusztítóan él. Illatos úti la­kótelep. amely a felszaba­dulás előtt és még utána ls évtizedekig dzsumbujnak neveztetett, s ma is az ököl­jog uralja. Szadizmus miatt nyugdíjazott tanárnő, aki most magániskolában gyötri a szerencsétlen kisdiákokat. És még sorolhatnám, az elkülönítő elmebetegeket megalázó, kizsákmányoló li­dérces világát, a szabolcsi emberek munkásvonatának rémképeit, a megszállottan hívő szektatagok vallomá­sait. Valami tévedés folytán bekerült a kötetbe egv olyan írás is. amely a mezőgazda­sági repülésről szól. és egy munkájával elégedett, félve írom le, boldog pilótáról SZÓL 2 a politika művészete. A tár­sadalomtudományok part­nersége az ismeretek és azok elemzésének bemutatásában mutatkozik, s természetesen osztozik a felelősségben. Tudom, hogy nem lehet jót írni ott, ahol ez hazug­ság, mert a társadalmi va­lóság eltorzított ábrázolása megbosszulja magát. De aki ezt a könyvet elolvassa, ab­ban' talán föltámadnak az aggályok, hogy valamiféle arányok fölbilientek. Távol áll tőlem, hogv kétségbe vonjam az egyes írások hi­telességét, készséggel elhi­szem. nem egy témában fo­lyóiratcikkek is igazolják, hogy a helvdpt fölháborító, de az összképre nem igaz az, ami az olvasóban kiala­kul. Régi igazság, hogv meg lehet közelíteni valamit a színéről is. meg a visszájá­ról is. A kötet egésze úgy tűnik ez utóbbit választot­ta, s ez alig kevésbé fer­dített optika, mintha a fel­tétlen dicséret kapna han­got. Babits óta beszélünk az írástudó felelősségéről, s ez ma fokozottan jelentős kö­vetelmény, mert a világ nem tiszteli sem így. sem amúgy elfogult vélekedése­inket, s a saját útját járja. Ennek megértetésében kell az írástudóknak segíteniük, abban, hogy a valóságot mutassa az írás. ha mégoly ellentmondásosak is megélt tapasztalataink. A szocioló­giai leírás nem szükségkép­pen botránykő. félreértett szerep lenne úgy fölfogni helyzetét, hogy a politikus mondja az ünnepi beszéde­ket, a szociográfia pedig so­rolja a kudarcokat. A Folyamatos jelen című kötet tanulsága abban áll — pontosabban szólva az ott leírt esetek mai hasznosítá­sa —. hogy a mégoly jó­szándékú. humánus Indítta­tású intézkedések ls okoz­nak konfliktusokat, s ez szükségszerű. Más kérdés, hogy mit tesz társadalmunk intézményrendszere ezeknek a nem kívánt ellentéteknek a megoldódásáért, s meny­nyire veszik eleve számítás­ba döntéshozó szerveink az áttételesen vagy következ­ményként fölbukkanó szán­dék es eredménye közötti távolságokat. Pedig ebben áll a társadalmi folyamatok irányításának magasiskolá­ja, ahogy mondani szokták. A kötet legszínvonalasabb leírásainak egyike, éppen mert a szociológia mint tár­sadalomtudomány az imént elmondotta): értelmében tel­jesíti hivatását, a már em­lített beruházási főmérnök írása, aki saját munkájá­nak nehézségeit és eredmé­nyeit együtt képes láttatni. Ettől nem válik kevéssé kritikussá, de sokkal in­kább növekszik a tevékeny­ségábrázolás realitástartal­ma, s a jámbor olvasó szé­les körben tájékoztatik, majd ennek nyomán, ha kedve van, véleményt mond Hasonlóképpen széleskörűen tájékoztat egv halálos üze­mi baleset nyomán jelent­kező kárigény benyújtási és elutasítási folyamatának le­írása, mert a riporter igyekszik a tényeket valósá­gos létezésük bonyolultságá­ban bemutatni, s ettől a résztvevők konfliktusai életszerűekké válnak. Az olvasó ismét úgv éhezheti, hogy felnőttként jjezelik, elébe tárták a szerző által megragadható valóságdara­bot. szabadon dönthet a résztvevők minősítésében, erkölcsi magatartásukról. Fontos írásoknak nevez­hetők a Folyamatos jelen kötetének darabjai azért is, mert hazai szociográfiánk talán legnagyobb szabású nyilvános színrelépését je­lentik, s a kötet szerkeszté­sének már említett gyen­géje ellenére valami elkez­dődött e nehezen színteret kapó társadalomtudomány­ban. Ha a témakörök nem lennének ily sötét tónusúak, akkor nem hatna gunyoro­san a felkiáltás: várjuk a folytatást! (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Tráser László ban mindegyik előtt. Eljön­nek-e a hallgatók, hányan lesznek, milyen kérdésekről esik majd szó? Tény, hogy dr. Serfőző Lajos dékán sza­vaival élve „Mindenki alá­becsülte az érdeklődést". Vajon mi indokolta a kishitű­séget? Ugyanis jóval kezdés előtt kiderült, a hallgatók érdeklődése sokkal nagyobb, mint amennyit elbír az a tanterem befogadóképessége ahová a parlamentet tervez­ték. Szerencsére nem telt az idő helykereséssel, az Ady téri épület nagy előadója is­mételten jó szolgálatot tett. Percek alatt megteltek a padsorok, tanárok, diákok il, ledelmes csenddel jelezték, kezdődhet a munka. Vassné Bagi Ibolya tanársegéd, a parlament levezető elnöke ismertette annak rendjét, madj dr. Serfőző Lajos dé­kán szokatlanul rövid szóbe­li kiegészítést adott. Az írás­ban elkészített dokumentu­mok néhány, nyomd „ okozta értelemzavaró hibáiára fi A novemberi Tiszatáj Mintha a költői képek csil- címerek ügye mutatja, hová lagszórója lenne az egyik leg- vezet, ha rosszul értelmezett újabb Csoóri-vers (Amikor belügynek, azaz magyarnak vörösbe vált át a sötét), vagy szlováknak tekintjük olyan áradó bőség jellemzi azt, ami a régi Magyaror­képeit, metaforáit. A Kérdé- szagon egyazon társadalmi­sek, halottvivőkhöz mellett gazdasági, sőt politikai való­még a Csendélet című pró- ságból született." — írja zaverssel szerepel Csoóri Káfer, s a magyar nevek Sándor a novemberi szám- szlovákosításától a magyar ban. Fodor András két ver- művelődéstörténetben szá­se közül az egyik Pilinszky mon tartott írók, képzőmű­János halálára íródott. Üj vészek, tudósok stb. szlovák­hanggal és formával kísér- ként való szerepeltetéséig el­letezik Tornai József. Balázs rettentő példák seregét hoz­József drámaian feszes no- za föl. vellája (A legnagyobb vesze- A Slovenské Pohl'adyt, a delem) kitűnően érzékelteti százesztendős szlovák folyó­gyeimeztetett' csaÍ0(Hiszen a I a kor (az ötvenes évek) at- iratot köszönti a Kelet-euró­parlementre is illik készül- moszféráját. Az eddig első- pai Nezoben Kiss G«. Csaba, ni.) Deák Ágnes kari KISZ- sorban^ nagy sikerű regenyei- Karol Wlachovskyval a po­titkár szintén röviden lé- rS1 (Magyarok, Koportos, Fá- zsonyi Tatran Kiadó foszer­1,-^LtöXn n blán Bálint találkozása ls- kesztöjével Igor Navrátil ké­KlSSsée állásf^ialá- tennél) ismert író újabban a szített interjút. Oleg Konsz­m ^táf kre^Xé novella műfajban is egyre tantyinovics Rosszijánovval, „^^áu. kkrHzsok lerősebb művekkel jelentke- a neves szovjet, húhgarolóeus­sevel, a szociális kérrtpsek- l A „uu v*iin rv t/„™„ kel. s a munkahelvi demok- . ráciával kapcsolatban. A frappáns bemelegítő hatása azonban elmaradt. Az óra múlásának, bölcsésztől el­várható pallérozott stílusnak rendezett gondolatoknak gyakran kíméletlenül fitv­tvet hányva em°1kedt=k szó­lásra a hallgatók. Hosszas vita alakult. az oktatás kor­szerűsítéséről. Túlontúl el is húzódott. A krónikus tankönyvhiány orvoslására jegyzetek írásá­ra kérték fel tanáraikat, ami nem biztos, hogy megoldás, különösen, ha a kéziratok nyomdai átfutásának idejét is bekalkulálják. Az idegen­nyelvi oktatás reformiának szenvedő alanyai. másod­harmadéves hallgatók hiá­nyolták a külföldi ösztöndí­jakat, a táborokat. Kifogá­solták a választott nyelv gyakorlásának szűkös lehe­tőségeit, valamint a német tanszék könyvtárának álla­potát. Állítólag nagyság sze­| zik. A fiatalabb költőnemze- sal Cs. Varga István beszél­déket most Baka István, getett. Vlagyimir Tvendria­Szikszai Károly és Szöllősi kov Leszámolás című regé­Zoltán képviseli a lapban. nyét Balogh Ernő értékeli. .. , , , A Kritika rovat jelentős „Völgymenetben haladunk részében a mai magyar pró. a folyassál hajós nyelven za termését teszik mériegre mondva. Ahogy a víz bal- a bfrálók: Cseres Tlbor lag [ J Ügy tumk, az ido Bertha Bul Csurka Igt_ oraja is megszunnyadt Csak vó Somogyi-Tóth Sándor, a Goncolszeker tudja dolgát. Beke György> Gál Sándor, SSSSÍ kistóll Itt Slft K-nÍS rás könyvéről Alföldy Jenő, rakoltatas ideje." — Ezzel a Tülkés Tibor Balogh Ernö> hangulatos, szép leírassal in- Laczká András, Halász Pé­ja "J1™1"08 UJ rér, Szakolczay Lajos, Kis jat Tóth Béla. - A Tanul- pintÉr ímre és v Géza many rovatban Lázár György ír Néme(h G Béla Lackó ?„,Tag^ar.0rS,Za.S! "iovákok Miklós és N Géza 1945 utáni, kitelepítés ellem nulmánykötetét Vekerdi harcaról ír A nepek barát- Lászlóy Grezsa Ferenc és sagaert, a reagció és a so- Tnrdai zádor bírálja. A Tör­vinizmus ellen címmel. A ténelmi jeien idő (Beszélge­szerzo gazdag dokumentum- tések a mai magyar iroda. anyaggal egészíti ki Bekes lom legújabb fejezeteiről) cí­bs az egykori Csanad megye mű kjadványt Olasz Sándor szlovákjainak felszabadulas jsmcrtetj utáni történetét. Kafer Ist- A Magyar játékszín soro­van a nemregiben Pozsony- zatban Hubay Miklóssal Ab­ban megjelent Szlovákiái ionczv László beszélget. A családi címerek című könyv Nemzeti Színházra, a régi modszeret es tendenciáját Nemzetire emlékezik itt Hu­utasitja vissza. „A nemesi bay az interjú tanulságai Zenei naptár II Drezdai Filhamtonikns Zenekar Jelentős zenei múlttal ren delkező. kiváló zenekart is­merhettünk meg október 29­én este a Zenés Színházban. A drezdai filharmonikusok, ezzel a versenyükkel lg Iga­zolták, nemhiába tartják számon Európa élvonalbeli együttesei között. Gyönyörű, kiegyenlített tó­nusú vonós- és fúvóskara. illetve az egész zenekar fel­hangdús, tiszta hangzása le­nyűgöző. Herbert Kepei veze­tő karnagy irányításával elsőként Frltz Geissler Esszé zenei arra című művét szó­laltatták meg. E mű a kor­társzene ..köznyelvén" szól­va. a 20. századi formaele­mek és szerkesz őelvek al­kalmazásával. lnvencióeaz­dag hangszerelésével. igen imponáló hatást váltott kl. a szimfonikusok szuggesztív és színes előadásában. Fiatal, tehetséges zongoraművészt •ismerhettünk meg Peter Rösel személyében, aki Bee­thoven c-mol zongoraverse­nyének (Op. 37) magánszóla­mát játszotta. Sallangtalan, nemes egyszerűséggel. jó ízléssel, kifogástalan techni­kával. a mű stílusának meg­felelő billentéskultúrával zongorázott A versenymű zenei szépségeit, tartalmi gazdagságát élménvt-nvújtón tárta fel. Kizárólag az za­vart olykor, hogy a művész arca időnként indokolatlan, kissé görcsös feszültséget tükrözött, habár ez játékán szerencsére nem érződött. Mégis .negnverőbb. ha a vi­zuális és az auditív élménv szinkronban van. Muszorgszkij remekművé­vel, az Egy kiállítás képei­vel búcsúztak a drezdaiak. Ez a Ravel által olv pom­pásan hangszerelt program­zene mindig hálás sikerda­rab. főként ha olyan bravú­ros előadásban szólal meg. mint a német muzsikusok keze alatt Igaz, néhányszor, a nálunk szokásos tempóvé­telnél kicsit kankodóbbnak. gyorsabbnak éreztem Her­bert Kegel interpretálását. A Gnóm című tételben vagv egy-két Promenade zenében például. árp a virtuozitás büszke számlájára lehet fel­róni a ..Kis csibék tánca a tojáshéjban" s a „Limoges-i piactér" technikai akadályt nem isimerő, szédületes tem­pójú megszólaltatását. Az impozáns zárótétel. ..A klev' nagykapu" előadásakor ismét megittasulhattunk a zenekar színpompás hangzásától — a grandiózus, szárnyaló hang­áradat méltán ragadtatta a közönséget Ismétlést követe­lő vastapsra. Berényi Bogáta azonban a mának szólnak. („A Nemzeti Színház fenn­állása óta feladatának te­kintette az élő magyar drá­mairodalom színpadra vite­lét. Tegyünk egy próbát. Itt az 1965-ös kiadású kis könyv a Nemzeti Színház történe­téről. Nézzük: mit játszottak száz évvel ezelőtt? Nézzük csak az 1881—82-es szezont! Tizenöt magyar drámát mu­tattak be." Ugyanakkor az 1981—82-es bérletfelhíváson egyetlen mai magyar szerző neve sem szerepel...) — A Tiszatáj novemberi számát az idei Vásárhelyi öszi Tár­lat anvaeából vett képek il­lusztrálják. Gyógyszálló épül Nyolcvanágyas gyógyszál­ló építését kezdték meg a Szolnok megyei Cserkesző­lőn a megyei idegenforgal­mi hivatal, a Tiszatour be­ruházásában. A • szállóban kétágyas, fürdőszobás" szo­bák. továbbá néhány apart­man szolgálja a vendégek kényelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom