Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-30 / 255. szám

2 Péntek, 1981. október 39. 3 Közgazdasági ankét 4 vállalati anyag- és kész- lek megoszlásában mutat­fetgazdálkodás időszerű kér- nak meglehetősen kedvezőt­déscröl tanácskoztak csütör- len képet. Eszerint, a megvá­tökön az MTESZ anyagi- sárolt. de félhasználatlan műszaki ellátás szakosztálya- anyagok és eszközök 71 szá­nak közgazdasági ankétián. zalékot, a befejezetlen terme­Évek óta gondot, okoz a lés 17,4 százalékot, az el­fcöapohti irányító szerveknek adásra váró késztermék 11.6 es a szakembereknek egy- százalékot képvisel. Állandó­aránt a vállalatoknál felhal- ar; újratermelődnek a válla­mozott készletek olykor in- latok felhasználatlan készle­dokolatlan nagysága. Noha a lei. holott a cél éppen ezek készletnövekedés üteme év- arányának csökkentése, s röl-évre csökken. tiz éve ennek érdekében szinte éven­valtozatlanul a bruttó hazai ként születnek különféle termek 3,7 százalékát — központi intézkedések. Ad­1080-ban például 519 milli- minisztratív eszközökkel árd forintot — teszi ki a fel- azonban, mint ezt a csütör­halmozott készletek értéke, toki tanácskozáson elhang­A fejlett és közepesen fei- zott előadások és hozzászó­lett tőkés országokban ez az lások is hangsúlyozták, nem arány 1.8 százalék. befolyásolható jelentősen a A készletclhalmozás külö- vállalatok készletgazdálkoda­roösen a felhasználóknál ie- sa. Tartós eredmény elérésé­lentös, ezen belül is az ivar- hez a termelés és termék­vállalatoknál. aho] a készle- struktúra átalakítására, a tek értéke az elmúlt évben kereslet-kínálat eauensúlvá­183 milliárd forint volt. Az nak megteremtésére és az iparvállalatok adatai, ame- exportlehetőségek rugalma­lyek tükrözik a népgazdasági sabb kihasználására van helyzetet is. főként a készlé- szükség. (MTI) Iskola­szanatórium Csütörtökön megérkeztek az első beutaltak a SZOT vajtai iskolaszanatóriumába, gyógytornászok és pedagógu­sok felügyelete mellett száz­hatvan iskolás korú, gerinc­bántalmakban szenvedő gyer­mek pihenhet, gyógyulhat. A gyermekek huszonnyolc na­pot töltenek el a tízhektá­ros őspark közepén fekvő, hajdani Zichy-kastélyban, a SZOT gyermeküdülőjében, amelyet több mint tizenöt­millió forintos költséggel alakítottak át a gyógyüdül­tetés céljaira. Tornaterme­ket, sportpályákat, játszóte­reket épitettek, korszerűsí­tették a kiszolgáló helyisége­ket. A gyógyüdülés ideje alatt az itt dolgozó pedagó­gusok irányításával iskolai tanulmányaikat is folytatják a gyerekek, akiknek, hosz­szabb kezelésre, pihenésre van szükségük, orvosi javas­latra több turnust is eltölt­hetnek Vajtán. 4 Minisztertanács ülésének napirendjén A Minisztertanács megtárgyalta Kevesebb és olcsóbb közületi gépkocsi Tizenöt százalékkal csök­kent a közületi szervek sze­mélygépkocsi-állománya, a minisztériumoknál, az or­szágos hatáslcörű szervek­nél, s a vállalatoknál álta­lánossá vált a középkategó­riájú, szocialista gyártmá­nyú gépkocsik használata. A közületi személygépkocsi­bői adódó lehetőségeket azonban még korántsem me­ritedék ki. Ezért a Gazdasá­gi Bizottság állásfoglalása alap.ián a Xözlekedes- és Postaügyi Minisztérium ja­vasolta egyebek közt példá­ul a gépkocsik számának létszámarányos megállapítá­sát. Az erre való áttérés a hasznalat korszerűsítésére a minisztériumoknál, az múlt évben hozott határo­zatot az érintett szervgk maradéktalanul végrehajtot­ták — állapította meg a Gazdasági1 Bizottság, a Köz­lekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium erről szóló elő­terjesztése alapján, amelyet csütörtöki ülésén a Minisz­tertanács is megerősített. Az intézkedések, amelyek mindenekelőtt a nyugati gyártmányú, költséges üze­meltetésű gépkocsik számá­nak csökkentését szolgálták, kedvező társadalmi. politi­kai visszhangot váltottak ki. Emellett jelentős gazdasági megtakarítást is eredmé­nyeztek. a leadott gépko­csik főként külíöidi értéke­sítése, s ezzel párhuzamosan az olcsóbb üzemeltetésű géppark megteremtése több mint 300 millió forintos egyszeri, s a továbbiakban évente mintegy 330 millió forintos megtakarítással jár. Az eddigi intézkedések megteremtették a közületi szerveknél a gépkocsipark gazdaságosabb, olcsóbb üze­meltetésének alapiát, az eb­szágos főhatóságok központ­jainál a gépkocsiállomány 20 százalékos csökkenései ered mént ezi. Egyéb intéz­kedéseitkel ennél még töb­bel. további 5ü0-zal csök­kenthető a gépkocsik száma. A határozat végrehajtása során mintegy kétezer veze­tő beosztású dolgozó számá­ra szüntették meg a sze­mélygépkocsik magáncélú igénybevételét, s új, korsze­rűbb gépkocsihasználati for­mát vezettek be. a taxi­rendszert. Ezáltal — bar nem a lehetséges és a kí­vánt mértékben — csökkent a főállású gépkocsivezetők száma is. A taxirendszer be­vezetésének eddigi tapaszta­latait értékelve megállapí­tották. hogy a módszer csak ott vált be. ahol nagyobb számú gépkocsipark áll ren­delkezésre. így például a minisztériumoknál, orszá­gos hatáskörű szervek köz­pontjainál. Másutt viszont általában továbbra is sze­mélyhez, szervezeti egység­hez — például osztályhoz. főosztályhoz — kötötten ve­szik igénybe az autókat. Nem terjedt még el az a gyakorlat sem, hogy több kisebb vállalat személyautó­it taxirendszerben, közösen üzemeltetné. A Miniszterta­nács ülésén megerősítették, hogy a jövőben a kisebb, egy-két gépkocsival rendel­kező szervezeteknél is meg kell szüntetni a személyhez vagy szervezeti egységhez kötött gépkocsihasználat gyakorlatát. Ennek érdeké­ben egyidejűleg szükséges a taxirendszerű üzemeltetés­re hozott határozatok vég­rehajtásának következete­sebb ellenőrzése. A kormány egyetértett a Gazdasági Bizottságnak az­zal a megállapításával is, hogy a jelenleg érvényben levő rendeletek nem kellően ösztönzik a sa.iát személv­gépkocsik hivatalos célú használatát. Ezért indokolt­nak tartják az ösztönzés fo­kozását, ugyanakkor szigo­rítani kell a saiát személy­gépkocsik hasznalatának en­gedélyezését. Irányelvként fogadták el. hogy a közületi személygépkocsik és kisebb áru- és személyszállító gép­járművek 20 százalékának üzemeltetéséhez ne főállású gépkocsivezetőt alkalmazza­nak. hanem lehetőség sze­rint ezeket a kocsikat az vezesse, aki rendszeresen használta. (MTI) Energia asi program Kiegyensúlyozott volt az kisebb felhasználáshoz hoz­ország energiaellátása az ev zájárult az energiaigényes eddig eltelt időszakában, s termékek termelésének csök­lyezik a közép-alföldi ala­csonyabb fűtőértékű gáz­mezőket. Meggyorsítják a a hazai termelés, a behoza- kenése, s éreztetik hatásukat dunai köolajfinomító válla­tal és egyes energiahordo- az energiatakarékossági, a lal új krakküzemének épí­zók készleteinek terv szerin- racionalizálási intézkedések tését iíj. ti felhasználásával az ellátás is. E kedvező hatások ha- Az energiahordozók alapvető egyensúlya tovább- lékonyabb kibontakoztatása használásának ra is fenntartható, és meg- azonban az eddiginél felelő átmenet biztositható sürgetőbb követelmény, az 1982. gazdasági évre ezért vizsgálta meg a gaz­fel­csökkentése is érdekében a tárcáknak meg és kell gyorsítani az energia­veszteség-feltáró vizsgálato­állapitotta meg a Gazda- dasági bizottság a hatodik kat, s ennek alapján fel kell szólítani az érdekelt válla­évi latokat, hogy az energia­prog- megtakarítást, vagy a faj­lagos fogyasztást célzó be­sági Bizottság, amely átte- ötéves terv és ezen belül el kintette a téli fűtési idény- sősorban az 1981—82 re való felkészülés érdeké- energiagazdálkodási ben tett intézkedéseket. A ram meggyorsításának lehe­témáról elkészített összefog- tőségeit és feladatait. Ha- ruházási javaslataikat ron kívül dolgozzák ki és nyújtsák be e pályázatokat. A járművek üzemanyag­lalóját és határozatát a Mi- tározatában — amelyet a nisztertanács is megerősítet- Minisztertanács is megerő­te csütörtöki ülésén. sített — egy sor intézkedést A lakosság ellátása szilárd irányzott elő a hazai ener- fogyasztásának csökkentésé­tüzelőanyagból megfelelően giahordozók termelésének ben különösen nagy figyel­alakul, elsősorban azért, bővítése, az energiafelhasz­mert számítani lehet a hazai hálás csökkentése szén- és brikettermelési elő- energiagazdálkodás irányzat túlteljesítésére. Ter- tését segítő szervezési és mészetesen az is fontos kö- egyéb feltételek rugalma­sabb alkalmazása érdekében. Fontos intézkedés, a lakossági és a kom munális ellátásra alkal mas szén­termelés 300 vetelmény. hogy a tüzelő­anyag-kereskedelem az el­osztásban, a terítésben ru­galmasan kövesse az igé­nyeket. Ezenkívül további intézkedéseket kell tenni a szükségletekhez igazodó mi­nőségi összetétel, a mégfele­lő válaszlék kialakítására is. A szokásos nyári tüzelő­met szentelnek a ZIL te­ás az hergépkocsik üzemel tetésé­fejlesz- nek. Forgalomszervezési in­tézkedésekkel csökkentik a ZIL-kocsik számát. A háztartási tüzelőolaj-fo­gyasztás mérséklése érde­hogy kében a vállalatoknál, kö­zületeknél és egyéb intéz­ményeknél a tervidőszak vé­és briket- géig fokozatosan megszünte­ezer ton- tik az olajkályhás fűtést. A nával haladja meg az idei jövő évben — első lépés­eredményt. Ennek mó részét azzal túlnyo­fedezik, anyag-akciót "a korábbinai h?SY előbbre hozzák azépü- váltani. ként — legalább százezer közületi olajkályhát kell ki­kevesebben vették igénybe, s így az év utolsó hónapjai­ban — az időjárás alakulá­sával összefüggésben — az átlagosnál nagyobb forga­lomra kell számítani. Ha­sonló a helyzet a háztartási tüzelőolajnál is. A hazai termelés és a be­hozatal a kiépített föld alat­ti gáztárolók közreműködé­sével kielégíti az ország földgázigényeit. Az erőmű­vek a villamosenergia-ter­melés és a hőszolgáltatás tü­zelőanyag-szükségletének több, mint a felét szénből fedezik, s a készletek kel­lő biztonságot nyújtanak a termelésre, szolgáltatásra. A téli energiaellátás tehát ki­elégíti az igényeket, mind­azonáltal szükség van arra is, hogy az érintett tárcák — az Ipari Minisztérium, az Országos Anyag- és Árhiva­tal és a Belkereskedelmi Mi­nisztérium — télen nagy figyelemmel kísérjék a tü­zelőanyag-ellátás helyzetét, s szükség esetén, a zavarok megelőzésére tegyenek intéz­kedéseket. Az idén várhatóan keve­sebb energiát használ fel az ország, mint a múlt évben, és a fogyasztás csökkenésé­nek eredményeként mérsé­kelhettük energiahordozó­importunkat. A tavalyinál lő Márkus-hegyi és nagy­egyházi bányaüzemek egy­egy új frontfejtésének üzem­Az energiaracionalizálási hitelkérelmeket a minden piacon gazdaságosan érté­be helyezését. A jövő év- kesíthető termékek gyártását ben meg kell kezdeni a má nyi bányáüzemhez kapcsoló­dó tatabányai finommosó építését is. E három nagy- energiaracionalizálási beruházás meggyorsításának házások pályázatait anyagi fedezetét és az ál­lami támogatást is növelik. A hazai lehetőségek kihasználásával a jövő növelő beruházásokéval egy­értelműnek kell tekinteni. A tízmillió forintnál kise'ob beru­pedig egyszerűsített formában, mindössze két hét alatt kell jobb elbírálni, és szerződést köt­év- ni a hitelről, illetve az ál­ben mintegy 390 millió köb- lami támogatásról, ha a ja­méterrel több földgáz ter­melésének feltételeit kell megteremteni. Egyebek kö­zött mar jövőre üzembe he­vaslatok megfelelnek a kö­vetelményeknek és a megva­lósítás nem tart tovább egy­másfél évnél. (MTI) Új bánya és brikettgyár Nagy teljesítményű szén- minőségű és gazdag szénva­bánya és brikettgyár cpíté- gyon kiaknázására építik — sére írtak alá csütörtökön vállalati beruházásként — a két kölcsönszerződést a Do- korszerű bányát. A munká­rogi Szénbányák és a Ma- latokat, a dorogi vállalat ki­gyar Nemzeti Bank képvise- vitelezésében, a jövő év ja­fői Dorogon. t nuárjában kezdik meg. Az A Magyar Nemzeti Bank els° frontfejtés 1985-ben ad 3,3 milliárd forint hosszú szenet, a teljes beruházás lejáratú fejlesztési hitelt Pedi9 1988-ban fejeződik be. nyújt a dorogi vállalatnak a Ekkorra érik el a bánya tel­Lencsebegy—2. elnevezésű íes kapacitását, az évi egy­új bánya létrehozására. Jó millió tonna szén kitermelé­sét. Ez a mennyiség csak­íeladatkörét látta el —, majd november 6-án megtartotta első tanácskozását a párt Ideiglenes Központi Bizottsága is. Az Ideiglenes Központi Bizottság felhívást intézett a magyar kommunis­tákhoz és a Magyar Dolgozók Pártja tagjaihoz. A felhívásban hangsúlyozta a pártmunka folya­matosságát és kommunista jellegét, megállapít­va. hogy a kapitalista restaurációra törekvő el­lenforradalmi próbálkozásokkal szemben csak minden erőt összefogva lehet eredményesen küz­deni, A felhívás hitet tett a marxizmus—leni­nizmus elvei mellett, egyértelműen és világosan kifejtette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista társadalom célkitűzéseinek valóra váltásáért küzd. a népi demokrácia alapjának a munkásosztály és a parasztság szövetségét tekin­ti, és tevékenységét áthatja a proletár interna­cionalizmus elve. Az Ideiglenes Központi Bizottság felhívása felszólított minden párttagot, hogy „aki kész a tömegekre támaszkodva harcba szállni a dolgo­zó nép hatalmáért, pártunk politikájáért, 'jelent­kezzék haladéktalanul pártszervezetében és lás­son munkához!" Az állásfoglalás ugyanakkor kétfrontos harcot hirdetett meg a Rákosi Má­tyás és Gerő Ernő nevével fémjelzett, a munkás­osztálytól, a néptömegektől elszakadt dokmati­kus-szektás politika és annak téves módszerei­vel, valamint a Nagy Imre és Losonczy Géza kö­rül tömörült revizionistákkal szemben. Elképzel­ni is rossz, mi történt volna akkor, ha a szektás politika tovább is folytatódik, illetve ha nem emelnek gátat az eleinte a hibák kijavításának jelszavával fellépő, de később az ellenforrada­lomnak utat engedő revizionizmus, majd pedig a már utcákon tobzódó ellenforradalmi terror útjába. Az első hetekben a pártszervezés rendkívül ne­héz, valóban forradalmi viszonyok között folyó munkáját csak a legállhatatosabb kommunisták vállalták, akik — amint azt egy korabeli jelen­tés megállapította — „sokszor életüket kockáz­tatva, félig illegális körülmények között végezték munkájukat, szervezték, erősítették a pártot." Különösen nehéz feltételek közepette folyt az üzemi pártszervezetek újjászervezése, ahol az el­lenforradalmi erők utóvédharcának egyik fö célja — amelyet a munkástanácsokba beférkőző elleníorradalmárok is támogattak —, a munka­helyi pártszervezetek újjáalakításának a megaka­dályozása volt, A kommunisták legjobbjai azon­ban leküzdötték a legnagyobb nehézségeket is, és ennek eredményeként december elsején a Magyar Szocialista Munkáspártnak már közel kétezer szervezete dolgozott, mintegy 50—60 ezer párttagot tömörítve soraiba. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt, Kor­mány az ellenforradalom fegyveres csoportjainak a szétzúzását követően az újjászerveződő párt­szervezetekre támaszkodva legfontosabb teendő­jének tekintette a tanácsok hatalmának a hely­reállítását, a fegyveres testületek újjáalakítását és az ipari termelés, a közlekedés folyamatossá­gának a megteremtését, a szocialista konszolidá­ció kibontakoztatását. E folyamat meggyorsítása, a termelési és a közellátási nehézségek enyhíté­se érdekében a forradalmi kormány november 5-én a baráti országokhoz fordult segítségért. A Szovjetunió minisztertanácsa még aznapi üzene­tében bejelentette, hogy ellenszolgáltatás nélkü­li támogatást nyújt ipari nyersanyagokban és élelmiszerekben. És alig telt el egy hét. a magyar határon már átgördült az az első vasúti szerel­vény, amely a szovjet nép segélyszállítmányát hozta. November első napjaiban emellett Cseh­szlovákia. Jugoszlávia. Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság is azonnali támoga­tást nyújtott. Az 1956-os novemberi napok eseményei, a szocialista konszolidáció első lépéseinek sikerei egyértelműen igazolták, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a Magyar Forradalmi Mun­kás-Faraszt Kormány politikája, annak követke­zetes, a marxizmus—leninizmus eszméinek alko­tó módon történő végrehajtása történelmileg pél­dátlanul rövid idő alatt kivezette az országot a káoszból, konszolidálta a szocializmus viszo­nyait és megteremtette a feltételeit a szocialis­ta építőmunka folytatásának. Az MSZMP politikai irányvonalának 1956 vé­gén kidolgozott alapelveit nemzeti történetünk azóta eltelt negyedszázada, szocialista épitőroun­kánk nemzetközileg is elismert eredményei iga­zolták. Ezt a politikát méltán tekintette és tekin­ti a szocialista építés minden híve cselekvése, helytállása vezérfonalának. Botos János, a Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa nem kétszerese a dorogi vállalat jelenlegi összes szén­termelésének, így tehát az új lencsehegyi aknával hosz­szú időre biztosítják a me­dencében a folyamatos bá­nyászkodást, A márkushegyi, a nagyegyházi és a mányi akna után a lencsehegyi lesz az eocénprogram negyedik bányája. A dorogi vállalat műszaki kollektívája olyan művelési technológiát és hatásos vízvédelmi rendszert dolgozott ki, amellyel gaz­daságossá és biztonságossá teszik a 17 millió tonna szén kiaknázását. A másik hitelszerződés egy évi 450 000 tonna kapacitású új brikettgyár felépítéséhez nyújt anyagi fedezetet. A több mint egymilliárd fo­rintba kerülő létesítmény osztrák—magyar közös beru­házásból épül fel Tokod-al­tárón. A gyárat osztrák cég tervezi és a generálkivite­lezés teendőire is vállalko­zott. Az építkezést a jövő év elején kezdik és a gyár 1983-ban készül el. Az új üzem termékéből évi 250 000 tonnát Ausztriába szállíta­nak majd, a többivel a ha­zai ellátást javítják. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom